#horváth józsef

[furkesz]

Kibaszott szégyen.

[petrany]

Így is csak közepesen van pénz lóvéra, de elvégeztem a NER-káder szakot csillagos ötössel, később jó leszek a Telekomnál is Tommy Hilfiger ing? Check! Balfasz chronograph passzoló fehér hátlappal? Check. Fekvőtámaszokat mérni! Mocskos AV múlt? Check!

Mert a zsíros állami fizetésre, a megfélemlítésre alapuló hatalomszerzésre és a mindenkori diktatúra megőrzésére tette fel életét. Üdv, Horváth József! Basszál sünt!

[magyarfilmekatolcettig]

Sodrásban - 1963. Rendezte: Gaál István. Főszerepben: Drahota Andrea, Moór Marianna, Csikós Sándor, Kozák András, Szersén Gyula, Harkányi János, Horváth József, Zsipi Istvánné. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[nofatclips]

Mezolit by Thy Catafalque, live at Fekete Zaj - Filmed by Mihaszna Film.

Esőlámpás

Kel keleti szél

Köd utánam

Szamojéd freskó

Jura

Mezolit

Embersólyom

A bolyongás ideje

Sirály

Kék ingem lobogó

Trilobita

Fekete mezők

Piros-sárga

Szarvas

Fehérvasárnap

[palkerekfy]

Februári csemegék

[chuckyeager]

Rác András

Egy volt III/III-as a SzuKi élén - oroszul továbbra is remek a rövidítés :)

-----------------------------------------------------------------

Olvasom, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal alá rendelt Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élére Horváth József, egykori III/III-as tiszt került. Mindenesetre pikáns választás, na.

Gondolom, azért ő lett, mert KGBéla éppen nem elérhető. Azért nem, mert a kormány olyan "ügyesen" indította el ellene az eljárást, hogy Bélánk gond nélkül el tudott menekülni Moszkvába és azóta is a MGIMO-n tanít, bizony ám... és ez nyilván csak véletlenül sikerült ilyen kétbalkezes módon....

.

Szóval, figyelembe véve, Horváth úr előéletét, neki még biztosan rendesen kell(ene) tudnia oroszul.

De, úgy tűnik, mégsem tud... ami leginkább azért szórakoztató, mert az új intézetének rövidítése, a "szuki" oroszul azt jelenti, hogy k.rvák :) :) :)

.

Mondjuk annak alapján, hogy a dicső szuverenitásvédők már deklarálták, hogy a magyarországi orosz befolyás vizsgálatát nem tekintik prioritásnak, tulajdonképpen illik hozzájuk a név.

.

Lehet, hogy érdemes volna a továbbiakban így is emlegetni őket. Egyrészt azért, mert adekvát, másrészt pedig azért, hogy az általuk NEM vizsgált oroszoknak se legyenek kérdőjeleik, hogy pontosan kik ezek a nemes vitézek. :)

Mit is mondhatnék... az Aurora nevű zenekarnak van egy "Előre k.rvák, gengszterek" című nótája... esetleg lehetne ez a SzuKi himnusza.:)

.

[mioritic]

A group of young people standing in front of the city hall of Bánffyhunyad (RO: Huedin) in national costume, Transylvania, 11 September 1940.

Hungarian troops had just entered and re-occupied Northern Transylvania, which had been under Romanian authority following the First World War. It became Romanian again after March 1945 and remains so today.

Fortepan / József Horváth

[csarliharper]

így lesz egy rühes komcsi káderből rühes fidesz káder...

[fovarosiblog]

A Horváth-kert végében 1964-ben készült fotón még látható romos állapotában József főherceg palotája az Alagút felett. (fortepan.hu, 292435, Inkey Tibor)

[ariel-seagull-wings]

@themousefromfantasyland @adarkrainbow @thevampiricnihal @the-blue-fairie @princesssarisa @professorlehnsherr-almashy @obufalo @soviet-supersoldier

‘Excellent visual storytelling and narration, definitely recommend this film for the archive.’

