#kolumbia

[yeowninefive]

Thursday Night Thumpin'

"You're gonna have to stay on beat a lot better than that if you wanna hang with me."

[otthonzulles]

akkor maximalizálod a hasznod, ha a banán mellett a kokaint is rendszeresen fogyasztod!!!

[witekspicsbanknotes]

COLOMBIA - design of new banknotes.

[kittaroundtheworld]

Me gusta Mongui

Nálam az első heti kedvenc Monguí városkája és környéke lett. Pedig nagyon hezitáltunk az útiterv összerakásakor, hogy ha innen nem megyünk tovább északra, megéri-e feljönni idáig egy bizonytalanul látogatható páramo miatt. Hát, a legjobb döntés volt. Páramo élmény is volt, és Monguí városkája teljesen belopta a szívünkbe magát.

Villa de Leyvából átkisbuszoztunk Tunja városába, ahol egy olyan modern buszpályaudvar van, hogy Ferihegy elbújhat mögötte. Sokat nem volt időnk csodálni, mert kiderült, hogy kb. 5 perc múlva már indul is direkt busz Sogamoso városába, így fel is pattantunk a kényelmes Libertadores buszra, és csodálatos hegyek között tovább buszoztunk.

Ennek az utazásnak legalább akkora része a buszon töltött idő és az onnan látottak, mint amikor megállunk valahol. Leírhatatlan helyeken kanyargunk a buszokkal, hegyek hegyek hátán, zöld minden, annyiféle fa, amit el sem tudtunk képzelni, legelők, tehenek, fincák, városok, kisebbek, nagyobbak, szebbek, lepukkantabbak. Eddig az utak semmivel nem voltak rosszabbak, mint otthon, sőt. Buszból jól fotózni lehetetlen, így kedves olvasó, el kell jönnöd Kolumbiába ezt átélni. :)

(Kisszínes: eme bejegyzés írója ekkor rájön, hogy ha a busz elkezd lefelé robogni egy szerpentines úton, akkor az megöli az ihletet és hányingert képez…)

Szóval Sogamosóba is eljutottunk, ahonnan már csak karnyújtásra van Monguí, és információink szerint fél óránként mennek oda kis buszok. A buszpályaudvaron rutinosan keressük a „Monguí” feliratot, majd kérdezősködni kezdünk, és egyre nagyobb a káosz a fejünkben, honnan is megy a busz. Egyik boltos mutatja ezen a végén az állomásnak, aztán egy önként segítő faszi valami piros buszról magyaráz, de nem értem, honnan indul. Végül egy kedves spanyolhonból elszármazott úriember segít, és vezet minket ablakoktól ablakokig, míg valami valós infót nem adnak. Mindenki összevissza mutogat, kalauzol minket, de aztán letáborozunk a 16-os parkolóhely mellett. Megjelenik még két hátizsákos, így picit biztosabbak leszünk. Aztán sokáig nem jön busz, de annál több piros kisbusz hagyja el a pályaudvart. Végül jön a 16-oshoz is egy piros, és hirtelen a váróból egy kis tömeg szalad ki – mindenki Monguíba tart. Kiderül, a busznak nincs csomagtere, így kisebb káosz alakul ki, hova tegyük a nagynak tűnő csomagunkat. A busz csurig indul el, és még útközben felveszünk pár embert. Valószínűleg már fáradt vagyok ehhez a mókához, de aztán lenyugtat a csodás táj, ami felé araszolunk. Megjöttünk.

(Valójában tényleg félóránként jönnek, itt valószínűleg kimaradt egy busz, és volt pár plusz véletlen elem.)

