#legjobb volt

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Nincs is jobb azoknál a buliknál amikor hajnalig kint vagytok a szerelmeddel és a barátaiddal és leszarjátok hogy már órák óta szakad az eső, fúj a szél, ti csak ültök kint a napernyő alatt és füves cigit szívva, iszogatva beszélgettek az élet nagy dolgairól. Csak egymásra figyelve, együtt nevetve, együtt énekelve a zenéket, koccintgatva egymással. És ott leszarsz mindent, nem számít semmi, csak az hogy mennyire szereted a te kis társaságod és hogy sose érjen véget az estétek...♡

[tartsdmegazaprot]

a cseritik továbbra is a legeslegszimpatikusabb dolgok lesznek, ahova csak beterhet az ember egy nehéz napon, heten, életben;

ez a hutomagnesgyujtemeny például úgy, ahogy van, változtatás nélkül közlésre kerül a hűtőn

[httpsadbitch]

Lassan másfél éve nem beszéltünk, és most a semmiből elkezdtél hiányozni. Eszembe jutott a sok közös emlék, a sok együtt töltött idő, mikor még a legjobb barátomnak hívtalak. Azt hittem hogy ez a barátság tényleg örök, hisz egy random napon ismerkedtünk meg több mint 3 éve, és olyan hirtelen találtunk közös hangot hogy az hihetetlen. Annyi mindent tudnék mesélni hogy mik történtek eddig, hogy nem is tudnám hol kezdenék neki. Remélem még mindig bevan kapcsolva az értesítés a blogomhoz hogy lásd hogy posztoltam, s remélem látod ezt is, meg azt is hogy rettentően hiányzol, azt kívánom bár minden a régi lenne. Mindig is veled képzeltem el a jövőmet, hogy egyikünk sem fog megházasodni és mogorva öregek leszünk 70 macskával és 70 kutyával egymás szomszédságában. Rengeteg mindenen átsegítettél, rengeteg dolog hozzád köt, sajnos ez a sok emlék meg ez a tátongó üres lyuk is amit magad után hagytál lassan másfél éve. Jobban hiányzol mint bármi más a világon.

[kettoanulladikon]

F 12 év után képes volt bejelölni a kibaszott LinkedInen.

[diogenesz2020portugal]

A HOLOKAUSZT EMLÉKNAPJÁRA

Ferdinánd Zoltán: A világ legjobb kurvája Én azért élek, mert a nagymamámat nem ölték meg. Pedig kurvára megszerették volna ölni, de a Manci néni, aki mellesleg kurva volt a Király utcában, nem hagyta, hogy megöljék, inkább elbújtatta, pedig az ilyesmi, hogy is mondjam, akkoriban nem volt egy életbiztosítás. Zsidókat bújtatni. A zsidók nem olyanok, mint a nemzsidók. A kurvák nem rendes emberek. A kurvák kurvák, a zsidók meg zsidók. Egyszerű ez, mint az egyszeregy. Nem tudom a Manci néni vezetéknevét, a nagyanyám nem szívesen beszél azokról az időkről, de szerintem ez a Manci lehetett a legjobb kurva az egész kurva világon.

(100 szóban Budapestről)

[kavekkozt]

Megjött közben a gyerek és minden rendben, csak minimáljuk a médiajelenlétét.

Eddig minden jó, cicákkal is megvolt a találkozás (egyáltalán nem érdekli őket a baba, kivéve amikor sír mert akkor körénk gyűlnek és néznek).

Az már kezd körvonalazódni, hogy mit volt felesleges megvenni (kicsi kesztyűket a kezére hogy ne karmolja össze az arcát), és mi az ami a legjobb befektetésünk (pelenkázó fölé állított hősugárzó! Sütkérezik a fényben mint egy gyíkocska!)

Aztán a többit még megtanuljuk.

