#homoszexuális állatok

[bagdyernoke]

Az állatvilágban az azonos és a különböző nemű egyedek közötti szex egyaránt alapállapot - Qubit

A zsiráfoknál a hímek szintén meghágják egymást a szó szoros, szaporodásbiológiai értelmében. Közel 50 évvel ezelőtt figyelték meg először, hogy a zsiráfbikáknál figyelemre méltóan nagy gyakorisággal figyelhető meg egyfajta, sajátos homoszexuális viselkedés. Az agresszív nyakazás után gyakori, hogy két hím zsiráf simogatja egymást és udvarlási jeleket mutat, majd aztán hátulról, akár egy zsiráftehén esetében, péniszével behatol a társ végbélnyílásába. Az ilyen hímek közötti interakciók gyakoribbnak bizonyultak, mint a heteroszexuális párválasztás. Az azonos neműek aránya 30 és 75 százalék között változott, és bármikor minden húsz hímből egy nem harcias nyakazásban vett részt egy másik hímmel. Az azonos neműek közötti szexuális interakciók mindössze 1 százaléka történt nőstények között.

Szexterápiák

Számos delfinfaj egyedeinél figyeltek meg már azonos neműek közötti szexuális aktusokat, de kétségtelenül a palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) szerelmi életéről jelent meg eddig a legtöbb tanulmány. A kutatási eredmények egybehangzó állításai szerint az egymással az utódnemző párzáshoz módon péniszüket a másik nemi szervének résébe és néha végbélnyílásába dugva közösülő hímekkel szemben a nőstények közötti szexuális együttlétek során az egyik nőstény úszás közben csőrét a másik nőstény nemi szervének nyílásába helyezi. 

[kaici]

MANGA – Egy világ fekete-fehérben

A blog indulása óta, azaz egy éve én is fekete-fehérben élem a világomat, és mivel még nekem is viszonylag új a manga műfaja, úgy gondoltam, írok róla egy kis összefoglalót – félig magamnak, félig pedig annak, aki hasonló érdeklődési körrel rendelkezik vagy még kezdő a terepen.

Ha azt mondom: manga, a japán kultúrában némiképp jártas embereknek elsőre egy kis alakú, balról jobbra (!) nyíló könyvecske juthat eszébe, tele fekete-fehér rajzokkal. Valóban ez a manga: a japán popkultúra része, számos művész alkotói terepe és számos korosztály rajongásának tárgya hosszú évtizedek óta. De fontos megemlíteni, hogy amit „mi tengerentúliak” mangának hívunk, az japán szemmel kicsit mást jelent. A japánok ugyanis mindenféle képregényt (beleértve a külföldit is) mangának (漫画) neveznek, a saját országukban nyomtatott képregényeket pedig nihon no mangának (日本の漫画), azaz ’japán képregénynek’ mondják.

Japánban egy XII. században született tusrajz-tekercset tekintenek a mangák ősének, melyen embereket megszemélyesítő állatok (nyulak, békák és majmok) viszálykodása látható. A tekercs neve röviden Csódzsú-giga (鳥獣戯画), itt egy részlet belőle:

A manga alkotóját japánul mangakának (漫画家) hívják, és nagyon sok fiatal álma befutott mangakává válni. Japán leghíresebb manga-művészei a bookriot.com ajánlása alapján például Tezuka Oszamu, Oda Eiicsiró, Takahasi Rumiko, Torijama Akira, Takeucsi Naoko. Közülük Tezuka Oszamut tartják a modern manga- és animekészítés atyjának, a japán Walt Disney-ként is emlegetik. Leghíresebb történetei rajzfilmként Magyarországra is eljutottak, talán van, akinek ismerősen cseng a Kimba, a fehér oroszlán (Jungle Taitei), az Astro Boy (Tecuvan Atomu) vagy A kis hercegnő (Ribon no Kisi).

Célközönség szerint léteznek:

dzsidó / kodomo-muke, azaz gyerekeknek szóló mangák

sónen, azaz fiúknak szóló és

sódzso, azaz lányoknak való mangák

szeinen, vagyis felnőtt férfiaknak szóló és

dzsoszei, vagyis felnőtt nőknek szóló képregények, valamint

szeidzsin-muke, azaz erotikus vagy erőszakos cselekményeket tartalmazó, szigorúan felnőtteknek szóló mangák.