Egy hospedajéban alszunk, ami egy étterem és egy pár szobás kis vendégház. Teljes kapacitással megy éppen az étterem – kb. mint nálunk ballagási ebédnél: nagyszülők, szülők, nagynénik, gyerekek ebédelgetnek éppen több asztalnál is. Így a check-in kicsit kaotikus. Kapunk egy pici, de csodás kilátású szobát, aztán fél óra múlva kiderül, hogy a mi szobánk egy szinttel lentebb van – nagyobb, saját fürdős, ellenben ablaka az étterem teraszára néz. De jó ez így. Átköltözünk, de már közben rendeltünk kaját: nagyon finom pisztrángot ajícalo módon. Dugig esszük magunkat. 4 óra, és ma csak annyi dolgunk van, hogy csavarogjunk a faluban és beszerezzünk valamit a holnapi délelőtti túrához. Meglepően napos időt hoztunk ide is. A kisváros másodperceken belül belopja magát a szívünkbe: régi házak kapaszkodnak a hegyoldalba, a karácsonyi díszítés itt is teljes üzemmódban. Hatalmas templom a főtéren, és rengeteg kolumbiai cseveg minden bolt, kávézó, kocsma előtt. Itt se a kávézók, se az éttermek nem annyira kipolírozottak, mint Villa de Leyvában, ellenben jobb a hangulatuk. Szerzünk két kávét, és egy spanyolt jobban beszélő pár mellett ücsörgünk egy padon az arepa sütő mellett. Fel-alá mászkálunk, szerzünk arepát másnapra, és lassan vége a napnak. Másnap korán kelés, irány a páramo.

A túránk célja látni valamit a Monguí és Mongua falvak között elterülő Oceta Páramóból. Ez több kihívást is jelent. Monguíból volt egy klasszikus túraútvonal (kb. 4 óra fel, majd vissza), de ez most le van zárva – elvileg egy egyelőre nem feloldott ellentét miatt. Valami kormányzat által kijelölt szerv felel mindenért, ami páramo, azaz 3000 méter felett van. Ők egyszerre szabályoznak, környezetvédelmi szempontokat emlegetve, hiszen ez a páramo rész egy kiemelt jelentőségű víztározó ökoszisztémája a környezetnek. Így például, ha művelni kezdik ezt a részt, az nem tesz jót. A turizmussal kapcsolatos álláspontjuk is zavaros, de mindenképpen szabályozandó.

A másik oldal a helyi földtulajdonos, akié a páramo, és azt mondja, hogy „ne szóljatok bele, mit csinálok a földemen,” majd jól lezárja a földjét, amin keresztül megy a túra. Vagy valami ilyesmi a balhé. Szóval Monguí felől elvileg nincs túra, de Mongua városkájából van megoldás – persze guide-dal.

Felvesz minket Henry a főtéren, és felautózunk kb. 600 méter szintet és jó pár tíz kilométert. Közben azt is megtudjuk, hogy itt a hegyek tele vannak vasérccel, és hát nem EU-konform módon bányászgatják ki. Konkrétan, ahogy araszolunk fel a hegyen, végig bányajárat-bejáratok vannak összeeszkábált ajtókkal, és állítólag több kilométeres járatokkal. A balesetek rendszeresek. Közben látjuk a helyi, pici, pár tehenes farmokról a tejet begyűjtő teherautót is.

Elsőként érünk a parkolóba – Laguna Negra a kiindulópont –, innen túrázunk fel egy hegyre, kb. 3750 méterre, ahonnan látjuk (vagy nem látjuk) a páramo völgyét. Mondanom sem kell, ahhoz, hogy vízkészlet legyen, kell sok víz, avagy itt az időjárás totál ad hoc. Mi is okés időben indulunk. Szép lassan megyünk az elején, sokat mesél Henry a növényzetről, a lagúnáról, a környékről. Minden izzik a zöldtől a tó környékén, a moha kb. mint egy vastag ágyszivacs. A lagúna sarkában van egy kis vízesés, de most nincs benne sok víz – szabadkozik Henry, mert kevés a csapadék.