Vera Lackova

Synopsis

The story of the Cigánymesék / Romani Tales cartoon series started in 2013 at the Kecskemétfilm Studio under the direction of Ferenc Mikulás and Mária Horváth, who wanted to share Romani folk traditions and combine them with contemporary Roma cultural values. The story of the animation cartoon series contains three episodes: The Romani Woman and the Devil (2014), Kalo (2015), and Doja, the Romani Fairy (Doja a Cigánytündér, 2015).

In order to create the three animated short movies, the director cooperated with the same Romani artists who are close to their own Romani roots; Magda Szécsi a Romani writer and illustrator, Teréz Orsós, a Romani painter, József Oláh, a musician, and Erika Varga, a fashion designer. This innovation allowed the artists to represent Romani myths and oral heritage while also illustrating tradition with contemporary art through their storytelling skills, fusing drawings, paintings, and traditional music.

As a result of their work, the animation presents loveable and complex Romani heroes and heroines and helps to create a positive representation of Romani communities and their traditions.

Myths and fairy tales have a high relevance to Romani history. Furthermore, the Doja the Romani Fairy episode clearly illustrates the poverty and exclusion that Roma face. They are dreaming about their own land, and the fairy gracefully strolls down a rainbow to be amongst her community and to help them. Clinging to her long, jet-black hair, they fly with her to a wondrous island, where they can build the Romani land in freedom and live happily in peace. But then, one day, terrible monsters called szülláks attack the village.

The animation series is a combination of modern techniques – the director uses 2D and 3D animations – and contemporary Roma art visuals accompanying the folk tales. Teréz Orsós, a painter and graphic designer, designed the visual background for the animation. She mainly creates warm, earth-coloured genre paintings about the traditions and everyday life of Romani people. The main theme song and background music is in the traditional Roma music style, written and played by musician József Oláh, the frontman of the band Parno Graszt. In the Doja, the Romani Fairy animation episode by Magda Szécsi, we can find the ‘bitter fate’ motif of wandering when the community cannot climb on Doja’s magical long hair; instead, they remain scattered throughout the world, and it is their destiny to find one another.

The Romani Tales series received several international and national awards: the Doja, the Romani Fairy episode received an award at the 12th Kecskemét Animation Film Festival (2015), the special prize of the Hungarian Lutheran Church Lutheran Diakonia. In Stana, Transylvania (2016) it also received the first prize at the III International Ethnographic Film Festival.

In the meantime, three new episodes from the series Romani Tales have been completed: How Was Man Created (2017), The Fiery Red Snake (2017) and The Story of the Sun and the Moon (2017).

[angelofghetto]

halottak játszanak

Amikor nagyon régi filmeket nézek, azt szoktam mondani, "halottak játszanak nekünk". Lányom ezt nem szereti, mert szerinte ez így túl morbid, rossz hangulatot kelt. Én ezt másképp látom. Hálás vagyok a mozgókép műfajnak, hogy megőrzi őket nekünk, és akár évtizedekkel eltávoztuk után is élvezhetjük a játékukat.

A tizedes meg a többiek 1965-ben készült, fele annyi idővel a háború után, mint amennyi a mi csodás rendszerváltásunk óta eltelt. Az oroszok minden spájzban ott voltak, az 56-os politikaiakkal tele voltak a börtönök (már akit életben hagytak), mégis volt a levegőben valamiféle túlélő életöröm, és egy kis cinkos összekacsintás a diktatúra háta mögött. A nyolcvanas évek végén volt egy felbuzdulás, hogy legyen egy második rész, amiben arról lenne szó, kivel mi lett, a Tizedes hogyan boldogul a gmk-k, fusi és ügyeskedés világában. Aztán ez elült, mert rendszert váltottunk, mással voltunk elfoglalva. Aztán megint feltámadt az ötlet, de inkább csak beszélgetés vagy vágy szinten, mert mi magyarok mindig is szerettük a betyár virtust, legyen az Rózsa Sándor, a Tizedes, vagy a Viszkis. Ők helyettünk is borsot törnek a hatalom orra alá, és van bennük némi huncut, egészséges pofátlanság. Nem tudni, hogy írói tehetség, pénz, vagy központi akarat hiányzott az új folytatáshoz. Végül Sinkovits átigazolt az égi társulathoz, és nélküle ugye...

