#hallgatnám

[versinator]

Visszatér? hallgatnám

Istennők megokolván sziklaszilárdat forgatná Fordulásán duruzsoló tudását vágná Cifrát édesbután dudával csimborasszót Ehetem tapló mafla ezresbankót Rákezdte jobbágyőseim táltost fenyve Titkába étkezni nyaralunk sértődve

Segítség! szivarjaim öltözteti vágóhídi Spekulánsoknak zsongul felpihegni bikabandi! Utálja! negyed nyerése kincsed? Énfelém hirnökét felhasználom ejted Tünődésem menedékül bakkasztal törleszkedve Dobosba mondogatom jégcsapot hűvösödve

Érzelgős meleghez szájjal? próbálná Tudtára vizespohár lágymeleg otthonná Tovalépett biharba mindhiába! akciót Kupán görbehátu lélegzés gutmannanekdót Játszótéren akcióba westminster megkésve Parkjaidban emberszívből muzsikálj elkeverve?

Fuvall kolosszális sovárgás védügyvédi Lekopván demokratán sziriuszszemű megkezdi Hajókról testvérszóval tönkök beszéded? Hunyorít bőröd rogynak cigánykereked Közfeltűnést röstellem tehetne telítve Újságom próbálgatni lovász leközölve

Koptatott elferdült boltajtóban dobná Kezdjem? gagyoghat vannak! zárná Fúvást szigetelő igyekezzetek cigánybárót! Kapok! tréfaszó ruhát! megváltót Steppelünk műfül kiül szíve? Oldván tömbökké vízi��ként becézve

Valószinűleg kifeszítve eltünődöm csöndi Ifjúságon halottaságya karjalábán megkérdezendi Elveszítéd oszlopnak orromba benned? Márványból hitteme magányért telked Hírlapokban ingatlan februárius eltünődve Itthágy felbomlik beöthy kikészítve

[mirabellomonferrato]

Megcsináltam!

Van egy házam Olaszországban! 😍😍😍

Hálás vagyok a barátaimnak, akik segítettek keresni, akik rengeteget beszélgettek velem, akik elláttak tanácsokkal, akik hurcoltak házakat nézni, akik megtámogattak pénzzel, akik szorítottak nekem, akarták, hogy sikerüljön, és hálás vagyok Andreának, akiből csak ez a kép maradt, nekem mégis sokat adott. Anyám büszke lenne, apám meg rettenetesen boldog. :) Én meg csak vigyorgok, szívem szerint holnaptól ott aludnék gumimatracon, haverkodnék a gyíkokkal, irtanám a vadszőlőt, bámulnám a levegőt, a csillagos eget, hallgatnám a harangokat, soha nem mennék vissza a régi életembe és nem bánnék semmit!

Megöntöztük pezsgővel a házat, és tudom, hogy az a gondolat, ami közben eszembe jutott, hogy azt kívánom, hogy boldogok legyünk itt, az lesz ami a házat meghatározza majd. Azt hiszem, akartuk egymást.

[spraystory]

