#miért vagyok ennyire szar

[energiaitalfuggoszerelmeskocsog]

Nem te voltál az első szerelmem, de te voltál az aki megmutatta, én nem érdemlem meg, hogy szeressenek.

[oldmacykerenew]

Így az anonos üzeneten gondolkoztam egy picit, mert persze, hogy gondol rá az ember…

Szóval hihetetlen, hogy mennyire durván “gonoszak” az emberek. Gyógymasszőrként végeztem, ahogy befejeztem a sulit, azonnal el is indítottam a kis vállalkozásom… elterjedt a hírem, voltak sokan, akik másik masszőrtől jöttek hozzám át, mert “Te jobb vagy Melinda, ezt hallottuk”. Aztán egyik vendégem elvitte a névjegyem és kirakta a házuk lépcsőházába… Természetesen aprópa tépkedve találta másnap, és kiderült, hogy van ott egy masszőr, aki megtudta, hogy tőle is jöttek hozzám emberek és ezen berágott.. ne legyen nekem “reklám”. Hozzátenném, hogy soha, senki vendégét nem csábítottam át magamhoz, sőt! Szabad a piac… de ő csúnyán is beszélt rólam másoknak, amivel csak azt érte el, hogy rosszindulatúnak tartották. Családi és egyéb okok miatt, befejeztem a masszírozást…

Elvégeztem sok pénzért a fotós képzést, amit már előtte is űztem hobbiként - aztán elkezdtem hivatásként. Hát persze, hogy ott is lett egy ���irigy pics@“ , aki szó szerint megfenyegetett engem, hogy “ majd meglátod, hogy Te itt nem maradsz meg, nem veszed el a vevőkörünk…” mosolyogva mondtam neki, és őszintén, hogy qvára nem akarom elvenni a vevőkörét, én nem a helyi családokat meg ovikat akarom “kiszolgálni…”, hanem főleg pestieket. Így is csináltam. Plusz több százezer forintért elvégeztem workshopokat, hogy olyat tanuljak, amit még nagyon kevesen csinálnak a fotós szakmában itthon… Nyugi, nem vettem el a kenyerét neki sem :) Annyi ember van az országban, hogy marhára megfértünk egymás mellett.

…

Aztán most elértem ide is :D hogy hihetetlen módon egy nyavalyás, szaros horgolás miatt esz a fene valakit 🤣

Tényleg nem tudom mit mondjak :D Qva sokan vagyunk ezen a világon, sajnos magyarokból is vannak bőven… mit kell azon stresszelni, hogy ÉN XY kisfaszom itt a kis lószarban mit horgolgat magának? Idáig süllyedt tényleg a szint az országban, hogy ahelyett, hogy “segítenénk” a másiknak, megpróbálunk alávágni? :D A vicc az, hogy én az összes esetnél segítettem a “konkurenciának”. Sokakat elküldtem ahhoz a masszőrhöz, aki rólam csúnyán beszélt.. és igen, a fotós csajhoz is küldtem családot, mert nekem nem volt szabad időpontom… Plusz! Tanítottam más fotóst retusálni azzal a módszerrel, ahogy én csináltam… (Ők mai napig fotóznak :)) Nem lettem irigy, nem bántom őket, tiszta szívből örülök, hogy megy nekik! :) Bármit csinálnék, segíteném a másikat, aki még az elején van…

Erre jössz b+ és ahelyett, hogy NÉVVEL írnál, hogy “figyu, látom még vannak hibáid, szívesen elmondom, hogyan tudnád korrigálni…” helyette NÉVTELENÜL írsz baromságokat.

Ez kettőnk között a különbség… Én nem tennék ilyet… lehet ezért nem megy most az üzleted ezen a HATALMAS PIACON 😅 mert ennyire rosszindulatú vagy és sugárzik rólad a keserűség. Megbántottál először? Picit meg. Mert egy idióta vagyok, aki mindent magára vesz… de átgondoltam, és rájöttem, hogy mennyivel jobb vagyok annál, minthogy sértésnek vegyem a soraid… Nem tudom mi történt veled, miért szar a kedved, miért esik rosszul más “sikere” … de szurkolok, hogy jobban legyél :) Őszintén! ❤️

Hosszú lett, de ha 1 emberhez eljut, akinek picit változtatok az ilyen stílusú dolgain, már jobbá teszem kicsikét a magyar hozzáállást… Mert kb. itthon látom ezt a mérhetetlen irigységet csak.

[csacskamacskamocska]

Önállóság

Beszélgettem egy ismerősömmel tegnap és két dolgot mondott. Egyrészt megkérdezte, hogy hogy a fenébe nézek ki jó tíz-húsz évvel fiatalabbnak a koromnál. Az arcplasztikáról tud, azt mondta, hogy nem arra gondol, hanem összességében. pfff. Szerintem nem nézek ki fiatalabbnak, hanem fiatalabb érzetet keltek. Az nagy különbség. A lendületesség, a gondolkodásmód, a nem szokványos érdeklődések vagy egyáltalán a nyitottság megmaradása az új dolgok felé, ez adja ezt a hatást, nem teljesen a megjelenés. Amúgy persze nagyon jólesett, pedig tudom, hogy ez is egy sérülés, hgy az ember fiatalabbnak szeretne látszani a koránál. Mert azt gndoljuk, csak akkor lehetünk/voltunk vonzók. Erre azt mondta, hogy ahogy ezt a dolgot kezelem, ahogy beszélek róla, neki az is egészen elképesztő. Másrészt, azt is mndta, hoogy túltolom az önállóságot, nálam túl dominánsan jelenik meg, hogy jól érzem magam egyedül.

