#dalszövegek

[dalszoveg-planet]

Elvettél mindent, amit szerettem, és összezúztad az ujjaid között És kétlem, hogy valaha is belegondoltál volna abba, milyen kárt okoztál

Olivia Rodrigo - the grudge

[myfuckingbudapestmovie]

#Experimental #noise #scheissepop #brainfuck

A vaskerítés szimfóniája: A zajkeltés művészete, avagy hogyan házasítsuk Reich minimalizmusát a random káosszal

A vaskerítés, mint hangszer, sokáig alábecsült szereplője volt a zenei szcénának, pedig évezredek óta ott áll minden sarkon, türelmesen várva, hogy valaki felismerje benne a kreatív energiák tökéletes forrását. Most, hogy az experimental, noise, és az úgynevezett "scheissepop" irányzatok a reneszánszukat élik, itt az ideje, hogy a vaskerítés kilépjen az árnyékból, és megcsillogtassa zenei potenciálját.

A vaskerítés, mint minimalista hangszer

Steve Reich, a minimalista zene mestere, bizonyára büszkén nézne ránk az égi loop stationjéről, ahogy monoton ritmusokat verünk ki egy rozsdaette kerítésen. Gondoljunk csak bele: a vaskerítés tökéletes alapanyaga az ismétlés esztétikájának. Egy kalapács és némi elszántság segítségével bármelyik kerítéspálcán játszhatjuk a Clapping Music vaskosabb, indusztriális verzióját. Az egyforma távolságban elhelyezett pálcák nem csak vizuális szimmetriát, hanem hangzásbeli precizitást is kínálnak – legalább addig, amíg a szomszéd ki nem hívja a rendőrséget.

A zajkeltés új szintje: random káosz a vaskerítésen

Persze, a minimalizmus csak a kezdet. A vaskerítés igazi ereje abban rejlik, hogy végtelen lehetőségeket kínál a disszonancia és az anarchia szerelmeseinek. Vegyünk egy botot, egy fél pár cipőt, vagy akár egy vásári plüss flamingót, és adjuk át magunkat az absztrakt zajkeltés szabadságának. Az eredmény garantáltan egyedi lesz – egyfajta "brainfuck", amely egyszerre idézi meg John Cage filozófiáját és egy mélyről jövő balkáni lakótelepi nosztalgiát.

A vaskerítés és a scheissepop találkozása

A "scheissepop" műfaj éppen arra született, hogy a vaskerítés mint hangszer végre megkapja az őt megillető reflektorfényt. Képzeljünk el egy pulzáló technó alapot, amit vaskerítésen kopogtatott ritmusok színesítenek. Ehhez jönnek az abszurd, dadaista dalszövegek – például arról, hogy hogyan szökött meg egy rozsdatemetőből a kerítés darabja, hogy világhírű noise DJ váljon belőle. A vaskerítés hangja tökéletesen illik ehhez a műfajhoz: nyers, őszinte és garantáltan irritáló.

A vaskerítés, mint filozófiai manifesztum

Nem csak zene ez, hanem társadalmi üzenet is. A vaskerítésen való zenélés egyszerre kritika a modern társadalmi keretek ellen (lásd: kerítés, mint szimbólum) és szimbolikus lázadás a hagyományos zeneipar homogén, steril produkcióival szemben. Ez a performansz a határok lebontásáról szól – bár a vaskerítést azért ne bontsuk le teljesen, mert az már vandalizmus lenne.

Konklúzió: A vaskerítés művészi újrafelfedezése

Akár minimalizmusra vágyunk, akár a káosz határainak feszegetésére, a vaskerítés tökéletes választás. Ötvözi a Reich-féle rendet és a noise őrületét, miközben olyan progresszív üzenetet közvetít, amely egyszerre szól a zajzene fanatikusainak és a kerítésjavítással foglalkozó szakembereknek.

Szóval fogjunk egy botot, egy mikrofont, és kezdjük el! A vaskerítés nem csak hangszer, hanem életérzés – a szomszédunk meg úgyis éppen festeni akarta.

