#kozák andrás

[magyarfilmekatolcettig]

Szegénylegények - 1965. Rendezte: Jancsó Miklós. Főszerepben: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Agárdy Gábor, Kozák András, Koltai János. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[rostac]

Juhász Jácint, Kozák András, Krystyna Mikołajewska — Csillagosok, katonák (The Red and the White / Звезды и солдаты) 1967 dir.: Jancsó Miklós

[goalhofer]

2024 olympics Hungary roster

Athletics

Molnár Attila (Budapest)

Helebrandt Máté (Nyíregyháza)

Venyercsán Bence (Székesfehérvár)

Halász Bence (Kiskunhalas)

Rába Dániel (Szombathely)

Varga Donát (Szombathely)

Takács Boglárka (Budapest)

Wagner-Gyürkés Viktória (Budapest)

Kozák Luca (Debrecen)

Kerekes Gréta (Debrecen)

Madarász Viktória (Budapest)

Récsei Rita (Pécs)

Kovács Barbara (Békéscsaba)

Klekner Hanga (Debrecen)

Farkas Petra (Budapest)

Gyurátz Réka (Szombathely)

Krizsán Xénia (Budapest)

Nemes Rita (Sátoraljaújhely)

Boxing

Pylyp Akilov (Hódmezövásárhely)

Kovács Richárd (Nyíregyháza)

Hámori Anna (Szombathely)

Canoeing

Adolf Balázs (Budapest)

Fejes Dániel (Budapest)

Hajdu Jonatán (Budapest)

Kopasz Bálint (Szeged)

Varga Ádám (Budapest)

Nádas Bence (Budapest)

Tótka Sándor (Mezőtúr)

Czismadia Kolos (Budapest)

Kuli István (Szeged)

Kiss Ágnes (Budapest)

Takács Kincső (Győr)

Nagy Bianka (Szeged)

Csipes Tamara (Budapest)

Gazsó Alida (Budapest)

Fojt Sára (Budapest)

Pupp Noémi (Paks)

Cycling

Valter Attila (Csömör)

Vas Blanka (Budapest)

Equestrian

Kaizinger Balázs (Zalaegerszeg)

Fencing

Andrásfi Tibor (Budapest)

Koch Máté (Budapest)

Siklósi Gergely (Tapolca)

Nagy Dávid (Budapest)

Dósa Dániel (Budapest)

Gémesi Csanád (Gödöllő)

Szatmári András (Budapest)

Szilágyi Áron (Budapest)

Rabb Krisztián (Budapest)

Muhari Eszter (Budapest)

Pásztor Flóra (Budapest)

Márton Anna (Budapest)

Pusztai Liza (Budapest)

Szűcs Luca (Budapest)

Battai Sugár (Debrecen)

Gymnastics

Mészáros Krisztofer (Győr)

Bácskay Csenge (Budapest)

Czifra Bettina (Budapest)

Székely Zója (Budapest)

Pignickzi Fanni (Budapest)

Handball

Sipos Adrián (Szombathely)

Bóka Bendegúz (Veszprém)

Ligetvári Patrik (Várpalota)

Mikler Roland (Dunaújváros)

Fazekas Gergő (Budapest)

Pedro Rodríguez (Vigo, Spain)

Bánhidi Bence (Győr)

Szita Zoltán (Veszprém)

Palasics Kristóf (Kistarcsa)

Ancsin Gábor (Békéscsaba)

Bodó Richárd (Mátészalka)

Zoran Ilić (Balatonboglár)

Rosta Miklós (Győr)

Bartucz László (Orosháza)

Lékai Máté (Budapest)

Hanusz Egon (Nagyatád)

Imre Bence (Budapest)

Füzi-Tóvizi Petra (Nyíregyháza)

Nadine Szöllősi-Schatzl (Győr)

Anna Albek (Mosonmagyaróvár)

Debreczeni-Klivinyi Kinga (Budapest)

Janurik Kinga (Budapest)

Böde-Bíró Blanka (Vác)

Márton Gréta (Mohács)

Papp Nikoletta (Budapest)

Szemerey Zsófi (Hazincbarcika)

Pásztor Noémi (Szombathely)

Vámos Petra (Ózd)

Klujber Katrin (Dunaújváros)

Kácsor Gréta (Budapest)

