#anyagi függetlenség
Explore tagged Tumblr posts
Text
💵 Az anyagi függetlenség olyan dolog, amit meg lehet venni. ;)
4 notes
·
View notes
Text
Mesélj, Apukám! Hogyan nevelhetünk pénzügyileg tudatos gyereket?
A pénzügyi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Ügyfelünk, az OTP Bank immár közel három évtizede támogatja a fiatalokat és szüleiket a pénzügyi felelősség felé vezető első lépések megtételében. A témát az elmúlt hetekben az ÉVA Magazin Mesélj, Anyukám! podcastjében is körbejártuk, ahol a műsorvezetők az OTP Bank szakértőjével beszélgettek a gyerekek pénzügyi neveléséről.
Az OTP Junior kiemelten fontosnak tartja, hogy a pénzről és a pénzügyekről már fiatalon is elkezdjünk beszélgetni a gyerekekkel. A pénzügyi kultúra fejlesztése, a pénzügyi edukáció és az öngondoskodásra való figyelemfelhívás ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerekekből tudatos pénzügyi döntéseket meghozó felnőttek váljanak.
Az idei kampány során a szülőkre helyeztük a fókuszt, mert az OTP Bank egyik kutatása is arra mutatott rá, hogy ők vannak a legnagyobb hatással a gyerekekre. A magyar szülők számára elengedhetetlenül fontos, hogy gyermeküket anyagilag és tudatosságban is felvértezzék az önálló életre, melynek nagyrészben feltétele az anyagi függetlenség. Az OTP Junior ebben támogatja a szülőket, hiszen szakértőként érti a kihívást és megoldást kínál számukra, hogy a felelősség valóban lehetőség lehessen. 2023-ban ezért külön figyelmet szentelünk a szülőknek és annak bemutatására miért ideális partner gyermekük számukra az OTP Junior.
A pénzügyi tudatosság megteremtésében az oktatásnak és a szülőknek is fontos szerepük van, de megfelelő termékekkel, információ biztosításával, a hitelintézetek szakmai támogatásával és edukációs törekvéseikkel is fontos részt vállalnak. Az OTP Bank immáron közel három évtizede támogatja a fiatalokat és szüleiket a pénzügyi felelősség felé vezető első lépések megteremtésében.
Az idei kampány részeként az ÉVA Magazin Mesélj, Anyukám! podcastjében is kifejthettük a véleményünket a témáról. A sikeres együttműködés keretében ugyanis a műsorvezetők az OTP Bank szakértőjével beszélgettek a gyerekek pénzügyi neveléséről. Hallgassatok bele Ti is!
1 note
·
View note
Photo
Making some progress. Entered a bit lately.
“Álmaink érdekében áldozatot kell hoznunk. Céljaink elérése lemondásokkal jár”
#saját#own#own pic#saját kép#kép#magyar tumbli#forex#forex trading#kereskedés#devizakereskedés#álmok#tervek#célok#boldogság#szabadság#élet#idő#függetlenség#anyagi függetlenség#gazdagság#vállalkozás#vállalkozó#lemondás#idézet#idézetek#saját szöveg#saját poszt#sajat#deviza#kereskedő
0 notes
Text
Irigység vs. féltékenység
Van az irigykedés. Gizinek új piros porsche-ja van, Gizi nyilván egy ócska kurva és nem akarom végiggondolni, hogy mi mindent tett Gizi azért a kocsiért. Juteszembe. van a fodrásznőm, aki folyton azon aggódik, hogy nincs elég vendég vagy nem úgy, nem keres igazán jól, pedig neki fontos a függetlenség..., szóval az autójára terelődött a szó. Kiderült egy 25 milliós elektromos autója van, valami nagyon márka, mert az volt az álma. Az a márka, és eldöntötték a férjével, hogy megveszik. Vagyis vette neki a férje, de el kellett adniuk egy lakást, hogy megvegyék. Az volt az a pillanat amikor átíródott bennem minden, amit korábban gondoltam róla. Nem lett rosszabb a véleményem mert aranyos nő, de fel se tudja mérni mit jelent az, amikor ekkora anyagi biztonság van a háta mögött. Hogy ő valójában csak a saját zsebpénzét keresi meg. Ám, amit irigyelni tudtam volna, az neki nincs. Magam sem tudom pontosan. Tudatosság? Derűs bölcsesség?
Szóval az irigykedés amikor valakinek van valamije, ami nked is kéne de úgy gondolod, esélyed nincs rá, hogy legyen. Szeretnéd, de nem akarod megfizetni az árát, csak úgy szeretnéd, ha rád esne az égből.
A féltékenység Újra meg újra visszatérek a témához, mert úgy gondolom érintett vagyok benne, hiszen éreztem már féltékenységet. hajjaj. A féltékenység annak a jele, hogy úgy érzed, sérülnek az igényeid. Ezért érdekes szerintem ez a téma, mert a féltékenység sok formája teljesen elfogadott. Úgy érzed valaki más megkapja azt, amit te nem. Mondjuk a párod munkahelye, hobbija, baráti társasága. Előrébb helyezi őket, előzékenyebb velük, ugrik a kéréseikre, több időt vagy pénzt áldoz rá, megértőbb, segítőkészebb, igyekvőbb, törekvőbb, stb. És akkor azt mondják, ülj le a pároddal és beszéljétek meg. Mondjuk én nem teljesen értem, hogy mit tudnak megbeszélni, de néha tényleg van olyan, hogy a másik ember rádöbben, hogy nem látta azt a nézőpontot, el sem tudta képzelni, nemhogy átérezni azt amiről a másik beszél. De valódi mélységében csak akkor fog változni a dolog, ha a párkapcsolat maga vagy a másik ember valahogy státuszt vált és bekerül azok közé a dolgok közé amik előnyt élveznek. Amúgy meg a legtöbb ember elfogadja, hogy olyan kapcsolatban él amiben valami más sokkal fontosabb mint ő és csak akkor jut neki figyelem, amikor már inkább menni akar. Ám, ha azért féltékeny valaki mert egy konkrét személy kap nagyobb figyelmet, akkor szegény féltékeny embert máglyára küldik és teljesen nyilt védelmet élvez a féltékenykedés elszenvedője. A terápián érdekes dolgok szoktak kiderülni. Hogy az igény jogos volt, hogy a másik nem viselkedett korrektül, vagy önző volt, figyelmetlen vagy akár indokolt is volt a hiszti mert az értékrendetek alapjaiban eltér. Szóval féltékenységről ítélkezni a nélkül, hogy minden részét ismernénk a sztorinak, talán botorság. Akire féltékenyek, az pedig mindig a végsőkig tagad. Hát mi a faszt tenne mást? Mégis? :D Szerintem van olyan érdekes, boncolgatnivaló táma ez, mint a narcisztikusok és van körülötte elég sok tévedés meg szűklátókörű panel. Most tudok róla írni, most jó. De amúgy pokol. A tehetetlenség, a magány, a meg nem értettség ketrece.
28 notes
·
View notes
Text
1000 napok
Az elmúlt napokban két olyan esemény is történt, ami 1000 naphoz köthető. És aminek tükrében a mi másfél éve tartó pandémiás bezártságunk egyszerűen nevetséges. Ebben a blogban általában kerülöm a pusztán politikával kapcsolatos posztokat; ezúttal azonban kivételt teszek és igenis beszélni fogok arról, amiről úgy vélem, súlyos veszedelem.
Még javában Kanadában éltünk, amikor amerikai elfogatóparancsnak engedelmeskedve a kanadai hatóságok őrizetbe vették a Huawei-klán egyik tagját, amint éppen Vancouverben szállt át a reptéren. Kis idővel később két kanadai,��“magas profilú” férfit tartóztattak le a kínaiak. Látszólag nincs összefüggés a két eset között. Aztán milyen érdekes, miután a múlt héten az USA engedett, a kanadaiak meg hagyták távozni Meng Wanzhou-t saját luxuslakásából, ahol több mint 1000 napja tartózkodott házi őrizetben, pár órával később jött a hír, hogy a “két MIchael” (amúgy Kovrig és Spavor) már elhagyták a kínai légteret és útban vannak Kanada felé. Érdemes megnézni a videókat és a fényképeket ebben a cikkben, ahogyan a jóképű miniszterelnök Calgaryban és a kínai szkafanderesek Shenzenben várták a sajátjaikat.
Az ügy minden oldalról nézve gyomorforgató, a hidegháborús történelmi eseményeket juttatja eszembe. Viszont külön pikantériája, hogy Michael Kovrig nemcsak kanadai, hanem magyar állampolgársággal is bír. Talán láttátok ti is azt a megindító klipet, amit egykori budapesti zenekara készített az ügyének szentelve (Pekingi Nyár / The Plane To Toronto). Itt még mélyebbre lehet merülni a témában az RTL Fókusz idén augusztus 11-i részletes interjúja révén, ahol a Bankrupt zenekar frontembere meséli el a teljes történetet.
A két Michael bőven 1000 napig volt fogságban a hírek szerint felfoghatatlan izoláltságban, természetes fény nélküli magánzárkákban (Kovrig le van fogyva és falfehér az első fotókon, míg a kínai örökös csinosabb, mint valaha). Bírósági tárgyalásuk nem volt nyilvános, a kanadai diplomáciai testületek is alig-alig fértek hozzájuk. Néhány hónapja Kovrig Franz Kafka A per című regényét kérte be olvasásra. No komment.
Folyamatosan követtem az ügyet 2018 decembere óta amúgy nemcsak kanadai “érzékenységem”, hanem Kína egyre bátrabban bicskanyitogató nemzetközi viselkedése miatt is. Bármillyen nagyhatalmi versengés és kapitalista piacszerző acsarkodás is álljon az események mögött, szimpátiám Kanada felé egyértelmű. Százszor éljek egy kanadai normák szerint működő világban, mint kínaiban!
Mit ad Isten, a múlt héten volt 1000 napja, hogy a mocskosszájú brazil elnök is hivatalba lépett (pont a Huawei-ügy kirobbanása előtti hónapban voltak a választások itt). A fővárosi egyik internetes portál, a metropoles.com állandó véleményírója, bizonyos Ricardo Noblat megemlékezett erről a közel 3 esztendőről. Távol áll tőletek Brazília minden szempontból, de azt hiszem, érdemes a majdnem teljes posztot átültetnem magyarra, hogy lássátok a világ ötödik legnagyobb országa és nyolcadik legnagyobb gazdasága milyen eszement és destruktív korszakon megy át egy félőrült, nárcisztikus vezetővel és sleppjével az élen. Nem bírom nem megjegyezni, hogy az elnöki beiktatáson Magyarország igen magas szinten képviseltette magát: személyesen a miniszterelnök volt képes nem 1000, hanem 10.000 km-t utazni ezért...
A Globo vezető hírműsor szerkesztősége szerint átlagosan legalább 3 krízis jutott az 1000 nap minden egyes hónapjára. A negyvennyolcadik napon, a Datafolha közvéleménykutató felmérésében a válaszadók 30%-a tartotta rossznak a kormányt, ma ez az arány 53%-os. A brazil parlament alsóháza eddig 132 bizalmatlansági indítványt (impeachment) nyújtott be az elnök elmozdítására, és hamarosan újabbak várhatók.
Minden 52-dik napra jutott egy-egy miniszter lemondása vagy leváltása. Egyikőjük a volt környezetvédelmi miniszter, akinek súlyos szerepe van a trópusi fakitermelés felfutásában a korábbi években nagy nehezen elfogadott természetvédelmi törvények fellazításával. Végül az USA nyomására került ki a kormányból, miután napvilágot látott, hogy az illegális fakitermelésből ő maga is anyagi hasznot húzott. Hangsúlyozom, a környezetvédelmi miniszter.
Egy másik ex-tárcavezető, aki az oktatásért felelt, a Legfelsőbb Bíróság tagjait egyszerűen lecsavargózta és a börtönbe zárásukat javasolta. Miután lemondásra kényszerült, nemzetközi tiltakozás ellenére Brazília berakta a Világbank washingtoni központjába, ahol természetesen dollárban kapja a fizetését (a tavaly márciusi érkezésünkkor érvényes 1 USD=4 BRL helyett ma épp 5,4 BRL a középárfolyam, de pesti éveink alatt 1=2 volt a váltási arány!).
A pandémia egy éve alatt az ország elfogyasztott 4 egészségügyi minisztert, ebből a leghosszabb ideig egy katona tartott ki semmilyen egészségügyi tapasztalattal. Természetesen ő okozta a legtöbb kárt minden kétséget kizáróan. Az épp hivatalban lévő doktor-miniszter pedig úgy, ahogy illik, a két héttel ezelőtti ENSZ-közgyűlésre elvitte a vírust magával/magában. A pozitív tesztjét megelőző este még jól bemutatott az amerikai metropolisz utcáin a mocskosszájú politikája ellen tüntetőknek. Még mindig a karanténban várja, hogy visszatérhessen Brazíliába. A New York-i polgármester külön felhívta a brazil elnök figyelmét, hogy oltatlanokat nem szívesen lát a Big Apple, és hogy hol vannak oltóhelyek a városban (a mocskosszájú azonban nem oltakozik, legalább aktuális felesége felvette az oltást, amíg ott járt - kapott is érte hideget-meleget a braziloktól).
Amikor a mocskosszájút megválasztották, azt ígérte, hogy alapjaira szedi szét a “rendszert” és újat állít helyébe. A rendszer azonban győzött és épp új elnököt keres az ő helyére. És hogy mi az, amit sikerült szétzúznia: a korrupció elleni harcot és közel 600 ezer ember életét, akiknek covid-igazolt halálához bőszen hozzájárult.
És még nincs vége! Soha egyetlen szabadon választott brazil köztársasági elnök nem vett részt korábban olyan utcai tüntetéseken, ahol a Kongresszus és a Legfelsőbb Bíróság bezárását követelték. Ezzel is kivételt tett a mostani - egyszer a brazil haderő központi parancsnokságának kapujában, egyszer pedig São Paulo főutcáján a szeptember 7-i függetlenség napi megmozdulásokon.
Egészen szánalmas, de összebalhézott a francia elnökkel is, amikor a feleségét simán lecsúnyázta; csapatokat küldött az összeomlás szélén vegetáló Venezuela határára, ahol végül egyetlen kamion mert ármenni; hasonlóan a magyar miniszterelnökhöz, nyíltan támogatta a narancsbőrű amerikai elnökjelöltet, de abszolút antidiplomatikus módon beleszólt az argentin választási kampányba is, és végül többször inzultáta Kínát, aki - bárhogy is nézzük - Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere.
Az újságíró felteszi a kérdést: hol a fészkes fenében látható olyan, hogy egy elnök nem képes annak a pártnak a kötelékében maradni, amelyiknek az él��ről került az ország élére (és persze nem bukik bele)? Vagy amikor bejelenti a saját új tömörülését, majd kiderül, hogy senki nem akar csatlakozni hozzá? Egy évvel a soron következő választások előtt nincs párt, amelyik jelölné; a szabályok szerint pedig így nem indulhat.
De mi van az elért eredményekkel? Visszatérés a papíron való szavazáshoz (pontosabban a gépen való szavazás kinyomtatásához) nem sikerült, bárhogy is akarta. Itt jegyzem meg, hogy Brazília-szerte és a konzulátusokon, nagykövetségeken is gépen történik a szavazás, ahol a párthoz tartozó kódszámot kell minden nagykorú brazilnak beütnie. A szavazáson való részvétel amúgy kötelező. Az infláció, azelőtt évekig kontroll alatt, most kilőtt (a többi BRICS-országhoz képest is!). A munkanélküliek száma 13,3 millóról 14 millióra növekedett, és nincs egyetlen nagy volumenű építkezés vagy beruházás, amit fel tudna mutatni. Nemrég Bahia államban járt, ahol nagy pompa és csinnadratta közepette átadott - írd és mondd - 10 km-nyi aszfaltozott utat (ismerős ez is valahonnan, nem...?).
És hát végezetül ott a nagy család, több házasság, nők. A volt felesége gyakorlatilag tiszta nitroglicerin, nagyon óvatosan kell bánnia vele. A mocskosszájú négy gyereke közül három ellen korrupciós vádakkal nyomoznak (a gyerekeit amúgy nem nevükön, hanem számokkal nevezi meg: zéróegyes, zérókettes stb. - annyira gyengéd). Apropó, amikor a zéróhármas, aki amúgy parlamenti képviselő is egész vételenül, New York-ban egy Apple store-ba tévedt két hete, szó szerint kizavarta onnan valaki in English, aki ezt persze rögzítette is gondolom, egy iPhone-nal:)
És ez még csak a jéghegy csúcsa. Valamelyik este kapcsolgattam a tévét unalmamban, és három csatornán is az éhségről volt szó. Ott járunk, hogy a legszegényebbeknek már jegyrendszerben (modern kori verzióban plasztikkártyákon ugyan) juttatják a gázpalackokat főzéshez. Persze ha lenne, mit: a bab és a rizs ára az egekben, a húsokról nem is beszélve. Mától a sörgyártó óriás, az AmBev is 10%-kal kénytelen emelni az árakat. Ismerős, ugye? Minden tökéletesen együtt áll a robbanáshoz. Csúnya év elé néz Brazília (is).
1 note
·
View note
Text
függetlenség a munkában tl;dr
Rohadt sokan nem értették mi a gond a “cselédséggel”, kb. addig tartott a logika, hogy de ezzel jól lehet keresni meg lenézed a munkát mi, és igazából egy munkaviszonyban nem csak ez a két dolog számít, amit kicsit ki kell fejteni.
Mivel nem vagyok én tudós ember, ezért leginkább úgy tudnám leírni, hogy mennyire vagy független a munkában. Talán az, hogy mennyire vagy szabad jobban írná le, biztos van erre valami jobb szó csak azt én nem tudom.
Szervezetben dolgozunk akár alkalmazottként (főnök-beosztott), akár egyéni vállalkozóként (megbízó-szolgáltató) így mindig van valamilyen súlyú függőségi viszony. Érdemes erről lerobbantani a pénzügyi részét (és az anyagi biztonságot) meg a belső motivációt is, mert torzítják az egészet, de a lényegen nem változtatnak. Nem attól kell függenie az egésznek, hogy mekkora mozgástered van szabadon ugrálni, felmondani, stb.
Valamint attól is érdemes szerintem eltekinteni, hogy a helyi törvények mit engednek meg, milyen sz��rkezónás foglalkoztatások vannak vagy eleve, szarnak-e az érdekelt felek bármilyen törvény betartására - értsd, az hogy hó végén nem kapod meg a fizetést az nem a munkakörtől függ, hanem hogy féreg-e az, akinek fizetnie kéne.
Szóval akkor marad a szervezetben betöltött pozíció, mennyire kiszolgáltatott valaki az aktuális munkájának, amire én nem ismerek valamilyen mutatót, így szerintem pár alapvető kérdésre való válasszal lehet leírni:
- Szabadság: a rendelkezésre álló szabadsággal szabadon rendelkezhet-e, számíthat-e bármi negatív következményre, ha szabadságra megy el?
- Nemet mondani: a felettesének megbízójának mondhat-e nemet? Itt nem a munka megtagadására gondolok, hanem a haszontalan, hülye munkáról adhat-e visszajelzést (ezt máshogy kéne csinálni), visszautasíthat-e következmények nélkül egy túlórát?
- Felelősségvállalás: ha a munkában hibát vét, akkor felelősségre vonják-e, ha igen milyen módon? Fegyelmi, azonnal elbocsátják, kártérítési kötelezettség vagy más módon? Itt nem szándékos hibára gondolok, nem hozzá nem értésre.
- Szabadidő: van-e bármilyen következménye a munkaidőn kívüli viselkedésnek, figyelik-e a facebook kommenteket, milyen hobbija van?
Ha azt nézzük, hogy egy kelet-európai helyi nyelvet nem beszélő takarító Németországban a fenti négy szempontból három szerint egyből nem rendelkezik mozgástérrel, szóval hiába a pénz vagy az alacsony helyettesíthetőség, lényegében kiszolgáltatott a munkájában.
Persze lehet beröffenteni a taylorizmust és le van szarva a kiszolgáltatottság, basszunk rá 200 EUR-t a fizetésre és szard le a kiszolgáltatottságot vagy menj haza éhenhalni, de ezt jellemzően a független dolgozók hányása szokott lenni. Konkrétan ez a nézőpont valami a XVIII. századi nemesség sajátja, mintha az egész munkásmozgalom és a huszadik század meg se történt volna. Modern középkor baszdmeg, ne tartsunk már itt.
Az persze nem várható el, hogy mindenki egyenlő legyen, mert mindig lesz hierarchia amíg van munka, de szerintem közös érdek, hogy ezek a kényszerek csökkentve legyenek, mert senkinek se egészséges, ha fortélyos félelem igazgat, nem csalóka remény.
Hirtelen (fél nap, nem túl hirtelen ez azért) ezek a dolgok jutottak eszembe. Persze a fenti kiragadott példákon kívül biztos van még vagy húsz szempont meg ez nem is digitális skála, vagy nem tudom. Ezt csak saját kútfőből írtam, lehet a tudomány (munkapszichológia?) már rég máshol tart.
Ha valaki tud ehhez irodalmat, hogy ne haljak meg hülyén, ne tartsa magában
14 notes
·
View notes
Link
Ön milyen kávét iszik?
Ha nem akar lemondani a kávézás öröméről, de az egészségére is szeretne odafigyelni, a megoldást itt találja.
Igyon jótékony hatású ganodermás kávét, próbálja ki a DXN termékeit és élvezze a különbséget!
A Brazíliából származó kiváló minőségű arabica kávéhoz ganodermakivonatot kevernek (ezért kizárólag instant kiszerelésben kaphatók), így egy olyan élvezeti cikk válik elérhetővé, mely a ganoderma gomba jótékony hatásának köszönhetően nem csak ízében, hanem a szervezetre gyakorolt pozitív tulajdonságaiban is egyedi.
A DXN ganoderma kávé semlegesíti a szervezet által felhalmozott savakat, fogyasztásával megszüntethető a gyomorégés. Rendszeres és kizárólagos (Ha szeretné megtapasztalni a valós hatását ne fogyasszon mellette más kávét!) fogyasztásával csökkenthető vagy akár növelhető a vérnyomás értéke. Magas vérnyomás problémával küzdők is fogyaszthatják.
A modern kutatások alapján a Ganoderma gomba (a kifejlett termőtest és a micélium) közel 200 biológiailag aktív összetevőjének köszönhetően aspecifikus immunstimuláns, roboráns és májvédő hatású "gyógynövény", mely megoldást jelenthet a magas vérnyomás és a magas vércukorszint elleni küzdelemben is.
Az emberek hajlamosak elfelejteni bevenni a napi vitamin adagjukat vagy éppen anyagi lehetőségük híján lemondani a megszokott étrend-kiegészítőjükről.
Hallott már olyan esetről, hogy valaki elfelejtette meginni a reggeli kávéját?
A DXN részéről egy óriási ötlet volt, hogy egy olyan napi fogyasztási (élvezeti) cikkhez keverte hozzá a szervezetünk számára oly fontos alkotóelemeket tartalmazó ganoderma gombát, mely biztosan nem fog kimaradni a mindennapi életünkből.
A DXN a világ legnagyobb ganoderma kávét gyártó vállalata.Termékeit 180 országban, több mint 4 millió törzsvásárló és környezete fogyasztja nap, mint nap.
A DXN ganoderma tartalmú kávéi nem tartalmaznak mesterséges színezéket, tartósítószert és ízfokozókat.
Magyarországi termékkínálatunkban jelenleg nyolc kávéspecialitás szerepel.
0 notes
Text
Ukrajna - konfliktus eszkaláció
Ex-post gondolataim, ezekeet nem láttam előre és kevesen gondolták, hogy így is lehet.
Nos, ez egy olyan pókerjátszma, ahol Putyin ül az egyik oldalon, és mindenki más a másik oldalon.
A játszma valójában már több mint 10 éve zajlik, csak nem veszünk róla tudomást.
A mesterterv, hogy Ukrajna is Oroszország része - mint ahogy az volt.
Miután az Ukrán befolyását elvesztette Oroszország, más eszközökhoz folyamadott. Miután nincsenek anyagi forrásaik, ezért az erőt használják, tekintettel arra is, hogy senki nem fog Oroszországgal háborúzni.
Ukrajna folyamatos destabilizálása a cél, annak érdekben, hogy senkinek ne álljon édekében segíteni nekik. Minél nagyobb káosz annál nagyobb visszaesés annál könnyebb újrarendeződést és befolyás teremtést tesz lehetővé.
Nyilvánvaló az is, hogy ha az ukránok ezt nem látták előre az nagy baj! Ők élnek Putyin ölelésében, közelségében, kultúrájához közel. Ha annyira vakok voltak, hogy nem látták ennek lehetőségét, a fenyegetés erejét a Krím és azt követő lépésen után, az probléma.
De menjünk visszább a történelemben:
1991-es függetlenség óta vitatja Oroszország a Krím hovatartozását. Akkor kezdődött a parti. Ekkor Putyin elérte, hogy Ukrajna leszerelje atom kapacitását, ezzel minden ellenállóképességét elvesztette Oroszországgal szemben.
Azóta folyamatosan erodálták a demokratikus törekvéseket - hekkelték e rendzsert az orosz befolyású területeken. Ukrajna olyan ország álltások szerint, ahol a szintén az oligarhák nyomulnak, de Putyinnak kevésbé van rájuk befolyása. Ezért is egyeli őket és az orosz ellenes politikai vezetőket - bármilyen eszközzel. Ezt gyakorlatilag tétlenül nézte a nyugat. Azaz, bármilyen reakció valójában nem rettentte vissza Oroszországot a partitól.
2014-ben a nyugatos vonalak végül forradalmat értek el, de ez nem jelenti azt, hogy a keleti régiók ne maradtak volna orosz befolyás alatt.
Azt követően az ukránok is elkezdték egyelni az oroszbarát oligarhákat. Nyilván ezt élte meg úgy Putyin, hogy befolyásának bástyáit támadják ukrajnában. Oroszország úgy gondolja, ha nem is mondta habzó szájjal eddig, hogy Ukrajna számos területe őket illet, hiszen ott oroszok laknak és őket támadják az ukránok.
Nos, itt a lényeg az, hogy demokratikus eszközökkel az oligarhákat megtörni nehéz, és ha témogatja őket egy atomhatalom akkor akár ez is lehet.
Oroszok látták, hogy az Eu “befolyás” nő, és jól tudják, hogy a mseterterv egy Eus csatlakozás esetén ukoba viszi a partit. Lépni kellett amíg nem lehet és nincs Eu, nincs NATO - ráadásul aze egész világ vállságban van.
Ne feleddjük, az orosz szeparatisták simán lelőtték azt az utaszállító gépet - és semmi következménye nem lett.
Oroszok elfoglalták a KÍmet és semmi érdemi következménye nem lett.
Ukrajna gyakorlatilag tétlenül nézte, hogy elveszti az oroszbarát területeit, mert magával volt elfoglalva - bár nyilván ehhez Oroszország is hozzásegítette.
Mostmár Putyin el fog menni a falig, mert onnan lehet úgy kiszállni, hogy majd nagylelkűen Ő is engedméyneket tesz.
A kérdés csupán annyi:
- meddig tart a konfliktus háborús része?
- lesz-e katonai ellencsapás és eszkalálodik-e tovább a konfliktus?
- mi az, amivel az Oroszok megelégednek? Van-e egyáltalán ilyen állás? Mit jelent ez a jövőre nézvést?
Nekem azt, hogy Putyin hazudik. Bármire képes.
Kína nem csinál semmit.
Az EU eszköztelen.
USA távol van és semmit nem fog csinálni mit ‘56-ban
Törökök is meg vannak rottyantva.
note: engem az is meglep, hogy csak az oroszokat fenyegették eddig szankciókkal, és az összes többit mint Fehéroroszország pl. még nem került a napirendre - vagy nem olvastam.
0 notes
Text
Fejedelmek ma és egykoron
Az egyik egyetemi órámra volt egy fordítási feladatom ebben a félévben. Alfieri, 18. századi olasz író, a Fejedelem és az irodalom c. művéből kellett lefordítanom egy hat-hét oldalnyi részt. Azt hiszem, ez nem jelent még meg magyarul, pedig érdekes szöveg. Minden mondatnál az volt az élményem, hogy nahát, ez most történik. Alfieri ugyanis arról ír, hogyan viszonyul a fejedelem az irodalomhoz. Szpojler: nem jól. Miért nem? És mit tesz?
Alfieri - többek között - arról ír, hogy a fejedelem mindig díjazni fogja az írókat, de csak azért, hogy azt mutassa, ő az irodalom pártolója. Valójában viszont mindig elébe fogja helyezni a középszerűeket a nagyszerűek elé. Ki fogja adni a már halott írók műveit is, miközben ha az ő korában éltek volna, inkább megfojtotta volna őket, minthogy napvilágra kerüljenek az írásaik. Egy rendes író éppen ezért soha semmilyen hatalomtól nem fogadhat el semmilyen díjat.
Ami érdekesebb, amit Alfieri azokról az írókról mond, akik szegénynek születtek. Nekik azt javasolja, hogy minél előbb keressenek egy rendes munkát, amiből meg tudnak élni, mert csak így tudják megőrizni a függetlenségüket, és csak így tud szabadon szárnyalni az elméjük. Ha ezt nem tudják megoldani, és így az írás szükségszerűség lesz számukra, sőt, nyomorúságos cél, akkor inkább hagyjanak fel az írással. Alfieri szerint a fejedelmek lennének a legjobb írók, mert ők neveltetésükből és hatalmukból adódóan nem félnek senkitől, nem tisztelnek senkit, nem kell soha elővigyázatosnak lenniük, és ezért soha nem kényszerülnének arra, hogy elhallgassanak, vagy megmásítsák az igazságot. Így hát a legjobb író az lehet, aki annyira független tud lenni, mint maga a fejedelem. Persze, ehhez kell még tehetség, emberismeret, erkölcs és igazságszeretet is. Mégis a függetlenség, és ez alatt az anyagi függetlenséget is érti, a legfontosabb. Egy igazi író szívében ugyanis nem lehet más félelem, mint hogy nem csinálja jól a munkáját. Éppen ezért nem lehet jó író - többek között - egy akadémiai tag, egy egyetemi oktató, egy udvari ember, egy egyházi ember, egy apa, egy fiú, egy férj, vagy bárki más, aki félelemből nem mer valamit megírni, ahogyan az sem, aki megbecsülésre vagy hírnévre vágyik. Akinek bármi nyomorúságos célja van az írással, az nem fog tudni igazán jó íróvá válni.
Ettől szépirodalom a szépirodalom. 250 évvel később is érted, miről van szó.
0 notes
Text
AZ UTAZÁS PRIVILÉGIUMA | vélemény
Úgy két éve már, hogy átutaztam Koszovón, de volt valami ebben a pici országban, ami azóta is megmozgat bennem valamit. Koszovó tíz éve vált függetlenné, de elég megosztott a politikai helyzete, mivel országonként változik, hogy ki fogadja el függetlennek, és ki tartja továbbra is Szerbia részének. Úgy tűnt, maga az ország is küzd némi nehézséggel, hogy saját identitását elfogadja. Az utcán eléggé kilógtam, félóránként csapódott hozzám valaki, hogy kitalálja, honnan és miért jövök Koszovóba, és szinte mindenki hihetetlenül vendégszerető volt. Az ország függetlenedése előidézte azt a trendet, hogy nagy nevű vállalatok telepítsenek székhelyet a fővárosba, boltok, neonfények, reklámok, Bill Clinton sétány - everything America - és mégis úgy tűnt, az emberek nem nagyon tudnak mit kezdeni ezzel a hirtelen váltással. Modern és hagyományos feszült egymásnak minden utcasarkon.
Összefutottam pár helyi fiatallal, és hamar körvonalazódott, hogy Koszovó gyakran megkérdőjelezett függetlensége miatt szinte lehetetlen Albánián és Montenegrón kívül bárhova is utazni. Az Y-generáció már jól beszélt nyelveket, és sokan szó szerint vadászták a külföldiek társaságát, mivel a legtöbben nem tudnak az országhatáron túlra utazni egy bonyolult vízum igénylési - és a legtöbbször elutasított - procedúra nélkül. Noha Koszovó volt az első ország, ahol ezzel a jelenséggel találkoztam, később egyre többször és többször jött elő ez a téma, ahogy haladtam kelet felé Törökországon, Iránon vagy Indián keresztül. Számomra természetes volt, hogy gyakorlatilag egész kontinenseken tudok átvágni bármilyen meghívó levél, hotelfoglalás vagy az anyagi fedezetem bizonylata nélkül, és lassan leesett, hogy ez olyan valami, ami a világ jelentős részének csak egy irigyelni való álom marad. Az utazáshoz való jogom tényleg ennyire privilégium? Az elmúlt két és fél évben 24 ország határán haladtam keresztül, és összesen három esetben kellett vízumot igényelnem érkezés előtt, és mindez pusztán azért, mert az útlevelem a világ legerősebbjei között van. Mielőtt nekivágtam ennek az útnak nem is nagyon gondoltam arra, hogy nekem mennyire természetes beállítani egy határra az útlevelem lobogtatva, és fél óra múlva már egy másik országban sétálni egy száradó szép-új pecséttel, és kicsit furcsálltam is, miért nem utazik mindenki össze-vissza a világban, amikor az annyira jó dolog. Aztán pár hónappal, úgy kétszáz csésze teával és rengeteg beszélgetéssel később be kellett látnom, hogy az utazáshoz való jogom az egyik legerősebb privilégium, amit a születésemmel szereztem. Közhely, de tényleg így érzem, hogy utazni egyet jelent a szabadsággal, és jelenleg ez a legnagyobb dolog, amit kérhetek. Jogom van, hogy arról döntsek, hova akarok menni, kivel akarok beszélni, melyik kultúráról akarok többet tanulni. Jogom van határok nélkül utazni, és tudom, hogy vannak helyek, ahova bármikor visszatérhetek. Az, hogy hosszú távon tudok utazni azt is jelenti, hogy tudom, mindig nyitott ajtók várnak otthon a családomnál vagy a barátaimnál, és ha valami félrecsúszna, lesz, aki elkap. Hosszú távon úton lenni azt is jelenti, hogy egészséges vagyok, hogy beszélek nyelveket, és hogy volt lehetőségem olyan iskolába menni, ahol nem csak nyelveket tanultam, de mindazokat a dolgokat is, amik kíváncsivá tettek, és elmozdítottak az ismeretlen felé. Ezek mind olyan privilégiumok, amik nagyon sokaknak nem adatnak meg. Az utazás számomra egyet jelent az emberekkel, akikkel útközben találkozom, a történetek, amiket elmondanak, vagy az, ahogy bepillantást engednek az életükbe. Utazni nem más, mint egy első kézből kapott tapasztalat a világról, ami körülvesz. Kíváncsiság, és nem a félelem. Beutazni egy távoli helyet, ahol a kultúra teljesen más, mint a megszokott, sokszor hat bizonytalannak vagy fárasztónak, de emiatt nem átlépni az országhatárokat egyet jelent határok felhúzásával ember és ember között. Az utazás privilégiuma olyasmi, amit azért kaptam, mert egy olyan országba születtem, ahol a fent leírtak természetesek. Nem érzem, hogy emiatt különleges lennék, vagy éppen hogy szégyellnem kellene, de fontosnak tartom, hogy tudatában legyek, többet kaptam mint sokan. És az, hogy hogyan használjuk ezt a privilégiumot, már csak rajtunk áll.
2 notes
·
View notes
Photo
✨Boldog évfordulót Forever család!✨ 1978-ban az arizonai Tempe-ben Rex Maughan egy találkozóra hívta szűk családi és baráti körét, ahol leleplezte azt a saját maga által tökéletesített tervet, melynek keretei közt a legjobb termékeket lehet a közönségnek bemutatni és ajánlani. Olyan termékeket, melyek a hosszan tartó egészséget és a jó közérzetet hivatottak támogatni. A terv pedig az volt, hogy hagyja, a termékek és az emberek, akik használják őket, magukért beszélhessenek. Rexet a jobb egészség, a minőségibb termékek és az anyagi függetlenség iránt érzett szenvedélye vezérelte!☺️ A hétvégén esedékes Szülinapi Sikernapon pedig amellett, hogy maga a Forever 41 éves, mi főleg azt fogjuk ��nnepelni, hogy a Forever Magyarország 22 éves lett!🥳💛 #TheAloeVeraCompany #tuskecsarnok #41 https://www.instagram.com/p/BxeloTsgPWY/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=mjehfvhnu8v
0 notes
Video
youtube
Az anyagi függetlenség maga a „Kapd be! pozíció” (Hazárdjáték, John Good...
0 notes
Text
Riói megváltás
A brazil fővárosban, Rio de Janeiróban álló Megváltó Krisztus szobra a város leglátogatottabb nevezetessége, melyet 1931-ben avattak fel. Ahogy az amerikai szabadságszobor, a Megváltó Krisztus szobor is Franciaországban készült, 1926-ban kezdte Paul Landowski és Heitor da Silva Consta svédországi kőből faragni és 5 évükbe került az elkészítés. A felállítása után nem sokkal a világörökség részévé vált és 2007-ben a világ 7 új csodája közé válsztották. A látogatókat egy darabon az 1985-ben épített kötélvasút viszi fel, amelynek végállomása 40 méterre van a Corcovado legmagasabb pontjától. Innen már csak 220 lépcsőfok vezet a szobor lábazatánál kialakított kilátóteraszhoz. 2002 óta már liftek és mozgólépcsők is megkönnyítik a feljutást. A Megváltó Krisztus szobra kitárt karokkal ábrázolja Jézust, ezáltal keresztet formáz. Ez a műaálotás Brazília jelképévé vált. A szobor 30 métr magas és kb. 1000 tonna összsúlyú, ebből a szobor 700 tonna. A szobrot a Corcovado-hegyen állították össze, így a 720 méter magasságú gránittömb alkotta csúcson, a tropikus Tijuca Erdei Nemzeti Parkban magasodik a város felé, ezzel csodálatos panorámában részesítve az ide fellátogató turistákat. A hegy alatt elterülő, hatmillió lakosú Rio sziluettjében gyönyörködve jobbra a Copacabana és az Ipanema strand, balra pedig a Maracana Stadion és a reptér látványa fogad. A szobor építésének ötlete először 1850-ben fogalmazódott meg, Dom Pedro Maria Boss katolikus pap kezdeményezte , de tervei kivitelezéséhez a portugál Izabella hercegnőtől kért anyagi támogatás sosem érkezett meg. Ezért a következő megvalósítási javaslatig 1921-ig kellett várni, amikoris Brazília függetlenségének 100. évfordulója adta az apropót. A nemzeti emlékhely megtervezésére kiírt pályázatot Heitor da Silva Costa pályaműve nyerte el. Az ábrázolási tervek egy hatalmas Krisztus-szobrot vázoltak fel, amely mintha oltalmazón magához akarná ölelni a várost, ezzel a szenvedély és a tökéletesség mellett a felszabadulás és függetlenség örömét is kifejezve. A megvalósítás nehézségét az adta, hogy hogyan lehet felvinni az emlékművet a hegycsúcsra és ott olyan statikai megoldást találni, amely a szél és az időjárás viszontagságainak is ellenáll. A szobor fő elemeit vasbetonból formázták meg, a külső burkolatot svéd zsírkőből készítették, mely könnyen faragható és emellett erősen ellenáll at időjárási viszontagságoknak. A múemléket darabokra szedve szállították Párizsból a helyszínre és külön erre a célra épített kisvasút szállította a hegycsúcsig. VI. Pál pápa 1965-ben résztvett a szobor második avatásán, majd 1981-ben II. János Pál pápa a szobor 50. születésnapi szertartásán vett részt. A szobor 75. születésnapján, 2006-ban Eusebio Oscar Scheid kardinális, Rio de Janeiro püspöke egy kápolnát szentelt fel a szobor tövében az ország védőszentje Nossa Senhora Aparecida tiszteletére. Legismertebb másolatai Lisszabonban és Garajauban találhatóak. Érdekesség: Az időjárás viszontagságai nem kímélték a szobrot, vihar idején már többször belecsapott a villám, annak ellenére, hogy a fejére, a karjára és kezére villámhárítókat szereltek fel. 2014 januárjában villám csapott a szoborba, melynek következtében jobb hüvelykujjának egy része letört. Read the full article
0 notes
Text
Anyagi nehézségek időskorban – a pénzügyi függetlenség nemcsak az életszínvonal miatt fontos
A Generali reprezentatív kutatása szerint a magyar fiatalok nagy része szükség esetén örömmel támogatná idős szüleit, ez azonban az anyagi terheken túl nem várt konfliktusokat is a felszínre hozhat. A pszichiáter szerint az időben elkezdett öngondoskodás nemcsak ennek veheti elejét, de érzelmileg is szabadabb fejlődési lehetőséget teremt.
Hazánkban a társadalmilag aktív lakosságra évről évre…
View On WordPress
0 notes
Photo
A szabadság, önállóság, anyagi függetlenség elérhető megfelelő célkitűzéssel, módszerekkel 😊 #lifestyle #lifestylementor #tudatoseletmod #awareness #anyagifuggetlenseg #celok #szabadsag #segitek #coaching #onallosag (helyszín: Budapest, Hungary) https://www.instagram.com/p/Bkt6GpolH1i/?utm_source=ig_tumblr_share&igshid=pmhlhpi025bp
#lifestyle#lifestylementor#tudatoseletmod#awareness#anyagifuggetlenseg#celok#szabadsag#segitek#coaching#onallosag
0 notes
Photo
http://intuicio.hu/osi-cigany-joslat-januarra-nezd-meg-mi-var-rad/ Ősi cigány jóslat januárra! Nézd meg mi vár rád!
