#kulturális örökség

[palkerekfy]

Kulturális örökségünk a CSÁRDÁS

Őszinte örömmel hallottam, hogy ez a jellegzetes magyar néptánc hivatalosan is bekerült az emberiség kulturális szellemi örökségei sorába. Az UNESCO néhány napja fogadta el a magyar előterjesztést. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezmény célja az élő örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismerése, a közösségek megbecsülése. Úgy gondolom, hogy a népek,…

[nemzetikonyvtar]

Az idén is részt veszünk a Kulturális Örökség Napjain. Szeptember 16-án 10.00-től 19.00-ig, 17-én 10.00-től 18.00-ig várjuk Önöket Madách-kiállítással, retró-PC-kiállítással, raktár- és épületsétával, szabadulószobákkal és számos egyéb színes programunkkal az OSZK-ban.

A sétákra és a tárlatvezetésekre előzetes regisztráció szükséges! A felületetet hamarosan megnyitjuk.

Kedveli a 80-as, 90-es évek informatikáját és az ezen korszak számítógépes játékait?

Akkor itt a helye, a Kulturális Örökség Napok alkalmából rendezett kiállításunkon közel száz működőképes számítógép segítségével ismét átélheti gyerekkorát, a fiatalok pedig épp megnézhetik, hogy a szüleik miken szocializálódtak.

Commodore, korai Apple, magyar fejlesztésű számítógépek és x86-alapú PC-k egyaránt képviselik magukat a rendezvényen, amelyek minden esetben nemcsak szemrevételezhetőek, hanem ki is próbálhatóak! https://fb.me/e/1pTjY5FEs

[paradoxasma]

2024 CdN day18

2024 09 29 – Soto de Luiña => Luarca

Soto de Luiña-ból kiérve rögtön egy erdős szakasz következett, ami szerencsés módon javarészt tényleg természetes erdőt jelentett, nem pedig az Észak-Spanyolország szerte elterjedt, szabályos sorokba ültetett és 8 év után tarra vágott eukaliptuszerdőt.

Az erdő természetes volta persze azzal járt, hogy a terep is nehezebb volt valamivel a megszokottnál, hiszen számos patak csörgedezett keresztül az ösvényeken. Egy rövidebb erdei kirándulás során az ilyen kis patakok ugyan nem okoznak problémát, de egy ilyen sok száz kilométeres túrán, ahol a többség nem vízálló túrabakancsban gyalogol, hanem könnyen átázó futócipőben, miközben még egy 8-12 kilós hátizsákot is visz a hátán, ott azért elővigyázatosabban kell átkelni rajtuk.

A szélesebb patakok fölé persze azért építettek hidat is.

Barcia közelében az útvonal elvezetett egy fél hektáros romos temető (Cementerio de los mouros) mellett, amiben már nem is igen látszottak a sírkövek. Párszáz marokkói muszlim katona van itt eltemetve, akik a Spanyol polgárháborúban (1936-1939) Franco oldalán harcolva vesztették életüket, javarészt Oviedo ostroma során. Döntő többségük a napi 4 pesetás zsold fejében csatlakozott Franco seregeihez, ahol főként ágyútöltelékként használták őket. A temetőt egy Omar nevű barciai imám gondozta egészen az 1970-es haláláig, de azóta nem igazán foglalkoznak vele annak ellenére sem, hogy ez a hely 2012-ben bekerült az Asztúriai Kulturális Örökség Leltárába. Teljes mértékben érthető persze, hogy a helyiek nem tartják prioritásnak a temető gondozását, hiszen itt olyan katonák nyugszanak, akik pár évtizeddel ezelőtt az ő őseiket gyilkolták egy közutálatnak örvendő diktátor vezénylete alatt.

Délután háromkor értem be Luarcába, ami az egyik legszebb tengerparti kisváros a CdN útvonalán. Ez a település eredetileg egy, a Rio Negro torkolatánál létesített kis halászfalu volt.

A helyi albergue-t egy vele szemben álló hotel üzemeltette, úgyhogy először oda kellett becsöngetnem szállásügyben.

Miután beengedtek az albergue-be és elfoglaltam az ágyamat, illetve megebédeltem, elindultam megnézni az óriáskalmárokat bemutató helyi múzeumot.

A múzeum után még sétáltam egyet a belváros folyóparti részén.

Késő délután értem le a kikötőbe, ahol még pont tudtam készíteni néhány fotót az előtt, hogy az eleredő eső visszakergetett volna a szállásra.

[politikapolka]

Buzi fradisták, avagy az újpesti #prosztóproli #fociszurkolók identitásá...

Ah, az Újpest és Fradi közti rivalizálás, a magyar közélet legősibb szappanoperája, ahol a focimeccs már csak egy alibizaj a háttérben. Ez a matrica is a modern népművészet gyöngyszeme, egy valódi kulturális örökség. Mert mi más mutatná meg jobban a magyar futball szenvedélyét, mint az, hogy valaki órákat töltött azzal, hogy kitalálja: a legjobb sértés valójában egy homofób sláger.

