#húg

[orlissa]

Fun fact: in Hungarian, you cannot really just say "sister" or "brother," because the relative age of the person is coded into the word (older sister is nővér, but younger sister is húg; older brother is báty, younger brother is öcs).

The word for sibling is testvér, which is a compound of two words: test (body/flesh) and vér (blood).

At the same time, there is no word for "grandson" and "granddaughter" only for "grandchild" (unoka).

The word for cousin is unokatestvér, so "the person who is my flesh and blood through the grandparents."

Also, it has the same word for niece and younger female cousin (unokahúg), and nephew and younger male cousin (unokaöcs).

[nitta86]

Meg Mason: Bánat és öröm

Szerettem ezt a könyvet, de közben néha idegesített is. A főszereplőnk Martha, kamaszkorától 40 éves koráig ismerjük meg az életét. Diszfunkcionális művészcsaládból származik, 17 éves kora óta depressziós és eléggé csak sodródik az életével, de mindezt középosztálybeli keretek között teszi. Igazából nem rossz könyv, nagyon realista és életszagú. Olyan, mint maga az élet a nyomasztó dolgok és a nehézségek mellett megjelennek az örömök is, meg a fontos emberi kapcsolatok. Nem csak Martha komplex szereplő saját lelki problémákkal, hanem minden családtagja is. Az anyja ugyanazzal a meg nem nevezett mentális betegséggel küzd, mint Martha és mellette alkoholista. Utóbbit jellemzően senki nem mondja ki, pedig elég egyértelmű. Az apja igazából nem csinál semmit csak meg nem értett művész. Mindenki Martha nagynénjének a pénzből él, aki meg maximalizmussal és sznobizmussal kompenzál a meg nem valósult álmai miatt, de különben segítőkész és jobb fej, mint az anya. A húg Ingrid és a férj Patrick is elég összetett szereplők.

Szóval nem rossz könyv, nagyon lelkizős, csomó kisebb katarzissal, de volt pár dolog, ami eléggé idegesített. Az egyik az, hogy chick litnek túl komoly, komolynak túl chick lit volt nekem. De lehet, hogy ez csak engem zavart, meg végül is fontos, hogy könnyedebb formában is lehessen komoly témákról olvasni, de könnyednek meg nem volt elég könnyed. A másik problémám, hogy amikor az anya Martha unszolására végre leszokik az alkoholról, akkor előlép bölcs öreggé meg megmentővé, aki jó tanácsokkal látja el Marthát. És ne már, egész addig, évtizedekig mindenki életét megkeserítette a viselkedésével, nehogy már ő legyen az akire hallgatni kell. És nem is ad jó tanácsokat, csak boomer közhelyeket. Akkor már Ingrid meglátásai jobbak. Oké, azt végül is elismerem, hogy van egy pont, amikor önzetlenül segíti Marthát, meg hogy teljesítmény hogy végül képes leszokni, de ettől még tönkretette a gyerekkorát és nem segített rajta kamaszkorában, mikor szintén válságban volt. (Ja és mint a végén kiderül Marthának volt igaza abban, hogy Patrick sejtette, hogy baj van, és azért se tett semmit, mert kit tud megmenteni, ha Martha jól lesz. Szóval még csak értelme se volt, hogy az anyja leszidta, de a regény erre nem reflektál semmilyen formában)

A harmadik problémám maga a meg nem nevezett mentális betegség. Ahogy néztem ezt sokan kritizálják rajtam kívül is. Értem, hogy a szerző nem akart semmi konkrétumot mondani, hogy általánosságban írjon az örökölhető mentális betegségek problémájáról. De nem hiszem el, hogy elég egy tabletta és elmúlnak a tünetek.

Egyébként meg mennyire lehet pocsék, ez alapján a brit egészségügy… És oké, elhiszem, hogy az, de ebben a könyvben mindenki relatíve gazdag. Martha és Patrick túl nagy házat bérel és mikor Marthának depressziós epizóda van, elmehet Párizsba környezetváltozásért. Azt megtudjuk a történetből, hogy jár magánpszichiáterhez. Senkinek se jutott eszébe egyrészt pszichoterápiába menni, másrészt több szakemberrel próbálkozni magánban?

Mondjuk valószeg az a megfejtés, hogy mindenki ugyanannyira tagadásban volt arról, hogy Martha nem csak élhetetlen, hanem valami szisztematikus problémája van, mint arról, hogy az anyja alkoholista, az apja nem csinál semmit, a nagynénjének meg nem tett jót, hogy nem a saját életét éli. És ilyen szempontból ez nagyon életszagú könyv, csak pont emiatt időnként rendkívül idegesítő.