[dioskailacs]

de

[brgzmpff]

tegnap mondta egy vendég, hogy el akart vinni az egyik szomszéd intézménybe egy jeles street art művész megnyitójára a héten. és kénytelen voltam elmondani neki, hogy egyrészt becsülöm és tisztelem a szomszédokat, de még az autisztikus személyiségjegyeimen keresztül is átjön, hogy a közös eseményeken soha nem jönnek oda hozzám köszönni, és az első találkozásnál velem szemben definiálták a helyüket és olyan gőggel és lenézéssel beszéltek rólam és a terveimről, hogy arra jutottam, hogy teljes nélkülük is az életem.

másrészt a street art nekem egy icipicit többet jelent egy divatnál. nagy levegő és vállalom leírva is. nekem a street art a művészet demokratizálódását is jelenti, abban az értelemben, hogy nem kell white boxban idegenként feszengeni azért, hogy művészettel találkozz. a street art helyspecifikus műalkotás, ami reflektál a környezetére. és a legjobb munkáknak, _szerintem_, van önmagán túlmutató mondanivalója. ezek miatt erős legalábbis a Banksy életmű. Már az elejétől kezdve az volt a bajom a magyar street arttal, hogy az első pontnál leragadtak. 99% nem helyspecifikus, és mondanivalója talán Miss KK-nak volt és azóta még Szárnyas Doboznak lett, néha. Gergő még a párt alapítása előtt csinált pár olyan munkát, ami mindhárom szempontnak megfelelt, de azt is inkább Gergőéknek illene mondani, amennyire Suzy és Tibi össze voltak nőve anno. De így kb a még művész csoport mkkp volt az egyetlen, aki igazán értette a műfajt.

kurva szarul fog hangzani, de nagylevegő és akkor ezt is leírom, hogy amikor én foglalkoztam street arttal, a munkáim igazándiból helyspecifikus és társadalomkritikus munkák voltak. mutattam is pár dolgot a tegnapi vendégnek, hogy művészként én miket csináltam, és azt is kimondtam, hogy a jeles művész munkásságát nem tartom többnek vagy kevesebbnek az internetes mémeknél, és a jelentőségüket sem látom sem többnek sem kevesebbnek egy utcákon publikált mémgyárnál.

szigorúbb napokon azt szoktam mondani, hogy a magyar street art sajna leragadt annál, hogy tehetséges grafikusok önmagukat reklámozzák a matricákkal és pasteupokkal. sokan a street art portfolioval jutottak reklamugynoksegbe, vagy futtattak fel termekcsaladokat, a gerillamarketing rengeteg tehetseges embert segitett jobb korulmenyek koze. de nagyon kevesen tudtak maradando nyomot hagyni street artosként. (az, hogy pl én mit látok a munkáim után, hogy mi maradt utanam ott, ahol volt kint cuccom, az egy masik mise. csak egy szal, hogy miert nem street artolok. hogy utánam elkezdtek ellenzeki partok hasznalni a nyugati feluljarot, es egyszercsak leszedtek az uvegeket rola asszem a tarlós alatt, es igy kb alkalmatlan lett molinozni a hely, mert kurvapara volt már akkor is, amikor voltak üvegek.)

szóval az egy nagyon különleges pillanat volt az én életemben, amikor ebben a tegnapi beszélgetésben a műfajról megmutattam a munkáimat a vendégnek és elkezdett röhögni, hogy ja hogy így kurvára értem, hogy nem egy szinten gondolkodom a jeles művésszel a műfajról, és ez egy kicsit jólesett a 10+ éves sértettségemnek, amiről nagyon ritkán beszélek.

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Alkohol, hangos zene, barátok és a szerelmed, táncolás, csókok, hosszú beszélgetések, ölelkezések, fű, közös baromkodások, egyszóval buli = BOLDOGSÁG

[viking84chef]

Chilifőző verseny

Egyik kedvenc történetem:

Nemrégiben abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy bírónak választottak ki egy chilifőző versenyen. Az eredeti bíró megbetegedett, az utolsó pillanatban én pedig pont ott álltam a bírói asztalnál és a sörös sátor holléte felől érdeklődtem, mikor felkértek. A másik két bíró (két indiai) biztosított róla, hogy a chili egyáltalán nem lesz erős, azonkívül ingyen sört kapok a kóstolgatás teljes idejére, tehát belementem. Íme az értékelő lapok a versenyről:

Chili #1: Manoj Maniac Mobster-Monster Chili-je

1. BÍRÓ: Kicsit túl sok paradicsom. Nagyszerű zamat.

2. BÍRÓ: Kellemes, sima paradicsom íz. Nagyon enyhe.

3. BÍRÓ: Jesszusom, mi a pokol volt ez? Ezzel le lehetne szedni a megszáradt festéket az úttestről. Két sörbe került, hogy kioltsam a lángokat. Remélem ez volt a legrosszabb.