Úgy tudom, külföldön is nagyot ment a film, szerintem jól szemlélteti a magyarok túlélő képességét (és hogy miért nem fogadunk szót a nyakunkra ülő törvényhozóknak). Csilliószor láttam már de képtelen vagyok megunni :) Abban biztos vagyok, hogy a legjobb magyar filmek listáján mindig dobogó-közeli marad.

1970: Pálos György 1971: Szendrő József 1973: Keleti Márton (rendező) 1982: Ungváry László 1984: Bánhidi László 1986: Major Tamás, Márkus László 1988: Gobbi Hilda 1997: Kozák László 2001: Sinkovits Imre 2003: Horváth Tivadar 2005: Horváth Gyula 2006: Agárdy Gábor 2007: Darvas Iván 2008: Raksányi Gellért 2009: Iglódi István 2014: Szabó Gyula, Fülöp Zsigmond 2017: Gyimesi Pálma 2019: Kautzky József 2023: Cs Németh Lajos ... és még sokan mások

[magyarfilmekatolcettig]

Árvácska - 1976. Rendezte: Ranódy László. Főszerepben: Czinkóczi Zsuzsa, Nagy Anna, Horváth Sándor, Bihari József, Moór Annamária, Szirtes Ádám. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[tuntetesinfo]

Székesfehérvár

Időpont: 2024. július 10., szerda 14:30-16:00,

Helyszínek: Vasvári Pál Gimnázium-Tankerületi Központ

A Vasvári Pál Gimnázium igazgatójának, Horváth Józsefnek igazgatói pályázata államtitkári döntés alapján nem nyert támogatást. A pályázat elutasítása indoklás nélkül történt, miközben más pályázó nem volt. A döntést szakmailag teljesen megalapozatlannak és elfogadhatatlannak tartjuk, és a Vasvári teljes Közössége nevében kérjük vissza szeretett Igazgatónkat!

Petíciót indítottunk, melyet már több, mint 6.000-en aláírtak: https://www.peticiok.com/kiallunk_horvath_jozsef_igazgato...

Most pedig egy demonstrációra hívjuk a Vasvári Közösségét és mindenki mást, aki támogatni szeretné, hogy Horváth József maradhasson a Vasvári igazgatója! A demonstráció keretében átadjuk petíciónkat Török Szabolcs tankerületi igazgatónak, aki fogad minket (de csak nyitvatartási időben, ezért a kora délutáni időpont).

A tüntetésre érkezz vasváris pólóban, és ha van több is, hozd el kérlek, add kölcsön annak, akinek nincs (és ne felejtsd el a nevedet beírni a pólóba)!

Program:

14:30 Gyülekező a Vasvárinál, közösségi akciók

Közösen transzparens, molinók készítése, slam poetry, meglepetés beszéd és még sok egyéb más, további részletek később.

A közös alkotáshoz szükségünk lenne eszközökre. Kérlek segíts nekünk, töltsd ki ezt a Google Forms-ot, hogy te mit tudnál hozni:

https://docs.google.com/.../1z23HjFMBCzACWZCA.../viewform...

15:00 Közös vonulás a Tankerületi Központhoz

Közben zene, skandálás

15:30-16:00 Beszédek, a petíció átadása

Szenkovics Szilvia, egykori vasváris tanár, igazgatóhelyettes

Börcsök Olivér véndiák felolvasásában a vasváris diákok levele

Horváth Bence, véndiák, a petíció szerzője

Aki nem tud eljönni a tüntetésre, az sem marad le a történtekről! A tüntetést a Facebook oldalamon élőben közvetítem.