Vidéki horror

Időnként előfordulnak olyan esememények amelyek egy kívülálló számára teljes képtelenségnek, hihetetlennek hangzanak pedig valóban megtörténtek és igazak. A következő sztorit én magam is megdöbbenten hallgatnám és talán el sem hinném ha nem velünk történt volna meg. A sztori hangulata miatt ezúttal egy kicsit “nyersebben” fogalmazok, pont úgy ahogyan az valóban történt. Talán 2000 vagy 2001 nyarán kaptam egy felkérést hogy Baján kellene festenünk egy diszkóban de este és élőben, kb egy live graffiti show-t nyomjunk vagy ilyesmi. Akkoriban még sokat lógtunk együtt Clor Laci ( Később Guide , Techno néven )  és Mar Ricsi barátaimmal, régi OMC-s csoporttársaimmal és ezzel egy időben lett kedves barátom és fújóstársam Raska ( Tish76 - PNC, GRW ) hiszen addigra már a számomra etalon szupercsapat a GRW ( Gremlins of the Railways) tagja voltam . Kocsiba ültünk hát, Clor vezetett, Raska, Mar és talán még valaki ( lehet hogy Stick Laci?) és irány Baja. Akkor még nem volt arra autópálya és Baja akkor sokkal messzebnek tűnt, úgy éreztük a világvégén vagyunk és végül a show is elég bénácska volt. A Diszkó nem volt túl klassz hely, kevesen voltak, maradékokból festettünk valami szarokat, az egésznek volt egy kényelmetlen hangulata úgyhogy dolgunk végeztével gyorsan felvettük a pénzünket és leléptünk. Kitaláltuk hogy hazafelé elmegyünk a siófoki mekibe kajálni (!). Tök ismeretlen kis utakon mentünk éjszaka és közben egy elképesztő vihar kapott el minket. Ömlő esőben, vánszorogva, lakatlan mezőgazdasági területek között haladtunk vagy egy órát mire a vihar  valamivel alábhagyott és csak esett. Ekkor utunk egy klaszikus vidéki úton haladt át, az út két oldalán kukorica meg napraforgóföldek, az utat pedig magas nyárfák hosszú sora szegélyezi. Hülyéskedünk, dumálunk, egyszercsak egy kanyarban a fényszórónk rávilágított két fa között egy kisgyerekre, aki mintha épp akkor a kukoricatáblából lépett volna elő. Mozdulatlanul állt és felénk nézett. Lelassítottunk. Ott állt előttünk a rohadtnagy semmi közepén, két fa között egy kb 8 éves forma gyerek, teljesen egyedül, éjjel, esőben, mozdulatlanul áll és felénk néz, háta mögött sötéten hullámzó kukoricatáblával. Az egész néhány másodperc volt de annyira freak hogy hamar valamelyikünk megszólalt hogy “húzzunk már el innen”. Clor beletaposott a gázba. Meglehet hogy a gyerek nem egyedül volt és csak mi nem láttunk mást, de az egész annyira extrém horror-beszaratós hangulat volt hogy rögtön otthagytuk az egészet. Nem sokkal ezután még mindig éjszaka, intenzív esőben, a megdöbbenés hatásától élénken beszélgetve, hamarosan elértünk egy falut ( nem emlékszem hol voltunk ). Lassan gurultunk és ahogy elértük a városka első házait amik a bal oldalon voltak egy kisebb emelkedőn, nekünk jobb oldalon, rögtön a falu határában, ott állt éjszaka , ömlő esőben egy fiatal csávó, anyaszült meztelenül és verte a faszát! Miközben mi, immáron a második felfoghatatlan döbbenettől lebénulva egyre jobban lelassítottunk és melléértünk kocsival. Mindez néhány másodperc volt, de nekünk megállt az idő, mindannyian kb csak annyit tudtunk mondani hogy uristen mi a fasz ez?  Mire a Mar Ricsi, aki Baja óta szorongatott egy üres 2 literes üdítőspalackot, kapott az alkalmon, hirtelen letekerte az ablakot és “ Á kurrrvaanyádat te geci” felkiáltással úgy fejbedobta a perverzkedőt hogy hangosan koppant a palack a fején, ez meg széttett lábakkal mint valami gyík, belerohant a töksötét éjszakai szántóföldbe és eltünt a szemünk elől. A Clor azonnal megszólalt:  - Na jó takarodjunk innen a picsába -és ahogy gázt akart adni,emlékszem a Ricsi felkiáltott: - Jájjj Clor,  Itt a rém bazmeg, meneküljünk, utólért, belekapaszkodott a csomagtartóba, menjél már menjél már!  -   de persze ez már csak vicc volt, mindenesetre Clor olyan padlógázt nyomott hogy a siófoki mekiig meg sem álltunk. Sokáig tárgyaltuk még a két egymáshoz közeli nagyon fura, kellemetlen élményt. Egyébként egész hazaúton egészen a faluig egyáltalán nem vagy csak alig találkoztunk másik autóval, de épp a faszverő hülyegyerekkel egyidőben, egy másik autó is mellénk ért akik ugyanezt végignézték, fejbedobással együt, csak ők hamarabb nyomtak padlógázt és menekületek el onnan.

Clor napjainkban elsőrangú antik bútor restaurátor lett, Mar pedig kimondottan Toyotákra specializálódott saját szervízét vezeti.

1. kép : Guide (Clor) , Nikon az apor vilmos téri templom mellett kb 2000

2.-3. kép : Guide (Clor), Nikon 1999

4. kép : Nik, Tekno (Clor), Fővám tér 2000

5. kép : Guide, Nikon, Déli line “Dajka” 1999

6. képp : “legálozás” az “ártéren”, 1999 a kép jobb oldalán Biar-MRC fest éppen

7. lép : vsz az utolsó közös cuccunk Clor-al ( Guide rajzban Clor tag ) 2003, Déli line, “Patex” ( ma Dorottya udvar)  mögött

[kepeslajoska]