[partyanimalshu]

A misztikus déli régió hangját képviselő, magukat antipopnak csúfoló Hűvös zenekar elhozta a második nagylemezét, rajta húszas éveik feldolgozatlan feldolgozásaival. Az új anyag az IMÁGÓ címet kapta. „Hajdu Boti (Domingo) cimborám hatására teljesen más attitűddel álltam hozzá a dalszövegek megírásához, mint az előző lemeznél. Nagyon sokszor bátorított, hogy ezeket a dalokat ki merjem írni magamból, és merjem a fókuszt még jobban az érzéseim felé tolni” – fogalmazott Vidiczki Zsombor. Az új lemez dalai ugyan saját megélésekre épülnek, mégsem lehet teljesen egyéni történetnek venni az anyagot, mivel a kontextus közös. „Az elmúlt években elég sokat éjszakáztam, folyamatosan igényeltem a pörgést. Éreztem, hogy ez nem annyira okés. Időközben rájöttem, hogy sok kortársam hasonló köröket fut, és van valami közös kiváltó ok ebben. Az IMÁGÓ ezt próbálja megfogalmazni. Hatalmas amplitúdóval, rövid ideig, ördögi köröket futva, ciklikusan él valaki. Nagyjából úgy, mint a tiszavirág: abban a pár percben kell megélnie mindent. Ezt próbálják a dalok a hangzásukban visszaadni a nagy és szűk terekkel való játszadozással, poros dobokkal, puttyogós gitáreffektekkel, na meg a szövegvilágukkal” – tette hozzá Zsombor. AZ IMÁGÓ első előfutára, a RENDEZŐI VÁLTOZAT már tavaly ��sszel megjelent. Ezt a dalt tartják a második nagylemez origójának, mivel ebből indultak el egy újabb, érettebb hangzás és szövegvilág felé. A srácok emellett új dalszerzési metódusokat is kipróbáltak: már nemcsak a próbateremben kísérletezgettek, hanem számítógép segítségével is keresték a megfelelő soundot. „Az utóbbi egy évben annyira egy hullámhosszra kerültünk, hogy csak pörögtek ki a dalok belőlünk. A lemezt az elejétől a végéig Zwickl Ábel producerálta, ő terelgette a hangzást olyan irányba, ami alátámasztja a dalok hangulatát, sőt érettebbé teszi mindazt, ami jelenleg az albumon hallható” – mondta Zsombor. Az új lemez mellé új videó is érkezett. A nyáron megjelent VERTIGO és HÁTSÓÜLÉS vizuális anyagai mellé a beszédes című ÜDV A KLUBBAN dalhoz készült a legfrissebb klip. „Az ÜDV A KLUBBAN egy elég dühös időszakunkban született. A világra, magunkra és mindenre haragudtunk. Mindenki nagyot akar mondani, mindenki a saját világában hajtogatja a szubjektív igazát, közben pedig senki nem foglalkozik igazán a másikkal. Ez eléggé el tud idegeníteni. Ha azt érzed, kicsit elvesztél, vagy te is kurvára dühös vagy, akkor üdv a klubban, haver. Innentől együtt megyünk. Zeneileg talán a „legheavybb” dalunk eddig. Nagyon jó megmutatni, hogy ha kell, ordibálunk is, hogy meghallják, amit mondani akarunk. A klippet Fancsali Kristófékkal csináltuk most is, és segít átadni ezt a furcsa kapcsolatot a világgal, amit a dal is sugároz” – mesélte Zsombor, aki arról is beszélt, hogy egy sok szempontból megpróbáltató időszakot akarnak lezárni a lemezzel. „Elég para időszakon mentünk keresztül az elmúlt két évben a srácokkal, de van, ami nem változott ez idő alatt: mi. Úgymond csótányok vagyunk. Minden szart túlélünk. Mi nem ma esünk szét!” https://youtu.be/296t-WTBiJY?si=HIEFcwv-Tl8W6LpY A Hűvös a második nagylemezét december 7-én mutatja be az Akvárium Kishallban. Az estét előzenekar (Temesi Blanka) és a srácokat a zenei útjukon inspiráló vendégzenészek is emlékezetessé teszik majd. Egy teljesen újragondolt Hűvös-formátum jelenik majd meg a lemezbemutatón, ahol természetesen a vizuális extázis is garantált lesz. FB-esemény: https://fb.me/e/78jI6DZQS Spotify: https://open.spotify.com/artist/3xUvGJC2dqdwZ63D801tmA YouTube: https://www.youtube.com/@huvos5004 Instagram: https://www.instagram.com/huvosband Facebook: https://www.facebook.com/Huvosband Weboldal: https://www.huvos.band/ Read the full article

