#kurzus

[csacskamacskamocska]

Dominancia

„Ha egy kapcsolatban az egyik fél dominánsabb, ő a főnök, az a másik fél negatív típusú alárendelődésével járhat együtt. Ezt onnan ismerhetjük fel, hogy a határozottabb fél valahogy így gondolkodik: Én jó vagyok így, ahogy vagyok, neked változnod kéne. Az én véleményem számít, a tiéd nem annyira. Az én igényem teljesüljön, a tiéd nem fontos. Az én céljaim mindenképpen valósuljanak meg, a tieid esetleg. (megj.: ismernénk fel, ha tudnánk mit gondol, de csak a viselkedéséből következtetünk, hogy ez lehet)

Ezek a kapcsolatok nagyon sokszor elnyomó jellegűek. (megj.: Így aztán, csak azok szeretnek benne élni, akiknek valami gyerekkori minta vagy valami egyéb trauma miatt otthonos a szenvedés.) Miről szól az alá-fölérendeltség valójában? Irányítás

Egy párkapcsolatban igenis fontos, hogy egy-egy területen - mint például pénzügyek, gyermeknevelés, ház körüli teendők - legyen valaki, aki irányít. Tehát, igenis fontos, hogy a párkapcsolat különböző területein legyen valaki, aki irányít! Ideális esetben az irányítószerep mindig annak a kezében van, aki az adott területhez jobban ért, vagy nagyobb felelősséget akar vállalni érte. (megj.: nade mi van, ha valamelyik úgy érzi, hogy ő mindenhez ért? És mi van, ha tényleg????) Legyenek olyan területek tehát, amelyekben nekünk van irányítószerepünk, és legyenek olyanok is, amelyekben a párunknak!” Ezt doktor doktorovics küldte nekem, mint követendő párkapcsolati kurzus reklám. El is gondolkodtam rajta. Mármint a felvetésen.

A feladatok szétosztása nagyon jó dolog, ha a másik valóban értően és felelősen csinálja és nem az van, hogy alkalmanként ránknéz nagy kutyaszemekkel, hogy jaaaa elfelejtettem.... és hol a pénz? ja... őőőő... Ha megbízhatóan megcsinálja, még akor is, ha nem úgy ahogy én csinálnám, akkor mekkora megkönnyebülés valamivel nem foglalkozni! (és nem is behúzni újabb feladatkártyát!) Tudni, hogy be vannak fizetve a számlák, vagy tudni, hogy van kaja otthon, de még a kedvenc nasink is, hogy a két alapvető feszkót említsem. Ehhez két erős, önálló ember kell. Vagyis semmiképpen nem elá-fölé rendelt viszony. Aki mindent csinált már, az tudja értékelni, ha leveszik a válláról valaminek a terhét. Ha amúgy a jelleméből adódóan képes rá, hogy hálás legyen és nem az a szemlélete, hogy amit ő is meg tudna csinálni, annak nincs értéke. Mint pl anyám. itt jutottam el addig, hogy hol érzem hibásnak az elgondolást. Az, hogy valaki önmagát a másik fölé helyezi, az nem feltétlenül látható dominancia, megnyilvánulhat az állandó fikázásban, morgásban, elégedetlenkedésben. Kiosztja a feladatot, mint egy gyereknek és oktatva kezeli a beszámolót. Ez akkor is rossz, ha nem mondja ki! Mert belül eltávolítja őt a másik tiszteletétől. A gyereknevelés meg aztán tényleg egy olyan pont, ahol nem hiszem, hogy jó, ha az egyik irányít. Az az irányítás kizárja a másikat. Azt el tudom fogadni, hogy a gyerekneveléssel kapcsolatos piszoksok adminisztratív teendő lehet annak a feladata, akinek kisebb teher, de nem lehet a gyereknevelés az egyik ember feladata, mert az olyan, mintha egyedül nevelné a gyereket. Csináltam, tudom. Volt amikor deceber 23-án megkérdezte a férjem, hogy vettünk-e ajándékot a gyerekeknek. A másik, ami csak egy mellékszál, de ide teszem. Ha bárki tiltakozik az alárendeltsége ellen, akkor azonnal úgy tűnik, mintah ezt mondaná: Én jó vagyok így, ahogy vagyok, neked változnod kéne. Az én véleményem számít, a tiéd nem annyira. Az én igényem teljesüljön, a tiéd nem fontos. Az én céljaim mindenképpen valósuljanak meg, a tieid esetleg. Szóval, aki változtatni szeretne, az még a nyomora mellett erőszakosnak is tűnhet. :(