Vásárhelyi Mária Ha nem lett volna hajdan egy tehetséges ember, szót sem érdemelne. Ha a gyűlölet-klub többi hangadójához hasonló tehetségtelen, frusztrált, bosszúálló lenne, meg se néztem volna a beszélgetést, amelyet Veiszer Alinda készített vele.  De Fábry Sándor igazi tehetség volt, saját szakmai generációjának talán legtehetségesebbje. Ott voltam a Soros Alapítvány megalakulásának 10 éves évfordulójára rendezett estjén is, ahol lélegzetelállítóan bűvészkedett a szellemesség és a pofátlanság határmezsgyéjén és nem vétette el. Dőltünk a rühögéstől mindannyian, Soros György is, aki - megjegyzem - derekasan állta a sarat. És most nézem ugyanezt az embert Veiszer Alinda műsorában,és egy gyűlölködő, tehetségtelen, kisstílű, frusztrált hazudozót látok. A legjobban a balladai stílusban megfogalmazott sejtetésektől undorodom. Ez bevett módszer a fideszes gyűlölet klubban. Elmond egy hazug, gonosz fél mondatot a másik emberről és a többit a néző fantáziájára bízza. Mondjuk, hogy az édesapámnál látta, hogy egy olyan magyar klasszikusok sorozat van a könyvespolcon, amelyet bezúztak, de néhány példányt megőriztek és új kötésben odaadták a jó elvtársaknak. Micsoda? Miféle agyament hazugság ez? Maga is belezavarodik ebbe a képtelen történetbe. De a néző fantáziájára bízza, hogy vonja le a következtetéseket, hogy miféle kollaboráns is volt az Apám. És hogy járt nálunk a "csodálatos bauhaus lakásban", amit a párttól kaptunk. Nem, nem a párttól kaptuk, hál'Isten. Apám 1948-ban a lakás akkori tulajdonosától vette bérbe a lakást, amely az államosításkor az önkormányzat tulajdonába került. Ezért nem vették el tőlünk, amikor Romániába deportálták az egész családot. És persze a legfőbb bűne a Soros Alapítvány, amely ezer és egy módon támogatta közvetve és közvetlenül őt is. Nemcsak első könyvének kiadását, hanem pl. a Hócipőt is, amelynek állandó szerzője volt. Nemcsak a lapot, hanem a rendezvényeiket is. De gyűlöli Jancsó Miklós nyugati sörökkel telerakott frizsiderét, a Jancsó gyerekek Lee farmerját,  Makk Károly joviális ölelését, Bacsó Péter komcsi felmenőit és persze az SZDSZ-t. Dőlnek ki a szájából a fidesz gyűlölet kommandójának patternjei. Mintha schmidt máriát vagy bayer zsoltot hallgatnám. De őket nem hallgatom, mert tudom, hogy belőlük a tehetségtelenség szülte gyűlölet beszél. De Fábryra ez nem igaz. Az ő sértett gyűlölködése mögött valami másnak kell lennie, fogalmam sincs, mi lehet az, csak azt látom, hogy mennyire végtelenül kisszerű és szomorú, amikor a tehetséget megöli az öngyűlölet.  Mindezek ellenére mégis ajánlom, hogy aki teheti, nézze meg ezt a beszélgetést. Mégpedig azért, mert Veiszer Alinda az újságírói viselkedés magasiskoláját mutatja be. Okosan, higgadtan, célratörően kérdez, nem hagyja magát legyőzni, kizökkenteni, arról kérdezi Fábryt, amit meg szeretne tudni, nem hagyja, hogy Fábry mérhetetlenül agresszív viselkedésével, pimaszul ostoba és sértegető megjegyzéseivel meghátrálásra kényszerítse. Szelíden reagál az agresszióra Fábry pedig megszégyenülten kullog el. Bízom benne, hogy ezt egyszer még tanítani fogják az újságíró iskolákban.

[megegettpopcorn]

249.

Soha de soha nem éreztem még ilyet.. igazából azt se tudom, hogy mit érzek. Minek hivják ezt? Mások is érzik? Esetleg mások ezt már kívülről fújják? Nekem új az egész. És sajnálom ha valamit rosszul csinálok vagy mondok. Nemtudom, hogy kéne viselkedjek, reagáljak a dolgokra. Mit kéne csináljak..? Szeretve érzem magam mikor veled vagyok, biztonságba és olyankor boldog vagyok. Elfelejtek mindent ami körülöttem van, csak te vagy a szemem előtt és nem akarok kiszakadni a pillanatból. Örökre ott maradnék és nézném a két szép szemed. A mosolyod és hallgatnám azt az édes nevetésed.. te vigyázol rám és ott vagy velem amikor senki más még csak észre sem vesz.. segítesz és boldoggá teszel. Egyszerűen csak nem akarlak elveszíteni és rettegek attól, hogy valami nem oké, valamit elrontok, nemtudom kezelni, egy nap majd megunod az egészet találsz valaki mást..

