#kilátó

[mambo68]

Charles lookout.

[lovasoklonelkul]

#945_24.03.07_Solymár

[the-bagira]

🥾 Mecsekszentkút - Sós-hegyi kilátó - Misinatető - Mandulás útvonal

[petrany]

Megújult.

[erzsebetbathorynadasdy]

#Erzsébet-kilátó #Budapest #2023 #own

[akharyn]

[andraskalmar]

Személyi kódkártya @erzsebetkilato

(Sissyszemélyije?)

[kilometermacher]

Sonntags-Rollerei in den Dudleswald und so weiter...

[mambo68]

Charles lookout.

[munchausenparokaja]

Érdekelt, hogy Felsőtárkány, ahová a család közel 25 éve költözött, hogyan és miként van fotódokumentálva a Fortepanon.

Nyolc csodálatos kép, mutatom.

1941, Fő út, a Barát-szurdoknál. Ez az első kép időrendben.

Pontosan 20 év marad ki ezt követően. 1961, Kövesdi kilátó

Innen 1967-be ugrunk, ez a felvétel a MTV riportfilmjének forgatása idején készült a Dózsa Tsz agronómusaának irodájában. A háttérben nem megbújik Lenin, sokkal inkább mindent és mindenkit elnyom maga körül.

Még mindig '67, a ma is működő Szikla vendéglő (akkor csárda), a forrás sajnos mára időszakos lett.

És ugyanaz a sorozat, a fogadó melletti kemping.

Szintén:

Egy évre rá készült a személyes kedvencem, gyerekként a családdal mi is sokat kirándultunk a környéken, fantasztikus a kilátás a völgyben fekvő Tárkányra, négyzetcentire pontosan én is álltam itt:

A Fortepan utolsó tárkányi képe 1972-es, akkori Hámán Kató KISZ-tábor pizsamás nyújtózkodója, trikós és félmeztelen táborozói. (Ma a tábor helyén üdülő van.)

Ennek a képnek az érdekessége az, hogy a korszak legnagyobb fotósa, Urbán Tamás lőtte, akinek talán a legismertebb képei azok, amikor Pillangót, az agyontetovált bűnözőt fotózta.

[the-bagira]

☕ Sós-hegyi kilátó, a délután kihasználása az óraátállás előtt

[diogenesz2020portugal]

Szia! Ne haragudj, h ismeretlenül zaklatlak, de hétfőn Lisszabonba megyek a családommal, és szeretnélek megkérdezni, szted mi az amit feltétlen látni kell/ki kell próbálni/meg kell kóstolni stb. Lesz velem egy 7 éves, szóval ezt is figyelembe véve 😀 Nagyon köszönöm!

Olá @vedernagyur!

Én azt szoktam mondani, hogy Lisszabonban eltévedni a legjobb. Alfama bája felejthetetlen, számomra roppant kedves kis utcákkal rendelkezik. A Bairro Alto ugyanez, nappal teljesen más, mint éjszaka. Napközben szinte kihaltak az utcák, este viszont megtelik élettel (bár egy új szabályozás szerint este 11 után nem lehet az utcán inni). Ahol mi szeretünk enni, az a túlparton van, Casilhas-ban, ahová komppal lehet átmenni. Mindjárt a casilhasi kompállomás mellett jobbra van egy olyan étterem, amit jobbára helyiek látogatnak. Ennek megfelelően elég szakadtnak néz ki, de az ételek - ha szeretitek a tengeri herkentyűket - nagyon finomak. Én soha nem hagyom ki a hallevest, ami szerintem utolérhetetlen. Az adagok bőségesek. A halleves sajnos nem. Az étterem neve Restaurante de Farol (https://www.restaurantefarol.com/) Cascais-ba HÉV-vel lehet kimenni (a Cais do Sodré-ról indul) a végállomáson kell leszállni. A két kicsi strandja nagyon cuki (az egyik az állomás közelében található, a másikhoz, ahol egy óriáskerék is van, kicsit sétálni kell. Onnan érdemes kicsit tovább is menni, Van egy kedves kis öböl egy világítótoronnyal, remek fotótéma. Még messzebb a part mentén telálható a Boca do Inferno (a Pokol Szája), ahol nagy hullámok esetén szintén szép képeket lehet készíteni. Cascais-ból autóbusszal lehet továbbmenni Cabo da Roca-hoz (a kontinens legnyugatibb pontjához), ahol a nagy semmit lehet megtekinteni, de én imádom. Kb. fél órás buszút, a baloldalon érdemes ülni, gyönyörű onnan az óceán. Alfama-t is érdemes megnézni, itt két szép kilátó is van egymás mellett: a Miradouro de Portas do Sol és a Miradouro da Santa Luzia. Pompás kilátás nyílik a folyóra. A Cais do Sodré-n található a Time Out (az egyik fele piac, a másik sok kis étterem egy nagy közös evőhellyel. Itt kapható a város egyik legjobb fagyija is. Én a bazsalikomosat szeretem a legjobban. Híres hely még Belém, ahol a Torre de Belém, a Padrão dos Descobrimentos (Felfedezők emlékműve), a Mosteiro dos Jerónimos található, az utóbbitól nincs messze a Pastéis de Belém cukrászda, ahol az ikonikus süteményt lehet megkóstolni. Sintra is kihagyhatatlan az útikönyvek szerint, sok park és palota van ott. Az én kedvencem a lenti, 1000 éves alapokon álló régi királyi palota (Palácio Nacional de Sintra). Ha strandolni van kedvetek, megtehetitek Cascaisban, ahol védett öböl van, alig hullámzik az óceán. Ha nagy hullámokat szeretnétek, akkor Costa da Caparica lehet a célpont. Igaz, ilyenkor a víz még hideg, most 17 fokos.

