#Emigráns

[versinator]

Fecsegnek emigráns

Nevük forraló lányaidnak előrebillen Gerinc festőmüvész küllők lélekbe Süveget természetre kalmárok vetetlen

Sóhajtozó sétálója festmény pincékbe Füledről barátaimról szökelését sebükről Bejönnek utunkba közeledhetem tenyerükbe

Gyötörsz gombja aggnak régiről Árvább szülőhazádban kerékkel hársfája Sütemény összegért sátoros szeméről

Reményekkel vörösabroszos rogy bibliája Fodrába alattvalód kisleánynak fűtetlen Kalandoz pirító fiammal fejfája

[tarcablog]

Pfeiffer Gábor: Emigráns blues

A téma érdekes és fontos, a célország és a vendégmunkási életmód fikcióban még nem túlbeszélt, ezért jó, hogy van ez a könyv, dokumentumértékűnek tekinthetjük. Az Emigráns blues ugyanakkor sajnos nem teljesíti a benne rejlő potenciált: a szerkesztés és korrektúra híján első vázlatnak ható szövegben nem kerekednek ki az anekdoták, a vendégszövegek nem szervesülnek, a szerző mintha maga sem bízna a képességeiben, amikor folyton mentegeti magát, jóindulatot kér az olvasóitól, a gondolatmenet nem ritkán, de néha a könyv célja sem egyértelmű, ezért széttartóvá válik a munka, amiben az egyetlen meggyőzően konstans a blues szeretete, a szerző őszinte lelkesedése.

[paciember]

Jó sok Berlin épkézláb mondatokban, 19. századi stílben, de nem rossz.

Nagyjából 45 éve

olvastam először az Emil és a detektíveket. Akkor is nagyon élveztem, most is szórakoztat.

Hanem ami a legérdekesebb, hogy itt játszódik, a mi környékünkön! Ahol egykor Kästnerék háza állt, most óvoda van, és az a szálloda, ahol anyukám mindig megszáll, ha Berlinben van. A Prager Platzra járunk bevásárolni, én tornaterembe is oda.

Sose gondoltam volna. Örülök.

[ultramegatroutman]

Szeretem az ilyen szefósokat, akik szerint nem azért találhatók európaszerte Zsolnayk, mert akkora királyság volt a cucc, hogy világszerte exportálták, hanem mert emigráns magyar családok a párnacihába bagyulálva vitték magukkal. Amúgy akkora szecessziós Zsolnay-fan a mókus, hogy egy historizáló Fischer-készítménnyel sikerült illusztrálnia a posztot.

(Egyébként bár tényleg feketeseggűek lettek az államosítás után, az ipari porcelán gyártása nem előzmény nélküli, gyakorlatilag az első világháború után a gyár maga sorvasztotta vissza a díszműáru-gyártást, a fő profil a használatiedény és a porcelánszigetelő lett.)

[diogenesz2020portugal]

A minapi emigráns-otthonmaradtak vita kapcsán:

Ágoston László

Sokkal nagyobb szégyen Rákay Philipnek lenni, mint árufeltöltőnek egy francia kisboltban.

Az első különbség az, hogy egy árufeltöltőből még bármi lehet, egy Rákay Philip viszont rákayphilipségében érte el a csúcsát. És az a csúcs - mind tudjuk - nem magas.

Másrészt egy árufeltöltő becsületes munkát végez. Lehet, hogy a társadalmi hozzájárulása nem látványos, de nélküle nem lenne bolt, a bolt nélkül pedig nehezebb lenne az élet.

A rákayphilipek nélkül viszont nem csak, hogy lenne élet, de jobb is lenne az élet. Boldogabb lenne, mint piócák nélkül fürdeni a tóban vagy mint jégeső nélkül sétálni a Városligetben.

A rákayphilipek nélkül több tehetséges ember maradt volna Magyarországon - már csak azért is, mert a tehetségtelenek nem vették volna el a helyüket.

Érdekes innen, egy sokkal egészségesebb világból nézni, ahogy lopott pénzből magas polcra ültetett árufeltöltők őszintén elhiszik, hogy egy súlyban vannak olyanokkal, akik valóban le is tettek valamit az asztalra - és akiknek ők maguk nehezítették meg az életüket.

Érdekes látni, hogyan próbálják a saját szintükre alacsonyítani a közízlést, hogy ne latszódjon a kicsiségük. És hogyan találnak ehhez partnerre a lelki és intellektuális szegényekben, akik úgy látják, ha a porba rántják maguk mellé a nagyszerűt, máris egy szintre kerülnek velük.

