#felejteni

[erosnekszulettem]

Reszlet egy beszélgetésből...:

"- Te miért nem vagy akkor valaki mással? Ő nyilván kurva jól elszorakozik nélküled valakivel. Sőt mondok jobbat te is tudod hogy alig telt el még pár hét és máris valaki mással keresi a "vigaszát" te meg vagy olyan hülye hogy nem csinálsz semmit!?

- Igazából nincs kedvem senki meg semmi máshoz nem érdekel éppen ki vagy mi van benne vagy éppen hogy hol van benne ha neki ez kell ki vagyok én hogy ez ellen tegyek bármit is? Nem ez fáj a legjobban inkább csak az álszent szövegek a sok kamu.. Ha éppen mással akar dugni hajrá ha ez lenne számomra a bosszúja eléggé rövid látó... mert nem a fájdalom a legrosszabb ebben inkább az hogyan lesz ugyan olyan hányingert keltően hasonló mindenki máshoz előtte és hogy semmivel de tényleg semmivel sem jobb mint bárki más... Ez csak nekem szar mondjuk az én hibám hogy ez most fáj nekem.. én láttam értékesebbnek mástól.. és fáj ráébredni hogy a szép csomagolás alatt nem rejtőzik talán semmi más csak egy nagy rakás gőzölgő szar..."

[orsiisworld]

Most állítottál be először közös háttérképet a telefonodon

Igaz, hogy azt amin csak fogjuk a pizzát együtt, de ez is nagyon hangulatos

Végre állítottál be te is, kíváncsi vagyok mire gondoltál miközben megtetted

[faszom-azegeszbe]

Iszok, felejteni akarok.

Ezt az egész évet.

[viragnapsugar]

Azt mondják, hogy egy emlék felidézése során minden alkalommal megváltoztatunk valamit azon.

Tehát minél többször menekülünk egy emlékbe, annál kevésbé fog hasonlítani a valóságra.

Persze, gondolhatnám azt is, hogy minél jobban a saját képemre formálom annál jobban az enyém lesz, akárcsak a saját környezetünk.

Akkor mégis miért tölt el rettegéssel, hogy az az emlék, amit féltőn őrizgetek a szívem mélyen egyszer csak hazugsággá válik?

Összeszorul a gyomrom, úgy néz ki egyszerre félek felejteni és emlékezni is.

[anyadisszeretne]

A szakítás

Több formája van, van aki sokat sír és van aki inkább elmegy vodkázni és betépni. Én mindig a kettő közötti átmenet voltam, sokat sírtam miközben ittam a vodkát aztán ágyból ágyba mentem, hogy felejtsek és ez most szörnyen hangzik de nem számított, hogy mekkora fájdalmat okozok azoknak a férfiaknak és nőknek akikkel éppen felejteni akartam. Az első szakításom egy négy éves kapcsolat vége volt, ez a kapcsolat maga volt a mennyország hiszen az első mindig gyönyörű és mesés. Be kell valljam én hibáztam a legtöbbet ebben a kapcsolatban és remélem egyszer a karma megbocsát nekem. A férfi akit szerettem kedves volt és figyelmes mindig sokat utazott hozzám és virágot vett. Talán ez volt a baj. Mi nők, nem is tudom hátrálni kezdünk ha valami túl jó, vagyis elnézést az őrült nők viselkednek így. Tehát kedves volt és én úgy döntöttem, hogy nem akarom őt kihasználni és tönkre tenni mert ő arany én pedig szén.

Azt mondtam már nem szeretem és ne akarja megmenteni ezt a szart ami van köztünk mert "jobbat" érdemel. Hála az égieknek most boldog kapcsolatban van egy nagyszerű nővel.

A második szakítás volt talán az a szakítás aminek se eleje se vége nem volt sosem egésszen a férjemig. Ő az a tipikus piercinges tetovált drogos fiú volt, ő tanított meg arra, hogy hogyan kell falni és élvezni az éltet. Ő volt életem legszebb időszaka már amire emlékszem. Kislányom, neked ilyen pasi ismétlem nem kell!!

