#e is Adnia

[stegal]

Olvastam, megírom..

Egy kisfiú hat éve várt egy kistestvérre.

És a pici lány végre megszületett.

Sajnos súlyos probléma lépett fel és vérátömlesztésre volt a babának szüksége.

Mivel a legalkalmasabb donor a bátyja lett volna, a szülők megkérdezték tőle:

-Adnál e vért a kishúgodnak ?

A fiú elgondolkodott és megkérdezte, hogy - Akkor élni fog ?

-Igen , akkor életben maradhat.

-Gondolkodhatok ezen estig, kérdezte komolyan a gyermek ?

-Persze..

És este a fiú csak annyit mondott, – Benne vagyok..

A kórházban a nővér egy takaróval eltakarta a vérvételt,

mert látszott, hogy a fiú nagyon ijedt..

-Készen is vagyunk, most feküdj le kérlek..

-Nővér ! Még hány percig élek? Mikor halok meg ?

Akkor derült ki hogy végig azt gondolta, az összes vérét oda kell adnia.

És akkor Ő hal meg. De ennek ellenére beleegyezett.

Hogy a hugi, akire olyan régóta várt élhessen tovább helyette.

[progarden]

"A gyerek életben maradása a szó szoros értelmében azon múlik, hogy a szülei gondoskodnak-e róla, vagy sem. A gyerek tehát ösztönösen (azaz biológiai hajtóerőknek engedelmeskedve) azon van, hogy szüleit rávegye arra, hogy gondoskodjanak róla. Más szóval elemi érdeke, hogy kikényszerítse szülei szeretetét. Tegyük fel, hogy a szülők nemigen tudnak mit kezdeni azzal, ha a kicsi sír: esetleg tartanak tőle és tehetetlennek érzik magukat. Ha így van, sokkal szívesebben törődnek vele akkor, amikor hallgat. A közeledés és távolságtartás e mintázatából a gyerek – mágikus világképe alapján – ezt a következtetést vonhatja le: apa és anya csak akkor szeretnek, ha nem mutatom ki az érzéseimet. Tehát úgy maradhatok életben, ha az érzéseimet nem élem meg. Ha ez a helyzet, felnőttként az autonómia eléréséhez a következő dolgoknak kell megtörténniük (akár terápiás segítséggel):

1. Az egyénnek fel kell ismernie, hogy életének egyik irányítója a Ne érezz! gátló parancs. E ponton érthető és természetes, ha dühöt vagy keserűséget él meg.

2. El kell ismernie, hogy e gátló parancsot annak idején ő maga építette be sorskönyvébe, saját gyermeki döntésével, mert az adott élethelyzetben a gyerek képességeivel nem értette meg a történéseket. Tehát nem indokolt, hogy emiatt szüleit vádolja.

3. Meg kell értenie, hogy amikor e döntést hozta, akkor – abban az életkorban, az adott körülmények között – ez jó és hasznos döntés volt. Tehát nem indokolt, hogy emiatt önmagát vádolja.

4. Fel kell fognia, hogy a körülmények megváltoztak: életben maradása most már akkor is lehetséges, ha szülei nem szeretik őt.

5. Be kell tehát látnia, hogy az egykor érvényes gátló parancs immár érvénytelen.

6. Az érvénytelenített gátló parancs helyébe engedélyt kell adnia magának arra, amit a parancs egykor tiltott." Birtalan Balázs: Kilépés a sorskönyvből - megrendelhető itt: https://nyitottakademia.hu/webshop/konyv/birtalan-balazs_kilepes-a-sorskonyvbol-6547

[drakvuf]

Kőgazdag fiatalok 13: King Kong, a nagybácsi

PSG Ogli és a kis csapata elugrik enni egy jót a Türkizbe, az előző részben megismert Amir éttermébe.

A férfi üdvözli a Guglit (Olivért), King Kongot (Papaszítát) és az új srácot, akinek még nincs neve.

A tulaj elnevezi Djangonak, mert kiskorában őt is így hívták. Megjegyzi milyen jóképű a srác. Elindul a továbbképzés. Legközelebb elegánsabban kell öltöznie az újoncnak, hogy pacek legyen.

Amir prezentálja a PSG Ogli nevével kirakott óriás pitát. Azt mondja az új gyereknek, hogy ha híres lesz, ő is kap egy ilyet.

Papaszíta megint azon gondolkodik megéri-e az a havi ötmilla ezért.

Elkezdik tömni a majmot, meg a gorillát. Olivér vázolja az új fiúnak, hogy mi a terv. Befogja mutatni a legkomolyabb embereknek, illetve elviszi fodrászhoz és edzőterembe is. Papaszíta megjegyzi, hogy nála erősebb nem lehet.

Kell egy instagram név is a srácnak: psgamir6ofisöl

Ezután a társaság mottóit tanítják meg a fiúnak. Három is van: Kis pénz, kis foci Kedvességem határtalan Minden középszerű

Amir szerint fontos, hogy a társadalom fele pozitívan vélekedjen egy influenszerről és hogy példaképpé váljon. Olivér hozzáteszi, hogy annak idején ezt a leckét ő is megkapta a férfitől, mert bűnözőkkel fényképezkedett és kapott érte egy lebaszást.

Báránybordát és egyéb húsokat hoznak a társaságnak. Úgy néz ki Amir mégsem lett vegetariánus.

Olivér lefényképezteti a tálat az újonccal és mondja neki, hogy ezt fel kell tolni instára. Lássák az emberek milyen jól élnek.

Amir szerint Ogli nagyon jól öltözködik és segíthetne a fiúnak új ruhákat választani.

Végül érkezik a desszert. Készülnek a képek és videók instára, ahogy tanulta Django.

Az ebéd után PSG Ogli és Papaszíta visszaszerzi Szimbát. Következő lépésben meg Olivér visszahódítja Vikit.

A lány örül a fiúnak és a kutyának is, mert hiányoztak neki. Azért megkérdezi honnan tudta, hogy itt van éppen. Ogli beismeri, hogy kamu profilról stalkolta instán.

Papaszíta szól a fiú érdekében pár jó szót és a lány beadja a derekát.

Meglepetéssel készült Olivér: elviszi Vikit léghajózni.

Egy hatalmas csokor rózsával is kedveskedik a lánynak. Állítása szerint az összes rózsát felvásárolta a boltban. A csomagolással laza húsz percet küzd, de a Viki így is örül neki.

Megkérdezi Olivért hány szál rózsa van a csokorban, de a fiú nem tud számolni.

Emelkednek és kiderül, hogy Ogli nagyon fél a magasságtól. Recsegni kezd valami a léghajón, ami nem segít a hangulaton.

Papaszíta Szimbával figyeli az eseményeket.

Nagyon idegesen száll ki a léghajóból Olivér. A lány szerint szép kis férfi, mert majdnem elsírta magát fent.

A nagy izgalmak után Olivér parfümöt akar venni az ország legkomolyabb parfümériájában. A fiú Papaszítát arról faggatja, milyen illatokat szeret, mert érdekli a világa. King Kong a fűszereseket kedveli.