Pedig ez tévedés. Vannak, akik árufeltöltőként is nagyszerűek, és vannak, akik méltóságos úrként is senkik maradnak.

Egyébként ne könnyítsük meg a szembenézést és ne éltessük a hazugságot a játék kedvéért se tovább: mi, akik elmentünk, nem lettünk árufeltöltők.

Szabad emberek lettünk, akik tisztességes környezetben, még a nyelv és a társadalmi tőkénk elvesztése nyomán keletkező óriás versenyhátrányban is jobban megálljuk a helyünket, mint a megannyi futottak még, aki elcsalta a versenyt.

Innen, egy egészségesebb társadalomból nézve, rossz látni, hogy akkorára nőttek a piócák, hogy alig látszik tőlük a tó.

De mindenképpen melengető, jó érzés tudni, hogy már nincsen hozzájuk közünk, nem kell velük együtt dolgoznunk, nem kell felszisszennünk az otrombaságaik hallatán, és nem kell a gyerekeinket olyan közegben felnevelnünk, amelyben rákayphilipek címlapon vannak.

Előttünk fejlődés van és pálya. Köszönjük, de minket ne sajnáljatok. Aggódjatok magatokért és sajnáljátok magatokat, akik egy egykor szép tavat pocsolyává silányítottatok.

Mert nem a mi vérünket, a ti véreteket szívják a hatalmasra nőtt piócáitok.

[telaviv-delhi]

Az Ügyvédem első világbeli katasztrófaturistaként elmélyülten és borzongva a La Bestiaról olvas (kõnyvajánló: Stephen King), majd egyszercsak megkérdi:

- Orki, mi a különbség a migráns és az emigráns között? Az egyik online van?

[fouldchildtiger]

A PAKTUM

A ,,Magyarság" 1992. július 25-i száma közölte a sokak által máig emlegetett ún. ,,Rózsadombi Tizenhármak Paktumá"-t.

Eszerint 1989. március 15-én titkos tárgyaláson elhatározták csapatok kivonulásának ára.

Az aláírók között tudni vélik többek között Antall Józsefet, Boross Pétert, Göncz Árpádot, Horn Gyulát, Paskai Lászlót, Petô Ivánt és Zoltai Gusztávot. Szép névsor.

Ha valakiben felmerül a kétely, nem kitalálás-e a tizenhármak húsz pontos paktuma, nézzen szét hazánkban, és elmúlnak kételyei.

(Szentesy)

[1] A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról.

[2] A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért.

[3] Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között.

[4] Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása.

[5] A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.

[6] A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése.

[7] A volt kommunista titkosszolgálat, határôrség és rendôrség megvédése az esetleges megtorlásoktól.

[8] A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon.

[9] Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.

[10] Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.

[11] Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása.

[12] A jobboldali, szélsôjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása.

[13] Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni.

[14] Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal.

[15] A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.

[16] Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik.

[17] A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.

[18] A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben.

[19] Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására.

[20] Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

[robokacsa]

A 2023-as tusványosi hadoválásnak arra a részletére valaki rámutatot már, hogy Orbán szerint volt egy olyan európai terv, hogy Liszabontól Vlagyivosztokig legyen egy nagy gazdasági övezet, ami aktuálisan elhalt a donyecki fronton.

Szóval ilyen európai terv tudtommal sosem volt, ez a szöveg Moszkva hivatalos a külpolitikája amit most Orbán gyászol (korábban Magyarországon a Mi Hazánk Oroszország nevű párt elnöke is használta már a terminust és akkor is feltűnt, hogy jé, ezt átvették egy az egyben).

Hogy Oroszország látható gyengélkedése után mekkora stratégia átteni a tétet az épp stagnálásba forduló Kínára (többek közt szerinte gyógyszergyártásban világelső Kína: lásd COVID vakcinák, bruhaha), ezt kevés információm van megítélni, viszont más pálya valószínűleg nem maradt a “még nem emigráns kormány” számára, amit az eddig leírt ív alapján befuthatnak.

A hosszútávra hazárdírozás közben mindenesetre kíváncsian várom, hogy az Orbán alatt 20 kormányfőt elfogyasztó Románia miután utolérték Magyarországot GDP-ben mennyit vernek még rá pluszban, mire a magyar lakosság többségének feltűnik, hogy valami nagyon nem stimmel.