A kapcsolatok sokszor fulladnak bele a dominanciaharcba. A dominanciaharc egy tünet. Néha olyan személyes probléma tünete amit az átmeneti nehézségek erősítenek fel, de amikor elindul, pffff... :( :( már nem fog csillapodni. Hacsak nem élvezi mindkét fél a versenyt és nem tudatos, hogy ehhez talált magának megfelelő párt, akkor a dominanciaharc kizárja a kapcsolatból a tiszteletet és a szeretetet. Eliminálja a kapcsolat értelmét.

Az én kapcsolataimban nem volt tudatos feladatkiosztás. Rá is basztam minden alkalommal.

[kocourmokroocko]

Moje známá se trefně vyjadřuje:

"Chtěj malovaný vejce? :) ...tak jim ty jejich vejce zmaluj, ne? :))))))"

Blíží se velké jarní Vejcohody, takže jen rychlej extrémně vlažnej úchop:

Pokud mlátíš lidi pomlázkou/vytahuješ je z postelí polonahý jako vtípek/házíš je do řeky(???)/jakkoliv jinak je v bujarém chlumu či osaměle fyzicky napadáš bez jejich explicitního svolení a nadšení pro krásu tradice, seš absolutní trapnej spirituálně zdevastovanej kretén s řídnoucíma neurotransmiterama a nezasloužíš si kyslík, natož výslužku. ♥

Pokud jsi osoba, kterou někdo v rámci vaječný tradice fyzicky napadá bez tvýho explicitního svolení, je v pohodě je v sebeobraně kopnout do rozkroku, poškrábat jim ksicht a zavražděně vřískat tak moc, že sousedi zavolaj fízly (aby to pro dotyčné bylo extra trapný). ♥♥

Ani z jednoho z těchhle kopců neslezu, kopu si na nich hrob, plánuju na nich strávit důchod a umřít, radši vyschnu jak Aralský moře, než abych podporovala tuhle každoroční hovadinu, veselý Velikonoce všem. ♥♥♥

[pozartaa]

09.05.24 UTRZYMANIE WAG1 dzień 434. Limit +/-2100 kc@l.

Wybrane posiłki:

No i znowu nocka w pracy minęła spokojnie. Po robocie byłam w Lidlu po parę drobiazgów na moje ciasteczka na sesję AD&D jutro. To kolejny wypiek którego nie mam zamiaru w żaden sposób odchudzać...

jest możliwość, że zjem sobie ze dwa-trzy, ale ja generalnie nie jestem jakoś specjalnie ciastkożerna... i cholernie mnie to cieszy, bo wiem jak wielu osobom ciężko jest przejść obojętnie obok słodyczy. Chociaż tego uzależnienia los mi oszczędził. Amen!

Lubię jak ludzie jedzą to, co przygotuje i cieszy mnie jak znika szybko i smakuje. W ogóle lubię gotować... ale to chyba nie tajemnica.

A chłopaki na pewno nie pogardzą bo ostatnio wciągnęli wszystko, co wylądowało na stole w ramach poczęstunku. Chyba znalazłam wierną kulinarną publiczność 😄. No i wszyscy pamiętają sernik, który świecił triumfy na imprezie.

***

Przespałam się i trochę ogarnęłam w mieszkaniu bo to moje wczorajsze wycieranie kurzu to był żart jakiś jednak. Zabralam się za ciastka. W przerwie kiedy ciasto tężało w lodówie przeszłam się do sklepu po żarcie dla kotków i zrobiłam sobie kółeczko po parku by pooddychać świeżym powietrzem i zakręcić pokestopami. Taki to dzień - całkiem owocny i całkiem przyjemny. Wieczorem obejrzeliśmy jakiś tam film na Netflixie i tyle.