Ott van még a gyerekvállalás kérdése is. Igazából érdekes volt ez a szál a regényben, de kicsit csalódás, hogy Martha mégse tudatosan gyermektelen. De fontos és provokatív téma, már az is nagy szó, hogy valaki hozzá mert nyúlni. A lényeg, hogy Martha nem mer gyereket vállalni, mert nincs jól mentálisan és közben azt hazudja, hogy nem is vágyik rá. Közben az összes többi szereplő tudja, hogy nagyon is vágyik rá, de nem beszélnek erről, mint ahogy más problémákról se. És végül mikor kiderül, hogy a gyógyszer mellett van annyira jól, hogy lehessen gyereke, akkor kiakad az anyjára aki korábban is tudta a diagnózist (jogos) és Patrickra aki tudhatta volna (csak részben jogos). Ezt az egészet értem és érdekes fordulat volt, annyi a problémám, hogy Martha még a gyógyszer mellett se funkcionál túl jól, amivel nem azt akarom mondani, hogy ne vállaljon gyereket, csak hogy nagyon át kell gondolniuk. Szerencsére a regény is nyitva hagyja végül a kérdést, hogy lesz e gyerekük, de a lezárás még így is indokolatlanul rózsaszínű nekem.

[444namesplus]

bab /bab/ v. be (age)

bádh /báð/ v. warn, alert

bálʻbíf /bálʔˈbíf/ nm. leader

bay /baj/ adj. big, great (very large), huge, massive, enormous, popular, loud

bay bazh /baj baʒ/ nm. romance

bàzhʻdzib /bàʒʔˈʣib/ nf. danger

bàzhʻngúb /bàʒʔˈŋúb/ nm. perfection

bàzhʻyéts /bàʒˈʔjéʦ/ nm. height

bèdʻbíf /bèdʔˈbíf/ nf. vendor

bèsh /bèʃ/ v. copy, imitate, replicate

bey /bej/ nf. balcony, porch

bìb /bìb/ nm. dog

bikh /bix/ nf. data

biv /biv/ nm. case, event (occurrence)

bog /bog/ nm. wine

bos /bos/ nm. pencil

bud /bud/ v. hide, smuggle, protect

bug /bug/ prep. for (a period of time or length of distance)

bút /bút/ nf. bank, stock, fund

chàf /ʧàf/ nm. angle, corner, direction (way)

chanʻhél /ʧanʔˈɦél/ nf. joint

chanʻvam /ʧanʔˈvam/ nm. sewer

chech /ʧeʧ/ pron. to her, to it (fem)

chík /ʧík/ nf. arrow (weapon), arrow (sign)

chósh /ʧóʃ/ v. help, assist, cater, improve, heal

chósh /ʧóʃ/ nf. help

chuh /ʧuɦ/ nm. amount, quantity

dadz /daʣ/ v. catch, capture, seize, arrest

dang /daŋ/ v. decide

déb /déb/ nm. career

dem /dem/ nf. kid

dèw /dèw/ nm. loop, curve, arc

dhádz /ðáʣ/ adj. ancient

dheb /ðeb/ adv. however

dhey /ðej/ nm. prison, jail

dhíy /ðíj/ nm. market, mall

dhoz /ðoz/ v. relate, correlate

dhuts /ðuʦ/ adj. free

dìf /dìf/ nm. ship

dísh /díʃ/ det. your (pl)

dodz /doʣ/ adv. then

dòsh /dòʃ/ nm. store, shop, salon

dud /dud/ nm. public

dùm /dùm/ v. employ, recruit

dúw /dúw/ nf. profit

dzah /ʣaɦ/ nm. athlete

dzèch /ʣèʧ/ nf. key

dzil /ʣil/ v. educate

dzot /ʣot/ prep. for (in favor of)

dzút /ʣút/ v. slip

fàg /fàg/ adj. wise

faz /faz/ nf. story, fable

fèkh /fèx/ prep. after

fevʻmod /fevʔˈmod/ nm. failure

fid /fid/ nm. poem, lyrics

fík /fík/ adj. middle

fíts /fíʦ/ nm. question

fog /fog/ nf. bag

fozh /foʒ/ pron. her, it (fem)

fur /fur/ nf. clay, mud

gàd /gàd/ nm. region, suburb

gar /gar/ nf. room (space), capacity

gék /gék/ pron. you all

gèy /gèj/ nm. insect

gíd /gíd/ adj. strong, tough, robust, severe

gik /gik/ v. tear, rip

gòd /gòd/ v. judge

gòsh /gòʃ/ pron. you

goyʻkep /gojʔˈkep/ adj. final

gúny /gúɲ/ nm. neighbor

háf /ɦáf/ num. second

hatʻjàl /ɦatʔˈʤàl/ adj. silent

hef /ɦef/ adj. live

hód /ɦód/ nf. food, cuisine

húg /ɦúg/ det. all

jàb /ʤàb/ adj. cool (fashionable), casual

jàthʻjàl /ʤàθʔˈʤàl/ adj. happy

jép /ʤép/ v. flow

jiv /ʤiv/ pron. someone, somebody

jok /ʤok/ nf. condition (requirement, stipulation)

