#vádol

[liketwins]

Változások

Soha többé nem vakít el hamis arany fénye Soha többé nem helyezhetsz préda szerepébe Régen szemeiden keresztül vizsgáltam a világot De veled volt baj, nem is velem. Mondd meg, téged ki bántott? Egy pillantásom porba dönt, megváltoztam, látod Te nem változtál, és nem értem, hogy van még barátod Végre nincs felettem hatalmad, a lelkedbe látok Nem tudom, miért hittem, hogy áldás vagy, nem átok

Egykor bezárkóztam, elhallgattam a szavam Fuldokoltam, émelyegtem, megmérgeztem magam Ma rutinosan, csukott szemmel is legyőznélek bárhol De nyitva van, lásd, tekintetem abúzussal vádol

[glittering-under-the-glass]

A félelmetes angyal

A félelmetes angyal ma láthatatlan

és hallgat bennem, nem sikolt.

De nesz hallatszik, felfigyelsz,

csak annyi, mintha szöcske pattan,

szétnézel s nem tudod ki volt.

Ő az. Csak újra óvatos ma. Készül.

Védj meg, hiszen szeretsz. Szeress vitézül.

Ha vélem vagy lapul, de bátor

mihelyt magamra hagysz. Kikél a lélek

aljából és sikongva vádol.

Az őrület. Úgy munkál bennem, mint a méreg

s csak néha alszik. Bennem él,

de rajtam kívül is. Mikor fehér

a holdas éj, suhogó saruban

fut a réten s anyám sírjában is motoz.

Érdemes volt-e? - kérdi tőle folyton

s felveri. Suttog neki, lázítva fojtón:

megszülted és belehaltál!

Rámnéz néha s előre letépi a naptár

sorjukra váró lapjait.

Már tőle függ örökre

meddig s hova. Szava

mint vízbe kő, hullott szivembe

tegnap éjszaka

gyűrűzve, lengve és pörögve.

Nyugodni készülődtem éppen,

te már aludtál. Meztelen

álltam, mikor megjött az éjben

s vitázni kezdett halkan itt velem.

Valami furcsa illat szállt s hideg

lehellet ért fülön. "Vetkezz tovább! -

így bíztatott, - ne védjen bőr sem,

nyers hús vagy úgyis és pucér ideg.

Nyúzd meg magad, hiszen bolond,

ki bőrével, mint börtönével henceg.

Csak látszat rajtad az, no itt a kés,

nem fáj, egy pillanat csupán, egy szisszenés!"

S az asztalon felébredt s villogott a kés.

— Radnóti Miklós

[nutelaval]

Hát egy pár év már eltelt hogy utoljára írtam.

De ez lehet nem is lényeges mert eddig és ezek után se olvassa senki. De nem tudom mért nyugtat meg annyira ha ide írhatók. Így talán nem vádol hatnak azzal hogy magamba tartottam a dolgokat. Hisz egy egész világ előtt öntöm ki a lelkem. Bárki bármikor elolvashatja, aki keres az talál is. Eltelt 9 év úgyan azt érzem most mint akkor. A döntések és a vele járó súlyok a bizonytalanság hangja felemészti lelkemet.

Csak én látom úgy hogy semmi értelme az életnek ? Élünk és meghalunk. Közte a cselekmény nem visszük magunkkal. A luxus házat a leggyorsabb autót, se a szeretteinktől kapott emléket, vagy még is ? Erre soha senki nem fog tudni választ adni. Az élet legnagyobb kérdése mi lesz velünk a halál után ? Emlékszünk, élünk esetleg újjá születtünk. Annyi olyan műsort lehet lát hogy egy ember 4,5,6 éves koráig emlékezet az előző életükre. De vajon mindenki újjá születik, csak a különleges emberek emlékeznek a régi életükre ? Vajon én leszek olyan különleges hogy emlékeznek majd az előző életemre ? Lehet nem is emberként születek újjá hanem valami állatként. De lehet hogy a pokolra kerülök vagy a mennybe ? Az is lehet hogy az azok születnek újjá akikről nem lehet el dönteni hogy ők most jók voltak vagy rosszak az életük során. Mi számít jónak és rossznak? Jónak számit az ha önzetlenül cselekszünk segítünk mindig mindenkinek. Adni és vissza nem várni, hinni olyan dolgokba amik lehet el se jönnek vagy talán nem is léteznek ? Annyira rossz lenne az a dolog ha valaki csak magára gondol és csak és csak is a saját maga igényeit veszi csak szemponttúl ?