A lemaradás egyik konkrét oka amúgy valóban a Lölő-jelenség.

[chuckyeager]

A jelentések szerint legalább 2500 tudós hagyta el Oroszországot az ukrajnai háború 2022 februári kezdete óta, és a publikált tudományos közlemények száma összeomlott. Ez a szankciók, a vízumkorlátozások és az állami paranoia miatti elszigeteltség eredménye.

A kivándorlók közül sokan valószínűleg fiatalabbak, mivel az idősebb, megalapozottabb tudósok több szakmai és személyes nehézséggel szembesülnek a kivándorlás miatt. A fiatalabb férfiakat nagyobb valószínűséggel mozgósítják, és nagyobb ösztönzést kapnak Oroszország elhagyására.

Míg a legtöbb emigráns orosz tudós a háború előtt az Egyesült Államokba, Németországba és az Egyesült Királyságba távozott, 2023 februárja óta más úti célokat részesítettek előnyben, különösen Üzbegisztánt, Örményországot, Kirgizisztánt és az Egyesült Arab Emírségekben, ahol 300%-kal nőtt az orosz tudományos bevándorlás.

Az orosz tudományra gyakorolt hatás már most is látható, a publikált közlemények száma és minősége jelentősen visszaesett. A globális tudomány Oroszországnak tulajdonított részesedése 2-3%-ról mindössze 1-2%-ra esett vissza. Az oroszok részvétele a nemzetközi tudományos konferenciákon csökkent.

Egy publikáció, az Egyesült Királyságban működő Journal of Physics: Conference Series élesen illusztrálja ezt a tendenciát: a sorozatban bemutatott orosz szerzők publikációi a 2021-es közel 6000-ről 2023 novemberére 106-ra csökkentek, annak ellenére, hogy Oroszország hagyományosan vezető szerepet tölt be a fizikakutatásban.

Orosz tudósok arról számolnak be, hogy otthon egyre erősödik a félelem és a paranoia, valamint a szankciók miatt hiányzik a felszerelés és a tudományos kellék. A külföldiekkel való kapcsolattartást és együttműködést egyre gyanakvással kezelik a hatóságok.

https://novayagazeta.eu/articles/2024/01/18/utechka-vysokoi-stepeni

https://sciencebusiness.net/news/international-news/news-depth-russian-researchers-disappear-academic-conferences-isolation

(FB)

[versinator]

Emigráns portámon

Vándorokra dermedő fejéből történeti Belenéz íróasztalomra apuskával veregeti Zongorahúr cserélni zendülőket testvérkéim Trillás cigányzene turkál melleim Orru sötéttől bekötött mosdó Sáfrány pityergő mellkosár ármánykodó

Földanyám csigabigát tőrdöfés födjön Borzalomba szertartásosan táplálkozástól nyögjön Zsebembe zavarában aethert álomlátón Életünktől asztaloknál szabadkán hanyatlón Elektromosság elnyűve toalettje kopaszodó Ostorom románca rózsakoszorúját munkálkodó

Leckéd vérhabos tekintenek dühíti Csiklandozott csuporral behull vasuti Támolyogsz hátrálni ringtak húgaim Harapással krikszkrakszokat borúja ábrándjaim Megértenek porondos arcfesték elmulandó Trillák számarányokkal halhatott vívódó

Zászlótokat világmindenség rezgenek tükrökön Vérnyomon búcsúztatom zokon könnyön Éneklek kevergetik gyertyavilágnál sóhajtón Felkötöm víziló fénybogár álmodón Hordjatok bádogdobozt vonalban tejadó Festőmüvész csecsemőjét utasnép viaskodó

Vanília zálogba kiszínezném emberfeletti Kampós megbotoltam szemétbe hűti Bámullak meggyszínű gázolva ablakaim Szobájuk elbújik vőfény lombjaim Tusáztak összevisszaság meggyújtja komolykodó Csapongok ekkép orgonabokrokon szájaskodó

Vergődtek átfogsz feltekintesz mellükön Mindennemű évkor parfüm temetőkön Átkozódik födjön beírtak dáridón Aranyember találgatom özvegyi mankón Bíborra emlékezetje írhatott leroskadó Zordércü söröskorsóval fedélzet poshadó

[tobbpenztazembereknek]

Sorry We Missed You (2019)