jùgʻmod /ʤùgʔˈmod/ nm. arrival

kàj /kàʤ/ nm. tax, tariff

kàv /kàv/ nm. pipe, valve

kégʻkep /kégʔˈkep/ adj. broken

khàb /xàb/ nm. drain, ditch

khéf /xéf/ v. limp

khìh /xìɦ/ nm. technology

khùf /xùf/ nf. information

kig /kig/ nm. feather, pen

kìr /kìr/ adv. again

kób /kób/ num. hundred

kot /kot/ nf. sign, signal, alarm

kùdz /kùʣ/ v. may

kúp /kúp/ prep. above

kúth /kúθ/ prep. like

lad nyakh /lad ɲax/ nm. brothel

lèb /lèb/ adv. well

lèl /lèl/ nm. fog, mist

lew /lew/ nm. care

líj /líʤ/ nf. battle

lódh /lóð/ nm. sound

lony zhagʻjàl /loɲ ʒagʔˈʤàl/ nm. homosexual

luk /luk/ pron. yours

lupʻjàl /lupʔˈʤàl/ adj. successful

màj /màʤ/ nf. car

másh /máʃ/ v. nod

mèdz /mèʣ/ pron. which

mes /mes/ nf. record (written account)

míp /míp/ nm. west

móv /móv/ nf. lot

náchʻdùg /náʧʔˈdùg/ v. assassinate

náchʻzhàsh /náʧʔˈʒàʃ/ v. sing

nakh /nax/ nm. afternoon

nàw /nàw/ v. fix, mend, repair

nedhʻbóf /neðʔˈbóf/ adj. personal

nedhʻyeb /neðˈʔjeb/ adj. economic

nes /nes/ v. act, behave

ngáf /ŋáf/ nf. quality, essence

ngáng /ŋáŋ/ adv. about

ngèdz /ŋèʣ/ v. make, create

ngèz /ŋèz/ nm. system

ngìn /ŋìn/ nm. work

ngòkh /ŋòx/ adj. sour

ngúm /ŋúm/ nm. field, pasture

nih /niɦ/ adj. local

nòd /nòd/ v. dream

nòp /nòp/ nm. capital (city)

núg /núg/ nm. plane

nyádz /ɲáʣ/ v. be (located)

nyéb /ɲéb/ nf. tooth, beak, fang

nyik /ɲik/ nf. family (related by blood)

nyub /ɲub/ adj. dry, crisp

nyuf /ɲuf/ nm. list, menu, catalog

pádz /páʣ/ adj. silly, absurd

páng /páŋ/ v. order

pèdh /pèð/ nf. triangle

péy /péj/ adv. therefore, thus

poj /poʤ/ nm. pig

pub /pub/ adv. yet

pùt /pùt/ adj. violent

ram /ram/ nf. secret

ráy /ráj/ adj. left

rib /rib/ nm. weapon

ríp /ríp/ nm. magic

rong /roŋ/ v. emphasize, exaggerate

rùf /rùf/ nf. seat, chair, buttocks, stool (seat)

sal chab /sal ʧab/ nf. volcano

sar záng /sar záŋ/ nm. glasses

sèg /sèg/ nm. tower

shach /ʃaʧ/ v. enter

sháng /ʃáŋ/ adj. main, premier

shem /ʃem/ pron. to us (including you)

shibʻjàl /ʃibʔˈʤàl/ adj. risky

shok /ʃok/ v. chase

shùh /ʃùɦ/ v. cry, shout, moan, weep

síd /síd/ adj. loud, noisy

sób /sób/ nf. shit

sój /sóʤ/ nm. cat

song /soŋ/ adj. guilty

sud /sud/ v. offend

tabʻnyakh /tabʔˈɲax/ nm. mansion

tan /tan/ v. punish

tér /tér/ nm. screw

tétʻsìny /tétʔˈsìɲ/ adv. especially

thábʻmod /θábʔˈmod/ nm. death

thásh /θáʃ/ v. walk

thév /θév/ nf. north

thìr /θìr/ v. fit, apply

thokh /θox/ det. such

thun /θun/ nf. goal (objective)

tích tsúf /tíʧ ʦúf/ nf. genocide

tív /tív/ nm. nail

tósh /tóʃ/ nm. chemical

tsàv /ʦàv/ v. would

tsér /ʦér/ nm. hole, ditch, crater, crack, well

tsíy /ʦíj/ num. five

tsosh /ʦoʃ/ nf. waist

tsùt /ʦùt/ nf. expression (facial)