A harmadik pedig a legfájdalmasabb volt, és most kapaszkodj meg mert itt olyat éreztem amit sosem. Szabad voltam, elégedett önmagammal és a testemmel. Gyönyörűnek éreztem magam amit eddig soha. Egyik napról a másikra lett vége és ő szakított. Ő tűnt el hirtelen és én itt maradtam a pólóját fogva a kezemben. Nem ettem és nem ittam hónapokig rendesen. Nem tudtam koncentrálni, nem tudtam aludni, nem tudtam lélegezni. Sokat fogytam, ha ettem hánytam és hashajtókat szedtem. Téptem, gyógyszereket szedtem mindent amit csak el tudsz képzelni. Annyira fájt, hogy nem tudtam beszélni róla és mindenkiben őt kerestem.

Az élet pont akkor sodorta az utamba őt, soha nem fogom tudni elégszer megköszönni neki, hogy megmentett. Nem, ő vele soha nem voltam együtt szerelmesek sem voltunk soha egyszerűen csak volt és rendbe tett. Miután újra kaptam levegőt akkor jött az apád, apád egy nagyszerű ember de akkor amikor először találkoztam vele nagyon utáltam. Mindig nézett és soha nem szólt egy szót sem hozzám. A bolt ahol dolgoztam a kedvenc helye volt, főleg amikor éppen rendbe tettem az árukat ő jött és szétpakolta.

Apáddal nem mindenben értünk egyet, sőt azaz igazság, hogy szinte semmiben. Ha fáradt kibírhatatlan és iszonyatosan hisztis. Idegesítő számára az, hogy én egy káosz vagyok és őrült. Viszont apád mindig a hátam mögött van ha zuhannék. Apád és én nem beszélgetünk, nem lelkizünk, apukád azaz ember akivel még a csend is jól esik. Hallgat velem és minden ostoba ötletemet segít megvalósítani. Szeretem őt, és nála jobb apa nem létezik és hálás vagyok, hogy téged vele nevelhetlek.

Lehet, hogy azt érzed soha nem jön el a megfelelő és úgy érzed soha nem talál rád a szerelem de hidd el mindenkinek van egy társa és néha nem azzal vagyunk együtt akivel együtt kell lennünk vagyis mi azt gondoljuk, hogy nem a megfelelő emberrel vagyunk de a tested jelezni fog és tudni fogod ha jó helyen jó ember mellett vagy.

Kislányom, kevés az idő de igyekszem mindent is elmondani amit tudnod kell.

[algebraicvarietyshow]

a fontaines dc-ről már akkor tudtam, hogy szuper lesz,

amikor lovasi andrást megláttam két sorral mögöttem a koncert kezdete előtt, ugyanis eddig amikor a sziget a38 sátrában (tudom, már nem így hívják) lovasi közelében néztem koncertet, azt sosem bántam meg (=az idles koncert, amit amúgy ő is többször felidézett mindenféle interjúkban, hogy mennyire élvezte, remélem a tegnapival is az lesz). a második pont, amikor tudtam, hogy nem lehet rossz ez a koncert, amikor a jackie down the line megszólalt, majd jött a televised mind és a roman holiday. voltak új számok is (a már megjelent kettőn kívül), de tényleg ez most egy best-of katalógus volt leginkább az eddigi lemezekről, az egyetlen dolog amit sajnálok, hogy a múltkor nem vettem skinty fia-s mörcsöt, mert a mostani kevésbé tetszik.

az editorsról kisebb utánanézés után kiderült, hogy tíz éve kb nem láttam, és kb lemezek terén is ennyire vagyok elmaradva, szóval ott inkább volt (nekem) újdonság, amúgy is közben kicsit olyan érzésem volt, hogy nekem az editors a brit indierock vad fruttikja (ha van ennek így értelme), elkeveredek időnként koncertekre, nem is érzem rosszul magamat közben, de azért közben évekig el tudom felejteni az egészet. mindenesetre vállalható előadás volt. a crystal fighters sajnos már kb tíz éve se tetszett, egyébként meg a sziget poros, drága, kicsi (akarom mondani pont hogy hatalmas, csak nincs sehol semmi), eltűntek a jó színpadok, nincs jó sör (nem értem, hogy a dreher a normálisabb söreit mért nem viszi ki, még a fishing on orfűn is lehetett pilsnert kapni) stb., de azért amikor kint vagyok, még mindig valamit érzek abból, mint amikor huszonnégy éve először mentem

[habkeinb0ck]

"Már régóta kiállok mindenki mellett, akit szerintem igaztalanul támadnak.