Nem csak shoppingolni hozta magával a testőrt, hanem azért is, mert komoly dolgokról akart beszélni. Bár alkalmazottakhoz nem szokott közel kerülni, de nagyon megkedvelte a férfit és a nagybátyjának tekinti. Papaszíta megtisztelve érzi magát. Reméljük ez nem azt jelenti, hogy már nem kap fizetést.

Olivér hálája jeléül két parfümmel lepi meg az öreget.

Az egyiket azért kapja, hogy mindig az legyen rajta, amikor nála dolgozik. A másikat magáncélokra használhatja.

Jó tett helyébe jót várj.

Mettához az esküvői fotózás előkészületei közben kapcsolódunk be. Érkezik a lovagja a második randira: Schmuck Andor.

A lány nagyon örül neki és azt mondja nagyon jól néz ki. Megjegyzi, hogy ez a legszebb szett, amit eddig a férfin látott.

Elkészült a menyasszony, de a cipellőt még rá kell adnia a hercegnek.

Sajnos Schmucki nem elég rutinos, mert eddig csak idős hölgyekre adta fel a mamuszt és a papucsot, de nagy nehezen felszenvedik a cipőt.

Elkezdődik a fotózás. Metta nagyon élvezi és azt mondja teljesen bele tudja élni magát a szerepbe, hogy éppen házasodnak.

Bevonul pár fiatal lány, akik a koszorúslányok lesznek a fotózáson.

Andor egyből bókolni kezd a hölgyeknek, ami zavarja Mettát. Kint folytatják a fotózást, de a politikusnak tériszonya van és az életéért küzd.

Felhúzzák egymás ujjaira a gyűrűket, aztán Metta közli a férfivel, hogy amúgy ő nem akar férjhez menni.

Schmukinak bejönnek a koszorúslányok, amire Metta nem reagál túl jól. Andor szerint a lány féltékenysége az első feleségére emlékezteti.

Mindenesetre mindketten jól érezték magukat a fotózáson. A harmadik randin vacsorázni viszi Mettát a férfi.

Kata Amerikában van, hogy találkozzon az ingatlanossal, aki át fogja baszni.

Megnézik a lakást. 2 milliárd forintba kerül. A nő odáig van érte, viszont majd személyzetet kell felvennie, hogy rendben tartsák.

A lakásnézés után találkozik Viktorral, akit az instáról ismer és azt kell tudni róla, hogy itt él.

Arról érdeklődik a nő, hogy milyenek itt a lehetőségek. Mindent lehet. Viktor szerint nagyon nyitott és elfogadó itt a közösség és sok a vegán.

Kata elmeséli, hogy ingatlanos szeretne lenni idekint. A férfi figyelmezteti, hogy nem egyszerű engedélyt szerezni. Van ismerőse, akinek 2 évet kellett várnia erre.

Aurél kerti partit szervezett, amire meghívta Hercegéket, a barátnőjét, Larát, meg még valami random gyereket. Sajnos nem túl gyakorlott vendéglátó és a grillel se bánik túl jól.

Csabi szerint nem illik üres kézzel vendégségbe menni, ezért egy csokorral érkezik, de nem virág-, hanem pénzcsokorral.

A vendéglátó nincs elájulva az ajándéktól, de belátja, hogy ha már hoznak valamit, akkor pénzt hozzanak. Herceg megkérdezi Larát, hogy újra együtt vannak-e? A lány nem túl lelkesen azt mondja, hogy igen.

Aurél elég ellenséges mindenkivel. Kivéve Nikoval, a kis malackával.

Csabi basztatja a srácot, hogy mi ez a foscsi hangulat? A vendéglátójuk, erre további morcoskodással felel.

Végül felfedi a fiú mi a baja. Zavarja, hogy amikor Olivér is a társaságban van, Csabi mindig a seggét nyalja.

Azt mondja Herceg, hogy ez azért van mert Oglira mindig számíthat. Emellett együtt járnak edzeni és nyaralni is. Ez még egy döfés volt Aurél szívébe, mert vele nem megy nyaralni. Érzi Csabi, hogy elszólta magát, ezért elkezd a grillezésről beszélni inkább.

Bedobja, hogy megsüthetnék Nikot, mert Isten azért teremtette a malacokat, hogy megegyék őket. Aurél természetesen megvédi a kis kedvencét és visszatereli a szót Olivérre. Pár dolgot Csabi fejéhez vág, amiket kisípolnak.

Herceg felhozza Leti névnapi buliját, amikor egyedül Olivér védte meg a Filip-Metta koalíciótól. Végül megpróbálja rendezni a szitut és megkéri Aurélt, hogy üljenek le kicsit beszélgetni.

Csabi megkérdezi, mikor veszi el Larát. Egyik fél se reagál pozitívan az ötletre. A fiú szerint a lány egy paraszt és elmegyógyintézetbe kéne tenni.

Elkészült a csirke. Kicsit túlságosan is. Mindenhol füst.

Mindenesetre esznek belőle, bár Csabi azt mondja nem szereti a csirkét, csak a mellét.

Aurél belátja, hogy nem sikerült jól a buli, bár természetesen ez nem az ő hibája. Elmennek a vendégek, a fiú ráhagyja a rendrakást a barátnőjére.

Megjegyzés 1: Tegnap olvastam egy cikket arról, hogy Szandinál olyan jól sikerült a botoxolás, hogy lebénult átmenetileg az arca. Emiatt nem tudott valamelyik forgatáson részt venni. Valszeg ez lehetett az.

Megjegyzés 2: Amir eredeti neve Cengiz Korkut. Nem értek a török nevekhez, szóval nem tudom, hogy lett Amir. Az is lehet, hogy félreértem, mert Olivért néha nehéz érteni.

Megjegyzés 3: Kata borzalmasan unalmas. Ha lesz második évad remélem lecserélik.

[gerywhite]

Rajtad ez már nem segít, de soha semmit nem fizetünk ki előre Magyarországon, csakis akkor, ha már a kezünkben van. Amit előre kifizetsz, az csak a futáron múlik, hogy eljut-e hozzád, mert a láncban mindenki más megkapja a jussát, mire ő felveszi a csomagot.

Amúgy az írásos panaszra 30 napon belül kell érdemi választ adnia a cégnek.

Amúgy mit kell olyankor tenni, ha a csomagszállító cég ellopta a csomagom?

Egyszer kaptam egy emailt, hogy náluk van a csomag, majd kézbesíteni fogják. Aztán egyszer csak kaptam egy emailt, hogy kézbesítették. De nem kézbesítették. Valószínűleg a futár lenyúlta.

Írtam nekik levelet, egyszer még válaszoltak, hogy átadják a panaszkezelésnek, aztán majd, ha onnan válaszolnak, akkor majd válaszolnak nekem is. Ez volt egy hete. A következő levelemre már nem válaszoltak. Most jelentsem fel őket egy 3 ezres pontymatracért?

[girlfan100]

fan idols yayy

[rovidrandommesek]

Az út

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, élt egyszer egy legény. Kis farmján tengette napjait, közben növényeit nevelte, éjjelente a baglyával, Uhu-val játszott. 