tup /tup/ v. crawl

vád /vád/ nf. impulse

vásh /váʃ/ nm. tool

vef /vef/ nm. chance, odds, luck

vézhʻjàl /véʒʔˈʤàl/ adj. painful

vìw /vìw/ v. enjoy

voz /voz/ nm. step (footstep)

vùch /vùʧ/ nf. coat, jacket

wab /wab/ adj. easy, simple

walʻmod /walʔˈmod/ nm. exam

wéj /wéʤ/ nf. flesh

wig /wig/ nm. sand, dust

wok /wok/ v. shock, stun

wúr /wúr/ nm. ticket, voucher

yák /ják/ v. like, admire

yàt /jàt/ nm. dust, flour

yedz /jeʣ/ nf. fur, mane

yéj /jéʤ/ nm. cow

yeshʻjàl /jeʃʔˈʤàl/ adj. golden

yil /jil/ v. miss (not hit), miss (not take advantage of)

yod /jod/ nm. leather

yòs /jòs/ v. promise, assure

yúkh /júx/ nm. drug, medicine, poison

zab /zab/ conj. unless

zap /zap/ adv. already

zém /zém/ nm. flood

zhàn /ʒàn/ adv. only, merely

zhèbʻmod /ʒèbʔˈmod/ nm. excitement

zhèw /ʒèw/ nm. island

zhìzh /ʒìʒ/ pron. his, it (masc)

zhót /ʒót/ v. fold

zhúfʻnéz /ʒúfʔˈnéz/ nf. grocer

zib /zib/ v. jump

zit /zit/ nf. east

zófʻbíf /zófʔˈbíf/ nm. sailor

zúb /zúb/ nm. salt, spice

zúr /zúr/ nm. justice

[semitrack]

húG╝W║=j #MOSFET #APD #EDA #IP #IGBT #TCAD #Semiconductors #ASIC www.link edin.com/in/evgeny-chernyavskiy-742642109 #MOSFET #APD #EDA #IP #IGBT #TCAD #Semicon ductors #ASIC www.linkedin.com/in/evgeny-chernyavskiy-742642109

[pszychoopinguu]

Család?

Mi ez a viccnek nevezett akármi?

A testvéreid és a szüleid azért vannak, hogy megvédjenek.

Drága bátyáim, nővérem és hugaim...ha kell az életem adom értetek...de ti nyugodtan tűritek, hogyha engem szidnak, sőt meg se halljátok.

Anya: nagyon szeretlek, sokszor megvédtél már, de elhidegültél tőlem.

Apa: rólad ne is beszéljünk, 2 éve nem láttalak, apának se tudlak hívni. Szánalmas vagy. Megbuktál mint apa.

Bátyáim: megbuktatok mint testvér, fáj, a szívem szakad meg értetek ha szomorúnak látlak titeket. De a húgod ha sír, meg se kérdeztek, hogy mi a baj.

Nővérem: neked kéne legjobban mellettem állnod, errefel letiltol mindenhonnan, szóba sem állsz velem.

Húgaim: nem vagyok a pénzes zsákotok. Akkor vagyok jó ha kell valami.

Csalódtam bennetek!

Gyűlöllek titeket!

Ez minden csak nem család!

[guy-from-your-unconscious]

a húgom

küldött ma egy képet magáról messengeren, mert új hajat vágatott magának. kilenc évvel fiatalabb mint én, azaz tizenhat éves. a sztorival eddig semmi probléma, de a kép így nézett ki:

nagyon jól állt neki az új haj, meg is dicsértem. ezt követően a következő párbeszéd zajlott le:

én: hát minek törölted ki az arcod?

ő: mert csúnya

én: nem

ő: de

én: buta vagy

ő: az biztos *könnyezve röhögő szmájli*

borzasztó látni, hogy mennyire nincsenek képben a fiatalok a saját értékeikkel. legyen szó itt külsőről vagy akár belső tulajdonságokról. persze én is voltam tizenéves, jól tudom, hogy én se szerettem a testem, nem szerettem magam (enyhe kifejezés). de azért a beszélgetés végén mondtam neki, hogy ő bizony nagyon szép, és hogy szeretem.

ui.: a képen nem a húgom van, ez csak illusztráció.

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Beszélgetés a 10 éves hugommal.

(...)

"Ő: Tudom, hogy tetszik neked!

Én: De miből gondolod, hogy ez így van? Ez hülyeség.

Ő: Dehogy hülyeség. Hiszen egyre többet beszélsz, kérdezősködsz róla újra, ráadásul ha szóba jön, olyan vörös vagy mint a paradicsom. Ne tagadd, én tudom hogy szereted."

