#éretlen

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Néhány ember annak ellenére hogy felnőtt annyira éretlen, hogy az nem igaz😆

[idonttalkwithpplhere]

Kirakod a tested, miközben a lelked rohad vagy lehet, hogy nincs is.

[drakvuf]

Házasodna a gazda VII/20: Finálé

Minden jónak vége szakad egyszer. Meg ennek a szarnak is.

Máté gazdáék hazaérkeztek SZLOVÁKIÁBÓL. Felhívják Anikót, hogy elmeséljék mi volt az álomrandin. Azt mondják minden fasza volt csak az idő volt szar.

A műsorvezető megkérdezi sikerült-e beszélgetniük és ha igen, mennyire sikerült mélyre menniük. Ezen a fiatalok felnevetnek, mert dugtak és az nagyon vicces.

Máté elmondja, hogy a következő lépés, hogy bemutassa Millát a családnak. Anikó örül, hogy végre egy gazdának összejött valami és sok sikert kíván a fiataloknak.

Szerelmesek vagyunk - mondja nekünk búcsúzásként Máté.

Zsófia és Tomi már úton vannak AUSZTRIÁBA. A férfinek el kell intéznie pár telefont az úton, ami gecire nem tetszik a nőnek.

Utána próbálnak ismerkedni, de sajnos nem sikerül megtalálni a közös hangot. Tomi megkérdezi mit érez felé a nő? Passzív langyos. Szerinte nem elég határozott.

Tamás azt mondja, hogy csak próbál nem sok lenni, mivel az már más versenyzők vesztét okozta itt. A gazda szerint nem kéne visszafognia magát, csak legyen önmaga, aztán kiderül mi lesz köztük. A férfi szerint a nő ellentmondó jeleket küld és ezért nem tudja, hogyan közeledjen. Zsófia nem érti miről beszél. Szerinte a férfi túl sokat magyarázkodik.

AUSZTRIÁBA érve, Bécs belvárosában lovaskocsiznak. A gazda felkérdezi a faszit, amiért nem kérdez tőle semmit. Tomi azt hazudja folyamatosan gondolatai vannak. Aztán végül felteszi azt az elméleti kérdést, hogy ha Velencébe mentek volna az már vajon túl romantikus program lett volna a nőnek? Zsófia azt mondja, azzal az lett volna a baj, hogy nem szeret víz közelében lenni, mert fél tőle. Ezért nem fürdik.

Ezután fagyiznak egyet AUSZTRIÁBAN. Tomi megkérdezi a gazdát hogy érzi magát? Elvagyok. Kínos csend. Aztán azt mondja a férfi, hogy sok ember van itt, de finom a fagyi. Kínos csend.

A fagyizás után már suhannak is haza. A gazda megkérdezi a férfit, hogy érezte magát? Jól - hazudja Tomi. Zsófia viszont kurvára nem elégedett ezzel a kirándulással. Azt mondja azt várta, hogy a férfi majd beindul az utazástól. Viszont, ahogy azt már az előző részben is jeleztem, hogy ha egy faszit csak a szomszédos országba viszel, akkor NINCS SZEX.

Tomi is közli vele, hogy ő többre tartja magát, mint hogy ennyiért ágyba bújjon vele és javasolja a nőnek, hogy legközelebb jobban nyíljon ki a pénztárcája, ha komolyak a szándékai. Zsófia viszont nem engedhet meg magának egy ilyen kaliberű férfit, szóval szomorúan hazaküldi.

Megérkezik Anikó és elmeséli neki a gazda, hogy nincs már Tamás. A gazda elismeri, hogy az ő hibája, de aztán azt hazudja, hogy nem az volt a gond, hogy nem tudta biztosítani neki a megfelelő anyagi körülményeket, hanem hogy a faszi még éretlen volt.

Anikó megkérdezi, hogy szerinte Krisztián jobb választás lett volna? A nő azt mondja, hogy valszeg olcsóbb érettebb lett volna, de őt nem dugta volna, mert túl öreg.

Búcsúzásként Zsófia elmondja nekünk, hogy tudja, hogy vannak rossz tulajdonságai, de ne aggódjunk: nem tanult semmit az egészből és nem változtat semmin. József gazda és Erika csobbanni készülnek.

A nő viszont otthon felejtette a bikini alsóját, szóval bugyiban fog a vízbe menni. A férfi természetesen nem bánja.

Úszkálnak, ölelkeznek aztán isznak egyet. Erikának alkohol kell a mai naphoz, de Józsinak elég egy narancslé is. Sajnos a szívószálat nem tudja használni.

Egyre jobban összemelegednek a randipartnerek. Erika nem gondolta, hogy ilyen gyorsan fognak haladni a gazdával. Azt mondja Isten személyiségét látja benne és ez nagyon vonzó. Így így. Nem is szereted az Urat, ha nem dugnád!

