#hazudnak

[egy-lany-blogja]

A bárányok

Hallgatnak nem

Mernek beszélni,

A csillagok hazudnak,

Nehéz már remélni.

A farkasok vonyítanak ,

Elkap egy rossz érzés,

a lelkek ordítanak,

Kívül rend belül vérzés.

/LÚ ÍRÁSAI

[frankyoungestein]

VESZÈLYES európai sorkatonaság ötlete

Ez az elvetemült ötlet, az európai sorkatonaságé, amivel napok óta riogatja a lakosságot Európa DNSe, látta ezt bárki bárhol érdemi forrásban?

Az Euronews*-nak van egy cikke erröl, de kb sehol senki nem emlitette ezt rajtuk kívül.

Természetesen a magyar bloghiradósok nem vették a fáradtságot, hogy ennek utána klikkeljenek, az öregasszonyok me retteghetnek, hogy a gonosz EUsok elviszik a kisunokát az orosz frontra**.

*https://www.szabadeuropa.hu/a/euronews-orban-pedro-mario-david-portugal-sajto/31618148.html

** kerülik az orosz front kifejezést, nehogy a másik oldalon annyira gondosan ápolt horthysta nosztalgia miatt ezt mintegy pozitív dolognak gondolja a jónép

[pokmajom]

Kicsit azért furcsa hely lett ez az ország

és ami a legobban szembetűnő így 9 év után hazatérve, hogy mennyire a hazugság lett a norma. A hazugsághoz való viszonyulás, nem az hogy, melepődsz, amiért pofátlanul hazudnak neked és nevetve, vagy dühösen elfordulsz, hanem hogy, azt várja el mindenki, hogy te magyarázd meg, hogy ez vagy az miért hazugság. Nem érti a beszállító, hogy miért nem válaszolok a piaci ár kétszeresét tartalmazó árajánlatára, a partner a szemembe hazudja, hogy nem kapta meg az emailem, mikor a beosztottja válaszolt is, a kolléga olyan magabiztosan állítja, hogy nincs ilyen jogszabály, hogy majdnem elhiszem, egy egész ágazat állítja, hogy ennyi az annyi, mikor a pontosan mérhető és mért adatokból látszik, hogy feleannyi. Nem tudom, hogy ez a hazugság kultusz a politikából jön -e, ahol mára már teljesen irreleváns lett a valóság és hazugsággal szemben hazugsággal érvelnek, vagy a politika lett attól ilyen, hogy az egész ország úgy rácsúszott a hazudozásra, mint valami drogra.

[hicapacity]

Állítólag feldarabolják a Kesmát; ezt ők egyelőre tagadják, viszont ők mindig, mindenben hazudnak. Annyi biztos, hogy Orbán Kötcsén beolvasott a háztáji sajtónak, és megmondta nekik, hogy szarok. Igaza van. Persze neki is könnyebb a médiát vádolni, mint belátni, hogy nincs az a Völkischer Beobachter, ami a családja ormótalan harácsolását el tudná adni.

De ettől függetlenül is szarok, ez tiszta sor. Tökéletesen alkalmatlanok arra, hogy komolyan vegye őket bárki, aki nem eleve drukker.

A Fidesz iszonyúan nem érti a soft powert. Már a koncepciót sem. Ami az övé, azt birtokolni és alázni akarja, elölről-hátulról, anyja hátán, ravatalon is. A fideszes újságírónak emiatt soha nem lehet egy maréknyi becsülete, ebből következően hitele sem. Megalázott, seggberakott emberként lép ki a színpadra, orrában karikával. Nincs semmilyen mozgásterük sem egyénként, sem szerkesztőségként.