Realisztikus családi- egyben szociodráma, egyenesen Angolból. Magyarként érdekes élmény lehet a mű megtekintése, ha amúgy minden Angliából hazaérkezett ismerősödtől meg nem ismerősödtől azt hallod, ahogy az alsóneműjébe élvezve áradozik az ottani mesés fizetésekről + fényűző életszínvonalról. Mondhatjuk, hogy mindenhol élnek szegények, de a filmben látható főszereplők valójában nem azok, hanem a belüket kidolgozó, befásult, mindig hullafáradt kisemberek. A hozzájuk hasonlókat valahogy egy emigráns sem szokta említeni Nagy-Britanniáról zengett ódáiban. A rendező nagyszerűen ábrázolja a diszfunkcionális família tagjait. A fater állandóan gályázik, s egyre jobban kezd kicsúszni a lába alól a talaj, a mutter szociális munkásként jó, ám szülőként már rohadtul gyenge, ezáltal nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tengermély hangon kommunikáló fiából (akin párszor azért fel lehet röhögni) egy pofátlan, félbűnöző szaralak lehessen. A legnagyobb áldozat természetesen a legbölcsebbnek tűnő legfiatalabb, vagyis a feszélyező otthoni hangulatnak köszönhetően alvászavarban, valamint éjszakai behugyozásban szenvedő kislány. Az alkotás fő érdemei az említett társadalmi csoport, a futármeló, illetve a céges pszichopátia bemutatása, az Anglia plusz London- a vállalkozói lét- és a kapitalizmus mítoszának lerombolása, továbbá a jól megírt dialógusok, monológok, még akkor is, ha az utóbbiak igencsak tanító jellegűekre sikeredtek.

Na, ilyen egy tisztességes filmajánló!

[fouldchildtiger]

A RÓZSADOMBI PAKTUM - A BÉKÉS ÁTMENET

Elő kellett vennem a témát, mert ez az a Paktum, amelyről nem lehet beszélni. A Paktum, melynek említése egyszer sem történhet meg főáramú médiában. A Rózsadombi-paktum, mely egyesek szerint a békés-átmenet kulcsa, mások szerint pedig mai napig kiható nettó hazaárulás volt. Az első ismert leírása a titokzatos paktumnak egy 1992. február 20-án, az egyesült államokbeli Akron városában megjelent cikk volt. Az Amerikai-Kanadai Magyar Életben megjelent írást Dömötör Tibor lelkész, 1956-os emigráns írta Bakos Gyula álnéven. A számos újraközlés során a kezdeti, 1991. március 15-i keltezés 1989. március 15-ére változott. A ,,titokzatos villa" mélyén - a távozó szovjet hadsereg tábornoka, - a KGB, a CIA és a Moszad emberei, - az amerikai követség első titkára, Mark Palmer,aki végig figyelemmel követte a változásokat és ügyel hogy sehol ne legyen számonkérés. - valamint a katolikus egyház részéről Paskai László, - a Mazsihisz részéről Zoltai Gusztáv, - valamint öt magyar politikai vezető, név szerint Antall József és Demszky Gábor későbbi főpolgármester, valamint Horn Gyula, Pető Iván és Göncz Árpád vettek részt a sorsdöntő találkozáson, befejezésre megérkezett Boross Péter. A paktum lényege a kommunista hatalomátmentésben, a gazdasági fejlődés 'keretek között tartásában', a privatizációban és a külföldi érdekszférák kijelölésében öltött testet. Később ,,beteljesült jóslatként" igazolta a paktumban leírtakat a baloldal gazdasági megerősödése, a posztkommunisták hatalomátmentése és a minduntalan felvetett, majd elmaradt és soha meg nem történt politikai elszámoltatás. 1992-ben közzétett Rózsadombi Paktum szövege és pontjai: 1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról. 2. A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott épületekért és javakért, és volt katonák nyugdíjáról. 3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése Szovjetunió és Magyarország között. 4. Mindennemű szovjetellenesés kommunista ellenes tevékenység megakadályozása. 5. A határok kölcsönös megnyitása Szovjetunió és Magyarország között. 6. A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése. 7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlástól. 8. A volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon. 9. Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe. 10. Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében. 11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása. 12. A jobboldali, vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása és háttérbe szorítása ,lásd Romhányi László-rendező(Magyarok Nemzeti-Szövetsége) , Csengey Dénes ,Csurka István,Csoóri Sándor ,Für Lajos,Lezsák Sándor, Torgyán és Orbán és keresztény szociál-demokrata párt (volt Kétly Anna pártja )újra szervezése. 13. Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni. 14. Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal. 15. Románok, jugoszlávok és szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot. 16. Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. 17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni. 18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősítheti gazdasági befolyását a magyar életben. 19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására. 20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.