Eljött az ebéd ideje. A nő egy kis meglepetéssel készült, amit egy filmből lesett el. Sushit hozott a nagy hűtőtáskában és róla kell megennie a férfinek.

Józsi nagyon lelkes egészen addig, ameddig a szájába nem kerül az étel. Sajnos nincs elájulva a japán fogástól. Jobban örülne egy kis pacal- vagy körömpörköltnek. Azért becsülettel leeszi az összeset Erika testéről.

Beesteledik és tovább iszogatnak. Józsi a saját eperlikőrjével kínálja a nőt. Szar, de legalább alkohol. A gazda felteszi a nagy kérdést: miért válassza őt? Mert nő. Erika azt mondja árad a férfiből a szeretet és alig várja, hogy együtt aludjanak és belécsatornázza ezt az energiát.

Miután eleget ittak hangolódtak, megrohamozzák a lakosztályukat. Eljött a teljesítés ideje. Józsi elmondja nekünk, hogy ebbe bele kell adnia a testét és a lelkét is. Fú... - szuszogja a férfi mielőtt teljesen elsötétül a kép.

Másnap reggel Józsi azt se tudja hol van, úgy kifacsarta a nő. Olyat dugtak, hogy a gazda elsírja magát. Könnyeivel küzdve azt mondja Erikának, hogy ennyi volt. Ő győzött. A nő nagyon örül a hírnek és elfogadja a nyereményét. Most jön viszont a neheze. Józsinak el kell küldenie a többieket.

Végre van egy kis macskakontent is. A férfi összecsődíti a veszteseket és elmeséli nekik, hogy mennyire vibe-oltak tegnap Erikával, ráadásul olyat dugtak, hogy már a gondolatától elsírja magát.

Diuska csak mosolyog és bólogat, mert nem tudja értelmezni az összetett mondatokat, de Brigi láthatóan ideges.

A gazdának nem, de nekünk előadja mi nyomja a lelkét: én tudok főzni, én áldoztam ezért. Reggel hétkor fölkeltem, megfőztem a vegán bolognait, az, hogy egy faszszopó geci kurva vett egy doboz sushit engem nem érdekel. 260 kilométert utaztam ezért, hát nehogy már olyan nyerjen bazdmeg aki nem tud főzni.

A gazda átérzi a fájdalmukat, ezért ad egy-egy csokor virágot vigaszdíjul. Csodálatos áldás az Úrtól legyen rajtatok! Búcsúzik ezzel a lányoktól és megköszöni Jézusnak, hogy ideküldte őket.

Aztán már szalad is vissza Erikához még egy körre. Klassz csaj vagy - búgja a nőnek Józsi. Te meg klassz férfi vagy - válaszol Erika. Dicsőség Istennek - zárja a gazda.

Megérkezik hozzájuk is Anikó. Józsi elmeséli neki, hogy Erika olyan volt, mint egy atombomba, csak csendes. Taktikusan utoljára vitte randira a nőt, mert érezte, hogy ha meglovagolja, akkor nem fog már időt szánni a többiekre. Anikó zavartan nevetgélni kezd, amikor rájön, hogy ezek már dugtak is.

Gratulál az ifjú párnak és reméli kitartanak egymás mellett és ezzel magukra is hagyja őket.

Ezután a Jurassic Park zenéjére vadul smárolnak Józsiék a naplementében.

Ennyi volt az idei Házasodna a gazda. Talán ez volt az eddigi leggyengébb évad. Ráadásul egy gazda, Lajos, nem is került be végül a műsorba. Pedig a promón még ott virít a feje.

Na mindegy. Remélem most pár év pihenőre megy a műsor, mert érezhetően elfáradt.

Mindenesetre köszönöm, hogy itt voltatok. Külön köszönöm @tidaviminek, hogy újra rendberázta a szövegeimet.

Írjatok, ha láttok valami jót a TV-ben, hátha érdekel. Részemről én most a 200 első randit nézem újra ❤️Gáspár Katával❤️, aztán megy tovább a Barátok közt Balogh Nórával, a waifummal, aki meglepően keveset van a sorozatban :(((

[csacskamacskamocska]