A "Te is egy buzi Fradista vagy?" felirat olyan filozófiai mélységeket feszeget, amit talán már az ókori görögök is megirigyelnének. Hiszen itt nemcsak arról van szó, hogy valaki melyik csapatot támogatja, hanem arról is, hogy közben egy teljes társadalmi csoportot sikerül-e odacsapni az asztalra, mert miért ne. Mintha a szurkolói büszkeség mértékegysége az lenne, hogy hány embert lehet egyszerre megsérteni egy mondattal.

És hogy miért éppen az Újpest-szurkolók készítették ezt a mesterművet? Talán azért, mert ha már a csapatuk nem nyer túl gyakran, legalább a gyűlöletmarketing terén hozzanak egy kis formát. Kétségtelen, hogy ez az apró remekmű megállná a helyét bármelyik kortárs művészeti galériában, mint az „intolerancia vizuális manifesztációja.”

De ne legyünk túl szigorúak. Hiszen ezek a szurkolók csak próbálják feldobni a hétköznapokat. Mert mi más mutathatná meg jobban a magyar futball romantikáját, mint az, hogy egy villanyoszlopra ragasztott matrica a társadalmi viták új fórumává válik? Közben meg a pályán ugyanúgy marad a közpénzből kitartott langyos fospocsolya.

[homregeszet]

Cserépvár

Cserépvár a Herman Ottó Múzeum régészeinek többet jelent egy korábban feltárt területnél. A közösségi régészet megvalósulásának lehetőségét látják benne.

Nagy S. József grafikája a várról

A különféle régészetei tevékenységek – mint a kutatás, a feltárás, a lelőhelyfelderítés – iránt érdeklődők az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhattak a közösségi régészet kifejezéssel. Ez az új szemléletmód paradigmaváltó gondolat, hiszen a közösségi régészet a kulturális örökség megismerése és megmentése céljából a civil szféra és a régész szakma képviselői által közösen végzett kutatói tevékenység.[1] Nulladik lépése a közösségteremtés, hiszen közösség nélkül nincs közösségi régészet. Ehhez be kell csatornázni, illetve közös nevezőre kell hozni a lelkes, kíváncsi civileket és a régész szakmát.

2004-2009 között Dr. Szörényi Gábor András ásatásvezetése alatt feltárást végeztek a várban. Kisebb falkonzerválási, állagmegóvási munkálatok el is kezdődtek a feltárást követően, azonban a karbantartás financiális okokból nem tudott folytatódni.

Hosszú szünet után a vár jelenkori történetének fonalát újra kézbe vették, de immár kifejezetten a közösségek bevonása céljával. A vár törököktől való visszafoglalásának 335. évfordulójához közeli hétvégén 2022 októberében a HOM régészei ostromnappal emlékeztek meg Cserépvár több évszázados múltjára. Az egész napos ostromnapi programban volt előadás az erősség történetéről, "bőröndkiállítás" a feltárások leleteiből és vezetett séta a föld alatt és a föld felett.

A cserépvári közösségépítés 2023 tavaszán folytatódott. Idén április 1-re tavaszköszöntő közösségi régészeti napot hirdettek meg a HOM munkatársai. A műszeres lelőhelyfelderítési napon mintegy 20-25 civil dolgozott a régészekkel. A szakvezetéssel kísért nap eredményes volt, hiszen itt még sosem volt ilyen jellegű kutatás. Pénzérmék, kőfejtő vasékek, valamint számos korhatározó lelet került elő a területről.

Április 15-én újra az önkéntesek segítségét kérték, és a rossz időjárás előrejelzés ellenére is 20-25 lelkes önkéntes vett részt a vártisztító programon. Elkezdték kitisztítani a várdombot a sűrű aljnövényzettől, hogy az egyébként is kedvelt turistacélpont még jobban áttekinthető és bejárható, a várdomb értelmezhető, később pedig kutatható legyen.

Miért ilyen fontos ez a vár? Egyrészt kultúrtörténeti és geológiai érdekesség, hiszen, a történelmi Borsod vármegye egyetlen tartós török birtokban volt vára, másrészt a kőkultúra kézenfekvő példája, továbbá remek terep a közösségi régészet megszervezéséhez. Itt találhatóak Magyarország legnagyobb kaptárkövei, gabonatárolóit a sziklába vájták. Bizonyítékot találtak rá, hogy a várat a 18. század első harmadában a Rákóczi-szabadságharcot követően szétbontották, köveiből kastélyt építettek a várhegy alatt. Társszervőként van jelen a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Közösségi Régészeti Osztálya, a helyi önkormányzat, illetve közvetve kapcsolódik a projekthez az UNESCO Globális Geopark címre is pályázó Bükki Nemzeti Park Igazgatósága is.