[bdpst24]

Alec Benjamin 2025 márciusában visszatér Budapestre!

Alec Benjamin 2025 márciusában visszatér Budapestre!

A multi-platina lemezes amerikai énekes-dalszerző, Alec Benjamin, akire a TIME magazin csak úgy hivatkozik, mint a „következő generáció pop mesemondója”, 2025. március 29-én Magyarországra érkezik, hogy egy felejthetetlen koncertet adjon az Akvárium Klubban. Bámulatosan növekvő fanbázisának köszönhetően világszerte komoly elismerést vívott ki magának. Benjamin a költői dalszövegek és a táncolható…

[wapsubari]

32?

Imádom a zenét, ejjel-nappal szol valami a fejemben es sokszor szavakbol, mondatokbol jutnak eszembe dalszövegek :)

[lilcorycore]

A dalszövegek fontosak számomra, hányszor mondtam neked ?

Sosem figyeltél, tökmindegy miről volt szó.

[metalindex-hu]

Toxikus kapcsolatokról zenél új dalában a Have Mercy

Toxikus kapcsolatokról zenél új dalában a Have Mercy - https://metalindex.hu/2023/10/17/toxikus-kapcsolatokrol-zenel-uj-dalaban-a-have-mercy/ -

December 8-án új nagylemezt ad ki a Have Mercy. A baltimore-i emo/poszt-hardcore/indie-zenekarnak ez lesz az első „egész estés” megmozdulása azóta, hogy három éve egy kisebb szünetre vonultak (2020-2022). A Numb címet viselő kiadványról most befutott az első ízelítő az Alive képében, amit egyébként az elsők közt is írtak meg a srácok, és már az elején tudták, hogy az egyik fő szingli lesz.

A dal arról szól, amikor egy toxikus kapcsolatban ragadsz, legyen szó akár barátokról, akár partnerekről. Számomra a dalszöveg a társfüggőség érzetét eleveníti meg, illetve hogy milyen nehézségekkel jár kiszakadni azokból a helyzetektől, amikről tudod, hogy nem szabadna bennük lenned. Zeneileg eléggé emlékeztet a korábbi cuccainkra, miközben egy kis új ízvilágot is behoz.

– fogalmazott Brian Swindle énekes/gitáros, akinek a pincéjében íródott a lemez nagy része, amolyan régisulis, független zenekar vibe-ját elevenítve fel. Mivel Brian a szövegíró is, így a lemez leginkább az ő elmúlt évekbeli küzdelmeit kíséri végig:

A dalszövegek terén a Numbnak nem volt más választása, mint hogy a józanodásomról, az új házasságomról, és az emberi kapcsolataim újjáépítéséről vagy felbomlásáról szóljon. Az elmúlt pár évben rengeteg minden változott. Mindannyiunknak szembe kellett néznie démonokkal és rá kellett jönnünk, hogy mi is tulajdonképpen a valóságunk, és hogyan tudunk fenntartani egy egészségesebb életvitelt.

A lemez számlistája:

1. Alive 2. Numb 3. Hey 4. Friday 5. Big Surprise 6. Middle 7. I Can’t Stay 8. Sick of It 9. Hit the Ground 10. Floating

//www.youtube.com/watch?v=tLu8J1mGPOA

[libirk]

A festett tehén Ez nem madár, ez nem repülő Ez Dave lesz a vonaton! Hogyér' van a hal?! Csodás bárok, hatalmasak mint Michael segge Ez egy bejelentés: Kérjük tartózkodjon a NEM dohányzástól! A kérdés az: MI A KÉRDÉS??