A lagúna fölött elkezdünk felfelé kaptatni, és már mindkét oldalon különböző frajileónok vesznek körbe. Ez a különleges növény az egyik fő víztározója a rendszernek: kb. 1 cm-t nő egy év alatt, és több száz évig él. A levelein keresztül minden nedvességet megfog, és a szárában van egy jó 10 cm átmérőjű cső, amin keresztül tartja és szép lassan adja lefelé a folyóknak. Varázslatos a táj, és aztán az eső is megérkezik csendben. Magunkra húzzuk az esőkabátot és hátizsákvédőt, és így megyünk tovább kb. a túra végéig.

Feljutunk a végpontunkra, ahol jobbra és balra a hegyoldal frajilénnal borított szépségeit kellene látnunk, de a felhők meghozták a döntést: ma nincs fotózás, csak ködös képeket lehet készíteni.

Lefelé Henry hatalmas tempót diktál, közben látjuk a még csak felfelé tartó más túrázókat. A kocsiban párolgunk hazáig, lassan olvadó jégünkkel (jégsztyu a hátizsákban volt). A szálláson másfél órát a nagy takarók alatt melegedünk, aztán újra irány a falu. Kiderül, egész hétvégén háromkirályok fesztivál lesz koncertekkel meg mindennel, így délutántól mérhetetlen mennyiségű sor érkezik, de a falu utcáin nem érzed a tömeget. Iszunk egy sört két empanadával, és sasoljuk az utcamozit.

[eksopolitiikka]

Tumma lautanen Kolumbiassa

Tumma lautanen Kolumbiassa

Havaintopäivämäärä: tammikuu  2024 Havaintopaikka: Medellin, Kolumbia

Kolumbian Medellinin taivaalla nähtiin tumma levy. Kohde sai ihmiset ajamaan autot tienposkeeen, ottamaan kamerat esiin ja kuvaamaan tätä omituista mustaa alusta taivaalla.

Tämä ei ole ensimmäinen kerta kun Medellinissä nähdään UFOja. Tämä sama UFO on nähty ainakin kolmeen otteeseen. Medellin on jotenkin erikoinen paikka. Uskon, että kaupungin alla on avaruusolentojen tukikohta 5km syvyydessä.

Scott C. Waring

Dark Sphere UAP Over Medellin, Colombia this week. UFO Sighting News. It's following the power lines to collect data. 👽👀🛸 pic.twitter.com/PTkLgr6Y4b

— UFO Sightings Daily (Website) (@UFOSightings101) January 11, 2024

  Artikkelin julkaissut UFO Sightings Daily

http://eksopolitiikka.fi/ufot/tumma-lautanen-kolumbiassa/?utm_source=TR&utm_medium=eksopolitiikka.tumblr.com&utm_campaign=SNAP%2Bfrom%2B_%7C+Eksopolitiikka.fi+%7C_

[smallmigtalk]

Kolumbia

Zachęcam do odsłuchania podcastu, w którym poznacie historię Kolumbijki- Anlly, która przez kilka lat mieszkała w Polsce, z determinacją ucząc się języka polskiego. Dołącz i odkryj jej niezwykle ciekawą opowieść! Link do przepisu: https://migfood.tumblr.com/post/760407926040133632/patac%C3%B3n-pisao Informujemy, że piosenka wykorzystana w podcaście została użyta wyłącznie w celach edukacyjnych, zgodnie z obowiązującą ustawą o prawach autorskich (zgodnie z art. 29 Dz. U. z 2019 r. poz. 1231).