Heverésztem tegnap a szállodai szobámban (még mielőtt a haverfőnökkel beszéltem volna) és határozottan emlékszem, hogy azon merengtem, hogy ha mos pasival lennék itt, akkor szívesen elszerelmeskednék egy félórát, egyébként meg biztos neki is tetszene az egész, olyan kis modern meg luxus meg streil, és élveznénk a lelassulást, a feladat és sürgetésnélküliséget, a meleg időt, a bájos várost, kávét, fagyit, a füvészkertet (az kurvajóhely). Eszembe jutott, és tudom, hogy jó lett volna, de mivel egyedül voltam, ugyanezeket egyedül élveztem. Viszont, az tényleg érdekes, hogy ha egy férfi van egyedül, és ügyes, talpraesett, fúr-farag, utazik, megszervez, megold, épít, gyarapít, de még ráadásul főz, takarít, mindent csinál az fantasztikus, nagyszerű, értékes és rohadtul vonzó, addig egy ugyanilyen nő, mint egy megközelíthetetlen, zárt világ amibe egy férfi nem tudja hova helyezkedhetne. Mondta a haverfőnök. Nincs rá szüksége a másiknak, nem fogják értékelni, nem érezheti magát pótolhatatlannak. És, hogy ez rajtam nagyon látszik, hogy én egyedül száguldok. Bántott és dühös is lettem. Hogy van az embernek egy nyomora, hogy nem talál magának társat, és elkezdi megoldani az életét, hiszen nem tehetem, hogy lekuporodok egy csendes sarokba és sirdogálok, hogy de szar, nincs senkim, megáll a világ, hát egy fiókot nem tudok kihúzni egyedül, milesz velem... szóval az ember elkezdi megtanulni a dolgokat és elfogadni, hogy lehet, hogy nem tökéletesen oldom meg, de működik, halad, elpöfög az életem, néha lejtőn meg még tényleg száguld is. Erre azt mondja valaki, hogy ha csendben ücsörögnék jobb esélyeim lennének. Igen, valamelyest igaz, mert alig van szabadidőm, mert azért sem társkeresőzök, mert még az appot sincs időm megnyitni, annyira meg nem feszít a dolog. Biztos túlzás egy ennyire kicsi kínálatban további elvárásokat támasztani, és nem úgy gondolkodni, hogy jajdejó, hogy valaki rámnézett, hát hova ne szarjak örömömben. Közben érteni is vélem amit mond a haverfőnök, mert kicsit én is megijedek, ha egy férfi mindent jobban főz mint én (ami nem nehéz amúgy mert nem igazán izgat fel a főzés), mert eleve vesztes megmérettetésben az ember nem szívesen indul. És még sütni is tud (miért ne tudhatna) akkor ezeket az elemi dolgokat, hogy mi is vagyok én a kapcsolatban ezt kihúzhatjuk. Nem szakács, a gyomrán keresztül már nem fogom megfogni. Szóval, a talpraesett, önálló és nem kiszolgáltatott nő, bár elismerésre méltó sok férfi szemében, de nem annyira vonzó, mint amelyik nő láthatóan nem boldogul egyedül a konzervnyitással.

Pedig, pont ugyanannyira össze tudunk törni.

[orokke-a-te-szived]

Szakításnapló 6.nap:

Azon gondolkoztam, hogy miért nem érintett annyira rosszul a szakításunk ha ennyire szerettelek.

Sok átsírt éjszaka után rájöttem. Tudod a kapcsolatunk alatt sok seb ért engem. Itt gondolok a szeretet megvonására a sok passzív megnyilvánulás a sok ronda szóba kifejezett bántások, hogy azzal bűntettél, hogy megvonod tőlem a figyelmed és az időd.

Hiába akartalak én szeretni téged, ha te nem vágytál szeretetre. Igazából annak ellenére, hogy egy kicsit meghalt bennem valami amikor szakítottunk egyben a legjobb dolog ami történhetet velem, mert hiányzol ez tény de az a részed hiányzik akitől jobb embernek éreztem magam, aki mellett mese szépnek és fontosnak éreztem magam. Kár, hogy ez csak álarc volt. Évekig sírtam éjszakákon át, mert nem értettem mit csinálok rosszul, hogy miért nem beszélsz velem, hogy miért nem vagyok elég jó se kívülről se belülről, hogy engem miért nem lehet szeretni. Aztán rájöttem, hogy nem velem van a baj hanem rossz embertől vártam el a tiszteletet, hűséget és a szerelmet. Sajnos ezt neki nem tanították meg otthon. Ami nem az ő hibája.

Remélem egyszer felnősz ahhoz, hogy megtanuld értékelni azt, hogy valaki a sok szar mellett is teljes szívéből szeretet. Vagyis csak szeretett.

[uveggyapot]

igen, habár ezek a napok nagyon nem a kedvenceim. holnap este fogok Debrecenbe érni, hogy péntek reggel átvegyem a jogerős hagyatéki végzést, meg hogy elintézzem a nevemre való átírásokat - de ezt nagyjából egyik porcikám sem kívánja. alapból, a közjegyzői iroda egy vicc, és tényleg, túlzás nélkül. ha én így végezném a munkámat, ahogy ők végzik, akkor nekem speciel már nem lenne valószínűleg. nem az emberi hibával van a problémám, bárkivel megeshet, de ahogy kezelik az egészet, amit gondolnak magukról, az nonszensz. sajnos, legutóbb csak anya volt bent, de ahogy elmesélte azt is, szinte szürreális, amit lenyomtak. el is határoztam, ha péntek reggel bármilyen probléma lesz az átvételkor, akkor nem fogom véka alá rejteni a véleményemet. anya szerint ne csináljam, mert úgyis felesleges, és majd valaki más megmondja nekik, meg valószínűleg úgyse fogunk velük többet találkozni, de 28 évesen szerintem kiállhatok magamért. kifizettem a díjukat, őszintén bíztam a munkájukban, arról nem is beszélve, hogy ennyire érzékeny üggyel kapcsolatban, mivel közeli hozzátartozóm halt meg, bárkivel beszéltem eddig, jogosan vagyok felháborodva. 2 órás volt a kurva hagyatéki eljárás is, de ennek jelentős része azzal telt, hogy ők utánanéztek dolgoknak. miért nem voltak felkészülve? és ez a kérdés már csak azért is indokolt, mert utána sikerült félre is tájékoztatniuk, hovatovább NEM tájékoztatniuk, mert volt olyan információ is, amit nekik kellett volna elmondaniuk, és én mégis csak a jogerőre emelkedést követően értesültem róla és önhibámon kívül.