De persze ahogy ezekre se nem kapok választ l. Úgy arra se, hogy a határozott ideig tartó biztosat. A határozatlan bizonytalan, de lehet hosszú távon ki fizető útra lépjek.

Élni vagy meghalni ?

[otthonzulles]

megbaszta az orbán-csicska ÁSZ az MKKP-t is 11,2M forintra.

[bukottherceg]

“Van az életben egy-egy pillanat,

Hogy nem várunk már semmit a világtól,

Leroskadunk bánat terhe alatt,

Szívünk mindenkit megátkozva vádol.

Míg porba hullva megsiratjuk,

Mi porba döntött - sok keserü álmunk,

Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,

Míg testet öltött fájdalmakká válunk.”

Ady Endre

[felfordulva]

Néha álmok közt járok, de a fény elhalványul,

Az éj sötétjében az út is elárvul.

Merre tartsak, hol találok békét?

A cél távol, mint egy homályos emlék.

Lépéseim bizonytalanok, szívem zakatol,

A tűzként égető vágy néha megtorpan,

De az álom súlya vállamon ott van,

Mint egy régi, elfeledett ígéret hallgatag.

Az élet kérdez, s én válaszolni próbálok,

De szavaim elfújja a szél, mintha vádol.

Mit tegyek, hogy elérjem a titkos célt?

Melyik az út, mely reményt s boldogságot ígér?

Néha úgy érzem, a válasz közel van,

De ahogy nyúlnék érte, eltűnik nyomban.

Mégis, minden bukás új erőt ad,

Mert a szív mélyén ott él a kitartás halkan.

Tovább megyek, bármi is legyen az út,

Álmok és valóság közt húzom a hídon a húrt.

Mert tudom, egy nap a fény majd rám ragyog,

S a kétségek közt talán mégis célba jutok.

[angelofghetto]

Mondjuk nekem azzal nincs bajom, hogy valaki, aki a tűző napra kiáll beszédet mondani százezrek előtt a kánikulában (ahol többen rosszul lettek a tömegben) leizzad, és inget kell cserélnie. És igen, az emberek hónaljának és szájának is szaga van, még akkor is, ha valamelyest ápoltak. Mikor várandós voltam, olyan szaglásom lett, mint egy vadászkutyának, és mindenkiről a villamoson meg tudtam mondani nem csak a dezodora vagy arcszesze márkáját, de azt is, hogy mit reggelizett.

Nem lesz egyszerű ez a kampányidőszak, és megláthatjuk majd, hogy a hatalmukat féltők, akik nem akarnak böribe menni, milyen mélyre tudnak ásni a mocsokba, mert soha nem hisszük el, de mindig van lejjebb. A nárcisztikus pszichopata pedig többek között arról is felismerhető, hogy miközben önmagát félelem és gáncs nélküli lovagnak hazudja, mindenkimást vádol a saját bűneivel, és minden létező eszközzel megpróbálja maga alá nyomni, hogy nagyobbnak érezze magát.

Nagyikám erre azt mondaná: "Aki disznóval verekszik, az sáros lesz. De a disznó ezt élvezi."

[versinator]

Mulattam szegényül

Bölcseségre jeladását szenderét borág Gyászfátyolt magánynak napóra örökkévalóság? Kohóján kétsége szivből temesi Kiszikkad fordulóinál zborói mentőkocsi Allom röpköde híven! dalolhatok Garmada dialóg röptűket magasságok

Sápadnak obulusz öltő rávigyáz Virágom! fiúkra arany! aranyház Győzőn homokon! barbarádat vérszomjas Fátylával asszonya! sínen vádas Kedély rajzolgatok rica királyok! Feledném tavaszégre kaszádat! albumok

Zenekarban ágyasházban elázik pogányság Vádol? sessenheim lengette világszabadság Muzsikása ujjongana arad! tantalusi Sétapálcám pálmaágát csatlósom körösi Alkonyát rokkanóták színből virrasszatok! Piarcán gyűlsz ottmaradt alszotok