Csak halmozódnak a megválaszolatlan kérdések

Még mindig vannak logikai gubancok, amik rettenetesen zavarnak. Ezért nem tudom letenni a témát. A legtöbb pszichológus, aki a narcisztikus és pszichopata témával foglalkozik, az elmond egy saját verziót, ami klisékben hasonlít, de részleteiben tök más, és végül úgy tűnik, hogy bárki lehet az, nem lehet pontosan megmondani, csak egy terápiában, hogy valaki narcisztikus. Amúgymeg csak szenvedünk tőle – HA KÖZEL VAN. Távolról nem annyira borzasztóak ők, hiszen akkor csak a hamis szelf látszik, ami akár megnyerő is lehet, vagy esendő, szegény én is, imponálóan határozott, vagy intelligensen éleslátó. Vagyis mi mindannyian egy rakás narcisztikust dédelgetünk, például a tumblin, akitől más vagy mások meg szenvednek, mert a barátjuk, családtagjuk, kollégájuk. Ez jó szarul hangzik. De nem tudjuk kik ők. Mert valójában kaméleon. És vadászik. A lelke mélyén lenéz mindenkit, azokat leginkább akikre hatni tud. De közben szüksége van rájuk, rátok, ránk. Ezért aztán helyezkedik, alkalmazkodik, alakítja a külvilág felé mutatott arcát. Seggfej ő vagy narcisztikus?, mikor passzív-agresszív valaki?, mikor bánt tudatosan?, mi ami a saját felelősségünk és mi a másiké?, verbális, lelki, érzelmi bántalmazásban nem áldozat, hanem inkább elszenvedő az ember, ugyanaz másnak meg se kottyan vajon?, és tudják-e ők hogy bántanak?, és hogyan boldoguljon el az ember azzal, hogy a kívülállók számára a narcisztikus normálisnak tűnik, miközben bántalmazó?. Önigazolás a saját hibáinkra a másik ember hibáinak keresése vagy az önvallomás és a tisztánlátás része?

5 biztos pont, hogy megállapítsd, hogy valaki narcisztikus-e. 8 pont, 11 pont, ezt kérdezd, hogy megtudd, ha ezt látod menekülj! És mondják, mondják, de nem érzem a tisztánlátást. Nem szakemberek csak azok foglalkoznak a témával, akik érintettek. És tanítanak, oktatnak, olyan emberek, akik egy valaki könyvét elolvasták, és az alapján úgy gondolják, hogy tudnak segíteni másoknak. Sokszor valóban tudnak, mert sokszor csak egy kéz kell, ami vezeti az áldozatot. És az elméjét, hogy megértse és újrarajzolja a rendszert. Miközben olvasom, hallgatom ezeket az anyagokat, sokszor ellágyulok, annyira megsajnálom a másik embert. A kurva narcisztikust. A szenvedése miatt, aminek már nincs is tudatában, még a szenvedését is elrejtette, eltagadja önmaga elől vagy felhasználja a céljaira. Szóval, hogy ne sajnáljam őt, és gyógyítsam magamat, elkezdtem írni egy folyamatosan bővülő listát, azokról a mondatokról meg helyzetekről amik megsebeztek. Ezekben nincsenek benne azok a dolgok, amik be nem teljesült vágyak vagy sima udvariatlanságok. Azok kerültek bele, amit ha elmesélek másnak, akkor az a fejét fogja, atyaég, ez micsoda tiszteletlen és szeretetlen dolog. Micsoda geciség!

Hogy a sok személyes nyavalygás mellett adjak valami új infót is: Többnyire tudja, hogy mit csinál, de nem bírja nem csinálni. Éretlen, elakadt ember. Nehéz beleképzelni magunkat, hogy abban a lelkiállapotban van, amire mindannyian emlékszünk gyerekkorunkból. Ne vakard le a vart! És nem tudod nem levakarni. Ne piszkáld az orrod! És nem tudod nem kibányászni a zavaró beszáradt taknyot. Öntudatlanul piszkálod a sebed, az orrod. Tudod mit csinálsz, hiszen a te kezed csinálja, tudod azt is, hogy nem kéne, de nem bírsz ellenállni a belső késztetésnek. Ami nyilván kielégít valami öntudatlan belső igényt. És emlékszel rá, hogy ez valami fura állapot. Nézel magad elé, nem is vagy jelen, a kezed meg csinálja. Képzeld el, hogy egy narcisztikus számára ez hasonló. Nem tudja nem csinálni. Annyira mélyről jön. Sémakémia – most ez foglalkoztat leginkább, mint a továbblépés fontos része. Hogy többet ne kapcsolódjak narcisztikus férfira.

[konyvekkozt]

tegnap utcázás (utcai gondozó szolgálat) közben érkezett a bejelentés, hogy a területünk szélén mentő érkezett egy hajléktalan emberhez. a bejelentés szerint a mentő megvár minket

kiérkeztünk a megjelölt címra, sehol senki, nemhogy ment

utcásként ilyenkor sétálunk egy karikát. így találtunk rá Z-ra, aki már-már Munkácsyt idéző kompozícióban feküdt egy erdő szélén, a lekaszált dzsindzsában

mint kiderült, Z ukrán állampolgár, magyarul valamennyit tud. békésen feküdt a bal oldalán, éretlen szilvát majszolva

záporoztak felé a kérdéseink, miszerint "mikor jött Magyarországra", "egyáltalán bekerült-e a mentőautóba vizsgálatra", "fáj-e valami", "vannak-e iratai", "hol aludt előző nap", "hol aludt télen". Z nagyon együttműködő volt. volt, amire válaszolt, volt, amire azt mondta "nem értem"