A picsába, igaza van. Még mindig szeretlek. Lassan 1 és fél éve mindennek, de még most sem tudtam teljesen túllépni rajtad. Volt, hogy az érzéseim irántad hol véletlenül, hol okkal elhalványultak, de sosem múltak el, és úgy érzem, hogy egy ideig nem is fognak. És ha ezt egy 10 éves gyerek is látja, akkor ott tényleg van valami...

Depresszív-elme

[videkma]

Saját testvérét erőszakolta meg többször a fiútestvér (Teherbe is ejtette 12 éves húgát)

Saját testvérét erőszakolta meg többször a fiútestvér (Teherbe is ejtette 12 éves húgát)

A testvérét többször megerőszakoló elkövetővel szemben súlyosabb büntetés kiszabását indítványozza az ügyészség (more…)

[sataniabby]

Féltem a húgomat ettől a világtól...

[kookyburrowing]

The number of reasons the song Húg Air A’ Bhonaid Mhòir would be the perfect drinking song is enormous, of which one of the smallest reasons is that its title (and part of the lyrics) translated is ‘celebrate the great bonnet’. The idea that this song is about how simply SPECTACULAR this hat is, and how we must all celebrate this spectacular hat. It may well be a euphemism, but I choose to take the lyrics at face value because it is too fucking funny.

[lilcantina]

Először csak a könyveket.

Strapabíró vászontáskákba, méret szerint válogatva, hogy minél több beleférjen. A polcon így lett hely azoknak a könyveknek, amiket eddig a földön tároltunk kupacokban. Életemben először kimondom - túl sok könyvem van.

Előkerül a Mosó Masa, amit Kicsilánynak vettem mikor született. Lassan már oda lehet adni neki, ügyesen bánik a lapokkal, tudja, mit akar felolvastatni magának. Lassan Kicsilány nagytesó lesz, és én nem fogom látni, ahogy felnő.

Aztán a barkácsholmikat. Dobozokban tartom, így csak válogatni kell. A zászlót megígértem, hogy megvarrom, fél éve vár sorsára, de a költözés előtt befejezem. Külön dobozba a ragasztók, a varrós holmi, a festékek. Húg mindig azt mondta, egy kész alkotótábort tartok otthon.

A polcon az origami nyúl, a plasztilin figurák, a sógyurma madárkák, a rongybabák, mind az életem egy-egy kedves pontja. Most mégis lefotózom őket, aztán egyesével elbúcsúzkodunk. A plasztilin visszaolvad a tömbbe, a sógyurma könnyen foszlik az ujjaim alatt, a nyuszi a papírkosárba kerül, a rongybaba a varródobozba.

Utána a nyári ruhák. Lassan úgyis aktuálisak lesznek, eddig a polcon rendben sorakozva várták az idejüket. Átmeneti vászonszekrénybe költöznek most a lenge felsők, libbenő szoknyák, tarka ruhák. A téli holmikat csak zsákokba szórom, úgy viszem el.

A kedvenc foltvarrott ruhámat a Sztúpánál vettük, négy éve teszi könnyedebbé a nyaraimat. A kék-fehér hosszúruhában egyszer igazán nőnek éreztem magam, amikor egy fél népzenész banda csüngött a szavaimon, a dekoltázsomról nem is beszélve. A piros nadrágot is új polcra teszem, tudom, akárhányszor veszem fel, mindig annak a boszorkánynak érzem majd magam, akit ebben a ruhában játszottam egy régi gyerektáborban.

Lassan nekiállok a fürdőnek is. A narancs törölközőt én hoztam, jön velem, a feketét sosem szerettem, itt marad. Az ezer meg egy tégelyből kiszórom a lejárt, beszáradt, sosem használt kencéket. A polcon lévő dobozokból elfeledett kincsekként kerülnek elő a maszkos idők előtti rúzsok.

A mélybordó, amit dacból vettem meg, de az egyik kedvenc darabom lett, miután a komplett tánccsoport végigrajongta. A világos pink, amit a büfében szoktam felvenni amikor a pultban álltam, és könnyed szavakra volt szükségem. Az igazi piros, amire anyám először azt mondta, szovjet katonafeleséges, aztán megszokta rajtam, és az egyetemen a védjegyemmé vált.

Maradtak az apróságok. A füstölgő sárkány a kerek asztalról, amit évek óta nézegettem magamnak. A koshi csengő, aminek a hangja aztán mindenki mást is elvarázsolt. A kis indiai tálka, amit a kedvenc bolhapiacomon cseréltem pár régi kerámiáért. A félszemű plüsselefánt a polcról, amit azért vettem meg, mert ha otthagyom selejtté válik és a szemétbe kerül.

