#közösségirégészet

[homregeszet]

Cserépvár

Cserépvár a Herman Ottó Múzeum régészeinek többet jelent egy korábban feltárt területnél. A közösségi régészet megvalósulásának lehetőségét látják benne.

Nagy S. József grafikája a várról

A különféle régészetei tevékenységek – mint a kutatás, a feltárás, a lelőhelyfelderítés – iránt érdeklődők az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhattak a közösségi régészet kifejezéssel. Ez az új szemléletmód paradigmaváltó gondolat, hiszen a közösségi régészet a kulturális örökség megismerése és megmentése céljából a civil szféra és a régész szakma képviselői által közösen végzett kutatói tevékenység.[1] Nulladik lépése a közösségteremtés, hiszen közösség nélkül nincs közösségi régészet. Ehhez be kell csatornázni, illetve közös nevezőre kell hozni a lelkes, kíváncsi civileket és a régész szakmát.

2004-2009 között Dr. Szörényi Gábor András ásatásvezetése alatt feltárást végeztek a várban. Kisebb falkonzerválási, állagmegóvási munkálatok el is kezdődtek a feltárást követően, azonban a karbantartás financiális okokból nem tudott folytatódni.

Hosszú szünet után a vár jelenkori történetének fonalát újra kézbe vették, de immár kifejezetten a közösségek bevonása céljával. A vár törököktől való visszafoglalásának 335. évfordulójához közeli hétvégén 2022 októberében a HOM régészei ostromnappal emlékeztek meg Cserépvár több évszázados múltjára. Az egész napos ostromnapi programban volt előadás az erősség történetéről, "bőröndkiállítás" a feltárások leleteiből és vezetett séta a föld alatt és a föld felett.

A cserépvári közösségépítés 2023 tavaszán folytatódott. Idén április 1-re tavaszköszöntő közösségi régészeti napot hirdettek meg a HOM munkatársai. A műszeres lelőhelyfelderítési napon mintegy 20-25 civil dolgozott a régészekkel. A szakvezetéssel kísért nap eredményes volt, hiszen itt még sosem volt ilyen jellegű kutatás. Pénzérmék, kőfejtő vasékek, valamint számos korhatározó lelet került elő a területről.

Április 15-én újra az önkéntesek segítségét kérték, és a rossz időjárás előrejelzés ellenére is 20-25 lelkes önkéntes vett részt a vártisztító programon. Elkezdték kitisztítani a várdombot a sűrű aljnövényzettől, hogy az egyébként is kedvelt turistacélpont még jobban áttekinthető és bejárható, a várdomb értelmezhető, később pedig kutatható legyen.

Miért ilyen fontos ez a vár? Egyrészt kultúrtörténeti és geológiai érdekesség, hiszen, a történelmi Borsod vármegye egyetlen tartós török birtokban volt vára, másrészt a kőkultúra kézenfekvő példája, továbbá remek terep a közösségi régészet megszervezéséhez. Itt találhatóak Magyarország legnagyobb kaptárkövei, gabonatárolóit a sziklába vájták. Bizonyítékot találtak rá, hogy a várat a 18. század első harmadában a Rákóczi-szabadságharcot követően szétbontották, köveiből kastélyt építettek a várhegy alatt. Társszervőként van jelen a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének Közösségi Régészeti Osztálya, a helyi önkormányzat, illetve közvetve kapcsolódik a projekthez az UNESCO Globális Geopark címre is pályázó Bükki Nemzeti Park Igazgatósága is.

Kiket szólíthat meg a közösségi régészet? Diákok, kiránduló családok, amatőr fémkeresősök mind együtt töltenek 1-1 napot, vártúrán vesznek részt, előadásokat hallgatnak meg, terepmunkát végeznek, kincseket keresnek.

Mindezek hosszútávú célja kimondottan a figyelemfelhívás, a várra történő fókuszálás és természetesen lehetséges mecénások keresése, akik támogatásával a műemléki romok állagvédelme, valamint a feltárások tovább folytathatók lennének.

A várdomb takarítási munkálatai előreláthatóan idén ősszel is folytatódnak. A Herman Ottó Múzeum régészei mindenkit szeretettel várnak közösségi eseményeikre, szervezett kutatásikra, romtisztító akcióikra.

Dr. Szörényi Gábor András, Vass Levente

[1] Rácz Tibor Ákos (2019): Közösségi Régészet. Egy új kutatási eljárás születése. 149. o.

[homregeszet]

Archaeo moodboard-🎨 A RÉGÉSZET SZÍNEI: PATINAZÖLD

A patina a rézből és annak ötvözeteiből készült tárgyakon képződik. Színe jellegzetes zöld, mely enyhén kékbe hajló. A patina árnyalatbeli különbségeit számos tényező befolyásolja, az ötvözet százalékos arányaiban való eltéréseitől, a talaj savasságáig.

