Bencés és pálos szerzetesek a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén
A cím alapján elsőre – rövid asszociációs gyakorlatként – a sakkozás juthat eszünkbe. Ma azonban nem a játék rejtelmeit, hanem a középkor folyamán megyénk területén élt két meghatározó szerzetesrend, a bencések és pálosok hagyatékát szeretnénk röviden bemutatni.
A barátok fogadalommal kötelezik el magukat Krisztus követésére, életüket rendjük szabályzata szerint élik. Mindkét rend tagjai szegénységet, tisztaságot és engedelmességet fogadnak, életformájukban azonban kisebb eltérések tapasztalhatók. Az egyik szembetűnő különbség a két rend tagjainak viseletében jelenik meg: a bencés szerzetesek ruházata fekete színű, míg a pálos barátok csuhája fehér. Ma is találkozhatunk velük, hiszen a bencések hazai központja Pannonhalmán van, a pálos rend magyar tartományának tagjai pedig Pécsett, Budapesten, Márianosztrán, Petőfiszálláson és az erdélyi Hargitafürdőn élnek.
A bencés rendet a hagyomány szerint Szent Benedek hozta létre, regulájuk alapjait is ő fektette le. Mottójuk: „Ora et labora!”, életük központjában az ima és a munka áll. A kétkezi, fizikai munkát lassanként felváltotta a szellemi tevékenység – a rend tagjai az oktatás terén is maradandót alkottak. Az első bencések Magyarországon Géza fejedelem engedélyével 996-ban Pannonhalmán telepedtek le. A királyi alapítású nagy rendházak (pl. Tihany, Garamszentbenedek, Szekszárd stb.) mellett hamarosan megjelentek a kisebb apátságok is, melyeket egy-egy nemzetség hozott létre. Az így megszületett, megyénk területén is megtalálható monostorok templomai egyúttal a kegyurak és családjuk temetkezési helyéül is szolgáltak. A bencés kolostorok „virágkorának” a tatárjárás vetett véget.
A pálosok – hivatalos nevükön Szent Pál első remete remetéinek rendje – az egyetlen magyar földről származó, a pápa által jóváhagyott szerzetesrend. Alapítójuk a rendi hagyomány szerint Boldog Özséb. Virágkorukat a 14 –15. században élték, egykori adományozói között pedig nem csak a királyokat és nemeseket, hanem a városi polgárság képviselőit is megtaláljuk.
Az alábbi térképen a megyénkben fellelhető középkori kolostorok elhelyezkedését tüntettük fel, a táblázatban pedig röviden összefoglaltuk az egyes rendházak legfontosabb adatait, valamint történetükből is szemezgettünk egy-egy gondolatot/érdekességet.
A Pálos rend történetéről szóló, most megújított kiállítás 2012-ben készült a nemzeti könyvtár közreműködésével. Beszédet mondott Puskás Róbert Antal pálos tartományfőnök. Rózsa Dávid főigazgató kiemelte: „A Magyar Pálos Rend rég kitünteti figyelmével a nemzeti könyvtárt, elismeri munkatársai szakmaiságát.” Az ünnepségen részt vett a kiállítás két kurátora, Sarbak Gábor és Sudár Annamária, az OSZK munkatársai, valamint Török Máté, a kiállítás arculattervezője.
A tizedes meg a többiek - 1965. Rendezte: Keleti Márton. Főszerepben: Sinkovits Imre, Major Tamás, Darvas Iván, Pálos György, Márkus László, Horváth Tivadar, Cs. Németh Lajos. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig
Szerintem ez egy jó épület lett. Amikor júliusban a DDK-t jártam, akkor meg is fordultam benne. Tágas, de azért átlátható, világos, a lokáció is megfelelő. Ezek a hatalmas boltívek szinte már szakrálissá is emelik. (Állítólag az Athéni Iskola képe volt a példa hozzá, nekem inkább a pécsi pálos központ ugrott be elsőre hasonlatként, de nyilván lehetne számos más párhuzamot is vonni.)
Amikor nagyon régi filmeket nézek, azt szoktam mondani, "halottak játszanak nekünk". Lányom ezt nem szereti, mert szerinte ez így túl morbid, rossz hangulatot kelt.
