#reménytelen

[nehazuddhogyszeretsz2]

Szeretnék már jól lenni, de mindig visszaesek.

[adriikelemen]

Ha csak egy létező dolgot visszakérhetnék magamnak ebben az életben,én Téged kérnélek vissza.

[kibaszottrutkiskacsa]

Nem akarlak és rád gondolok

menekülnék és nem tudok

Nyugalom kellene, béke , csend

de itt visszhangzol , idebent

[idonttalkwithpplhere]

Azért vagy csalódott, mert azt hitted, hogy ő más, igaz?

[0girlhasnoname0]

Azt álmodtam, hogy velem alszol.

Bárcsak.

[ertem-miert-nehez]

velem vagy a magasban

de sosem jártál idelennt

a felét nem is ismered

rimánkodni felébredve

többször nehogy így legyen

imádkozz csak mindeneste

hogy sose tudd meg, milyen ez

[x-maybe-in-another-life-x]

Cinikusnak lenni könnyű.

Optimistának lenni kihívás.

[ahazanemlehet]

Reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik.

Én már el is felejtettem, de Magyar Péternek köszönhetjük a mondást, mert

Ez válaszolta a Telexnek Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke, amikor arról kérdeztük, mi a miniszterelnök álláspontja Magyar Péter állításaival kapcsolatban.

telex.hu 2024. február 12. – 16:55

[hoofsnclaws]

I meeeeaaaan.... Oké. Hagyjuk.

[mindigradvagytam]

Akkor miért???

Miért adsz reményt ha esélyt nem.

Mindig távol vagy sosem mellettem.

Túl kevés volt az idő amit kaptunk.

Folyton ezen kattogok, rajtunk.

Évek óta kapaszkodom beléd.

El kéne mondanom, odaállni eléd.

Nem lesz rá lehetőségem ettől félek.

Olyan rohadt régi sebekből vérzek.

Minden apróságot megőriztem rólad.

Cipelem az érzéseket, a csomagom jó nagy.

Kérlek segíts ettől megválnom.

Mert így nem talál a boldogságom.

Szeress vagy utálj, nekem már mindegy.

Csak válaszolj! Legyen végre könnyebb.

[csillagszemumnek-itelve]

P!cs@bamár... 😩

Miért mindig olyan srác tetszik meg, aki le sem szarja, hogy létezem?

Lesz egyszer olyan, hogy kölcsönös lesz a vonzalom?

Reménytelen....

[eleterzesek]

Napfény

Hol a virág Nap felé fordul,

Lágyan melengetik sugarai,

Finoman élettel, túlcsordul,

De nem látja sötét madarait.

Kik, árnyékba bújva várták,

Addig míg a szirmai, boldogok

Hogy megszerezzék, nektárját.

Szárnyak dúltak, levél pofonok.

Mégsem pusztult el teljesen.

Csepegő virágporral ugyan,

Továbbra is a Nap felé elevenen,

Dülöngél, örömében éri a fényzuhany.

[falsewords00]

Már nem vagy azaz ember, akibe szerelmes voltam. Megváltoztál. Biztosan okod van rá, de már nem hiányzik, hogy itt légy, mert nem lenne olyan, mint volt. De tudnod kell, hogy örökké végtelenül szerelmes leszek abba, aki voltál. Mindig te leszel az első, akit keresni fogok a tömegben, akit átszeretnék ölelni az üres ágyban és aki hangja kilométerekről heves szívverést okoz számomra.

[idonttalkwithpplhere]

Minden egyes ismerkedési próbálkozásommal, csalódásommal egyre inkább elvesztem a hitem az igaz szerelemben.

[darklittlebutterfly]

A kilátástalanság útvesztőjében bolyongok…

[szeretemareggelikavem]

Lélek

Kérdezhetném ezt is: Mi az? Minél üresebb, annál nehezebb.

De vajon ez lenne a teljes igazság? Tényleg ez lenne a vliág? Kóborgó lelkek ömlesztője, melyből az egyetlen kiút a halál? Talán lelkünk csak igazán akkor nyugszik meg, mikor már megrogyott testünk a hideg, sötét koporsóban, a föld alá süllyesztve fekszik? Mikor már nem nyomaszt az élet, mikor már nem a mindennapi problémáink marcangolnak szét,hanem a férgek kostolgatják kihűlt húsunk. Tényleg ez jelentné a nyugalmat? Erre a pillantra vágyna az ember? Valahol a semmi közepén lebegne lelkünk. Ahol már nem súlykolná semmi sem. Csak élvezné,hogy az elfelejtett problémákban hempereg.

Majd erőt merít és új testet keres.