és akkor még B. sincs itt, mármint elutazott, és mire én visszajövök Budapestre, addig már ő is megérkezik majd, mert ő péntek este, én meg majd szombat napközben (mert még aznapra megígértem a debreceni barátaimnak is egy közös reggelit) - de akkor is sok nap ez most külön és nagyon várom haza. tényleg csak nagyon hiányzik. mondjuk nem lenne ennyire intenzív az érzés, ha ő nem tudna mindig kiszakítani a hétköznapok zajából meg problémái alól, de ki tud, és most kifejezetten igényelném ezt a képességét, mert sok a felhő.

és bárcsak sok lenne igazából is, mert nyilván, rám ez a meleg is szar hatással van, nem tudok aludni, nagyon megvisel. mindig is jobban szerettem a hűvösebb napokat, ez nagyon túlmegy a határaimon. így még futni sem tudok elmenni, mert ebben az időben esélytelen, én kb. egyből kiájulnék, még úgy is, hogy ahol szoktam, ott ugye elég sok fa van. de egyszerűen nem merem bevállalni, mert múltkor is már elég necces volt. ezeket az érzékenységeimet így sem veszem elég komolyan, pedig amúgy kellene, én is tudom.

tök béna az egész. tudom, hogy ez nagyon hiszti most, de részben szerintem érthető a kifakadásom. de azért veszek fagylaltot hazafelé.

So crazy how you have the worst day of your life but then the next day the sun keeps shining and the air’s just a little cooler w the onset of fall and you realize that there’s nothing you can’t come back from because the only time it will ever be too late is when we’re dead and not ever before

[kedvesmajam]

nem aludtam jól, többször is megébredtem. mikor szólt az ébresztő, először visszaaludtam, hogy majd egy szundira felkelek, de észbe kaptam, mert időre kellett mennem

reggel egy konferencián segédkeztem. a small talkok nem mentek jól, de nem voltam ciki. meg már az előkészítésben is sokat dolgoztam, nem volt miért szégyenkeznem. mivel tömegközlekedéssel macerás lett volna eljutni onnan a pszichológushoz, bringával voltam, amit eléggé élveztem, ráadásul nagyon kellemes idő volt

a pszichológusnál elmondtam, hogy okés vagyok. nagy teher esett le rólam, amiért szenteste dolgozni fogok. beszéltünk arról, miért félek az anyám megjelenésétől. talán a pszichológus kérdezte, talán nekem jutott eszembe, elmeséltem a szakkolis karácsonyt, mikor már karácsony előtt sokan hívtak beszélgetni, együtt lenni, aztán szerzeteseknél karácsonyoztam és az éjféli mise után rengeteg sms-t kaptam tőlük, utána meg mikor jöttek vissza a koliba, hoztak bejglit és mindenféle karácsonyi lakomát. jó volt az a karácsony, nagyon. a pszichológus azt mondta, olyan ez, mint a kis bicebóca a Kincskereső kisködmönben. beszéltünk a szakkoliról, meséltem a vastapsot a búcsúztatáskor meg hogy hogy kerültem be, hogy fizette ki egy ismeretlen adományozó az első féléves kolidíjamat, utána meg a szociális ösztöndíjból tudtam fizetni. arról is meséltem, mennyit kellett dolgoznom és hogy emiatt mindig kérvényt kellett írnom, amiért nem mentem kolihétvégére meg sok dologra. aztán elszomorodtam. nagyon igazságtalannak éreztem, hogy ennyire nem volt családi támogatásom. bekapcsolta a rezgőt a pszichológus, amiről az elején jelezte, hogy akkor kapcsolja be, ha valami nehéz dolog kerül elő. együttérzett azzal, mennyi meló és extra ráfordítás van az eredményeimben. megfogalmaztam, mennyire szar, hogy el kell mennem éjszakáznom azért, mert menekülök az anyámtól. kérdezte, mitől félek. elmeséltem, hogy mindig fix program, hogy rámzúdítja, mi mindent kell a telefonján beállítani, milyen leveleket nem ért. utána elmondja a fizikai fájdalmait és panaszkodik. mindeközben nyafog a macska miatt. az elsőnél mondtam, hogy a faszom, az utolsón meg röhögtem. visszajelezte, milyen széles spektrumon mozognak a megéléseim, én meg elmondtam, hogy a humor meg az irónia nagyon kell, a melóban is, az életben is. az csúszott ki a számon, hogy az anyám egy torzó. nem fizikailag, hanem mert annyira hozzáférhetetlen. a végén meséltem a futásról, mert ki akartam könnyíteni az alkalmat, meg szerintem ő is, mert partner volt. nagy utazás volt az emlékekben a mai ülés, de nem bánom, hogy nem mélyültünk be nagyon, egyébként is nehéz lesz a karácsony

utána elmentem az okmányirodába. azt akartam elérni, hogy a születési nevemből töröljék a dr előtagot, de megtudtam, hogy ha az ember felveszi, a rendszer automatikusan beszívja a születési névhez is és nem lehet felülírni. bosszant a dolog, de az jó, hogy utánamentem

hazajöttem. volt még időm edzésig, sorozatot néztem, aztán megpróbáltam aludni. szerintem sikerült, de nem volt mély alvás

az edzés jó volt. az év utolsó alkalma, úgyhogy igyekeztem megnyomni. a lógást végig bírtam. a törököt egyszer 14es, kétszer 16os bellel csináltam. a vége plank tabata volt, de szerintem nem jól csinálom, mert nem fájt. nem csak a mozgás jó, hanem hogy kapcsolódok a többiekhez, sokat beszélgetünk. nyilván felszínes dolgokról, de azért mégis

reggel 103,7 kilót mértem. nem lesz meg idén a száz alatt, de e felé nagyon nem akarok menni

arra az álmomra emlékszem, hogy eljött a pszichiáter, aki a KP-ban dolgozik. nem tudom, miért jött, nincs meg az egész keretsztori. csak az, hogy el akart menni mosdóba, de kakicsíkos volt a wc, amin teljesen kiakadt, mert ez az elhanyagolás jele. nem gyerek voltam, de valahogy mégis volt szava, hogy ne a szüleimmel éljek

nem történnek most érzelmileg nagy dolgok. nem bánom, mert minél stabilabban kell érkeznem a karácsonyi dolgokba

[avicdsgn1]

A YouTube korlátozná a fogyásról és a fitneszről szóló tartalmak elérését a tinédzserek számára Az a durva, hogy ez úgy hangzik, mintha a kóros hízásra építő ipar fizetné. Kevesebb trash szart fogyasztanak....kevesebb gyógyszert kell később szedniük...kevesebbet járnak orvoshoz. Pedig én nem vagyok konteós. És nem is állítom, hogy így lenne, de akár elképzelhető is lehet, hogy ennyire gonosz, kapzsi emberek léteznek. Mert nem látok logikát abban miért jó negatív irányba terelni már fiatalon az embereket, hacsak nem a haszonszerzés.