[versinator]

Felzúg halaványon

Hercege porok égboltot végedet Nyugalmukat görcsbe maszkjába történhet Mors leragadt ragyogtam kastélyt Ölhet nősz morfiumnak szétfolyt Köntösöm nyomukba fölfohászkodik melleim Véredbe vaskapunk rettenetesebbnek rokonaim

Vakbelét régvolt hintók sóhajba Hatvanan resten soványsága másvilágba Tálcára foggalkörömmel zöldbojtos ütőerem Elálmodozom szökelését búcsúzzunk küszködtem Fogcsikorgatás szájad szavukra játékaim Ölelnélek ütközetbe érthetetlenül vejeim

Nagyhangon titkoktól kastélyt mérsékletet Irtok ábrándozik mosdó kisgyerekeket Medrén hercegkisasszony marha cukrászsüteményt Kavarván mozdonyvezető négyszögletes mákonyt Cigányzene lapkihordók feletek szíveim Hoszú elfagy fölöttébb ábrándjaim

Megvasalja hajítom táncait maszkjába Látszom komolykodó csupáncsak hervadásba Zokogjatok revolverrel biztatgattak fütyörészem Hunyóba fonalon tányérral révedeztem Szárnyáról elsuhanva műveled húgaim Emigráns prémét megszületsz testvérkéim

Odaértél prózára elkészül sóskifliket Földtekén cholnoky megdermedt sellőket Megárt utcalámpák megszántak súlyt Megőszültél oldalamra vésővel rejtélyt Lábukon hatalmasat aldebaránt lombjaim Fergetegre légyottra háborúból lelkeim

Feleségével vetnék megsiratjuk gubancba Szájamat arám tanyázunk pipámba Cserélni tenyerükbe rakosgatnak megemelem Szirtre őszen vacsorázunk tördelem Mérgező gyűrü főképp ökleim Testedbe villanás kávén hullámaim

[tobbpenztazembereknek]

Várjá, Béla, ez így nem egyértelmű, sőt, de én kérek elnézést, zavaros! Most akkor azért üres a Prima, mert 1) kifosztják a fideszes vevők gátlástalanul, vagy 2) úgy üres, hogy a kutya se vásárol ott, nemhogy a hegyvidéki gátlástalan fideszesek. Jó lenne ezt tisztáén látni, mert a magamfajta Budapesttől nagyon-nagyon távol élő, ám a mucsabudapusztai sártól, mocsártól, fütyülősbaracktól és lábszagtól elszakadni nem tudó afféle emigráns magyar, sok hasonló CIPÓBAN jár sorstársamhoz hasonnlóan, nem rendelkezünk egzakt információkkal a hegyvidéki Prima vásárlóit és forgalmát illetően. Show us the big difference, please be so nice!

Elképzelem a Mom park Sparban vásároló NER közönség lelki vívódását, hogy akkor most legyen hazafi és menjen a fosszutyok de magyar CBA-ba vagy maradjon a labancoknál :D

[nemzetikonyvtar]

A magyar színpadok és filmek „legnagyobb kisembere”

80 éve, 1941. október 6-én hunyt el Kabos Gyula New Yorkban

Az 1887 márciusában született Kabos Gyula 1905-ben végezte el Solymosi Elek színiiskoláját és lett budapesti kispolgárfiúból szabadkai színész. Saját visszaemlékezése szerint azonban már legelső, népszínházbeli színrelépése is balul sikerült 1902-ben, előlegezve mintegy a későbbi tragikomikus karaktert: egy operett lámpavivő statisztájaként nagy izgalmában rossz helyre lépett és a zenekari árokban kötött ki. „... így lett az én első fellépésem lelépés. Szóval mindjárt a pályakezdeten azt csináltam, ami később is megmaradt szerepkörömnek: tragikomikus figurát alakítottam. Komikus volt, mert nevettek az emberek – tragikus volt, mert úgy megütöttem magam, hogy utána két hétig nyomtam az ágyat.”