Így teltek az évek, amikor egyszer a távolban feltűnt egy gyalogló leány egy nagy táskával. Ahogy egyre közelebb ért a farmhoz, kiderült, hogy nem is akármilyen leány, szépségét megirigyelhették volna hetedhét országban is. A farmhoz érve megszólította a legényünket, és útbaigazítást kért. Mint kiderült, egy fontos egyetemi feladatot kellett teljesítenie, és ahhoz át akart kelni az országon. Útbaigazítás után indult is tovább, a legény próbálta izmos felsőtestével felkelteni a figyelmet, de a lánynak úgy tűnt ez nem imponált, így megkérdezte, hogy nem-e tarthatna vele egy darabig. A leány beleegyezett, mire a legény beszaladt, hogy felkapja baglyát (okos madár volt az, érdemes volt őt is vinni mindenhova) és a tarisznyáját. 

Elindultak hát közösen, a legény érdekesnek találta ezt a folyamatot, gyaloglás közben néhol elértek egy-egy elszigetelt házikóhoz, ahol a leánynak sokszor át kellett adnia különböző érdekesebbnél-érdekesebb könyveket, mint egy “Alkímiai alapismeretek” vagy egy “Bevezetés a pszichológiába”. Néhol pedig kaptak is, a “Szexuálpszichológia” könyv láttán a legény elgondolkozott, hogy vajon mivel is foglalkozik a leány, de kiderült, hogy ez a tanulmány igen sikeres volt a legtöbb diák szabadon választható kreditjei között. Sokat beszéltek útközben, a leány mesélt magáról, elmondott rengeteg információt, aminek a legény nagyon örült, szívesen hallgatott bármit tőle. Ő is beszélt magáról, ami megnyugtató volt, nagyon ritkán érezte, hogy szívesen beszél másoknak. Uhu is gyakran okoskodott, szeretett latinul beszélni, hogy még okosabbnak tűnjön, így sokszor a felét sem értették annak amit mondott.

Pár hét elteltével elértek egy kunyhóhoz, ahol egy idős néni lakott. Nála töltöttek egy napot, mivel nagyon rossz idő volt, nem volt érdemes azonnal tovább gyalogolni. A hölgy nagyon bölcs volt, mint kiderült, és a leány sok nehézségről beszélt neki, amik nyomták a lelkét. A néni erre elmosolyodott :

- Segíteni fogok Neked ezekben a problémákban kedves leány! Telerakom a táskád, és egy másikat is adok hozzá, tele könyvekkel. Úgy látom okos madár ez az Uhu, sétáljatok 7 napot és 7 éjszakát, majd kérdezzétek meg a baglyot, hogy mire kellett ez a sok súly.

Az utazók nem értették a dolgot, de megköszönték a néninek a segítségét. Majd folytatni akarták az útjukat. Igen ám, de a két táska annyira nehéz lett, hogy alig tudták őket elvinni és kínszenvedés volt gyalogolni velük. Az első két nap nagyon megerőltető volt a táskák súlya alatt, majd idővel kicsit könnyebb lett. Miután 7 napot és 7 éjszakát gyalogoltak, már alig tűnt fel nekik az extra súly. Aznap este a leány a bagolyhoz fordult:

- Uhu, miért volt jó ez, hogy a néni adott nekünk még súlyt? Nem érzem, hogy segített volna ez bármiben is…

- A néni azért adta a sok súlyt. - Kezdte a bagoly - hogy felismerjétek, hogy ki lehet őket dobni… Elmagyarázom. Nagyon sokszor megyünk át az élet ösvényén fölösleges terheket cipelve. Aggódások, félelmek, túlgondolások, párkapcsolati nehézségek…. Sokszor észre se vesszük mennyi terhet cipelünk magunkkal, és könnyű hozzászokni, ha az ember nem foglalkozik vele. De ha felismerjük, leülhetünk, és átgondolhatjuk mit vigyünk magunkkal tovább, és mit érdemes elhagyni!

Az utazók erre kidobálták a táskák tartalmának a felét, természetesen figyelve arra, hogy szelektív szemetesbe dobálják a könyveket, és megkönnyebbültebben haladtak tovább.

[your-blood-is-my-drug]

Levél magamtól magamnak

Szia. Elkell mondjam, hogy utállak. Lakótársak vagyunk, de bárcsak egyikünk költözhetne. Nekem, mindegy ki. Bár ha én mennék te is jönnél. Összevagyunk kötve. Ez a szerződés-amit nem kérdeztek meg, hogy aláírunk-e- örökre szól. Nem kérdezték, hogy nevünket adjuk-e hozzá, de mégis mennyit hibáztatnak egy olyan dologért, amit ránk kényszerítettek. Most pedig veled maradtam. Magammal. Nem bírom, megfojtasz, megölsz. Tudom, hogy te is ugyanúgy gyűlölsz, haragszol rám, és legszívesebben eltüntetnél. Mintha sosem léteztem volna. De egyek vagyunk. Nem lehetek más, mint saját magam. Nélküled nem létezhetek, de veled sem. Egyikünknek fel kell adnia. Te vagy az elmém és a testem. Én vagyok az elmém és a testem. Mindketten mást akarunk, attól függ éppen ki melyik szerepben van. -A test élni akar, küzd az elméért. Megad neki mindent amire szüksége van. Az elme megakar halni, sőt szimplán csak elakar tűnni. Sosem akart létezni, mostpedig tudja, hogy fájdalmas lenne a távozása. Nem érdemli meg a gyászt. Az elme kínozza a testet. Nem eszik, bántja magát, csak, hogy ne érezze úgy, hogy egy börtönbe van zárva. Nem tudja, hogy a börtönből hamarabb csak jó magaviseltért lehet szabadulni. A szereplők elbaszottak, a film szarul rendezett.- Egyikünk sem ölheti meg a másikat, a beleegyezése nélkül. Az egyikünk gyáva, a másik élni akar. Ez egy egyszemélyes háború kettőnk között, 'melyet senki nem lát. Sajnos belekeveredtünk ebbe, én sosem igazán szerettem volna, dehát a külső tényezők. Egy háborúba van nyertes, vagy vesztes. Esetleg köthetnénk békét. Bár sosem lennélek képes igazán szeretni, de legalább ha én lennék az elme nem akarnálak megölni. Beletőrődnék, hogy élni akarsz, én szimplán csak érzéketlen maradnék

U.i:sajnálok mindent.(magamtól magamnak)

[stickalittle]