kifejezte azon szándékát, hogy szívesen aludna fedett helyen, így megindult a matek, hogy hol fogadják iratok nélkül, nem magyar állampolgárként. míg a kolléga a diszpécserrel egyeztett és előkészítette a kocsit szállításra, egyedül maradtam Z-vel. megtudtam, hogy Ukrajnában zenész volt, két háza van otthon, egy szerelem miatt került Magyarországra, ami házasság után hamar válással végződött. Z húsz vagy negyven éve él nálunk, az idősíkok összecsúsztak. a beszélgetésünk a taglaltan szavalt magyar nyelv mellett nonverbális jelekre támaszkodott. Z mindvégig udvarias és türelmes volt. miután a szállítás reményében felállt, összeszedte maréknyi szemetét és sokat remélve rágyújtott pár e-cigi maradványra. pöfékelés közben előadta, hogy kell játszani a legkedvesebb hangszerén

találtunk helyet, ahol fogadták, így el is indultunk. a helyen meglepetésemre egy volt hallgatóm fogadott lelkesen

Z csak állt. bediktáltam a nevét, a helyet, ahol rátaláltunk, s egyéb alapvető információkat

tiszta ruhákat adtunk neki, s a hely lelkére kötöttem, hogy biztosítsanak neki tisztálkodási lehetőséget

két dologban nem vagyok biztos. az egyik az, hogy hova ment ma Z, megmarad-e a helyen vagy visszatalál-e a látszólag szeretett erdejéhez. a másik pedig, hogy tudja-e, hogy a házai valószínűleg nem állnak, s hazája háborúban áll. míg ketten voltunk, gondoltam rá, hogy megkérdem, tudja-e, hogy a hazája már nem olyan, mint ahogy emlékszik rá. de Z annyira a saját világában élt, hogy nem tartottam korrektnek a kérdést

tegnap megismertem Z-t, annyira, amennyire a helyzet engedte. van benne valamilyen báj. van nagyadag ráhagyatkozás és bizalom, hiszen minket alig értve mesélt és szállt be egy ismeretlen autóba. van némi gyermeki lélek abban, ahogy ismételgette "nem értem". s van abban némi világtól való távolság, ahogy az e-cigik csonkjától remélt nikotinélményt

számomra minden utcázás egy vendégség, ahol így-úgy közterületen élő hajléktalan emberek "otthonába" lépek be. Z egy külön kaland volt. használnom kellett megannyi év tapasztalát, hogy jól kérdezzek, s a nyelvi korlátok ellenére is bizalmat építsek

Z velem marad egy ideig. mint ahogy a volt hallgatóm is, aki a kurzusomon találkozott haljéktalan emberekkel, s teljes lelkesedéssel mondta, hogy "mosolygós szép estét!"

olyan kisvilágba kerültem tegnap, amit nem is sejtettem. viszont most szeretném elengedni ezt az élményt, mert a főállásomban húsz lakó ügyeit egyengetem, akik közül kettőnél rezeg a léc

na, mindez nehezen érthető. és csak azt szerettem volna elmesélni, hogy tegnap találkoztam Z-vel, aki egy erdőben él és talán nem tudja, hogy a szeretett szülővárosa már nem áll, de ránk bízta magát

[egy-lany-blogja]

"Hagyd, hogy minden magától alakuljon."

Sokszor tapasztaljuk, hogy valamit szívósan erőszakolunk, és mégsem megy. S egyszerre, amikor nem is akarjuk, magától megtörténik.

Az ember az érés és a megérés folyamatát nem veszi figyelembe. Mert türelmetlen, és a múló időt rosszul és mohón éli meg. Valójában itt azt történik, hogy sorsunk nemcsak egyéni, hanem közösségi vállalkozás is, mindenkinek meg kell érnie rá. Sejtről-sejtre, és minden embernek, akikkel közös sorsa van. Mi éretlen gyümölcsökért kapkodunk, és elfelejtjük a bölcs kínai mondást: Hagyd, hogy minden magától alakuljon!...Nincs igazi hitünk, s nem tudjuk, hogy az a még nem látható dolgok valóságáról való benső bizonyosság.

(Müller Péter)

[starboymp3]

my dad is making kovászos uborka for the 363736th time this summer de ezúttal nem csak szőlőlevelet és meggyfaágat tesz bele hanem straight up éretlen zöld szőlőt is hes stepping up his game fr

[kinlodok]

Mindenki megbánt. Elhordanak minden szarnak, mert fáj, hogy úgy bánnak velem, mint egy kutyával, rögtön éretlen leszek, amiért úgy reagálok, ahogy, de azt sosem nézik, hogy vajon mitől reagáltam úgy, ahogy.... Az nem lényeg, hogy mennyire tapostak bele a lelkembe, csak az számít, hogy én mennyire éretlen voltam, amikor belém rúgtak....

