#Tóta w Árpád

[hicapacity]

Állítólag feldarabolják a Kesmát; ezt ők egyelőre tagadják, viszont ők mindig, mindenben hazudnak. Annyi biztos, hogy Orbán Kötcsén beolvasott a háztáji sajtónak, és megmondta nekik, hogy szarok. Igaza van. Persze neki is könnyebb a médiát vádolni, mint belátni, hogy nincs az a Völkischer Beobachter, ami a családja ormótalan harácsolását el tudná adni.

De ettől függetlenül is szarok, ez tiszta sor. Tökéletesen alkalmatlanok arra, hogy komolyan vegye őket bárki, aki nem eleve drukker.

A Fidesz iszonyúan nem érti a soft powert. Már a koncepciót sem. Ami az övé, azt birtokolni és alázni akarja, elölről-hátulról, anyja hátán, ravatalon is. A fideszes újságírónak emiatt soha nem lehet egy maréknyi becsülete, ebből következően hitele sem. Megalázott, seggberakott emberként lép ki a színpadra, orrában karikával. Nincs semmilyen mozgásterük sem egyénként, sem szerkesztőségként.

Gyorsan igazoljuk ezt a tételt. Amikor Bese atya izgalmas kalandjai napvilágot láttak, azokról nyilván volt véleményük a fideszes skriblereknek is. De tökmindegy, mi volt az: a központi direktíva miatt totális zárlat volt érvényben öt napon át, egyetlen lap sem hozhatta le az ügyet. Még az érintett és a püspöke által megerősített szikár hírt sem. Következésképp a fideszes olvasó is kénytelen volt az ún. dollármédiából tájékozódni. És konstatálni, hogy a kedvencei: hazug rabok.

Ugyanez Borkaival, Lázárral, a sor végtelen. Tájékozódásra alkalmatlanok ezek a melléktermékek. Márpedig az egy jogos igény, még a fideszes paraszt is tudni akarja, mi van.

A soft power lényege az, hogy nincs mikromenedzselt kézi vezérlés. Vannak mindenféle arcok, akik alapvetően "velünk vannak", de egyébként sokfélék, sokféle közönséghez szólnak, más-más stílusban, ebben-abban vitatkozva, néha vehemensen ellentmondva. Ezért van saját vonzerejük, és a véleményüknek súlya van. Egy sorba kapcsolt droid prüntyögésének nincs, hiszen arról tudja még a drukker is, hogy nem szuverén álláspont, hanem kórusmű.

A költséghatékonyság magáért beszél. A közmédia egymagában felemészt 140 milliárd forintot évente, a Kesma másik 500 milliárdot nagyjából. A teljes független médiaköltségvetés ennek durván a tizede, és ebben benne vannak a bulvártartalmak és a tök politikafüggetlen szórakoztatás. Az impakt ehhez képest: irdatlanul hatékonyabb a nem-fideszes média, forint per közönség alapon.

Persze miért pont ebben ne lennének silány kutyaütők. Elvégre ez a kormányzás része, nem egy piaci alapon működő iparág. Rabszolgahaddal nem lehet sajtót csinálni.

Na és akkor az lenne az ötlet, hogy feldarabolják, lesz értelmiségi tartalom, feje tetejéről talpára Hegelt.

Egyrészt: kikkel? Tizenöt év ment rá arra, hogy elüldözzék az utolsó gondolkodó embereket is, és tényleg csak a szellemi sírkövek maradjanak a temetőben, hol nemzet süllyed el. Meg is lett az ára. A kreativitás önmagában egy liberális műfaj. Jó tollú újságírók, ugyebár, a másik oldalon vannak. Azért, mert csak ott fértek el.

De oké, tegyük fel, hogy lombikból legyártanak ötven jótollút. Ezek attól lesznek jótollúak, hogy nem a kottát éneklik fel, hanem van egyéni hangjuk. Például rittyentenek egy vérmes publit az ukrán szabadságharcról vagy arról, hogy igazából nem lesz egy könyvtől senki sem meleg. Ki hozza le? Kinek lesz bátorsága élesíteni a cikket, amely ellentmond a pártvonalnak? Ki merészel vitát indítani?

És ha ez csodaképp megtörténik, mi következik? Megmondom. Azonnal feljelenti a tehetségtelen, kontraszelektált, korlátolt derékhad. És minél sikeresebb ez az elképzelt szuverénfideszes műhely, annál több lesz az ellensége. Azok, akik a kotta felénekléséből élnek, és pontosan tudják, hogy többre nem képesek. Mi lenne velük, ha versenyezni kéne?

Szarból próbáltok várat építeni. Olyan emberek pofáznak szuverenitásról, akik olyat még képen sem láttak. Annyit is ér. Addig örüljetek, amíg ezt akaratlanul kénytelenek vagyunk kifizetni, mert utána nektek végetek van. És lesz olyan, hogy utána - pont azért, mert szarok vagytok és azok is maradtok. Tóta W

[progarden]

Az olimpiamegnyitók arra valók, hogy a vendéglátó országot bemutassák. A kultúráját, történelmét, színeit, vívmányait, alakjait. Franciaország esetében bőséges a választék a sajttól a Concorde-ig. A Francia Köztársaságnak pedig teljes jogú tagjai a melegek és egyéb LMBTQstb szubkultúrák. A négy órás megnyitóból néhány perc őket is megmutatta.

Franciaországnak van azonban egy ennél is lényegesebb alapeleme: a szabadság. Ami azt jelenti, hogy például a fentiek annak ellenére teljes jogú polgárai a köztársaságnak, hogy ez néhány papnak, druidának meg egyéb varázslónak nem tetszik. Nem fogják őket azért kihagyni, mert jaj, mit szólnak a keresztények, és a Notre Dame-ot se takarják le azért, mert idegesíti az ateistákat. (Amúgy általában nem idegesíti.)