Gyorsan igazoljuk ezt a tételt. Amikor Bese atya izgalmas kalandjai napvilágot láttak, azokról nyilván volt véleményük a fideszes skriblereknek is. De tökmindegy, mi volt az: a központi direktíva miatt totális zárlat volt érvényben öt napon át, egyetlen lap sem hozhatta le az ügyet. Még az érintett és a püspöke által megerősített szikár hírt sem. Következésképp a fideszes olvasó is kénytelen volt az ún. dollármédiából tájékozódni. És konstatálni, hogy a kedvencei: hazug rabok.

Ugyanez Borkaival, Lázárral, a sor végtelen. Tájékozódásra alkalmatlanok ezek a melléktermékek. Márpedig az egy jogos igény, még a fideszes paraszt is tudni akarja, mi van.

A soft power lényege az, hogy nincs mikromenedzselt kézi vezérlés. Vannak mindenféle arcok, akik alapvetően "velünk vannak", de egyébként sokfélék, sokféle közönséghez szólnak, más-más stílusban, ebben-abban vitatkozva, néha vehemensen ellentmondva. Ezért van saját vonzerejük, és a véleményüknek súlya van. Egy sorba kapcsolt droid prüntyögésének nincs, hiszen arról tudja még a drukker is, hogy nem szuverén álláspont, hanem kórusmű.

A költséghatékonyság magáért beszél. A közmédia egymagában felemészt 140 milliárd forintot évente, a Kesma másik 500 milliárdot nagyjából. A teljes független médiaköltségvetés ennek durván a tizede, és ebben benne vannak a bulvártartalmak és a t��k politikafüggetlen szórakoztatás. Az impakt ehhez képest: irdatlanul hatékonyabb a nem-fideszes média, forint per közönség alapon.

Persze miért pont ebben ne lennének silány kutyaütők. Elvégre ez a kormányzás része, nem egy piaci alapon működő iparág. Rabszolgahaddal nem lehet sajtót csinálni.

Na és akkor az lenne az ötlet, hogy feldarabolják, lesz értelmiségi tartalom, feje tetejéről talpára Hegelt.

Egyrészt: kikkel? Tizenöt év ment rá arra, hogy elüldözzék az utolsó gondolkodó embereket is, és tényleg csak a szellemi sírkövek maradjanak a temetőben, hol nemzet süllyed el. Meg is lett az ára. A kreativitás önmagában egy liberális műfaj. Jó tollú újságírók, ugyebár, a másik oldalon vannak. Azért, mert csak ott fértek el.

De oké, tegyük fel, hogy lombikból legyártanak ötven jótollút. Ezek attól lesznek jótollúak, hogy nem a kottát éneklik fel, hanem van egyéni hangjuk. Például rittyentenek egy vérmes publit az ukrán szabadságharcról vagy arról, hogy igazából nem lesz egy könyvtől senki sem meleg. Ki hozza le? Kinek lesz bátorsága élesíteni a cikket, amely ellentmond a pártvonalnak? Ki merészel vitát indítani?

És ha ez csodaképp megtörténik, mi következik? Megmondom. Azonnal feljelenti a tehetségtelen, kontraszelektált, korlátolt derékhad. És minél sikeresebb ez az elképzelt szuverénfideszes műhely, annál több lesz az ellensége. Azok, akik a kotta felénekléséből élnek, és pontosan tudják, hogy többre nem képesek. Mi lenne velük, ha versenyezni kéne?

Szarból próbáltok várat építeni. Olyan emberek pofáznak szuverenitásról, akik olyat még képen sem láttak. Annyit is ér. Addig örüljetek, amíg ezt akaratlanul kénytelenek vagyunk kifizetni, mert utána nektek végetek van. És lesz olyan, hogy utána - pont azért, mert szarok vagytok és azok is maradtok. Tóta W

[csacskamacskamocska]