Kiket szólíthat meg a közösségi régészet? Diákok, kiránduló családok, amatőr fémkeresősök mind együtt töltenek 1-1 napot, vártúrán vesznek részt, előadásokat hallgatnak meg, terepmunkát végeznek, kincseket keresnek.

Mindezek hosszútávú célja kimondottan a figyelemfelhívás, a várra történő fókuszálás és természetesen lehetséges mecénások keresése, akik támogatásával a műemléki romok állagvédelme, valamint a feltárások tovább folytathatók lennének.

A várdomb takarítási munkálatai előreláthatóan idén ősszel is folytatódnak. A Herman Ottó Múzeum régészei mindenkit szeretettel várnak közösségi eseményeikre, szervezett kutatásikra, romtisztító akcióikra.

Dr. Szörényi Gábor András, Vass Levente

[1] Rácz Tibor Ákos (2019): Közösségi Régészet. Egy új kutatási eljárás születése. 149. o.

[bdpst24]

UNESCO szellemi kulturális örökség lett a csárdás tánc

UNESCO szellemi kulturális örökség lett a csárdás tánc

Az argentin tangó, a spanyol flamenco és sok más örökségelem mellé került a csárdás tánc hagyománya az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. Ezen a listán gyűjtik össze az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását. December 2-8. között a paraguay-i Asunciónban tartja éves ülésszakát az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. Az…

[apci-blog]

Kitálal a kormányfőtanácsos: akarnokság, műveletlenség és korlátlan hatalom jellemzi a rendszert

Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormánytisztviselője, hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett Lánszki Regő építészeti államtitkár ellen. A feljelentés tárgya a Mária Terézia Laktanya műemléki védettségének alacsonyabb szintre történő visszaminősítése, amely Bátonyi szerint jogszerűtlenül és a vonatkozó szakmai, jogi előírások figyelmen kívül hagyásával történt. Bátonyi állítása szerint Lánszki Regő államtitkár hivatali hatalmát visszaélésre használta fel, hogy a beruházók és hozzátartozója (aki tervezőként részt vett a projektben) számára előnyöket biztosítson. A feljelentésben az áll, hogy az épület kiemelten védett műemléki státuszának megváltoztatása célzottan arra irányult, hogy a beruházók számára lehetővé tegye az épület jelentős részének bontását és új épületek elhelyezését a területen, ami gazdaságilag kedvezőbb számukra. A feljelentés kitér arra, hogy Lánszki Regő az eljárás során figyelmen kívül hagyta a hivatalos szakmai véleményeket, amelyek a védettség fenntartását indokolták, és közvetlen nyomást gyakorolt beosztottjaira, hogy az alacsonyabb védettségi szintet támogató rendeletet készítsék el. A folyamat során a szakemberek által készített műemléki értékelés egyes elemeit az államtitkár saját kezűleg módosította, hogy azok a beruházói érdekeket szolgálják. A feljelentés szerint az ügy a hivatali visszaélés bűntettének tényállását valósítja meg, amely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Bátonyi a Központi Nyomozó Főügyészséghez nyújtotta be a feljelentést, tekintettel az ügy súlyára, a benne érintett személyek magas kormányzati pozíciójára és a lehetséges korrupciós összefüggésekre. A feljelentés hangsúlyozza, hogy az ügy nem csupán egy műemlék épület megóvásáról szól, hanem a magyar kulturális örökség védelméről, amely a társadalom közös érdeke, és amelyet az Alaptörvény is véd. Az ügy jelentős kárt okozhat a társadalom egészének, ha nem kerül sor a törvénytelen gyakorlatok megakadályozására. A feljelentés tartalma itt tekinthető meg:

[rosszulorzott]

itt lehet keresztényt keresztet üldözni

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik ikonikus jelképe, amely a város történelmi emlékezetének és kulturális örökségének fontos része. Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben készült alkotása a szabadságot és a békét szimbolizálja, és az elmúlt évtizedek során Budapest egyik legmeghatározóbb jelképévé vált. A szobor és annak környezete az UNESCO Világörökség része, ezért különösen fontos, hogy megőrizzük eredeti formájában és szellemiségében.

A jelenlegi felújítási tervek azonban súlyosan veszélyeztetik a szobor eredeti koncepcióját. A tervezett átalakítások között szerepel egy hatalmas kereszt elhelyezése a szobor talapzatán, amely nemcsak hogy nincs összhangban az alkotás eredeti szellemiségével, de teljes mértékben figyelmen kívül hagyja Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörököseinek tiltakozását is. Az alkotó jogutódjai egyértelműen ellenezték a kereszt elhelyezését, amely meggyalázná a művész eredeti szándékát és megsértené a szobor eredeti jelentését.