A na koniec przygody kota w worku

Dobrej nocy wam życzę !

[jazumst]

Jazu zakupowy

Żeby Was... Fajnie było. Posłuchajcie:

Pojechałem w skwarze na zakupy z panią Matką. Pierwsze co się rzuciło w oczy to puste parkingi ^^ Nikt nie chce łazić w tym piekle :P A ja po sklepach mogę.

//

Człowiek żyje wspomnieniami. Wspomnieniami przywoływanymi przez dźwięki, smaki, zapachy... Jak na rynku pachniało warzywami! Nagle stałem się pięcio, sześciolatkiem. (ale przypierdolę w ten guzik nawiasu lewego. Wykurwię go widelcem!) Poczułem taki spokój. Może nawet szczęście? Uczucie niemal nie do opisania. Żal było mi opuszczać rynek. - Pani Matka kupiła kwiaty i dorobiła klucze, które gubi szybciej niż koleś jest w stanie dorobić :P

//

Potem Rossmann. Poszukiwania perfum na urodziny Pierwszej. Wszystkie testery wypsikane. Gorąco. Pewnie cygański prysznic wleciał. - Minęło już sporo czasu a ja ciągle czuję te różne perfumy. Niby git ale co inni o mnie pomyślą? XD

//

Action wleciał na spokojnie. Zapach do auta. Zielone jabuszko. Klasyk ^^ - Do tego płyn do ekranu latpka i prawdziwe ściereczki do zbierania kurzu. 100 lat ich nie mogłem dostać.

//

W kaufie też bez szału. Przegryzki na 3 dni, bo przecież wracam do pracy, talarki ziemniaczane, bo nabrałem smaka i syrop kiwi do wody.

//

Wieczorem orlik i po urlopie. Fajnie było, fajnie.

[kaligraf]

Hodinový hotel, Mňága a Žďorp (celý text pod perexem)

"tlusté koberce plné prachu,

poprvé s holkou, trochu strachu.

a stará dáma odvedle zas vyvádí,

zbyde po ní zvadlé kapradí

a pár prázdných flašek.

veterán z legií nadává na revma,

vzpomíná na Emu, jak byla nádherná.

a všechny květináče už tu historku znají,

ale znova listy nakloní a poslouchají.

vzduch voní kouřem a svět je

svět je jenom hodinový hotel

a můj pokoj je studený a prázdný.

vezmu si sako a půjdu do baru,

absolventi kurzu nudy pořád postaru.

kytky v klopě vadnou,

dívám se okolo po stínech,

kterou? no přeci žádnou.

vracím se pomalu nahoru,

cestou potkávám ty, co už padají dolů

a vedle v pokoji někdo šeptá

jak ti je?

za oknem prší

a déšť stejně nic nesmyje"

[skrzynka]

ancient chipsy kurwa co to za smak? kurzu spod szafy twojej babci?

[moiclaudie]

Jako że czasem mam nagłe "zachcianki" w różnych dziedzinach, to spontanicznie kupiłam żel do brwi, pierwsze użycie skończyło się porażka, niby bezbarwny więc hojnie go nałożyłam i zostawil mi brązowe ślady dookoła 😂 kilka dni później wybrałam się na regulację brwi, same w sobie wyglądają obecnie bosko ❤ A z żelem zrobiłam kolejne podejście, owszem są ładnie przylizane, ale nie umiem ich tak "postawić" do góry. Przypuszczam, że jeszcze kilka prób i żel stanie się kolejnym zbieraczem kurzu w pokoju xD

Poza tym jest względnie ok, czekam na ochłodzenie, nie potrafię normalnie funkcjonować przy tym zaduchu.

We wrześniu wstępnie zapowiada się krótki urlopik, liczę że wpadnie nam z chłopakiem jakiś zagraniczny wyjazd. Bardzo na to liczę, mam nadzieję że na dniach znajdziemy jakiś kierunek 😜

[institutexpermentalnitvorby]

Na kurzu jsme v neděli ráno dostali den staré rohlíky...

