#utálom a testem

[banatostenger]

„Kurvára nem könnyű testképzavarral élni…”

[girl-in-loves-posts]

sok

Sok dolgon megyek keresztül mostanában.

Szakítás, barátok elvesztése,depresszió,munka,stressz kapcsolatok,szorongás

Nekem ez túl sok. Nem fogok minden embernek aki kilépett az életemből szó nélkül levelet írni mert nem, vagy nem érdemlik meg hogy rájuk pazaroljam a billentyűm koptatását vagy csak szimplán nem.

de

most is ezt fogom tenni hiába mondtam hogy nem.

Szóval kedves mindenki aki kilép az életemből.

Tudom milyen vagyok 21 éve élek együtt magammal és a problémáimmal. Tudom hogy időnként feszegetem a határokat, de tudnotok kell nem direkt teszem. Beteg vagyok tudom nem foghatom erre de most megteszem.

Utálom magam

Utálom a testem az életem ahogy kinézek, amit teszek mondok.

Mindenen emésztem magam MINDENEN...

De nyugodtan menjen aki akar

úgy sem mentetettek meg, az egyik belökött a mélybe mikor kezdtem jól lenni oké ezt már lenyeltem rájöttem hogy én is sokat hibáztam és sok dolgot rosszul tettem. Nem haragszom azért inkább hogy másnak kell takarítania azt amihez semmi köze, de mindegy.

Felesleges dolgokon rágódom tudjátok jól de azért köszi.

mindegy ez most nem erről szól én már tovább léptem ezen.

De most jön csak a lényeg kilépett az életemből azaz ember akit nem gondoltam hogy elfog menni, jó oké a másikról se gondoltam de na, róla TÉNYLEG nem gondoltam hogy elfog menni.

Szó nélkül lelépett, telefont rám nyomja láttamozz.

mondom oké jol van, nem rágódom rajtad és kitöröltem és utána ki bőgtem magam és üres lettem. Töröltem a sztorikat, az instámról mindről és a facebookomból is.

Fáj de most újra gyászolhatok egy embert kit szerettem, és bíztam benne

haha az egyikből felállok és jön a másik, közben a harmadik embert meggyanusítom hogy biztos megfog halni a beszélgetésünk pontosan ezek miatt...mert képtelen vagyok bízni már bárkiben is.

Mi dolgom származik abból hogy megbízok valakiben?

Át taposnak és eldobnak egy mankó vagyok majd utána csak egy harmadik kerék amitől megkell szabadulni.

Ez az életem...

De hogy beszéljek jó dolgokról is azt következő posztban haha

[emlekeimkonyvtara]

Gyűlölöm magam, a múltam, a testem, a tetteimet, azt hogy emlékezek, azt hogy belém verted hogy vékonynak kell lennem. Utálom hogy sosem szabadulok a fájdalomtól mert Te mindig elintézed hogy a bűntudatom visszatérjen. Akkor fogok mindettől megszabadulni hogy ha meghalok? Azt kívánod? Csak most nem a szemembe mondod?

[magikus-miccentyu]

Én most egyébként megint abban vagyok, hogy rettenetesen utálok létezni, utálom a testem a kislábujjamtól a fejem tetejéig, utálom a humorom, utálom a szükségleteim, utálom a szavakat, amiket használok, utálom a vágyaim, utálom, hogy bántottam másokat, hogy hibáztam, hogy nem ilyen meg olyan voltam, hogy nem vagyok Certified Hot Girl ™, hogy folyamatosan fájnak a petefészkeim, hogy nem menstruálok évek óta, hogy evészavaros vagyok, utálom, hogy képtelen vagyok a családommal konfrontálódni, utálom, hogy egy semmi és egy senki vagyok, hogy hiába tudom, hogy valaki szeret, folyamatosan fulladok meg a szeretetetlenség-érzésben, utálom, hogy napok óta gombócban van a torkom és aludni se tudok tőle, utálom, hogy annyira vagyok vonzó, mint egy penészes puding, és utálom azt is, hogy ez zavar, utálom, hogy egyszer küldtek nekem egy italt a Nappaliban, mert tudom, hogy akkor még szexi voltam, utálom, hogy barátokra vágyom és utálom, hogy dohányzom, még azt is utálom, hogy milyen zenéket szeretek, azt is utálom, hogy milyen könyveket olvasok és azt is utálom, hogy a COD a kedvenc játékom.

[nemertem]

utálom a testem

[meghalnikenemar]

Borzasztóan utálom a testem.

[strangersworlds-blog]

Az exed…

Utálom látni őt. Mert valahogy mellette kevésnek érzem magam. Valahogy azt érzem hogy sokkal jobb nálam, hiszen múltkor is elbizonytalanodtál bennem miatta. Ez annyira elvette az önbizalmam. Bármikor meglátok róla egy képet az idegesség és a szomorúság átjárja a testem . Minden alkalommal görcsbe rándul a gyomrom. Szörnyű érzés…

[holnapleszokok]

Azt hiszem, semmi nem jó nekem

jó lenne tudni, hogy mit akarok

vagy csak érezni, hogy mire lenne igazán szükségem

jó lenne nem a vágyakozás és az utálat centrifugájában fuldokolni

jó lenne nem a jobb hátsó gázrózsán kihűlve rohadni

aztán belobbanni és leégetni az egész tűzhelyet

de aztán persze feltakarítani még mielőtt bárki észrevenné és visszaülni szépen hátra

kipakolni előre a kajákat és várni hogy tetsszen nekik

jó lenne nem minden megjegyzést személyes felszólításnak venni és megpróbálni teljesíteni minden kimondott-kimondatlan kérést

ha ott van, az a baj

ha nincs, akkor meg az, mert olyan mintha nem lenne

jó lenne nem függőnek lenni

jó lett volna hallgatni anyámra, de hiába, rég szétfolyt az életem

jó lett volna olyan dolgokat csinálni, amik méltók a képességeimhez, de legalább egybevágnak a lelki világommal

de sose mertem, sose hittem, sose már 2014 óta mert akkor elvesztettem mindent és azóta is üres vagyok és akárhogy próbálom teletömni alkohollal, kajával meg cigifüsttel, ugyanolyan sivár, beteg és kiégett vagyok

és jó lenne nem gyűlölni magamat

jó lenne nem kiszolgálni mindenkit, reménykedve, hogy kapok érte egy kis szeretetet és úgy kibekkelhetem, hogy meg kelljen szeretni magamat

jó lenne nem szeretetre éhezve talpak alá feküdni

jó lenne nagyobb pofájúnak lenni és merni és elhinni, hogy nekem is sikerülhetnek dolgok mert igazából soha nem hittem el

jó lenne ha nem most is csak bebaszni akarnék hogy ne kelljen azzal szembesülnöm, hogy igazából tíz éve boldogtalan vagyok és üres

jó lenne elhinni, hogy a barátom valóban szeret és nem csak azért van velem mert kényelmes választás vagyok

jó lenne ha írna

jó lenne ha nem az lenne a fejemben hogy bármikor elhagyhat mert mégis ki a faszom akarna velem együtt lenni

jó lenne ha nem érezném magam használva

meg elhasználva

ez biztos mind amúgy tök normális dolog és csak én dramatizálom túl mert egy életképtelen szar vagyok aki hagyta hogy kifolyjon az élete a kezei közül mert túl sokáig a saját delúzióimban éltem és nem a valóságban és mióta lehullott a világról a rá kreált leplem, csak a nyomor van

jó lenne ismerni saját magamat és tudni, mire vágyom igazán, nem csak gyors fixek tapaszait rábaszni a lelkemben tátongó ürességre

jó lenne végre nem egyedül érezni magam

jó lenne végre úgy érezni, hogy nem mindent egyedül kell cipelnem és viselnem és tűrnöm és megoldanom

jó lenne tudni segítséget kérni

jó lenne gyengének lenni és összeesni és a padlón feküdni és jó lenne tudni, hogy valakit érdeklek annyira, hogy megkeressen és felszedjen onnan

jó lenne nem a legkisebb akadály láttán elsírni magam mert mostanra elkopott a tűréshatárom

azt akarom, hogy mindenki engem keressen, mindenkinek hiányozzak, minden és mindenki körülöttem forogjon és ne én üldözzek mindenki mást

régen ez ment

csak eltörtem

nem vagyok se szép, se érdekes, se titokzatos, se lágy, se nőies, se magabiztos, se tehetséges

csak egy törött valaha-valami-volt vagyok és vonszolom magam keresztül a napokon, hátha egyszer újra lehetek valami, hátha egyszer össze tudom illeszteni úgy a darabjaimat, hogy az valami formát kiadjon

és azt várom, hogy a barátom karjainak szorításában majd összeállok valamivé, de nem fogok

és az is geci unalmas hogy mindentől hízok mint a disznó és elegem van a kilókkal való küzdelemből is

utálom, hogy állandóan figyelnem kell, különben nem csak az életem folyik szét, hanem a testem is

utálom, hogy nem tudok semmit elengedni

utálom, hogy mindig csak a hiányosságaimat látom és nem tudok egy pillanatig sem kedves lenni magamhoz

utálom, hogy három éve járok terápiára és ugyanolyan üres vagyok mint az első napon

[iasonmallory]

#1 Milo Elden pt3

Fogalmam sincs hogyan, de sikerül eltalálnia a Napot és ezzel az egyik farkas nyílsebesen a lebukó nap után ugrik. A nappal eltűnik és csak az éjszaka marad, egy darabig. A Nap nélkül a Hold sem bírja sokáig és a rá éhező farkas lihegve közeledik. Már nincs menekvés. Nincs b terv. Nincs semmi más, csak a halál. Vagyis csak lenne, mert a végét sosem várom meg, mindig felriadok a farkas lihegésére a leterített testem előtt. Utálom ezt a fajta tehetetlenséget. Hogy egyáltalán nem vágytam erre a sorsfordító szerepre, mégis a mi halálunkkal következik be a Nagy csata. De még nem tartunk itt. Az életem még koránt sem jár a vége felé, pedig nem is olyan régen még azt gondoltam, hogy elfogok pusztulni, bár nem a farkasok által. A Sol-al közös életünkben bekövetkezett egy olyan időszak, amikor ő úgy döntött, hogy elhagyja az istenek világát és Midgardba jön. Nem tartottam vissza őt, sokan cselekedtek már hozzá hasonlóan és azt gondoltam ez lesz neki a legjobb. Neki talán élete legszebb része volt a Midgardban töltött időszak, mert önfeledt boldog volt és ennél kívánni sem akarhattam volna neki többet. Csakhogy abban a pillanatban ahogy ő elhagyta a helyét és nekem kellett volna irányítanom mindent, amit azelőtt ketten tettünk, szépen apránként elkezdtem legyengülni. Tudom nagyon betegesen hangzik, de ha ő nem volt mellettem szabályosan rosszul éreztem magam és betegnek. Nagyon betegnek. Már nem én vezettem a Hold szekerét, hanem az vezetett engem egyik napról a másikra, amikor már csak arra voltam képes, hogy nekidőlve a karjaim támasszam és úgy vezessem a lovakat. Bár az már nem is igazán vezetés volt, csak gyönge tartás. Sápadt voltam és hideg, nem beszélve a hangulatomról, ami szintén borús volt s, reménytelen a sorsomat illetően. Ha Heimdallr nincs és nem hozza vissza Sol-t, hát biztosan, hogy idejekorán a farkasok eledele lettem volna. Persze, hogy nem volt boldog amiért vissza kellett jönnie, nem kellett kimondania én magamtól is éreztem mennyire meghasadt a szíve. A jelenlétének köszönhetően hamar visszatért belém az „élet” és mintha nyoma se lett volna sanyarú sorsomnak úgy villogtam, mint egy újszülött csillag az égen. Az éjszakák se voltak már olyan fagyosak és a megújult erővel sikerült eltűnni a farkasok szeme elől. Legalábbis ezt gondoltuk. Sol megértette velem, hogy ő már nem képes rettegésben élni és vígan végezni a feladatát s, menekülni az üldözőinktől, békére vágyott, egy normális életre. Arra a normális életre, amit megélhettünk volna, mint a többi isten, hogyha nem veszik el tőlünk a lehetőséget. Én pedig nem akartam olyan lenni, mint a többiek. Nem akartam Sol és az álmai útjába állni, ezért beadtam a derekam és amikor elhatározta, hogy Midgardba akar menni, vele tartottam. Nélküle nem várt volna rám más, csak a pusztulás és akármennyire is nehéz bevallani én szeretek élni, függetlenül attól, hogy a halálomat már rég megjósolták. Először egy kicsit tehetetlennek éreztem magam Midgardban, nem igazán találtam meg a saját helyemet, nem tudtam miként kellene viselkednem a midgardiakkal, de türelemmel és némi odafigyeléssel minden sikerült. A midgardiak elég egyszerűek. Őket kevés dolog érdekli és ami igen, az egy kis pénzzel könnyen megoldható. Neked pedig, mint istennek csak az a dolgod, hogy megpróbálsz hatni rájuk, ha hinni és bízni kezdenek benned, akkor már nyert ügyed van. Egy éve történt, hogy Sol-al létrehoztunk egy lovardát az osloi Grünerløkka egyik hatalmas telkén, ami ott állt pusztán és kihasználatlanul egy olyan öregember kezében, aki már nem volt képes megbirkózni ekkora nagy feladattal. Így hát létrehoztunk egy kis csodát, egy menedéket Midgardban, ahol Sol és én is azzal foglalkozhattam, amivel igazán szerettem. A piszkos munka részét Sol-ra bíztam, én nem igazán éreztem magam alkalmasnak arra, hogy az embereket tanítsam, hát még szót érteni velük.

[banatostenger]

Hogy szerethetném magam….ha így nézek ki?

[myralog]

Új év kezdődik

2024. január 1., hétfő 21:36

HRT 56 nap

Gondolatok: Elkezdődött az az év. Ma nagyon sok gondolatom ekörül forgott. Mit szeretnék, mire akarok koncentrálni. Mi az ami belefér, s mi az ami már nem. Van pár dolog amit elvárok magamtól, vannak hosszútávu terveim is. Idén a legfontosabb a napló vezetése, minden más csak utána jön. Szeretném ezt dokumentálni. A többi menetközben kiderül. Több kirándulást tervezek, de közben majd minden nap szeretnék varrni. Odinnal a tanulást is folyatni. Valahogy edzeni. Ezek azok, amik most a fejemben vannak.

Napom: Eltelt, többet csináltam mint tervezem. Az edzést viszont kivettem, időhiány miatt. Hétköznapokban nem lenne rá időm. Viszont porszívóztam, penésztelenítettem, megírtam a blogot. Amit akartam ment. Olvasni szeretnék még kicsit. 

Testi változások: Kijelentem, alig nő a körmöm. A lábamon sem változik. Nehéz lesz karmot növeszteni így. :( A hajam alakul, de nem tudom mi miatt változik mennyire. Több lett, ez biztos. Sajnos, híztam kb. egy kilót. Erre csak hétvégén tudok válaszolni. Ami zavar, hogy a hasam lett megint nagy. Lehet, csak mert többet ettem mint szoktam?

Libidó (erekció): Elélveztem, szükségszerűen. Utána jöttem rá, hogy kell ez. Munka előtti nap megteszem, s egész héten nyugim van. Arról nem is beszélve, hogy élvezetes. Az, hogy utálom ahogy feláll a péniszem, azon túl kell lépnem.

Érzelmek: Síráshatár, nem túl lépése. Néha, olyan érzésem volt, elsírom magam, de itthon burokban jó. Nem lép túl semmi semmit. Lehet ez a nyugalom megbomlik akkor én is elindulok egy érzelmesebb úton, vagy még idő kell...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 2., kedd 7:19

Első reggeli idén

Terveim:  Túlélni a napot, ha nincs Zigi szőrteleníteni. Más azt hiszem nincs.

Kedvem:  Nincs sok, kicsit stresszelek is, mivel T.-vel leszek. Talán emiatt is olyan rossz a kedvem. Kezd egyre jobban zavarni, hogy semmi nőieset nem vihetek az öltözködésembe.

Álmom:  Nem volt, de nem is aludtam jó. Az időt kialudtam, de nem volt pihentető. Ó, volt álmom. :O Már teljesen nőies testem volt, s jól éreztem magam. Mellem is nagyobb volt. Csak érzés maradt meg. Kellemesen biztonságos. :)

Címkék: napló, reggel Időjárás: 8 / 1 °C ☀️ Napkelte: 7:39 Napnyugta: 16:09 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Hely: 47.681522, 17.636923 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 2., kedd 20:55

HRT 57 nap

Gondolatok: Legtöbb gondolatom a testem körül forog, de arról írtam. A másik, hogy anyagilag hogyan leszek. Nagyon óvatosnak kell majd lenne, s sok minden függ a bevételemtől. Erről egyenlőre, péntekig ennyit. Tervezem a napjaim, hogy edzeni kéne. Csak így NTC-vel nincs sok értelme. Terembe nem tudok lemenni, sőt egy órám sincs. Nem tudom egyenlőre hogyan lehetne megoldani. Agyalok rajta, de valószínűbb, hogy elengedem. Csak amit szeretnék, ahhoz meg nem diéta kell...

Napom: Kicsit unalmas, kicsit ilyen, kicsit olyan. Bent a szokásos megy, írom is mi történik. Talán egyszer felhasználom, lehet már nem lesz értelme. A nap, egyébként valós időben ment el. Nem éreztem sem gyorsnak, sem lassúnak. Kezdek beleszokni, hogy ez ilyen. Csak utálom...

Testi változások: Puhulok, valamennyire. Híztam, ez biztos, csak sajnos nem mellre. A hasam megint nem tetszik, s ez rossz. Be kell keményítenem, s megvonni mindent. Lehet csökkentett étellel, de megvárom míg kifutnak a kaják. Most az a tervem, hogy 400g-nál nem viszek több ebédet, a 500-600g helyett. Kalória utóbb 600-800 volt, most biztos kevesebb lesz.

Libidó (erekció): Itt bujkál, de nem akarom, tudni-érezni a péniszem merevedését. Inkább elnyomom, már tudom heti egy alkalom elég, ezt megengedem magamnak. Nem kell azt hinni, hogy ki vagyok éhezve. Csak villanások, s hogy jó érzés lenne. Az overálmániám kezd változni. A fétis része, most rejtély számomra, mivel nincs senkim. Viszont magamon már inkább kedvenc ruha, vágyom másra is, csak a derekam ne legyen ki. Ruhát szeretnék még majd venni. Ott van, hogy bodyval még így is jó, sőt fehérneműssel még sima póló is mehet. Ez nagy változás, úgy hiszem ez is rámutat, transz mivoltomra.

Érzelmek: Nem tudom. Fásult vagyok. Meg alig van valami kedvem. Míg egy részem boldog, élvezi a napokat, a másik részem egy sarokban bőgne. A kettő közt meg billegek. Egyre inkább vágyom egy fa alá Odinnal, csak ott ülni élvezni a napfényt. … Ez is változott bennem, eddig mindig sötét sarokba akartam menni, most a napfény vonzóbb. 

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 3., szerda 7:19

Rossz kedv

Terveim: Beszélnem kell a patikával, s a kutyakozmetikussal. Este hajmosi, s borotválkozás, kéz is. Most ez lenne.

Kedvem:  Nagyon rossz. Szerintem apró dolgokból áll össze. Az álmom, a reggeli merevedés, súlyom (62,85), T.-vel kezdés. Van miért lehangoltnak lennem.

Álmom:  Volt, alig emlékszem valamire, de pasi voltam benne. Szerintem magammal kerültem afférba. Egy fiatal csaj volt mellettem, egyértelműen flörtölt velem. Végül meg is csókolt. Jól esett a csók. Úgy gondolom, mindkettő én voltam. Elengedés, s beengedés feldolgozása lehet. Azért is hiszem, mert mostanában sokszor tini lányhoz szoktam hasonlítani magam.  Volt egy másik álmom is, de arra nem emlékszem. :/

Címkék: napló, reggel Időjárás: 11 / 6 °C ☀️ Napkelte: 7:39 Napnyugta: 16:10 Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Hely: 47.681331, 17.63791 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 3., szerda 21:32

HRT 58 nap

Gondolatok: Kezdek rájönni, hogy mikor kell ezt megírnom. Divi előtt, akkor vagyok a leginkább ebben a hangulatban, s még nem kap el az álmosság. Egyébként nem agyaltam, keresek feladat kezelő alkalmazást, talán lesz egy. Még gondolkozom raja. Nem éreztem ma magam nőiesnek, nem tudom miért. Rossz is volt a nap.

Napom: Bent egészen délutánig nem volt semmi. Akkor aztán G. ledobta az atomot. Kérdezte ugyan mikor akarok majd menni, hogy ne maradjanak ember nélkül. Közöltem, még nem tudom. Ilyenkor szokott elejteni apróságokat, már azt ne higgyem, hogy a vevők nem vették észre. Kérdezem, mégis mit mondanak. Válasz annyi volt, hogy nem mondja el, mert a végén beperelném. Csak pislogni tudtam, hogy ez meg mi? Folytatta, hogy "már megbocsi, de nem bízom benned annyira". Megint lefagytam, tíz hónap után, ha így gondolom, sem mondom ki. Szóval, ilyen a munkahelyem. T. (boltvezető) kéri meg G., hogy kérdezze meg, mégis mikor megyek el. Csak a fejem fogom...

Testi változások: Mai napról nem szívesen beszélek. Semmi kecseset, finomat vagy n��ieset nem éreztem. Trampli voltam. Csak elakarom felejteni a napot, s holnap jobb reggelre kelni. 

Libidó (erekció): Reggel volt erekcióm, az álom miatt. Lehet ez vágta tönkre a napomat is. Meg egész nap ott mozgott bennem a vágy. Nem éreztem jól magam így. Jó lenne, hinni, hogy ez a ciklusság miatt lehet, de nagyon korai, egyenesen lehetetlen...

Érzelmek: Erősen depresszív voltam ma. Mélyebb volt kicsit, de kijönni is könnyebb volt. Lett volna időm, akkor találtam volna, valami olyan elfoglaltságot ami kirángat. Olvasás, vagy a blogom. Remélem hamarosan ez a varrás lesz...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌖 Fogyó hold Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 4., csütörtök 7:43

Megint pocsék reggel

Terveim:  Kozmetikát elérni, táblázatot folytatni, kezem borotválni, kaját csinálni. Van mit tenni. Ezek csak így hirtelen.

Kedvem:  Rossz, nagyon. Megint merevedésre keletem. Utána mindig pasinak érzem magam. Hiába esett jól az Amnesia overálban lenni. Valahogy nem nyomta el az érzést, hogy "te nem leszel nő". Meg napok óta ezek az ingerek jönnek vissza. Nehéz így.

Álmom:  Valami lehet volt, de nem emlékszem. Egészen jól aludtam. Az izzadás kezd kikopni. Nem tudom a szervezetem változik, vagy a tesztoszteron lett több. Ez holnap reményeim szerint kiderül. Éjjel már szokásosan fél egy - egy óra körül voltam wc-n. 

Címkék: napló, reggel Időjárás: 10 / 4 °C ☀️ Napkelte: 7:39 Napnyugta: 16:11 Holdfázis: 🌗 Utolsó negyed Hely: 47.681902, 17.637131 Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 4., csütörtök 21:35

HRT 59 nap

Gondolatok: Egész nap úgy éreztem, nem vagyok nőies. Nem is éreztem jól magam, amennyire lehetett a munkába is menekültem. Nem tudom mi lehetett az oka. Egyszerűen nem tudtam elfogadni. Láttam közben magamon a mozdulatokat, a testem. Valahogy mégsem.

Napom: Nyugisan telt, a tegnapi után nagyjából semmibe vettek a többiek. Csak akkor szóltak hozzám ha kellet. G. még mindig fent van akadva azon, hogy negyven évesen indultam neki az útnak. Itthon sikerült a kaját is, s a fürdést is elintézni, sőt a táblázatot is. Nem teljesen használható, sajnos.

Testi változások: Dagadtnak érzem magam, ez is már tart pár napja. Emiatt is lett kevesebb az ebédem. Kalóriában viszont összességében tartom az 1740-et. Lényeg, hogy megint nem tetszik a testem, főleg a hasam, s a bordáim. Utóbbival nem tudom mit tudnék tenni. Fűző? Műtét? Kifejezett változást nem látok, bár lehet az arcom változott, de nincs senki aki ezt igazolná...

Libidó (erekció): Megint merevedéssel, megint itt bujkált a vágy. Holnap kiderül, hogy mennyi a tesztoszteron. Nagyon reménykedem, hogy nem lesz több. Szerettem így szedni fél adagban az Androt. Izgulok emiatt egy kicsit, aztán lehet az ösztrogén lesz kevés. Ó, basszus, előbb akartam kenni. 21:20-7:20... Az megint csak tíz óra... Most már mindegy.

Érzelmek: Volt egy-két pillanat, hogy majdnem elsírtam ma magam. Egyszerűen, csak nem láttam az utat, a célt vagy bármint. Mintha beborult volna bennem. Aztán kisütött a nap, s jobb kedvem lett. Most is az járt a fejemben, milyen jó lesz Odinnal kiülni a fák alá, s élvezni a napot. Tudom, ott árnyék van, de akkor kijjebb megyek. :P

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌗 Utolsó negyed Értékelés: ★★★☆☆

2024. január 5., péntek 7:48

Labor megvan, busz nincs

Terveim:  Labor sikeresen teljesítve, márcsak a plazma van, s írni kell majd a doktornőnek. Mást azt hiszem nem terveztem.

Kedvem:  Egészen jó az elmúlt napokhoz képest. Nem tudom egy labor miért tud boldoggá tenni, pedig még eredmény sincs. Mosolygósabb vagyok ma. Reggel lehet a lila pulcsi segített. ;) 

Álmom:  Volt valami, de nem emlékszem. Ma valahogy jobban ébredtem. Nem volt bennem rossz érzés. 

Címkék: napló, reggel Időjárás: 11 / 2 °C ☀️ Napkelte: 7:38 Napnyugta: 16:12 Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Hely: 47.681452, 17.636353 Értékelés: ★★★★☆

2024. január 5., péntek 21:34

HRT 60 nap

Gondolatok: — 21:34 — Holnap két hónap, s várom a labort. Bevallom izgulok, mert kicsit másnak érzem, s ebben már lesz vese meg máj is. Nagyon várom, a tesztoszteron milyen. Közben megjött a Myra-s bankkártyám is. Bár alig használom majd, s senki nem nézi mi van ráírva, nekem jól esik minden alkalommal mikor elolvasom. Sajnos, a számlán a nevet nem lehet átírni, logikus. — 23:16 — Nem jött meg a labor. :(

Napom: Megjött a fizu, meg is vettem a Magyar divatkönyvet. Talán ez volt a legjobb a napban. Bent szinte hozzám sem szólnak. Már tudom ez is egy módszer, ha azt akarod felmondjon a másik. Csak az a baj, hogy én bírom az ilyet. Sőt, egy ideje rájöttem nem tudok minden csapatban dolgozni. Csak akkor, ha vezetem, vagy bedolgozok nekik... Volt plazma is. Miközben néztem, ahogy folyik a plazma, rájöttem. Nem a juttatások miatt járok, s nem is az emberek miatt. Mindkettő fontos, de már a rendszeresség, a stabilitás miatt. Szeretem, hogy hetente egyszer van egy fix programom, pihenőm.

Testi változások: Nem látok most. Minden, olyan állandó. Mintha megfagytam volna az időben. Csak a szőröm nő, a fene vinné el... A kezemen viszont kopik úgy látom, de egyenlőre csak ott.

Libidó (erekció): Ma aztán semmi, talán reggel, de azért mert olyan dolgokat néztem. Bennem nem mocorgott. Jó így, ezt szeretem.

Érzelmek: Menetes voltam, nyugodt. Néha feszült, s érzem lassan át fog alakulni stresszé, de addig még van idő. Na, annak a kezelése is érdekes lesz. Régen észre venni sem volt egyszerű. Nagyon nem éreztem mást ma. Csak azt érzem sokszor rohanok valahova, s nem élvezem ki a pillanatokat. Ezen változtatni szeretnék.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 6., szombat 21:32

HRT 61 nap (Két hónap)

Gondolatok: Nagyon sok mindent le szeretnék írni. Amilyen nyugis volt a nap, olyan sok dolog történt. Leginkább pont a hormonom gondolkoztam, hogy milyen számomra, s miért szeretem. Én az érzelmeket szeretem benne legjobban. Sokszor nehéz, de sokszor pont ez a nehézség ami jó. Tisztábbak az érzéseim, s jobban kinyíltam. Az emberek felé nem, s ez nem biztos fog változni. A vágyaim erősebbek lettek, sokkal inkább vágyom nyugisabb helyre, bár ez lehet a korral jár. :D 

Napom: Ma lettem két hónapos, s éjjel meg is jött a labor. Jók lettek az eredmények, a tesztoszteron most is 0,78. Egy alatt kell lennie. Az ösztrogén viszont duplája lett 445. Ami fura nekem, hogy a napokban ebből semmit nem éreztem. Csak előtte nap állt vissza a hangulatom. A többi eredmény megfelelő lett. Még reggel el is küldtem B. doktornőnek az eredményeket. Ígéret is egy recept felírást, de én szeretném a dupla Divit kipróbálni. Lehet sok lesz így az ösztrogénom, ami nem jó, de lehet pont az a 700-800 lesz, amit szeretnék. (Nőknek alapból 900 körül van.) Gyorsan bele is ment a doktornő egy hónap tesztbe. Hétfőn már meg lesz a recept, holnap a harmadik hónapot kezdve már duplázok. :) Nagyon várom mi lesz. Közben persze ott van, hogy még nem válthatok, de bankkártyám már van. :)

Testi változások: Nem tudok miről beszámolni, szép a bőröm, nő a hajam. Minden marad mint az utóbbi időben.

Libidó (erekció): Elélveztem ma. Kezdek rájönni, hogy a libidó nem egy egzakt dolog.  Jó volt elélvezni, vágyom is még egyre, de arra nem, hogy utána ott legyen a méretes péniszem. Holnap biztos lesz még egy, de ez nem baj. Bár igyekszem, minél kevesebbet, de nem csökken a mérete...