Az esemény és a teljes kampányunk a különböző politikai oldalaktól mentes, önkéntes civil szerveződés, melyet a Vasvári Közössége szervez, mindenféle anyagi háttér nélkül.

A tüntetés megszervezése becslésünk szerint 100.000 Forintból fog kijönni. Örömmel elfogadjuk, ha adományotokkal segítetek minket a szervezésben! Aki szívesen hozzájárulna a költségekhez, az kérem vegye fel velem a kapcsolatot Messenger üzenetben!

A gyűjtést 100.000 Forintnál leállítjuk, a tüntetés után minden elköltött forinttal a nyilvánosság előtt elszámolunk. 

...

[mambo68]

Soproni Horváth József Street.

[palkerekfy]

Magyar musical

A musical viszonylag új műfaj, lényegében a XX. században jelent meg. Nem egyszerűen “zenés darab”, mert jellemzően alig van benne prózai rész, és a zene nemcsak kiegészíti a cselekményt, hanem jelentős szerepe van a mű szerkezetében. Ennyi elmélet után jöjjön az, hogy miért most írok róla, és miért “magyar musical” az írás címe. A válasz: január 12. a magyar musical napja. 2012. óta ünnepeljük…

[hicapacity]

Vagány Vakvágány 👌

Alig pár tucat ember - a többség helyi bámészkodók, akik azt sem tudták, ki volt József Attila - gyűlt össze a 20. század legnagyobb magyar költőjének temetésén 1937. december 5-én. Amin már megjelenni is gyanús volt a Horthy-rezsim szemében. Olyannyira, hogy még a csendőrséget is kivezényelték.

Hiányoztak mind a hivatalos közélet tekintélyei, mind az irodalom nagyságai. Budapestről csupán egy maroknyi írástudó jött el, akiket a mai zsargonban úgy neveznének, hogy "hazaáruló ballibsik". Akik közé József Attila is tartozott. Küzdőtársak és barátok. Akik végig kitartottak mellette, annak ellenére, hogy a betegsége miatt nem volt könnyű eset. Nagyon nem.

A temetésről Faludy György beszámolója maradt fenn, aki maga is jelen volt.

"Arra gondoltam: mi vagyunk a bolondok, néhányan itt, meg a hatvan vagy nyolcvan ember az országban – mert nincs több –, akik Attila nagyságában hiszünk," írta. "A millióknak van igaza, akik nem hisznek benne. És mit hoz a jövő? Hitlert és cselédeit, akik Attila emlékével együtt minket is elmosnak. Ahogy a többit néztem, úgy sejtettem: ők is valami hasonlót gondolnak."

Eltűnődöm, milyen magányos történelmi pillanat lehetett ez ezeknek a keveseknek. A vihar előtti csend. Nem csak József Attilát temették, de egy egész korszakot. A maga lelkesedéseivel és illúzióival. A reményt, hogy Magyarországon, záros határidőn belül, ha nem is nyugati típusú szabadság és jólét teremthető, de legalább helyes vágányra lehet terelni a dolgokat. Ahol már sínen lehetünk.

Ezzel szemben a vonat bizony kegyetlenül elgázolta József Attilát. Nem csak a valódi vonat, aminek a vezetője nem tehetett semmiről. Hanem az ország vonatja. Amit annak masinisztái végzetes felelőtlenséggel vezettek vakvágányra és siklattak ki.

A vakvágányok országa vagyunk. Akkor is és azóta is. Fertelmes meggyőződéssel tudunk robogni hamis délibábokat kergetve a világ pöcegödrei felé. Habzó szájjal megtagadni mindazt, amit a történelem megtanított nekünk a szabadságról és a szolidaritásról.

