#nem tudok aludni

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Arra kellett rájönnöm az évek alatt hogy az élet úgy hozza össze a dolgokat nálam hogy valahogy sosem sikerül semmi elsőre.. másnak egy csettintés alatt, nekem meg második harmadik nekifutásra sikerül csak valami. Ha pedig össze is jönnek a dolgok, akkor egy kis idő múlva rájövök hogy mennyire vakvágányon vagyok. A vége szinte mindig csalódás. Ezzel pedig kezd nagyon de nagyon kilenni a hócipőm...

Én lennék ennyire elbaszva?

[viragnapsugar]

Nekem nem volt senki, aki megmondta volna, hogy hibát követek el.

Ő viszont úgy viselkedik legalább, mintha az általam beszélt nyelvet sem ismerné.

[tukrok-eneke]

Nem lehetne az ágyad a közös ágyunk?

Az utóbbi időben ráébredtem, hogy a legnagyobb nyugalmat, boldogságot és biztonságot mindig nálad, a karjaidban és az ágyadban találom meg.

Lehet, hogy furcsán hangzik, de még egy egész levél Xanax sem nyugtat meg annyira, hogy békésen aludjak a saját ágyamban, mint az, ha melletted lehetek.

[blackloverx]

Üvölteni tudnál a fájdalomtól….ugye?

[nobody-is-only-an-alien]

Fáradt vagyok... de nagyon fáradt...hogy tudnék aludni a világgal a fejembe?

~csakegyidegen~

👽👽👽

[darkmisery]

Éjjelek ~

Éjjel 23:11 - Lefekvés

23:27 - nagy nehezen elalszol

01:17 - felkelsz..de nagynehezen visszaalszol

02:39 - ujra felkelsz bár nem tudod miért remélve hogy még van idöd egy keveset aludni

03:26 - ismét a telefonra pillantasz látod már alig maradt időd, de azért visszaalszol lassan

04:02 - kénytelen vagy felkelteni önmagad hogy ne maradj a rémálmodban, de inkább már vissza sem alszol.

Mikor fogok végre egy teljes éjszakát végigaludni anélkül hogy felkelnék rendszeresen? ...

Fáradt vagyok.

[csakszavak]

“Nem tudok aludni ebben a hideg ágyban, nem tudok élni ebben a rideg, szürke világban.“

-idézet, magamtól…

[zoeeozzoeeoz]

A fogyókúrám egy új dimenzióba lépett. Napok óta, folyamatosan éhes vagyok, ami miatt már 11-órakor megebédelek. Utána viszont tök jól elvagyok délután 4-5-ig. Akkor eszek gyümit, este 7-8 felé meg vacsi. Nem, nem tudok hamarabb vacsizni, és nem, nem akarok 4-5 felé megvacsizni, nincs akkor rá időm. Cserébe 11-éjfél környékén fekszem le aludni. A súlyom stagnál ismét, de legalább nem jojózóm. :D

Na akkor most léptem ebédelni :D

Napi felesleges off! :D

[troger]

a macskával azóta olyan sztorik voltak, hogy amikor éjjel jövök haza, és ott obégat a háza előtt

én meg odamegyek gügyögni neki, s amint leguggolok hozzá, felugrik a combomra, befészkeli magát, és ha hagyom, nekiáll aludni

ez többször is megesett, rajta meg a szívem, és egyik, már hűvös alkalommal gondoltam egyet: hazaviszem éjszakára, hadd aludja ki magát

hamar rájöttem, hogy csak vegán szalámit és sajtot tudok neki adni - a felét megette - és nincs hova szarnia

nem akart lenyugodni, én meg paráztam, hogy a folyamatos nyávogás miatt bepöccennek a szomszédok

egy órán belül sajnálkozva kiraktam, és elnézést kértem a felkészületlenségemért

aztán vettem macskakaját, legyen kéznél, ha kell

ez már egy hete volt, azóta nem is láttam, de ma amikor mennék el, nyitom a saját bejárati ajtómat, jön be rajta a macska

a lakásba

hogy a lépcsőházba hogy jutott be, nem tudom

hogy mióta volt ott, azt sem

de jön be, mondja a magáét, megy mindenhova, belenéz a mosógépbe

bocs haver, kedves tőled, de nekem most mennem kell, de ha még mindig itt vagy, amikor visszajövök, adok kaját

ott van

viszek le neki, befalja

ismét elindulnék, de elkezd szakadni az eső, a biciklis program iránt hirtelen elvesztem a lelkesedésem

visszafordulok

a macska ott kucorog, egy ázott rongycafat

megint megsajnálom, megint hazahozom

szegény nagyon büdi, kicsit fintorogva simogatom

nem tudom, hova fog szarni, almot nem vettem még

[drakvuf]