Hoztam néhány példát is, mert első ránézésre már rajzolás alapján meg lehet különböztetni, hogy milyen képregényt tartunk a kezünkben. Ilyenek a gyerekeknek szóló mangák (Doraemon):

...ez pedig a lányoknak szóló képregények stílusa (Sailor Moon):

...és így néznek ki az érettebb férfiaknak szóló mangák (Berserk):

Téma szerint a paletta rendkívül széles, s ezért Japánban a kisgyermekektől kezdve az egyetemista fiúkon át a felnőtt nőkig mindenki talál az ízlésének megfelelő mangát. A képregények témaköre lehet kaland, sport, nyomozás, történelem, humoros hétköznapi „slice of life”, romantika, fantasy, űrben játszódó sci-fi vagy robotos mecha, természetfeletti, horror, erotika, ölelkezős homoszexuális sónen-ai vagy ennek durvább változata, a jaoi.

Megemlíteném azért, hogy a világhálón hentai néven elterjedt pornó képregényeket a japánok egészen másképp nevezik, ők erre a 18+-os műfajra az ero-manga (エロ漫画) vagy eccsi na manga (エッチな漫画) kifejezéseket használják. Némileg ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb ún. dódzsinsi (同人誌) is. Japánban ugyanis van lehetősége az ügyes kezű amatőröknek a híres képregény-művészek eredeti karaktereivel egy új, hol XXI. századba helyezett, hol pedig erotikus történetet papírra vetni és magánúton publikálni. Ezeket a köteteket hívják dódzsinsinek. A műfajon belül születhetnek női ruhába öltöztetett vagy szerelmi szállal összefűzött férfiak történetei is, akik az eredeti sztori szerint teljesen más szerepben voltak láthatók. Minden a rajongók fantáziájának kielégítését szolgálja.

A manga cselekményének mozzanatait tartalmazó egységeket paneleknek nevezzük, japánul koma (こま). A panelek rajzokból, szövegbuborékokból és bennük függőlegesen futó szövegekből állnak. Mikor elkezdtem megismerni az eredeti szövegezésű japán képregények világát, számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a mangákban leírt dialógusok a belőlük készült animált rajzfilmekben (anime) is pontosan ugyanúgy hangzanak el, ahogy azt az alkotó megírta a képregény megjelenésekor. Hosszabb monológok esetén előfordul, hogy kihagynak néhány mondatot az animáció rövidsége miatt, de általánosságban elmondható, hogy a manga megrajzolásakor az alkotó tulajdonképpen elkészíti a komplett forgatókönyvet is a rajzfilmhez.

A képregény útja a kisbolti magazinoktól a színes gyűjtői kiadásokig

Manga-magazinok

A mangák fejezetei először heti, kétheti vagy havi megjelenésű nagyalakú, vastag antológiákban jelennek meg, melyet a sarki kisboltban is beszerezhetünk Japánban. Manga-zassinak (漫画雑誌), vagyis képregény-magazinoknak nevezik őket. A magazinok azonos célközönségnek szánt mangafejezeteket gyűjtenek egybe, melyek folytatását mindig a következő számban olvashatjuk. A borítót is a célközönséghez igazítják: fiúknak, férfiaknak szóló magazinok borítóján a legnagyobb teret általában egy lengén öltözött japán (hús-vér) hölgy fotója kapja, míg a lányoknak, nőknek szóló magazinok borítóján inkább népszerű rajzolt hősnők és szépfiúk színezett képét láthatjuk.

Ezekben a 400-450 oldalas gyűjteményekben kb. 25 különféle képregény aktuálisan megjelenő heti vagy havi fejezete kap helyet. Híres “fiús” magazinok pl. a Weekly Sónen Jump és a Weekly Young Jump, népszerű “lányos” magazinok pedig a Nakajosi és a Ribon. A gyermekeknek is van magazinja, a KoroKoro Comic lapjain jelentek meg például először a Doraemon és a Pokemon fejezetei.