Bordás Réka (Karcag)

Kuczora Csenge (Budapest)

Győri-Lukács Viktória (Budapest)

Simone Petra (Budapest)

Judo

Pongrácz Bence (Budapest)

Vég Zsombor (Cegléd)

Ungvári Attila (Cegléd)

Tóth Krisztián (Budapest)

Pupp Réka (Paks)

Özbas Szofi (Szolnok)

Gercsák Szabina (Miskolc)

Pentathlon

Böhm Csaba (Budapest)

Szép Balázs (Esztergom)

Gulyás Michelle (Budapest)

Guzi Blanka (Miskolc)

Rowing

Pétervári-Molnár Bendegúz (Budapest)

Sailing

Vadnai Jonatán (Veszprém)

Érdi Mária (Budapest)

Shooting

Péni István (Budapest)

Pekler Zalán (Komárom)

Fábián Sára (Budapest)

Mészáros Eszter (Budapest)

Major Veronika (Keszthely)

Swimming

Jászó Ádám (Pécs)

Sárkány Zalán (Budapest)

Bethlehem Dávid (Szombathely)

Holló Balázs (Eger)

Kós Hubert (Tilkas)

Márton Richárd (Budapest)

Milák Kristóf (Budapest)

Németh Nándor (Siófok)

Szabó Szebasztián (Győr)

Rasovsky Kristóf (Veszprém)

Telegdy Ádám (Budapest)

Zombori Gábor (Szolnok)

Ábrahám Lilla (Budapest)

Szabó-Feltóthy Eszter (Budapest)

Fábián Bettina (Budapest)

Jackl Vivien (Budapest)

Kapás Boglárka (Debrecen)

Késely Ajna (Budapest)

Molnár Dóra (Budapest)

Pádár Nikolett (Szeged)

Sebestyén Dalma (Székesfehérvár)

Senánszky Petra (Budapest)

Ugrai Panna (Hódmezővásárhely)

Table tennis

Ecseki Nándor (Szolnok)

Póta Georgina (Budapest)

Madarász Dóra (Kecskemét)

Taekwondo

Omar Salim (Carson, California)

Józsa Levente (Budapest)

Márton Viviana (Madrid, Spain)

Tennis

Fucsovics Márton (Nyíregyháza)

Marozsán Fábián (Érd)

Triathlon

Bicsák Bence (Zalaegerszeg)

Lehmann Csongor (Budapest)

Bragmayer Zsanett (Budapest)

Water polo

Vogel Soma (Budapest)

Angyal Dániel (Budapest)

Manhercz Krisztián (Budapest)

Molnár Erik (Budapest)

Vámos Márton (Budapest)

Nagy Ádám (Budapest)

Fekete Gergő (Debrecen)

Zalánki Gergő (Eger)

Vigvári Vince (Budapest)

Varga Dénes (Budapest)

Jansik Szilárd (Cegléd)

Hárai Balázs (Budapest)

Bányai Márk (Oradea, Romania)

Magyari Alda (Budapest)

Szilágyi Dorottya (Eger)

Vályi Vanda (Eger)

Gurisatti Gréta (Dunaújváros)

Geraldine Mahieu (Villeneuve-d'Ascq, France)

Rebecca Parkes (Hamilton, New Zealand)

Horváth Brigitta (Budapest)

Keszthelyi Rita (Budapest)

Leimeter Dóra (Budapest)

Nataša Rybanská (Budapest)

Faragó Kamilla (Kecskemét)

Garda Krisztina (Budapest)

Neszmély Boglárka (Budapest)

Wrestling

Ismail Musukaev (Budapest)

Ligeti Dániel (Szombathely)

Lévai Zoltán (Dorog)

Losonczi Dávid (Budapest)

Nagy Bernadett (Budapest)

[bdpst24]

Bemutatták a Csongor és Tünde előadását Székesfehérváron!