Én nem fintorogtam. Megállapítok tényeket. A megoldás pedig az lenne, hogy a választási rendszer megváltoztatását kell követelni, és propaganda elleni törvények meghozatalát kiharcolni. És ehhez a legnagyobb ellenzéki pártnak kell az alapot adnia. Csak ezért érdemes nyerni az ellenzéki térfélen, hogy valaki ezt a munkát el tudja végezni, a háta mögött jelentős felhatalmazással erre. A legnagyobb ellenzéki pártnak kell legfőképpen azért dolgoznia, hogy mindegyik ellenzéki párt ezzel egyetértsen, és ebben kövesse, ebbe a munkába beszálljon, mindegyik ezért dolgozzon. Semmi mást nem kell jelenleg követelni, csak ezt. Ha pedig ezt nem érik el, akkor bojkottálni a választást. És amelyik ellenzéki párt ebben nem vesz részt, azt megbélyegezni, hogy Orbán fiókpártja. Ha el tudnák érni, hogy egy választásra nem megy el a lakosság 70%-a (az ellenzékiek + aki szarik a politikára), akkor nem lesz legitim Orbán rendszere. Ha ez a két tábor pedig 80%-ot kiadna, ami még jobb eredmény, akkor Orbán rendszere 20%-nyi választótól kapna 98%-os felhatalmazást, ami csúnyán fest nemzetközi porondon, és gyakorlatilag Orbánnal egy légtérben mutatkozni komplett öngyilkosság lenne bármelyik külföldi politikus karrierjében. Ezt a felállást Orbán is szeretné elkerülni, ezért lenne zsarolási potenciál az ellenzéki pártok zsebében a választási törvény megváltoztatásához, és a propaganda visszaszorításához. Csakhogy jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt pont nem venne részt egy ilyen munkában, és pont azt hirdeti, hogy választáson leváltható a Fidesz, ami orbitális tévedés, és minden szám azt mutatja, hogy pont nem. Vagyis Magyar Péternek jelenleg eszében sincs elvégezni azt a munkát, amit Gyurcsány sem végzett el, amikor még a DK volt a legnagyobb ellenzéki párt. Mert Magyar Péter sem fogja leváltani Orbánt választáson, amíg ez a munka nincs elvégezve. És bizony, ha 2026-ig ez a munka nem lesz elvégezve, akkor valóban mondhatom, hogy én megmondtam, csak ez senkinek nem jó. Magyarországnak meg kifejezetten baszott mindegy, hogy én királynak tartom-e ezt, vagy sem, de számomra sem király, mert én attól pont nem leszek elégedett, hogy igazam van abban, hogy egy fos országban élek.

Mióta mondják, hogy le kéne menni vidékre. Most jött MP, lement vidékre, elvégezte a munkát, és mindenki fanyalog. Lehet fintorogni, hogy trágya-szaga van, de ő fogta meg egyedül a vasvillát, és máshogy nem lehet kiganyézni Magyarországot.

Hogy ki lettem röhögve itt ezzel a 2018-as választások előtt... Na mindegy. Mondjuk az is igaz, hogy budapesti bicikliúttal nehéz Rakamazon kampányolni.

[algebraicvarietyshow]

Magyarországnak választ kell adnia arra, hogy korszerûsíteni tudja-e gazdaságát, oktatását, igazgatási rendszerét. Választ kell adnia, hogy gátat tud-e vetni a társadalom végletes kettészakadásának, biztosítva az elszegényedett millióknak legalább a majdani felemelkedés reményét. Választ kell adnia arra, hogy mindeközben képes lesz-e fenntartani az egyéni szabadságjogok és a demokratikus intézmények mûködõ rendszerét. Választ kell adnia, hogy képes lesz-e az alattvalók örökül kapott társadalma helyett megteremteni a végre szabad, kezdeményezõképességû polgárok társadalmát. Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez a polgárok szolidaritását, összetartozás-tudatát kifejezõ közösségek létrejöttét és fennmaradását elõsegíteni. Választ kell adnia, hogy képes lesz-e mindehhez olyan kulturális és erkölcsi környezetet teremteni, amely az emberi-polgári értékek kiteljesedését segíti. Választ kell adnia arra, hogy képes lesz-e megõrizni az élhetõ és lakható formában, a természetes és mesterséges környezetünket. Magyarországnak választ kell adnia önmaga és a világ számára, akar-e, tud-e, és ha igen, hogyan, részt venni az emberiség elõtt álló kérdések megválaszolásában.

jó kérdések

[drakvuf]

Házasodna a gazda VI/2: A favágók szexuális élete

Ebben a részben is csak József és Gergő gazdákkal foglalkozunk. Ma mindkettőjüknek le kell szűkíteniük a hölgyek körét 4-4 főre.

Az előző részben József gazda a mezőn imádkozott és sírdogált, amiért nehéz a döntés. Isten meghallgatta a férfi siralmát és leküldte hozzá Anikót, hogy segítsen neki rendezni a gondolatait.

A műsorvezető először a hölgyekhez ül le egy kicsit és megkérdezi őket, hogy tetszik nekik a faszi. Nagyon pozitívan látják a férfit. Azt mondják kamerán nem is igazán jött át micsoda fantasztikus ember a gazda.

Visszatér az imájáról József és Anikó egyből lecsap rá. A férfi kicsit bánja már, hogy tíz nőt hívott, mert nagyon fog fájni neki, hogy most többnek is ki kell adnia az útját. Abban bízik, hogy az Úr segít neki a döntésben.

Anikó megunja a keresztény agymenéseit és visszakíséri a hölgyekhez. A gazda nekik is elmondja, milyen nehéz volt a döntés, de azért sikerült meghozni. Az első lány, akit maradásra kér Csilla. A második Krisztina. Pont egymás mellett ültek, szóval spóroltam egy képet.

A harmadik nő, aki versenyben marad Tímea.

A negyedik és utolsó pedig nem más, mint Böbe. Nagyon örül neki.

Fájó szívvel búcsúzik a többi hölgytől. Megköszöni nekik, hogy eljöttek. A hölgyek méltósággal viselik a vereséget és távoznak. József gazda a szállásukra kíséri a szerencsés hölgyeket, de huncut módon Tímeát, kicsit félrehívja beszélgetni.

A nő elmeséli, hogy neki is vannak gyerekei, akiket fele-fele arányban nevelnek az apjukkal.

A többi hölgy szolidan leskelődik. Lesz ebből még balhé. Tímea szerint fontos, hogy a gyerekek az apjukkal is lehessenek, bár az elején nem mentek egyszerűen a dolgok. József tudja milyen ez, mert a válása után ők is háborúztak a volt feleségével, de már minden oké.

Mindenki aludni megy. Megjelenik az este sztárja.

Másnap József gazda zajt csap, amivel felébreszti a vendégeit.

Tímea az első, aki előmászik az odújából és megjegyzi, mennyire szereti, ha a pasi dolgozik. Kiderül, hogy azért vágja a férfi a fát, mert kurvára nincs meleg víz a tanyán és abban a dézsában fognak fürdeni.

Előkerülnek a többiek is. Kriszti megjegyzi a kamerának, hogy örült volna ha a fa helyett először őt rendezi le a gazda. József okos ember és megkérdezi a hölgyeket akarnak-e fát vágni. Mivel mind a kegyeit keresik egyből rá is repültek a feladatra.

Csillának sima ügy, mert négy éve otthon ő a férfi és rendszeresen hasogatja a fát. Gergő gazda végre beindítja a bikát. Alexandra az első aki megpróbálja megülni a jószágot.

Az elején egész lazán kezeli a lány, de amikor beindul már érzi, hogy gond lesz és végül le is esik. Vivien váltja, aki egyből azzal nyit, hogy nagyon szeret lovagolni. Aztán azon aggódik, hogy menet közben kiesik a csöcse.

A vonaglása nem köti le a gazdát. Félrehívja Fannit kicsit beszélgetni.

A lány bevallja, hogy meg se nézte a gazda bemutatkozó videóját, csak a képét, ami alapján bejött neki. A fiút pedig az fogta meg a lány levelében, hogy felismerte a kocsija típusát. Erős alapokon fog állni ez a kapcsolat.