Soha nem bántam meg és mindig kiderült, hogy tényleg igaztalanul támadták.

Mindenkit felhívok, akit kirúgtak, akit bánat ért.

Mert legyünk ott egymással a bajban, akkor úgysincs tülekedés…

Nekem mindegy, hogy akit támadnak bal-, vagy jobboldali, az se érdekel, hogy valóságban ismerem, vagy csak a netről, az se érdekel, hogy vitatkoztunk-e korábban, azt tudom, hogy az internet egy kivégzőosztag, bárkit képesek vagyunk egy perc alatt angyalból szörnnyé változtatni! 😞

Figyeljünk egymásra, védjük egymást, mert az nem lehet, hogy felnőtt ember létünkre öljük egymást, ahelyett, hogy barátságokat keresnénk!

Tegnap interjút adtam egy olyan médiumnak, akik már sokszor belémrúgtak, de az nem lehet, hogy örök bizalmatlanságban éljek!

Hátha pont most lesznek korrektek?

Nincs mit szégyellnem, nincs vesztenivalóm, viszont mindig megvan az esély, hogy pozitívan csalódom.

Szerintem a szíve mélyén az emberek többsége jó, csak valamitől félnek, azért viselkednek hülyén. Amikor elkezdünk beszélgetni, akkor kiderül, hogy ő is jót akar, csak máshogy, ő is szereti a hazáját, gyerekeit, csak más jövőt képzel el.

Annyi energia megy el egymás utálatára! Pedig simán el lehet felejteni minden bántást. Mindent.

Sokáig hordoztam magamban a haragom, bosszút akartam állni, aztán egyszer mindent leraktam, otthagytam az út szélén a bozótban és továbbmentem.

Minek haragudni? Mitől lesz az jobb?

Ki kell mondani a bűnöket, de aztán el is kell engedni, mert különben csak a bánkódás van, duplabántás. Fájdalom, amikor megtörtént és fájdalom a hordozásban.

Harag nélkül is van élet, amikor a barátság, a szerelem, a mély szeretet uralkodik. Örülni minden nap, hogy a másik él és ott van veled, ott van neked, legyen az családtag, munkatárs vagy barát.

Lehet, hogy ez az írás közhelyes, de úgy fáj mások szenvedése, úgy szeretnék segíteni, de azt gondolom, hogy amíg nem békülünk meg, addig csak a fájdalom marad.

Megnéztem egy filmet Budapest ostromáról, mennyi értelmetlen halál, szenvedés, rombolás. Ez van ma is a szomszédban és tehetetlenül nézzük. Legalább a saját harcainkat ne nézzük tehetetlenül…

Félünk a háborútól és közben vívjuk a kis háborúinkat, ahelyett, hogy békét kötnénk nagyban és kicsiben.

Mert nincs jobb, mint a béke. A béke a boldogság."

Ki a szerző?

[konyvekkozt]

nagyon régóta pakolgattam ezt a könyvet, mire nekiálltam

maga a történet nem az én világom. a légkör, a tradicionális család a becsontosodott szerepeivel, az apa, aki mindig elveszi az egyik gyereke nagy álmát, hogy elmenjenek a világítótoronyhoz, az anya, aki egyben tartja a családot, nyugtatja a mindig csalódott fiát és közben tökéletes vacsorát rendez - na, ez mindaz, amibe nem tudtam sem belehelyezkedni, sem békével kívülállóként nézni. de nincs ezzel baj, kellenek olyan könyvek, amiket az ember elolvas és nem lesz a kedvence