Nikdy jsem si nemyslela, že tohle dokáže nasrat tolik městských lidí. Vesničtí byli rádi, že jsou staré jen den... (byly jen lehce gumové, ale stále dost dobré k jídlu)

[borharisnya]

volt itt már ma szó róla, holy milyen

szar ez a péntek, hát kurvaszar. kiterjedt levelezést folytattam ma reggel 8 óta több ütemben németül az egyetemi budiból, az előadások között nem volt semmi időm, almaevés közben nem tudok írni, maradt a pisilés. a többiek még mindig ott ülnek, baszki, ott ülnek este nyolcig. én az utolsó 4 órás etapról ellógtam a katalógus utáni első szünetben, mert a Kicsinek anyák napja volt az isiben. csak ma kaptam még 3 beadandót május végéig. van még ezenkívül is 3, amit még meg kell írnom.

Vasárnap végig kell hallgatnom/néznem egy kurzus anyagát 8 órás szintén németül, hogy jövő szerdán egy 8 órás gyakorlat után egy papírt nyomjanak róla a kezembe.

holnap megint majdnem 12 óra az egyetemen.

napok óta fáj a fejem.

olyan kurva fáradt vagyok, hogy szédelgek.

olyan fáradt vagyok, hogy bár abban hiszek, hogy mindig mindent pontosan kommunikálni kell, tegnap a bolygó másik feléből teli tüdőből idemansplainingelő palimat egy "na jó, nekem ehhez nincsen kedvem" után kinyomtam a picsába. nem örült.

nem tudom, mikor voltam utoljára egyedül, pedig én csak egyedül tudok pihenni, az én zugom a világ elől a fejem. annyira fáradt vagyok, mint egy haldokló kutya, elbújni szeretnék, kéne egy száraz, sötét zug, hogy eláshassam magam.

ja, a lányaim főztek megint, most spagetti lett, de nem vették észre, hogy 1 kilós csomagolás volt 500 gr-os helyett, úgyhogy az egész egyetlen gumivá keményedett tinccsé állt össze a fazék alján.

nem baj, jó sok fokhagymával bekajáltam belőle.

és legalább holnap, ha neadjisten egy kicsivel hamarabb elszabadulok az egyetemről, a kislányommal elmegyünk másodszor is meglátogatni egy örökbefogadható kutyát. kurva aranyos. I'm in love.

[pozartaa]

03.05.24 UTRZYMANIE WAG1 dzień 428. Limit +/-2100 kcal.

Wybrane posiłki:

No i niestety cała majówka wolna to było by marzenie. Ale nie ma tragedii cieszę się, że chociaż ten 1 i 2 maj mnie ominął. Dziś dnioweczka w robocie. Trzy osoby na zmianie miało być. Nowy kolega nie dotarł... myślę, że już więcej nie dotrze 😑. Przez to było dość ciężko... Cóż tak się kończy zatrudnianie gównażerii... (Nie umniejszam młodym ludziom, którzy jednak mają odpowiedzialne podejście, bo wiem że wielu z was ma)

***

Dzień w pracy to dzień w którym nie ma o czym właściwie pisać. Podziwiajcie kolejny rzadki u mnie post który nie jest długi jak Quo Vadis 🙈

***

Wróciłam do domu a tu nadal budowa. Jejku mam dość tego kurzu!

Ale tu oto powstaje pergola na balkon. Mam w moim 10-metrowym salonie pieprzoną drewutnię 😆

Dobrej nocy wam życzę.

[obsesj-a]

serce pokryte warstwami kurzu

tak dawno nikt go już nie kochał

[sadgirlangel28]

Wytrzyj kurz jeśli tego potrzebujesz, umyj okna w sobotę i wytrzep dywany.

Staraj się wszystko zaplanować, naprawić, dopilnować i spełnić wszelkie oczekiwania.