Chili #2: Applesamy Utánégető Chili-je

1. BÍRÓ: Füstös, enyhe sertés beütéssel. Gyengén csípős Jalapeno íz.

2. BÍRÓ: Izgalmas sült rostélyos íz, több paprika kellene bele, hogy komolyan lehessen venni.

3. BÍRÓ: Gyermekektől távol tartandó! Nem vagyok benne biztos, hogy mit kellene éreznem a fájdalmon kívül. El kellett zavarnom két fickót, akik Heimlich-fogást akartak alkalmazni rajtam. Sürgősen több sört kellett hozniuk mikor meglátták az arcomon a grimaszt.

Chili #3: Farouk Híres Gyújtsd Fel Az Istállót Chili-je

1. BÍRÓ: Kiváló, tüzes chili! Nagyszerű zamat. Több bab kellene bele.

2. BÍRÓ: Bab nélküli chili, kissé sós, remekül használja a piros paprikát.

3. BÍRÓ: Hívjatok szakembert, felfedeztem egy urániumszivárgást! Az orromban olyan érzésem van, mintha Domestos-t szipákoltam volna.Már mindenki tudja mi a dolga, hozzák a söröket, mielőtt meggyulladok. A pincérkislány hátba vágott, így most a gerincem a mellkasom első részében van. Az ábrázatom kezd igen ramatyul kinézni a sok sör miatt.

Chili #4: Barbu Fekete Mágiája

1. BÍRÓ: Fekete bab chili gyakorlatilag bármi fűszer nélkül. Kiábrándító...

2. BÍRÓ: Enyhe hárs íz a fekete babhoz. Köretként használható halhoz vagy egyéb enyhe ételekhez, nem igazan lehet chili-nek nevezni.

3. BÍRÓ: Éreztem, hogy valami a nyelvemhez dörgölőzik, de az ízét nem éreztem, lehetséges az ízlelőbimbókat kiégetni? A pincérkislány mögöttem állt a friss sör utánpótlással; az a 150 kilós lotyó egyre izgibbnek néz ki. Ez a nukleáris hulladék, amit eszem szintén. Nem lehet, hogy a chili fokozza a nemi vágyat?

Chili #5: Laveshnee Legális Ajak-Eltávolítója

1. BÍRÓ: Húsos, erős chili. A frissen őrölt Cayenne bors tökéletes ízt ad. Igazán nagyszerű.

2. BÍRÓ: Chili aprított sztékkel. Több paradicsomot még elbírna. El kell ismerni, a cayenne bors igen erős benyomást tesz.

3. BÍRÓ: A füleim csengenek, a homlokomon izzadtság folyik és a szemeimmel már nem tudok fókuszálni. Elfingottam magam, négy ember mögöttem kórházi kezelésre szorul. A versenyző megsértődött, mikor megmondtam neki, hogy a chili-je következtében agykárosodást szenvedtem. A pincérlány megmentette a nyelvemet a vérzéstől azzal, hogy egy kancsóból sört öntött közvetlenül a nyelvemre. Azon gondolkozom, vajon le fogom-e égetni az ajkaimat. Nagyon idegesít, hogy a másik két bíró folyton megkér, fejezzem be a sikoltozást.

Chili #6: Vera Világi Vegetáriánus Variációja

1. BÍRÓ: Híg, de mégis erős vegetáriánus chili. Jól eltalált egyensúly a különféle erős paprikák között.

2. BÍRÓ: Az eddigi legjobb. Agresszívan használ erős paprikát, hagymát és fokhagymát. Igazán nagyszerű.

3. BÍRÓ: A beleim immár egyenes csövek gáz állapotú, kénes lánggal megtöltve. Összecsináltam magam, mikor fingottam és attól félek, hamarosan átégeti a széket. Úgy tűnik senki nem tud megmaradni mögöttem, kivéve a pincérlányt, azt hiszem perverzebb, mint gondoltam. Már nem érzem az ajkaimat. Kéne egy nagy fagyi, hogy kitörölhessem a fenekem vele.

Chili #7: Sugash Sikító Szenzáció Chili-je

1. BÍRÓ: Közepes chili, túl sok konzerv-paprikát használ.

2. BÍRÓ: Hát, hát. Olyan az íze, mintha gyakorlatilag az utolsó pillanatban beledobtak volna egy konzervnyi paprikát. Meg kell jegyezzem, aggályaim vannak a 3-as számú bíróval kapcsolatban. Úgy tűnik egy kissé csalódott, mivel folyamatosan durván káromkodik.