Sok-sok kedves kis tárgy, apró csecsebecse, ládákban, zsákokban, dobozokban. Lassan mindent becsomagoltam. Körülöttem a falakon fénycseppecskék táncolnak, mint ezernyi emlékkép, amik utoljára maradásra próbálnak bírni. Elköszönök a helytől, az eddigi élettől, a lánytól aki ezek között a falak között voltam.

Óvatosan zárom be magam mögött az ajtót. Búcsúzom.

Vajon hány bőröndbe fér bele az elmúlt öt év?

[orlissa]

“You have a brother?” “Yeah. He’s around Tipp’s age. A bit of a surprise for my mother.” He paused, then added, “I have a sister, too, but she’s older.”

Another bit of language trivia: in Hungarian, you can’t really say brother/sister without incorporating wether they are younger or older than the person in question. We literally don’t have a word for “brother/sister of indeterminate age.”

There is öcs (younger brother), báty (older brother), húg (younger sister), and nővér (older sister). Nővér is also used for nurses and nuns.

There is fivér, which does mean “brother of whatever age,” but it’s a rather archaic word, you wouldn’t really use it in a modern context.

And also testvér--sibling, which is, I believe, is more commonly used than the English counterpart. And, btw, it literally means “flesh-blood,” as in “the person who is my flesh and blood.” It’s also used for monks.

Furthermore, unokatestvér is cousin, with unoka meaning grandchild (”siblings through the grandparents”). In it, tesvér can be replaced by any of the gender-specific terms: unokaöcs, unokabáty, unokahúg, unokanővér. However, it also poses a problem, because unokaöcs/unokahúg can either mean “younger male/female cousin” or “nephew/niece.”

[konyvekkozt]

azt gondolom, nem maga a könyv az, ami beszédtémának érdemes, hanem a tartalma

adott egy nővér, aki sikeres művész, feleség. adott a húga, aki két gyermeket nevel két külön apától, elvileg író, de a nagy mű nem jön össze neki és anyagi gondokkal küzd. aztán adott még az anyjuk, akinek az élete leginkább a nővér életben tartása. merthogy a nővér meg akar halni, legelemibb vágya, hogy véget vessen az életének

nem az az érdekes ebben a könyvben, hogy milyen módszerekkel próbálkozik, éppen ezért nem is akarok arról beszélni, mi az öngyilkosság, abba milyen bemeneti és kimeneti utak vannak. már csak azért sem, mert a könyv fő elbeszélője a húg, aki a saját élete mellett kéthetente hagyja magára a gyerekeit, hogy a nővérét, annak férjét és az anyját támogassa, támogassák egymást. a család perspektívájából követhetjük a reménykedés, a bánat, a tehetetlenség, a düh, az életbe szeretgetés, a tagadás és egyéb érzelmek megélését. némi hiányosság is adódik ebből, mert nem tudjuk meg, a nővér miért szeretne meghalni, a fókuszban az áll, a családtagok mit reagálnak egy-egy kísérlet után, miként rendeződik át saját életük

azon gondolkodtam sokat, kinek íródott ez a könyv (életkori, illetve az öngyilkossággal való kapcsolat tekintetében), de nem tudtam eldönteni. az tény, hogy az író nővére és apja is maga vetett véget az életének, úgyhogy erős a párhuzam. mint ahogy abban is, hogy a mennonita közösséghez tartoztak, ahol már az kuriózum, hogy egy lány hangszeren játszik. lehet, hogy ez egy "terápiás" mű, ahol a szerző feldolgozza a traumáit, abszolút létezik az ilyen és nem értéktelenebb, mint egy nem ilyen céllal íródott munka. nekem érdekes kirándulás volt, a szó jó értelmében

ami fontos: ha nehéz érzéseid vannak, ne olvasd ezt a könyvet. ha neked vagy valakinek a közeledben nehéz, akár öngyilkossági gondolataid, terveid vannak, ér segítséget kérni. a segítségkérés nem ciki, nem gyengeség, hanem bátor és menő dolog

[gwendolynlerman]

Introduction to linguistics

Language and thought

Philosophy of language

Philosophy in general explores questions concerning the nature of the world and people, and the philosophy of language explores the general nature of language and its relation to the world and the human mind, which perceives and describes reality through language. In other words, the philosophy of language considers the relationship between language, thought, and reality.

Even in ancient times people questioned how much the relationship between the form of a word (for example, “dog”) and the thing indicated by that word (a dog) is conventional, i.e., arbitrarily established by people, and how much it is natural, i.e., intrinsic and inseparable. The languages of the world differ in how they label the elements of reality (English: “dog”, French: chien, German: Hund, Polish: pies, etc.) which is an argument in favor of the conventionality of language.

The word “dog” is a common noun contrary to “Antarctica”, which is a proper noun. Instead of referring to a single object (a specific continent), a common noun like “dog” means (or denotes) an entire group, species, or category of objects, that is, all dogs which have existed, do exist, will exist, or could exist.