A Kísértés 2: Két utazó

Az előző részben randipartnereket választhattak a fiúkák és Dorina. Most a többi lányon a sor. Lóri elárulja nekünk, hogy csak egy ember van, akit nem szeretne, ha a barátnője választana, még pedig Jérémy. Természetesen Inge a francia fiút választja.

Brigi szimpátia alapján hozza meg a döntését, ezért a személyi edzőt, Mátét viszi randira.

Kasza megkérdezi Dusánt, hogy melyik a kedvenc Crystal száma, amire a fiatal fiú értetlenkedve visszakérdez, hogy mi a fasz az a Crystal? A feszültséget oldva a műsorvezető inkább a barátnője választásáról kérdezi, de a srác nem aggódik. Szerinte hiába kigyúrt és jóképű Máté, a barátnőjének a dagadt és ronda faszik jönnek be, mint ő.

A kamerának még előadja az elméletét, hogy szerinte csak azok a faszik járnak gyúrni, akik nem tudnak becsajozni és bár szeretnék, de nem tudok vitatkozni az állításával.

Linda Márkot hívja el egy könnyed beszélgetésre. Tibi próbálja kicsit hergelni Gergőt, de lepereg róla. Ezért jöttünk ide, mondja a fiú.

Kasza közli a versenyzőkkel, hogy a játék végéig ez volt az utolsó alkalom, hogy láthatják egymást a szerelmesek, amire Dorina egy hála az égnek felkiáltással reagál. A faszija egyből ráharap a megjegyzésre, de Tibi nem hagyja. Csak annyit enged meg a gyerkőcöknek, hogy gyors elbúcsúzzanak.

Szem nem marad szárazon, de természetesen Dorina és Noel veszekedéssel töltik az utolsó perceiket együtt.

Dorinának még mindig fáj, amiért nemezisét, Natit hívta randizni a faszija.

Miután visszaestek a villába, Linda megosztja a lányokkal, hogy Gergő nemcsak kihagyta a reggelit, csak azért hogy Cynthiával beszélgethessen, hanem a mai búcsú után a csaj kézen fogva vezette el. Mindenki elborzad és nem marad más megoldás: inni kell a nagy stresszre. Megérkeznek a fiúkák is és mindenkinek egyből jobb kedve lesz. Dorina félrehívja a választottját, a költő Rolit, aki egyből el kezdi fúrni a lány fasziját. Aztán azt hazudja, hogy nem akarja szétszakítani őket.

Dusán előadja Nikinek, hogy ő mennyire szereti a barátnőjét és mennyire becsüli, amiért megbocsátotta neki a félrekúrását, aztán azzal a lendülettel megindul Edát fűzni.

Noel a választott randipartnerével, Natival múlatja az időt, ám megzavarja az idillt Barbara, a személyi edző. Beszélni szeretne a faszival, de ő lepattintja.

Beszoptad a faszt, reagált erre Nati. Még párszor bepróbálkozik a lány és végül sikerül is elrabolnia Noelt, de a beszélgetés alatt csak Natit fúrja. Nem igazán működik a stratégia, a kamerának el is ismeri a vereséget. Visszamennek a többiekhez, hogy felelsz vagy merszet játszanak. Megkérdezik Nikit, hogy a jelenlévők közül kivel dugna és Annát, a szépségkirálynőt választja, aki erre szájon puszilja.

Ezután Tina egy szexi tánccal kedveskedik Lórinak, ami nem sok teret ad a képzeletnek.