Fanni szerint azért nem működött neki eddig mással, mert nagyon domináns és a partnerei nem tudták felvenni a férfi szerepet a heteronormatív kapcsolataiban.

Mire végeztek a beszélgetéssel, már mindenki megülte a bikát is. Az idő is elbaszódott, szóval bevonulnak.

Gergő gazda megragadja az alkalmat és pár lányt lehív a pincébe kicsit beszélgetni. A fiút nagyon érdekli a lányok előző kapcsolatai. Van aki kapcsolatfüggő, más meg még az exe miatt bánkódik. A fiúban sok mindent tisztáztak a beszélgetések. Pont időben, mert érkezik Anikó, hogy emlékeztesse miért is vannak itt.

A műsorvezetőnek is elmondta mi a szitu. Anikó meg is jegyzi, hogy igazából nincs is dolga, ha már eldöntötte mit akar. A gazda kikíséri és összecsődíti a lányokat. Kíra az első lány, akit megkér, hogy maradjon. A lány nem érti miért választotta őt a gazda, de örül neki.

A második Szandi, aki nagyon várja már a közös programokat.

A harmadik Fanni. Elég fáradt már szegény, szóval nem volt valami lelkes, de azt mondja örül.

Az utolsó pedig Anita, aki szintén nem számított rá, hogy maradhat.

Kikíséri a többieket. Kamilla bánja, de megjegyzi, hogy nem is érezte a kémiát köztük. Micsoda szerencse, hogy ez megvan még a tavalyi évad hogyvoltjából:

Petra csalódott, mert nem volt lehetősége beszélgetni a gazdával. Vivien nem mond semmit, pedig tőle számítottam valami jó megjegyzésre. Mondjuk arra se gondoltam, hogy el lesz küldve.

A szállásukra kíséri a kiválasztott hölgyeket a gazda.

Nagyon komoly hely, mert még szökőkút is van. Megismerik Laci bácsit, aki a vendéglátójuk lesz, ameddig itt csöveznek. Az öreg creep egyből itatni kezdi a fiatal lányokat.

Másnap Laci elgitározza nekik a Pusht. A lányok azt hazudják, hogy nagyon jó.

Megmenti őket a gazda, és elviszi őket reggelizni.

Szandinak nagyon ízlik az uborka. Ropogós. Kírának nagyon bejön a gazda. Szereti, hogy beszélgetés közben a száját nézi. Fanni nem nagyon tudja kifejezni magát, de azt mondja, hogy a gazdával félszavakból is értik egymást. Az ő érdekében remélem, hogy így van.

Gergő elmeséli nekik, hogy nincs igazán típusa és már volt, hogy félrekúrt, mert szar volt a szex. A lányoknak is nagyon fontos a szex egy kapcsolatban. Könnyed témák a reggelihez.

A következő részben megismerkedünk végre Anna gazdával is. Kevin gazdának viszont továbbra sincs nyoma.

Kicsit megkoptak már az emlékeim, de nem rémlett, hogy ennyire kevés jelölttel mentek tovább a gazdák az előző évadban.

[unatkozorobotok]

"dupla zarovonal, iranyjelzes: autok miatt erdekes csak" mindkettő legalább annyira fontos, mint a piros lámpa. a jobbkézszabály is (ha a bringásnak kell előnyt adnia). ezek életveszélyes szituk.

"jardan szabad e menni: alapveto civilizaltsagi es empatiakerdes" járdán tilos kerékpárral közlekedni (kivételekkel) "a gyalogost kell alapveto kiindulasi pontnak venni" ebben 100% egyetértek

Ho Chi Minh-ben bringáztam (!) egy teljes napot, adrenalinfüggőknek ajánlom, főleg a nagyobb körforgalmakat

Két dolgot szeretnék megváltoztatni a budapesti forgalom kapcsán

1.) megszüntetni a körúti parkolást és helyére célforgalom számára fenntartott megállókat kialakítani, így nem a biciklis és/vagy kanyarodó sávokban pakolnának árut, vagy vennének fel utasokat.

2.) minden biciklisnek és rolleresnek demagóg módon kresz vizsgát írnék elő - amit tudom, hogy sajnos esélytelen, de a faszom tele az arrogáns öngyilkosjelöltekkel - mondom mindezt úgy, hogy főként biciklivel és rollerral közlekedek. (Ma csak ketten akarták megölni magukat amikor jelzés és körülnézés nélkül hajtottak az autók közé a bicikli sávból az ott vészvilligóval álldogáló teherautó kikerülése céljából.)

[webshop0512-blog]

Tippek a szandál online vásárlásához

Manapság egyre több tudnivalót megnézni és különféle előnyöket biztosítani, az alkalmi szandál és a ruhaszandál online vásárlásának ilyennak megfelelő. A rendszer automatikusan megkérdezi, így nagyobb változatosságot, nagyobb méretekhez, nagyobb kényelemhez és - ami a legjobb, még több megtakarításhoz - férjen hozzá. Ha egy évente egy titkos és habarcsüzletben engedhetik meg maguknak. Értékes időt és energiát megtakarítanak. A menta bármi más, a tudomány van, lehetővé teszi a legjobb online megjelenést az online szandálvásárlási élményből. Ne feledje ezt a tippeket.

Ismerje meg méretét Az online szandál vásárlási élmény maximális kihasználásának kulcsa valóban a méretének ismerete. Ez több, mint annak tisztázása, hogy közelebb áll-e a 8 1/2-hez vagy a 9-hez. Ez azt is jelenti, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy lábad széles-e, keskeny vagy átlagú-e, és tisztában kell lenni azzal, hogy milyen típusú illeszkedést választottál valójában. Ha nem igazán ismeri a méretét, akkor mérje meg megfelelően a lábát egy cipőüzletben, hogy tudd, mit kell keresni online. Ha óvatosan vásárol szandált, amelyet még soha nem próbált, akkor mindig megkísérelheti a kívánt tárgyakat egy tégla- és habarcsüzletben; jegyezze fel a márkát, a stílust, a színt és a méretet; és később ténylegesen online otthon vásárol, így kihasználhatja a megtakarításokat. Ha talál valamit, ami tetszik, készletezzen Mindenki tudja, hogy fontos a szép és jól illeszkedő szandál. Ha talál egy kedvelt fekete stílusban, fontolja meg ugyanazok megvásárlását több színben is. A szandálgyártók nem mindig ugyanazokat a stílusokat hozják vissza évről évre, tehát használjon minden pénzt, amelyet online megvásárlásával takarít meg, hogy megbizonyosodjon arról, hogy többet tud-e meg arról, hogy mi működik, amíg elérhető. Az online vásárlási webhelyek abszolút pillanatot tesznek erre, mivel gyakran hozzáférést biztosítanak egy olyan változatosság szintjéhez, amelyet  egyszerűen nem tudnak megszerezni. Fontolja meg a tervező márka szintezésének és rugózásának fontosságát Közismert információ, hogy amikor lábbelikre vonatkozik, a minőség prioritássá tétele végül kifizetődik. A designer szandál nem csak félelmetesnek tűnik, hanem jobban megtartja a kopást, hosszabb ideig tart, és jobban támogatja a lábad, javítva ezzel a test általános egészségét a folyamat során. Az online vásárlás sok fogyasztó számára megengedheti magának, hogy a legjobb márkákból vásároljon designer szandált, még akkor is, ha még nem is gondolhatták volna rá, tehát ne félj megfontolni ezeket magad és családja számára. Nem csak jobban néz ki, és több értéket fog szerezni a dollárért, de a lábad is köszönöm érte. Vegye figyelembe a webhely visszatérési irányelveit A szandál online vásárlása nagyjából olyan, mint bárhol másutt. A visszaküldési irányelvek vonatkoznak a megvásárolt árukra, tehát győződjön meg róla, hogy ismeri a korábban megvásárolt webhelyekhez kapcsolódó feltételeket. Tudja meg, mennyi ideig kell eldöntenie, hogy az Ön számára vásárolja-e vagy sem, mi az az eljárás, ha vissza kell adnia valamit, és hogyan lehet igénybe venni az ügyfélszolgálatot, ha igény van, ugyanúgy, mint akkor, ha vásárolna okos üzlet. A szandál online vásárlása szórakoztató, kényelmes és értékes élmény lehet, amely csak kicsit több pénzt hagy a zsebében a megyei vásáron, megélhetési költségekkel vagy .. még több szandált! Próbáld ki még ma, és nézd meg, milyen variációkat tud tenni az Ön számára!