Ale pamiętaj, że się zestarzejesz i kiedyś wiele rzeczy nie będzie już tak łatwych do zrobienia jak teraz.

A jeśli odejdziesz, bo wszyscy kiedyś odejdziemy, nikomu nie będzie zależało na tym, ile kurzu wytarłaś, ile okien pomyłaś i ile rachunków zapłaciłaś.

Nawet twój dom.

Inni zapamiętają tylko twoją przyjaźń, twoją radość, twoją miłość i to czego ich nauczyłaś...

Dlatego żyj swoim życiem, korzystaj z niego i ciesz się każdą małą chwilą radości...

~ Carmen Herzengel, Lejdis w świecie 

[t-oksycznosc]

U C Z U C I A W E R S J A P O S T

kiedy tak dokładnie dotykam swojej duszy

widzę w niej tylko strzępy kurzu

rozbite lustra raniące falami od środka

a w tym serce

c z y s t e s e r c e

które zniszczyłeś na kawałki

wykorzystując umysł i niepewność od środka

nigdy nie chciałeś mnie w całości

nawet gdy seksualność była tak dużą kartą przetargową

nawet gdy tak żałośnie błagałam o miłość

nawet gdy tak starania przerastały cel

więc teraz pruszę się w sobię i cierpię

myśląc jak te 3 lata mnie zniszczyły

/nikogo już nigdy nie pokocham/

[viking84chef]

Az nem fog menni

- Szia, Géza! – hallatszik a vonal végén egy rekedt férfihang - Eszméletlen nagy szükségem lenne melóra. Az asszony dolgozik egyedül, már vagy másfél éve. Nem jövünk ki egy fizetésből. Mondtad a múltkor, hogy esetleg tudsz valami állást.

- Szia, Feri! Igen, tudok. Jó, hogy hívsz! Megnyílt az új gyár itt a városban. Jó ismerősöm a személyzetis, épp embereket keresnek. Három műszak, jó alapfizetés, plusz a pótlékok. Jó juttatási csomag és…

- Ó, hát a három műszak az nem fog menni. Folyamatosba dolgozik az asszony is. Itt a három gyerek. Egyikünknek muszáj itthon lennie esténként.

- Értem. Keresnek a raktárba is embereket. Az egy-műszakos. Ott is elég jó a fizetés. El kell végezni egy kisgépkezelői tanfolyamot, meg targoncás vizsgát letenni, aztán…

- Az sajnos nem fog menni - vágja rá azonnal Feri - Teljesen analfabéta vagyok ezekhez a gépekhez. Azt én biztosan nem tudnám megtanulni…

- Keresnek munkakiadót is.

- Az irodai munka?

- Persze!

- Ó, de kár! Tudod, én a derekam miatt nem végezhetek olyan munkát, ahol egész nap ülni kell. Igazából el kellene járni gyógytornára, meg úszni. Csak drága mindegyik. Még az uszodabérlet is. Így meg, hogy egy fizetésből élünk, ezt nem engedhetjük meg magunknak.

- Uszodabérletet lehet szerezni TB alapon is. Amennyiben indokolt, felírja az orvos. Akkor szinte ingyen lehet igénybe venni az uszodát.

- Ez igaz, csak nem bírja a szemem a klórt, úgyhogy az uszoda kizárt az én esetemben.

- Akkor ott a gyógytorna. Azt is kiutalhatja az orvos.

- Kiutalt már. Voltam is. Nehogy azt hidd, hogy segített bármit is. Tíz alkalmas volt. Három után otthagytam, mert nem segített az semmit. Azt mondják, csak a maszek gyógytornász jó. De nem engedhetjük meg magunknak egy fizetésből. Ezért is kellene olyan nagyon állás.

- Beszélsz angolul?

- Nagyon kicsit. Inkább csak amolyan konyhanyelven.

- Van egy ötletem! Végezz el egy két hónapos intenzív nyelvtanfolyamot. Akkor lehetnél diszpécser. Az nagyon jól fizet.

- Egy fizetésből nem tudunk megfinanszírozni egy angol tanfolyamot!