Érzelmek: Nagyon boldog vagyok, de az időjárás nagyon húz. Ez régen is így volt, most kicsit erősebb lett. Nem az eső zavar, a szürkeséget, a nyálkás időt nem szeretem. Egyébként itthon mostanában a nyugalom van. Jó, reggel kicsit kiakadtam PS5-öt adtam vissza (félig csak az enyém), de akkor is inkább magamra haragudtam. Nem tudok annyit játszani, hogy megérje itt tartanom a szobába. Ezen felhúztam magam, s arra fogtam, hogy nem akartam bárki bejöjjön, ez igaz is. Csak nem ez volt a bajom, végül gyorsan megoldottuk. Kibeszéltem magamból, a megoldás meg mentközben kialakul.

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Értékelés: ★★★★☆

2024. január 7., vasárnap 21:39

HRT 62 nap

Gondolatok: Nagyon összevissza, nagyok sok dolog járt a fejemben. Még nem érezhetem a dupla Divit, így nem amiatt. Talán mert sok érdekeset olvastam. Tervezek is írni róla. A másik, hogy segítettek is, hogy jobban tudjak dolgokat elmagyarázni másoknak. Biztosan lesz Facebookra egy bejegyzés. Magamon is gondolkodtam. Leginkább, hogy akarom-e ezt. Bár úgy hangzik, nem kérdőjeleztem meg a döntésem. Tudom, ez az ország milyen, s mennyire sok mindennel kell megküzdeni. Csak ez a része, ami félelmetes. Egyfajta megnyugvás van bennem, mióta kenem a gél. Egy bizonyosság, a saját utam járom. A legnagyobb változás, hogy szeretek tükörbe nézni. Ezelőtt igyekeztem még véletlenül sem.

Napom: Mindent megcsináltam, amit terveztem. Ez az összeszedettség nagyon tetszik. Pontosabban egy dolog maradt el, a blog (két hónapos bejegyzés), de azt holnap elkezdem írni. Kicsit más lesz, mint a megírt, de ki nem rakott első. :D Van egy parafa/írótáblám, amire néha írok, hogy ne feledjem el. Ebből csináltam, egy kihívás táblát. Felírom rá a dolgaimat, s ha megcsinálom kapok valamit. Lehet újság, könyv, csoki. Jutalom. Második hétre most: 200 oldal olvasás, lézer itthon és a blog írása (szeptemberig jó lenne). Izgalmas lesz hogyan sikerül. Jövő vasárnap hozom majd. A mostani kép az eheti, teljesítettem is. Burda lett a jutalom. :)

Testi változások: Sokkal lassabban nő a szőröm, és kevesebb is. Persze így is nagyon sok még. Várom, mi lesz a dupla Divi-vel. Másol most nem vettem észre változást. Ízek, szagok maradtak. Bőrérzékenység változó, néha jó - néha átlagos. 

Libidó (erekció): Ma is Elélveztem, s nagyon jó volt. Tegnap írtam, és igen, ezt hagynom kell. Nem veheti át az uralmat a vágy, de engednem kell neki. Jobban vagyok, ha megteszem. Hétköznap viszont továbbra sem vagyok hajlandó megtenni. Csak, ha nincs program, munka.

Érzelmek: Át fog törni az a fal. Közel vagyok. Szeretem ezt a változást, bár érzem, ettől nem leszek mindig sírós, ám könnyebb lesz. A nem sírással az a baj, hogy kemény leszel, és nem tudsz jól regenerálódni. Ebben szeretnék változni. Csak nehéz elengedni magad, ha harminckilenc évig tartottad magad...

Címkék: napló, este Holdfázis: 🌘 Fogyó félhold Értékelés: ★★★★☆

[emlekeimkonyvtara]

Utálom a testem

[borderline-story]

Nehéz. Érzem, hogy nem jó, napról napra lépegetek lefelé azon a bizonyos lépcsőn, miközben mindenkinek mosolygok, és előadom, hogy minden a legnagyobb rendben, hogy mennyire örülök, hogy itt lehetek és hogy ennél jobban tényleg nem is lehetnék. Miközben belül nem ez van. Nem tudom megfogalmazni, csak azt, hogy egyre nyomasztóbb minden. Gyűlnek a kételyek, a bizonytalanság-érzés, a kudarctól való félelem, a megfelelési-kényszer, a szociális szorongás, a totális alkalmatlanság érzés ésatöbbi. Aztán mindezekért bűntudatom van. Nem engedem meg magamnak, hogy rosszul érezzem magam, amitől még rosszabbul érzem magam. “Hisz nem lehet semmi okom rosszul érezni magam, a helyemen vagyok, ezt akartam, nem? Hisz innentől (teljesen abszurd módon egyelőre, tudom) nekem egyben kell lennem. Nem derülhet ki, az nem összeegyeztethető, hogy egy pszichológus hallgató(wtf) ennyire szétesve érezze magát. Nekem innentől topon kell lennem, másképp hogyan is szeretnék emberekkel foglalkozni, hogyan lehetnék (jó) szakember?”