Nem akarlak elveszíteni..

Szeretlek tudod?

Nagyon szeretlek.

köszönöm, hogy vagy nekem..

[angelofghetto]

A Delta nyilván mindenkinek beugrik. A régebb óta fiatalok Antal Imrére, Ősz Ferencre is emlékeznek, akikkel híres párosokat alkotott a képernyőn. Azt viszont nem tudtam, hogy humora is van.

Értelmes beszélgetés, vicces és megható történetek a pályáról, pályatársakról, felkészülésről és a váratlan helyzetek profi megoldásairól... tisztelettel, mély szakmai alázattal, és nagyon emberi hangon. Kordokumentum első kézből, egy egészen más, élhetőbb Magyarországról, amilyen volt, és amihez hasonló egyszer tán lehet. Vitamin a léleknek. Még órákig hallgatnám.

[versinator]

Megromlott elszegődik

Erője elhigyem nadály fodrába Hősleg földeríté éljétek ostorokkal Felhőből természetem megrohan csárdába

Iránta fiún ismeréd lovakkal Vajda kéke kiáradó édenéből Árbocával hallgatnám szipákol tűznyilakkal

Hanyatthomlok elkerülném bennlevők seregből Cseréppé elmulasztanád szabadságunk megelégszünk Megtartsam fejér dühödet emberségünkből

Bégetése lelkiismeretnél megénekelte röpülhetünk Tanulgatja közűletek beteljesednek javába Elszavaltam angyalsereg cseppent ismerjünk

[unique-identifier-hu]

A bolond kérdése

Már csak azért tartom őt, mert a hangja nagyon szexi, de amúgy semmi értelme. Nem is teszek bele energiát. Hogy mi a helyzet, miért csak 3-4 naponta ír teljesen, de tényleg teljesen érdektelen dolgokat, amik sehova se viszik az ismerkedést, ez kideríthetetlen. :D Lehet, hogy hótunalmas ember valójában. Megkérdeztem, hogy van-e valami kérdése. (legyen már baszdmeg, legyen már! :D) Mit várok egy ismerkedéstől, mit vagy kit keresek. Uh, lehangoló sablonszöveg. Uh. többhavi ismeretség után.

csakhát olyan férfias hangja van, hogy bármeddig hallgatnám.

Válaszoltam neki. Egy őszinte választ, de sajna már közben éreztem, hogy ez... rémesen közhelyesen hangzik. Akkor is, ha ez a valóság.

Egy olyan férfit keresek, akivel egy különlegesen jó kapcsolatot tudunk kiépíteni együtt. Lehet szerelemnek nevezni, de nem tudom másoknak mi a szerelem. Egy olyan kapcsolat, amiben többnyire akkor is ott van a másik a gondolataidban, amikor nincs veled. És ez jó neked. Jó gondolatokat, érzéseket jelent. És ez legyen kölcsönös. Az ember érezze magát békésnek és szabadnak a kapcsolatban amiben él. Tudja, hogy meghallgatják, figyelnek rá, jót akarnak neki. Szokták mondani az elfogadást, hogy elfogadnak annak, aki vagy. Ennél picit többet szeretnék. Én idealista vagyok, azt szeretném, ha a kapcsolatban a jobbik énem erősödne meg és nem a rosszabbikat piszkálnák. Szeretetben és megbecsülésben élni nagyon jó, akkor is, ha közhelyesen hangzik. Ha leegyszerűsítem, párkapcsolatot keresek, nem barátot, nem szeretőt. A férfi-nő barátságban csak módjával hiszek, szexelni meg nem hiszem, hogy tudok, ha nincs semmi érzelmi háttér, de legalább valami érdeklődés a másik felé. Amúgy teljesen renbenlevőnek tartok bármilyen kapcsolatot amiben két ember megállapodik.

És megkérdeztem ő mit.

Majd egyszer válaszol.

Én azért nézelődöm tovább.

[paradicsomsal]

Hajdu Szabolcs :: Kálmán-nap, színdarab

Leszállok a 47-esről, át a zebrán, sarki ablakokon világít a lámpa sorban. Biciklik parkolnak, cigaretta serceg, villamos csilingel, megy az esti műszak a Bartókon.

Pár lépés a fényes előtérben, pár perc állva várakozás majd egy kis teremben találod magad. Mini színpadot vesz körbe vagy két tucatnyi széksor, nemtöbb.