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Ha adhatok egy tanácsot soha ne akarj féltékennyé tenni egy olyan embert akivel barátok vagytok és tetszik neked, pláne ha az illetőnek kapcsolata van. Egyrészt nagyon éretlen és átlátszó, úgyse fogsz hatást kelteni benne mert kapcsolatban van és borzasztó gáz. Csak leminősíted magad vele, ennél több vagy hogy ilyet csinálj meg...

[ajtostolahazba]

Képzelem mekkora élmény lehet egy ilyen éretlen ideggyenge emberrel együtt dolgozni, mint te 🤭🤭🤭

Nem tudom, azokat kellene megkérdezned, akiknek milliókat lapátoltam a zsebébe.. de ahhoz legalább annyira tökösnek kéne lenni, hogy vállalod a profilodat...

[ofeofeliaofeliaia]

arra is sokat próbálok gondolni, hogy talán a férjem éretlen még egy kicsit, vagy nem tudom, legalábbis biztosan retteg az érzésekkel foglalkozni, ha nem pozitívak. és inkább elmenekült, csak hogy ne kelljen esetleg szembenézni a problémákkal és az okaikkal. én nem hiszem már, hogy a menekülés megoldás lenne, és vannak aggályaim a saját indai terveimmel kapcsolatban is, de ez még évek kérdése nálam, így igyekszem nem túlparázni. nekem az a hipotézisem, hogy ha egy probléma felmerül egy kapcsolatban, az addig fel fog merülni, amíg az ember meg nem tanul máshogy válaszolni az adott helyzetre. miközben ezt írom, hallom magam, ahogy szanáltam a hatalmas baráti társaságomat az elmúlt lassan egy évben. hogy mindig ezek a problémáim lesznek, amíg meg nem oldom őket. de egy párkapcsolat egyrészt nagyon más, másrészt a baráti dolgok átértékeléséhez is két ember kellene, és a csodálatos egykori barátaim részéről sincs igény többet élvezni a társaságomat, és én továbbra is tartom, hogy nem akarok olyan emberek társaságában időt tölteni, akik nem figyelnek rám és akik nincsenek ott mellettem, de férjem mellett sem, amikor éppen felborul a világ rendje. de például a férjem még úgy is mellettem volt, mindig, és a szétköltözés óta is, hogy néha iszonyú nehéz volt velem. azt hiszem a férjem fél azoktól a dolgoktól, amiket hozzám társít. mint pl a rossz érzésekről is beszélni. azt hiszem fél attól, hogy önmagához merjen nyúlni, höhö, lelkileg, hogy őszintén mérlegelje a saját miértjeit, és a menekülést, a könnyebbik utat választotta. nekem az a tippem, hogy vagy az új nőjét vagy a következőt felcsinálja, aztán 3 év múlva kalap kabát és kezdi majd elölről, mert nem hajlandó beleállni abba, hogy a feszültségeket fel kell oldani, akkor is, ha ez iszonyú ijesztő folyamat. én meg persze attól félek, hogy azzal a nyers modorral, ami nekem jutott, _soha_ senki nem fog igazán szeretni. és ez a bajom amúgy a tegnapi harisnyával, hogy ez egy hamis ígéret, hogy nem akarok testtel nyerni, én geci jó nő voltam 10 évvel ezelőttig. még szülés után, gyerek apja után is egyrészt bárkit megkaptam, akit gondoltam, másrészt a test meg olyan volt, hogy bárhova mentem, mindig voltak beszélgetést kezdeményező, folytatás iránt érdeklődő facér férfiak perceken belül. akik általában 3 mondat után vagy megterhelőek voltak vagy mégis hátraarccal menekültek, ha nem értettem azonnal mindenben egyet velük. és ez így kurva nehéz. férj előtt... férj előtt volt vagy 10 szám a telefonomban, ha mondjuk nagyon szerettem volna szexelni. nekem a férj volt az első olyan faszi, akinél megvolt, hogy teljes szívvel szeretem és szex együtt. nyomasztanak barátok, hogy kezdjek el csakúgy szexelgetni. nagyon nem érzem. teljesen abszurd ötletnek tűnik már az is, hogy egyáltalán egy idegen előtt levetkőzni. de ilyen szeretet nélkül meg el sem tudom már képzelni az egészet. nagyon szerettem, hogy férj mellett lehettem az, aki vagyok, és nem kellett valamilyennek lennem, hogy szeressen. és ez egy gyökérpara lehet nálam, hogy egy ennyire patriarchális társadalomban találok-e valaha olyan faszit, aki van annyira rendben önmagával, hogy ne fosson tőlem azért, mert én mondjuk viszonylag asszertív vagyok alapvetően. pláne, ha még a férjem is megtört, és az egykori lenyűgözően bátor csávóból egy mellettem önmagát unalmasnak érző roncs lett, aki ahelyett, hogy megcsinálta volna a saját belülről fakadó önbizalmát, lecserélt valami csitrire, aki majd áhitattal rajong érte és csillogó szemekkel lesi az ura kis parancsait.

