#magyar idézet

[banatostenger]

„Az az egy baj van, hogy sosem gyógyultam meg igazán….hanem csak mentem tovább.“

[iloveyouandmissyou]

Kell a visszaigazolás, mivel túlgondoló vagyok..

Ha nem érintesz meg, nem csókolsz meg, nem adsz puszit, vagy pedig nem ölelsz meg, nem mondod hogy szeretsz, hogy hiányzom, akkor úgy érzem, hogy már nem is szeretsz, meguntál vagy pedig elrontottam valamit..

[a-multad-ami-furcsasagbol-all]

És mar megint itt vagyok.. Ami nem jelent jót..

Megint tele lettem fájdalommal, magánnyal,és tehetetlenséggel.

[halk-lelek]

21.49

és van, hogy hiába szeretsz valakit, ha az a valaki azt a szeretetet és törődést nem tőled akarja megkapni..

[csillagfolyam]

Elvesztettem valakit, aki nem törődött velem. Te elvesztettél valakit, aki bármit megtenne érted.

[boldog-vagyok-el-ne-hidd]

Az egyik legrosszabb dolog, amikor nem tudod, hogy türelmes legyél, vagy engedd el.

[hogyvagyok]

számomra ez mindent jelentett.

neked csak valami volt.

[szeretemaszavakat]

A belvárosban, kábé félórányi gyalogútra a szüleim lakásától van egy rózsakert, ami szinte egész évben virágzik. Régebben, amikor élt még a kiskutyám és minden nap nagy sétával kezdődött, gyakran kötöttünk ki ott reggelente. Figyeltük a fotózkodó turistákat és a galambokat meg a varjakat és elolvastuk az összes virágbokorra és padra erősített táblácskát a szívélyes kis üzenetekkel.

Húszonegy-két évesen [az itteni produktivitásom fénykorában] nagyon szerelmes voltam valakibe, aki nem viszonozta az érzéseimet, vagy legalábbis sohasem egyidőben velem. Olyanok voltunk, mint két hajó az éjszakában, amik folyton üldözik és elkerülik egymást - általában csak a távolból figyelve, messziről epekedtem utána, de itt-ott mégiscsak összeütköztünk és ezek a pillanatok elegek voltak ahhoz, hogy sorsszerűnek véljem a találkozásunkat.

Minden üzenete túlterhelte a szervezetemet és igazi stratégiai hadjáratnak tetszett megválaszolni őket, szóval sokszor a rózsakertben fogalmaztam meg a sajátjaimat és egyszer [csak egyetlen egyszer, egy esős téli délutánon, amikor már semmi sem virágzott] közösen is betévedtünk. Sétáltunk a kopasz bokrok között és csak úgy kalapált a szívem, és persze elmeséltem, mennyire szerettem a kis táblákat az üzenetekkel és ő megmosolyogta a kijelentést. Azzal a furcsa, leereszkedő kis mosollyal, amitől mindig nagyon aprónak és nagyon tudatlannak éreztem magamat. Aminek vörös zászlónak kellett volna lennie, de én természetesen tovább rajongtam érte. Éveken keresztül, mert akkoriban valahogy elképzelhetetlennek tűnt volna nem szeretni és remélni őt.

Most huszonhét éves vagyok és már nem járok rendszeresen a parkba kutyát sétáltatni meg üzeneteket megválaszolni. Viszont életem nagy szerelme [aki olyan szép és olyan jó, hogy elképzelni és remélni se tudtam volna a megismerkedésünk előtt] a múlt héten berángatott, hogy mutasson egy meglepetést - egy pad volt az. Egy kis táblával, amin a nevünk áll, egy idézetbe rejtve a kedvenc versemből.

[Vannak történetek, amikben kicsit tovább várat magára a heppi end. De attól még eljöhet. Csak nem szabad kevesebbel beérni.]

[nagyoncringe]

A Kálvin-tér mintha azért nőtt volna olyan nagyra, hogy órákon át várhasson, mint régen, valakire, aki már nem jön erre soha.

Szerb Antal

[banatostenger]

„Tépd fel, mondd ki

Tanulj meg sebeket bevarrni…“

[iloveyouandmissyou]

A túlgondolás megölte a boldogságomat, viszont sosem tévedtem..

[a-multad-ami-furcsasagbol-all]

Tönkre mentem..teljesen tönkre mentem..

Megöltétek azt aki voltam..

[butuskavoltalmegint]

Rettenetesen hiányzik a mosolyod és a hangod.. na meg a szemeid amikkel úgy nézel rám, hogy azonnal pirulok. Kedvenc érzésem mikor nézel.. mikor miattam nevetsz vagy mosolyogsz..

[csillagfolyam]

Csókolj meg, mielőtt elmész. Senkinek sem kell tudnia, hogy ilyen közel voltunk.

Will Hyde - kiss me before u go.

[whiteerosee]

"Szeretnèm, ha szeretnènek."

[egyszerfentegyszerlent]

“Ezek az álmok felszakítják a sebeim…”