Elmúlik-e végleg

Vannak ilyen semmi közöm hozzá „problémák” amik mégiscsak foglalkoztatnak meg inspirálnak. Egy társaságba járok egy lánnyal, nőnek kéne mondanom mert már nem huszonéves, aki együtt járt a társaságból egy pasival. A lány szerelmes volt, a pasi nem, van ilyen. Szakítottak, kicsit érzelegtek rajta, de tulajdonképpen, érdekes módon, az együttjárásról mi már csak akkor értesültünk miután szakítottak. A fiú mondta, hogy bocs, ha kicsit furán reagálnak dolgokra, de helyzet van. Pislogtam is sűrűn, hogy most mi is történik, beszéltem a faszival privátban, hogy mondja már el mi ez az egész. Innentől kezdve némileg ki volt hegyezve a figyelmem a lányra, akit jobban szántam mint a faszit. Különlegesebbnek, érdekesebbnek, műveltebbnek láttam, mint a pasast, akinek ez a fantasztikus lány nem volt elég jó. Mindkettőjüknek van már párja, a pasasnak már gyereke is. A pasi felesége kedves, jópofa, tényleg szuper, kedvelem, de nem tudom azt mondani, hogy jobb mint a másik lány. Más. Mindketten eljönnek, sőt mindhárman, a viszonyok tiszták, beszélnek egymással, soha meg nem mondanád, hogy bármi közük volt egymáshoz. Nem is érdekel senkit, csak engem. Gőzöm nincs miért van bennem az, hogy én nem hiszem el, hogy egy szerelem elmúlik attól, hogy azt mondják, hogy vége a kapcsolatnak. Onnantól majd nem látja annak aminek előtte? Ha ott van, nem találja vonzónak? Amikért rajongott az nyomtalanul eltűnt? A fájdalom, hogy ő nem kellett, túlléptek rajta az lényegtelen dologgá válik? A másik teljesen idegenné? Ez a kapcsolat nem kiürült, elsikkad, elhidegült, hanem az egyik elutasította a másikat. Sebet ütött. Folyamatosan látni egy alternatív képet, egy másik utat, másik választást, szerintem idegborzoló. Voltam persze én is úgy, hogy évekkel később találkoztam azzal a pasival, aki iskoláskorom meghatározó szerelme volt, és nem hittem el, hogy ezt az embert valaha is vonzónak láttam. Nem is találkoztunk többször. Minek találkoztunk volna?

Van a társaságban más pár is, akik együtt éltek. Nekem irritáló, ahogy a közeli kapcsolat maradványai át meg átszövik a kommunikációjukat és terhet rak a mostani élettársra. Mert ne áltassa magát senki, terhet rak. Ezt nem akarni tudni, erre nem figyelni szerintem maradványa a birtoklásnak. Persze, mindenki csináljon amit akar, mindenkinek a saját felnőtt döntése, hogy marad vagy szakít vagy szakít és marad, és akinek valami nem tetszik az mondja, aztán majd lesz valahogy. Én csak arról mesélek amik bennem lecsapódnak, a zacc, a mocsok... Van persze rengeteg ellentmondás: A szabadságunkat nem kéne valaki más kárára, direktmód megélni. A korlátozás nem elvárható azon az alapon, hogy nekünk valami nem esik jól vagy kellemetlen. Az emberek hazudnak arról is, hogy fáj-e nekik valami. Az emberek önzők és kegyetlenek egymással.

És akkor mindenféle elejtett mondatok innen-onnan: Már nem fáj, de amikor összetalálkozom vele, igyekszem feltűnés nélkül kikerülni, mert nem akarok találkozni vele meg a nőjével. (aham, akkor most túl vagy rajta vagy nem?) Már csak barátok vagyunk. (aham, a legjobb barátok és csak te mondod neki, hogy milyen okos meg vicces, senki más.) Már elmúlt. (de minden ismeretlen üzenetről, telefonról, sosem látott tumblisról ő jut eszedbe, azt gondolod Ő volt) Jobb, ha nem találkozunk többet. (mert bármikor lefeküdnél vele és az is zavarna, ha nem) Hogy édesemnek, drágámnak, szívemnek szólítom, ez semmi, ez csak a megszokás. (baszki, 15 éve elváltatok, milyen megszokás ez?) Nem zavar, hogy megnősült és gyereke van. (csak leiszod magad, ha látod. Értem, hogy nem zavar) Felidegesít mindig, amikor találkozunk. (akkor mi a fasznak találkoztok?) Barátok tudtunk maradni. (nem akarjátok megdolgozni az érzelmi munkát a szakítással) A kapcsolataim elfogadják, hogy barátságban vagyok az exeimmel. (a kapcsolataid hazudnak) Nem akarom, hogy újra bántson vagy bármi ilyesmi. (Tudna bántani? Akkor nem utálod eléggé.) Stb, stb.