[szottesfolditanyak]

Nyitott és csukott kíváncsiságok

Mesélik, hogy amikor Galileinek meg kellett jelennie az egyházi méltóságok előtt és számot kellett adnia arról, honnan vette mindazokat az eretnekségeket, amiket a tanaiban állít, végső érvként rámutatott a távcsövére és kérte a vádlóit, ugyan néznének bele és győződnének meg a saját szemeikkel a valóságról. Az egyházi méltóságok ezt visszautasították, mondván, mivel Galilei újszerű gondolatai ellentétesek a Szentírás tanaival, ebből következően bármit is lehet abban a szerkezetben látni, az csakis az ördög félrevezető mesterkedése lehet. [inzert Nathan Fillion mém]

Miért nem néztek bele abba távcsőbe? Egy mélyebb és egy felszínesebb okból kifolyólag. A mélyebb ok az, hogy az új eszmék felborították volna a bevett világképüket, és ez nem csupán kényelmetlen érzés, hanem egyenesen félelmetes. Olyankor bármi lehet. Az halálos is lehet. Kifut ilyenkor a talaj a láb alól, meg lehet érteni. Hogy az ismeretlenbe hullás rémületét elkerüljék, előrángatták az ehhez hasonló szakadékos esetekben mindig kitűnően beváló Bibliát és az ördögöt, mint az ismert világ díszleteit, melyek között oly megszokott és biztonságos az élet.       Ők nem felfedezők, hanem hobbitok, és nem látnak túl a második reggeli csábító fényén. A többség hobbit. Nem véletlen annak a könyvnek a sikere: ez benne a bázis, e nélkül nem működne. Egy sajátos bukfenc is rejtőzik Galilei történetében. Ha a fenti pszichológiai felmentést meg is adnánk az inkvizíció képviselőinek, akkor is hibás az eljárásuk. Amit Galilei állított, azt az ő gondolati rendszerét végigkövetve kellett volna cáfolniuk vagy elismerniük. Irreleváns, hogy egy másik alapról felépülő másik gondolati rendszer - a teológia, a hit - miket állít ugyanarról. A [pl. keresztény] hit egy sajátos képződmény. Évszázadokig dolgoztak rajta, hogy univerzális, koherens és zárt legyen. Sikeresen! Egyfajta fal lett belőle, amin vagy belül van az ember, és akkor valóban zárt, koherens és megingathatatlan - vagy kívül van, és akkor az egy magát a saját hajánál fogva felemelő emberhez tűnik hasonlónak. Másfélezer évig teljes pompájában tündökölt ez a fal. Úgy tűnik, hogy ez idő alatt az emberi pszichének folytatólagosan szüksége volt egy olyan segédeszközre, ami társadalmi jóváhagyással mentesítette az ismeretlennel való szembenézés félelmetes kényszerűségétől. Megdöbbentő, hogy a legnagyobb elmék mind ennek a védőrendszernek a tökéletesítésén dolgoztak. Szentek, egyházatyák, remeték, teológusdoktorok... férfiak voltak ők, by the way, csodálatos elméjű férfiak, és erre még visszatérünk. 

De hát a hobbitok hobbitok maradnak. Nem életszerű, hogy az emberi pszichének ezerötszáz év után hirtelen elmúljon az igénye arra, hogy olyan világban éljen, ahová nem törhet be az ismeretlen. Törekszik rá, hogy egy biztonságos világban éljen. Ezért fogják megölni a vadon utolsó tigriseit és ezért épül mindig egy, az adott kornak megfelelő védőfal a kor nívójának megfelelő biztonságérzetet sértő eszmék ellen. Az az eszmerendszer, ami ezt a védőfalat képezi, mindig az adott kor számára áthághatatlan. Ez a lényege. A kétezer év előtti, nem különösebben fényes elmebéli képességekkel megáldott embernek meg a barbár Európának jól megfelelt a hit. De hát akkor mi a helyzet ma, mi tölti be napjainkban azt a védő szerepet, ami tökéletes és megingathatatlan hatékonysággal hiteti el az emberrel azt, hogy a világ kerek, nem kell komolyabb megrázkódtatásokra számítania és így mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül indulhat el azért a reggeliért?                     Erre egyszerű válaszolni. Nézzük meg, hogy mi az, amit ma eretnekségnek tűnik támadni. Gondoljunk csak vissza Galileire. Nehogy azt higgyük, hogy azóta bölcsebbek lettünk. Ezt a szerepet ma a racionalitás, az észszerű gondolkodás tölti be. Ma, aki azt állítja, hogy az életnek léteznek olyan területei, eseményei, amelyek nem ragadhatók meg a racionális gondolkodás segítségével, az a körön kívül találja magát: az eretnekség bélyegét találja magán. A párhuzam szorossága Galilei példájával mellbevágó. Ha azt mondom, hogy itt egy homeopátiás szer, mi lehetne bizonyítóbb, mint egy kísérlet, vedd be, próbáld ki magadon, akkor az a válasz, hogy nem. De miért nem? Azért, mert a Szentírás a tudományos módszertan nem így szokott állításokat bizonyítani. De hát csak nézz bele próbáld ki. Az az ördögtől való nem lehet statisztikát csinálni rá. De nem megbeszéltük, hogy az egyházi bizottságoknak Galilei gondolatmenetét követve kellett volna elismerniük vagy cáfolniuk Galilei eredményeit? Nem, mert a Szentírás tudományos módszertan. Az észszerű gondolkodás ugyanolyan csapda, mint a hit. Önmagába térő érvrendszer. Nem ismeri el, hogy korlátok határolják. Ha bent vagy, nem látod a korlátokat. Bentről a korlátok nem a rendszer, hanem a világ határai.       Persze, az észszerű gondolkodás létrehozta a tudományt; a tudomány létrehozta a technológiát; a technológia pedig létrehozta a snapchatfiltereket és az LHC-t például, amik csodálatosak a maguk módjain - de hát senki nem kérdőjelezte meg az észszerű gondolkodás eredményeit. Azok a csodálatos férfiak az ő csodálatos szerkezeteikkel.     Csak annyit mondunk tapasztalatból (mégegyszer: tapasztalatból), hogy ezen kívül van más is. És ezt ma nem lehet mondani.               Ez annyira középkori.