Továbbá, a főváros főépítésze, Erő Zoltán, sem kapott előzetes értesítést a kereszt elhelyezéséről, ami súlyos hiba és a demokratikus folyamatok megkerülését jelzi. Az ilyen horderejű döntések előtt szükséges lenne széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés, amely ebben az esetben teljes mértékben elmaradt.

Ezzel a petícióval azt akarjuk elérni, hogy ne kerüljön ez a kereszt Kisfaludi Strobl alkotásának talapzatára, és tiszteletben tartsuk az alkotását.

Miért fontos?

Miért fontos aláírni a petíciót?

Művészi integritás megőrzése: A Szabadság-szobor az eredeti alkotó szellemiségét tükrözi, és a tervezett kereszt elhelyezése súlyosan torzítaná az alkotás jelentését.

Kulturális örökség védelme: Budapest egyik legfontosabb műemlékéről van szó, amelyet nem szabad önkényesen átalakítani.

Társadalmi egyeztetés szükségessége: A közvélemény bevonása nélkül hozott döntések aláássák a demokratikus folyamatokat és a közbizalmat.

[hellovilagvlog08]

Fülöp-Szigeteki Utazás: Ázsiai Kalandok És Exotikus Élmények A Hellovilagvlog.Hu-N

A Lenyűgöző Fülöp-szigetek Varázsa és Ázsiai Kalandok

Az ázsiai utazások közül a fülöp-szigeteki utazás kalandok különleges helyet foglalnak el, hiszen a Fülöp-szigetek gazdag kulturális öröksége és exotikus szépségei minden utazót lenyűgöznek. A Hellovilagvlog.hu-n keresztül most megosztjuk élményeinket és kalandjainkat, amelyek során bejártuk ezt a csodálatos országot és átéltük Ázsia varázslatos világát.

1. Manila: A Fülöp-szigeteki Kulturális Élet Központja

Ismerkedés a Kulturális Sokszínűséggel és Élénk Városi Hangulattal

Manila, a Fülöp-szigetek fővárosa, olyan hely, ahol az utazók találkozhatnak a kulturális sokszínűséggel és élvezhetik az élénk városi hangulatot. Fedezzük fel Manila lenyűgöző látnivalóit és éljük át a város pezsgő életét.

2. Boracay: Tropikus Paradicsom és A Világhírű Tengerpartok

Tengerparti Pihenés és Vízi Kalandok

Boracay a Fülöp-szigetek egyik legismertebb tengerparti célpontja, ahol az utazók megpihenhetnek a tropikus paradicsomban és részt vehetnek különféle vízi kalandokban. Merüljünk el Boracay varázslatos tájain és éljük át a tengerparti pihenés élményét.

3. Cebu: Történelmi Város és A Kulturális Örökség Fészke

Kalandok a Történelemben és A Kulturális Élményekben

Cebu egy történelmi város a Fülöp-szigeteken, ahol az utazók részt vehetnek kalandokban a történelemben és felfedezhetik a kulturális örökséget. Ismerjük meg Cebu lenyűgöző történelmi és kulturális látnivalóit.

4. Palawan: Természeti Csodák és A Zöld Paradicsom

Felfedezés a Természeti Csodák Birodalmában

Palawan a Fülöp-szigetek egyik természeti kincse, ahol az utazók megcsodálhatják a lenyűgöző természeti csodákat és élvezhetik a zöld paradicsom szépségeit. Fedezzük fel Palawan varázslatos tájait és éljünk át kalandokat a természet szívében.

5. Fülöp-szigeteki Utazás Összefoglalása: Ázsiai Kalandok és Exotikus Élmények

Az Ázsia Varázsa és A Fülöp-szigeteki Csodák Világa

A Fülöp-szigeteki utazás során az utazók egy lenyűgöző és exotikus kalandban részesülnek, ahol átélhetik Ázsia varázslatos világát és megcsodálhatják a Fülöp-szigetek lenyűgöző természeti és kulturális látnivalóit. Hagyjuk, hogy ez az utazás örökre emlékezetessé tegye életünket és érzékszervi élményeinket a Fülöp-szigetek csodálatos világában.

[nemzetikonyvtar]

Szabadulószoba, és Vizsolyi Biblia? Kulturális Örökség Napjai a nemzeti könyvtárban

[kasgaleria]

Néma Júlia folyékony föld

objektek a vulkánok tengeréből

"meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai" – Zsoltárok könyve 18,16

Megnyitó: 2024. április 3., szerda, 18 óra Megnyitja: Vékony Délia művészettörténész, filozófus Facebook esemény

Néma Júlia képzőművész, porcelán- és kerámiatervező, a Magyar Formatervezési Díj (2003) és a Ferenczy Noémi-díj birtokosa (2013). Munkásságát a művészet, a design és a kézművesség egyedi összhangja jellemzi. A Néma Júlia Stúdió az ország egyik vezető kerámiaműhelye, egyben az első és egyetlen olyan vállalkozás hazánkban, ahol saját magas hőfokú fatüzeléses kemencében, professzionális módon készülnek műalkotások, építészeti kerámiák és használati tárgyak.