Amúgy az egész dolog érzelmi részét csak én feltételezem, teljesen elképzelhető, hogy a lány teljesen túl van a pasin, beleképzelek mindenfélét amit semmivel sem tudok igazolni, csak azt gondolom, hogy hacsak nem csalódik az ember orbitálisat a másikban, akkor a vonzalom nem múlik el, csupán háttérbe szorul, valahova a tudat eltompított mélyére kerül és ha nem piszkálják, akkor örökre ott is marad, és nem a vonzalom múlik el, csak elfelejtjük, hogy hova tettük.

[stickalittle]

Az a baj a zsaroló e-mailekkel, hogy hazudnak!

Azt írta, hogy ha nem fizetek, akkor elküldi az összes ismerősömnek a felvételt arról, ahogy a gép előtt maszturbálok. Erre direkt nem fizettem, de nem is küldte el senkinek! Becsapott a szemét! :(

[eletemidezetekben]

"Átvernek, Szerelmet hazudnak, De szeretni nem mernek."

Soulwave: Remélem tudod

[zeroz2ro]

"Édesanyja, Erőss Mónika 14 src-ellátást és egy fekvőbeteg-ellátást vett igénybe, Magyar Péter nagyszülei pedig összesen 46 src-ellátáshoz, valamint 9 fekvőbeteg-ellátáshoz jutottak hozzá. Lényeges körülmény, hogy a nagyszülők mindezt csupán külön parancsnoki engedéllyel tehették meg, amelyet Magyar Péter közbenjárásával kaptak meg." Két eset lehetséges: 1, hazudnak 2. igazat írnak, akkor viszont több bűncselekmény is történt. Ezek személyes orvosi adatok, ilyet nem lehet kiadni. Másrészt: ezzel elismerték, hogy bűncselekményt követtek el, mert olyannak adtak engedélyt és így ingyenes ellátást, akik nem voltak erre jogosultak, alsó hangon hivatali visszaélés. Szóval bármelyik az igaz, az nagy öngól.

Biztos nem Rogán íratta a cikket :-)))

[newlifeprojects]

nagyon fura, hogy vannak olyan emberek, akik csak akkor nyugodtak es elegedettek, ha tudjak, hogy mindenki szereti oket. itt olvastam nemreg a felhaborodast, hogy mi az, hogy a csalad nem foglalkozik veluk, fujfuj es szegyen a csaladra nezve, de abba bele sem gondolnak, hogy lehet eppen az ilyen nyomasztas miatt. nekem meg olvasva is sok, nemhogy irl, szoval valahol tokre megertem a masik oldalt (lsd csaladot) is.