[drakvuf]

főzőbanán

Napok óta szaladgálok a nagyobb boltokba főzőbanánt keresve, mindhiába.

Elkeseredésemben felcsaptam az internetet és találtam egy ezer éves kommentet egy random blog bejegyzésben.

Láss csodát, még mindig létezik a zöldséges és még mindig lehet kapni.

Igaz éretlen, de boldogság van. Meg mondjuk már inkább 2000 Ft/kg, de nem panaszkodom.

[csacskamacskamocska]

Tapasztalat

Láttam egy gyönyörű fiút a kisvonaton. Velem még nem történt ilyesmi, hogy elnyílt szájjal bámultam, hogy úristen, milyen szép ez a kölyök. Lehetett vagy 18-20 éves. Ilyen teste csak a kamaszoknak van, de mégsem kamasz test volt, nem vékony, növésbenlevő, se puffadt, még éretlen, hanem gyönyörű, mint egy párducé. Semmi zsír, sehol egy gyűrődés, csak izom és bőr. És benne volt a mozdulataiban az a férfias kisugárzás, az ugrásrakész pimaszság, a legyőzhetetlenség ami annyira vonzó tud lenni. Amíg fiatal lány az ember. Most csak bámultam, egy röpke percig megkavarta a hormonjaimat, de még ha ő akarná se tudnék mit kezdeni egy gyerekkel. Viszont megértettem a férfiakat, és majd felhasználom valamelyik írásomban ezt a tapasztalatot. Megértettem, hogy milyen gyönyörű és kívánatos a fiatalság, milyen csábító és bizsergető. És nehéz lehet nem átlépni a határt, ha adja magát, ha kelleti magát. De amúgy, csak a szájuk jár. Velem ezer évben egyszer törénik egy ilyen, velük naponta többször. Gondolom, így lehet. Nade még mielőtt a pedofília vádja érne, tényleg azért mesélem el, mert érdekes volt nekem is, hogy hogy íródik át bennem egy tapasztalat valami másra használható élménnyé. A pszichológus annakidején azt mondta, ez egy szuper adottság. Persze, amikor a világ minden baja fájni kezd, akkor nem érzem annak. Amúgy a hétvégén annyit okosodtam, mintha megint egyetemre járnék. Ahol végülis nem diplomáztam le, de ettől még sokszor több diplomát is kinéznek belőlem. Most a mesterséges intelligencia terén okosodtam ki. Annyi izgalmas kérdés lett bennem, amine utána kell járnom! Ráadásul olyan veszélyekre hívták fel a figyelmet, amibe bele se gondoltam eddig. Nem az, hogy mennyien veszítik el a munkájukat, hanem az, hogy kommunikációs tereket fogunk elveszíteni az által, hogy megbízhatatlanná válnak a források. Senkinek nem lesz érdeke, hogy forrásokat ellenőrizzen vagy szabályokat alkosson amiket aztán nem tartunk be, mert az emberiség úgy cuzámen alkamatlan a szabályok betartására, ha a következménye nem fájdalmas.

Néhány dologgal beletrafáltak pár fiókba lapuló novellámba. Lám, túlhaladta őket az idő, dobhatom a kukába. Kezdjem el mondogatni, hogy kérem, én ezt tíz éve írtam, pont erről, pont így? Nevetséges lenne.

Csodás, csodás hétvége volt. És nem tévedtem el, és taxi helyett villamosoztam és odataláltam mindenhova, én nem is értem hogy lehet ez, hiszen én egy kertben is képes vagyok eltévedni :D És a svédasztalos reggelinél mindenki kulturáltan viselkedett és csodás az idő, csak most már haza kell mennem. Pedig senki sem vár.

[darkbabygirl30]

Drága, 21. századi Nő!

Te, aki beéred a majdnemférfivel, a nőssel, a férfivel, akinek csak éjszaka volt rád szüksége, a fiúval aki még éretlen az elköteleződésre...

Te, aki a könnyeket választod, és engeded a kihasználást, a semmibe nézést, engeded az önbizalmad sárba tiporni.

Elhiszed, hogy nem jár neked több, hogy úgy sem találsz mást, hogy Neked ez jutott.

Elhiszed, hogy nem is érdemled meg a színtiszta szerelmet, a boldog egymásra találást, a féktelen vágyat egymás iránt.

Elhiszed, hogy a törődés az, ha két naponta ír egy üzenetet, hogy milyen jó volt az esti buli, de arról nem is esik szó, hogy Te hogy vagy.