3. BÍRÓ: Valaki tehetne egy gránátot a számba, kihúzhatná a biztosítótűt, és én az égvilágon semmit sem éreznék. Az egyik szememre megvakultam, és a külvilágnak olyan hangja van, mintha minden rohanó vízből állna. Az ingemet teljesen beborítja a chili, ami észrevétlenül kicsusszant a szám szélén. A gatyám tele van, így legalább passzol az ingemhez. Legalább majd a boncolás során tudni fogják, mi okozta a halálomat. Úgy döntöttem abbahagyom a lélegzést, mivel túl fájdalmas. Francba vele, oxigénhez úgysem jutok. Ha levegőre lesz szükségem, majd szippantok a hasamon lévő 10 centis lyukon keresztül.

Chili #8: Hansraj Hegyi Szent Chili-je

1. BÍRÓ: Tökéletes befejezés, ez egy jó ízű chili, mindenki számára biztonságos, nem túl erős, de pont elég fűszeres ahhoz, hogy észrevetesse magát.

2. BÍRÓ: Ez az utolsó darab egy jó, kiegyensúlyozott chili, nem túl erős és nem is túl enyhe. Sajnálattal láttam, hogy nagy része kárba veszett mikor a 3-as számú bíró elájult, leesett a székről és magára rántotta a chilistálat. Nem biztos, hogy túléli. Kíváncsi lennék, mit szólt volna egy igazán csípős chilihez?

3. BÍRÓ: Nincs feljegyzés...

[httpsadbitch]

akármikor belefutok a posztjaidba mindig elgondolkozok hogy te vajon ezalatt a lassan 2 év alatt mennyit gondoltál rám, vagy egyáltalán eszedbe jutottam-e. azt biztosra tudom hogy én még halál részegen is csak téged emlegetlek, s mindig téged hozlak fel beszélgetések során mint jó barátom. hiányzol. ennyi idő után rájöttem hogy borzasztóan hiányzol, viszont bármennyire is szeretném már nem fogsz visszajönni hozzám. elvégre elég lényegretörő voltam mikor azt mondtam hogy ne gyere vissza majd sírni nekem. most pedig bármit megtennék azért hogy visszagyere. sosem volt ennyire őszinte barátságom senkivel. sosem éreztem magam ennyire komfortosan senkivel. mindenkiben téged kereslek, de egyszerűen senki sem ugyanolyan mint te. csak reménykedni tudok hogy látod ezt a posztot és rám írsz. tudod mint mikor én írtam legelőször még 2020 nyarán. ahogy egyből volt egy click és mintha egész életünkben ismertük volna egymást.

[ajtostolahazba]

Ezt most kiírom magamból, mert szarul vagyok és mivel senkit nem akarok terhelni a szarjaimmal, leírom ide, elvégre ez az én blogom vagy mi.

Az elmúlt egy év életem legrosszabb, legnehezebb, de egyben legszebb éve is volt. Kezdődött tavaly augusztusban a lányom válásával, ami engem jobban megviselt, mint őt, mert kurva nehéz volt kussban, a pálya széléről végig asszisztálni. Mert ez az ő élete, az ő döntésük, ők voltak benne, nekem az a dolgom, hogy elfogadjam, támogassam. Erre egy hétre szakadt meg az a 20+ éves barátság, amit azóta sem tudok hova tenni, de elfogadtam. Kurvára meggyászoltam, rengeteg munkám van benne. És októberben jött apu... Egy életmentő műtét, majd egy diagnózis, amit senki nem akar hallani soha. A karácsonyi covid majdnem elvitte, de összekapartuk, elkezdtük a kemót. Jól ment. Jól volt. Májusban voltak nálam utoljára. Az a nap olyan szép volt! Rengeteget beszélgettünk, nevettünk, olyan önfeledt volt, olyan boldogok voltak itt! Akkurátusan fotózok mindent, minden alkalommal megörökítem a pillanatot. Annak a napnak a képe itt van kint. Úgy van bennem, meg ha most árnyeka is önmagának. Eleinte magamnak se mertem bevallani, de dokumentálni akartam mindent... Nem tudom mikor leszek abban az állapotban lelkileg, hogy egyszer sorba szedjem, időrendben..nem merem még, nem akarom. Egy hullámvasút ez az év, 3 hetes etapokban számolunk, mert 3 hetente kap új kezelést. Én viszem. Ritkán a tesóm is, de ő valahogy távol akarta tudni ettől magát, amiért haragudtam előbb, ma már megértem. És valahol hálás vagyok, mert 3 hetente olyan mély és intenzív volt a kapcsolatom apával, mint előtte soha. Mindent megbeszéltünk. Tényleg mindent. Nem volt semmi tabu. A legjobb barátom lett, a cinkostársam. Mindent kimondtam. Hogy mennyire szeretem, hogy milyen nehéz lesz, ha majd nem lesz, és azt is, hogy ha úgy érzi belefáradt, és nem bírja tovább, akármilyen nehéz is, az ő döntése és tiszteletben tartom. Miattam ne csinálja, ha ő maga már elfáradt.