merthogy eppen ma kerult szoba a reggelinel, hogy

sztem tobb, mint harmincot evig csinaltam azt, hogy elmentem olyan emberekhez, akinel joideje mar nem ereztem jol magam, csak azert, hogy ok jol erezzek magukat attol, hogy en elmentem hozzajuk (nem a szemelyem miatt, hanem a tudattol, hogy .miattuk. megmozdulnak emberek). es amikor naluk voltam, ugy kellett csinalnom, mint aki jol erzi magat, hogy ok nehogy rosszul erezzek magukat attol, hogy en nem erzem jol magam (mi az, hogy nem erzi jol magat .velunk.?!). ha eljottem volna toluk azert, mert nem erzem jol magam, akkor megkevesbe ereztem volna jol magam, mert meg az is radobott volna, hogy most miattam ok sem erzik jol magukat. na ennek kb ot eve veget vetettem, el sem megyek olyan emberekhez, akiknel nem erzem jol magam. persze invitacio az van neha (kozvetett csak, ez is rendkivul beszedes), de nem, nem vagyok hajlando elmenni csak azert, hogy jol erezzek magukat abban a hamis tudatban, hogy ok megiscsak vannak annyira jok, hogy en .miattuk. es .ertuk. felreteszem a sajat erzeseimet, es elmegyek hozzajuk. hat nem. kurva rovid az elet ahhoz, hogy ilyen szitukba toljam bele magam, tettem en ezt eleget, tobbet is, mint amennyi egy egesz eletre elegendo lenne, plusz igy is vannak olyan nemszeretem-de-muszaj szituaciok, ahol kompromisszumot kell aldoznom, es reszt vennem bennuk a kozos erdek miatt. na de a fent elobb emlitett az aztan kurvara nem kozos erdek...

milyen sokan hazudnak sajat maguknak is egy egesz eleten at... :((

[diogenesz2020portugal]

Péter Magyar

35 p.  · 

Március 26-án 9.00 órakor, mielőtt belépek az ügyészség épületébe, közzéteszem a Youtube csatornámon és itt is azt a felvételt, ami bizonyítja az állításaimat.

Ezután sem a kormány, sem a legfőbb ügyész nem tehet mást, mint hogy benyújtja a lemondását. Hogy ezt megteszik-e, az nyilván az ő döntésük. Ha igen, akkor még marad esély arra, hogy a Fidesz becsületes része átmentsen valamit későbbre a polgári Magyarország ideájából. Ha nem, akkor azt teszik a jobboldallal, amit anno az öszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc tett a saját pártjával.

A hatalmát, vagyonát és szabadságát féltő uralkodó elit nyilván mindent elkövet addig is és azután is, hogy megpróbáljon lejáratni. Hazudnak reggel, hazudnak este, hazudnak minden hullámhosszon. De van egy rossz hírem nekik: minden, a lejáratásomra költött adóforint kidobott pénz. A magyar emberek átlátnak a hazugságokon, senki nem veszi már be a propaganda aljas rágalmait.

Táncolj Tóni, búcsúbuli.

[egy-lany-blogja]

Mindaddig, amíg azt hisszük, a bántalmazás a pofonnál kezdődik, hajlamosak vagyunk leélni egy egész életet úgy, hogy szavakkal rúgnak belénk. Ma az emberi kapcsolatok hatalmas százalékában ott a bántalmazó és a bántalmazott.

És igen, bántalmaznak, ha azt hallod, hogy semmire nem vagy jó, ha dicséretet nem, de a vélt, vagy valós hibáidat folyamatosan hallod. Bántalmazás a kurvaanyád, a hagyj békén, a menj innen, a hülye picsa, a kövér disznó, a csoffadt gebe. Bántalmazás, a munkahelyen, a "szerelmi kapcsolatban", a "barátságban", az életben. Mert nem csupán a pofon tud csattani, sőt. A pofonnál dönthetsz úgy, egyetlen pillanat alatt, hogy öltözöl, és egy szál ruhában kilépsz az ajtón, és vissza soha többé. Ennél sokkal brutálisabb az, amikor szavakkal bántanak. Amikor csak a szar ömlik rád a kapcsolatban, és semmi más. És Te reménykedsz, hogy majd jobb lesz, és elkezdesz idióta magyarázatokat gyártani, hogy mentsd azt, amit nem lehet. És tudod miért? Mert rettegsz szembe nézni azzal, ami ott van előtted. Hogy bántanak. És elveszik közben az életed.