A gyors tempót, amit a mangafejezetek heti/havi megjelenése diktál, a rajzoló egy személyben nem tudná követni, ezért a mangakák keze alatt asszisztensek dolgoznak, akik segítenek az alkotói munka befejezésében, a képek letisztázásában, árnyalásában. Sok manga-művész asszisztensként kezdi a karrierjét. A rajzolás történhet hagyományosan papír alapon, vagy képernyőn, digitális tollal.

Kedvenc képregényem egy felnőtteknek szóló szeinen-manga, a Magyarországon csekély népszerűségnek örvendő, de Japánban annál ismertebb, történelmi ihletésű Golden Kamuy. Ennek példáján fogom bemutatni a manga műfaj sajátosságait és a fejezetek kisebb-nagyobb részleteit.

A Golden Kamuy a heti megjelenésű Weekly Young Jump (週刊ヤングジャンプ, Súkan Jangu Dzsanpu, becenevén Jandzsan) magazinban olvasható 2014 óta. Egy átlagos hosszúságú manga éveken át fut, a Golden Kamuy-nak is az idei már a 7. éve. Így néznek ki az említett magazin 2022/2. számának első oldalai (magazin megjelenése 2021 decemberében volt):

A címlap után következik a tartalomjegyzék (ezen kívül a végén is van egy), majd a japán hölgy aranyos, helyenként erotikus fotói után olvashatjuk csak az első manga történéseit. Íme a borítót nagy méretben:

Helyenként fekete-fehér vagy színes, képregényekkel, DVD-kkel, merchandise termékekkel, exkluzív eseményekkel kapcsolatos reklámokat is beékelnek a magazinba, de a mennyiségük elenyésző. Kifotóztam egy fejezetnyi Golden Kamuy-t is. A történet nagyon kis szelete fér csak el egy heti magazinban, jelen esetben 18 oldalon:

A fejezetek a havonta megjelenő magazinok esetén természetesen hosszabbak, nagyjából 20 oldal helyett kb. 50 oldalt foglalnak el.  

Mutatom az első oldalt nagyban. Az igazi manga-hangulat megtartása végett eredeti, japán nyelvű oldalakkal dolgozom, mert az angol fordítás jelen esetben nem lenne túl autentikus. Egy-egy mangafejezet gyakran kap színes vagy fekete-fehér egészoldalas címoldalakat is, ez most elmaradt. Nyilakkal jelöltem az olvasás irányát. Mert Japánban nemcsak a könyv nyílik „ellentétesen”, balról jobbra, hanem a szöveget és a mangapaneleket is „fordítva”, jobbról balra kell követni:

Nézzük meg a fejezet legelső paneljét! Bekereteztem a fontosabb dolgokat:

Itt olvashatjuk a manga címét (ゴールデンカムイ, Golden Kamuy) és a rajzoló nevét (野田サトル, Noda Satoru). Mellette helyet kapott egy apró reklám is a fekete körben, mely a könyvalakú kiadás 28. kötetének megjelenésére hívja fel a figyelmet.

A lenti részen szerepel az aktuális fejezet száma: dai nihjaku-kjúdzsú-kjú va (第２９９話), vagyis 299. fejezet. A va (話) a fejezetek, TV-epizódok számlálószava. Itt olvasható a cím is: Jurusi (許し), azaz Megbocsátás. A rajzoló, Noda szokása, hogy a címoldalon helyet kap még egy-egy, a történethez kötődő, néha viccesen átköltött közmondás vagy idézet egy jól ismert filmből, dalból. Ez most sem maradt el, be is kereteztem, viszont nem fejteném ki bővebben:

Nézzük meg a fejezet legutolsó paneljét is!

A magazinokban minden fejezetet egy kis összefoglaló zár le. Bal oldalon olvashatjuk újra az aktuális fejezet számát (299), a manga címét (ゴールデンカムイ), és az apró betűben a következő megjelenésre vonatkozó információkat. Ide írják például, ha 1-2 hét szünet következik, hogy a rajongók ne várjanak hiába. Noda minden fejezet végére tesz egy, az adott panelen látható szereplőre vonatkozó megjegyzést, mely utalhat a következő fejezetek eseményeire is. Ez látható a jobb oldali sárga keretben. Jelen esetben a képregény mesterlövészét, Ogatát látjuk, és rá vonatkozik a következő rövid mondat: Jamaneko va hazuszanai (A vadmacska nem lő mellé). Ezt a kis megjegyzést a legtöbb mangaka alkalmazza a heti fejezetek végén, azonban a könyves kiadásban már nem tüntetik fel őket.