Tegnap hazamentünk. Apa napok óta csak alszik, csont és bőr, iszonyat gyenge. Az étvágya hullámzó, de az elméje penge. Tegnap egész nap ébren volt. Kibotorkált segítséggel a konyhába, amikor ettünk, délután a lábtartós fotelben ült végig. Amikor anyuval meg a tesómmal kimentünk a temetőbe, ő Gwendivel maradt. Beszélgettek, nevettek.. Aztán este sikerült belediktálni meg egy szelet vajas kenyeret, szőlővel, dinnyével. Mielőtt elindultunk a temetőbe, bementem hozzá, hogy apa, indulunk, Gwendi itt lesz, sietünk. Jó legyél, rosszat ne halljak!😊 és megöleltem azt a törékeny testet és azt kérdezte: miért vagy hozzám ilyen jó?-mert szeretlek apa. Nagyon szeretlek! És este beszélgettünk és boldog volt. Fáradt, de nagyon boldog.

Ma sokkal gyengébb volt. Nyugtatom magam azzal, hogy elfáradt tegnap , hogy sok volt neki ( mert tényleg sok volt), de amikor anya azt mondta ma, hogy mondott valamit, teljesen elvesztettem a nyugodt kontrollt. "Olyan szép ősz van. Sétálok egyet".. Nem tud járni már...

Halálra vagyok remülve. Rettegek, hogy mikor csörren meg a telefon, mikor ér véget végérvényesen a gyerekkorom. De hátha csak túlreagálom. Mert minden pillanata tiszta, olyan okos és művelt, és a teste ugyan lassú, de az agya most is vág.

Szóval itt tartunk most. Mindeközben nyilván beletenyerelt az életembe egy betegség is, de valaki azt mondta, a sok keserűség miatt nem véletlenül lettem epebajos...nem tudom. Itt ez a látszólag erős és rendíthetetlen nő, aki vagyok, és kurvára félek. Minden nap ajándék, de még annyira szeretnék egy kis időt!

Az apukámmal...:(

[hicapacity]

Andrij Hlivnyuk a háború előtt énekes volt, nagy koncerteket adott, az X-faktorban zsűrizett.

Amikor megtámadták a hazáját, beállt katonának és világhírűvé vált azzal, ahogy az ostromra készülő Kijev egyik kihalt terén fegyverrel a kezében énekelt el egy népdalt.

https://youtu.be/lu8m5FA2nL8?si=MK9XDjXsA0cOKq_z

Az egész világ hallgatta, rengetegen remixelték (mint a fenti linken Kiffness is), még a Pink Floyd is játszotta a számot.

A hétköznapi emberek elleni agresszió szimbólumává vált, azt kiáltotta a világba, hogy itt nem professzionális katonák harcolnak professzionális katonákkal, hanem ácsok, szakácsok, autószerelők... és énekesek.

Megnéztem az instagramját, és nem hazudott, nem csak aznapra bújt katonaruhába, azóta is folyamatosan harctéri képeket posztol.

https://www.instagram.com/andriihorolski

Három év alatt nem három, hanem tizenhárom évet öregedett.

Egy repesz elkapta az arcát, de ennél sokkal többet látok a szemeiben. Pár éve még orosz adók játszották, díjakat kapott a legjobb dalszövegért, a legjobb dalért és a legjobb duettért - hogy most "bátorságért" érdemérmet akasszanak a nyakába.

Sokszor jut eszembe az a videó is, amin egy negyvenes férfi búcsúzik a családjától és a kis gyerekei, a felesége zokogva sírnak a vonaton. Ő meg fut a vonat mellett a peronon, hogy addig lássa őket, amíg lehet.

Mielőtt a bahmuti vérszivattyúba vagy valami fagyos lövészárokba vezénylik.

Ezek az emberek mi vagyunk. Énekesek, asztalosok, ácsok, orvosok. Minket támadott meg az orosz agresszor, mindannyiunkat. Mert bármelyikünk lehetne a képen.