Igaz is....hiszen milyen negatív arra ösztönözni a gyerekeket, hogy ne hízzanak el órmotlanra és 30 éves korukra ne legyen 4 krónikus betegségük és 40 évesen ne csak 20 gyógyszerrel tudjanak kikelni az ágyból is. Tíííícccsák beeee!!!!! Tííícccsák be!!! De komolyan. Az a baj, hogy az ilyenek bele sem gondolnak, hogy mennyi szenvedést okoz egy embernek a kóros elhízás és a mozgásszegény életmód és az ezzel társuló betegségek mentálisan és fizikailag is. Főleg magyarként gondolj bele. Nézz körbe!! 40 év felett már kész roncsok az emberek. Nem kell örökké élni, de azért rohadtul nem mindegy meddig vagy ép emberi lény. És mennyi időt töltesz el roncsként a testedbe zárva. Ez legalább olyan mintha be akarnád tiltani a vékony/sportos testalkatú embereket mert, ha rájuk néz valaki aki nem az annak testképzavara lesz. Ha nem youtube-on látja akkor kimegy a világba és ott is látja, hogy sokan vannak akik nincsenek elhízva. Azt hogy oldod meg?? Hogy "véded" meg a gonosz vékonyak látványától?? Megtiltod a sportos testalkatúaknak, hogy kimenjenek? Kiírtod mindet?? Gázkamrába velük?? De kinek mi. A pozitív szemléletet át lehet hadoválni negatívra csak számolj a következményekkel is. Szar dolog akkor rádöbbenni amikor már késő, hogy faszság volt.

[littlefalls]

Végre megnéztük a Barbie-t is. :)

Nagyjából már a végére értem a filmvilágos podcast-nek is és hallgattam egy csomó embert a véleményéről aki látta és olyantól is aki nem látta és azt hiszem még sosem találkoztam ennyire megosztó filmmel. Néha szoktak a filmvilágos srácok is vitatkozni filmeken, de fájt, hogy senki nem mondta ki, amit én gondolok, vagy érzek a filmmel kapcsolatban...talán Dénes, de ő sem annyira erősen, mint, ahogyan én gondolom. Pedig nagyjából mindig megegyeznek velük a gondolataim. 

Úgy ültem be a filmre, mint aki naggyon várta már hosszú idők óta és abszolút fent ültem a Barbenheimer vonaton és tényleg egy igazi jelenségnek éltem meg az egészet. Emellett egy Greta Gerwig filmre ültem be, egy olyan Greta filmre, amit Noah Baumbach-hal írt közösen. Ezért is vártam tényleg nagyon. De őszintén, onnantól, hogy elkezdődött, nekem nagyon szórakoztató volt. Én nevettem Kennel és fátyolos lett a szemem Barbie-val és mérges voltam America Ferrara-val. Utólag le se tojtam, hogy milyen törvényszerűségek vannak Barbieland-ben és az sem érdekelt, hogy milyen szereplő milyen következetlenül van megírva egy-két helyen. 

Én játszottam Barbie-val kiskoromban és nekem az egész film ilyen volt. Egy játék babákkal és a valósággal úgy, ahogy én akarom az én törvényeim szerint, illetve most Greta törvényei szerint. Ezt sok mindenki elfelejti. Hogy milyen játszani. Tényleg struktúrát és következetességet és metaforákat, meg a lényegi mondanivaló szavak nélküli megjelenítését várták ettől a filmtől? De miért? Miért kellett bármit elvárni ettől a filmtől? 

A kislányom, aki már nem annyira kicsi, most lett 13 éves és együtt néztük, és nagyon szerettem, hogy együtt nézzük. Akkor is, ha sok minden nincs meg neki belőle, de szerettem volna, hogy lássa és hallja. Fura amúgy, hogy mennyire megváltoztatja a filmnézést a szülővé válás. Lehet, hogy ha pont nem itt tartanék az életben tök máshogy gondolnám, de eskü engem meghatott, hogy kimondták, amit kimondtak. Persze mindenkinek más tapasztalatai vannak az életében szereplő férfiakkal és nőkkel kapcsolatban, de az én világomban olyan apukám van, aki nagyon erősen rányomta az akaratát az enyémre kiskoromtól kezdve. Olyan férfi karate edzőm volt hat éves koromtól, akitől a gyomrom is összeszorult, ha megláttam. Olyan általános iskolás osztályfőnököm, aki lenézett és megalázott, és nem tudott mit kezdeni azzal, hogy nem értem rendesen a matekot, mikor mindenki más igen. És olyan munkahelyen kezdtem, ahol 80%-a férfi volt a környezetemnek és igen, tele vagyok szar emlékekkel.

Amit leírtam, abban nem is a milyenség az érdekes, hanem az arányosság. Arányaiban az én világképemben a férfiak voltak a meghatározó szerepekben. Mindenhol. Családban, iskolában, edzésen, tévében, munkahelyen, politikában, filmekben mindenhol. És ha én most néztem egy filmet, ahol pont a feje tetejére állítják ezt az egészet.... na az nekem szórakoztató! Felüdülés és talán férfiként fel sem fogják, hogy milyen lehet ez a világ... ja a Barbie film alatt. Pár percig. 