-----

Transcription of audio in English is available here: https://docs.google.com/document/d/1CAp-EbBeWdgH7X08MEVCCnf1SJ3VEqu-mXP0GoDxtyI/edit?usp=sharing

[godiswithus-isaiah41-10]

Cud Eucharystyczny

Piękna obecność naszego Pana w Eucharystii 🤍. Ten cud prawdziwie ukazuje to, że tkanka serca Jezusa w stanie agonii jest obecna w Hostii. Nie tylko w jednej, lecz w każdej bez wyjątku. Także w tych, które możemy przyjmować do swych serc każdego dnia. Dziękujmy Panu za to, że umacnia w nas wiarę w Swoją obecność w Eucharystii oraz za to, że towarzyszy nam po wszystkie dni, aż do skończenia świata 🥰✝️. Bądź Pochwalony, Panie

https://pch24.pl/cud-eucharystyczny-w-bogocie-w-kolumbii-najswietszy-sakrament-pulsowal-jak-serce-zobacz-video/

[jeintalu]

"Seda nimetatakse genotsiidiks, nad [Iisrael] teevad seda selleks, et eemaldada Palestiina rahvas Gazast ja võtta see üle."

"Riigipea, kes seda genotsiidi teostab, on inimsusevastane kurjategija."

- Petro, Kolumbia president

[koszulkimall]

James Rodríguez prowadzi Kolumbię do nowej chwały

Tego lata James Rodríguez, nosząc Koszulka piłkarska Kolumbia z numerem 10, zapoczątkował nowy szczyt w swojej karierze. W czerwcu osiągnął kamień milowy 100 występów w reprezentacji narodowej w meczu towarzyskim. W lipcu pomógł Kolumbii zdobyć drugie miejsce w Copa America i zdobył tytuł najlepszego zawodnika i króla asyst. W sierpniu James Rodríguez pozbył się bezrobocia i dołączył do Rayo Vallecano jako wolny agent, wracając do znanej La Liga. Jednak wszystkie te wspaniałe chwile się nie skończyły. We wrześniu w eliminacjach do Mistrzostw Świata James Rodríguez strzelił gola Argentynie, pomagając Kolumbii w zemście za porażkę w Copa America i bijąc rekord Argentyny wynoszący 12 kolejnych meczów bez porażki. Po meczu powiedział w mediach społecznościowych: „To było cudowne popołudnie”. Nawet jeśli występy klubu nie są zadowalające, James Rodríguez nadal jest niezastąpioną gwiazdą drużyny narodowej. Dane pokazują, że zdobył 29 goli i zaliczył 34 asysty w 108 meczach reprezentacji narodowej. W tegorocznym Copa America James Rodriguez pobił rekord Messiego w liczbie asyst w jednym Copa America, notując 6 asyst. W eliminacjach do Mistrzostw Świata w Ameryce Południowej jego liczba goli zrównała się z liczbą bramek Falcao, stając się najbardziej strzelcem kolumbijskiej drużyny w turnieju. Mimo że ma 33 lata, James Rodriguez nadal wspiera kolumbijską piłkę nożną swoją siłą i odpornością, udowadniając swoją wartość jako legendarnego zawodnika. Wielu fanów ma nadzieję, że James Rodriguez, który nosi koszulki piłkarskie klubowe, będzie mógł kontynuować swoją formę w reprezentacji narodowej i wnieść tak wspaniałe występy dla ludzi.

[yeowninefive]

Kommodity Kim

The bomb is a dud.

[zeroz2ro]

"Gustavo Petro elnök nem engedte leszállni az országban az Egyesült Államokból kitoloncol bevándorlókat szállító gépeket. Trump ezután 25 százalékos büntetővámokat, a párttagokat és családjukat érintő vízumkorlátozásokat és a Kolumbiából érkező emberek és áruk szigorúbb vizsgálatát jelentette be vasárnap." Élesben is elindult az Trump 2.0. Kissé csodálkoztam is, hogy csak úgy felpakolja katonai szállítógépekre az illegális bevándorlókat, a fogadóországgal ezt előtte le szokták egyeztetni hogy fogadják-e ezeket az embereket.

[witekspicsbanknotes]

Fantasy notes for collectors (currency DRAGONES) from MEDELLIN / COLUMBIA.