Mert majd jön a depresszió, a hajhullás, a menstruációs panaszok, a szorongás, a sírógörcs és a pánikroham. És Te azt gondolod, hogy pirulákkal majd helyrehozható. És mész az orvoshoz, szeded a gyógyszert, fekszel a kés alá, mert beteg vagy, miközben eszedbe sem jut, hogy beteggé tettek. És ott állsz majd csont soványan, vagy épp elhízva, kibelezve, testileg és lelkileg, és csak azt hajtogatod, a hormon, meg a gyulladás, a másik meg, aki okozta, a hormonnak és gyulladásnak, akinek neve is van bassza meg, egykedvűen bólogat, jobb esetben annyit makog, jaj szegény.

És odaadod az életed a semmiért. És magyarázatot keresel gyermekkori traumákban, meg elszenvedett szarságokon keresztül és nap, mint nap azon munkálkodsz, hogy felépítsd azt, ami minden nap összedől, és közben eltelik az élet.

Mert bántalmazott kapcsolatban élsz, ha azt éreztetik, semmire nem vagy jó, vagy megmutatják éppen mire. Bántalmazott kapcsolatban élsz, ha aláznak, ha megaláznak, ha a nőiességed, férfiasságod semmibe veszik. Bántalmazott kapcsolatban élsz, ha zsigerelnek, ha a képedbe hazudnak, ha semmibe vesznek, ha éreztetik azt a hazugságot, hogy mindenki szebb, és jobb, mint Te vagy. Bántalmaznak, ha nincs gyengédség, vagy csupán egy kérdés, hogy vagy, vagy mit segítsek, holott ugyanazt a szekeret toljátok. Bántalmazás, ha a bajban magadra hagynak, vagy tudomásuk sincs arról, hogy baj van. Bántalmazás, ha csak néznek téged, hibákkal tele, de nem látják, nap, mint nap mit teszel, hogy jobb legyen. Bántalmaznak, ha hűtlenségbe kényszerítenek, mert felébred benned az élni akarás, és bántalmaznak, ha ezek után Te leszel a rohadék. Bántalmaznak, ha ügyet sem vesznek rólad, ott, ahol éppen élsz, vagy dolgozol, és mindeközben azt beszélik beléd, hogy semmit nem érsz! Ne hagyd magad! Mert bántalmazni nem oké, és ezt hagyni, az életedbe kerülhet! (Todorovits Rea) #TheAcsakazértis

[zoeeozzoeeoz]

Piacon:

Én: Jó reggelt! Vissza hoztam egy üveget, és vinnék egy meggyszörpöt.

Eladó idős házaspár: Rendben. Ahogy látom a literes üveget hozta vissza, de már nem gyártunk litereset, csak 7 dcl-et, de az ár maradt ugyan annyi, nem emeltünk, és az üveg miatt is levonok 100Ft-ot, így 1700Ft lesz.

Én: Nézek pillázva, de végül csak annyit mondok, h : Kérem, ne nézzen már hülyének!

Eladó idős házaspár: Nem nézem annak. Mi a gond?

Én: Egyrészt, múltkor nem hoztam üveget, és akkor is 1700Ft volt, másrészt, nagyon örülök hogy maradt ugyan annyi az ára, de ha én a 1 litereset vettem múltkor 1700-ért, most meg a 7 dclet, akkor az igen csak áremelés. Ráadásul, mint mondtam, akkor nem is hoztam csere üveget, és úgy volt annyi. DE! Mivel, én most optimista vagyok, és csak azt nézem, hogy önök egy idős házaspár, a szörpük meg igen finom, ezért megveszem, csak ne nézzenek már hülyének plz. Viszlát.