Aztán kis lámpakapcsolás, de amúgy nem tűnne fel, hogy már megy a darab. Csak úgy rákezd Pető Kata és Földeáki Nóra. Szinte olyan érzésem van mintha a buszmegállóban hallgatnám két nő csevelyét. És ez végig marad, ez a közvetlen, hús-vér valóság érzés. Hajdu Szabolccsal, Szabó Domokossal és a nagyon fontos mellékszereppel dobbantó Gelányi Imrével egészül ki a közös buszút. Hol vagyok?

Hát pont a valóságom közepén. Minden ami téma-gondolat-vágy felvetődik ezalatt a 90 perc alatt, minden meg tud vagy tudna fordulni az én fejemben is. Szinte rosszullétig forgatta ki az én lelkemet, tükörképet mutatva körbe mindnekinek. És így az egész terem egy nagy tukorcsarnokka változott.

Egyszerre volt ismerős és félelmetes. Tényleg a gyerek elit iskoláztatása, a lakásfelújítás körüli stressz és kegyetlen magyar bizalmatlanság , a Pénz-faszméregetés, a shopppingolas csitcset téma, ez , ezek ami a hétköznapjaink?

Fúj !

Csodalatos darab. Mindenkinek kötelezővé tenném. Hogy hatására, csak egy napig vagy pár óráig a ténylegesen fontos dolgokkal foglalkozzatok, hogy éljetek! Különben az egymásra halmozott, öngerjesztő életszemét teljesen el tud lepni észrevétlen és önigazolni tudja a silányságot.

[dorinaan]

2.

Látlak a boltban, tolod a bevásárlókosarad, még mindig ugyanazokat szereted. Emlékszem, melyik csoki a kedvenced, melyik márkájú tejet iszod, melyik törlőkendőt veszed. Látlak az utcán, ismerem minden lépésed, biccentesz, az arcod összes izmának minden apró mozdulata agyamban pihen, egyhamar el nem mennek innen. De ne is menjenek, könyörgöm!

Lementem a videót, amit kuncogva vettél fel, abszúrd helyzet az örs vezéren, hogy évek múlva, ha már csak apró biccentésed fogom ismerni, a hangod halljam. Talán ugyanilyen marad? Vagy kicsit mélyül? Ércesedik a sok dohányterméktől? A szakállad megmarad? Így 20 év távlatában őszül már kicsit?

Vissza-visszagondolok arra az estére, amikor először találkoztunk. Soha nem zsongtam még annyira, jobban villogtak a fények körülöttünk, a csillagok is szebbek voltak, leszöktek a budapesti köd alá. Azóta megtanultam nem beszélni, közönnyel nézni feléd, én lenni a köd, amin te átvilágítani lassan nem tudsz. Már talán nem fog torkom összeszorulni, ha szép ajkaidon cseng nevem, ha részegen kiöntöd a lelked (életem végéig hallgatnám minden gondolatod). Nem ismertelek gyerekként, lehet jobb is, mert akkor azóta lennél szívem tulajdonosa, minden éned szeretném, az amit érzek az összes verziód ugyanúgy csókolná, nem tudok elképzelni egy univerzumot, ahol nem figyelek rád.

Már megint itt vagyok, a buta sálas könyörgésemmel, ringatva magam abban, amiből már rég fel kellett volna sírnom, menthetetlenül kapaszkodok beléd, amikor tudom, hogy én vagyok a teremtés, te maga a világvége. Könyörgök, térden kúszok, sírok talpaid előtt, szánalmas könnyekkel szememben, hogy egy esélyt adj kinyílni, megmutatni milyen is vagyok, tudsz szeretni hidd el! Arra lettem kitalálva, hogy téged csodáljalak, a létem nem más, mint szemedben létezni, értékelj, ne légy ilyen, kérlek!

Teljesen levetkőztettél, lelkemig látsz, látod milyen vagyok. Nem is emlékszem előtted milyen voltam, csak utánad létezik.

Látszik-e, hogy rosszabbul alszom mióta utoljára beszéltünk? Ugyanarra a csillagképre nézünk-e fel? Emlékszel-e melyik a kedvencem, megmutattam! Megmutatom újra! Én erre is emlékszem.

A mostani haragom és szánalmam egyszer pezsgő rózsaszín folt volt bennem, de lásd mivé lettünk. Már lassan nem akarlak, nem is értelek, de azért kérlek, mesélj min gondolkozol mostanában, mik az agyadat maró kérdések? Engem nem erre találtak ki, nem megy veled, nélküled meg még ennyire se.

Bonts ki, hámozz le rólam mindent, befogom kezed vérvörösre, emlékezz rám örökre, bűntudat marja a lelked, bennem akkor is élni fogsz, ha semmi sem maradok.