A férfi azt mondja a kamerának, hogy nagyon tetszett neki a tánc, de amikor elkezdett hozzáérni a csaj, akkor le kellett állítania a produkciót, mielőtt felállítaná.

Vége a bulinak, mindenki aludni indul, ám nem mindenki megy egyedül.

Gergő Cynthiát, Dusán Edát viszi fel a szobájába.

Eda azt magyarázza Dusánnak, hogy olyan faszi kell neki, aki meg tudja védeni a vadonban. Ezt a fiú valamiért magára veszi és azt mondja, hogy nem olyan cingár faszira gondol, mint ő, mi? A lány emlékezteti rá, hogy ő nem cingár, hanem dagadt.

Dusán arról kérdezi a lányt, hány faszival dugott már, amire a Eda nem akar válaszolni. Ezután a fiú egy fist bumppal akarna búcsút venni tőle, de a csaj láthatóan nem értékeli a gesztust.

Mindenközben Gergő azt mondja Cynthiának, hogy 30 éves férfiként már nem kéne leolvadnia a lány kék szemeitől. GERGŐ

Ezután bevallja a csajnak, hogy azért választotta őt, mert élete legnagyobb szerelmére emlékezteti.

GERGŐ

Ezután nincs kép csak smárolás hangok.

GERGŐ

Felvillan a vörös lámpa, ami azt jelzi, hogy valaki átlépte a határt.

Nagy a pánik a csajsziknál, mert nem tudják, hogy melyiküket érhette az árulás. Mindenesetre Brigi sírni kezd, biztos ami biztos.

Másnap a lányok jet skizni mennek a választott randipartnereikkel. Linda nagyon lelkes, de Inge pánikba esik, főleg amikor megtudja, hogy Jérémy életében nem jetskizett még.

Végül mindenki kurva jól érzi magát, bár Dorina a végén panaszkodik, mert majdnem lecsúszott a bugyija menet közben.

A program után inni kezdenek és Roli megragadja az alkalmat, hogy magáról kérdezze a lányt. Dorina elmondja neki, hogy a külseje nem egyezik a belsejével és bár nagyon jó arc, de nem elég csibész, hogy tetsszen neki.

Ennek örömére Roli elszavalja egy újabb költeményét, aminek a címe Crystal: Menj Tovább Official Video Ezután felfedi, hogy van egy rapszövege is, de szerencsére ezt már nem adja elő.

Jérémy megkérdezi Ingét, hogy miért van a faszijával ebben a műsorban, ha minden jó a kapcsolatukban.

A lány előadja megint a lány- legénybúcsú sztorit és azt is, hogy maximálisan megbízik a faszijában. A srác geci nagy manipulátornak gondolja magát, de nem úgy néz ki, mint aki bármerre haladna.

Brigi nagyon jól érzi magát Máté társaságában és bassza meg, faszikám jól ki van baszva. Az én ízlésemnek a csávó már egy kicsit túl nagy is, de azért megfogdosnám azokat a karokat.

Máté elmondja a lánynak, hogy nagyon szívesen megismerkedne vele, ha a csávója kiesne a képből. Brigi a kamerának elárulja, hogy a fiú értelmes, meg diplomázott, ami számára imponáló.

Linda nagyon örül, hogy Márkot választotta, mert nagyon felszabadultnak érzi magát vele.

Márk szerint a lánynak többre van szüksége és sokkal vadabb lehetne a megfelelő pasival. Megkérdezi Lindát miért van még egyáltalán a faszijával? A nő reméli, hogy itt vagy rájön a pasija, hogy komolyabban kell vennie a kapcsolatukat vagy kiderül, hogy ez nem fog működni... Spoiler: nem fog működni, Linda megadom a számom, hahó!

A fiúkat és a kiválasztottjaikat zip line-ozni viszik. Hadd áruljam el, hogy borzalmas tériszonyom van és ez lenne nekem az a pillanat, amikor feladnám a műsort.

Cynthia az utolsó pillanatban meggondolja magát, mert mental problemje van. Gergő szolidaritásból szintén lemászik a kötélről és nyugtatja a csajt.