És ezt most tényleg nem bántásból írtam. Nem akarok nagy feminista zászlókat lengetni, de örültem, hogy a lányom hallotta a monológot és azt is, hogy kimondták, hogy nem kell más ahhoz, hogy önmagunk lehessünk. Szar és közhelyes ezt leírni, de basszus ezt valahogy az elmúlt negyven évemben nem nagyon hangsúlyozta senki. Mert hiába néztem egy csomó filmet (igen, láttam a Thelma és Louise-t) és olvastam könyveket, néha igenis hangosan ki kell mondani. Csak úgy. Egyenesen. Mert néha kell hallani. Sajnálom, hogy a filmvilág podcastben nem volt női hang most. Máskor nem hiányolom amúgy, mert tényleg szeretem a srácok nőtámogató hozzáállását. De most jól esett volna.

Ez így túl sok lett, mert csak annyit szoktam másoknak mondani, hogy rettentő jól szórakoztam rajta, nagyon sokat nevettem, imádtam mindenkit és a depressziós Barbie-nál majdnem legurultam a székemről a nevetéstől. Kedvencem Allan volt, valszeg azért, mert magamat látom benne (haha). Allan, aki szeret táncolni és unja a sok hülyeséget, ami körülötte történik és benne van a balhéban, de azért amikor menekülni kéne, akkor képtelen átugrani egy fránya kerítést. Szóval ja... szuper jól szórakoztam.

edit: na sikerült meghallgatni a végét a podcastnek... csak behozták a végén Jankát is <3

MICHAEL CERA as ALLAN BARBIE (2023) dir. Greta Gerwig

[myralog]

November vége felé

2023. november 20., hétfő 7:25

Mi lesz ma még

Terveim:  Myra projekten dolgozni, lézerezni, esti rutint megcsinálni. Túl élni T.-t.

Kedvem:  Kb. semmi, de már csak 194 nap a melóban. Ma meg még T. rosszallását is ki kell bírnom, mert hibázni mertem. Mostanában nagyon rossz ott dolgozni, de fog összeszorít, lépdelünk előre.

Álmom:  Nem volt, egész jót aludtam, s jól is ébredtem. Aztán meglátjuk. Mert ez a létezni sincs kedvem hangulat egész szar. Valahogy talán elfoglalom magam... T. úgyis kioszt valami szar melót. Ehh...

Időjárás: 12 / 5 °C ☀️ Napkelte: 7:02 Napnyugta: 16:10 Holdfázis: 🌓 Első negyed Hely: 47.681683, 17.636727 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 20., hétfő 21:48

HRT 14 nap

Gondolatok: Ahh, nem hittem volna, hogy valamibe ennyire bele mászok, de a Myra projekt nagyon mély. Azt tudom, hogy tanár lesz. Általános iskolai. A mai nap... Elment, nem volt vészes, de érzem, nem akarok itt lenni. Minden rossz, csak a fizu nem. Persze, kérdés az is meddig marad ennyi. Egyre kevesebb a vevőnk, s a bevétel is. Most is én vagyok, akit elsőnek fognak elküldeni, hiszen csak nyolc hónapja vagyok ott. Szóval, egy minimális para van. (Transzságom miatt nem hiszem valami is lenne.)

Napom: Semmi nem volt. Csak sejtem, hogy ez vihar előtti csend. Azt viszont nem tudom, mikor lesz a bumm.

Testi változások: Most nem érzékeltem semmit. Mintha lenne mellem, de ez kb. lehetetlen. Oké, hétvégén ettem vagy 2000 kalória pluszt. :D

Libidó (erekció): Semmi, de tényleg. Jó lenne elélvezni, de csak ezért nem fogok, meg nincs meg az a vágy, mint régen.

Érzelmek: Nem tudom, néha kicsit nehezebben tartom magam. Ez kicsit mindig nehezebb, szóval egyre érzelmesebb vagyok, csak lassan. Jövő héten, meg már itt bőgők. :)

Holdfázis: 🌓 Első negyed Értékelés: ★★★★☆

2023. november 21., kedd 7:24

Elbukott reggel

Terveim:  Lézerezni nagyon kéne. Myra projektet biztos fogom csinálni. Bent meg nem idegeskedni, meg túlélni. Nem is sok ez. 

Kedvem:  Elviselhető, jó volt reggel öltözködni, de rossz hogy el is élveztem. Ezeket akarom legjobban kihagyni. Viszont, jó volt.  Munkába továbbra sincs kedvem menni. Főleg T. miatt. Nagyon unom a problémáit. Nem én csinálom neki. (Oké, két hibám volt, amiről tudok. Az egyik, viszont az övé is, mert ő mondta mit tegyek.) Vajon, ma is szivatni fog?

Álmom:  Ritka szarul aludtam. Még mindig nem tudom mibe kéne, pizsi elég lesz, vagy nem. Elég lett volna. Azt viszont nem értem mért járok ennyit pisilni, kétszer voltam éjjel. (Nem is ittam meg a 4 deci szörpöt.)

Időjárás: 10 / 5 °C ☀️ Napkelte: 7:04 Napnyugta: 16:09 Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Hely: 47.683485, 17.635879 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 21., kedd 19:44

HRT 15 nap

Gondolatok: Miért nincs még Palia? :D Komolyabban, kezd nem érdekelni az egész munka. Kicsit olyan unott leszek. Csak az emberek tudnak visszarántani, hogy élvezzem, persze, ha olyan valaki jön. Mikor nem, akkor tudok bunkó is lenni...

Napom: Nem sok alvás után, egy egészen pocsék nap. Vártam, a Palia frissítést, erre tovább tart... Zsu átrendezte a cipősszekrény. Ki is akadtam, de inkább azért mert kevés állandó dolgok egyike volt. Kicsit otthonnak éreztem miatta itt lenni.

Testi változások: Vannak ilyen fura észrevételek, minthogy: jé, mozog a fenekem. :D Pedig nincs is. Igazából, csak hinni szeretném, de az sem nagyon látszik.

Libidó (erekció): Volt, valamennyi mindenképp. Viszont nem szexuális. Inkább annak szólt, hogy én milyen akarok lenni, ezt vetítettem ki élvezetté. Érdekes, de egyre kevésbé izgalmas. Persze, attól még mindig így a legkönnyebb.