Attól függetlenül, hogy ez most hol történt, a magas árak, rákényszerítettek arra, hogy egyrészt belém vésődjenek az árak, hogy mit mennyiért vettem, másrészt hogy észre vegyem azt, hogy a 100as pézsé 90 db-os lett, hogy a wc papír gurigákon is kevesebb méter van, hogy ami eddig normál nagyságú öblítő volt, most az lett az xl-es méret, hogy a 10 dkg előre csomagolt tartós szalámik, már 8dkg-sak, stb.........és emellett az áraik is az egekben. Harmadrészt, aplikációk tömkelege van a telefonomon, és nézem, hogy hol milyen kedvezményt vágtak hozzám, hol mi olcsóbb, hol mi éri meg jobban. Én ezeket régen nem szoktam figyelni, nem figyeltem sosem az akciókat, csak akkor vettem meg valamit ha szükségem volt rá. Akciók ide vagy oda. Ráadásul az akciók is..... össze zsugorfóliáznak 2 db valamit, h így akciós. Majd mikor megnézem az akciós árát, és megnézem mellette azt is hogy ha egyenként veszem meg ugyan azt a 2 terméket, még mindig olcsóbb, de nem is pár forinttal, hanem sokkal!

Észre veszi ezeket az ember, mert drága minden. Csak utálom ha a szemembe hazudnak, és hülyének néznek!

[nyuszimotor]

Ugyan - biztos nem hazudnak :)))

[stickalittle]

1 óra 45 perc helyreigazítás! Hazudnak rendületlenül! Az eredmény: az Együtt párt megszűnt, a gazemberek kétharmaddal kormányoznak 14 éve. Ostoba szar fideszesek.

[padgany]

Elég rég írtam már, gondoltam beköszönök. Igazából csak unatkozom. A melóban vagyok és szerencsére nincs sok dolgom, a gépek mennek és fáj a hasam. Egy ideje fáj már, előjött az időszakos IBS-em. Pár hónap és elmúlik, de a biztonság kedvéért bejelentkeztem azért egy dokihoz is. Meleg is van, a vállalat spórolhat, idén nyáron nem hűtik már a csarnokot. Vagy bosszú, amiért megadták azt a fizuemelést, amivel még mindig szarabb a reálbérem, mint két éve. A kérdésem csak az lenne feléjük, ha soknak tartották a fizuemelést, akkor miért adták meg? És ha végül megadták, akkor miért kell fenyegetőzni, hogy emiatt menesztik majd az emberek egyharmadát? No de ezeken már csak mosolygok, annyira nem is érdekel. Csak most megsülök. Ez a hasfájásomon és az elcsigázott hangulatom mellett a harmadik bajom.