Lóri és Angi viszont belevág a kalandba. A férfi elárulja nekünk, hogy nagyon jól érezte magát, csak azt sajnálja, hogy nem a menyasszonyával élte ezt át. Egyem meg. Dusán és Eda is kipróbálja, bár a lány vonakodik, de azt mondja a fiú úgy megnyugtatta, mintha már párkapcsolatban lennének.

Utoljára Noel és Nati mennének, de a lány fucking worried és fucking afraid, így nem mer végül nekilendülni. Noel viszont nem hagyja ki az alkalmat és Gergővel siklik le, ami eléggé offolja Natit, mert homofób.

A közös italozás során fel is hozza a faszinak, hogy ő azokat az embereket kedveli, akikben van empátia. Noel bevallja, hogy na az pont kurvára nincs benne, szóval gecire nem is érdekli, hogy a lányt ez zavarja.

A kamerának elárulja Noel, hogy szerinte nem az ő dolga, hogy pátyolgassa a lányt. Abszolút ne zavarjon a tény, hogy te hívtad ide, faszfej.

Ezután megkérdezi Natit jönne-e még vele randizni, amire a lány igent mond, de a kamerának azt mondja, hogy csak azért, hogy megnevelje a csávót.

Angi teljesen rá van kattanva Lórira, mert a faszi jóval idősebb nála (22 és 37 évesek). Erről egy klasszikus videó jut eszembe.

A férfi is érzi, hogy kezd egy kicsit kellemetlen lenni a szitu, ezért letöri a lány önbizalmát és azt mondja, hogy azért választotta Angit, mert őt érezte az egyik legveszélytelenebbnek. A lány láthatóan csalódott, de próbálja leplezni a fájdalmát és azt hazudja nem érintette meg.

Eda arról kérdezi Dusánt, hogy szerinte mit fog gondolni a barátnője, amikor meglátja ezeket a felvételeket?

A srác reméli nem fog kikapni azért, mert tegnap felvitte a lányt a szobájába. Eda szerint a fiú barátnője toxikus, de majd ő megmenti.

Gergő a tegnap éjszaka után teljesen rá van indulva Cynthiára és próbálja kideríteni mit érez iránta a lány. Felajánlja neki, hogy ha jól sikerül a randi nála aludhatna.

Cynthia emlékezteti a faszit, hogy van barátnője, aki valszeg nem tolerálná a műveletet. Gergő elmeséli neki, hogy volt már egy menyasszonya, aki meghalt autóbalesetben és rá emlékezteti a lány.

Hát részvétem - mondja Cynthia.

A kamerának azt mondja a csaj, hogy majdnem elnevette magát annyira abszurd volt a srác sztorija. Végül a faszit is megkérdezi, hogy nem kamuzik-e, amire Gergő gecire berág. Ebből nem lesz szex...

Fú Gergő ámokfutása erős volt a mai részben, de csak magamat tudom ismételni: LINDA HÍVJ FEL

[unconditionallylovepeoplesblog]

0723

Amikor éjszaka nem tudok aludni, a mellettem lévő üres helyre nézek az ágyban, és azon tűnődöm, hogy mennyi mindent elmondanék neked amit a szívem érez,ha mellettem feküdnél.

[viragnapsugar]

Ha saját magadat sem tisztelve viselkedsz, hogy várod el, hogy mások később ne töröljék beléd a lábukat?

Azt mondod, hogy helyes lépés, akkor viszont miért szorul össze a gyomrom pusztán csak a gondolattól?

A tanácsaimra nincs szükséged, csak a simogató kezemre, amivel búsuló lelkedbe fényt hozok.

[diogenesz2020portugal]

Az abúzusról

Furcsa dolog az emlékezet.

Mint nemrégiben írtam, egy asszony meghalt a munkahelyemen. Miközben a feje az ölemben pihent, a kollégám a kezét fogva próbálta megnyugtatni őt. A kollégám valóban egy angyal.