[hummingorbuzzing-blog]

Ez van most

Ez a hamis és hazug, magamutogató influencer-jelenség, efölött egyszerűen nem tudok napirendre térni. Fájdalmasan kontraproduktív, magányossá tevő, elidegenítő, azt hiszed, hogy jó dolog, és azt hiszed hasonlítanod kell ezekre az emberekre. Azt hiszed hasonlíthatsz rájuk, elhitetik veled, hogy mindenkinek sikerülhet, és mindenki jól néz ki, és végeredményben csak azt érik el, hogy végtelenül idegennek érzed magad. Nem csak az emberek között, hanem a saját bőrödben. Mert ez nem a valóság, csak egy valóság, amire vágysz, de amit 10-szer annyi munkával is nehezen érhetsz csak el, mint a képen lévő pénzért kurválkodó, magukat self-brandé alakító, végtelenségig énközpontú, valójában unalmas és semmitmondó, teljesítmény nélküli emberek. Mert nem oda születtél, ahova kellett volna, mert nem olyanok a testi adottságaid, mert a személyiséged nem megfelelő erre. És egyre távolibbnak és kétségbeejtőbbnek érzed tőle a világot, ami körülvesz, és amihez nehezen tudsz csak kapcsolódni, vagy egyáltalán nem is tudsz, és nézed ezeknek az embereknek a posztjait, és olvasod a közvetlen hangnemű szövegeiket, és látod a mindig vidám és precízen beállított, megmunkált, természetesnek álcázott-hazudott képeket, és úgy érzed, barátok vagytok, hogy ismeritek egymást, de közben ezek nem emberek, hanem termékek. Árucikkek reklámjai, amik mögött stratégia van, számítás, és amik csak azért léteznek, hogy te elhidd, ez a valóság, és a végén valaki valahol pénzt keressen ebből. De nem tudod kikapcsolni, hiába nem követed, mert fizet azért, hogy a posztját az akaratod ellenére is lásd, és ömlik mindenhonnan a reklám kifulladásig, önmagát és egymást győzködve szajkózza mindenki hogy minden szuper és minden menő és divatos és mindenki tehetséges és kreatív és önmegvalósító és retteg tőle hogy egy percig is átlagos és unalmas az élete. Mert csak a pozitív gondolkodáson és a tudatos életmódon múlik az egész. Élvezd az életet, muszáj élvezned, nincs semmi egyéb lehetőséged, nincs megingás, mert a világ nem fog rád várni, amíg összeszeded magad és eldöntöd, része akarsz-e lenni ennek a kollektív csodának, ahol szombat reggel borozol a habfürdővel teli kádban és havonta elutazol valahova, és mindig menő ruhákban pózolsz, és iszod a 800 forintos Caffé Lattet szívecske habbal egy budai bisztróban. Mert ha egy picit is nem élvezed az életet, már bűntudatod van, és felpattansz, és ha kell fáradtan és nyűgösen is neki indulsz, lenyeled a szorongásod, nem számít, hogy karcolja a torkod mint a rosszul lenyelt, túl nagyra gyártott vitamintabletta, mert mindenki más is így tesz, és látod, hogy mindenki olyan boldog, és ha nekik sikerül, neked is sikerülnie kell. Elbújni sem tudnál előle, mert belépsz az Instagramra, és algoritmusok és marketing appok figyelik minden mozdulatod, hogy aztán automatikus, de üres semmitmondó haverkodó kommentekkel és lájkokkal, és testre szabott hirdetésekkel bombázzanak. Kipréseljenek belőled minden csepp figyelmet, addig, hogy már szédelegsz a kikapcsolhatatlan, megszüntethetetlen, erőszakos fogyasztásra és vásárlásra buzdítástól. Rád telepszik, ha nem barlangban élsz, mindenhol utol ér. Vegyél gyógyszert, vegyél ételt, vegyél autót, vegyél házat, vegyél könyvet, vegyél ruhát, vegyél fel kölcsönt, kicsit vagy nagyot, az mindegy, csak vedd fel. Vedd fel, mert szükséged van rá, mert venned kell valamit most azonnal, már eltelt 10 perc, de nem rendeltél semmit, nem fizetted be magad sehova, nincs mit lefotóznod és megosztanod, nincs új hobbid, új cipőd, nem leszel ott az összes fesztiválon. Látod? Kell neked az a pénz, mert nem maradhatsz ki semmiből. Már 22 éves vagy? És nincs barátod? Nincs pasid? Nincs csajod? Nincs munkád? Nem keresel máris nettó 300 ezret? Hát mi az Isten van veled? Mondanom sem kell, már most le vagy maradva. De talán nem menthetetlen. Azonnal szedd össze magad! Jógázz, öltözz faszán, sportolj és fuss a Duna-parton, vagy fuss a Margit szigeten, vagy a Városligetben, vagy a hegyekben, vagy vidéken, vagy a Balaton körül, és futóversenyre menj pózolni mert a jó arcok ezt teszik, és járj koncertekre járj, bulinegyed és főváros, mert ezt meg kell tapasztalnod. Nem véletlen kapod a meghívásokat és értesítéseket nap mint nap, a Facebook figyel rád, a barátod, nem feledkezik meg rólad, pedig nem kéred, de akkor is kapod. És most ne hagyd abba, nem fáradhatsz el, mutasd meg hogy te is képes vagy elutazni és körbefotózni a világot. Nem szoktál bulizni Berlinben? Nem ugrasz ki néha Bécsbe? Nem voltál még Izlandon? Pedig a te lakásod is tele lehetne skandináv tárgyakkal. A fotókon jól mutatna. Nem használsz VSCO-t? Nem tudod mi az a hygge? Nincsenek coffee table albumaid? Nem építetted még bele az otthonodba a japán minimalizmust? Te szegény-szegény ember. Hát húzz bele, élj a mának, ne maradj ki semmiből, és akkor gyerünk újra: éttermek és bisztrók és bruncholás és street-food és kortárs költészet és design és fővárosi kultúrsznobok közhelyes és magamutogató okoskodása, és egészséges táplálkozás és közben újságírásnak álcázott ostoba közhelyes cikkek tömkelege, kapod üzenetben, hirdetésben, kapod levélben, pedig fel sem iratkoztál sehova. De semmi baj, mert az algoritmusok még mindig biztosítják, hogy ne maradj le semmiről, főleg ne az aktuális újságíró-blogger-tanácsadó-megmondóember-kultúrforradalmár életeseményeiről, ahogy edzés után a testét mutogatja, vagy vastag rúzzsal kikenve buli előtt kedélyesen bámul bele a kamerába, pózol az ázsiai csóró munkások által összerakott fast-fashion ruhájában, de a vegánizmusról, az állatok jogairól és a mindfullnessről és a világ jobbá tételéről hadovál. Nézed a képeit, és  a lelked mélyén nem érted és nem érzed, de biztosítod a figyelmedről, ő pedig bepillantást enged az életének jelentéktelen eseményeibe, ahogy a barátaival vacsorázik, vagy netflixet bámul, vagy főzni tanul, vagy koncerten volt, vagy utazik éppen, vagy csak kibaszottul unatkozik, és figyelemre vágyva, szomjazva rá, minden pillanatban, és boldogoknak akar tűnni, látnod kell hogy neki éppen milyen jó, és nem érted, egyszerűen nem érted ez miért érdekel bárkit is, miért követik tízezrek és miért kommentelnek ezren és újra és újra felteszed magadnak a kérdést. De semmi baj, mert amíg ezzel foglalkozol, az országot módszeresen kirabolják-kifosztják a velejéig romlott, soha egy perc tisztességes munkát nem végzett, cinikus, beképzelt politikusok, akik már a látszatot sem tartják fenn, akik bármit megtesznek azért hogy te lent maradj és ők még feljebb jussanak. És csak gyűlik a kisember haragja és a tehetetlenségből származó frusztráló dühe, és méreget a buszon és neked jön az utcán és pattanásig feszül benne az indulat mert a busz nem megy elég gyorsan, áll a dugóban, növekszik benne a magány, és valahogy fel kell magára hívnia a figyelmet, nincs más választása, ki kell adnia magából, nem viheti haza, még nem, mert annak ki tudja mi lenne a vége. És nyomja a dudát, egyre hosszabban, pedig semmi oka rá, és vesz egy nagy levegőt, most vagy soha, és mutogatni kezd, és hangosan szidalmaz, és érzi, ahogy az agresszió belé költözik, magához öleli az idegrendszerét. Még nem tudja, de ezért rángatózik néha a bal szeme, és ettől eszik mostanában kevesebbet, és ezért fáradtabb esténként, türelmetlen és önző, nem találja a közös hangot a barátaival. És ha rászánod magad és híreket akarsz olvasni elkerülhetetlenül szembesülsz az újabb és újabb gyomorgörcsöt okozó őrületes kafkai abszurditással, a hazugsággal, a megmagyarázhatatlan aljas emberi dolgokkal, és talán azt hitted mostanra minden más lesz, hiszen jártunk a Holdon és űrszondákat küldünk ki a világűr kietlen mélységeibe és végtagokat helyettesítő robotokat építünk, és a mesterséges intelligencia fejlődik, a zsebünkben lassan felfoghatatlan komplexitású készülékeket hordozunk, de mindeközben itt és most 2019-ben még mindig azon a szinten tart a diskurzus hogy ki milyen nemű emberrel kefél, és látod a humornak álcázott rasszizmust és félelmet az elnyomásról szóló filmkritika kommentjében, ahogy az emberek kedélyesen rabszolgatartós poénokkal szórakoztatják egymást. És próbálsz nem gondolni rá, hogy a jól berendezett buborékodon kívül a lakosság nagy része funkcionális analfabéta és rengetegen a létminimum alatt élnek és egy másodpercig eltöprengsz, hogy mit lehetne tenni, de inkább csak legyintesz. Hát mit tehetnél? És hajszolod tovább a pénzt, berendezkedve arra, hogy életed végéig dolgozz valami totálisan érdektelen szar cég szekerét tolva, az aktuális főnök beosztásában, és kkv és startup és multi és egyéni vállalkozó és adózás és 27%-os küszködés, hajszolod a pénzt tovább és tovább. Közben a rengeteg nyomkodástól és az ujjlenyomatoktól zsíros és foltos telefonodat szorongatod, az utcán, a buszon, a metrón, a munkában, a vécén, a fürdőkádban, amíg a másik kimegy az étteremben a mosdóba, az ágyban, a kanapén, vacsora közben, és a koncerten, a színházban is csak gyorsan rápillantasz kaptál-e valakitől valamit, mert már 30 perce nem csatlakozol a kollektív tudathoz. Már fájnak tőle az ujjaid, elgémberedtek, de nem foglalkozol vele, és a -10 fokos hóesésben, a szakadó esőben is előszeded, és folyik a könnyed, és rég aludnod kéne, de akkor sem engeded el, és mindig nálad, van mert szorult helyzetben érte tudsz nyúlni, mint a segítő kézért ami feléd nyúl, amit valójában hiányolsz, hogy megnyugvást találj a jelenlétében, és már nyomkodod is, és nem nézel fel, kerülöd a másik tekintetét, csak nyomkodod és swipe-olsz és reggel van és ebédidő és este és nézed megint ki mit reggelizett ebédelt vagy vacsorázott és mibe öltözött ma éppen vagy mit csinált a gyereke akinek a nevét sem tudod és milyen fajta az új kutyája vagy macskája és megpróbálod leutánozni hogy lássák te is közéjük tartozol de közben érzed hogy nem csak bosszant hogy nekik jár neked akkor miért nem jár de nem sikerül ugyan úgy és nézed inkább tovább mit alkotott és hova utazott és mit olvas most és kivel baszott éppen és milyen a karácsonyfája és mit vett legutóbb a ruhaboltban és hol töltötte a hétvégét és mit ajánl neked mit vegyél mire költsd a pénzt és a reflexből tovább osztod a legszarabb egybites mémeket és próbálod lenyugtatni magad idegenek fél perces videóival amiben a helyzetből mit sem értő állatok produkálják magukat és közben szénné ég az agyad és lassan véget ér az életed.