Most nézzünk bele egy kicsit a mangába! Kiemeltem pár fontos dolgot, ami segít megérteni a fekete-fehér rajzok halmazát.

Hanghatások

Nagyban emeli a mangaolvasás élményét, ha figyelünk az írásban jelölt hanghatásokra is. A lenti panelen például kiemelt szerep jutott három paan (パァン) feliratnak. Ez a pisztolylövés hangja. Fontos az is, hogy háromszor látjuk a rajzon, mert ez azt jelenti, hogy három lövés dördült el:

Japánban rengeteg hanghatást jelölő szócska van, minden mozzanatnak-puffanásnak-zörejnek-dörrenésnek van külön hangja. A fent említett paan lövés például puskából nem hangozhat el, Noda a puska elsütését a don (ドンッ) hanggal jelzi. De van külön hangja a lövedék süvítésének (supaa, シュパアッ), vagy a lovak vágtázásának (dodo, ドド) is.

Visszaemlékezések

A fekete háttéren elhelyezett panelek múltban történt eseményeket jeleznek. Sok mangában így jelölik a visszaemlékezést, de egyes alkotók szürkével átsatírozott panelekkel céloznak az emlékképekre.

Ezen a két oldalon például az egyik szereplő, Tanigaki gondol vissza arra, hogy néhány perccel ezelőtt miképp hagyta hátra a családját és csatlakozott a közelben zajló csatához (oldalanként lefelé, jobbról balra kövessük az eseményeket):

A beszélő jelölése

Számomra ez volt a legnehezebb dolog a mangaolvasás során: követni, hogy ki beszél éppen. Noda azonban a Golden Kamuy-ban ezt is remekül megoldja, mert ha nem látjuk épp a beszélőt, kis fejekkel egyértelműen jelzi, hogy ki szólal meg. Ezt a panelt már a következő fejezetből vettem. A térképre rajzolt szövegbuborékban a fej egyértelműen jelzi, hogy Shiraishi a beszélő:

Érzelmek tükrözése az arcon

Mondják, hogy a mangakaraktereknél a szemnek különösen fontos szerepe van, de ezen kívül máshogy is képesek kifejezni az érzelmeket állóképeken. Nézzünk pár példát!

Az arcon megjelenő cseppek (izzadáson kívül) az idegességet jelzik. Azokat a szereplőket szokták így jelölni, akik rossz hírt kapnak, veszélyes szituációba vagy azonnali döntéshelyzetbe kényszerülnek:

A fej mellett megjelenő kis felhőgombolyagok fáradtságot, kimerültséget jelölnek, jelen esetben mindkét szereplőnél:

A fej mellett megjelenhet még egy kis fehér, szikraszerű jelölés is, mely egy nem várt szituáció bekövetkezéséből fakadó riadtságot mutatja. Ne hanyagoljuk el a fej mellett látható vonalakat sem! Ezek mutatják, ha a szereplő körülnéz, bólint vagy éppen hátrahőköl:

A szűk pupilla önmagában ijedtséget jelent (épp mint a fenti mozzanatban), de ha emellé a szem szivárványhártyája teljesen kifehéredik, az pánikot és sokkos állapotot jelöl:

Ha a szem egésze fehérré válik, az önkívületi állapotot jelöl, gyakran verekedés közben. A szereplők ilyenkor vagy szupererősek vagy nem beszámíthatók, tetteik megjósolhatatlanok:

Nem tudom, hogy ez a vonalkázott arc a Golden Kamuy sajátossága-e, mindenesetre nekem nagyon tetszik. Idegesség és megemelkedett pulzus, lelki feszültség kivetítésére használja Noda, olyan szituációkban, mikor mi is azt érezzük, hogy a vér az arcunkba tódul:

Mangakötetek

Miután a magazinokban világot látott a megfelelő mennyiségű fejezet, az alkotó kötetbe gyűjti a történéseket, és a szerződött kiadó kis könyvecske formájában jelenteti meg azt. A Golden Kamuy kiadója a Súeisa (Kabusikigaisa Súeisa, 株式会社集英社) vállalat, mely a manga-magazin kiadásáért is felelős. Láthatjuk is a lenti borító hátulján a YJ/YJC logót, mely a Young Jump Comics rövidítése. A Súeisán kívül a legnagyobb japán mangakiadó-vállalatok még a Kódansa ill. a Sógakukan.