A vezetőség úgy döntött, hogy biztosít számunkra egy pszichológust, hogy sikerüljön feldolgoznunk a történteket. Pár alkalom után a pszichológus rákérdezett, miért foglalkozom hajléktalanokkal. Messziről induló történet ez. Arra tisztán emlékszem, hogy már 7 évesen, második osztályos koromban is az osztályunkba járó állami gondozott (mi otthonosoknak hívtuk őket) cigánylányok védelmére keltem, ha valaki bántotta őket. Én, az osztály legcsenevészebb, legalacsonyabb fiúja. Nem, nem voltam hős, csak nem bírtam nézni, ha valaki egy nála vélhetően gyengébbet bánt. Ez azután sem változott, egész életemben így viselkedtem. Akkor sem voltam bátor, legfeljebb érthetetlen módon vakmerő. Vagy hülye. Volt, hogy felső tagozatos koromban is változatos útvonalakon kellett hazamennem a suliból, hogy az erősebb fiúk meg ne verjenek. Azt hiszem, gyáva voltam vállalni a verés következményeit. Egészen katonakoromig féltem a fizikai fájdalomtól.

A pszichológusommal megpróbáltunk a mélyére ásni a szociális túlérzékenységemnek (ahogyan a barátaim szoktak néha jellemezni).

Az első teljesen tiszta emlékem az ötödik születésnapom előttről származik, amikor az óvodába indulás előtt visszaszaladva megszámoltam a falinaptáron, mennyit kell még aludni a jeles napig (3 nap volt hátra). Ezelőttről semmire nem emlékeztem. Eddig.

Lassan oszlik a homály. Néhány nappal a születésnapom előtt apám egyik - vagy talán a legjobb - barátja (nagy reményű atomfizikus volt akkoriban), elvitt engem és az unokatestvéremet nyuszinézőbe az egyik rokonához. Ma is emlékszem, milyen cukik voltak ezek a kis jószágok, ki lehetett venni őket a ketrecből, hogy megsimogassuk, megpuszilgathassuk őket. Ártatlanok és védtelenek voltak, mint én.

Kis idő múltán Ernő bácsi elküldte az unokatestvéremet, Andit a házba. Mi ott maradtunk kettesben a félhomályban, amikor magához ölelt. Nyár lévén nagyon meleg volt, javasolta, hogy vegyük le a ruhánkat. Hogy ezután pontosan mi történt, azt 55 éven keresztül én is a legmélyebbre, senki által meg nem közelíthető, még számomra sem felfedezhető helyre ástam el magamban. 55 éve ott van bennem, és csak most ömlött ki, és még most sem tudok róla részletesebben beszélni.

Apám és Ernő bácsi barátságának hamarosan végeszakadt. Talán meséltem otthon valamit? Nem tudom. Évekkel később hallottam arról, hogy Ernő bácsi börtönben van.

Most ott tombol bennem egy ketrecbe zárt ötéves gyerek, aki a rácsait rázva ordítva sírna, de hatvanéves énem, aki bármilyen érzelmes dolgon elbőgi magát, nem engedi neki.

Még nem engedi.

Így csak csendben, egy koszos, félhomályos pince padlóján ülve csendesen zokog.

Tegnap még arra kértem Andrást, hogy ne beszéljen erről senkinek. Talán szégyent éreztem a történtek miatt. Mára sikerült eljutnom addig, hogy ami történt, nem az én szégyenem. Ahogy Karinthy tanár úr írta:

Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.

[blackloverx]

Persze hogy ideges vagyok….vágod:) Mások ilyenkor pihennek én meg a fáradságtól sírok és kínzom magam szokás szerint

[sztivan]

aftersérv*

most vasárnap lesz napra pontosan fél éve, hogy egy másik vasárnap, harmadikán azt mondta a gerincem, hogy milyen szép kanapéd van, igazán kár lenne, ha nem tudnál felkelni róla

tegnap elértem egy fontos mérföldkőhöz, egyszerre vittem fel az emeletre a karomban a két gyereket

és most vasárnapra van betervezve azóta az első 10 km-s futásom

elég fos érzés volt akkor szeptember elején elvergődnöm a hétvégi ügyeletre, majd onnan átküldtek a dél-pestibe, onnan viszont haza, mert csak neurológusok voltak bent ügyeletben, úgyhogy másnap reggel, amikor újra két órámba telt felkelni, utána el a háziorvoshoz, ő továbbküldött az sztk-ba, ahol hét óra várakozás után sorra is kerültem, és végre kezdtek velem valamit