Van itt, Bristolban olyan ukrán származású orvos ismerősünk, aki két havonta két hétre a frontra megy önkéntesként leszakadt kezeket amputálni. Mert úgy érzi, kötelessége segíteni akkor is, ha egyébként nem tudnák hivatalosan kötelezni rá.

Minden emberek legostobábbika, aki erre azzal válaszol "de bezzeg az izraeliek, meg az amerikaiak, meg a mittudoménkik!"

Nem érti, hogy pontosan azon a színvonalon beszél, mint amikor 14 év után valaki még Gyurcsányt emleget, és pontosan azoknak az érdekeit képviseli, akik ezt a gyalázatot végrehajtották és végrehajtják ma is.

Nem érti, hogy ugyanannak a kommunikációs háborúnak a tudatlan harcosa, mint azok az amerikaiak, akik folyamatosan posztolják Twitteren: a háború nem is létezik, valójában Kijevben kokainra költik a nyugati támogatásokat és utcabálokat (!!!) rendeznek belőle.

Nem érti, hogy őt támadták meg.

Az ukrán Szergej ült otthon, nézte a Netflixet, és két nap múlva Kalasnyikovval a kezében feküdt a sárban, várva a tankokat.

És a második világháború óta nem volt a világon olyan konfliktus, ahol egyértelműbb lett volna, kinek a hibájából: amiatt, aki a tankokat odavezényelte.

A gyomrom felfordul, amikor valaki az agresszor pártjára áll. Meg "békéről" beszél, de úgy mint amikor egy nőnek, akit éppen erőszakolnak, azt mondja valaki: "ne ellenkezz, hamarabb túl leszel rajta".

Haragos leszek és dühös, mint az a "békepárti" lenne, akinek miközben a családja veszélyben van, azt magyarázzák, miért nem teszi le a fegyvert.

Sajnálom, hogy Magyarországot az oroszok hamarabb elfoglalták, mint Ukrajnát megtámadták volna.

Sajnálom, hogy Európa szégyene pont a szülőhazám kell, hogy legyen.

Sajnálom, hogy már megint egy aggresszor csatlósaiként tekint ránk a világ. És ehhez nekünk még aggresszió sem kellett.

És nem tudom nem a barátaim arcát látni ennek az énekesnek az arcában, akik ma este le fognak ülni a Netflix elé, és akik el sem tudják képzelni, hogy ez megtörténhet velük.

[egy-lany-blogja]

"A mai nap egy Nehéz Nap volt” - mondta Micimackó.

Szünet következett.

„Akarsz beszélni róla? - kérdezte Malacka.

„Nem.” – felelte Micimackó egy kicsit később. „Nem, nem hiszem, hogy akarok.”

„Rendben van.” – mondta Malacka, és odament és leült a barátja mellé.

„Mit csinálsz?” – kérdezte Micimackó.

„Valójában semmit. – mondta Malacka. „Csak tudom, hogy milyenek a Nehéz Napok. Elég gyakran én sem szeretnék beszélni róla a Nehéz Napjaimon.”

„De az ég szerelmére!” – folytatta Malacka, „A Nehéz Napok sokkal könnyebbek, ha tudod, hogy van valaki, aki ott van neked. És én mindig itt leszek neked, Micimackó.”

És ahogy Micimackó ott ült, a fejében feldolgozva az ő Nehéz Napját, miközben a szilárd, megbízható Malacka csendben ült mellette, lóbálva a kis lábait.. arra gondolt, hogy a legjobb barátjának még soha nem volt ennyire igaza.”

[gyogyitsmegmarika]

Paywallos cikk persze, de a kedvenc részeim:

[Orbán] Olyan, mint az öreg Kádár, nem látja, mi zajlik Magyarországon, mert a környezete elzárja tőle a valóságot. Ők pedig, Nagy Mártonnal az élen, úgy viselkednek, mint a szocik és az SZDSZ-esek a végén, a saját választóikat hülyézik le.

- "Ha az Orbánviktor tudná, nem hagyná"? Komolyan? Megint? Még mindig? Ez volt a kedvenc legendám tíz évvel ezelőttről.

Életem legjobb évei voltak, nagy bulikkal, amiken ott volt néha Kocsis Máté, Gulyás Gergely

- 😏😏😏 micsoda bulik lehettek 💦

[orsiisworld]

Nem a bor volt jó, hanem a borozás

Nem a bor a legjobb, hanem akikkel történik a borozás