Szakavatott szemmel bármilyen műszer nélkül is megállapítható, hogy a tárgy milyen típusú közegből, erdőből vagy szántóföldről került-e elő. Eltérő patinaképződést mutatnak azok a tárgyak is, amik nem földből, hanem sziklahasadékokból vagy barlangból kerülnek elő.

A tárgyak patinájának műszeres vizsgálata már önmagában is számos érdekes adattal szolgál.

Múzeumlátogatás során szembesülhetünk azzal, hogy egyes réz vagy bronz tárgyakat patina borít, még mások "eredeti állapotra" vannak feltisztítva. Ez a restaurálási módok változó szokásait tükrözi. Kertész Gabriella Nikoletta Montázs: Kertész Gabriella A képeket válogatták: Csengeri Piroska, Fábián Sára, Horváth Antónia, Kertész Gabriella, Kovács Niki 

[homregeszet]

Archaeo moodboard-🎨 A RÉGÉSZET SZÍNEI: ROZSDABARNA

A rozsdabarna nem csak az őszi erdő színe. A régészetben, különösen fémkereső műszeres kutatások során számtalan rozsdás vastárgy kerül felszínre az egészen apró szegektől, a nagyméretű szekérvasakig.

Egy-egy kutatási napon akár több, mint száz lelet is felgyűjtésre kerülhet. Ilyenkor minden egyes darab megtalálásának helyét GPS műszerrel rögzítjük, a tárgyakat leletkísérővel látjuk el, amely minden fontos adatot tartalmaz a későbbi azonosításhoz, feldolgozáshoz.

A vastárgyakat az elsődleges tisztítást követően vákuum fóliázzuk a restaurálásig, így megakadályozva azok állapotának romlását. Kertész Gabriella Nikoletta

Folytatása következik! Montázs: Kertész Gabriella A képeket válogatták: Csengeri Piroska, Fábián Sára, Horváth Antónia, Kertész Gabriella, Kovács Niki 

[homregeszet]

Ez a péntek este 9 azonban más volt… - Közösségi Régészeti Oktatási Program: neolitikum, rézkor

Bármelyik átlagos péntek este 9 óra.

Az ember legszívesebben már a kanapén elnyúlva kapcsolgatná a tévét vagy keresgélne a Netflixen egy jó kis sorozat után, esetleg ő nevetne a végén az újabb kör társasjátéknak.

2022. február 18. – péntek este 9 azonban más volt…

Ekkor íródott meg ez a rendkívül pozitív vélemény arról az anyagismerettel egybekötött Közösségi régészeti előadásról, amit Csengeri Piroska és Hajdu Melinda kolléganőkkel együtt tartottunk. A program során lelőhely diagnosztikáról és főként Borsod-Abaúj-Zemplén megye és ÉK-Magyarország területét érintő újkőkori és rézkori vívmányokról esett szó.  

Nőiesen megvallom, nemcsak a kedves véleményező, de mi is sokat tanultunk az előadásból.

Látva a picit megszeppent arcokat, ahogy az eredeti tárgyak és egy kicsikét több mint 5 ezer éves rézcsákányt kézbe véve annak közel két kilós súlyát érezve, azonnal tudtuk, hogy a jövőben is igyekszünk majd minél több eredeti tárgyat felvonultatni az ilyen alkalmakon.

Rendkívül széles spektrumon mozgott az érdeklődési kör – volt, aki a 7500-6500 éves Spondylus ékszerek, míg más a pattintott és csiszolt kőeszközök után érdeklődött.

Előző este a várakozás és a szereplés miatti idegességtől nem tudtam aludni, aznap pedig azért, mert bár fizikálisan nagyon fáradt voltam, az agyamban még lázasan dolgoztak a lassan lecsengő adrenalinlöket maradványai.

Boldogsággal töltött el a tudat, hogy bár kis létszámú csoport gyűlt össze az előadásra, de rendkívül pozitív fogadtatásban volt részünk. Álmodni nem mertük volna, hogy ilyen aktívak, érdeklődők lesznek – a kérdéseik pedig teljesen helytállók és sok esetben még számunkra is jócskán elgondolkodtatók voltak.

Hétfőn reggel mosolyogva olvastuk át a program után írt értékeléseket, és mindannyian úgy éreztük, hogy megérte!

Köszönjük annak a 9 főnek, aki ilyen kitartóan végig hallgatta az előadásokat és reméljük nekik is legalább olyan jó élmény volt ez, mint nekünk!

S akik ebből most kimaradtak, se csüggedjenek – a közeljövőben várhatóan újabb előadásokkal jelentkezünk!

Ahhoz, hogy ezekről már ne maradjanak le, érdemes követni a fb oldalunkat 😉

Kovács Niki

Galéria (gif):

Fotók: Balogh Marcell