Christi mámoromból barkóczy áz Szonetté öngyilkosnak asztalosok fölcikáz Törpét antónia koronánk as Lépésüket születésnek beck irgalmas! Gyermekszívemben virágillatos kalandjától kurjantok Tavaszmezőnkön hegyen! idegené gályarabok

Sárkányokat hengert eltűnődve újság? Szédülhet megcsal hoppon elöljáróság Birtok alvajáróképpen alföldünk horatiusi Lombjaikat vigyázta győzedelmét pilisi Szántás örökkétig verek quixottok Vértanúink benő! barnája bántsátok

Üdvözlése tartományán mosssa üvegház Királyfiút béfedez tengeti ezerkilencszáz Észak! térdén loholtak fényittas Áloé elhalón dobolt derekas Ostorozva lenkey álmodót héroszok Botorkálva lengyellel hunt daloltok?

[dalszoveg-planet]

Vicces, ahogy kiforgatod az igazságot, aztán engem hibáztatsz

Avril Lavigne ft. blackbear - Love It When You Hate Me

[angelofghetto]

Túléltük :) Nagyfiam mindig azzal vádol, hogy én direkt élveztem a csóróságot. Ő nem beszélt róla soha, mert szégyellte. Én inkább sikerélménynek éltem meg, mert annyi minden dolgozott ellenünk, annyi mindent kellett saját erőből megoldani, hogy megtapasztalhattuk az erőnket, a kitartásunkat, a kreativitásunkat. Mikor ide költöztünk, ahol pár éve lakunk, leült mellém elgondolkozva, és azt mondta: - Anya, tudod mi a furcsa? Hogy hogyan lehet becsületesen ilyen jól járni. Lehet hogy a sorsnak ez a jutalma azért, amiken korábban keresztülmentünk.

Mélyen egyetértettem vele, azzal a hozzátoldással: ha nem becsüljük meg, újra elveszíthetjük.

Van egy mondás: az ember nemigen tudja, mi mindenre képes, míg magát ki nem próbálja. Hozzátenném, sokszor a helyzetünktől, az előttünk tornyosuló akadályoktól megrettenünk, és gyengének érezzük magunkat. Pedig egyszerre csak egy dologgal kell foglalkozni, és nem az egésszel egyszerre. Ha az ember a félelemre és/vagy tehetetlenségérzésre koncentrál, nem veszi észre a megoldásokat, amik kínálkoznak.

hóvége

Írtam, hogy "kedvencem" volt a fémpénzek rolnizása*, akkor tanultam meg, mikor az iskolatej pénz összeszedési felelős voltam Általánosban.

* (bár én a rollni szót annak idején 2 L-el tanultam, és az én szakmámban így is használják, de a helyesírás ellenőrző tiltakozik, szóval marad az 1 L)

Egy alkalommal, már gyermekeit egyedül nevelő anyukaként a hónap valamelyik utolsó napján nem maradt kajapénzünk, és akkor eszembe jutott a befőttesüveg, amibe időnként a zsebünkben maradt aprót dobáltuk. Innen vittünk telefonpénzt a vonalas utcai fülkékhez, vagy innen adtunk pár forintot, ha a postás felhozta a leveleket.

Szóval nagy szorgalommal berolniztam az üveg tartalmát, és megörültem, mert 2200 forintot lett, szóval ma is eszünk. Vittem a postára beváltani. A normál ablaknál nem foglalkoztak vele, a főpénztárhoz kellett bemennem, amit 15 perces időzár védett. Becsöngettem, kivártam. Ott a hölgy átnézte hogy mit vittem, és közölte, hogy 1000 forintot tud érte adni. (Ezt mégegyszer: ezret !!! a 2200 helyett)

Párbeszéd: - Úgy mégis hogy?- tudakoltam. - Hát a beváltásnak munkadíja van, és ha azt levonom, ennyi marad. Namost kell vagy nem? - Milyen munka? Be van rolnizva, meg van számolva, minden rá van írva, amit kell. - Ez a szabály. De ha gondolja, elviheti a Nemzeti Bankba, ott ömlesztve is leadhatja, csak fajtánként válogassa szét zacskókba. Géppel számolják, ezért ott nem vonnak le. De csak 8-16 óra között lehet menni. - Most komolyan... vegyek ki egy nap szabadságot azért, hogy elmenjek oda? Mert az én munkahelyemről nem lehet csak úgy elkószálni munkaidőben, ráadásul világ végén dolgozom egy ipari övezetben.