- Van ingyenes is. A munkanélküli hivatalban lehet rá jelentkezni. Van ott egy…

- Én oda be nem teszem a lábam! – vágja közbe indulatosan – Tucatszor voltam ott, de mindig átvágnak, vagy elhajtanak. Én egy szavukat sem hiszem el! Meg amúgy is. Beírattak már három tanfolyamra. Hát hallod! Az első olyan értelmetlen volt – valami számítástechnikai –, hogy az első óra után eljöttem. Nem nekem találták ezt ki! A másik, az meg valami segédápolói volt. Csak én rosszul vagyok a vértől! Úgyhogy arra el se mentem. A harmadik bolti eladó kurzus volt. Gondold el, már a második napon kiderült, ott emelgetni is kell. Én meg azt nem bírok a derekammal. Hagyjuk ezt a munkanélküli hivatalt.

- Jó, akkor nézzük másként. Mi a végzettséged?

- No, azzal nem sokra megyünk. Van egy tanítói papírom. De egy napot se tanítottam. Engem idegesítenek a gyerekek. Amúgy is csak az anyámék akarták, hogy végezzem el a főiskolát.

- Akkor hol dolgoztál eddig?

- Voltam pincér - de azt nem bírom. Annyit talpalni! Most pláne nem jöhet szóba, mert valakinek a gyerekekkel kell lenni, ott meg ugye éjszakáig benn kell lenni.

- Van egy ismerősöm, akinek van egy kis kávézója. Az reggel hatkor nyit, délután kettőig van nyitva. Ott csak kávéfőzés van, meg szendvics, sütemény kiadás. Nem kell talpalni és…

- Én nem tudok reggel korán kelni! - mondja szinte felháborodottan Feri - Van némi alvászavarom. Így aztán esténként nem tudok elaludni. Van, hogy hajnal kettőkor még itt üldögélek a konyhában. Hogy tudnék felkelni reggel ötkor, hogy hatra odaérjek? Régebben is rossz alvó voltam. De az utóbbi időben ez a pénztelenség teljesen megvisel. Úgyhogy ez is sokat rosszabbodott. Sajnálom, de hat órás kezdést én biztosan nem tudok vállalni.

- Sajnos több ötletem nincs Ferikém.

- Látod, Géza, itt vagyunk így megszorulva. Alig jövünk ki a pénzünkből. Az asszony három műszakban dolgozik. Van egy csomó egészségügyi problémám. Mindnek a megoldásához pénz kellene, az meg nincs. Én meg sehogy sem találok munkát. Teljesen el vagyok keseredve. Rohadt egy világ ez…

Forrás: Bucsi Mariann Író – novellista

[kasja93]

Cześć

Jak zwykle wstałam i zrobiłam codzienną rutynę. Uszaki rzuciły się na śniadanie ja zaś wzięłam leki i wypiłam kawę. Po ostatnich deszczach nie muszę nawadniać roślin rosnących w ogordzie. Przeszłam się jedynie kontrolnie po grządkach.

Tata szpachlował mi pokój, mama leżała obrażona na świat ja zaś postanowiłam zabawić się w Harrego Pottera i polatać trochę na miotle

Zaczęłam sprzątać stodołę albo raczej jej niewielki fragment (1/5?). Aż poszłam po maseczkę bo ilość pyłu, kurzu i szczurzych bobków mnie zaskoczyła. Wywiozłam tego dwie taczki. Później zlałam pomieszczenie wodą. Jest gites. Jak wywietrzeje postawi się tam regały i zrobi spiżarnie :)

Zjadłam obiad (kotlety pieczone w piekarniku) i postanowiłam zostać Uśmiechniętym Żniwiarzem xD

Wystawiliśmy kawałek płotu bo nasza działka nie ogranicza się jedynie do tego co ogrodzone. Z tylu jest jeszcze z 500 metrów kwadratowych (może więcej). Planujemy tam zrobić w jednym miejscu pierdolnik zaś w drugim sad połączony z wybiegiem dla kur :) Wykosiłam niemal połowę nim opadłam z sił