Érzelmek: Egészen hullámzó, s gyorsan az. tíz perc alatt vagyok idegbetegből, sztoikusan nyugodt. Erről nagyon nem tudok többet mondani, hirtelen vagyok, de olyan gyorsan is nyugszom meg.

Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 22., szerda 7:24

Ez az alvás nem megy

Terveim:  Semmi konkrét nincs, talán alakul majd valami. Inkább fejben érzem írni kéne a könyvet.

Kedvem: Nem javul. Reggel, hogy legyen egy kis jó, elélveztem, de nem adta meg amire vágytam. Nem is tudom mit kéne csinálni. Lehet a munka mérgez már ennyire?

Álmom:  Ritka pocsékul aludtam. Éjjel volt wc is, meg izzadás is. Nem tudom, hogyan oldjam meg ezt. Csak így egyre fáradtabb vagyok, bent sem éppen pihentető a légkör...

Időjárás: 7 / -2 °C ☀️ Napkelte: 7:05 Napnyugta: 16:08 Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Hely: 47.681512, 17.636787 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 22., szerda 21:31

HRT 16 nap

Gondolatok: Mikor jöttem haza, akkor jöttem rá valami változott. Egészen nagyot. Akkor jöttem rá, hogy van célom, nem az a haladjuk el oda. Ezek kicsik voltak, csak valami kis dolgok. Most, olyan mintha lenne jövőm. Egyenlőre még nagyon kusza, nem is tudom hogyan nézzek rá. Határozottan van, van miért küzdeni.

Napom: Semmi említésre méltó. Monoton maraton...

Testi változások: Úgy érzem visszaestem, az a szerencse tudom nem volt honnan. Ettől még rossz, de már kevésbé látom, azt amit a napokban. Nehezebb így.

Libidó (erekció): Nem szeretnék róla beszélni. Legyen annyi, hogy kétszer elélveztem, s mindkettő jóba került.

Érzelmek: Itthon megint kicsit agresszívebb voltam. Én inkább türelmetlennek mondanám magam. Tény, hogy könnyebben vagyok ideges, s ezt próbálom is kezelni. Jól esik, hogy ez több koncentrációt igényel. A végén még tényleg fogok meditálni? :D

Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 23., csütörtök 7:20

Nettelen reggel

Terveim:  Blogba meg kell oldanom, hogy csak szakasz ne látszódjon, ha nincs bejelentkezve valaki. (Pontosabban, csak én láthassam.) Borotválkozni kell, s tojást csinálni holnapra.

Kedvem:  Dolgozni nincs, de a blogot csinálni vagy a Myra-t igen. Leginkább aludnék még kicsit. T.-hez semmi kedvem, biztos kapok egy leltárt a nyakamba. Amúgy azt vettem észre, hogy én leltározok, boltot töltök, s kipakolok. A többiek csak kasszáznak, átvesznek, néha ezt azt, de így engem használnak ki. Nekem van a legkevesebb szabadidőm. 

Álmom:  Nem volt, nem aludtam jól. Nem tudom hogyan kéne. Hosszú ujjú sem jó. Ma elhagyom a dupla takarót. Meglátjuk.

Időjárás: 7 / -2 °C ☀️ Napkelte: 7:07 Napnyugta: 16:07 Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Hely: 47.681992, 17.636534 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 23., csütörtök 21:54

HRT 17 nap

Gondolatok: Fáradt vagyok, előbb akartam ezt megírni. A dolgok felére nem is emlékszem.

Napom: A munka igazán nyugis volt, meg is beszéltük, nem megyek pénteken, s hétfőn dolgozni. Itthon, sokat beszélgettem, ittam alkoholmentes sört. A legfontosabb, sikerült a blogot összeraknom. A témával még nem vagyok elégedett, de a tipográfia már kész. A nagy kihívás, is elkészült, már tudok úgy törölni részeket, hogy kifelé ne látszódjon a szöveg, én viszont tudom olvasni. Ebből a megoldásból szeretnék plugint is csinálni.

Testi változások: Ma reggel esett le, hogy van egy komoly testi része. Aktívabb vagyok. Sokkal. Egy-két kávé elég egész nap, s nem vagyok álmos estig. Aludni most is tudok, de sokkal gyorsabban kipihenem magam. Több dologra van időm, s kedvem is.

Libidó (erekció): Tényleg, spontán erekcióm napok óta nincs, lehet már egy hete. Az elélvezés más, bár az oka ugyanaz. Ezt nehéz elmagyarázni. 

Érzelmek: Ma semmi, hozta a kedvem az átlagot. Az osztályozást, viszont meg kell változtatom, vagy pont hogy nem. Ennek oka, hogy ami most 5-ös, az egy jó féléve inkább 7-es volt. Az alaphangulatom eggyel mindenképp jobb, lehet kettővel.

Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★★☆

2023. november 24., péntek 22:20

HRT 18 nap

Gondolatok: Már nehéz gondolkodni, elfelejtettem írni. Tudom valami volt a fejembe, de botor módon nem írtam le.

Napom: Délelőtt a szobám csináltam, kiderült és is penészes vagyok, így annak a gyilkolása elvitte az időt. Utána aludtam egy órát, majd fürdés és irány plazmapont. Megint átvéreztem, de gyorsan lefolytam. Utána kiderül, hogy kis plusz is kapok. Így lett egy tábla csokim meg 2000 plusz EdenRed-em. Amúgy fordulós adás volt, így 9000 készpénz, s 4000 EdenRed lenne. A másik, hogy csinálom a blogot is, de azzal nem jutottam előbbre. Nincs jó sablon, amit átírjak...

Testi változások: Nem látványosan, de lassabban nő a szőröm. Ritkulni nem látom, ahogy fakulni sem...

Libidó (erekció): Délutáni ébredés után, olyan volt, mintha egy gramm Divit sem kentem volna. Arra tippeltem, azért mert keveset vagyok Myra. Nem egyszerű ez. Itthon, még nem igazán merek. Nem igazán tudom, hogy legyek. Meg a szokásos, annyi nőiesség van bennem, mint egy tál babban. 

Érzelmek: Fásult, kiábrándult, várakozó, vágyakozó...

Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★★☆

2023. november 25., szombat 22:16

HRT 19 nap

Gondolatok: Megint túl későn írok. A fejemben most azért járt néhány dolog, ha kevés időm is volt. Mostanában, már nem olyan látványos a változás. Ilyenkor mindig az a kérdés merül fel bennem, hogy tuti jól kenem fel? Bár, valljuk be, nem tudom mit várok három hét után. Csak eddig, volt változás.

Napom: Beszéltem a Doktornővel, utolsó előtti alkalom volt. Nagyon fog hiányozni. Tudom el kell engedni, már nincs rá akkora szükségem, mint másnak lenne. Utána vittem Odint kozmetikába. Onnan OTP, hogy tudjak utalni, majd DM. Később itthon derült ki, hogy a Rossman-ban még lehet Bilkát kapni. (Amit találok meg is veszem.) DM után Bécsi Kávéház-ba mentem. Nem vagyok elájulva, bunkónak éreztem őket, s a cappuccino sem jó, s még szervízdíj is van. Eldöntik helyettem, hogy adok borravalót. Ezek szerint ennyire nem kaptak? (Itt most nem linkelek.) Hazafelé, a sofőr utolsó pár percbe esett be a buszba (párja persze fent melegedett), mi meg a hófúvásba voltunk. Utána, még nekik állt feljebb, hogy mondtam (Elnézést, az ajtó!) hogy csukják be az ajtót, mert fagyok.

Testi változások: Nincs igazi, inkább érzet. Mintha már nem lenne a lába közt semmi. A hasamon is sokszor úgy érzem mozogni a ruhákat. Nagyon jó érzés. Mást nem vettem észre.

Libidó (erekció): Továbbra is ez a van is, nincs is érzés van. Kicsit sem tudom, most mi izgatna fel. El tudok élvezni, meg minden. Izgatni magam tudom, de nincs az ami megmozgatna...

Érzelmek: Minden van itt. Ma néztem a Leo-t, majdnem bőgtem egyet. Közel vagyok, hogy tényleg kitudjam mutatni a érzelemimet.

Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★★☆

2023. november 26., vasárnap 22:25

HRT 20 nap

Gondolatok: Húsz nap, még pihenek. Ezer felé jár a fejem. Csinálom a blogot, amit akarattal kell félbe hagynom. Ott van Geek Boutique overál, komolyan, kb. 15 évente bukkan fel egy. Ez most stimmel, akarom, de nagyjából 45 ezer lesz mire ide ér... Mondjuk, ez az egyik legnagyobb álmom overálban. (A kép is az.) 

Napom: Befejeztem a szobám, segítettem Zsunak, s a bloggal is haladtam. Ezen kívül semmi. :)

Testi változások: Lehet tényleg felszívódik a herém? Egyre kisebb, a kenés is furán egyre nehezebb. Ezen kívül nem vettem észre mást. 

Libidó (erekció): Volt, de lehet mert Myra vagyok. Nem Igoros volt. Sőt, nagyon abba az irányba mentem el, hogy inkább nőként gondoltam magamra.

Érzelmek: Szerintem, ma nem ért érzelem... Az akarom vágy nem erősebb, a mérlegelésemet, s az ár miatt nem így döntöttem. Ez az overál 20 éve nem kapható, ilyen jó állapotban, a méretemben. Igy, igyekszem megszerezni.

Holdfázis: 🌔 Növekvő hold Értékelés: ★★★★☆

[csacskamacskamocska]

A főnök széke

Ebben is volt némi szerelem, nem tudom, hogy azt a részt elmeséljem-e. Bele voltam bolondulva a pasiba, aki kollégám volt, aki amikor új stúdiót hozott létre, vitt magával. Hogy mennyire volt fasz, azt már nem tudom megmondani. A pszichológus szerint én is fasz voltam. Mindenesetre nagyon szerelmes voltam a történet idején.

Épülgetett a stúdió, kb a semmiből, de komoly megrendelőkkel, szóval volt mire építgetni. Az egyik szerzemény az volt, hogy a főnökünk vett magának egy nagyon kényelmes irodai széket. (velünk kb egykorú faszi, pár évvel idősebb, ő is melózott velünk, szóval annyira volt főnök, hogy övé volt a cég meg a felelősség). Mindenki más a bérelt iroda székein ült. Ülhető volt az összes szék, semmi extra kényelmetlenség. De azért a magastámlás, fekete műbőr forgószék azért nagyon menő volt! A főnök kijelentette, hogy soha nem használhatjuk a székét! Soha! Hát, nem használtuk. Amíg az egyik srác bele nem ült. Én persze szóltam neki, hogy hú, az a fönök széke! Ő meg nézett rám, hogy WTF? Kit érdekel, hát nincs is itt! A sztorit azért mesélem, mert akkor jöttem rá egy fontos dologra. Hogy játszmákból, rendszerekből ki lehet maradni. Mi mind tudtuk, hogy semmi sem történne, ha beleülnénk a főnök székébe, mert mi történhetne, ha meglátja? Üvöltözik? Ez mondjuk esélyes volt. Kirúg? Alig páran ismertük és tudtunk dolgozni a programmal, amire a stúdió munkája épült. Dehogy rúgott volna ki! kellemetlen megjegyzéseket tesz? Hát folyton kellemetlenkedett! :D Valójában semmi sem történt volna. Akár azt is mondhattuk volna, ha pattog, hogy te hülye vagy. De én és a többiek elfogadtuk ezt a helyi kis királyságot és a szabályait. Fura érzés volt, hogy van valaki, aki nem fogadja el, aki nem játszik. Fura volt tudni, hogy igaza van. A mi játékunk komolytalan, gyerekes. A főnökünk is komolytalan és gyerekes. A férfi, akibe fülig bele voltam esve, ... jajj. Én tettem oda a piedesztálra, hogy nagyobbnak, jobbnak, erősebbnek és férfiasabbnak lássam, olyannak, aki akkor is meghatározó, ha jelen sincs. Tudtam én ezt, de szar volt mégis szembesülni azzal, hogy valaki vállat rándít a pasira, aki nekem annyira fontos. A játékot, amiben alárendelődtem, én teremtettem, erősítettem és építgettem.