Néma Júlia művészi szemléletét lényegi Kelet-Nyugat érintkezések tapasztalatai formálták, hidakat építve a konstruktív és konkrét művészet, a távol-keleti esztétika, az európai formatervezés és a helyi fazekasság hagyományai között. Mesterei közé tartozik Fajó János festőművész és szobrász (1937–2018), valamint Frederick L. Olsen keramikusművész és kemenceépítő mester.

Műhelyének fontos pillére az az úttörő horderejű kutatás-fejlesztés, mely hazai, helyi alapanyagok feltárására és saját technológiájához igazítására irányul. Sok éve folyamatosan, országszerte gyűjt természetes forrásokat, agyagokat, földet, sziklákat, ásványokat egy fenntartható művészeti gyakorlat jegyében, egyedülálló eredményekkel. Ennek az interdiszciplináris és kultúraközi munkának a gyümölcseit mutatjuk most be a K.A.S. Galéria terében. A kiállítás a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa keretében megrendezett folyékony föld című önálló kiállítás anyagából válogat, kiegészítve új, a koncepció mentén készült darabokkal, helyspecifikus installációval.

Néma Júlia a  folyékony föld - objektek a vulkánok tengeréből című kiállításon a vulkáni tevékenység fiktív újrajátszását rögzíti tárgyainak felszínén, járatlan utakon közelítve a kerámia, mint művészeti médium eredetvidékéhez.

A vulkánok tengeréből született objektek a Balaton-felvidék tájélményéből és páratlan földtani örökségének időrétegeiből bontják ki a természetes geodiverzitás vizuális gazdagságát.

A geometrikus absztrakció jegyében, minimalista eszköztárral, tisztán formált plasztikák és táblaképek a mélyrétegekből tárják fel a természet szépségét. A Litoszféra gömbformái a Föld gravitációját képezik le, a Lencse nyugodt lejtéssel összegyűjt, középre terel és megőriz, a táblakép műfajához közelítő Tabula képei a festészet spirituális dimenzióit idézik, felületükön az átalakuló matéria festőisége nyilvánul meg, a Sztélé térbe lépteti a tabula festői effektjeit, miközben a régészet, az épített környezet kontextusába helyezi.

Vizuális gazdagságukból egy szobrászi táj áll elénk, melyben egymásba olvad az élettelen és az élő természet, összekapcsolódik a kortárs konkrét művészet, a geológiai örökség és a kerámia hagyománya.

A Néma Júlia Stúdióból kikerülő asztali edénykészletek iskolateremtő hatású gyakoroltak a tálalás módjaira a kortárs magyar gasztronómiában. Magánügyfelei mellett megbízói közé tartoznak olyan Michelin-csillagos éttermek, mint a SALT Budapest, a 42 Étterem és a Babel Budapest (2016–2020), továbbá a Laurel Budapest, a Botaniq Turai Kastély Clarisse Étterme, valamint olyan korábbi műhelyek, mint az Olimpia Vendéglő, a Fáma, a Fricska Gastropub vagy a Salon a New York Palotában.

Néma Júlia Magas hőfokon: Közelítések a fatüzes kerámiához című könyve nemcsak az első és egyetlen magyar nyelvű publikáció a témában, hanem a stúdió gyakorlatának elméleti, történeti és technikai megalapozása. Hatását jelzi, hogy a Scolar Kiadónál 2013-ban megjelent kötet néhány év alatt elfogyott.

Szobrászatot, plasztikákat, reliefeket, mindennapi használati tárgyakat, festményeket, szitanyomatokat és fotogramokat átívelő munkássága megannyi kiállításon szerepelt Amerikától Európán át Japánig. Nemzetközi konferenciák és szimpóziumok rendszeres résztvevője, publikációi rangos folyóiratokban jelentek meg. 2012-ben doktori fokozatot (DLA) szerzett, több mint évtizedes egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkezik.

A kiállítás megvalósítását az NKA, a művek létrejöttét a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 és a Művészetek Háza Veszprém Balaton EYE rezidenciaprogramja, a Magyar Művészeti Akadémia, a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark és az EU-Japan Fest Japan Committee támogatta.

Nyitvatartás: szerda-csütörtök-péntek 15 - 18 óra között, más időpontban bejelentkezéssel

A kiállítás megtekinthető: 2024. május 6-ig.