akármennyire nem vonódtam be, mégis el tudtam felejteni a külvilágot még a tömött villamoson ülve is. furcsa kettősség ez bennem

a világítótornyok nagyon kedvesek számomra. mikor egy ismerősöm Norvégiában élt, meghívott egy hétre magához. minden nap máshová vitt el, minden nap másik világítótornyot ölelhettem. nagy álom vált valóra akkor! és talán pont ezért tudtam mérges lenni az apára, aki a fia egyszerűen megvalósítható vágyát nem teljesíti

ami a könyvhöz kötődő kedves élményem, hogy a hétvégén volt időm a kedvenc parkomban olvasni. nagyon kellett már ez a fajta énidő. és tegnap este is olyan korán értem haza, hogy egy szusszra el tudtam olvasni a még hátralévő részt. megtörtént az, amiért nagyon szeretek olvasni és fantasztikus volt, hogy nem kell rohannom, nincs más dolgom, csak annyi, hogy hason fekve haladjak a sorokkal

[the-fool-who-loves]

Ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen, és ahol el akarnak felejteni, ott leszel felejthetetlen.

[messy-caramelgum]

el akarom felejteni de benne él minden mosolyomban, megcsillan a tekintete minden szemben aki rám mosolyog

minden szívmelengető tettben,

Ő az első gondolatom, Vele álmodom s Ő jár a fejemben mikor álomra hajtom a fejem.

ahányszor a jövőmről kérdeznek ő az első aki bevillan, pedig tudom, sohasem lesz benne.

[erosnekszulettem]

Mert 1x mindenki megkapja majd amit érdemel...

Legyen az jó vagy rossz sem a karma sem pedig az élet nem fog felejteni hiszen úgyis utolér....

[orsiisworld]

Azt hiszem Tumblr a lelkem egy őszinte része

Érzések, melyek jelen vannak az életemben

Az életem története

Az érzések, amiket meglehet fogalmazni

Szomorúság, bánat, szenvedés, boldogság, öröm, hála..

Minden egyben

[willgrahamscock]

girl I thought you were having a stroke in your tags before it registered you were just typing in Hungarian.

lmao sorry I sometimes forget I speak multiple languages too, but yeah, egyszer kétszer magyarul is írok mert ha nem akkor efogom felejteni.

[mar-nem-remelek]

Amíg együtt voltunk a problémák is semmiségeknek tűntek. Csak szorosan a karjaid közé zártál, és el tudtam felejteni minden rosszat. Ez nagyon hiányzik, ahogy te is elmondhatatlanul hiányzol még mindig...

[csacskamacskamocska]

Életvezetési tanács

Megvátoztatta az életemet. Felfogni sem tudom miért most jutottam el ehhez a dologhoz, de a jelszó: csináld meg most!

Most teszem be a táskámba, most viszem ki, most rakom el, most törlöm le, most teszem át, most dobom ki, most csavarozom össze, most mosom meg, most öntözöm, most, most, most... és most veszem fel, most iszom meg, most veszem meg, most írok neki, most élek a lehetőséggel.

Olyan ez mint valami kapcsoló. nem tudom mikor történt, de konkrétan benne van a vezényszó a fejemben. Figyi, el fogod felejteni, úgymarad, ilyen-olyan lesz, ez lesz, az lesz, baj lesz, csináld MOST. Illetve: ne tartogasd, használd, vagy dobd ki, vedd meg mert kell, ne vedd meg mert nem kell, dobd ki, ne gyűjtsd, tedd a táskádba most, rakd a helyére, MOST!

Nem tanították, nem mondta senki, egyszerűen csak felfogtam, hogy ezzel rengeteg rossz dolog megelőzhető. Az is, hogy megbánjam, hogy nem tettem meg...

[banatostenger]

Vallomás..

Kedves volt másik felem,

Remélem egyszer eltudod ezt majd olvasni…Szóval hol is kezdjem. A történetünk véget ért.