[ruttotohtori]

---

Jäsenmaiden olisi pitänyt toimittaa Caliin kansalliset luonnon monimuotoisuuden strategiat ja toimintaohjelmat kokouksen alkuun mennessä. Suomelta ne kuitenkin puuttuvat. Suomi ei ole joukossa yksin. Saldo ei ole vakuuttava, sillä paristasadasta jäsenmaasta vain 31 ja Euroopan unioni ovat tehneet tehtävänsä. Esimerkiksi isäntämaa Kolumbia ei ole saanut strategiapaperiaan valmiiksi.

---

Hallitusohjelman mukaan luonnon köyhtyminen on pysäytettävä vuoteen 2030 mennessä ja 2035 Suomen pitäisi olla luontopositiivinen – eli luonto elpyy ja voi paremmin kuin ennen. Luonnonsuojelulain mukaan Suomella pitäisi olla luontostrategia.

---

Luontostrategian laatiminen alkoi jo Marinin hallituksen aikana 2020. Valmista ei tullut ja se siirtyi Orpon hallituksen pöydälle.

---

Nykyhallitus karsi strategialuonnoksesta pois määrällisiä tavoitteita, mikä Luontopaneelin mukaan vesittää hallitusohjelman tavoitteet.

---

Luonto voi huonosti, ja ihmisen toimilla on kiire. Ympäristöjärjestö WWF:n uusin Living Planet -raportti kertoo, että selkärankaisten villieläinten populaatiot eli kannat ovat pienentyneet keskimäärin 73 prosenttia vuosina 1970–2020. Huonoin tilanne on Etelä-Amerikassa.

---

Joulukuisena yönä kaksi vuotta sitten Montrealissa juhlittiin, kun YK:n luontokokous oli päättynyt sopuun tavoitteista luontokadon pysäyttämiseksi maapallolla. Sopimukselle tuli uuvuttavan pitkä nimi: Kunmingin-Montrealin maailmanlaajuinen luonnon monimuotoisuuskehys.

---

Luontosopimuksen konkreettinen, kunnianhimoinen tavoite on muun muassa suojella 30 prosenttia maailman maa- ja merialueista ja ennallistaa vähintään 30 prosenttia maailman heikentyneist�� ekosysteemeistä 2030 mennessä.

---

Calin COP16-kokouksen tärkein tavoite on päättää Montrealin sovun seuraavista askelmerkeistä.

---

Calin kokouksesta on tulossa suurin koskaan järjestetty luontokokous. Neuvotteluihin ja erilaisiin sivutapahtumiin odotetaan osallistuvan noin 15 000 henkeä. Kokoukseen odotetaan useiden maiden päämiehiä ja noin sadan maan ministereitä. Suomen valtuuskuntaa johtaa ympäristö- ja ilmastoministeri Kai Mykkänen (kok.).

---

[kittaroundtheworld]

Villa de Leyva

Amíg a bogotaiak a szilveszter éjszakai fáradalmaikat aludták ki, mi reggel csendben elhagytuk a várost. Kimentünk a már említett taxi-malőrt legyőzve a Terminal Salitre nevű autóbuszállomás komplexumba, ami most csendes volt és tömegmentes. A Terminal Salitre a központi buszállomás, amely négy modulból áll: három indulási modul (északi, keleti, déli irányokra osztva) és egy érkezési. Minden irányba több versengő busztársaság kínálja útjait. Bár első jegyünket még online vettük meg, egyre inkább látszik, hogy itt az offline módszer jobban működik, hiszen van ugyan egy menetrend, de ezt normálisan nem lehet megtekinteni vagy követni. Ellenben eddig szinte mindig volt 10 percen belül csatlakozásunk bárhova. Szóval tudod, hogy adott városba melyik társaság küld buszt, odamész az ablakhoz, megveszed a jegyet, és utána megmondják, hogy melyik számú buszállásnál, milyen rendszámú buszra szállj. Eddig egész jó minőségű buszokkal utaztunk. Az első buszunk Villa de Leyva felé külön kulturális sokkot jelentett, mert valami egészen mély zenei adó szólt, ahol minden klipben egy “kis Grofó-szerű”, nem túl szép, pocakos kolumbiai muchacho énekelt, miközben nagyon kevés ruhában lévő szép kolumbiai lányok tekeregtek vagy térdeltek körülötte.