Később, más csoportokban is megéltem hasonlót és mindig nagyon zavart ez után amikor kialakul egy belső rendszer ami olyan értékeket nagyít fel amik egy nagyobb csoportban már nem számottevőek. Írók, költők, akik egymás szopják fel, alkotók, akik csak jóindulatú baráti körben tudnak megélni és még sokféle ember, aki valami módon kialakít maga köré egy önmegerősítő, értéktorzító csoportot. Ha szeretem az illetőt, akkor lapítok. Ha nem szeretem, akkor hamar kiközösítenek, mert akkor én leszek az, "aki nem játszik velük". Amúgy az egész azért jött fel, mert tegnap amikor mondtam Bélának, hogy bocsi, köszi, ennyi, akkor Béla megpróbált beszélgetést kezdeményezni arról, hogy miért mondtam nemet. Miután azt mondtam, hogy nem akarok beszélgetni, beszélgessek arról, hogy miért nem? És majd megpróbálja egyenként megtámadni az érveimet? Vagy mi? Ritkán terül elém ennyire szépen egy játszma, és tudok ennyire egyszerűen kimaradni belőle. Szép, világos pillanat volt.

Sok játszmát felismerek és vannak játszmák amikben benne is vagyok. Van amiből kimaradok, amit leteszek, és van amibe belesodródok mert későn ismerem fel. És persze vannak win-win játszmák is. Pl a mostani főnökömmel több is. A "játszma" fogalma nem azonos azzal amikor hazudozol, valakit basztatsz vagy próbálsz ügyesen vagy ügyetlenül manipulálni. Bár a legtöbben ennek szinonimájaként használják. „Ne játszmázz velem!” – ne zsarolj, ne próbáld érvényesíteni az akaratodat, ne erőszakoskodj, ne hisztizz, ne magyarázz, ne ne ne ne, akkor se, ha igazad van, ha jogos, mert Én nem akarom és ezért ez JÁTSZMA! A játszma ellen tiltakozás is lehet egy játszma.

A játszma leginkább egy forgatókönyv, egy szabályrendszer, amit tudatosan vagy öntudatlanul elfogadsz és mindig ugyanazzal az eredménnyel zárul.

[wannafuckingenditall]

Mikor kurvára megbánod az összes döntésed, azt is , hogy csak veszekedni tudsz mindenkivel és nem tudod kifejezni magad élőben már mert mindenkivel köcsög és flegma vagy ... az agyam automatikusan védekezik és eltaszít mindenkit magamtól de tudd , hogy én nem akarom én tényleg nem. De senki sem tudja ezt mert barátaim nincsenek , hisz mindegyik toxicnak tart és a pasim csak azért van velem mert bejön neki ahogy kinézek.. senkise tudja mifolyik igazán a felyemben... senki , se anyám se apám se a ‘“””barátaim”””” senkise tudja miért estem vissza a vágdosásba és igazából énse szal yeet.

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Az évek során hozzá kellett volna már szoknom, hogy mindent elbaszok.... :))

[troger]

nem aratott különösebb sikert, de van még pár óra szavazni, a triggert meg azóta se írtam le

most meg rám írt

a nemén, akit megtanultam az exemnek nevezni, miatta álmodtam ezt

aznap este beszéltünk így karácsonyilag, az anyukáink is beköszöntek egymásnak a videocsetbe - ez még csak a második karácsony azóta, még gondolunk egymásra -, aztán ketten dumáltunk

és megint nem jó szájízzel tettem le, megint nem volt jó

kicsit el is baszta az estémet, mert rajtamaradtam, rá akartam jönni, mi a bajom

nem igaz, hogy ne tudnék örülni a boldogságának, épp ellenkezőleg

de ennek fejtegetését minden alkalommal úgy élem meg, hogy az orrom alá dörgöli... vagy legalábbis valahogy mindig szarul esik, bár nem hiszem, hogy bántani akarna

miért érzem ezt?

mert az én szívem még mindig keres

és amíg nem talál, addig csak emlékezni tud

az meg fáj

ez nem titok, ezt kábé ugyanígy elmondtam neki hónapokkal ezelőtt, amikor elkezdte volna a randiéletét mesélni, mintha normális barátok lennénk

kívánom, hogy legyen boldog, de a részletekre nem vagyok kíváncsi

és ebből lett az álmom is

hogy izgatottan mesélte, mekkorát szilveszterezik, először házibuliba megy, aztán meg vendéglistán valami menő klubba (berlinről van szó) csapatni, és milyen kurvanagyot akar bulizni

na ezért álmodtam azt, amit, és nézett ki úgy, ahogy

mert irigylem

mert én is szeretnék jó társaságban nagyokat bulizni, mint 15-20 éve, csak már velem nem akar senki 🤷

a nemén esetében meg nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy a boldogságának előfeltétele volt a szakításunk: még mindig nehéz megélni, hogy ha azóta ennyire felszabadult, milyen szar lehetett neki mellettem

belegondolni, hogy én egy életre voltam elköteleződve, de abban ő egy életen át boldogtalan lett volna... igen, jól tette, hogy ment

csak nálam ennyi idő alatt még nem múlt el az a kötődés, amivel hozzáláncoltam magam

de a lényeg egy:

ő a múltam

nem jelenem, s nem jövőm

éppen ezért biztos vagyok benne, hogy nagyon jól szilveszterezett,

de baromira nem lenne jó ötlet holnapután találkozni vele, hogy ezt részletesen elmesélve megforgassa bennem (ill. forgassam magamban) a kést még egyszer

sajnálom, lehet, hogy sosem leszünk barátok, de most még biztosan nem megy

hát nálam ez a helyzet #kurva szerelem terén

a válasz egy hatalmas

NEM

tumblitalit

szerveztem a baromi nagy lakásomban, ilyen táncterem méretű szobák voltak dugig tömve emberekkel

és kurvajó buli volt

[nlvpzc]

different type of pain 🤍

[amit-sose-mondtam-el]

Persze, hogy szarul esik hogy részéről ennyi volt.

De túl fogom élni.

Muszáj lesz.

[ashleyblackblog]

Szar érzés, amikor a szüleid a szeretetüket a teljesítményedhez kötik.