Fedezd fel a cigány horoszkópot és a saját szimbólumodat. 12 szimbólum van, nézd meg melyik a tied és olvasd el, mit tartogat számodra a jövő!
Csésze – Január 21 – Február 19
A csésze az egyesülés és az alkalmazkodás szimbóluma. Mivel ha teát öntesz a csészébe, az mindig felveszi annak az alakját. A szimbólum szülöttei megértőek és alkalmazkodóak. Tisztelik az embereket és olyanokkal veszik körül magukat, akik ugyanígy gondolkodnak. Kreatívak és okosak. A családtagjaik ezen tulajdonságaik miatt nagyon büszkék rájuk.
Kápolna – Február 20 – Március 20
A kápolna szülöttei vallásosak, hisznek Istenben. Mivel a szimbólum szülöttei Istenfélő emberek, a spiritualitás egész életükben jelen van. Nagyon érzékenyek és nyitottak. Álmodozó típusúak, nem idegeskednek még akkor sem, ha nehéz helyzetbe kerülnek, mert tudják, hogy mindenre van megoldás. A legnehezebb dolgokat is rövid időn belül megoldják. Nyugodt és jó ízlésű emberek.
Tőr – Március 21 – Április 20
A tőr erőt, becsületet és győzelmet jelképez. A jegy szülöttei sikeresek és azon fáradoznak, hogy legyőzzék a rossz dolgokat. A szimbólum szülöttei nem riadnak vissza semmitől, harcolnak azokért a dolgokért, ami fontos a számukra. Mindig kiállnak magukért, de a környezetükön is szívesen segítenek. Remek vezetőképességekkel rendelkeznek.
Korona – Április 21 – Május 20
A korona gazdagságot, erőt, tiszteletet, szerelmet és bátorságot jelképez. Mivel nemesfémből, általában aranyból készül, ezért a korona szimbólum a cigány horoszkópban nagyon megbecsült. A szimbólum szülöttei nem félnek a harctól, szükségük van az anyagi biztonságra és ezért hajlandóak rengeteget dolgozni. Néha zavaróan sokat dolgoznak, de mindent megtesznek azért, hogy megteremtsék a jólétet, a luxust önmaguknak és a környezetüknek.
Gyertyatartó – Május 21 – Június 20
A gyertyatartó olyan szimbólum, ami vallásosságra, hitre, megértésre utalhat. A szimbólum szülöttei hisznek az igaz életben, amelyért harcolnak is. Kommunikatívak és intelligensek. A megértésüknek köszönhetően nagyon megbecsüli őket a családjuk és ők gyakran ki is kérik a véleményüket.
Kerék – Június 21 – Július 21
A kerék a cigány horoszkópban a családcentrikusságok, az anyaságot, az evolúciót jelképezi. A kerék a kapcsolat és a kommunikáció jelképe is. A szimbólum szülöttei nagyon fejlett, összetett személyiséggel rendelkeznek. A hangulatuk ingadozó lehet, de mivel a kapcsolatuk, ad nekik erőt, ezért hamar helyreáll a lelki békéjük.
Csillag – Július 22 – Augusztus 22
A cigány horoszkópban a csillagnak hat ága van, ami a kiegyensúlyozottságot és a boldogságot jelképezi. A szimbólum szülöttei tiszteletben tartanak másokat és egész életükben a családjuk mellet állnak. Az optimista felfogásuknak köszönhetően mindig készen állnak arra, hogy keblükre öleljék a sikert. A szimbólum szülöttei a művészetek terén is jeleskedhetnek.
Harang – Augusztus 23- Szeptember 23
A cigány horoszkópban ez a szimbólum a tökéletességre törekvést és a pontosságot jelképezi. Ezek nagyon fontos erények, amely minden emberben ott kellene lakozzon. A szimbólum szülöttei mindig az igazukért harcolnak, szeretik ha a dolgok úgy alakulnak ahogyan azt ők szeretnék. Azonban nagyon kritikusak tudnak lenni az élet számtalan területén.
Érme – Szeptember 23 – Október 22
Az érme a kiegyensúlyozottság és az igazság szimbóluma. Úgy vélik, hogy az érme az egyik legerősebb szimbólum, amely rengeteg módon befolyásolhatja a világot. A szimbólum szülöttei harcosak, kitartóan harcolnak az igazukért, önmagukért, azokért akik a számukra fontosak. Könnyen jogi pályára léphetnének, de a kreatív dolgok jobban vonzzák őket. Művészhajlamúak és szeretnek álmodozni, számukra ez az önkifejezés.
Kés – Október 23 – November 21
A kés félelmetes szimbólumnak tűnhet, mivel életet és halált jelképezhet. A cigány horoszkópban az egyik legerősebb jegynek számít. A szimbólum szülöttei erősek, analitikusak és megértőek. A szerelemben hagyják, hogy az érzelmek magukkal ragadják őket. A családjuk tiszteli őket.
Fejsze – November 22 – December 21
A fejsze az erő, a függetlenség, a határok átlépésének a jelképe. Ettől függetlenül a fejsze az egyik legoptimistább szimbólum, szerencsét és védelmet jelent. A szimbólum szülöttei szeretnek új dolgokat megismerni. Hajlandóak küzdeni a vágyaikért. Ezért erős és megbecsült személyek.
Patkó – December 22 – Január 20
A patkó a szerencse jelképe. A munka és az erőfeszítés jelképe. A szimbólum szülöttei dolgosak. A családjuk számíthat rájuk, meghallgatják őket és szívesen segítenek. Ambiciózusak és nem állnak ellen a kihívásoknak, a tulajdonságaik miatt nagyon szereti őket a családjuk.
0 notes