Körülbelül három órás utazás után megérkeztünk ehhez az 1500-as években alapított kis csodavároshoz.

A városka sztoriját idézem a Mirador blogból:

„1572-ben tették le a település alapkövét; nevét a Granadai alkirályság elnökéről, Andrés Díaz Venero de Leyváról kapta. Villa de Leyvának azért volt létjogosultsága, mert egy olyan völgyben fekszik, amelynek a klímája engedi a búza- és szőlőtermesztést. Ilyen helyből nem sok van Kolumbiában, ezért vonzotta a nagybirtokosokat, akik rabszolgájukká tették az őslakos muiscákat. Aztán a 17. század végén egy betegség kipusztította a búzát, Villa de Leyvát pedig elhagyták a földesurak. A régi házakat szegényebb kreol és mesztic családok kezdték lakni, akiknek nem volt pénzük modernizálni a falut, ennek köszönhetjük, hogy Villa de Leyva szinte ugyanúgy néz ki, mint a 18. században.”

(Forrás: Mirador blog)

Egy napot töltöttünk itt, szerencsére korán érkeztünk, így mienk volt az egész délután. A városban óriási volt a nyüzsgés. Kolumbiában a karácsony/újév körüli fiesta egészen január 6-ig tart, amikor a háromkirályok ünnepe is megtörténik. Kolumbiai családok sétálgattak fel-alá az utcákon, kezükben valami édességgel. A város főtere tényleg hatalmas; még ekkora tömeg sem feltűnő benne. Kicsit kószáltunk az utcákon, de igazából a város melletti tavakhoz akartunk kisétálni, mert csendre vágytunk.

A Pozos Azules nevű, 7-8 mesterséges tóból álló látványosság körülbelül 30 perces sétára van a városkától. Jó érzés volt csak menni a “hegyoldalban”, benézni a kis kertekbe, házikókba. A tavak maguk nem nagy szám, de minimális belépőért körbe lehet sétálni. Nagyon sütött a nap, így az előző nap leégett arcunkra jól jött a napvédő. Hihetetlen érzés volt január elsején izzadni a napsütésben. Körülbelül 25 fok volt, és ha befelhősödött, akkor inkább 20. Az utazásunk során minden nap más időjárást tapasztalunk.

A tavak után visszasétáltunk, és elkezdtük az utcácskák felfedezését, valamint kávézók után kutattunk. Találtunk egy nagyon szimpatikus helyet, ahol megittuk az első jugo de lulónkat, ami egy kolumbiai gyümölcs préselt leve – nagyon finom. Ettünk egy kávét, és kitaláltuk, hol együk meg az ebéd/vacsorát. Laci talált a térképen egy helyi éttermet: kockás terítők, kolumbiai családok, és isteni vaslapon sült ételek. Én pisztrángot kértem, ami itt lazacosan rózsaszín, Laci pedig az Andok lankáin boldogan legelésző marhák húsából választott.

Jólakott boldogságban folytattuk a csavargást és turistáskodást. Vettünk két sört, és leültünk az embereket nézni a főtéren, a templom előtt. Közben besötétedett, és felkapcsolódtak a karácsonyi fények, amelyek itt olyan túlzóak, hogy szinte már tetszettek. Többgenerációs családok bolyongtak együtt, és béke volt.

Másnap korán felkeltünk (köszi, jetlag!), és kimentünk egy tömegmentes sétára, fotózni. Turistás dolog, de tényleg nagyon jó hangulatú és szép ez a városka. Reggeli után összepakoltuk a csomagokat, és elindultunk Monguí felé. Három busz és két átszállás várt ránk.