#hegy

[krisztinabogo]

Volcanoes, mountains, dogs, cats, sketchbooks 🌋 I have loved and drawn nature and animals for a long time, but the volcanic theme has been present in my drawings since Indonesia. I fell in love with them. I like the way these natural amorphous shapes emerge, playfully flow together, pop out - like in a search game, you can see where shapes a cat or dog is hiding. I like this visual game, to discover the similarities between the forms, I myself come across a new ideas while drawing. . ✏I really would love to turn these sketches into something like an illustration series, or appareal design or search game page..? Please let me know what do you think, and which drawing do you like? . Ps. Also you can tip where the background pics are taken ;) . Vulkánok, hegyek, kutyák, macskák, sketchbookok 🌋 A természetet és az állatokat már régóta szeretem és rajzolom, de a vulkáni téma Indonézia óta van jelen a rajzaimban. Tetszik, ahogy ezek a természetes amorf formák kirajzolódnak, játékosan összefolynak, kibukkannak - mint egy kereső játékban, lehet nézegetni hol rejtőzik egy-egy macska vagy kutya. Szeretem ezt a vizuális játékot, felfedezni a formák közti hasonlóságokat, magam is rajzolás közben bukkanok rá egy-egy új ötletre. . ✏Nagyon szeretnék ezeket valamilyen más formában kidolgozni, például illusztrációs sorozattá, vagy ruházati mintának, esetleg keresős játéknak..? Kommentelj, mit gondolsz erről és melyik rajz tetszik! . Ps. Azt is kitalálhatjátok hol készültek a háttér fotók ;)

[nubesetanimus]

Naszály

erre fölszaladtunk @pirisaa val

[csacskamacskamocska]

Biztonság

Mentem fel a hegyre anyám lakásához és azon gonolkodtam, hogy amikor majd eladom, akkor eltűnik az utolsó biztos pont is az életemből. Nem anyám halála lesz az utolsó pont mert ő már jóideje nincs velem, hanem az, amikor már nem buszozok fel, arra amerre gyerekkorom óta szinte semmi sem változott. Csinosították a házakat, de ez a zöldövezeti villanegyed, itt nem bontanak, nem építenek. Szerettem volna itt élni. De a lakás szar, nem lennék benne boldog. Még akkor sem, ha el tudnám felejteni a képeket, ahogy a halott apámat kiviszik vagy ahogy anyám ült az ablaknál, nem reagál rám, de folyamatosan magában beszélt. Nade nem is ez az érdekes, hanem az, hogy azon gondolkodtam mennyire szükségünk van a biztos kapaszkodókra. Talán ezért igértetjük meg, hogy holtomiglan, holtodiglan, mert még aki megcsalja a másikat, az is bele tud kapaszkodni az igéret állandóságába. Aztán lesz a gyerek az állandóság, az ő léte. Aztán azt is el kell engedni. És abból is fel kell állni. Persze, megmarad, hogy a gyerekem a mindenem, de neki már én nem. :) és ez így egészséges. Folyton rugalmasnak lenni, mindig alkalmazkodni, mindig változni, tanulni, alakulni megállás nélkül – nagyon fárasztó. Az ember tényleg vágyik rá, hogy valami legyen ami biztos. Ami állandóság érzést ad. Mert a folyamatos változás valójában stresszes. Szóval mentem ott, ahol valahogy lassabb folyású az idő, és meg is kavarodik minden, mert amikor ott megyek egyszerre vagyok kisgyerek és kamasz és fiatal felnőtt és középkorú és öreg is, ami még nem is vagyok, de majd leszek, és van egy rész, ahol mindig hallom a magassarkú cipőm kopogását abból az időből amikor mentem haza hétvégén és vittem apámnak az ajándék sört. Nem volt nagyivós, de örült neki. A rágondolásnak. Nem megyek arra többet, mert nem lesz ott dolgom. Azért nem fogom megtartani a lakást, hogy ne vesszen el ez az időtlenség. Annál több eszem van. Szóval arra jöttem rá, hogy nagyon nehéz így élni. És befolyásolja az embert, hogy menekül a bizonytalanság okozta stressz elől és igyekszik valami állandóságot teremteni. Egy lakást, egy kapcsolatot, egy hobbit amit nem enged el, ki tudja még mit. Megnyugtató volt buszozni ott. Mintha még az utasok is ugyanazok lennének mindig, mint valami horrorfilmben. Akármikor, akárhol szálsz fel, a hegyre járó buszon ugyanazok az emberek ülnek negyven éve :D Nem jó ez a kapaszkodónélküliség. A magamrautaltság persze vagány dolog, és el is boldogulok. Mégis van valami vágy az állandóságérzésre. Én nem tudom, hogy ez csak az amerikai filmekben van vagy létezik a valóságban is, hogy van olyan barátod, akihez becsöngetsz mert... mert elhagytak, mert részeg vagy, mert megölted, mert feljelentettek, mert kirúgtak vagy mert kéne két tojás... Ha nagyon, de tényleg nagyon nagy baj lenne, kihez csöngetnék be? És hozzám?

[sonka]

Anitával nekivágtunk az Orla Perć-nek, ami mindig is a legnagyobb kihívások között szerepelt, és sikerült teljesíteni. Nagyon büszke vagyok rá, hogy belevágtunk, és hogy ezt meg tudtuk csinálni. Ez az útvonal tényleg a Magas-Tátra egyik legnehezebb része, tele van technikai kihívásokkal, de a táj és az élmény minden erőfeszítést megért.