Elhiszed, ha a szex utáni lelépés csupán a korán kelés margójára írható, és ezért nem látja a lakásod nappali fényben már nyolcadik hónapja.

Elhiszed, hogy majd ott hagyja azt a másikat, hiszen veled elmondása szerint azért csak több időt tölt, és még múltkor Ő is fizette a vacsorát.

Elhiszed, hogy azért nem tud meghallgatni, ha valami bánt, mert egyébként is sok gondja van, fáradt, nincs elég ideje semmire.

Elhiszed, hogy normális az, ha néha odacsap, felemeli a hangját, minek is kellett az idegein táncolnod!

Elhiszed, hogy engedélyt kell kérned, hogy éld a saját életed, mindenek elé őt kell helyezned, amíg te valahonnan a hátsó sorból figyelsz és hallgatsz!

Nem is tudod, hogy a szerelem az, amikor már könnyek gördülnek le az arcodon, mert annyira biztonságban és megbecsülve érzed magad Mellette.

Amikor tudod, hogy bármelyik pillanatban ott van, ha kéred, és nem mögötte állsz, hanem az oldalán.

Amikor nincs szebb számodra a világon, mint a lelke.

Amikor nincs számára szebb a világon, fontosabb, mint Te.

És drága, 21. századi nő...te mégis beéred sokkal kevesebbel.

(Agárdi Zsóka)

[szederdora]

#nice

a kedves, az őszinte és a jó nem járnak kéz a kézben.

kezd kifolyni a könyökömön, hogy miért nevezem kreténnek a kretént és miért nem próbálom a jót látni minden gyökérben.

nos, kedves barátaim, elmondom hát miért nem. mivel érzelmileg éretlen és labilis, bántalmazó, alkoholista szülőkkel nőttem fel, az egész gyerekkorom arról szólt, hogy az ő hangulatukat szolgáljam ki, mindig azt tartsam szem előtt, hogy a jó kedvüket megtartsam, különben verés, szeretetmegvonás, ignorálás volt a következménye. ezért én eddigi életem felében úgy éltem, hogy mindig jó és kedves, segítőkész és önfeláldozó voltam. mai napig nem tudom, hogy ez tényleg a személyiségem része, vagy a kötelezőség miatt van bennem.

erre jött rá, hogy 7 évig aktívan voltam olyan keresztény közösség aktív szolgáló tagja, ahol alap volt, hogy szeress és segíts mindenkit, mert az Istennek tetsző dolog, meg what would Jesus do and stuff. és én ezt komolyan vettem. bűntudatom volt attól is, ha csak rosszat gondoltam valakiről, mert mi alapján ítélek én el bárkit, aki felett a Jó Isten se mond ítéletet? ezt az elvet alapvetően ma is így gondolom, csak höhöhöhö bőven nincs már bűntudatom, ha valakit baromnak gondolok. és ebben nagy szerepet játszik az, hogy minél közelebb kerültem ebben a közösségben a tűzhöz, megláttam, hogy mások is bizony isszák a jóízű ítélkező bort és kiprédikálják a szeressetek mindenkit vizet.

és ezekre rájön még kismillió olyan tapasztalat, amikor én próbáltam segítőkész lenni, de mindig visszaéltek vele. és eluntam. eluntam, hogy bocs, de kamuból nyomatjátok a tralala mindenkit szeretünk és megértünk dumát. olyan emberek adják elő, hogy "éld bele magad a helyzetébe", akiknek -2 az érzelmi intelligenciájuk és hírból sem imserik az empátiát vagy a törődést, csak felsőbbrendűnek érzik magukat, ha úgy tűntetik fel magukat, hogy ők senkiről nem gondolnak rosszat.

én tökre értem, hogy én már a ló túloldala vagyok, komolyan. de basszus, továbbra is, inkább vagyok őszintén tahó, mintsem szembemosolyogjak valakit, aztán ahogy hátat fordít már szapuljam őt. és ez nem jelenti, hogy szabadidőmben öreg nénik botját rúgom ki és kisgyerekek kezéből verem ki a gombócos fagyit... oh sweet jesus... de nem fogok minden nyomorultat ölelgetni és simogatni, mert elfogyott az energia és a lelkesedés, amit erre tudtam fordítani. és nem tudom... ettől én nem látom magam szörnyetegnek, mert azt gondolom, hogy lehet rám számítani, amikor szükség van és még soha nem hagytam senkit szarban. de fogom forgatni a szemeimet, ha fasságot mondasz és unottan fogok sóhajtozni az önsajnáltató nyomorodon. shit happens.

igen. most épp megkövültem. majd visszapuhulok. de kérlek addig ne adjátok elő terézanya és buddha szerelemgyerekét.

[onsieluenkeli]

Jó. 20 - Azért, sikerült a bogarat elültetned a fejemben... Néha nagyon furcsa vagy.