*valójában nem tudom, hogy ezt lehet-e sérvnek nevezni, az egyik orvos azt magyarázta, hogy a több stádiuma közül az orvosok még nem annak hívják ezt, a köznyelv már igen. akárhogy is, nagyon fájt. és persze aki orvosnak csak mondtam, hogy rohadt sokat sportolok, mind azt kérdezte, hogy az nem okozhat ilyen bajt, de ugye sok ülőmunkát végzek?

az első, tényleg gyors javulást hozó tipp az volt, hogy feküdjek mindig nagyon keményen, első lépésként két hétig a földön aludtam, és ettől már legalább nem két óra volt reggelente felkelnem álló helyzetbe. közben pedig beindult egy gyógytorna és fizikoterápia, az is sokat javított. pár hónapnak el kellett telnie, amíg beütött az eredménye - persze türelmesnek kellett lenni, sokáig annyi volt a javulás, hogy csak olyan érzés, mint ha megvertek volna, nem olyan, mint ha épp vernének, na de aztán működött. a lényeg az, hogy a fenékizmaimat erősítsem meg, azok tartsanak, ne a gerincemre nehezedjek, és tök furcsa érzés sok év sportolás után felfedezni, hogy új izmaim kezdenek el működni

teljesen mindent ez sem oldott meg, sőt, november végén lett egy visszaesésem is, amikor azért napi három-négy fájdalomcsillapítóra szükségem volt. még jó, hogy mielőtt szeptemberben bedurrant volna, a nyáron kisebb fájdalmakat már éreztem, mert arra augusztusban kaptam egy időpontot kicsivel karácsony előttre, és onnan elküldtek egy vízi kúrára. úgyhogy a január-februári délutánjaim egész komoly része arról szólt, hogy a Lukácsban masszíroztak meg áztam a termálvízben, közben pedig a gyógytornát csinálom tovább - és működött!

mostanra jutottam el oda, hogy 95 százalékban rendben vagyok, éles fájdalmam régesrég nem volt, tompa is csak nagyon ritkán, igazából csak a túl puha széken ülést és a hirtelen irányváltásokat nem szeretem. edzeni is tudok újra, úszni és bringázni már óvatosan október óta, futásban még nagyon el vagyok maradva a csúcstól, de boldoggá tesz, hogy nekiálltam megint. szóval haladok

vannak persze furcsa dolgok, például hónapokig nagyrészt otthonról, a kanapé mellett térdelve dolgoztam, de most már ez is sokkal jobb. a legnehezebben megszokható egyértelműen az, hogy meg kellett tanulnom nem hason aludni. (negatívum, hogy az immunrendszeremet ez jó alaposan igénybe vette, minden más nyavalya elleni küzdésre kevesebb erőm marad, úgyhogy a februárom arról szól, hogy amikor kicsit megfúj a szél, akkor utána taknyos és vörös orrú vagyok napokig), jó, meg amikor beküldtek MR-re, akkor gondolkoztam azon, hogy mások mennyi pénzt szoktak fizetni ugyanilyen hangok hallgatásáért, amikor azt technobulinak nevezik

és tényleg nagyon biztatni szeretnék mindenkit, akinek ilyesmi baja van - engem speciel a heti 40 óra ülőmunka ütött szét -, hogy menjen el és kezeltesse magát, mert azzal szemben, amit a defetisták állítanak, ebből bizony ki lehet jönni és csodálatos érzés újra mozogni meg teljes értékű emberként funkcionálni

[csakszavak]

Elmentél, De…

Elmentél, de benne maradtál a falak repedéseiben. Benne maradtál a zene csengésében, a szél susogásában, mely a hajamat kócolja reggelente. Te vagy a hűvös levegő, mely megcsapja az arcom, a hideg eső, a sűrű köd a város felett. A dér a bokrok alatt, a zöldellő fű hajnali gyilkosa.

Az illatod benne maradt az ágyamban, a hangod a fejemben. Nem tudok aludni ebben a hideg ágyban, nem tudok élni ebben a rideg, szürke világban. Bármerre nézek, te mindehol ott vagy, de már nem vagy sehol. Mert te már elmentél.