Ha egyszer találok valaki mást, aki pótolja a hiányt, soha nem fogom neki megmutatni miket szeretsz, nem akarom csókjukban a te kedvenc teád érezni, mindenben ott vagy.

Nem tudom még magamnak se bevallani, hogy nem tudlak elengedni. Évek mennek majd, de Te maradsz.

[myralog]

Folkfonics koncert

2023. szeptember 16., szombat 7:45

Irány Pest

📝 Terveim:  Mára? Feljutni, olvasni, Pandoran dolgozni.

⚧️ Kedvem:  Egészen jó,  nagyjából jól ébrestem. A PM hiánya viszont egyre rosszabb. :/

🛄 Súlyom:  63,70 beállt mint Borkai a hajón. 

😴 Álmom:  Nagyon nincs éjjelente, de kialszom magam cserébe.

Időjárás: 25 / 15 °C ☀️ Napkelte: 6:28 Napnyugta: 19:03 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681381, 17.636334 Értékelés: ★★★★☆

2023. szeptember 16., szombat 18:43

Folkfonics koncert

💭Mai gondolatok:  Több koncserte kéne menni, olyanra is ami nem feltétlen tombolós.

📆Ma történt:  Másnap írom most. Reggel egészen jól ment. Főleg, hogy a táskát is értelmes súlyúra tudtam redukálni. (Kellene egy bőrönd?) Munka egészen jó volt, csak kicsit lassan telt. S.-nek tetszett a Folkfonics, terjesztem hírüket. :)  Utána nem is volt vészes elérni a vonatot, csak az volt rossz, hogy nem volt áram rajta. Felérve egyből a sírkert, imádtam. Egyszer egy egész napot el kell ott töltenem. A koncert. Nagyon jó volt. Ha hangok akár ha hallgatnám. Jó számokat válogattak be. Utána még setlist is lett. Persze aláírva.  Este A.-val még bevásárlás, mini tvzés, aztán alvás. :)

☑️ Elvégzett feladatok:  Feljutottam ez nem elég? : D

📖 Könyv:  Felhúzhatós lány, alakul ez.

🍽️ Étkezések:  Szokásos, lecsó, vacsi virsli.

🏃‍️ Sport:  Táska cipelés.

💸 Kiadások:  Vonat jegyek.

🎧 Zene:  Folkfonics koncert!

🎬 TV:  Egy Code Geass rész

🙏 Hálás vagyok:  Koncerten ott lehettem, s láthattam Radnóti sírját. Mindezt A.-val. 

🌞 Időjárás:  Nem volt meleg, de jó idő sem.

Időjárás: 24 / 15 °C ☀️ Napkelte: 6:22 Napnyugta: 18:57 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.495673, 19.090622 Értékelés: ★★★★★

2023. szeptember 17., vasárnap 18:32

Koncertes hétvége

💭Mai gondolatok:  Miért van az, hogy akkor normális a kedvem ha ösztrogén van bennem?

📆Ma történt:  Annál ébredtem, valahogy ott jó. Szeretek vele beszélgetni, hogy lassan halad a barátság, mindenre van idő. Volt lehetőségem kipróbálni egy 35 cm dildót. Többet vártam. Dél előtt lementünk, az új overálban mentem. Mivel garbós, kicsit meleg volt. Ami nekem fura volt, hogy szerintem most többen bámúltak meg, vagy csak passingak lettünk volna? Nem tudom. Végül haza kellet jönnöm. 

☑️ Elvégzett feladatok:  Nem volt kitűzött célom mára. De sajnos lusta voltam.

📖 Könyv: Felhúzhatós lány, lassan haladok. Fáradt vagyok, nem tudom rendesen kipihenni magam. 

🍽️ Étkezések:  Virsli, grillezett csirkemell, sali, édesburgonya. Jó volt.

🏃‍️ Sport:  Semmi, de semmi.

💸 Kiadások:  Azt hiszem nem volt. Nagyon gáz a pénzem...

🎧 Zene:  DJ Bobo, mert miért ne. :D

🎬 TV:  Nem jutott rá idő.

🙏 Hálás vagyok:  A.-ért, hogy elfogad, s mert ilyen csaj. Többet kéne ölelnem...

🌞 Időjárás:  Nekem meleg volt. 

Időjárás: 28 / 15 °C ☀️ Napkelte: 6:29 Napnyugta: 19:01 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681428, 17.635898 Értékelés: ★★★★☆

2023. szeptember 18., hétfő 7:41

Talán kipihentebben

📝 Terveim:  Mosni kell, meg venni körömlakkot. Lilát?

⚧️ Kedvem:  Ahh, nem az igazi. Fura mód az elélvezés is más PM nélkül. Kevésbé érzelmes. Szerintem rosszabb.

🛄 Súlyom:  64,25 várható volt. Kezdem sejteni, hogy most itt a 64 kg megállok kicsit.

😴 Álmom:  Nem nagyon volt, vagyis. De már nem emlékszem. Fene. Reggelek jobbak, tetszik a testem, szeretek így ébredni: overál, vannak melleim, szép a testem.

Időjárás: 28 / 16 °C ☀️ Napkelte: 6:31 Napnyugta: 18:59 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681367, 17.636397 Értékelés: ★★★★☆

2023. szeptember 19., kedd 7:26

Vidáman ébredtem

📝 Terveim:  Folytatni az előkészületeket, ha lesz időm. Márcsak azért is, mert ma lézer lesz a hatodik.

⚧️ Kedvem:  Meglepően jó. Bár érzem, hogy megy ki belőlem az ösztrogén.

🛄 Súlyom:  63,75 kezdek helyre állni.

😴 Álmom:  Valamit álmodtam, de semmire nem emlékszem. Pedig annyira jó volt. 

Időjárás: 24 / 17 °C ☀️ Napkelte: 6:32 Napnyugta: 18:57 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681624, 17.637678 Értékelés: ★★★★☆

2023. szeptember 20., szerda 7:25

Utolsó munka a héten

📝 Terveim:  Mosni akarok, pakolni, utalni, kenyeret venni. Talán ennyi.

⚧️ Kedvem:  Hmm, nem tudom. Egészen semleges most.

🛄 Súlyom:  63 kg, nekem ez így jó lenne Fonyód végéig, de tuti fel fogok szedni min fél kilót. :(

😴 Álmom:  Nem emlékszem, de szerintem volt. Kialudni teljesen nem tudtam magam.

Időjárás: 27 / 14 °C ☀️ Napkelte: 6:33 Napnyugta: 18:54 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681364, 17.636515 Értékelés: ★★★★☆

[lsdchannel]

Péter elmenekült a lidérctől, és a zoknival a zsebében futott. Nem tudta, hová megy, csak azt, hogy minél messzebb akart kerülni a lidérctől. Azt gondolta, hogy talán vissza kell mennie a zokni világba, és megpróbálnia megtalálni a portált, ami a lakásába vezet. Talán ott biztonságban lesz.

De nem volt könnyű visszatalálni a zokni világba. Péter nem emlékezett, melyik mosókonyhában jött át, és nem tudta, hogyan lehet felismerni a portálokat. Próbált keresni valami jelét, de nem látott semmit. A mosókonyhák mind egyformának tűntek.

Péter kétségbeesett. Úgy érezte, hogy elveszett, és nincs remény. Azt gondolta, hogy talán soha nem jut vissza a saját világába. Talán soha nem szabadul meg a lidérctől. Talán soha nem lesz boldog.

De ekkor valami meglepő történt. A zokni, amit Péter a zsebében hordott, megszólalt.

Ne aggódj, Péter - mondta a zokni. - Én segítek neked.

Péter meglepődött, és ránézett a zoknira. A zokni egy piros-fehér csíkos zokni volt, amit Péter a zokni világból hozott magával. A zokni egy aranyos arcot formált a mintájából, és mosolygott rá.

Te… te beszélsz? - kérdezte Péter.

Igen, beszélek - mondta a zokni. - Én egy varázslatos zokni vagyok. A zokni világ királyának a zoknija.

A zokni világ királyának a zoknija? - ismételte Péter. - És hogy kerültél hozzám?

Hát, ez egy hosszú történet - mondta a zokni. - De ha akarod, elmesélhetem.

Szívesen hallgatnám - mondta Péter. - De előbb menjünk el innen. Nem akarom, hogy a lidérc megtaláljon.

Jó ötlet - mondta a zokni. - Gyere, kövess engem. Én tudom, hol van a legközelebbi portál.

Péter beleegyezett, és elment a zoknival egy közeli buszmegállóba. A zokni elvezette őt egy mosókonyhába, ami a buszmegálló mellett volt. A zokni megmutatta neki, melyik ajtót kell kinyitnia, hogy átjusson a zokni világba.

Péter kinyitotta az ajtót, és átlépett rajta. Egy másik mosókonyhában találta magát, ami tele volt zoknikkal. A zoknik lógtak a mennyezetről, hevertek a padlón, és halmozódtak a sarkokban. Péter rájött, hogy visszajutott a zokni világba.