Az előző hónapok nem teltek túl fényesen. Rosszul sem, de jól sem. Egy tragédia ért, huszonöt év együtt töltött idő után meghalt a teknősöm. Még sosem vesztettem el senki hozzám közelállót, így megtapasztaltam, hogy milyen érzés. Sajnos nem egy tipikus ,,elaludt és nem ébredt fel’’ eset volt. Zavarttá vált és kiderült, hogy 9 tojás van a testében, amiket magától nem tudott kitojni. A helyi hüllős doki több alkalommal is próbálta ,,tojatni’’ (kálcium és oxitocin injekciókat adott neki több alkalommal is, hogy beindítsa a szülést), de nem járt sikerrel. Sajnos műteni kellett, aminek a sikerarányát harminc százalékosra jósolta. A műtét során azonban nem vált be az altatási protokoll, nem aludt el, így el kellett napolni a műtétet. Mivel csak két hét múlva tudta volna csak megismételni, megkért, hogy addig keressek más dokit, aki megcsinálná, mert műtét nélkül bármikor elpusztulhatott volna az állat. Elvittem Pestre, ott egy helyen még három napik próbálták tojatni, végül, mivel ott sem jártak sikerrel, az Állatorvosi egyetemen került sor a műtétre. Itt már egy másik altatási módszerrel sikerült a műtét, de az azt követő éjszaka meghalt. Feladta, nem ébred fel többé. A testéért három napra rá mentem, hazahoztuk és eltemettük a nővérem és a párja segítségével. Csináltunk neki egy sírkövet és most egy kis folyó mellett nyugszik a nagybátyám kertje mellett. Mikor megkaptam a hírt, már nem éreztem sok mindent. Az egész procedúra két hetet tett ki. Minden este azt álmodtam, hogy kitojta a tojásokat, de egyszer sem ébredtem erre. Tehetetlenség, kétségbeesés, sokszor pánik uralkodott rajtam. Többször elbőgtem magam, ez idő alatt felkészültem a legrosszabbra és azon a pár napon, amikor a diagnózist követően otthon voltunk, mindig elmondtam neki, hogy mennyire szeretem és sajnálom, amiért ezt át kell élnie, többször megköszöntem hogy eddig volt, és jelenleg még van nekem/velem. Nem hiszem, hogy bármit felfogott volna belőle, talán még hülyének sem nézett, amiért ennyit beszéltem hozzá, de remélem érezte, hogy mit akarok ezzel az egésszel. Több nyugodt napja is volt ezidő alatt, sokat napozott, evett és nyugodtan aludt, így voltak azért szép pillanatai(nk) is az utolsó időkben. Talán nem voltak fájdalmai és ez meg tudott nyugtatni, valamint az, hogy mindent megtettem. Egyszóval ő már nincs többé, és mégha ,,csak egy teknős’’ is volt, ez azért még időnként hatással tud lenni rám. Általában ébredés után és lefekvéskor, valamint random időpontokban törnek rám körülírhatatlan érzések. Egyébként másfél hónapot tudott csak az új lakásomban élni, de szerintem itt is szeretett volna, mert szép, napos helye volt. Külön csináltattam is neki egy szekrényt. Mármint az akváriumának. De hát ez történt. De megvagyok, akkor és most sem zuhantam magamba, csak az a két hét volt borzalmas. Most már csak a hiányát érzem.

A magánéletemben sem történt változás. A társkeresésről is lemondtam/továbbra sem erőltetem. Kevés a normális lány, akik meg annak tűnnek, azokkal is mindig van valami. Sosem érnek rá, vagy kiderül, hogy hazudnak magukról, három gyermekük van amiről csak később szólnak, vagy megjátsszák, hogy érdeklem őket, aztán eltűnnek. De már ez sem tud meghatni annyira, mint régebben. Gondoltam a szerelemre is párszor. Már arra sem emlékszem, mikor mondták utoljára azt nekem, hogy szeretlek. Azt tudom, hogy utoljára én mikor voltam szerelmes, de azt, hogy mégis miért voltam, na arra sem emlékszem, mert ha az illetőre gondolok, totál közömbös maradok. De ennek is már lassan két éve és azóta róla is kiderült, hogy egy nő miatt hanyagolt, csak ezt nekem nem ecsetelte, inkább csak eltűnt (egyébként nő az illető). Szóval eltűnnek ezek a fránya dolgok. A csarnokhűtés, a teknős, a nők és lassan kicsit minden. De azért próbálok pozitív maradni és semmin sem csüggedni, példaképp elkezdtem újra angolozni. Igaz, csak ezzel a baglyos alkalmazással, de minden nap gyakorlok és talán fel tudom hozni magam a régi szintemre. Szeretnék folyékonyan beszélni, de ehhez nyilván nem lesz elég a duolingo, tervezek jelentkezni tanfolyamra is, de ebbe meg a hülye, új beosztásom köp bele. De majd lesz valami, mint ahogy mindig. Na ezt most így ezután a sok idő után ki is posztolom. Nem tudom, mikor fogok újra írni.

[zeroz2ro]

A Tranzit Fesztiválon a Pesti Srácok sátra saját magukkal volt kitapétázva. Mond az Öreg komcsi Stefka tudja hogyan kell újrakezdeni, így nem mondanám hogy hazudnak ....