Pojechałam odebrać paczki i przy okazji wzięłam sobie loda. Nadal pogodowo jest zimno, ale co tam… Tyle dziś spaliłam, że na dobrego (bo wiecie xD z miasta Dobra, więc musi być dobry xDDD) loda sobie pozwoliłam

Po powiecie chciałam dać odpocząć zbolałym plecom. Koperek wykorzystał okazje by się przytulić :3 wszystkie zwierzaki mają się dobrze. Rudy Rudzik Dzik Rudziku Zdzisiu Królisiu (tak wołam Rudą jak jest na gigancie) kicała dziś po podwórku zaś Jerry, mam na imię Jerry dał się dziś wygłaskać.

Ptaszki, a konkretnie Pleszki, rosną jak na drożdżach! Cieszę się, że z czterech jajek wykluły się i przeżyły wszystkie małe :)

Czuje się dobrze. Trochę się stresuje, ale poza tym czuje się dobrze! Jutro mam e wizytę u psychiatry. Będę musiała też napisać do jakiegoś tłumacza by mi taki przysięgły przetłumaczył raport o stanie zdrowia jaki napisze mi lekarz.

Dobrze, że jest dobrze w gminie Dobra…XD

[dioskailacs]

az öncserbenhagyás margójára

mikor kicsi gyerek voltam, imádtam énekelni, és mindig arról álmodtam, hogy majd énekes leszek. nem volt egy kifejezetten csodás hangom, meg anyám inkább intellektuális utakra szánt engem, ezért zenesuli vagy ilyesmik helyett nyelvórákra jártam. szerettem amúgy nyelveket is tanulni, de ha visszatekintek a gyerekkoromra, hogy miket csináltam igazán szívesen, mik kötöttek le leginkább, az a festés, rajzolás, zene, éneklés, tánc, a történetek, akár hallgatása, akár kitalálása - szóval művészetek. és nyilván, ez tök normális, hatvanezer másik kisgyerek is ezeket élvezi a legjobban, nem arra fut ki ez most, hogy én milyen kibaszott különleges lennék, hanem, hogy anyám ezekre úgy tekintett, mint kedves kis hobbikra, amik tök jók, de a gyerek annyira okos, hogy vétek lenne nem a következő Einsteint kinevelni belőle, meg hát anyám tanár, szóval akadémiai útra tett. apám sokkal művészlelkebb, de ő meg nem igazán foglalkozott a jövőmmel, vagy en bloc a nevelésemmel, szóval anyám magára maradt abban, hogy kitalálja, mi kell a gyereknek, engem meg kicsiként hiába kérdezett volna meg. anyám egyébként is úgy kérdezett dolgokat, hogy addig presszionált, amíg az általa preferált álláspontot választottam, tehát megadta a választás illúzióját, de addig nem nyugodott, amíg az nem lett, amit ő akart.

párszor bedobtam az éneklés témát, de anyám mindig lerendezett azzal, hogy hamis hangom van, szóval ennyiben maradtunk. sokkal később, húszas éveim közepe felé, derült ki számomra, hogy az éneklést, ugyanúgy mint bármi mást, tanulni lehet. lehet fejlődni és még ha nem is született az ember Adele-nek vagy Florence Welchnek, egy féldecent szintre bárkit fel lehet húzni, ha az a valaki megdolgozik érte. főleg azután jöttem rá, miután rengeteget énekeltem magamnak, meg kísérleteztem a hangszínekkel, magasságokkal, és egyszer legyűrve minden prekoncepciómat, évtizedes szégyenemet és cringe-elésemet, felvettem magam, ahogy éneklek. visszahallgatva tűnt fel, hogy hát hé, ez nem is olyan szar, mintha kétszer olyan szar lenne. azóta énekeltem karaokéban is, és másoktól is kaptam visszajelzést, hogy hé de hát neked jó hangod van - ez abban segített, hogy ellenőrizzem: nem csak behaluzom magamnak, hogy tudok énekelni, mert már hozzászoktam a saját hangomhoz, hanem egyéb független fülek szerint sem vagyok hallgathatatlan.