Én ezt másképp látom. Hálás vagyok a mozgókép műfajnak, hogy megőrzi őket nekünk, és akár évtizedekkel eltávoztuk után is élvezhetjük a játékukat.
A tizedes meg a többiek 1965-ben készült, fele annyi idővel a háború után, mint amennyi a mi csodás rendszerváltásunk óta eltelt. Az oroszok minden spájzban ott voltak, az 56-os politikaiakkal tele voltak a börtönök (már akit életben hagytak), mégis volt a levegőben valamiféle túlélő életöröm, és egy kis cinkos összekacsintás a diktatúra háta mögött.
A nyolcvanas évek végén volt egy felbuzdulás, hogy legyen egy második rész, amiben arról lenne szó, kivel mi lett, a Tizedes hogyan boldogul a gmk-k, fusi és ügyeskedés világában. Aztán ez elült, mert rendszert váltottunk, mással voltunk elfoglalva. Aztán megint feltámadt az ötlet, de inkább csak beszélgetés vagy vágy szinten, mert mi magyarok mindig is szerettük a betyár virtust, legyen az Rózsa Sándor, a Tizedes, vagy a Viszkis. Ők helyettünk is borsot törnek a hatalom orra alá, és van bennük némi huncut, egészséges pofátlanság.
Nem tudni, hogy írói tehetség, pénz, vagy központi akarat hiányzott az új folytatáshoz. Végül Sinkovits átigazolt az égi társulathoz, és nélküle ugye...
Úgy tudom, külföldön is nagyot ment a film, szerintem jól szemlélteti a magyarok túlélő képességét (és hogy miért nem fogadunk szót a nyakunkra ülő törvényhozóknak).
Csilliószor láttam már de képtelen vagyok megunni :) Abban biztos vagyok, hogy a legjobb magyar filmek listáján mindig dobogó-közeli marad.
1970: Pálos György
1971: Szendrő József
1973: Keleti Márton (rendező)
1982: Ungváry László
1984: Bánhidi László
1986: Major Tamás, Márkus László
1988: Gobbi Hilda
1997: Kozák László
2001: Sinkovits Imre
2003: Horváth Tivadar
2005: Horváth Gyula
2006: Agárdy Gábor
2007: Darvas Iván
2008: Raksányi Gellért
2009: Iglódi István
2014: Szabó Gyula, Fülöp Zsigmond
2017: Gyimesi Pálma
2019: Kautzky József
2023: Cs Németh Lajos
... és még sokan mások
Chanel Spring/Summer 1975 Haute Couture Collection. Photo Rodolphe Haussaire. Set consisting of a dress in ecru woolen muslin, and an ecru and pálo green tweed jacket.
Hairdresser Alexandre de Paris.
Chanel Collection Haute Couture Printemps/Été 1975. Photo Rodolphe Haussaire. Ensemble composé d'une robe en étamine de laine écrue, et d'une veste en tweed écru et vert pálo.
Coiffure Alexandre de Paris.
Vasárnap újra #csevej!
A nemrégiben megjelent, 750 oldalas Pálos olvasókönyv mindenkinek szól, akit érdekel a magyar múlt, az ország története, művelődéstörténete. Az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrendhez kapcsolódó antológia pálos szerzők műveiből és pálosokról szóló alkotásokból válogat. A pálosokról számos szerző beszél Bessenyei Györgytől Tandori Dezsőig, Arany Jánostól Weöres Sándorig. Igazi magyar szépirodalom a kiadvány!
A kötetet március 6-án 15 órakor mutatjuk be a nemzeti könyvtárban.
Az OSZK 18. csevejében Sudár Annamáriával, a Pálos olvasókönyv szerzőjével, szerkesztőjével, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportja tagjával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.
A tartalomból:
Egy pódiumműsorral kezdődött minden
A kihullott pálos emlékezet
Magyarul és latinul is írtak a pálosok, Lackfi János a könyv számára fordított egy szöveget
Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és József Attila – egy verssor kapcsán
Weöres Sándor és néhány pálos szövegrészlet
Munkatársunkra, Szabó Józsefre is gondoltunk (1960–2024)
Kertes házak utcája - 1962. Rendezte: Fejér Tamás. Főszerepben: Bara Margit, Gábor Miklós, Pálos György, Schubert Éva. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig