#párválasztás

[staruponwine]

~ Az elsődleges vonzalom és a kompatibilitás közötti kapcsolat nem mindig áll átfedésben. Azt nem választhatjuk meg, hogy ki az, akihez egyből vonzódunk, és az is megtörténhet, hogy a vonzalom később alakul ki, de az is, hogy a már meglévő megszűnik. Ne ez legyen az egyetlen mércéd, főleg, ha eleve kapcsolatban élsz...

/ A vonzalom nem, de a cselekedet tudatos döntés kérdése! /

[technofemininity]

Victoria Armstrong értelmezései női testről a techno szcénában

            A techno színtér iránti érdeklődés nagy volt az 1980-2000 közötti évtizedekben a társadalomtudomány és a szubkultúra kutatás területén. A ma bemutatott szövegünket Victoria Armstrong a technón belüli női identitásalkotásról és a táncon keresztüli önmegvalósításról írta Techno, Identité et Corps címen 2005-ben, sok, az elektronikus zene és a rave kultúra kezdetén készült kutatás feldolgozásával.

            A szövegben külön figyelmet fordít a nők gyakran elfeledett szerepére a szubkultúrán belül, és a táncon keresztüli felszabadulásra, a test általi identitás újraalkotására. Ezenfelül több feminista gondolkodó tánccal kapcsolatos elméleteit vetíti rá a női raverek tapasztalataira. A táncot a legnyilvánvalóbb női önkifejező eszköznek tekintjük a színtéren belül, és ezért nem is mindig figyelünk rá, holott mivel a női tapasztalás nagy részét ez határozza meg, a színtéren belül a nők gyakran csak a táncoló szerepét tölthetik be – így ez a szerep nem elhanyagolható.

            A techno és edm bulikban az elvárt táncstílus nem a hagyományos női viselkedésen alapul, ezért itt lehetséges egy másik identitás kialakítása is. Armstrong önmagában azt a feltételezést is megkérőjelezi, hogy a tánc a nők számára felszabadító, hogy az az identitás újraalkotásának terepe lenne. Azonban a táncoló nőket azokkal a tulajdonságokkal ruházza fel a néző, amiket a hagyományos női szerepekkel társítunk, a természetes, intuitív és nonverbális fogalmakkal kötjük össze a tánc cselekvését. Armstrong Thorntont idézve felhívja a figyelmet arra, hogy a bulizó környezet szabadságát tévesen a hétköznapi élet szabadságával azonosíthatjuk. Helyesebb megközelítés lenne talán az ideiglenes, pillanatnyi felszabadulás nézete a technón belül, mintsem teljesen új identitás kialakításának a feltételezése. Ezen a színtéren belül ideiglenesen megfeledkezhetnek a nők a családi, háztartásbeli valóságról.

            A táncot a nőknél felszabadító cselekedetként értelmezni segítheti azonban az a vetület, hogy a ravek, techno bulik lényege nem a párválasztás, párkeresés, így ez egy kevésbé agresszív mezőt teremt az odalátogatók számára. A tánc, mivel ezen a színtéren belül nem szexualizált a férfiak által, és mivel a tánc maga a techno színtér egyik motivációja is, így a táncoló testek többé nem szexuális tárgyként vannak jelen, ezalatt az új tekintet alatt átértelmeződnek  a női testek feladatai és szerepei. Ahogy azt McRobbie leírja, míg a nők a szubkulturális tereken belül gyakran száműzve voltak a táncoló szerepbe, addig a vizsgált szcéne esetében a tánc az egész színtér mozgatórugója, nem csak a nőknek maradt egyetlen betölthető szerep.

            A színtéren belül azonban a mai napig kevesen vannak a nők a fellépői, dj oldalon. Ezt a jelenséget magyarázhatja az, hogy a technológia demokratizálódása nem jelentette a rárakódott társadalmi nemi jellemzők eltörlését, ezáltal a férfi termelők és a női fogyasztók felosztása érintetlen maradt a zenei piacon belül. Ez pedig nem meglepő, ha figyelmünket a társadalmi nem és a technológia diskurzusaira fordítjuk. Az újabb digitális technológiákat a régi társadalmi értékekkel ruházzuk fel, a nemek hagyományos relációival kezeljük, hiszen a technológia nem a társadalmon kívül jön létre, hanem azon belül. A zene és a technológia nemiséggel való felruházása így fenntartja a meglévő ideológiákat, a férfiak a kulturális termelő szerepében ékeskednek, a nők pedig rajongói és fogyasztói szerepbe lesznek száműzve.

            A zene világát a férfi hegemónia hatja át, az elektronikus zene területén erre egy újabb réteg szimbolikus férfi hatalom kerül a technológia által, mivel a technológiát és annak szakértelmét a férfiassággal, férfi tudással azonosítjuk. A nőknek az elektronikus zenén és a technón belül így nehezebb belépnie a kulturális termelés piacaira.

            Armstrong végül felhívja a figyelmet, hogy a techno szcéna és a rave kultúra sosem tűzte ki céljául ezen feladatokat, így a valóság teljes formálása nem is lehetőség, inkább csak átmeneti felszabadulás az alól. A következőkben interjúkon keresztül is szeretnénk az itt tárgyalt jelenségeket megfigyelni, a 2024-ben megtapasztalt magyarországi techno szcénában. /A/

[wwmaci]

Szegény férfi madaraknak nincs kitől énekelni tanulniuk, a szomszéd madárfajok motívumaiból összelopkodott mixek nem jönnek be a kiszemelt nő madaraknak. Megvan a maguk problémája! 🐦😃

Ők nem tudnak felmenni a Tinderre...

UPDATE!

Más madaraknál viszont a hangerő számít.

Ők jobban kezelnék a kihalást, így módszerében közelebb állnak az emberhez. Mi is az utolsó időnkben a kultúra tartalmi hanyatlását a volume feltekerésével "korrigáljuk".

[idezetektarhaza]

Spurgeon:

„Aki feleségét Istentől kérte és az illetőt nem csupán alakjáért, hanem szép lelkéért vette el, az remélheti, hogy választását Isten is megáldja.”

Forrás:

C. H. Spurgeon: 1500 bölcs gondolat, Evangéliumi Kiadó

Charles Haddon Spurgeon

(1834. jún. 19.-1892. jan. 31.)

angol baptista prédikátor

[bad-fairy-princess]

A nőknél a párválasztás olyan, mint a vásárlás. Attól még, hogy egy ruhát akarnak venni, nem csak egy boltban fogják megnézni és rögtön az elsőt megvenni, hanem majd a tökéletes darabig keresnek és ha kell, akkor inkább várnak.

[bagdyernoke]

Az állatvilágban az azonos és a különböző nemű egyedek közötti szex egyaránt alapállapot - Qubit

A zsiráfoknál a hímek szintén meghágják egymást a szó szoros, szaporodásbiológiai értelmében. Közel 50 évvel ezelőtt figyelték meg először, hogy a zsiráfbikáknál figyelemre méltóan nagy gyakorisággal figyelhető meg egyfajta, sajátos homoszexuális viselkedés. Az agresszív nyakazás után gyakori, hogy két hím zsiráf simogatja egymást és udvarlási jeleket mutat, majd aztán hátulról, akár egy zsiráftehén esetében, péniszével behatol a társ végbélnyílásába. Az ilyen hímek közötti interakciók gyakoribbnak bizonyultak, mint a heteroszexuális párválasztás. Az azonos neműek aránya 30 és 75 százalék között változott, és bármikor minden húsz hímből egy nem harcias nyakazásban vett részt egy másik hímmel. Az azonos neműek közötti szexuális interakciók mindössze 1 százaléka történt nőstények között.

Szexterápiák

Számos delfinfaj egyedeinél figyeltek meg már azonos neműek közötti szexuális aktusokat, de kétségtelenül a palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) szerelmi életéről jelent meg eddig a legtöbb tanulmány. A kutatási eredmények egybehangzó állításai szerint az egymással az utódnemző párzáshoz módon péniszüket a másik nemi szervének résébe és néha végbélnyílásába dugva közösülő hímekkel szemben a nőstények közötti szexuális együttlétek során az egyik nőstény úszás közben csőrét a másik nőstény nemi szervének nyílásába helyezi. 

[banatoshaziasszony]

Félreolvasónapló, 2022. január

1. "Persze a gondolat, hogy mindenki tehetségének bevonása a fejlődés alapja, jóval megelőzte annak elméletét, a humán tőke és a társadalmi tőke fogalmát. Széchenyi a Világban egy kétkerekű komcsihoz hasonlította az országot" (22.01.05. - válaszonline-cikk), valójában kétkerekű kocsihoz hasonlította)

A cikk olvasása előtti este néztem meg a Foglyokat, és e szerint lelkileg benne maradtam a rettegés-, felesborsó- és bőrkabátszagban. Persze az is lehet, hogy a tőke mint olyan implikálta bennem ezt a nincs ki a négy kereke komcsi-botlást. Tanulság: vigyázni kell, mit néz az ember.

2. "Magyarország legfontosabb problémájáról van szó, a káderi örökségről." (22.01.07. - Deczki Sarolta recenziója a Sanyikám, én nem politizálok című könyvről, valójában kádári örökség.)

Káder vagy Kádár, nem baromi mindegy? [Nem. Kicsit meg is hökkentem, hogy milyen érdekes megállapítás kiterjeszteni a felelősséget a rendszer egyes tagjaira.]