[rekkka]

Voltam ma terheléses cukor vizgálaton, beutaló, időpontfoglalás, bejáratnál lázmérés, kézfertőtlenítés, majd az adatok felvételekor a kartonozó néni megkérdezte, hogy akkor cukrot hoztam-e magammal. Én meg csak néztem, mint borjú az újkapura, hogy hát nem, kellett volna? Kiderült, kellett volna. Közfinanszírozottban kell, magánban adnak. Még nem derült ki, hogy a végén melyikbe kerültem, de azért adtak cukros vizet, és levették a vért.

Azt mondta a néni, a dokinak kellett volna adnia a cukrot. Ja, telefonon konzultáltunk, e-mailben küldte a beutalót, majd az Istenhegyiről küldi postán a cukrot...

[xerxesz]

Ma megtudtam valamit egy volt szomszédom bérlőjétől, aki magyar, egy itteni cégnél dolgozik, és hétvégi hazajáró, ami aggaszt. Két hét múlva költözöm a Balatonra, szinte minden be van csomagolva és előkészítve.

Nem tudom, mi igaz a kijelentésből, vagy mit fordított esetleg nem megfelelően.

Magyarország két részre oszlik. A Duna jobb partján a NATO-t a jövőben alárendelik, a bal parton minden marad a régiben. A falvakban minden házat "hivatalnokok" ellenőriznek, mindenkinek pontosan meg kell adnia, hogy milyen telke van, mekkora a háza, hány szobás, hányan laknak benne, és még azt is, hogy milyen készletei vannak. Ha valaki nem ad információt, vagy nem engedi be őket a házba, hívják a rendőrséget.

Nem tudom elképzelni, hogy Orbán megengedné Magyarország egy részének elszakadását. Meg tudná nekem valaki mondani, hogy ez igaz-e, vagy hogy ez valójában hogyan is van. Zoltánt csak a jövő hét elején tudom megkérdezni.

Sponsored by Apple and Deepl.

Reggeli nevetésekbe