Vörösmarty egyik legfontosabb műve Február 3-án mutatta be a Vörösmarty Színház a teátrum névadójának egyik legkiemelkedőbb művét, a Csongor és Tündét, a Kozák András Stúdióban. Az előadást Czukor Balázs rendezésében állították színpadra.  A mindannyiunknak ismerős történet a Székesfehérvári színjátszás egyik alapköve: 1831-ben ebben a városban adták ki az alapművet. Amikor 1962-ben átadták a…

[zeroz2ro]

“Aki többet foglalkozik a gyerekekkel, többletfeladatokat vállal vagy a hátrányos helyzetűeket segíti, az többet is fog keresni – mondta lapunknak Kozák András, a Nemzeti Pedagóguskar jogi szakértője. Szerinte az új törvény csak jót hoz a pedagógusoknak a béremelés mellett az egyes jutalmak kiterjesztésével, a szakma iránti hűség jutalmazásával és az eddigi jogszabályok egységesítésével. Szerinte csak egy politikailag motivált kisebbség hallatja élesen a hangját.”

OK

[iwannapushthebutton]

Magyar Dezső: Agitátorok (1969)

írta: Bódy Gábor, Magyar Dezső

fényképezte: Koltai Lajos

[ragamuffingunnar]

Így jöttem (My Way Home), 1965. dir. Miklós Jancsó

[dogscarcassinalleythismorning]

Miklós Jancsó: Így jöttem (HU 1965) – My Way Home

[ozu-teapot]

Silence and Cry | Miklós Jancsó | 1968

András Kozák

[magyarfilmekatolcettig]

Csillagosok, katonák - 1967. Rendezte: Jancsó Miklós. Főszerepben: Kozák András, Madaras József, Krystyna Mikolajewska, Bolot Beyshenaliev, Nikita Mikhalkov, Anatoli Yabbarov. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[cadwalladery]

# 156 - The Red and the White (Miklós Janscó, 1967)

[regenmindenjobbvolt]

Péter Gábort honnan ismerted? Amikor ’45-ben a háborús bűnösöket hazahozták, és az első perek, az első kihallgatások voltak, és ő ezzel nagy reklámot akart magának csinálni, akkor először a véletlen hozta úgy, hogy amikor Szálasiékat repülőgépen hazahozták, engem küldött ki a lap. Amit akkor írtam, az nagyon tetszett neki, és a továbbiakban mindig azt kérte, hogy én menjek ki tudósítani. Sokszor beszélgettünk, kialakult közöttünk egy normális beszélgető viszony. Péter Gábor nagyon halk szavú ember volt, szívesen hallgatta a másikat, kérdezett külpolitikáról, világpolitikáról. Az a kép, ami bennem kialakult róla, nem felel meg a közhiedelemnek. Egyszerű és tanulatlan ember volt, de semmiképpen sem egy bunkó. Décsi pedig olvasott, művelt, intelligens ember volt. A kapcsolatunk odáig megy vissza, hogy amikor a pócspetri dolog kirobbant, reggel egy nagy kocsi állt meg a házunk előtt, és fölvett engem. Utána elmentünk Péter Gáborért, majd Kádárért, és hármasban mentünk le Pócspetrire, ahol már kész helyzet fogadott. Az első riportot Pócspetriről egyébként én írtam a Szabad Népbe. Hogy milyen szituációkba kerülhet az ember, és