Philosophers have always been interested in whether a category as a kind of whole is something that really exists independently of human perception or whether only individual objects are real and categories or groups are a creation of the human mind or contained only in language.

Independently of which concept of meaning is accepted and what type of realness is ascribed to categories, it must be recognized that many words do not have precise meanings, i.e., the categories they correspond to do not have defined boundaries. Words like “large” have relative meanings depending on the characteristics of the objects they refer to (a large dog versus a large ant). But even when a particular object is referred to, the meaning is not exact. It is not clear what the minimum height of a dog should be before it can be said to be large. This same problem arises with many nouns, as it is not clear how many blades of straw (of what length) should be in a haystack, in order to refer to it as a stack. This is an important question because it concerns the reliability of language and the possibility of making true statements about the world through it.

The languages of the world differ between themselves not only in the sound and method of writing, but also the level of precision of presenting different elements of reality. Examples of this are the different numbers of words describing basic colors, for example in the languages of the Dani people of New Guinea there is only mili (referring to all dark and cool colors such as black, green, and blue) and mola (warm and light colors like white, red, and yellow). On the other hand, Hungarian has two words corresponding to red and Polish, another two for blue.

Words for family members also vary. Often, this depends on the sex of the referent as in “brother” and “sister”, but in other cultures, age differences can be just as important. In Indonesian, kakak refers to an older sibling and adik refers to a younger sibling regardless of sex. In Indonesia, as in many Asian countries, relative age is important in interpersonal relationships. Hungarian, on the other hand, distinguishes both age and sex with báty and öcs referring to an older and younger brother respectively, while nővér and húg refer to an older and younger sister.

Differences are not only lexical but can also affect parts of grammar such as the tenses of verbs and the gender of nouns. Nouns can be grouped into genders including masculine, feminine, and neuter, but there are systems with more or fewer categories and some languages do not have gender classifications at all. The arbitrariness of gender assignment can be seen in the different genders assigned to the same concept. In Polish, “sun” is neuter (słońce); in German, it is feminine (die Sonne), and it is masculine in French (le soleil).

There is a question of whether these differences influence how people understand the world and think about it. The hypothesis that a given language’s structure has an influence on the way its users perceive the world is known as linguistic determinism. Research trying to prove or disprove aspects of linguistic determinism has yielded ambiguous results. Critics of the deterministic position ask whether the inability to translate a certain sentence from language X into language Y “word for word” means that it is not possible to express the same thought.

Such a question also applies in specific communication situations. English, for example, requires the speaker to express the definiteness/indefiniteness of some object (“a dog” versus “the dog”), while Polish does not. It is possible to say jakiś pies (some dog) or ten pies (that dog), but it is always possible to simply say pies (dog), an option not available to English speakers.

A milder version, known as linguistic relativity, holds that languages have different grammatical and semantic categories at their disposal, and in this way they influence thought. Overall, there is a mutual influence: languages reflect the culture, physical, and social environment of a language community, its experience and system of values. Different languages present different pictures of the world contained in their grammatical structures, vocabulary, and phraseology. As children learn their first language, they learn about the world through these categories.

[szaller]

ázsiai filmjeim (377-383.) - 2020 június

377. Sisterhood (Tracy Choi) Hong Kong Volt a hónap elején egy We Are One nevű online filmfesztivál, ez a film is ott szerepelt. A hangulata jó volt, meg általában szeretem az ilyen sok-sok évet előre-hátra ugráló sztorikat, de fényes nappal, tévén nézve nem volt akkora a hatása. Igazából egy ilyen filmért régebben simán elutaztam volna Londonba (munka után és éjfélkor haza).

378. Legend of the Fist - The Return of Chen Zhen (Andrew Lau) Hong Kong A film, ami nem tudta eldönteni, milyen műfajban akar szerepelni, így egyik sem sikerült neki túl jól. Történelmi dráma? A politikai szálak inkább csak szalagcímként villantak be néha. Kém-thriller? Annak gyenge. Akciófilm? Az első öt perc. Romantikus sztori? Az nem szerelmi szál, hogy a jócsaj egyszer együtt vacsorázik a címszereplővel. Vígjáték? Egyszer sem nevettem fel. Kung-fu? Leginkább annak kellett volna lennie, és Donnie Yen háromszor is előadta a védjegyévé vált tripla rúgását, de a sok töltelék miatt alig maradt idő rendes bunyóra. Szuperhős mozi? Na, az végképp nem.

