thismadeitshit

[thismadeitshit]

Próbálnék a szívemnek megnyugvást adni hogy elengedem a fájdalmat. De állandóan visszakúszik az életembe.

[thismadeitshit]

Mi rossz van az egyedüllétben? Néha kimondottan kellemes állapot, de mások mindig megpróbálják megoldani ezt a "problémádat", még akkor is, ha te egyáltalán nem éled meg problémaként.

[thismadeitshit]

Nem kérdés, hogy valahol, "odakint" barátok és egy igazi társ várnak rád; neked csak kitartásra és energiára van szükséged - és persze nyitott szemre, hogy meglásd a "kincset". Mert egy barát vagy egy partner tényleg kincset ér: ők teszik boldogabbá, hosszabbá és kellemesebbé az életedet.

[thismadeitshit]

Igaz bár egyetlen percre sem vagyok egyedül, mégis érzem a magányt magamban.

[thismadeitshit]

Az beszél többet, aki kevesebbet érez.

[thismadeitshit]

A feledésből kezd felbukkani az igazi önmagam. Apránként….

[thismadeitshit]

Nem érzem elég felnőtnek magam a szerelemhez….

[thismadeitshit]

Nagyon rossz érzés hogy anélkül a személy nélkül akit a legjobban szeretsz; úgy érzed hogy levegőhöz jutsz újra.

[thismadeitshit]

Olyan régóta tartom a gyomrom.Észre se vegye, hogy már csinálom.Keményen dolgozom rajta. De én sem érzem másként. Kíváncsi vagyok, változni fogok-e valaha. Nem hiszem, hogy így élhetek. Arra ébredek, hogy utálom a testem. Félek, hogy nincs semmi, amitől jobb lesz. Ha nem vagyok boldog és olyan; csendes és csinos. Számítok egyáltalán? Utálok ilyennek lenni, amikor lefekszem.

Annyira harapom a nyelvem, hogy vérezni fog. Megölöm magam, de szerintem ez egyáltalán nem segít. Próbálok kicsi lenni .Menj át rajtam, és olyan udvariasan veszem. Mert még mindig érdekel, mit gondolnak, és hogy tetszek-e nekik. Mosolyogtam és mutattam a fogam.

Most már nem mosolygok semmin.Kíváncsi vagyok, változni fogok-e valaha.Én, nem akarok ilyen lenni.Arra ébredek, hogy utálom a testem. Próbálok létezni.

Minden; ami elszomorít, terapeuta, bokszzsák. Bárcsak tehetném azt amit akarok, és nem érezném magam rosszul, esküszöm, hogy sikítani fogok. Soha senki nem hallgat rá, és nem érdekli őket, hogy megöl. De arra ébredek, hogy gyűlölöm a testem. Félek, hogy nincs semmi, amitől jobb lesz…

[thismadeitshit]

többet szeretnék néhány szóval kifejezni végtelen dolgot, mintsem egy hatalmas regénnyel semmit sem

[thismadeitshit]

kezdtem elhinni hogy talán én voltam a hiba sokak életében. megmutattad hogy nem léteznek hibák

[thismadeitshit]

könyörgés nélküli szeretetre vagy méltó

[thismadeitshit]

Csak megakartam köszönni hogy megtartottál az álmaid közt.

[thismadeitshit]

A lelkedet elégítsd ki, ne a kibaszott társadalmat.

[thismadeitshit]

Mert nincsen szomorúbb a ki nem mondott szónál.

[thismadeitshit]

Egy olyan helyzetben nem kellett volna kihasználni. Nem kellett volna semmit tenned, főleg nem levetkőztetni és belém hatolni amikor öntudatlan vagyok. Panaszkodsz hogy milyen szar de mégis folytatod. Kihasználva érzem magamat teljes mértékben. Kihasználtad azt hogy nem voltam magamnál. Most nem tudom mit érezzek. Hideget erzek és hogy elárultak. Felébresztettél és arra keltem hogy mindenem széttárva. S majd elfordultál és megsértődtél mikor azt mutattam “NE!”.

[thismadeitshit]

Boldog vagyok, igen, az…. De megnehezítik hogy az maradjak.

Stressz-stressz-stressz, szédülök. Félek hogy egyszer a jég alá szorulok és nem találom a léket, majd szenvedve megfulladok. Nagyon megvagyok rémülve.

Mostanában sok megint a rémálmom. Kapkodom a levegőt. Fulladozom. Az a kéz túlságosan szeret ami folytogat, de én még közelebb húzom.

Nem bírok betelni vele, nem érdekel ha rossz; nem tesz jót; vagy bármi. Felakarom falni ahogy ő teszi velem.

Nem szeretnék búcsút inteni. Nem teszem. Attól félek majd ő teszi akaratlanul és újra a mélyponton találom magamat.

Nem szeretném. Nem tetszem úgy magamnak. Sírva fakadok ahányszor arra a személyre gondolok. Meg érdemelte volna hogy eltűnjön végleg. Utáltam és mégis szerettem. Egy közeli ismerős de ugyanakkor egy távoli valami. Ma már fel sem ismerem. Egézségesnek tűnik a lelke, vagy legalább próbálkozik, de halad.

De még most is félek hogy összezuhanok a kimerültségtől.