K.A.S. Galéria 1114 Budapest, Bartók Béla út 9. Tel.: +36 20 986 8601 kasgaleria@gmail.com facebook.com/kasgaleria instagram.com/kasgaleria kasgaleria.hu

[paradoxasma]

2024 CdN day17

2024 09 28 – Avilés => Soto de Luiña

Még pirkadat előtt kiértem Avilésből, úgyhogy a napfelkelte már Bastián határában ért, nem sokkal az útvonal tengerparti- és szárazföldi variánsra történő szétválása után. Én a tengerparton haladó variánst választottam, és Bastiánból már látszott is az útszakasz első nagyobb városa, Salinas.    

Bastiánból egy erdei ösvény vezetett le a parthoz.

8 óra előtt értem le Salinas strandjára, ami ekkor még szinte teljesen kihalt volt. A tenger felett a látótávolságot jelentősen lecsökkentető vastag páraréteg ült.

A strand nyugati oldalán egy tagolt félsziget nyúlt a tengerbe egy kilátóval a végén.

Bár a korai időpont miatt még hűvös volt az idő, egy előttem haladó turista mezítláb sétált a fövenyen.

A strand végén az út felvezetett a félszigetre is rányúló dombra, amit sűrűn befontak a különféle túraösvények.

A domb túloldalán terült el Arnao, egy kis bányásztelepülés, ahol 1915-ben fejeződött be a szénkitermelés, mivel a tengerszint alatti vájatokat elárasztotta a víz.

Mivel az itteni szénbányában alakították ki Asturia első függőleges aknáját, így annak felszín feletti épületeit (Castillete de la mina de Arnao) 2006-ban felvették az Asztúriai Kulturális Örökség Leltárába, és bányászati múzeumot nyitottak benne.

A múzeumhoz közel esett a strand is, ami most csak sirályokat látott vendégül.

A település túloldalán az út ismét egy dombra kapaszkodott fel, ahonnan visszatekintve a partvonal több tengerbe nyúló félszigetét is látni lehetett.

Az útvonal ezt követően Santa María del Mar felé vezetett tovább. A két település közötti domb tetejéről pompás kilátás nyílt a sziklás partszakaszra, illetve a település strandjára is.

Mivel ettől a ponttól kezdve az útvonal tengerparti variánsa a partvonal tagoltsága miatt jelentősen hosszabb volt, mint a parttól távolabb futó, így délnek fordulva Naveces felé indultam, hogy Santiago del Monte-ban áttérjek a rövidebb, szárazföldi variánsra. Onnan El Castillu felé mentem tovább, ahol a két variáns egyesült, és egy La Mandalenában tett kitérő után Muros de Nalón városába vezetett. Ezt követően egy erdei szakasz következett, ami nehéz munkagépek által is használt erdészeti utakon keresztül vezetett. Ezen a területen igencsak csapadékos lehetett az időjárás a megelőző napokban, legalábbis a keréknyomokban összegyűlt vízmennyiségből erre lehetett következtetni.

Az erdei út El Pito településhez vezetett, ahol egy helyi gazdag család (Selgas) a XIX. században egy reneszánsz stílusú kerttel körülölelt palotát (Palacio la Quinta de Selgas) építtetett magának.

El Pito után ismét erdei útszakasz következett, de ez szerencsére már kevésbé volt saras.

Délután 5 körül értem be Soto de Luiña albergue-jébe, ahol meglepetésemre nem találtam gondnokot, csak egy információs táblát, ami arról tájékoztatott, hogy az ágyak érkezési sorrendben szabadon elfoglalhatók, és a gondnok majd csak este hét után fog megérkezni, hogy beszedje a pénzt az éjjeli szállásért, illetve, hogy lepecsételje a credential-okat. Az albergue épülete kívülről picit viharvert volt, de ezt bőségesen kompenzálta a nagyméretű kert, ahol étkezési lehetőséget biztosító asztalok, továbbá ruhaszárításhoz használható szárítókötelek is voltak.

[kontener247]

Moldvai Csángók-Kultúra és Hagyomány a Kelet-Kárpátok Alján

Moldva, Románia északkeleti részén, gazdag kulturális és etnikai sokféleséggel büszkélkedhet. Ezen belül is különleges csoportot alkotnak a Moldvai Csángók, akiknek történelme és kultúrája szorosan kapcsolódik a keleti kereszténységhez és a hagyományos életmódhoz. Ismerjük meg közelebbről ezt a különleges közösséget!

Etnikai és Kulturális Háttér

A Moldvai Csángók olyan etnikai csoportot alkotnak, amely a magyarokhoz és a csángókhoz tartoznak, de kultúrájuk és nyelvjárásuk különlegesek és egyediek. A területen való évszázados letelepedésük során a Moldvai Csángók megtartották hagyományaikat és nyelvjárásukat, amelyek mélyen gyökereznek a keleti kereszténységben és a hagyományos paraszti életmódban.

