A Balaton felől nézve - az ott megszokott - szép és szelíd szőlőhegy arcát mutatja a Hegyestű. A másik oldalán viszont - a bányászoknak hála - betekinthetünk egy vulkán belsejébe. 😎Lenyűgözőek a kétszintes bazaltoszlopok, és csodálatos a panoráma is! 🔝🇭🇺 A “Káli-medence impozáns őrszemének” is nevezett Hegyestű legmagasabb pontja 336 m, ahonnan bámulatos a kilátás a Balatonra, a Káli-medencére, és nem utolsó sorban a Tapolcai-medence jellegzetes tanúhegyeire.
Cultured hospitality at the Tata GCSC units (General Consumers and Sales Cooperative)
GCSC Bistro - Fényes fürdő
Golden Pheasant bar - Tata
Old-Lake Restaurant - Tata
Hunters’ Farm Tavern - Szőlőhegy
Úgy kell, úgy kell: a madárlátta
kenyérben korpaszenny
s a szőlőhegy királyai koporsóban;
úgy kell, úgy kell: varjúk
fenik a kaszát
a kóró-kert végiben
és megtanulnak sírni a lovak,
borotvával etetjük őket,
úgy kell, úgy kell: nagyobbnak képzeltelek
a hó alól, behavazott istenem,
szalma-csontvázú hazám.
Csoóri Sándor, “Ezerkilencszázötvenegy tele,” Párbeszéd, s��tétben, 1973
Bátaapátitól Mórágyig viszonylag eseménytelenül telt az út, az erdők szép színesek voltak itt is, és persze egy teremtett lélekkel nem találkoztam. Mórágyon újabb bélyegző várt a falu központjában. A kék a szőlőhegy felé hagyja el a települést, itt három fiatal jött szembe. Eléggé szét voltak csúszva a srácok, nem tudom, milyen tudatmódosító hatása alatt voltak, de rettentően be voltak lassulva.
Viszont köszöntek már messziről, kérdezték, merre mi járatban vagyok (“te iiilyeen túúrázóóó vaagy? … vagy táájfuuuutó?”). Kicsit vicces volt, meg nem úgy tűntek ilyen állapotban, mint akiktől tartanom kéne, de megmondom őszintén, tekintgettem hátra még egy kilométeren keresztül, ahogy kiértem a faluból…
Mórágyot elhagyva érintettem Mórágyot, vagy legalábbis a vasútállomását, majd rákanyarodtam az autóútra, amelyen ha tovább haladtam volna, elértem volna Rozsdásserpenyő… hát, telepre. Településrésznek nevezhető talán. Bátaapáti része jelenleg, bár a korábban említett kocsmában a bácsik mesélték, hogy volt idő, amikor az akkoriban ott található 3 ház mindegyike más településhez tartozott.
Sajnos most arra már nem volt időm, hogy elsétáljak, négy óra volt, rohamosan ment le a nap, nekem meg volt még Szálkáig néhány kilométerem, és nem akartam töksötétben botorkálni. Volt fejlámpám, nem is az, viszont szerettem volna látni a tájat még.
Az autóúttól így felkanyarodtam a hegygerincre vezető földútra, ami hamarosan szőlők mellett, majd között vezetett. Végül a túloldalt már a tavakhoz ért le. Ekkor ment le a nap is, elég szép volt a tükörsima víztükör fölött. Ötre értem a faluba a szarvas szoborhoz. A szarvas annak a szarvasnak állít emléket, amit 1891-ben ejtett el Reinspach János, és ez 60 évig világelső nagydíjas trófea volt. Wow. Hát jó. Mindenesetre szép állat lehetett, meg így szoborként is látványos.
Betoltunk egy jó vacsorát a központban, kellett is a kalóriapótlás 30 km után. Utána lesétáltunk a tópartra csillagokat lesni, most is nagyon tiszta égbolt volt, aztán irány a szállás!
Régészeti Adventi kalendárium 2019 /12. “ablak”: 200 alkalom
Közel kétszáz alkalom, több száz terepen töltött munkaóra és több tízezer átvizsgált négyzetméter. Ezekkel a számokkal jellemezhetők az épülő M30 gyorsforgalmi út Miskolc – Tornyosnémeti közötti nyomvonalán 2019-ben végzett régészeti megfigyeléseink.