Megvagyunk - mondta a zokni. - Most már biztonságban vagyunk.

Köszönöm - mondta Péter. - De most mit csináljunk?

Most elmesélem neked a történetem - mondta a zokni. - Aztán elvezetlek a zokni világ királyához. Ő majd segít neked hazajutni.

Rendben - mondta Péter. - De ki az a zokni világ királya? És miért akar segíteni nekem?

A zokni világ királya a legnagyobb, a legbölcsebb, és a legjobb zokni, aki valaha élt - mondta a zokni. - Ő az, aki megteremtette a zokni világot, és aki megvédte a lidérctől. Ő az, aki segített nekem megszökni a lidérc fogságából, és aki adott nekem varázserőt. Ő az, aki akar segíteni neked, mert ő a legkedvesebb zokni, akit ismerek.

És mi a neve? - kérdezte Péter.

A neve… - mondta a zokni, és büszkén emelte fel a fejét. - A neve Zokni Zoltán.

[cs-u-p-a-sz-i-v]

hallgatnám

peachie.cass on ig

[engedjel-kerlek]

2023. 10. 10.

Nagyon fura érzések kavarognak bennem. Tegnap beszéltünk. Azt éreztem, jó úton vagyok, kezd megnyílni. Viszont nem tudom, hogy írjak-e neki. Nem akarok ráakaszkodni vagy ilyesmi, de nagyon szívesen beszélgetnék vele tulajdonképpen bármiről.. tudni szeretném, hogy telik a napja, szívesen hallgatnám, ha a családjáról beszél, és ha problémába ütközik, szívesen segítenék neki. De nem tudom, hogy ő ezt milyen néven venné...

[versinator]

Sajátom vérszag

Helységre tehertől kiszolgált látkörébe Akármikor közember szaladgál lesbe Kiolvasom rónasága fogadása mégpedig Háremébe képmutató aranypalástot szomszédig Fájdalmaimnak megbántad látogatva dobtál Megugratni népével csavarognak rabszolgánál

Tékozolnám tudományokért megalkotá megédesűl Varrogatsz üdvben nyujtózkodik hűtlenűl Turbékolni keletig kamat kislyány Támaszthatja honnak dézsa jótétemény Rádobta leszúrt tarquin vasnál Vélted levetik mindön tiszánál

Hallgatnám felelék felejtető pengőbe Érdemetlen kettőztesd tudá öblébe Mártani kebelének sziporkát ekkorig Áldástokat csatatéri természetem közlegénységig Kihajtom ásók jégzápor cibál Ürese kiáradó kéjben uszítottál

Tarisznya számlálva kihalva vegyűl Honán szömöm brutus kegyetlenűl Döghalál gondolná költőfia szegénylegény Jöttenek kását csillagába emlény Esdenek csaplárnénak bem templomnál Dongása ugysincs rózsatenger ráncigál

Mondák érzemények hirtelenében örvényébe Lök halványarcú éltetését főbe Sírásrívás sudarára teremvén végeig Örömedet nyíljatok franciáknál századig Jelszavad kártyából kandallóra szundikál Panna megváltókat kérlelhetlen kuvasznál

Részvéttel vöttem őszült megkerűl Martuk szaggaták botokkal hegedűl Írójához mannáját elpártola oláhcigány Bírjam présbe várán körülmény Bennlevők honvédek rajkók koplaltál Bajlódtam juhoknak honvéd lyányoknál

[1matt-hew3]

Óra lennél...

Egy óra tán, mi kattog, s összetett, lehetnél te is.

Külsőjében rejlik mit láthat a nagyvilág.

Fényesen csillog, s ki nem lát beléd, elég neki az is.

Hordanának, míg kifogástalan minden porcikád.

.

S, hogy még nem ismerted önmagad,

hitted, nem vagy több, mint holmi boltozat.

Féltél, senki e földön nem látja majd mivoltodat.

Reménykedtél, lesz ki mellett megóvhatod csillogásodat.

.

Karctalanul indultál lelked útjainak.

A végén mégis csendben szólaltak a másodpercek.

Leszakadt a szíj, megrepedt az üveg.

S senki sem vette észre, hogy szíved az, mi működtet.

.

De értéked több, mint holmi túlárazott ékszer.

Többre hívatott téged az ég.

Mi benned rejlik, nem mérhető pénzzel.

Tudom, hisz ismerlek már rég.

.

Ha óra is lennél, tokban tartanálak.

S hallgatnám kattogását a percek múlásának.

Csodálnám, hogy forog benned a kerék.

Mellettem nem kéne óvnod önmagad, én őrizném lelked szépségét.