Bródy János, Bereményi Géza, vagy Bob Dylan a fasorban sincs Scooterhez képest!

[dalszoveg-planet]

Tudom, hogy régen őrült voltam Tudom, hogy régen szórakoztató voltam Azt mondod, régen vad voltam Én azt mondom, fiatal voltam

Miley Cyrus - Used To Be Young

[csakhagyjmeghalni]

A fényt pedig addig ne keresd ameddig félsz a sötétségben. A démonokat ne fojtsd vízbe tanítsd meg inkább úszni őket! Az vagy, amit elhiszel magadról. Ez itt a horrorshow! Az élet egy horrorshow! Horrorshow !

/Leander Kills-Horrorshow/

[citromtea]

hogy tudna egy szív szeretni ami olyan mint a Tiéd egy olyat amilyen az enyém?

// willamette stone - heart like yours

[zeroz2ro]

Azt mondod hogy egy dalszöveg közzététele jogsértő? Akkor az interneten a dalszövegek jogsértő módon vannak kirakva? Komoly lenne ...

Na, hát ez a kísérlet elég érdekes eredményre futott ki :-) Gemini vs. Copilot vs. ChatGPT

[bdpst24]

Tedd ki a polcra életed koncertjét, és támogasd a daganatos gyermekeket!

Tedd ki a polcra életed koncertjét, és támogasd a daganatos gyermekeket!

Négy év után újraindul a Bin There és a Budapest Park közös projektje. Ennek lényege, hogy olyan zenekari “szemetet” zárnak palackba, ami a rajongók számára igazi kincs. Kopott pengetők, szakadt gitárhúrok, széttört dobverők, lezúzott mikrofonok, berepedt cintányérok, rongyos setlistek, vagy énekesek által, kézzel írt dalszövegek őrzik meg örökre a Parkos bulik rezgéseit. Ezeket az egyedi,…

[univerzol]

kérdőjel

[metalindex-hu]

Epheles – Promesses (2023)

Epheles – Promesses (2023) - https://metalindex.hu/2023/09/14/epheles-promesses-2023/ -

Mindig ledöbbenek, amikor random belefutok egy kifejezetten jó zenébe, majd azt kell megemésztenem, hogy nem egy kezdő bandáról, hanem valami komolyabb múlttal rendelkező formációról van szó, akikről még az életben nem hallottam, pedig kellett volna… Ebbe a kategóriába fogom besorolni a francia Epheles csapatát is, akiknek friss kiadványáról a Forgácson csak egy Fémjelzés rovatban emlékeztünk meg (farrrkas kolléga figyelmét nem kerülték el), de ha valami, akkor a Promesses mindenképp megérdemli, hogy ejtsünk róla néhány biztató szót. Az Epheles tehát nem egy mai csirke, hivatalos születési évük 1997-re tehető, viszont nagylemezzel egészen 2003-ig várakoztatták meg a közönséget. Ettől függetlenül néhány mára kult státuszt szerzett demót azért összepakoltak addig, de az igazi nagyágyúk a teljes értékű korongok lettek. Mennyiséggel nem kényeztettek el minket (2006-ban és 2011-ben gyakorolták az okkult tanok nyilvánossá tételét), utolsó lemezük óta pedig több, mint 10 év telt el. Ezen felül a Promessesnek van egy igazi különlegessége is a tagság tekintetében, mivel ugyanaz a két arc áll mögötte, mint akik annak idején a demók korában működtek közre egymással. Mi ebben a különleges? Csupán annyi, hogy Malphas (gitárok) és Nephtys (gitárok, vokál, billentyűk) testvérpárként alapították meg a zenekart, a nagylemezeken Nephtys mellett azonban mindig “vendégek”, alkalmi társak szerepeltek, Malphas csupán segédkezett a háttérben. Először fordul elő tehát a 2001-es L’ombre De La Croix EP óta, hogy ténylegesen mindenért ők felelnek.