hogy milyen szörnyűségeket követhet el, és hogy mindez mennyire a véletlenen múlik, azt ezen az eseten, a magam példáján tapasztalhattam. Mert én rémes dolgokat írtam Pócspetriről és mindarról, ami ott történt, de abból én nem találtam ki semmit, és magam nem nyomoztam ki semmit. Mindent annak alapján írtam, ami a már akkor teljesen elvégzett nyomozás alapján Décsi összefoglalójában állt. Akkor még Rajk volt a belügyminiszter, de feltűnt nekem, hogy mégis Kádár ment Péterrel, és az egész úton Rajkot meg a Belügyminisztériumot szidták. Másnap mentetek le? Másnap reggel, de Pócspetri nagyon messze van, a keleti végeken, és mire odaérkeztünk, már délután volt, és az egyetlen személyes élményem, hogy úgy nézett ki a falu, ahogy filmekben látni, amikor egy bennszülött falut az angol gyarmati katonák megszállnak, körülvesznek. Az utcán nem lehetett embert látni, minden tele volt ávósokkal, illetve karhatalmistákkal, akik Décsi parancsnoksága alatt álltak. Az egész ügyet Décsi csinálta. Az istállókból szörnyű kiabálást és jajgatást lehetett hallani. Kiderült, hogy ezt az Asztalost ütik-verik a megvadult ávósok, akik nyilván maguk is azt hitték, hogy igaz az, hogy Asztalos uszította fel a falu népét az ő bajtársuk meggyilkolására. Kádár kérdezte, hogy mi az ott? És akkor Décsi mondta, hogy a papot az embereim egy kicsit kezelésbe vették. És Kádár azonnal letiltotta azzal, hogy ennek semmi értelme nincsen, hagyják abba! Nem is magyarázkodott, hogy miért. Szóval pechemre engem vittek magukkal, mint újságírót. Egyértelmű, hogy ezt a koncepciós ügyet Décsi Gyula kreálta? Nem. Az egyértelmű az, hogy amikor megjött ennek a híre, akkor Pesten a legfelsőbb szinten látták, hogy itt az alkalom, hogy ebből ügyet csináljanak, és Décsit már ezzel küldték le. A részleteit, hogy a dolog hogy nézzen ki, ő építette fel, mert ő volt a testületnél az okos. Én más okos emberről ott nem is tudok. Kapóra jött, hogy ez a szerencsétlen Asztalos valóban feluszította a falu népét, és azt hitte, hogy ő ott Pócspetrin meg tudja akadályozni, ami az egész országban történt. Ebből lett az, hogy a klerikális reakció rendőrt gyilkolt. Ember Judit filmjét teljesen hitelesnek tartod? Száz százalékig. Ember Judit velem szemben annyiban volt kíméletes, hogy miközben idézi a különböző embereket, ezt a névsort velem kellett volna kezdeni, és ezt nem tette meg, amiért hálás vagyok neki, mert nem öröm egy ilyen dologban benne lenni. De azért a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a fő riporter ott én voltam, és azóta se olvastam el ezt a cikkemet, de nyilván nagyon gyalázatos lehetett, mert másnap reggel Gerő külön felhívott telefonon, és gratulált, hogy milyen remek riportot írtam Pócspetriről.