Ezek a mangakötetetek színes borítót kapnak, mely a japán könyveken mindig levehető papírborításként jelenik meg. Alatta található egy alternatív fekete-fehér puha borító. Így néz ki például a Golden Kamuy 14. kötetének (dai dzsújon kan, 第１４巻) elő-, hátlapja és gerince:

Ez a legáltalánosabb kötetbe rendezett kiadási forma, az ún. tankóbon (単行本). A japánok sokszor a képregény szó angol megfelelőjével, a comics-szal (コミックス, komikkuszu) utalnak ezekre a kiadványokra. Ezek kis formátumú könyvek, nagyjából 13x18 cm-esek. Nem tudom, más manga-író hogyan csinálja, de Noda a kötetek megjelenése előtt mindig alakít egy kicsit a tartalmon, így az olvasó egy plusz mozzanatokkal vagy visszaemlékezés-morzsákkal bővített, néhol újrarendezett panelekkel ellátott képregénykötetet tarthat a kezében. Ezek a könyvecskék egyáltalán nem drágák, a fenti említett kötet pl. 514 jen, ami kb. 1500 forintnak felel meg.

A Golden Kamuynak a 28. tankóbon kötete jelent meg legutóbb, s ezzel a közepesen hosszú mangák közé tartozik. Összehasonlításképpen: ezidáig a leghosszabb manga az 1972-ben indult Dokaben, egy baseball témájú képregény, melynek 2018-ban jelent meg az utolsó, 205. kötete. Ezt hamarosan túl fogja szárnyalni az 1968-ban indult Golgo 13, mely a mangaka halálának ellenére jelenleg is fut, és a 203. kötetnél tart. Hogy a nálunk is ismert mangák közül kiemeljek párat: a jelenleg is futó JoJo's Bizarre Adventure a 131., a One Piece pedig a 101. kötetnél jár. A befejezett mangák közül a Bleach 74, a Naruto 72, az Inuyasha 56, a Dragon Ball 42, a Sámánkirály 35, a Sailor Moon pedig eredetileg 18 kötetet kapott.

A tankóbon kiadáson kívül azonban a mangák különféle, méretben, papírminőségben és extra oldalak számában is eltérő kiadásokat érhetnek meg, nézzük meg ezeket:

Aizóban (愛蔵版): az aizóban limitált gyűjtői kiadás, melynek oldalait jobb minőségű papírra nyomják és újratervezett borítóval árulják.

Bunkoban (文庫版): az átlagos kiadásnál kisebb, viszont vastagabb A6-os méretű könyvecskék. Mivel egy kötet több fejezetet tartalmaz, mint a ’sima’ kiadás, ezért a teljes bunkoban-sorozat kevesebb kötetszámmal rendelkezik.

Waidoban (ワイド版): a bunkobannal ellentétben, a wide-ban kötetek nagyobb formátumú, több oldalszámmal rendelkező kiadások, melyek sorozata épp ezért tartalmaz kevesebb kötetet.

Kanzenban (完全版): a kanzenban egy általában A5-ös méretű mangakötet, mely szintén kap egyedi borítót vagy színes fejezetborítókat, de fő jellemzője, hogy a történet végleges verzióját tartalmazza, néhány plusz fejezettel vagy a történet mellékszálaival kiegészítve, újradolgozva. Sok végkifejlet nélkül maradt manga jelenik meg egy idő után rendes befejezéssel, átdolgozott kanzenban kiadásban (pl. Sámánkirály).

Szósúhen (総集編): ez a viszonylag új formátum a kanzenbannál nagyobb kiadású kötet, s tartalomra is nagyon hasonlít hozzá, azonban a teljes történeten kívül tartalmaz még különleges art képeket, posztereket vagy extra interjúkat.