Időtartam: 10 óra 33 perc 25 másodperc

Táv: 15,12 km

Összes kalória: 2341 kcal

Emelkedés: 1049 m

Átlagos pulzusszám: 119 BPM

Erőfeszítés szintje: 7 - Nehéz

Az útvonal a Zawrat-hágónál kezdődött, ahol az egyirányú ösvényen haladtunk tovább. Első komolyabb állomásunk a Mały Kozi Wierch volt, majd innen a Zmarzła Przełęcz Wyżnia és a Zmarzła Przełęcz szakaszokra jutottunk. Ezek a részek már komoly technikai kihívást jelentettek, láncokkal és meredek lejtőkkel, ahol minden lépésre figyelni kellett. Jómagam csak a sziklán, soha meg nem érintve a láncot.

A következő pont a Kozia Przełęcz volt, ahonnan már a Kozi Wierch felé vettük az irányt. Ez lett a túránk legmagasabb pontja.

A Kozi Wierch után még továbbmentünk a Skrajny Granat-ig, ahol úgy döntöttünk, hogy lezárjuk a túránkat. Innen ereszkedtünk le az Öt Lengyel-tó völgyébe, ami szintén kihívásokkal teli szakasz volt, de végül épségben és élményekkel telve értünk le.

[wildiesong]

"Jártál szellőtől fényes csúcsokon, s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát; láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet, s mezítlen ifju asszonyt folyóból partra lépni s egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár..."

(Radnóti Miklós: Negyedik ecloga - részlet)

[funnyfoxsimp]

Picture 💙💖

Sorry I haven't posted stuff in awhile T-T

[robertocustodioart]

Pietro Boselli by Jonas Hegi 2019

[frozenartscapes]

Halloween!Flayn, 100% honest-to-Goddess trying to be friendly: Congratulations on winning the costume contest! I thought my cat costume was impressive, but you certainly wowed the judges! Tell me, how did you craft such a costume?

Hegemon!Edelgard: -_-

Hegemon!Edelgard, who just wanted to back to her room but it required a trip through the courtyard: I'm not wearing a costume.

[nubesetanimus]

Cserkút, Jakab-hegy

[dalekaiken]

Recently, I was browsing the trading post in search of a Hegie, because I wanted to give one to my Cybunny. There were several up for trade, but this one specifically caught my attention:

I LOVE this description. It was so adorable and sweet, and made me smile. So, I obviously just HAD to send my offer to this lot specifically.

And yes, I did name the Hegie just that:

[thirdlifesstuff]

[great-hegi]

Good Morning, Liz LeBlanc

Dearest diary,

Today I woke up at 10:00 o'clock. It sucked. The sun was punching my eyeballs. It sucked. Everything sucks sucks sucks lalalalalalala lalalaa the end.

Is this good enough?

He's looking at me. Dad. Not good enough. Ok. Whatever. I can keep writing. I'll keep writing so he thinks I'm writing and he goes away. He's made me start writing this stupid journal or whatever so I'm "accountable to myself." or some shit. I am accountable to myself, obviously, and I don't need some stupid diary. I'm not some kid anymore. And if I was a kid, I'd be a very impressive one.

M. Diary, you are actually quite lucky that I am your master. So, even though this diary nonsense is completely below me and my valuable time, I will indulge you because I am nice. My name is Liz LeBlanc. I am renowned throughout my country for my many intellectual contributions, but as the daughter of the President, I am solely the heir and ambassador of the Malsh Republic and her superior ideals of liberty and democracy. I'm a big deal.

I know, it must be hard to believe, if books could think, that THE Liz LeBlanc, writing in you. If I were you, which thankfully I am not, because I would not want to be some dumb book, but if I was, I would probably go sell myself online, because I would be worth a lot of money, which I would be anyway, if I was a book, because I'd be a Liz book, but in your case, the Liz writings are maybe a distant second place in value. Anyway, where was I?

Ah, my glamorous life. Someone so important as I has too many important things to write about, so I will not waste that much of my precious time on you, diary. But, since you beg so pathetically, I will tell you of my day so far, which will surely be fascinating enough.

Of course, I woke up, very cute and suave-like, since obviously only slobs would wake up in a slobbish way like I did not do. The sun bowed to me, very bright and shiny. Something like what my father likes to say, "the future is bright." I concur, my future is very bright. Speaking of which, today, I met the summons of my very important father, the President of the Malsh Republic. He then gave me this stupid book, and then he told me he has something to discuss with me later. This does not interest me very much, because he is below me in intellect, so whatever he wants to talk about probably is boring. And then I umm.... Whatever. Important stuff, probably.

So, you're welcome, book, for taking some time out of my very bright day to acknowledge you. I'd be very grateful if I was you, which thankfully I am not, because you are a stupid book, and I hate writing in books unless it's for my genius personal memoi

[Liz seems to have run out of ink.]

[the-bagira]

🥾 Cserkút - Babás szerkövek - Zsongor-kő - Pálos kolostor romok - Cserkút körtúra

[lycankeyy]

Do you want to know what makes that last rb + tag even funnier

[diaryoftruequotes]

About endings....unless we do them well, we have to keep repeating them. Ursula Hegi, Stones from the River