„VÁSÁRHELYI ELVTÁRS, MAGA NEM ÉRTI, MIRŐL VAN ITTEN SZÓ!”

Vásárhelyi Miklóssal életének ’45 és ’56 közötti szakaszáról beszélget Hegedűs B. András és Kozák Gyula

http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Evasarhelyi-elvtars-maga-nem-erti-mirol-van-itten-szo%E2%80%9D

[tobbpenztazembereknek]

Itt van egy nagy ellentmondás. A népiek azt vetették Rákosi szemére, hogy fasiszta népnek tekintette az országot. Ez volt az egyik oldalon. A másik oldalon pedig bíztak az abszolút többségben. Hogy fért ez a kettő össze? Persze mindkettőben volt egy csomó politikai manipuláció is. Rákosi akkor mondta azt, hogy ez egy fasiszta ország, amikor a maga terrorját és erőszakját akarta igazolni. ’45-ben, amikor a választásokra készült, akkor nyilván nem ilyen hangulatban volt, hanem úgy gondolta, hogy az elmúlt pár hónap elegendő volt ahhoz, hogy ezt a rossz szélsőjobboldali és jobboldali befolyást itt kiküszöbölje. A népiek pedig Rákosinak és a többieknek ezt a beállítottságát arra használták fel, hogy burkoltan a zsidókat vádolják azzal, hogy az országot fasiszta országnak tekintik, jóllehet ilyen megjegyzésekhez, hogy ez egy erősen fertőzött ország, és itt milyen mély nyoma volt a fasizmusnak, ehhez nem kellett Rákosit előszedni. Ehhez lehetett volna Bajcsy-Zsilinszkyt vagy akárki mást idézni. Vagy elég 1944. október 15-től felidézni az eseményeket, hogy lássuk, milyen erős volt itt a szélsőjobboldali fertőzés. Ez nemcsak a párt, hanem a vezetés tekintélyét is nagyon megrendítette, különösen a szovjet vezetés felé, aminek ők mindenfélét ígértek, és a szovjetek arra számítottak, hogy ezt nagy nemzetközi sikerként is elkönyvelhetik majd. De persze annak a tudatában, hogy itt van a szovjet hadsereg, és a legfontosabb hatalmi pozíciók mégiscsak a mi kezünkben vannak, ebből a sokkból elég hamar összeszedtük magunkat. Készültünk az országos választásra, ahol megpróbáltunk egy listaválasztást létrehozni, amit végül is a Kisgazdapárt választmánya buktatott meg. Vorosilov beavatkozása és nyomása nagyon erős volt ugyan, annyira, hogy Tildy és Nagy Ferenc nem is mertek ellene szegülni, hanem a nagyválasztmány elé vitték, és az leszavazta a közös listát, annak jeleként, hogy nem olyan időket élünk, hogy mindent el kell fogadni. Én azt hiszem, ha Magyarországnak nagyobb polgári hagyományai lettek volna, és a magyar baloldalnak tényleg nagyobb ereje lett volna – nem a kommunistáknak, hanem más erőknek –, akkor esetleg sok minden másképp alakulhatott volna. Nem vagyok biztos benne, hogy ennek törvényszerűen így kellett történnie. A többi párt élén rendkívül gyenge emberek állottak, és rendkívül gyenge vezetőségek voltak. Az országos választás eredménye már nem volt olyan meglepetés. Az körülbelül megfelelt annak, amit vártunk. És rögtön utána megkezdődött a támadás, hogy ezt az óriási nagy kisgazda fölényt valamiféleképpen mérsékelni próbáljuk. Egyrészt a kisgazdapárti úgynevezett reakció ellen folytatott harccal, másrészt a baloldali blokk létesítésére irányuló kísérletekkel, amely kérdésekben közöttünk a párton belül teljes volt az egyetértés, mert nyilvánvalóan mindannyian azt akartuk, hogy most még élve a nekünk kedvező hatalmi konstellációval, tehát a szovjet hadsereg jelenlétével, mégiscsak javítsunk a saját helyzetünkön. Abban semmi kivetnivalót nem találtunk, hogy a párt ilyen eszközökkel él. Amit nem éltünk át eléggé, és amit akkor abszolúte nem éreztünk, az az volt, hogy ezt az ügyes és eredményes politizálást mi úgy folytatjuk, és azért tudjuk így folytatni, mert az ország geopolitikai és katonai helyzete olyan volt, hogy lehetségessé tette számunkra. Nyilvánvaló, ha itt nem szovjet megszálló csapatok vannak, hanem mások, akkor nem lettünk volna ilyen ügyesek. De, érdekes módon, ez akkor eszünkbe sem jutott. Annyira a napi polémiáknak, harcoknak, átcsoportosulásoknak az élménye határozta meg a gondolkodásunkat, hogy ténylegesen a mi erőnknek, ügyességünknek, tehetségünknek, politikai fölényünk eredményeinek éreztük, hogy ilyen sikereket értünk el. 

Vásárhelyi Miklóssal életének ’45 és ’56 közötti szakaszáról beszélget Hegedűs B. András és Kozák Gyula

http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Evasarhelyi-elvtars-maga-nem-erti-mirol-van-itten-szo%E2%80%9D

Régen minden jobb volt. :/

[metalindex-hu]

Július 24-én Molics Zsolt Emlékkoncert a Barba Negraban – Érkezik a Molics Zsolt Emléklemez

Július 24-én Molics Zsolt Emlékkoncert a Barba Negraban – Érkezik a Molics Zsolt Emléklemez - https://metalindex.hu/2022/07/21/julius-24-en-molics-zsolt-emlekkoncert-a-barba-negraban-erkezik-a-molics-zsolt-emleklemez/ -

Július 24-én, vasárnap kerül sor a Barba Negraban a Molics Zsolt Emlékkoncertre. Az esten nem csak Zsolt emléke, valamint három és fél évtizedes munkássága előtt tisztelegnek zenésztársai, muzsikus barátai, hanem a rendezvény egyben a Cool Head Klan búcsúkoncertje is. E program közben – különálló blokkok részeként – négy formáció is színpadra lép: a KÁRPÁTIA, a MOBY DICK, a CLASSICA, és a SÁMÁN is játszik majd.