Tudod mindig hittem a csodákban, úgy gondoltam ez is olyan lesz…sajnos nem lett. Szerettem minden egyes pillanatunkat, mikor a kocsidban énekelhettem, mikor elvittél télen magaddal és együtt karácsonyoztunk, vagy mikor az éjszaka közepén beöltöztünk jelmezbe mert viccesnek találtuk, vagy mikor éppen kikunyeráltam tőled egy cigit. Minden pillanat mai napig feltört bennem, de el kell hogy engedjem ahogy téged is elengedtelek. Sok dolgot köszönhetek neked, mert megtanítottál élni és boldognak lenni, ugyan akkor megtanultam hogy sokszor fel kell nőnünk az érzelmeinket irányítani…megtanulni vezetni és kezelni. Köszönöm hogy mindig mellettem áltál mikor nem volt ott senki. De szó mi szó fáj… fáj hogy ilyen könnyen elengedtél. Vártalak… és várni is foglak még talán egy ideig, de már nem tudok veled menni tovább az úton. Egyedül kell ahogy te is ezt választottad. Remélem azért valahol most is boldog vagy és már nem gondolsz rám. Hiányzol és hiányozni is fogsz…. Hiányzik a csókod, az érintésed, ahogy a hajam a fülem mögé hajtod, vagy mikor letörlöd a könnyeim. Talán nem én lettem neked szánva vagy talán igen, remélem egyszer még látlak azért boldogan ha mással is de boldogan élni. Tudod vicces, azóta elkezdtem edzeni, foglalkozok szabadidőmbe többet az autókkal, most fogok pont venni egyet amit sajnálom hogy nem làtsz… hisz te mondtad érjek el a céljaim, nézd ! megfogom csinálni. Remélem te is ezt teszed majd és boldogan emlékszel vissza azokra a percekre mikor nem hagytalak magadra…tömérdek érzelem kavarog bennem, tudod? Egyszerre utállak és szeretlek… Utállak, hogy itt hagytál és talán már mással vagy, de ez az élet rendje nem? Lehet neked is jobb így, csak légy boldog! Egyszerre meg szeretlek és bennem van még a hiányod de tudod egyenlőre én is el akarlak felejteni. Remélem minden rendben és nem hajszolod túl magad, sokat pihensz és oda figyelsz magadra. Remélem a szüleid is sok dologban támogatnak téged és nagyon szeretnek! Mindenki nagyon szeret csak sose veszítsen el az az embert akit megismertem nem is olyan rég… fontos vagy mindenkinek és maradj olyan nagyon kérlek amilyen vagy, ne dobd el magad mert nagy szíved van csak nem mindenki veszi észre. Ne haragudj rám ha bármikor kudarcnak érezted a kapcsolatunk, sosem akartam rosszat. Sokat hibáztam amit nagyon is bánok de azóta minden percben próbálok egy jobb ember lenni! Még jobb és vissza térni ahhoz az énemhez akit megismertél! Fejlődők és fejlődni akarok még… már nem akarom feladni ahogy feladtam a kapcsolatunk. Küzdeni akarok ès fogok is! Kérlek ne haragudj a sok butaságért, meg akartalak védeni a múlt fájdalmaitól, sosem akartam olyat tenni veled ami neked rosszat adott volna, remélem ezért ezt tudod, mindig figyeltem rád még ha azt érezted nem is! Nem eleget foglalkoztam a te érzelmeiddel, ezért nem te vagy a hibás…Remélem te sem adod fel és napról napra jobb leszel, csináld azt amit szeretnél! Fiatal vagy, érettségiz le, csinálj szakmát! Dolgozz meg a pillanatokért! Sose legyél gyáva! Hidd el, hogy jó vagy és erős mindenkinél jobban! Ebben a világban előny ha jobb vagy és ügyesebb! Találd meg azt amit akarsz csinálni! Légy vakmerő ne félj az új dolgoktól, és cselekedj mert egyszer már túl késő lesz! Szeress mert csalódni nem hiba, hanem tanulság… Élj egy olyan világban amiben akarsz!

Remélem megérted, hogy minden dologban van valami szép ès sosem adod fel! Kérlek emlékezz majd egyszer rám azért!

Szeretlek!