Nyelv és Vallás

A Moldvai Csángók nyelvjárása jelentősen különbözik a környező román nyelvtől, és számos magyar nyelvi elemet tartalmaz. A hagyományos nyelvhasználat mellett a Moldvai Csángók általában ortodox keresztények, és vallásukban is megőrzik a hagyományos elemeket és szertartásokat.

Hagyományos Életmód és Szokások

A Moldvai Csángók hagyományos életmódja és szokásai tükrözik az évszázados falusi életet és a paraszti kultúrát. Gazdálkodásuk és életvitelük szorosan kapcsolódik a természethez és az évszakokhoz, és hagyományos mesterségeket, mint például a fonás vagy a szőtteskészítés, is ápolnak.

Kulturális Örökség és Megőrzés

A Moldvai Csángók kulturális öröksége és hagyományai kiemelkedő fontosságúak nemcsak a helyi közösség, hanem Románia és a régió számára is. Az utóbbi években egyre több erőfeszítés történt annak érdekében, hogy megőrizzék és támogassák ezt a különleges kulturális és etnikai közösséget, beleértve a nyelvjárás és hagyományok oktatását az iskolákban és az értékesítését a turizmusban.

Történelmi Háttér és Kulturális Örökség

A moldvai csángók története és identitása szorosan kapcsolódik a régió történelmi és kulturális kontextusához. A moldvai csángók történelmi gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza, és szoros kapcsolatban állnak a keleti kereszténység hagyományaival. A területen évszázadokon át való kulturális és etnikai sokszínűség jellemzi a moldvai csángók életét, amelynek része a román, magyar, szláv és más etnikai csoportok közötti kölcsönhatás.

Hagyományőrzés és Kulturális Fenntarthatóság

A moldvai csángók számára a hagyományőrzés és a kulturális fenntarthatóság kiemelt fontosságú. A közösségek sokféle kezdeményezést és programot hoznak létre annak érdekében, hogy megőrizzék és továbbítsák hagyományaikat és nyelvjárásukat a következő generációk számára. Kulturális fesztiválok, rendezvények, nyelvi oktatás és kézműves foglalkozások révén a moldvai csángók aktívan részt vesznek identitásuk és kulturális örökségük megőrzésében és megerősítésében.

Kihívások és Kilátások

A moldvai csángók számára számos kihívás és lehetőség áll fenn az identitásuk és kulturális fenntarthatóságuk szempontjából. Az egyre modernizálódó világban az ősi hagyományok és életmódok megőrzése és átadása kulcsfontosságú a csángó közösségek jövője szempontjából. Ugyanakkor az etnikai és kulturális pluralizmus Romániában lehetőséget kínál arra, hogy a moldvai csángók továbbra is gazdagítani tudják az ország kulturális és társadalmi sokféleségét.

Gazdasági és Infrastrukturális Fejlesztés

A moldvai csángók régiója számos gazdasági és infrastrukturális kihívással néz szembe, amelyek hatással vannak az életminőségre és a közösségi fejlődésre. A munkanélküliség és a gazdasági elmaradottság néhány közösségben jelentős probléma, és különféle gazdasági fejlesztési projektekre van szükség a régió felvirágoztatásához és a munkahelyteremtéshez.

Az infrastrukturális fejlesztések, mint például az utak, a közlekedési hálózat és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása is kulcsfontosságú a moldvai csángók régióinak fejlődése és gazdasági fellendülése szempontjából.

Az Oktatás és a Nyelvhasználat Fontossága

Az oktatás és a nyelvhasználat kulcsfontosságú tényezők a moldvai csángók kulturális és nyelvi örökségének megőrzésében és fejlesztésében. Az oktatási intézményekben történő anyanyelvi oktatás és a hagyományos kulturális tananyagok bevezetése segít az új generációkban a moldvai csángók nyelvének és kulturális gyökereinek megtartásában és ápolásában.

Emellett fontos, hogy a moldvai csángók kulturális és nyelvi identitása tiszteletben legyen a romániai társadalom egészében, és hogy a kulturális sokszínűség és kulturális örökség védelme intézkedések révén támogatást és elismerést kapjon a kormány és a társadalom részéről.

A moldvai csángók kulturális és etnikai csoportként jelentős kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe a jövőben. Az identitásuk és kulturális örökségük megőrzése és fejlesztése kulcsfontosságú a közösség fennmaradása és jövőbeli fejlődése szempontjából. Az oktatás, a gazdasági fejlesztés, a kulturális megújulás és a nemzetközi kapcsolatok kritikus szerepet játszanak abban, hogy a moldvai csángók továbbra is gazdagíthassák Románia kulturális és etnikai sokszínűségét, és megerősíthessék identitásukat és közösségi öntudatukat.

[telavivdelhi2]

Transtelex: Sajtóértesülések szerint „visszautasíthatatlan” ajánlatot kapott a kolozsvári New York Szálló tulajdonosa, a szálak a Manevihez vezetnek

Műemlékmentés vagy pénzmosás?