3. "A maszkoknak, a gyógyszereknek van még érzelmük?" (22.01.07. Telex, nyilván értelmük.)

Ahh, Covid-kiégés, szenvtelen gyógyszeripar! Nem unják még, hogy lassan két éve róluk szól minden, mindenekben? A tudattalanom kedvesen reflektált arra, hogy egyre inkább érzelmi kérdés bennem minden, ami coviddal kapcsolatos.

4. Latolgatás Jelenits Istvánnal (22.01.08. Válasz Online fb-hirdetés, valójában Látogatás Jelenits Istvánnál)

Szomorúan vetettem magamban számot azzal, hogy a legtöbb számomra bölcs és hiteles ember, akivel megoszthatnám kételyeimet és vívódásaimat a hittel és közélettel, elmúlttizenötévvel kapcsolatban, már egy ideje halott, sajnos. Abban sem vagyok biztos, hogy bölcs dolgokat tudnának mondani, ha még élnének, de legalább annyival segíthetnék botladozásaimat, hogy éltek-e meg hasonlót, mint amit most én. Minden más, csak a jelenre koncentráló gondolkodás egyelőre esélylatolgatás. Ez egy ilyen év, labilis és bizonytalan.

5. "Tóth Sára a Harmat Kiadó alapító szerkesztője, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének oktatója, gyakorló keresztény. Rövid esszéinek témái: az édes tiltás, a genderkutatás, a böjt, az imádság, az intézményes egyház társadalmi szerepe, a párválasztás stb." (22.01.11. - fb-poszt, valójában édeni tiltás) Nem minden félreolvasásom oka és eredője a magyar mozgófilmek fogyasztása, de tény, hogy amikor ez utóbbit elkövette az agyam, épp az a rész volt a Keresztanyuban, amikor a megtévedt pap krémessel igyekezett visszaédesgetni a híveit a templomba. Azonban úgy is tudom olvasni ezt a dekódolásbeli botlást, hogy Sára szövegeiben igenis van valami csábító, bevonó, jó belekóstolni a témáiba.

6. "Takarékos katona festményeiből nyílt kiállítás." (22.01.26. Magyar Honvédség fb, valójában persze tartalékos katonáról volt szó)

Szó se róla, aznap elég fáradtan értem haza edzésről, lassan és nehezen szedtem a közel tizenöt kilónyi bevásárlással a lépcsőket. Máskor, ha formában vagyok, huszonöt kilót is felcipelek, de ma új boltot próbáltam ki, jóval messzebb van, mint a szokásosak, ráadásul igyekeztem nem szanaszét költekezni magam, fegyelmezetten válogattam a heti menü alapanyagait, és fizettem, mint a katonatiszt. Az ilyen jellegű önfegyelem nálam művészet (a takarékosság, nem a nehéz dolgok cipelése). +1

A férjem lelkesen mesélt arról, mit mondott egy vacsorán egy általa nagyra becsült művészettörténész, ahol az volt a körettörténet... (22.01.20. - nyilván kerettörténet)

Lehet hozzám beszélni, ha éhes vagyok, csak nem érdemes.

[zsntt]

majdnem egyetértek, leszámítva a párterapeuta megjegyzését: 

„egy kedves mosoly vagy kacsintás megvetendő, alantas, már-már bűnös dolgoknak számít az észt és a belső értékeket középpontba állító nők körében. Vannak nők, akik kellő hangsúlyt fektetnek arra, hogy külsejük megfeleljen a mai trendeknek, mégis inkább elrejtik mindezt egy nőiséget kevéssé hangsúlyozó ruhadarab alá. (Nem kell persze mindent kitenni a kirakatba, de öltözködés terén is éljék meg, hogy nők, legyen velük önbizalmuk és pozitív énképük!) Látom azt is, hogy sok értelmiségi hölgy a környezetében lévő férfiak felé semmilyen érdeklődést nem mutat, például villamoson utazva inkább kifelé tekint az ablakon, vagy a telefonjába mélyed.” 

– ez nagyon nem igaz. de szuper, most ez a megjegyzés kb. arról szól, hogy mi vagyunk a hibásak, amiért nem találjuk meg a párunkat, mert nem kacsintgatunk vagy nem öltözködünk úgy, hogy a férfiaknak megfeleljen. (mondja ezt egy férfi) másrészt hogy mosolyogjak rájuk, ha a buszon folyamatosan a telefonjukat nyomogatják, a földet bámulják vagy éppen kifelé az ablakon? 

[wwmaci]

Szerencsés lottózást! :)

[izraelinfo]

Chajé Szara hetiszakasz, avagy a jó házasság kulcsa

Chajé Szara hetiszakasz, avagy a jó házasság kulcsa

Izraelben minden harmadik házasság válással végződik. A nyugati társadalmakban minden második. Mai hetiszakaszunk egyik központi témája a párválasztás, illetve a jó házasság feltétele. Ez bölcseink szerint minden társas kapcsolat, gyümölcsöző együttélés feltétele is egyben. Két fő tanulságot hangsúlyoznak a hagyományos értelmezések. Az első szemléletbeli, a második gyakorlati. Az érzelem nem…

[transforming-the-tunes]

Ugyanitt amúgy érdekelne részletesebben @carsanddiecasts​ megállapítása arról, hogy mégis miért volt könnyebb a nagyszüleinknek, mint nekünk. 

Az én olvasatomban a nagyszüleink végigszívták a kommunizmust, de mi bizonyos szempontból baromi könnyű helyzetbe kerültünk ezáltal: a gazdasági lemaradásunk okán megúsztuk a nyugatot sújtó bevándorlást és van lehetőségünk, van (bizony, a kommunizmusban kiépült) önvédelmi reflexünk és józan ítélőképességünk más út mellett dönteni. Látva az elkerülendő nyugati példákat.

Mondhatja erre bárki azt, hogy bár itt is amszterdami órabérek lennének cserébe a szerinte csekélynek tűnő amszterdami integrációs problémákkal, lehet itt ironizálni, nálam nem az amszterdami órabérek a fokmérő. Lehet itt is haladni szépen, ha tudsz mit kezdeni magaddal. Most pláne ilyen világ jön.

És persze van a 80-as, 90-es években születetteknek is nehézsége az életben, ami nagyszüleinknek nem volt, hát persze, helyt kellene állni a kapitalizmusban, meg a párválasztás is nehéz, talán nem bírunk a túl sok lehetőséggel. De erre azt mondani, hogy nekik könnyebb volt... a kudarc beismerése, ami nagyon nem jó, változtatni kell, rengeteg lehetőségünk van, eggyel kell élni és fasza lesz.

[somsi]

im

Mindenki életében van egy Ironman triathlon: 3.8 km úszás – 180 km kerékpározás – 42,195 km futás ( marathon ). Olyan teljesítmény, amire hosszú éveken, hónapokon át kell készülni, naponta edzeni. Mire elérkezik a verseny nagy napja, te már más lettél. A felkészülés alatt életed, gondolkodásod teljesen átalakult. Nagy dolog történt veled. Az, amitől oly sokan rettegnek: megváltoztál. Megváltozott a gondolkodásod, másokhoz való viszonyod, még az étkezési szokásaid is. Amikor pedig „finisher” lettél, vagyis célba értél, a nyakadba akasztották a babérkoszorút, szeretteid ölelgettek, veled együtt sírtak az örömtől és a fájdalomtól, furcsa érzésed támadt. A világ is megváltozott. Nem olyan, mint régen volt. Mintha mások lennének az emberek. Még a fák, a tárgyak sem olyanok, mint régen. A fényviszonyok is olyan furcsák! Nem sokára rájössz: nem a világ változott meg, hanem te. A világ ugyanolyan, mint volt, de te már nem. Vége a versenynek, pakolnak szorgalmas önkéntesek, söprik az útvonalakat, leszáll az éj. Nyitott szemmel fekszel, ilyenkor képtelenség aludni. Meditálsz, kérdezel. A te életed pedig ettől kezdve új dimenzióba kerül. Mi az Ironman? Mit jelent a marathon? Önmagad felülmúlását, egyfajta ön-transztendentációt. Nem másokat győztél le, hanem önmagadat. Teljesítetted a rád mért feladatot, tehetséged szerint. Szenvedtél és tudod, hogy szenvedés nélkül nem születik semmi. A szenvedést nem lehet megspórolni. Mindenki életében van legalább egy Ironman, legalább egy Marathon. Nagy betűvel írom, mert nem a sportról beszélek, hanem az Életről. Néhány példa. Mozart hatalmas Ironmanje a Requiem. Abból is a Lacrimosa – tétel. Már nem tudta befejezni, de teljesítette. Mozart után már más a zene, gazdagabb lett a világ. J. S. Bach Máté passiója az ő hatalmas Marathonja. Petőfi Marathonja, Ironmanje a Szeptember végén. „Elhull a virág, eliramlik az élet.” Kosztolányi szerint ilyen szép verset ember még nem írt a földön. Egy kamasz első Ironmanje az érettségi, majd a diploma. Mennyi küzdelem, mennyi lemondás, mennyi virrasztás, és micsoda boldogság, amikor célba ér. Babérkoszorúként: - Doktorrá fogadom. Párválasztás. Döntesz valaki mellett, odafigyelsz rá, együtt küzdesz vele ebben ebben a kegyetlenül nehéz életben és szereted. Minden nehézség, szenvedés, mindenek ellenére szereted és kitartasz mellette. Gyermekeid születnek. Vége a felelőtlen szabadságnak, felelősséggel tartozol az új, nyiladozó életeknek, akik tőled várják a biztonságot, az útmutatást. Neked kell őket megtanítanod szeretni, élni tudni. Micsoda Ironman! A becsületesen elvégzett mindennapi munka, amely sokszor taposómalomnak tűnik. Amikor reménytelennek tűnnek dolgok, amikor úgy érzed elfogyott minden erőd. Amikor egyedül érzed magad, mint a kerékpáron ülve, a végtelen, délibábos országutat nézve, vagy futás közben szomjasan, elcsigázottan, fájós, sajgó lábakkal a hőségtől megolvadt aszfalton. És mégis! Mégis vonszolod magad tovább, tele a szíved hittel, reménnyel és ...Ki vagy te ember, hogy mindenek ellenére, mégis folytatod? Verejtéked könnyeiddel keveredik és mégis boldogan folytatod az Életedet. Mélyen meghajtom fejemet azon sportolók előtt, akik ilyen teljesítményekre képesek. És még mélyebben meghajtom fejemet a nem sportolók előtt, akik vállalják és teljesítik amit életük eléjük állít feladatul, az ő nagy Ironmanjüket , Marathonjukat, noha nem mindig akasztanak érmet a nyakukba, nem kapnak hangos elismerést. Úton vagyunk mindannyian. Ezen úton pedig szenvedések közepette megtanuljuk a legtöbbet, amit ember megtanulhat: szeretni. Többször fel akartam adni életem nagy Ironmanjei  Marathonjai közül néhányat. Mindig akadt legalább egy valaki, aki lelassított, mellém állt, átölelt és azt mondta: „Gyerünk! Ne add föl! Meg tudod csinálni! Látom a szemeden!”Köszönöm Istenem, hogy adtál az életben társat, társakat, barátokat, testvéreket! Köszönöm, hogy vagytok!

[mohoszdb]

New Post has been published on https://hajdu-horgasz.hu/2021/03/08/egy-vasarnapi-ellenorzes-margojara/

Egy vasárnapi ellenőrzés margójára

A Hajdú Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének halőrei 2021. 03.07-én vasárnap is végezték a munkaköri leírásban meghatározott feladataikat.

Ezen a napon több vízterületre is eljutottak a halőrök, és a nap végére több ellenőrzést rögzített az elektronikus napló. Az ez évtől működő ellenőri rendszer listázza, hogy kit, mikor, hol ellenőriztek a halőrök, milyen útvonalon történtek az ellenőrzések.

A Nyugati-főcsatorna I.-II. szakaszainak ellenőrzése során Polgár térségében egy védett, hollót találtak melynek jobb szárnya sérült volt ezért repülni nem tudott. A Nyugati-főcsatorna partmenti nádasában sikerült a madarat becserkészni és ellenállása mellett megfogni. A halőröknek „kesztyűs kézzel” kellett bánni a hollóval, amit végül is átadtak a térségi természetvédelmi őrnek, Gulyás Andrásnak.  

Idézet a WIKIPÉDIÁBÓL:

“A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Földünk északi féltekéjén Ázsiától Észak-Amerikáig mindenütt megtalálható, területileg a legelterjedtebb az összes varjúféle között. 12 ismert alfaja létezik, melyek habár külalakjukban kevésbé eltérőek egymástól, a korszerű genetikai kutatások kimutatták, hogy jelentős genetikai különbségek vannak a különböző populációk között.

A közönséges holló a vastagcsőrű holló (Corvus crassirostris) mellett egyike a két legnagyobb varjúfélének. A Földön valószínűleg a legnehezebb verébalakú madár és egyben a legnagyobb termetű énekesmadár is. A felnőtt madár hossza 56 és 70 centiméter körüli, testtömege 0,7 – 1,63 kilogrammig terjed. Élettartamuk tipikusan 10-től 15 évig terjed a szabadban, habár már érkeztek jelentések 40 év feletti példányokról is. (A szóbeszéd szerint a hollók akár 100 évig is élhetnek, bár ezt eddig bizonyítani nem sikerült.) A fiatal madarak csapatokba verődhetnek, de a párválasztás után – ami egy életre szól – a párok közösen védik a területüket.

A közönséges holló több ezer éve él együtt az emberrel. Olyannyira alkalmazkodtak, hogy számos területen mint kártevőt tartják nyilván őket. Alkalmazkodásának sikerességét mindenevő életmódjának köszönheti. A természetben a legfőbb táplálékukat a gabonamagvak, bogyók, gyümölcsök és apró állatok jelentik, de hihetetlenül ügyesnek bizonyultak egyéb opportunista táplálékszerzési módokban is. Minden alkalmat megragadnak a táplálék megszerzésére, legyen az akár döglött állat, rovar vagy konyhai hulladék.

A holló az egyik legintelligensebb madár a Földön, legalábbis erre enged következtetni igen figyelemre méltó problémamegoldó képessége és agyának madarak közt egyedülálló mérete. Évszázadok óta témája a különböző mítoszoknak, a népi folklórnak, a művészetnek és az irodalomnak. Sok országban, többek között a skandináv államokban, Írországban, Walesben, Bhutánban – ahol a holló az ország hivatalos madara – és Észak-Amerika északnyugati partján a közönséges holló mitikus figuraként volt jelen vagy akár istenként tisztelték (például Hugin és Munin).”

Mi horgászok, akik a természetben vagyunk teljes az egyetértés közöttünk, hogy a természet védelme mindenki számára fontos, és a cél elérése érdekében a közös fellépés elengedhetetlen. Ez történt most is, amikor egy sérült hollónak esélyt adtak a halőrök a szebb napok megélésére.

Debrecen, 2021. március 08.

Csengeri Imre

PR. munkatárs

[wwmaci]

A lényeg.

[szasza-chan]

Rant (aminek utólag remélhetőleg nem lesz alapja, de szerintem igen, szal basszus...)

Nem, nincs itt semmi látnivaló, csak ki kell morgolódnom magam és nincs hova menni.

Avagy furcsa visszatérés Tumblr-re XD

Éppen elég nagy baj nekem, hogy a Fire Emblem Awakening-től elvették a kedvem. Évek óta játszani akartam vele, erre kiderült, hogy rád erőltetik a marriage meg child support rendszert, amit én a hátam közepére se kívánok. Ha opcionális benne a párválasztás, akkor tök jó, mert aki nem akar romantikázni, az kihagyja, aki meg akar, az szórakozhat vele. De nem, minden szereplő sokasodhat minden szereplővel, rá vagy kényszerítve, mert kellenek a hülye kölkök a time jump vagy mi után, mert az... poén?

A Fate még egy fokkal jobb, mert abban már van 1-1 meleg páros a játékos avatarával (avagy a mentőöv nekem, mert jelenleg az ilyen kényszer dating sim cuccokat csak így lehet eladni nekem), de ahogy olvasom, sikerült ezt is úgy megcsinálni, hogy semmi érdemi haszna ne legyen a játékon belül.

Mindezt megkoronázza az, hogy elvileg a szerelmi szálak nincsenek is kidolgozva, csak ilyen “lol, háromszor együtt sütöttünk kalácsot két harc között, házasodjunk össze” logikával hozható össze akárki akárkivel.

Szóval tökre örültem, hogy a Three Houses látszólag nem ezen a vonalon fog haladni... aztán de, mégis lesz házasodás benne. De a jó hír, hogy kicsit lazítottak a készítők és most már több meleg (vagy inkább biszex) páros alkotható, igaz még mindegyik csak az avatarral. Örülni kellene, hogy haladunk valamerre, de a módszer, amivel jelen állás szerint ezt megoldották, egyszerűen bicskanyitogató és kriminális!!!

Az egy dolog, hogy megint láthatóan a pasiknak akarnak kedvezni és 5 leszbikus párt kapunk, de mindegyik lány akkora BABE, hogy még heteroként is elfogadnám őket a csajaimnak. Szóval a választható lányok szépek, cukik, tökéletes alapanyagok, hogy a hetero pasik kapjanak egy kis leszbi fétis vágyálmot, amiknek aztán csinálhatnak hentai doujinshiket meg mit tom én.

De a meleg párok? Ó, nehogy VÉLETLENÜL szegény pasik beb****janak, ha látnak két helyes fiút szerelembe esni és összeházasodni (meg amúgy is, nem mintha totál választható lenne, hogy kivel hozzuk össze az avatarunk, nem kötelező a homo route-ot választani). Kapunk HÁROM választható pasi karaktert, amiből egy vállalható ránézésre. Vajon hány év körüli az avatarunk? Szerintem olyan 20-25 év körüli. Az egy szem srác, aki kb. vele egy korosztályban van, elég unalmas és semmilyen külsőt kapott. Komolyan, annyi helyes bishi meg ikemen van a játékban, erre ezt a sötét ruhás, alga hajú, holtsápadt kis görcsöt dobták oda elénk, mint a kiéhezett kutyák elé a rothadó csontot? És az a szomorú, hogy a többség tényleg kénytelen lesz vele beérni, mert a másik két lehetőség szimplán BULLSHIT!!! Komolyan két 45-60 év közötti, kicsit sem vonzó (talán az egyik még elmegy) ossan karakterrel szúrják ki a meleg férfiak és a fujoshik szemét?

Sírok... komolyan sírok. Az ember azt gondolná, egy cég nem tudja ennyire elbaszni, erre közben mégis!! Bár az a baj, hogy folyamatosan látok példákat, amik azt mutatják, mennyire nem értik néha a felhasználók gondolkodásmódját és elvárásait. Ez volt a Voltron 8. évadával. Ez van most a Saint Seiya Netflix-féle remake-jével és ezzel a játékkal is. Értem, hogy középkorú és annál idősebb meleg férfiak annyira sincsenek reprezentálva, mint a fiatalok, de komolyan azt hisszük, ezért kerültek EZEKRE a választás? Pláne a leszbikus párok fényében? Nem, csak szimplán nem akarták az “undorító” gay karakterekre az időt pazarolni és csak kaptunk valamit, amivel azt hiszik, befogják a szánkat, miközben igazából nem adtak semmit. Akik szeretik a bara meg ossan pasikat, azok most örvendezhetnek. Az ilyen ízléstelen nőszemélyek, mint én, akik a fiatal és finomabb vonású fiúkat szeretik, azok megcseszhetik magukat az EGYETLEN opciójukkal.

Az a szar, hogy jobb szeretek férfi karakterekkel játszani, ellenben lányokkal nem szeretek romantikázni mert 1) 90%-ban idegesítőek és láthatóan színtiszta waifu-materialok, tényleges karakter nélkül és 2) hát... nyilván a fiúkkal akarnék összejönni a játékban, ha már van választás, melyiket preferálom. Szóval a tökéletes kombó nekem tényleg az lenne, ha pasiként pasikkal tudnák összejönni (mert ugye csak egy romlott fujoshi vagyok a gay fetisizálásommal, meg minden :P), de a játéktól kaptam egy szép felmutatott középső ujjat.

Mondjuk ezek még mind csak szóbeszédek és nincs teljesen megerősített lista, mert ezek “véletlenül” kiszivárgott információk és teljes megerősítést 10 nap múlva kapunk, amikor kijön a játék. De a Voltron 8. évada is bejött, miután kikerültek a kiszivárogtatott képek. Szóval én már ezt is tényként kezelem. Nem vártam semmit, de így is csalódott vagyok.

Be akarom szerezni így a játékot? Nem tudom, mert akkor ugyanott vagyok, hogy rákényszerítenek a házasságra a játékban, ami továbbra se érdekel és dühít, hogy ez kikerülhetetlen, de érdekel a sztori és Dimitri kb. maga Laurent a Captive Prince-ből és mióta ez tudatosodott bennem rá vagy a srácra kattanva. AAAAAARRRGHHHHHH!!!!!!

[attilasoultan-blog]

Az “Énekek Éneke”, mint a tökéletes Animus és Anima történet

Az Énekek Énekének a leírt konkrét történet mögött szimbolikus dimenziója is van. (Valójában több szimbolikus dimenziója is, de most csak az egyikről írok.) Fel lehet fogni úgy is, mint egy emberi Animus-Anima történetet.

Az Anima Carl Gustav Jung szerint a férfilélekben lakozó nő, aki a férfi énfejlődése – ahogy Jung mondta „individuációja” – során megjelenik a tudattalanban, és álomkép, vagy fantázia formájában konkretizálódik. Az Anima hoz létre a férfiban egy olyan ellenpólust, ami a férfit érzelmileg éretté teszi. Tulajdonképpen az Anima, a belső nő csinál - úgy is mondhatjuk ’polarizál’ -  igazi férfit a férfiból.  

Az Animus ehhez hasonlóan a nő lelkében élő férfialak, akinek meghatározó szerepe van abban, hogy a nő igazi nővé váljon, „individuálódjon”. Az Animus meg tudja mutatni, éreztetni tudja a nő számára egy belső ellenpólusként, hogy mit akar a férfi. Amelyik nő olyanná tud válni, amit egy kifejlett Animus, az lesz a férfiak számára az úgynevezett „igazi nő”.

Jung ír arról (A pszichoterápia gyakorlata c. művében), hogy minden párkapcsolat tulajdonképpen egy szerelmi négyszög. Benne van a nő Animusa és a férfi Animája is. Ha a nő és a férfi Animája között nagy az hasonlóság, és ugyan így a nő Animusa és a férfi között nagymértékű az egybeesés, akkor a párkapcsolat harmonikus lesz. Könnyen helyreáll a béke az esetleges konfliktusok után, a problémákon gyorsan keresztül tudnak lépni. Ha azonban a fenti egybeesések nem valósulnak meg, akkor akár a kis konfliktusok is nagy ’állóháborúkká’ válhatnak, a kapcsolatban állandóan újratermelődik a széthúzás.

Az Animus és az Anima megsötétedhet, démonizálódhat. Ez abban nyilvánul meg, hogy az ember lelkében a szerelemhez ördögi karakterek, vérfarkasok, vámpírok stb. asszociálódnak. (Ma ez nagyon általános jelenség, a Netflix pl. tele van ilyen sötét Animus-Anima filmekkel, sorozatokkal.) Számomra az egyik legérdekesebb és leghátborzongatóbb sötét Anima történet Theophile Gautier - Síron túli szerelem című novellája (az interneten fellelhető). Szerintem ez a novella úgy is felfogható, mint az Énekek Éneke dialektikus ellentéte az ’erő sötét oldalán’. A történet egy pap és egy vámpírnő szerelmét mondja el. A vámpírnő szexi és csábító, de fájdalmat okoz a fogaival, amivel létrehozza a kín és gyönyör kettős pólusát, ami borzasztó módon a bűvöletébe vonzza áldozatát. És persze a vámpírnő körül ott van a lélegzet elállító luxus illúziója, miközben kiszívja a férfi vérét, ami azt jelenti, hogy elpusztítja életenergiáját, ambícióját, önazonosságát.

Egy ehhez hasonló női Animus történet a ’Szürke ötven árnyalata’, ahol a hősnő és a sötét Animusának története kerül bemutatásra. A fickó (Animus) a kín és a gyönyör polarizálásával, a szexualitáson keresztül megkötözi a nőt, és közben a pazar gazdagság ígérete mögött, mint egy óriáskígyó köré tekeredik, és megfojtja a kapcsolatait, ambícióit, személyiségét, gyakorlatilag egy kiüresedett rabszolgát csinál belőle.  

Az Énekek Éneke szépsége abban rejlik, hogy egy „isteni” Anima-Animus történet. A démonok helyett az Isten Dicsőségének Szelleme – „lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai …”  - száll a két szerelmesre. A fenti sötét történetekkel ellentétben felszabadítja a férfit is és a nőt is, azzal, hogy éppen arról győzi meg mindkét fél a másikat, hogy úgy vagy jó, ahogy vagy, mindenestül fogva kívánatos, nem kell bizonyítanod se szépség, se státusz, se más dolgok tekintetében.

Az Énekek Éneke nem támogatja a házasság előtti szex konzervatív tilalmát. (Ezért én kérek bocsánatot Salamon nevében :))). Ebben a műben létezik házasság előtti, alatti és utáni szex. A két fél közötti kapcsolatot az egymásról való mentális képük legitimálja. Nem a pap, a prédikátor, a rabbi, vagy a klérus áldása hozza létre kettőjük közt a szellemi kapcsolatot, hanem az egymásról való gondolkodás minősége, az egymásról alkotott belső képeik ereje, az intenzív metaforák, amikkel méltatják egymást, illetve az, amilyen szépen beszélnek egymással. Mindez együtt teremti meg a kapcsolat spirituális lényegét. Ezek a nagy energiájú mentális képek jelentik a „twin flame” kötődést, mindegy, hogy szex előtt, alatt, vagy után jön létre. A szerelem igazából ettől lesz szerelem.

(Annyit megjegyeznék - különösen a párválasztás előtt állóknak -, hogy a Lány háromszor is elmondja, magának is, a társainak is, csalódott és boldog lelki állapotban is, hogy “Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, fel ne költsétek, és fel ne serkentsétek a szerelmet addig, amíg ő akarja.” Szóval nem célszerű minden ellentétes nemű vonzó emberre rávetíteni az ember Animus-Animáját,  mert nagy valószínűséggel valójában  nincs ott. Véleményem szerint éppen az erőltetett szerelem hat vissza az Animusra-Animára, oly módon, hogy azok bántóvá, démonikussá válnak, megjelennek a sötét szimbólumok, például a vámpír, a vérfarkas, vagy az az ötven árnyalatú piperkőc pszichopata.)

Az Énekek Énekében a két szerelmes eljut az egymásban való gyönyörködésben addig a pontig, amikor már nem számít a külvilág: „nem kell a koronád, nem kell a pénzed, nem kell versenyezned, hogy jobb legyél, csak te kellesz a saját testeddel (génjeiddel) és a személyiségeddel”. Így mindkét fél, a másik szemén keresztül tökéletesen szeretni tudja önmagát is, és ez vezeti el a két embert a teljes belső békéhez (Vagyok, aki Vagyok). A történet vége a szabadság: „Fuss én szerelmesem, /és légy hasonló a vadkecskéhez, / vagy a szarvasnak fiához,  /a drága füveknek hegyein!”.

Véleményem szerint ez az írás az emberi lélekkel nagyon interaktív módon működik. Maga a szöveg olvasása is fel tudja javítani, ki tudja tisztítani a szerelemhez, szexualitáshoz, párkapcsolathoz fűződő koncepciókat és prekoncepciókat. Ki tudja söpörni a lélekből a démonokat.

Ez minden idők legszebb szerelmes verse. Tényleg ez az Énekek Éneke.