Régi vágású zenészek, régi vágású zenével rukkolnak elő természetesen, de azt teljes magabiztossággal és elkötelezettséggel. Hiába a francia származás és a sok emberben élő, azonnal elvárt avant-garde vonal, a kísérletezős, disszonanciára éptő atmoszférateremtés, az Epheles egy minden ízében hagyományosnak tekinthető black metal horda. Inspirációként leginkább a 90-es évek első felének dallamosabb fekete fémjét használják fel, annak minden misztikumával és eleganciájával, itt-ott gótikus ízvilágával. A lelkesedésemnek köszönhetően végigfutottam az eddig kimaradt diszkográfiájukat és ezek alapján elmondható, hogy a duó gyakorlatilag teljesen visszatér ahhoz a hangulathoz, felfogáshoz, amit a pályája elején közvetített. Mindezt igazán grandiózus keretek között kívánták megtenni, mivel az új lemez egészen maratoni, közel órás játékidővel rendelkezik, a rajta található 7 szerzemény között pedig akad két, negyed órát is megközelítő tétel. Ehhez kapcsolódik a lemez minden pozitívuma és sajnos negatív aspektusa is.

Nézzük az erősségeket! A Promesses nagyon jól szól: tiszta, mégis éles és húsba maró, legyen szó a klasszikusan gonosz, eléggé előre tolt károgásról, vagy a gitárjátékról. Sajnos az élő dobos hiánya megmutatkozik némi tompaságban, dinamika hiányban, de összességében ez nem zavaró tényező. Hasonlóan olcsóbb érzetet kelt a megjelenő szintetizátor is, amiből szerencsére elég keveset kapunk, mert ritkán lép ki a háttér megfestőjének feladatköréből. A dalszövegek természetesen végig olyan masszív mennyiségben szórják az átkokat, ahogy azt egy borsodi kistelepülés falunapján is megirigyelhetnék, a dallamokat pedig úgy kell elképzelnünk, hogy azokat a pokol kapuinak megnyitásához komponálták. Nem mindig eredeti, inkább erős témák sokaságával találkozhatunk, melyek könnyedén beszippantanak minket ebbe az ördögi szimfóniába.

A nagyívüség, epikusság azonban véleményem szerint túl lett pozícionálva az összkép tekintetében. Az anyag nem dalcsokornak, hanem egy hosszú rituális színjátéknak tűnik, ami annak köszönhető, hogy sokszor megtörik a kiadvány lendületét különféle narrációk beszúrásával. Sikolyok, , elkárhozott lelkek végeláthatatlan panaszai, nyikorgó börtönajtók, rideg fémhangok próbálnak meg filmszerű élményt varázsolni az albumból, melyek néha működnek, máskor pedig türelmetlen várakozást tudnak szülni a zenéhez való visszatéréshez. A nyitó Les souillures du temps esetében még nagyon jól funkcionálnak ezek az extra adalékok, valamint a másik monumentális tételben, a Quel âge a ce visage-ban is jól tudnak esni, meglehetősen morbid hangulatuknak hála. A többi dalban inkább felesleges tölteléknek, időhúzásnak hatnak. Amikor viszont beindul a szekér, akkor változatos tempók és csontig hatóló fekete fémmel találkozhatunk. Nem hiszem, hogy a Promesses is fog annyi rajongót szerezni a zenekarnak, mint korai anyagaik és lemezeik, de mindenképp egy becsületes, a régi idők szerelmeseinek szórakoztató kiadványt tisztelhetünk benne, ami igazából a kompromisszumokat nem különösebben ismeri és nem is kíván megfelelni senkinek.

[i-d-k-f-u]

És, hogy a nehéz időkben nem voltam melletted

Annyi mindent mondanék, de már nem lehet...(nem lehet)

Hrflow: Ha mennem kell