Az M30 gyorsforgalmi út nyomvonalának humuszolását számos szakaszon folyamatosan figyelemmel kísértük és dokumentáltuk. Ennek eredményeként több lelőhelyen végeztünk régészeti megfigyelés keretében bontómunkát. A teljesség igénye nélkül csupán néhányat említenék: úgy, mint az eddig nem ismert és immár Aszaló-Boszorkány néven ismertté váló régészeti lelőhelyet, vagy az ismert kiterjedésében jelentősen bővülő Szikszó-Szőlőhegy lelőhelyet, ahol régészeti bontómunka során a korábbi kutatási eredményektől eltérően a középső bronzkor és az újkor időszakára keltezhető objektumokat tártunk fel.
De említést érdemel Ináncs-Csobádi-pataktól K-re lelőhelyünk, ahol a második világháború lövészárok rendszerének jelentős és madártávlatból rendkívül látványosan mutató részletét tártuk fel.
Kicsit ellentmond a Fidesz szlogenjének képviselőjük kampányígérete
Kicsit ellentmond a Fidesz szlogenjének képviselőjük kampányígérete
Nekünk Szigetvár az első! – hirdeti szórólapján Horváth József képviselőjelölt. De ha nem valósul meg, amit szeretne, leválasztana három városrészt a településről.
Becefa, Zsibót és Szőlőhegy, azaz a szigetvári 8-as számú választókerület fideszes önkormányzati képviselője és képviselőjelöltje, Horváth József szórólapján az elmúlt öt évben elért eredményeket és a hiányosságokat, problémákat is…
OKT-03 szakasz, Zalaszántó-Keszthely, 35km, 4 geoláda, 4/2. nap. ma reggel fél 9 körül sikerült elindulnunk az amúgy teljesen korrekt szállásunkról (Turul vendéglő és panzió, simán ajánlom. olcsó a szoba meg a kaja is, utóbi bőséges, finom. a staff is jófej), bedobtunk egy kávét a tátika presszóban, aztán irány Rezi felé. a reggel kicsit hűvösebb volt a tegnapinál és felhősebb, némi széllel.
egy jó kaptató várt a várig, ahol még több szelet kaptunk, aminél azért volt egy előnye: kitisztította az előző nap párás-poros száraz légköri homályát, úgyhogy végre volt kilátás is. a rezi váron némi állagmegóvás történt az utóbbi években, ami ha jól láttuk, még folyamatban is van. egész rendben van a rom, csuda kilátással a környékbeli településekre és a sztúpára is. a várlátogatást egy gyors reggelivel ünnepeltük, aztán gurultunk le a hegyről Rezire.
pecsét a falu szélén, de meglátogattuk a központi kocsmát is egy sör erejéig. volt egy sikertelen geoládakeresésünk is (nem miattunk, elvitte valami árvízszerűség a láda környékét), de már tényleg nem időztünk sokat itt, várt a rezi szőlőhegy egy másik ládával. szerintem megéri a kitérőt a kékről ez a rész, egész látványos a szőlősorok közt sétálni. innen a gyöngyösi csárdáig (ez nem az a gyöngyös, annyira nem tévedünk el :) a közeli gyöngyös-patakról kapta a nevét) vitt le utunk a betyársírok mentén. korábban voltunk már az étteremben, tetszett, most is itt ebédeltünk (jómagam egy jó gulyást, teljesen jó volt). innen aztán lezúztunk Hévízre.
Hévízet már szétgeoládáztuk meg sétáltuk korábban, úgyhogy emiatt már túl sok kitérőt nem tettünk. ettem egy jó fagyit így október végén, megkerültük a tavat, majd folytattuk utunkat Keszthely felé a nagyon hangulatos sétaúton. Keszthelyen keresztülvágtattunk a kastélyparkon, végig a sétálóutcán, közben már izgulva keresett a szállásadónk is, h merre vagyunk, mikor érkezünk. lesétáltunk a vasútállomásra, ahol nagy meglepetésünkre egy róka sétált előttünk pár méterre :))
az állomáson pecsételtünk, bevánszorogtunk a szállásra (helikon park mellett, ezt is tudom ajánlani, jó arc a néni, jó helyen van, nem is drága, korrekt), elmentünk vacsorázni (hát nem a kikötőbe, az teljesen kihalt, egy borozó volt csak nyitva), és ennyi volt a nap.