A Continental Szállóra érkezett ajánlat kapcsán a román sajtó egyébként arra is emlékeztet, hogy az erdélyi történelmi műemlék épületek (és nemcsak) megvásárlása esetében, bár hivatalosan a magyar kulturális örökség védelméről beszélnek, valójában olyan pénzmosási konstrukciókról van szó, amelyek révén különböző magyarországi és romániai cégek jutnak elképesztő illegális nyereséghez.

A Media9 által leírt mechanizmus szerint a beazonosított eladó műemléképületért egy román cég emelt árat kínál, néha az ajánlat több mint 100 százalékkal meghaladja a kért összeget. A megvásárolt ingatlan nem marad sokáig a cég tulajdonában, néhány nap múlva az eladja az épületet a Manevi Zrt.-nek ismét túlárazva. Azonban a Manevi Zrt. nem a magyar államé, azt ugyanis a Fidesz kiszervezte egy alapítványba. A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány alapító okirata 2021 februári, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság, erről az átrendezésről többek között részletesen beszámolt a magyarországi Átlátszó is.

Ami az erdélyi ingatlanvásárlásokat illeti, korai figyelmeztető jele annak, hogy a pénzt valójában nem a magyar kulturális örökség felelevenítésére szánják az volt, hogy az 5,7 millió euróért megvásárolt szatmárnémeti Pannónia Szállóval mi sem történt az évek során. Öt évvel a vásárlás után ugyanolyan romos állapotban van, semmit sem tettek a szálloda rehabilitációjáért és a gazdasági/turisztikai körforgásba való bekapcsolásáért. További riasztó jel, hogy bár a Manevinek van egy romániai leányvállalata (Manevi Pro Transilvania SRL), amely mintegy két éve közvetlenül vásárol magyar érdekeltségű történelmi épületeket, a Manevi Zrt. továbbra is közvetítőt vesz igénybe. Itt jön a képbe egy kolozsvári cég, a Micro Vision Consult Kft. A két évvel ezelőtt alapított, homályos hátterű cégnek mindössze három alkalmazottja van, az ügyvezetőt Sebastian Feketének hívják, és ő grundolta össze a zsibói Wesselényi-kastély, a segesvári Alte Post vendégház és a székelyföldi szállodák, aradi ingatlanok átjátszását a Manevinek.

De lássunk néhány példát az összegekre: 2021 decemberében egy 3 millió euróra értékelt műemlék épületet Temesváron a Manevi Pro Transilvania 7 millió euróért vásárolt meg, de az anyavállalattól kapott összeg erre a vásárlásra 8 millió euró volt.

A Micro Vision Consult Kft. révén megvették az aradi Ardealul szállodát. A kolozsvári cég 2021 decemberében 3,5 millió euróért túlárazottan vásárolta meg, aztán a Manevi Zrt. 4,2 millió euróért vette át a közvetítőtől.

A Micro Vision Consult révén a Manevi Zrt. 15 millió euróért vett át két olyan székelyföldi szállodát, amelyek nem tartoznak a műemlék kategóriába. Ezek az épületek a Tușnad Rt. tulajdonában voltak, a cég 2021-ben közel 2 millió eurós veszteséget és 12 000 eurós nyereséget könyvelt el. A Micro Vision Consult által felajánlott vételár 10 millió euró volt, miközben a Tușnad Rt. Eredetileg abban reménykedett, hogy 5 millió euróért el tudja adni mindkét ingatlanját. A Manevi Zrt. azonban 15 millió eurót biztosított a közvetítőnek. Az ilyen mértékű árnövekedés indokolatlansága annyira nyilvánvaló, hogy még a romániai jogászai is figyelmeztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium döntéshozóit, hogy a román hatóságok vizsgálatát kockáztatják tőzsdei manipuláció miatt. Az eredmény? Romániai ügyvédi irodát váltott a Manevi Zrt.

Ezek lopnak, bzmeg

[videkma]

A karcagi fátyolüveg készítés felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára

Felvette az üvegművességet az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára szerdán az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága a botswanai Kasane-ben zajló ülésszakán. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény magyarországi szakmai koordinátora, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleménye szerint A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli…

[bdpst24]

Az Európai Színházi Unió tagja lett a Miskolci Nemzeti Színház

Az Európai Színházi Unió tagja lett a Miskolci Nemzeti Színház

Európa legrégebbi és legfontosabb színházi szövetségének lett tagja a Miskolci Nemzeti Színház. A legjelentősebb európai színházakat magába tömörítő unió célja a nemzetközi kapcsolatok építése, az európai kulturális örökség megőrzése és továbbörökítése. Az Európai Színházi Unióban jelenleg a miskolci az egyetlen magyarországi színház, olyanok mellett, mint például a Római Nemzeti Színház, az…