Esemény: www.facebook.com/events/1049947789061345

Fellépők: Ángyán Tamás, Bäck Zoltán, Bankó Attila, Barbaró Attila, Csiszér Levente, Fejes Zoltán, Forgács Joe József, Forgács Róbert Roba, Galántai Zsolt, Gothár Ferenc, Gőbl Gábor, Hirlemann Bertalan, Hornyák Balázs, Hornyák Péter, Julek Erik, Jung Norbert, Király Zoltán, Kiss Zoltán, Koncz Boncza Tibor, Koós József, Kozák Péter, Lévai Hangyássy László, Lőrincz Tibor, Mezőfi József, Molnár Imre, Molnár Péter Stula, Németvölgyi Norbert, Petrás János, Ráduly Levente, Samay Balázs Samu, Sárközi Lajos, Schmiedl Balázs, Schmiedl Tamás, Sipos Péter Sipi, Szalai Tamás, Szijártó Zsolt, Szűcs Tüdő Attila, Utasi András, Wéber Attila Attus

Jegyár elővételben és a koncert napján 1000 Ft, ami 100%-ban lefogyasztható, vagy beváltható a Molics Zsolt emlékalbumra.

A koncerthez időzítve ugyanis egy különleges kiadvány jelenik meg, amit Zsolt emlékére készítettek el a hazai zenei színtér meghatározó alakjai. A 10 dalos, Az utolsó szó jogán címmel érkező – digipak formátumú – albummal zenésztársak, barátok, pályatársak vesznek végső búcsút a nem mindennapi hangterjedelemmel bíró frontembertől.

A lemez online már elérhető: https://songwhip.com/molicszsoltemlekere/az-utolso-szo-jogan

Előrendelés: https://shop.hmusic.hu/termek/az-utolso-szo-jogan-molics-zsolt-emlekere-digi-cd/

A H-Music és a Barba Negra felkérésére a PPO Presents Hungary és Szénégető Richárd (Ric$Cast) segítségével a koncertre próbáló zenészeket kérdeztük Zsoltival kapcsolatos emlékeikről, sztorikról.

Dőltek a poénok, a megható mondatok és persze a tények!

Egy fél filmnyi anyag állt össze – ez egyelőre egy kedvcsináló a koncerthez,  de előbb-utóbb a teljes film is elérhető lesz, amiben természetesen további zenésztársak, kollégák, barátok is megszólalnak majd, archív anyagokkal és koncerten készült felvételekkel megtűzdelve.

Molics Zsolt Emlékkoncert – látogatás a próbateremben! www.youtube.com/watch?v=HYgDq6tmbVU

A riportban megszólal: Hangya (Sing Sing, Zorall) Barbaró Attila (Junkies, Zorall) Forgács József (Cool Head Klan) Bankó Attila (Kárpátia, Független Adó, Cool Head Clan) Samay “Samu” Balázs (Popgressive) Forgács Róbert (Cool Head Klan) Ráduly Levente (Szkítia) Mezőfi József (Omen, Akela, Cool Head Clan) Koncz “Bonca” Tibor (Cool Head Klan, Mamut) Szabó Zoli (Cool Head Clan, Stress) Koós Joci (Cool Head Klan) Hornyák Peti (Sámán, Ossian) Jülek Erik (Cool Head Clan) Utasi András (Cool Head Klan) Kozák PT Péter (GT Project) Ángyán Tamás (Cool Head Klan, Mamut) Molnár Péter “Stula” (Omen, Crazy Granat) Szűcs “Tüdő” Attila (Sámán) Wéber Attila (Sámán) Szénégető Richárd (Ric$Cast) Hornyák Balázs (Cool Head Klan, Sámán, Mamut) Németvölgyi Norbert (Cool Head Klan) Molnár “Dickinson” Imre (Sámán, Irigy Hónaljmirigy) Sipos Péter (Triász, Irigy Hónaljmirigy)

Source

[vasarhelyimikloskulonszam]