Még 2 fontos dolog:

1. Mindenképpen érdemes kényelmes cipőben jönni.

2. A repülőtéren, ha lementek a metróba, odalent lehet "jegyet" váltani. Itt elektronikus jegyek vannak, értelemszerű lesz, hogy hol kell érvényesíteni. A metróból kijönni a jegy használatával lehet (ilyenkor természetesen nem von le pénzt). Nektek a Zapping-ot ajánlanám, azzal nem kell figyelnetek, hol ér véget az ún. belváros, és kb. 50 km-es körben bárhova jó. Annyival töltitek fel, amennyivel akarjátok. Egy út kicsit több, mint 1,60 euró. A metróról-metróra való átszállásnál nem kell külön érvényesíteni, nagyjából egy órás utazásra érvényes. Van ugyan Lisboa Card is, de az 24 órára 27 euróba kerül, igaz, pár múzeumba ingyenes belépést biztosít, de gőzöm sincs melyikbe lehet bemenni vele. 72 órára 54 euró.

[erzsebetbathorynadasdy]

#Erzsébet kilátó #Normafa #Budapest #2023 #own

[fovarosiblog]

Tegnap a piros jelzésen indultam el. Budaörsről indul, a Kisfaludy utcánál kell leszállni a 240-es (stb.) buszról, majd felfelé indulni nevezett utcán. Egy árok feletti hídnál kell figyelni, amúgy jól ki van jelezve.

Az utolsó házakat már egy meredekebben emelkedő zsákutcában hagytam el, kissé feljebb már a karakteres sziklák érkeztek jobbról.

Innen jó hosszan lehet erdőben, a fák alatt menni, így nyári napokon is jól járható ez a piros jelzés. A piros kereszt elérésénél cikkcakkozik egy kicsit, de aztán megy tovább északnak. Igen szép virágokat találni a fák között. Csillebércet kihagyva visz el a Végvári-sziklához:

Innen már csak egy köpés Makkosmária. Ott lehet vizespalackot tölteni. Vasárnap lévén, a templomban éppen miséztek, tele volt a templom és a rét cserkészekkel. Két kisebb gyerek a kékkútival játszott, az egyik nagyon ügyesen megtöltötte a palackomat vízzel.

Pro tipp: a templom után az utcán megnézheted a környék legújgazdagabb villáját a praktikeres oroszlánnal és oszlopos előterasszal. Utána egy nagy fakereszt háta megett vitt tovább a piros. A katolikus turistautakat is elhagyva kissé alábbhagyott a tömeg, de sokan jöttek szembe végig. A Virágvölgyben (és tényleg!) sétáltam tovább. Erre már egész széles az ösvény, a fiatal erdőben öreg tanúfák jelzik, hogy milyen csodás lenne a táj, ha nem vágnánk ki a fákat 30-40 éves korukban.

János-hegy állomásnál értem el az úttörésre kényszerített gyerekek vasútját. Itt csak egy kis házikó van. Kijött a bakter, váltottunk pár szót. Jó nagy a forgalom szerencsére, bár itt csak 11 után jönnek a felszállók. A kis házban még áram sincs nekik, elég nomád a hangulat.

A széles ösvényen kissé emelkedve mentem tovább. Tábla jelezte balra a kitérőt a Béka-tóhoz, oda lementem.

Itt is ültek már az összes padon, úgyhogy a kiépített lépcsőkön, fakorlát mentén visszamásztam a jelzésre, aztán tovább. Negyed óra se kellett tán, és felértem a János-hegyen a Libegő felső állomásához. Először a sikító gyerekeken kell átgázolni a játszótéren, aztán a Libegő felső állomásán kell megállapítani, hogy egy hamburger sült krumplival 5150-ért kapitalista kizsákmányolás, majd a gofrisnál lehet megállapítani, hogy ő csak kápé, én meg csak kártyás. Így érkeztem meg a pirossal az Erzsébet kilátó aljában lévő büfébe egy kávéra és az érthetetlen módon belső vitákról elnevezett kekszre.

A kilátóban voltam már 10+ alkalommal, tömeg is volt, egy fotó után mentem is tovább.

Itt találkoztam második kis barátommal, a barna hátú négypettyes hernyórabló után egy kis zöld kukuccal. Legyenek meg ők is:

Ezután meredeken szakadt le az út, szinte végig, míg el nem értem a turistatérkép 127. oldalán a Szépjuhásznéhoz. Ez eddig még csak 13-14 km volt kábé, úgyhogy hozzátettem még azt a kettő-hármat, és lesétáltam a Budakeszi út felett, majd a Budakeszi úton a János-kórházig. Itt a vége, fuss el véle.