Valahányszor belegondolok, tudom hogy nincsen olyan mentális problémád, és a legundorítóbb és legkegyetlenebb online Trollok vannak annyira tönkremenve lelkileg. És szinte kivétel nélkül mind súlyosan bántalmazott háttérből jött. Súlyos sebeik vannak, problémáik, és segítségre szorulnak. Nagyon remélem hogy olyan sok rosszat azért nem szedtél össze. És nem is fogsz.

Amúgy már egy jó ideje nem szeretem az ilyen önelemző vagy másokat analízáló netes pszichológiát. Mert nem vagyok szakember, és már annyit értek és látok is, hogy mindenkinek lehet valami baja, és sokaknak nem csak egyetlen egy. És hiába szúrok ki valamit, lehet hogy mellette másik három nagyon fontosat nem veszek észre. Ezért is jobban örülnék, ha olyanhoz is fordulna mindenki, aki tényleg szakértőként ért is a lelkekhez és felelősen képes segíteni.

(( Vannak nagyon jó, külföldön élő pszichológusok. Bohémek, bölcsek, szépek. A lelküket nem tette teljesen tönkre ez az ország, és igenis képesek jól segíteni ))

A Bordeline pedig inkább csak tipp volt 20 rólad anno. Végülis voltak olyan tulajdonságaid, amelyek azt sejtették.

Például a túlzott kockázatvállalás, hiszen egyik pillanatról a másikra képes voltál elköltözni és ugrani jó nagyot egy másik kontinensre, egy teljesen vadidegen 🇺🇲életbe. És sokszor eléggé durva, és figyelmetlen is voltál. Az a ronda szarkasztikus éned a mai napig elő tud jönni, de már szerencsére nem folytonos, és az önhibáztatásra is hajlamos voltál, amit azóta már többnyire sikeresen el tudsz hagyni. Üresnek sosem láttalak, ügyesen tömted azt a bensőt. = És a mai napig ilyen vagy.

Huszonévesen a legtöbb ember hasonló utat jár be, nem lehet az összes rossz tulajdonságot, hibát, tökéletlenséget, kockázatvállalást egyből elkönyvelni valami mentális problémának... Szóval én nem hinném a Bordeline-t. De ha mégis van valami, ott van Billie Eilish akinek szintén az van, és Halsey stb... Ma már segítséggel gyönyörűen lehet egyensúlyban tartani, és együttélni ezzel.

A Bipoláris zavart én a mély depresszió alatt kaptam magamról mint tippet, és néhány hónapon át el is hittem. Kicsit be is paráztam tőle... :(: ...mire lassan azért csak leesett hogy nekem mégsem az van.

Tévedések.

Talán 1 éve történt, hogy egy író srác aki ismeri a bátyádat, látott egy kortárs színdarabot, ami egy olyan lányról szólt akit nagyon csúnyán leuralt a saját anyja. Egészen gyerekkorától próbálta betörni, míg egy nap a lány kapott egy lehetőséget hogy elutazzon... És a srác egyből rád gondolt. Rád értette. Csak rád. Ain’tudom hogy mennyire lehet igaz-e, de az biztos hogy milliárdszor jobban bújtál Édesapádhoz mindig is. És te is inkább olyan típusú vagy aki sokszor lázad, és nem igazán lehet megmondani neked se, hogy mit tegyél. Szóval lehet benne valami.

Sajnos rengeteg családban előfordulnak "érzelmileg gyenge, éretlen szülők". <- Mostanában eléggé felkapott ez a téma. És az olyan szülők alatt nem csak a komolytalanokat érteni, hanem például azokat is, akik nem tudnak, nem képesek jól szeretni, megérteni, empatikusak lenni. Olyan házsártos, és érzéketlen nyanyák akik mindent leuralnak, irányítanak, és élik a gyerekeik életét...

🤔 Viszont ha ez tényleg annyira igaz lenne rád, szerintem sosem dolgozol gyerekekkel. Hiszen náluk tisztább, őszintébb, és jobb kritikusok nincsenek a világon.... És ők biztos nem bírtak volna tégedet sokáig elviselni. Aki jól érti a gyerekeket, annak inkább jó háttere van.

Még valami, egy nagyon fontos.

Az önbizalomhiányos, és önértékelési gondokkal küzdő emberek hajlamosak felszedni mások tulajdonságait, akár rossz tulajdonságait is. Szóval simán megtörténhet az, hogy borzalmas példaképeket találnak maguknak.

Például a bunkó és sérült barátok hatnak rájuk, vagy az elcseszett, mindent leuraló toxikus főnök, vagy egy súlyosan nárcisztikus barátnő. És az olyanok asszimilálódnak. - Azokká válnak, mint akit 🦴 megesznek. – És ilyenek analízálni a  neten, nagyon nagy eséllyel tévedésekhez vezet. Soha ne legyél kannibál. Nem érnek annyit se.

.