azzal már nem áltatom magam, hogy énekes leszek, nem is biztos, hogy lennék, de hobbiból magamnak eldalolászok, meg rettenetesen jó feszültséglevezetésre, lélekkiengedésre, megtisztulásra meg ilyenekre. meg fun, na. szeretem. elájulni senki nem fog a hangomtól, de talán menekülni sem.

na és aztán anyám elküldött nekem egy podcastot Palya Beával, és ebben a podcastban beszélt Palya Bea arról, hogy van neki egy éneklős kurzusa, amire egyből rá is kerestem, mert ez azért elég fun lenne, de már a beszélgetés alatt gyanús volt a dolog, mert coaching kereteken belül emlegette, és hát a coaching az gecinagy lehúzás szokott lenni általában, és felkeresve a honlapját, meglátva az árakat, valóban megbizonyosodhattam arról, hogy igen, még ha tök szuper is a kurzus, ez sokkal inkább biznisz, mint szívjóság, úgyhogy el is engedtem. aztán írt anyám, kérdezte, hogy meghallgattam-e a podcastot, mondtam, hogy meg. aztán kérdezte, hogy nem akarok-e menni erre a kurzusra, mert, hogy rögtön én jutottam az eszébe. mondtam, hogy sajnos nincs fölösleges másfél millió forintom, főleg az elmúlt évek súlyos anyagi megbaszódása után. erre bedobta, hogy ha nagyon szeretném, akkor ők apámmal besegítenek. azt hiszem, itt tört fel belőlem a zokogás, olyan igazi rázkódós, kontrollálhatatlan módon. harminckét éves koromban anyám felajánlja, hogy kifizet közel egymillió forintot egy félkamu éneklős kurzusra, én meg csak arra tudtam gondolni, hogy elkéstél anyám, késtél ezzel jó huszonöt évet.

nincs bennem se harag, se méreg, vagy vádaskodás, mert százszor átbeszéltük már a gyerekkoromat, meg azt, hogy ő a legjobb szándékkal együtt is milyen sebeket hagyott bennem meg az öcsémben, meg hogy ez volt a legtöbb, amit akkor ki tudott hozni magából és tudom, és értem, de ez most annyira mélyen vágott belém, hogy napokig nem is tértem magamhoz. és újra szembesültem a ténnyel, hogy azért hanyagolom el én magam a saját igényeimet, mert gyerekként ezt tanultam anyámtól, aztán ezt a mintát követve és keresve sok olyan emberrel barátkoztam, akik ezt tovább erősítették és éltették bennem, és nagyon sokáig éltem úgy az életemet, hogy miközben tepertem, hogy a "kötelezők" meglegyenek (amik mindig mások igényeinek teljesítése volt), magamra nem maradt energiám és azt hittem, az a self-care, hogy leszarom a szobám takarítását, meg teletömöm magam édességgel, meg addig iszom, amíg már jól érzem magam a valóságtól való elszakadtságban, de nemrég ébredtem rá arra, hogy ezek nem a törődés jelei voltak, hanem a "tessék, itt egy szelet csoki, most már kussolj és haladjunk". rettenetesen bántam magammal, nem csoda hát, hogy utáltam magam. a másoktól kapott elutasítás megerősítette bennem a meggyőződést, hogy valóban el vagyok romolva, és ahelyett, hogy ennek hatására legalább én magam a saját oldalamon lettem volna és kiálltam volna magamért, egyetértettem ezekkel a véleményekkel és nyomattam ezt tovább magamnak. nem csoda, hogy menekültem - másoktól is és magamtól is - mert sehol nem éreztem védelmezve vagy értékelve magamat.

geci nehéz ezekből a gyakorlatilag egész életes mintákból kimászni és máshogy cselekedni, pláne határokat meghúzni és tartani is azokat, mert eddig semmilyen határt nem húztam és ez a változás nagyon furcsa volt a környezetemnek, de ma már nem rettegek annyira a visszautasítástól és a szeretetmegvonástól. mert nyilván ez van a mélyén az egésznek.