Vajon volt ez valaha másként a magyar történelemben? Vajon bármely adott történelmi korszakban nem csupán pár tucat ember értette meg ezeket az értékeket, és cselekedett ezeknek megfelelően? Vajon nem mindig is magányosan és elszigetelten küzdöttek azok, akiket a saját korukban a tömegek kivetettek magukból, mint holdkórost, de akiknek később mindig rendre igaza lett? Akiket vagy teljesen elfelejtettek, vagy, ami még rosszabb, akikből később hamis bálványt faragtak? Akiknek az örökségét kisajátították és a saját szája ízük szerint csócsálták meg a különféle rezsimek és kurzusok? Mint tették, teszik Petőfivel, Adyval és József Attilával.

A temetés végül "simán zajlott le", egészen addig, amíg Horváth Béla, a József Attiláék lapjában, a Szép Szóban gyakran publikáló katolikus költő, fel nem olvasta saját, "valóban lázas hangú" költeményét. Őt a temetés után a csendőrök kéz- és lábbilincsben vitték el "lázítás" gyanújával. Tragikomikus fordulat, hogy a Levegőt! című vers költőjének temetéséről egy verset felolvasó költőtársat vasban hurcoltak el.

Horváth verse így kezdődik:

"Bolond világot oktatott, bolondokat, vagy banditákat,

Okos szívében jajgatott a világ töredelme.

A meggyalázott nemzetért volt homlokán gyalázat

S a csattogó vonat a csontját követelte.

Mert élni nem lehet ily bölcsen és merészen.

Nem bírhat ennyi tisztaságot a gonosz világ,

Harminckét évig állt a földön mennyire készen,

Hát Istenem, most gyógyítgassad csókjaiddal József Attilát!"

Veszélyes lázítás bizony. Bolondoknak nevezni a bolondokat, banditáknak a banditákat. Akik meggyalázták a nemzetet. Veszélyes megírni, hogy József Attilát nem a vonat ölte meg, hanem a gonosz világ, ami nem bírt ennyi tisztaságot. Amiben nem lehet ily bölcsen és merészen élni.

Jelképes az is, hogyan végezte az a kevés kortárs - fehérek közt az európaiak - akik valóban megértették József Attila jelentőségét, és akik vele együtt követeltek levegőt egy egyre áporodottabb levegőjű korban.

"Temetése résztvevőit nem kísérte szerencse," írta Faludy. "Röviddel Attila halála után Remenyik Zsiga kivándorolt az Egyesült Államokba, Ignotus Londonba, Fejtő, Hatvany, Német Andor és én Franciaországba. K. Havas Gézát német SS lőtte le, Mónus Illést a nyilasok gyilkolták meg, és Gáspár Zoltánt, mikor 1945 februárjában kijött egy budai házból és boldogan szétnézett, hogy vége a háborúnak, eltévedt golyó találta homlokon."

József Attilát a mai kurzus se lenyelni, se kiköpni nem tudja. Meg lehet próbálni eltorzítani és cenzúrázni az örökségét, egy NER-konform, fékezett habzású verzióját tanítani középiskolás fokon. Teljesen megtagadni nem lehet. Szobrát nem merték eltávolítani a többivel együtt a Parlament mellől. Bár a teret 44-es állapotában újraálmodók bizonyára legszívesebben szabadultak volna tőle, és helyére egy Wass Albert szobrot emelnének.

Ott ül a rakodóparton, korok múlásának néma tanúja. Mint az ország rossz lelkiismerete. Akkor is ott ül, ha a szabad levegő szerelmesei közül egyre többen vándorolnak el megint. Kényelmetlen emlékeket ébreszt azokban, akik felejtenének. Hogy lehetne másként élni. Hogy szülhetne a szabadság is rendet. Komor tekintetével nézi, csak nézi, hogy úszik el a dinnyehéj, hallgatja sorsába merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.

(fotó: Both Balázs)