Mélyet sóhajtottam, kicsit tűnődtem, aztán máshogy próbálkoztam: - Nézze hölgyem, ma nekem kaját kell hazavinnem a gyerekeimnek, ha törik, ha szakad, és ezek az utolsó filléreink a következő fizetésig. Mondja meg, mit kéne tennem?

Némi súlyos csend, aztán suttogóra fogott hang: - Asszonyom, megértem önt, nekem is vannak gyerekeim. Odaadom most magának a teljes összeget, de nem én voltam, nem járt itt, és mi soha nem találkoztunk. Adjon enni a gyerekeinek, de többé ne gyűjtse össze az aprót.

Ez lett.

[szamomra-te-vagy-az-utolso-rozsa]

Miért nem veszed észre, hogy igazságtalanul vádoltál meg olyasmivel ami hazugság? Amit mondtak neked rólam az nem volt igaz!

[egyedembegyedem]

[enisvagyokvalaki]

Megbarátkoztam a sötétséggel,

Mert fent van a Hold és a csillagok,

Melyek az égi villanyok.

Nem félek a benne lakozó gonosztól,

Mert nincs benne semmi rosszakaró,

Sőt egészen megnyugtató,

Nem zavaró.

Felnézhetek rá akár boldogan, akár sírva.

Nem ítélkezik, nem vádol, csak csendes,

Miatta leszek a félből teljes.

- Tiktok

[endlinetheredeath]

Arrested

“KEZEKET A LEVEGŐBE!”(Hands in the air!) came a strained raspy voice trough a loudspeaker

I was squinting hard as my eyes adjusted to the harsh light, my right arm still blocking a large portion of it. Nak was looking much worse, his eyes closed, shut tight, both his upper arms blocking as much light as possible, his face contorted in a painful grimace. His eyes likely much more light sensitive than mine trading range for better night vision, evolution in this instance was a bitch to him, the police floodlights must have almost blinded him.

Before i could process what the voice even said i heard a bunch of feet quickly shuffle towards us and in the next moment both of us were tackled to the ground. The team of officers quickly cuffed us, pulled us back to our feet and stuffed us in the patrol cars that were just behind the lights.

**************

Time passed and minutes became hours, on the bridge Kiela was getting more and more nervous, pacing back and forth.

“Where IS he, he should have been back long ago...”

The place where Nak had landed on Earth was behind the planets moon at this point as well as they themselves were laying low in orbit of the next planet in the system that they now knew was called Mars and didn’t want to risk discovery just yet, so for now they were blind to what was happening on Earth.

“Try hailing the captain again!” she ordered one of her subordinates

A couple quick clicks could be heard and then...

“Captain this is the Terkwrat, do you copy...”

“... “The line remained silent, the comms officer tried again...

“Captain Nakqr’ this is the Terkwrat, DO you copy?...”

“... “The result was again, the same.

Another 10 minutes pass, the ships scopes all trained on the spot where the shuttle landed on Earth behind the moon, all waiting for the big rock to move so they could finally see. The minutes dragged ever so slowly as the crew nervously waited, then they started to see flashing blue and red lights and the shuttle illuminated by dozens of large harsh white lights. Around the craft they were able to see a small army of people scrambling everywhere... they knew immediately, things have gone terribly wrong in the past couple hours.

**************

The cops took us to the nearest police station in separate cars and now i was sitting in an interrogation room, alone and nervous. One of the walls had a huge one-way mirror, I’m sure they are watching me, either waiting for the right moment to burst in to intimidate me the most or are currently trying to get Nak to talk or worse.

“Shit...” i said under my breath. I shifted in the chair lookin around, nervously rubbing my chin.

Out of nowhere the door to the room almost exploded, a detective stood in the doorway. He sighed angrily and stepped into the room. I looked up at him my eyes narrowed slightly my face became serious and I could feel my nervousness pulling back deep within my body. I watched as the detective made his way to the table that i was seated at and sat before me.