Péter Gábort honnan ismerted? Amikor ’45-ben a háborús bűnösöket hazahozták, és az első perek, az első kihallgatások voltak, és ő ezzel nagy reklámot akart magának csinálni, akkor először a véletlen hozta úgy, hogy amikor Szálasiékat repülőgépen hazahozták, engem küldött ki a lap. Amit akkor írtam, az nagyon tetszett neki, és a továbbiakban mindig azt kérte, hogy én menjek ki tudósítani. Sokszor beszélgettünk, kialakult közöttünk egy normális beszélgető viszony. Péter Gábor nagyon halk szavú ember volt, szívesen hallgatta a másikat, kérdezett külpolitikáról, világpolitikáról. Az a kép, ami bennem kialakult róla, nem felel meg a közhiedelemnek. Egyszerű és tanulatlan ember volt, de semmiképpen sem egy bunkó. Décsi pedig olvasott, művelt, intelligens ember volt. A kapcsolatunk odáig megy vissza, hogy amikor a pócspetri dolog kirobbant, reggel egy nagy kocsi állt meg a házunk előtt, és fölvett engem. Utána elmentünk Péter Gáborért, majd Kádárért, és hármasban mentünk le Pócspetrire, ahol már kész helyzet fogadott. Az első riportot Pócspetriről egyébként én írtam a Szabad Népbe. Hogy milyen szituációkba kerülhet az ember, és hogy milyen szörnyűségeket követhet el, és hogy mindez mennyire a véletlenen múlik, azt ezen az eseten, a magam példáján tapasztalhattam. Mert én rémes dolgokat írtam Pócspetriről és mindarról, ami ott történt, de abból én nem találtam ki semmit, és magam nem nyomoztam ki semmit. Mindent annak alapján írtam, ami a már akkor teljesen elvégzett nyomozás alapján Décsi összefoglalójában állt. Akkor még Rajk volt a belügyminiszter, de feltűnt nekem, hogy mégis Kádár ment Péterrel, és az egész úton Rajkot meg a Belügyminisztériumot szidták. Másnap mentetek le? Másnap reggel, de Pócspetri nagyon messze van, a keleti végeken, és mire odaérkeztünk, már délután volt, és az egyetlen személyes élményem, hogy úgy nézett ki a falu, ahogy filmekben látni, amikor egy bennszülött falut az angol gyarmati katonák megszállnak, körülvesznek. Az utcán nem lehetett embert látni, minden tele volt ávósokkal, illetve karhatalmistákkal, akik Décsi parancsnoksága alatt álltak. Az egész ügyet Décsi csinálta. Az istállókból szörnyű kiabálást és jajgatást lehetett hallani. Kiderült, hogy ezt az Asztalost ütik-verik a megvadult ávósok, akik nyilván maguk is azt hitték, hogy igaz az, hogy Asztalos uszította fel a falu népét az ő bajtársuk meggyilkolására. Kádár kérdezte, hogy mi az ott? És akkor Décsi mondta, hogy a papot az embereim egy kicsit kezelésbe vették. És Kádár azonnal letiltotta azzal, hogy ennek semmi értelme nincsen, hagyják abba! Nem is magyarázkodott, hogy miért. Szóval pechemre engem vittek magukkal, mint újságírót. Egyértelmű, hogy ezt a koncepciós ügyet Décsi Gyula kreálta? Nem. Az egyértelmű az, hogy amikor megjött ennek a híre, akkor Pesten a legfelsőbb szinten látták, hogy itt az alkalom, hogy ebből ügyet csináljanak, és Décsit már ezzel küldték le. A részleteit, hogy a dolog hogy nézzen ki, ő építette fel, mert ő volt a testületnél az okos. Én más okos emberről ott nem is tudok. Kapóra jött, hogy ez a szerencsétlen Asztalos valóban feluszította a falu népét, és azt hitte, hogy ő ott Pócspetrin meg tudja akadályozni, ami az egész országban történt. Ebből lett az, hogy a klerikális reakció rendőrt gyilkolt. Ember Judit filmjét teljesen hitelesnek tartod? Száz százalékig. Ember Judit velem szemben annyiban volt kíméletes, hogy miközben idézi a különböző embereket, ezt a névsort velem kellett volna kezdeni, és ezt nem tette meg, amiért hálás vagyok neki, mert nem öröm egy ilyen dologban benne lenni. De azért a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a fő riporter ott én voltam, és azóta se olvastam el ezt a cikkemet, de nyilván nagyon gyalázatos lehetett, mert másnap reggel Gerő külön felhívott telefonon, és gratulált, hogy milyen remek riportot írtam Pócspetriről.

„VÁSÁRHELYI ELVTÁRS, MAGA NEM ÉRTI, MIRŐL VAN ITTEN SZÓ!”

Vásárhelyi Miklóssal életének ’45 és ’56 közötti szakaszáról beszélget Hegedűs B. András és Kozák Gyula

http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Evasarhelyi-elvtars-maga-nem-erti-mirol-van-itten-szo%E2%80%9D