Sinszóban (新装版): ez az ún. „új külsőt kapott” kiadás az eredeti manga átdolgozott verzióját tartalmazza, új borítóval, újrarajzolt oldalakkal és átírt párbeszédekkel. Az átdolgozás miatt kapott például a Sailor Moon az eredeti 18 helyett csupán 12 sinszóban kötetet.

Nézzünk bele a Golden Kamuy 14. tankóbon kötetébe!

A színes címoldal után a mangaka humoros skicce következik, ez csak egy kis extra a rajongóknak:

Ezután jön a tartalomjegyzék, melyet Noda mindig különös gonddal tervez meg. A 14. kötetben a Guns N’ Roses 1987-es bemutatkozó albumának, az Appetite for Destruction borítójának mintájára rajzolta meg a történetben szereplő japán hadosztály főbb alakjainak koponyáját (utalva ezzel a hírhedt 7. hadosztály pusztítás iránti vágyára is):

Ebben a kötetben 10 fejezet kapott helyet, így maga a 14. tankóbon-kiadás kb. 200 oldalas.

Egyik kedvenc részem, mikor a manga-könyvek elejére betesznek ehhez hasonló összefoglaló ábrát, melyen az addig megismert szereplőket láthatjuk, néhány extra információval ellátva. Ebből megtudjuk például, hogy ki melyik oldalon áll a történet aktuális állása szerint, illetve mi a kedvenc étele (japánoknál ez különösen fontos!), mi a motivációja, erőssége, gyenge pontja. Ezt a Golden Kamuy egy korábbi kötetéből vettem:

Visszatérve, ezután következnek a magazinból már jól ismert fejezetek egymás után rendezve, egy hosszabb sztorit formálva.

A legutolsó oldalon a képregény megszületésében részt vevő szakemberek, nyelvi felelősök, szervezetek, múzeumok listáját láthatjuk Noda újabb vicces skiccével kiegészítve, mellyel külön köszönetét fejezi ki a manga vezetőszerkesztőjének, Ókuma Hakkónak:

Főként a mangák adják az alapját Japán másik meghatározó szubkultúrájának, az anime világának. Az animék többsége ugyanis manga alapján készül, s e két műfaj kettőse nagyban hozzájárul a profit maximalizálásához. A rajzfilmek színes karakterei ugyanis jobban eladhatóvá teszik a merchandise termékek (kulcstartó, táska, figura, póló, karkötő, parfüm) végeláthatatlan sorát, s egyben növelik a mangaeladásokat is. Itt látható például az Anaguma Store által forgalmazásba kerülő négy karkötő, mely a Golden Kamuy négy vezető karakterének jellemvonásai alapján készült, és 2022. január 29-étől lesz megvásárolható:

Források:

https://www.fujingaho.jp/culture/gallery/g36590061/kokuho-chojyugiganosubete-tohaku-2021/

https://immortalliumblog.com/an-overview-of-tankobon-and-other-interesting-manga-formats/

[onsieluenkeli]

Hálás köszönet a Steiner Kristófnak a PRIDE playlist-ért amit a naftalin szagú zombira öregedett homoszexuális férfiak, BIZTOS hogy merevre értékelnek! Hisz TUDJUK Magyarországon már csak az oldschool ÖREG b***ik számítanak, az erreszen!

Hálás köszönet a Steiner Kristófnak azért, mert Vegán! Hisz ma Magyarországon törvényileg az állatok védelme jobb szinten áll, mint az lmbtq+ védelme! Szóval, HELYES hogy nem eszi meg azt, ami FELSŐBBRENDŰBB, ELŐBBRE VALÓ, és ÉRTÉKESEBB NÁLA!

És hálás köszönet a Steiner Kristófnak azért, hogy az elmúlt két, KETTŐ HÉTBEN egy percre sem feledkezett meg az LMBTQ+ sorstársakról, az újabb lealázásokról! És a Kristóf újfent kiállt a családososok, a szuicidek, a stadionososok, és saccperkábé mindenki mellett!

EZT SOHA NEM FOGJUK ELFELEJTENI STEINER KRISTÓF!

.

[algebraicvarietyshow]

a legjobb persze 09:10 környékén kiszelly zoltán, aki szerint a homoszexuális kisebbség után már az állatok és a növények jogai jönnek a nagy jogvédésben