Mindez onnan jutott eszembe, hogy most is éppen agyalok mindenféléről, és bekapcsolta a gombot az, amit a szaktársam mondott az egyik feladatnál. Neki ugyanis az volt a félelme a szakkal kapcsolatban, hogy majd amikor idejön, mást sem fog látni, csak szétvagdosott kezű embereket. ….én pedig éppen most, bántani akarom magam. Biztosan ezért jutott eszembe ez az emlék. Hogy ez szerinte sem helyes. Hogy annak nincs itt keresnivalója, aki sérült. Pláne, ha láthatóan sérült. És a helyzet az, hogy én sérült vagyok, legalábbis annak érzem magam, tekintve hogy jelenleg is azon gondolkozom, hogyan tegyek kárt magamban, hogy vegyem-e elő az üvegszilánkot és gravírozzam-e ki a testem, vagy vegyek be több frontint, csak hogy csend legyen a fejemben. Aludnom kellene, 8-tól előadás, éjjel kettő van, és ha nem vagyok kipihent, az baromira nem segít a dolgokon. De nem tudok lenyugodni, mert kattog az agyam mindenfélén. Fantáziálok. Utálom, amikor ezt csinálom. Fantáziálok arról, hogy mennyire jó lenne nem lenni, hogy minden hiábavaló, hiába küzdök és kezdek bele dolgokba, attól még ugyanúgy a saját démonom vagyok, és ugyanúgy mérgezem magam ezekkel a gondolatokkal. Fantáziálok a halál gondolatával, hogy szeretném megtenni. Olyan sokszor gondoltam és osztottam is meg másokkal (család, pszichológusok) ezt látásmódot, hogy ha nem változik semmi, és ezt érzem, mindig ehhez az érzéshez térek vissza, akkor igenis, logikus döntés az öngyilkosság. Nem helytálló gondolat, de mégis leírom. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint aki halálos beteg. Eleinte bizakodó, mindent megtesz, minden kezelést, gyógyszert bevet, hogy életben maradjon, majd amikor rájön, hogy azért halálos beteg, mert visszafordíthatatlan, akkor elutasít mindenféle kísérletezgetést és inkább csendben várja a halált. (Eutanázia) Kicsit én is ide teszem magam. Fel akarom gyorsítani a szenvedést és gyorsan az életem végére pörgetni a dolgokat. Hiszen mindenki meghal a végén. Én azt érzem, hogy nekem nem jut öröm (vagy legalábbis nem tudok vele mit kezdeni, nem élem meg) és csak a fájdalom van. Akkor miért nyújtsam el a szenvedést?

[konyveimrejtekei]

Perspektíva

Van egy legjobb barátom, és Ő jelenti nekem a világot. Vannak különbségek most 100-at tudnék felsorolni, és ennek tízszeresét ha nagyon akarnám.

De a fő különbség a szemünkben van, és nem arról beszélek hogy az Ő szeme kék az enyém pedig barna. Nem arról beszelék, hogy az övé mennyire ferde és mennyire rossz az elméje. Nem arról beszélek, hogy az övé fényesebb mint az enyém. Vagy hogy a szempillái kevésbé hangsúlyosak, vagy hogy foltok vannak az övén, vagy hogy kevesebb ránc a szemhéján.

Arról beszélek, én és ő hogyan látjuk.

Amikor magamra nézek, akár a tükörben, fényképen, videón, vagy ha csak lefele nézek, akkor azt látom, hogy a gyomrom nagy, a derekem széles, a csipőm kicsi, a kezeim nagyok, a lábaim szélesek, az ajkam repedezett, az orrom zsíros, a szemöldököm ősszefüggő és aránytalan, a fogaim görbék, a bőröm megnyúlt. Magamra nézek és utálom minden porcikámat.

De Ő rámnéz, és lát egy arcot, tökéletes mennyiségű szeplők, dús szemöldök, szép fogak, alig látható hegek, a derék és a csipő tökéletes aránya, vékony has, vonzó kezek, lábak, amelyek nem túl szélesek, lábak egészséges mennyiségű szőrrel, jól hidratált orr, jól kezelt test.

Rámnéz, és látja a szépséget, azt látja amit én nem tudok, és amit nem látok, arra vágyom.

Bárcsak láthatnám milyen tökéletesnek nézek ki a szemében, hogy nem vagyok kövér, nem kicsik az izmaim, nem csúnya az orrom, nem szőrös a testem, nem kövér a combom, nincsen sok hájam, nem száradt a szám- a testem egy tökéletes műalkotás.

És nem vágyom másra jobban mint látni magam a szemével.

Forrás: Tiktok

[horizon-beam]

Ma láttam egy lányt.

Teljesen feketébe öltözve állt előttem. A haja kócos volt, bőre sápadt, szemei vérben úsztak. Az arcáról sugárzott a gyűlölet és a szomorúság. Talán nem is tudnám megmondani, hogy melyik volt erősebb. Mintha egyik pillanatról a másikra szét tudta volna szabadalni a testét, amit gyűlöl, vagy valaki mást, akit szintén gyűlöl, mert mindegyik csak fájdalmat tud neki okozni. Néztem egy ideig azon gondolkodva, hogy hogyan segítsek neki, de nem jutottam semmire.

Egyszer csak remegni kezdett, egyre szaporábban vette a levegőt, majd az öklével felém csapott.

Egy kis ideig még álltam ott, amíg kitisztult minden, aztán vérző kézzel elléptem a tükör darabjai mellől.

[ertednyilt-viragok]