379. 47 Ronin (Carl Rinsch) USA Negyvenhét roninok ronin, vagyis gazdátlan szamuráj. Kai (Keanu Reeves) egyáltalán nem az, mert ő egy európai-japán zabigyerek, akit a démonok neveltek fel. Onnan megszökött, megsebesült, egy nagyúr befogadta, a lánya pedig éppen rá vetette szép szemeit. Ám egy gonosz uraság elorozta előle a lányt (és egy boszorkánnyal megtámogatva halálos csapdát állított a lány apjának is). Innentől a bosszút követhetjük nyomon, bár a film elején azt írták, hogy a 47 ronin története igazából Japán története. Hát, ilyen nagy szavakat csak amerikai forgatókönyvírók engednek meg maguknak. Tőlem nagyon távol áll ez a fantáziavilág, meg a számítógéppel festett tájak, de a végére majdnem megtetszett.

380. The Prey (Jimmy Henderson) Kambodzsa Már az előző kettő is ilyen amazonos ajánlat volt és a három közül ennek volt a legalacsonyabb az értékelése (jóval a tűréshatárom = 7.0 alatti imdb pontszámmal). Ennek ellenére ez volt a legjobb, mert nem akart több lenni a korrupt börtönőrök elől dzsungelben menekülős faékegyszerű trancsírozós darabnál, így aztán nem is okozott csalódást.

381. Saving Face (Alice Wu) USA Nem is emlékeztem rá, hogy ez ilyen jó film! Második-harmadik generációs kínai nők mindennapos küzdelmei a felettük bábáskodó konzervatív férfi-felmenőikkel, akik fontosabbnak tartják a saját hírnevük megőrzését (“saving face”), mint lányaik boldogságát. Ebben a témában sok filmet láttam, és az az érzésem, hogy az ilyen bevándorló közösségekben még fontosabb szokott lenni a hagyományok megőrzése, mint odahaza. (Így lettem én is mintamagyar!)

382. Tokyo Story (Ozu Yasujirô) Japán Ozu az egyik legnagyobb hatású japán rendező, pedig nagyon csendes kis kamaradarabokban bontotta ki tehetségét. Ez az egyik legtöbbre tartott filmje a tőle megszokott, sallangmentes körítésben, alacsonyan elhelyezett, mozdulatlan kamerabeállításokkal, szavanként kibontakozó, lassan, de biztosan bekövetkező drámával. Kicsit hosszabnak találtam a kelleténél, és egy-két alakítás (pl. unokák, vagy a házsártos lány) kicsit egydimenziósra sikerült, de az öregek szépen elvitték a hátukon a sztorit. Szerintem úgy kell erre a filmre tekinteni, mint ami egyszerre korlenyomat a háború utáni Japánról (minden kisebb-nagyobb részletével együtt) és egy univerzális érvényű mese az emberi - legfőként családon belüli - kapcsolatok alakulásáról. Úgy már érthető a hype.

383. The Brothers and Sisters of the Toda Family (Ozu Yasujirô) Japán Ez a film is hasonló témát feszeget, mint az eggyel feljebb levő, de ez 12 évvel korábban készült és ekkor még nem forrott ki teljesen Ozu egyedi stílusa. Szerintem egy-két jelenetben ez jobb volt, és ezek éppen azok voltak, amikor az általánosan elfogadott filmes technikákhoz közelebbi megoldásokat alkalmazott a rendező. Például volt az, amikor az eladósorban levő húg bátyját kereste a házban, és a kamera egyszerű hátrébb tolásával egyrészt kinyílt a tér (finoman illusztráva a keresés folyamatát), másrészt ott maradt a hatalmas szoba közepén ez a törékeny női alak (magányosan), aki apja halála után semelyik testvérénél nem talált igazi otthonra. Ami mellett minden Ozut méltató filmkritikus elsiklik, hogy ezek a filmek igazából nem a modern kor és az új generációk hibájából, vagy gyengeségéből táplálkozó drámák, hanem éppen fordítva, a szülők nem tudtak megfelelő neveltetést adni a gyermekeknek, se a szegényebb (az előző filmben), se a gazdagabb családokban (mint itt). Más magyarázat nincs rá, hogy miért kapunk ennyire bántóan irritáló fiatalabb karaktereket és ennyire tehetetlenül sodródó időseket. Az viszont egyre nyilvánvalóbb számomra, hogy minél több Ozut nézek, annál jobban tetszenek Naruse filmjei, mert azokban minden sokkal finomabban kerül boncolgatásra. Másrészt, mivel nála leginkább női szerepek vannak a középpontban, Naruse munkássága a mai napig időszerű maradt, köszönhetően annak, hogy a női egyenjogúság terén szinte semmi előrelépés nem történt a világban a negyvenes évek Japánjához képest.

Szerintem jövő hónapban Mizoguchi- és Kurosawa-filmeket veszek terítékre, aztán kiderül, hogy ki a legjobb. Nem mintha ez verseny lenne. Mindenki nézze azt, ami neki tetszik!

folyt. köv.