Kabos színi pályája Szabadka, Zombor és Nagyvárad után 1913-ban Budapesten folytatódott a Király Színházban. A nagy háborúban Kabost katonai pótszolgálatra osztották be, de 1916-tól megint játszhatott. Föllépett a Kristálypalotában (ma Újszínház), a Fővárosi Orfeumban (Operettszínház), a Télikertben (ma Thália Színház), majd a Magyar Színházban és kabarészínpadokon. Vígjátéki és táncoskomikus szerepkörében mindig nagy sikert aratott. 1918-ban Nagyváradon próbált saját színházat alapítani, de a következő esztendőben (immár családos emberként) visszatért Pestre. 1924-ben szerződött a Vígszínházhoz, utána pedig 1926-ban a Fővárosi Operettszínházhoz, 1929 novemberétől – fél évig – a színház igazgatását is vállalta, azt átkeresztelte Fővárosi Művész Színházra, de a vállalkozás megbukott és Kabos saját vagyonát is elvesztette. Ettől fogva, bármilyen kedvelt és nagy sztár lett is színházban és a filmeknek köszönhetően, mindig anyagi gondokkal küzdött, adóssága és a családjáért: feleségéért, nevelt lányáért, egyetlen fiáért, de szüleiért és öt testvéréért érzett felelőssége okán is.

1931-ben az első magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj egyik főszerepét kapta, s lett a Csortos Gyula alakította címszereplő, a „legarisztokratikusabb komornyik” mellett a fölkapaszkodott újgazdag, de bőréből kibújni képtelen kispolgár, Schneider Mátyás, aki „a hagymát is hagymával” eszi. A Hyppolit után számos sikeres filmben (Meseautó, Ez a villa eladó, A kölcsönkért kastély, Úrilány szobát keres, Az én lányom nem olyan…) szerepelt, de a rendezők és a közönség nem engedte szerepkört váltani.

Vendégként számos színpadon láthatta Kabost a közönség; 1935 és 1937 között a Vígszínház, a következő évadban a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház szerződött tagja is volt. Drámai szerepekben nyújtott alakításait a kollégák és a kritika nagyra értékelte, de a közítélet szerint „megragadt” a komikus kategóriában. Pedig a művelt, olvasott, (összegyűjtve máig nem olvasható) novellákat is író, Sztanyiszlavszkij módszerét ismerő színész játszott Csehovot (a Cseresznyéskert Lopahinját, 1924, Vígszínház), Molnár Ferencet (Ficsúrt a Liliomban, 1910, Szabadka), G. B. Shaw-t, Lengyel Józsefet, sőt Dosztojevszkijt is (Marmeladovot a Bűn és bűnhődés 1933-as Magyar színházi előadásában). Színésztársa, Keleti László szerint remek Molière-színész lehetett volna…

1939-ben elsősorban anyagi okokból, de az őt és családját is sújtó erősödő antiszemita támadások miatt is amerikai turnéra indult. A „korlátlan lehetőségek földjén” azonban nem termett Kabos számára babér – a magyar emigráns közönségnek játszott, mivel nyelvtudása nem volt elégséges egy hollywoodi karrier elindításához. 1940-ben Clevelandben megjelentette Pesten kezdődött… című filmregényét, majd a következő évben New Yorkban Öcsém… címmel adott ki könyvet. A vágyott meggazdagodást sehogyan sem sikerült elérnie, de a kimerítő folyamatos utazás és a reménytelen alkalmi föllépések következtében egészsége megrendült, szíve, tüdeje fölmondta a szolgálatot. 1941. október 6-án egy New York-i kórházban hunyt el.

Mindössze 54 és fél évet élt. 1996-ban hozták haza hamvait az emersoni (New Jersey) temetőből, ahol, mivel hibásan írták a nevét, alig lehetett rátalálni.

A figura, amit komédiásként kialakított, amit a saját alakjára szabott a „magyar Chaplin”, minden ízében – hadaró-habogó beszédmódjával, már ifjan is öregnek tűnő korpulens alkatán lógó vagy épp túl szűk ruhában, csetlő-botló, kacsázó mozgásával, ügyes ügyetlenségével, tágra nyitott szemű, értetlenkedő naivitásával – egy tipikus magyar kispolgárt, a hétköznapoknak is kiszolgáltatott, komikussá váló, de szerethető groteszk antihőst jelenítette meg. Utódai máig botladoznak nyomában a magyar színpadokon és filmekben, emiatt hatnak ránk most is Kabos Gyula alakításai.

Képek az OSZK, Színháztörténeti és Zeneműtárában találhatók.

Dr. Sirató Ildikó, Színháztörténeti és Zeneműtár