“Hol van..”(Where is..) I was cut off by him

“NEM te vagy aki itt a kérdéseket felteszi...”(You are NOT the one who is asking the questions here) he pointed a finger at me “TE szépen válaszolni fogsz minden kérdésre amit felteszek és HA kielégítőnek találom a válaszaid akkor TALÁN nem mész a bíróság elé hazaárulásért...”(YOU will answer my every question that i ask and IF i find your answers satisfactory then MAYBE you wont be put in front of a court for treason...)

“M M MI!? Hazaárulás? Mi a faszt csináltam én, hogy hazaárulással vádol!?”(Wha Wha What?! Treason? What the fuck did i do that you are accusing me with treason.)

“Állami titkokat árultál el ismeretlen erőknek amivel aláástad az ország de talán a bolygó biztonságát.”(You have disclosed state secrets whereby you undermined the security of the country or maybe even the planet.)

“MILYEN ÁLLAMI TITKOKAT, semmilyen titkokról sem tudok. Egy kicseszett szerelő és hobbi pilóta vagyok az isten szerelmére.”(WHAT STATE SECRETS, i don’t know of any secrets. For god’s sake I’m an F-ing mechanic and a hobby pilot.) I sighed  “Ok nézze, igen beszélgettünk jó pár dologról, DE semmi olyat nem tudok s ezáltal semmi olyan ‘érzékenyet’ nem tudok elfecsegni ami ne lenne könnyedén elérhető az interneten, csak kérdezze mag Nakot.”(Ok look, yes we have talked about quite a few things, BUT i don’t know anything that isn’t easily available on the internet therefor i can’t divulge anything that’s ‘sensitive’, just ask Nak.)

The detective looked me over with a cold gaze as i was on my tirade then just said...

“Tehát Nak a neve...” (So it’s name is Nak...) he leaned back in his chair.

I blinked a couple times and lifted my head a little in confusion before saying

“Várjunk csak egy kicsit ... még nem beszéltek vele?”(Wait hold up... you haven’t talked to him yet?

Just as I finished the sentence the door to the interrogation room opened again but this time the figure that stood in the door was less angry and more worried.

“Nyomozó ennek itt és most vége. Tamást most azonnal engedje el az űrlénnyel együtt.”(Detective this ends right here right now. You will release Thomas and the alien this instant.)

“De kapitány...”(But captain...) The police captain held up his hand sharply silencing the detective.

“Semmi de, új fejlemények történtek és ezáltal ez a letartóztatás sosem történt meg, értette!?”(NO buts, new developments happened and thus this arrest never happened, understand?!)

I was led out of the room and into the lobby of the station where I got back my stuff. I stood there dumbfounded to what just happened. After a few minutes Nak was led into the lobby as well, when i saw him i saw that his left shoulder was bandaged and his left upper arm was held up by sling.

“Well this was a first ...” he said as he walked up to me with an officer in tow.

“Wait you speak English?!” said the woman as they came to a halt in front of me. Nak turned to her and sighed.

“Well yes i do speak English with the help of a translator, but you didn’t bother to find that out in the last ... how many hours?”

“ 13 ...We were brought in roughly 13 hours ago ...” I answered his frustrated question. “What happed to you...”

“Well when they tackled us to the ground i hit some rock and felt my arm go limp, turns out my shoulder got dislocated. Don’t worry i should be back to normal in no time...” he said turning away from the officer and back to me with a smile on his face. I smiled and shook my head a little.

“Do you know why they let us go?” he asked. I opened my mouth to answer him but before i could the doors of the station were thrown open and a big group of the ships crew flooded inside led by Kiela and followed by a bunch of human diplomats as well as the minister of defense.

“There you two are. By the Gods, are you ok captain?!” she said as she marched up.

Turns out once the crew realized what happened they scrambled together a diplomatic team mostly consisting of the department heads on the ship and contacted the Hungarian government. They got us out, but by doing that they basically announced to the whole planet that yes in fact humanity is not alone in the universe, not by a longshot. Now Humanity knew that not just aliens existed but that there is an intergalactic federation.

Yeah...things are going to get interesting ... i hope we don’t F it up.