Ha valakinek fájdalmat okoz szembesülni azzal, hogy léteznek szexuális és egyéb kisebbségek, az nem a kisebbségek hibája, hanem az illetőé. Szép példája ennek a retardált, aki a Vasárnapra írt felháborodott cikket abból, hogy színesbőrű figurák voltak a Lego-készletben.

Na igen ám, de ez megosztó! Ez botrányos, ez provokáció, a melegektől a fél világ ki van akadva! Itt mutatkozik meg a magyar provincialitás. Franciaországot nem osztja meg sem a transzneműek léte, sem a kánkán-táncosnők, sem a rövid hajú nők. Még Charles Baudelaire sem, pedig ő aztán meredek figura volt. Ott még a szélsőjobb sem ezen lovagol. Tudomásul veszik, hogy nem egyformák. Ez egyébként számunkra is járható út lenne. Senki előtt nem fekszik keresztbe a kék törpe, amikor be akar menni a templomba, senkit nem akadályoz a megnyitó abban, hogy gyakorolja a hitét. És az sem akadályozza, ha én itt vagy a HVG-ben megírom, mit gondolok róla. Nem kötelező olvasni, ha pedig máshol találkozik velem, akkor forduljon az utánközlő szerkesztőséghez, hogy ne provokálják az ő porcelán lelkivilágát.

Ebben az egészben semmi más nincs, mint a felbaszódás iránti beteges vágy. Nézd, meg vagyok sértve! Foglalkozz velem! Megsértődtem, tehát vagyok! Másom sincs, mint a sértődésem, hát figyelj rám!

Mindezzel nem mennek semmire. Nem fognak százezrek visszabújni a föld alá azért, mert néhány néni meg bácsi kényszeresen fel akar háborodni. Elszáll felettük az idő, hangsebességgel. Majd megszokják, ahogy a miniszoknyát. Vagy így maradnak, és holtig hőbörögnek, hogy a világ nem engedelmeskedik. Ő bajuk.

Tóta W Árpád

[drakvuf]

“Szaniszló Ferenc nem összeesküvés hívő, hanem nagyon szeretne zsidózni”

Tóta W. Árpád

[romanmigracs]

[1mondatban]

“ A jobber természetesen mindig hercegként, de minimum ispánként képzeli bele magát abba a világba, és nem jobbágyként, akit az ispán kedvére botoztathat.” - ENNYI:

[diogenesz2020portugal]

Tóta W. Árpád

Álljunk meg egy szóra a kéztördeléssel, mielőtt sajnálni kezdjük szegényt.

Ez a féreg inkvizitorként működött, a teljes államhatalommal a háta mögött támogatta nemcsak a választási kampányt, de a melegek üldözését is. A legkrindzsebb szemforgató ájtatos manók egyike volt, egy igazi Tartuffe. Lubickolt abban, hogy ő lehet a NER kedvenc papja, "megáldotta" (ami ugye ilyen sámánista varázslás) nemhogy a Karmelitát, de a kibebaszott Megafon irodáját is. Felemelt ujjal oktatta ki Hodász Andrást, hogy "távozzon emelt fővel". És nyilván nagy tervei voltak az egyházon és a politikán belül. Eközben járt melegorgiákra és töltögette fel a pornóit a netre, aztán még csatakosan megírta a Mandinerre meg a Vasárnapra, hogy jahajj támadás alatt a keresztény kultúra. Ezek a lapok amúgy nagyokat kussolnak éppen, de hát az is hülye, aki még újságnak nézi őket.

Hát ez az, amitől tényleg minden jóérzésű embernek felfordul a gyomra, nem az, ha valaki meleg vagy BTQI.

Pokol nincsen, szenvedjen csak itt, ebben az életben.

[hicapacity]

Bagdy Emőkétől a hittantanárokig ment megint a károgás meg ördögűzés, hogy jaj, a Halloweentől megesz az ördög, kyrie eleison. Úgyhogy kötelességünk volt elmagyarázni a gyerekeknek, hogy nincs semmi baj sem velük, sem ezzel a bulival. A válaszolók 85 százaléka egyébként legalábbis tököt farag, de nagyon sokan trick-or-treateznek is. Magyarországon van Halloween - Mindenszentek már kevésbé. A hagyományok nem örökkévalók, és ez fontos vigasz az utánunk jövő generációnak. TWÁ

[progarden]

Nehézbúvárkodás következik, a fekete mélységbe megyünk, furcsa, vak és puhatestű lények közé. Itt ez az ember, aki azért kapja a fizetését, hogy hazaárulózzon másokat. Könnyű munka, teljesen hülyék is végezhetik, mint a példánk mutatja. Mindig az a hazaáruló, aki nem fideszes. Ehhez nem kell ész, műveltség, tájékozottság, és hát nincs is. Use it or lose it. De azért van verseny a mélyben, a Megafonnál is, mert sok ilyen bokazokni próbál így megélni, ott van például az a kívül-belül simafejű, az olyan tökéletesen sötét, hogy nemcsak elveszi a reflektorfényt, de kioltja. Szóval cifrázni kéne, és Tomimanó most úgy oldotta meg, hogy elővette a labanckártyát. Horn Gábor az idézett írásában azt állítja: nem hazaárulás külföldi kormányok segítségét igénybe venni rendszerváltáshoz. Na, hát pont ezt gondolták a labancok - állapítja meg a küszöbmajom, büszkén, hogy kivágta a magas cét. Foglalkozása: magyar. OKJ-s papírja van róla. És ehhez képest te vagy a kuruc, ugye. Te szellemi sírkő, te. Közismert - csak hát ebbe a közbe Kötter Tamás nem tartozik bele - hogy a kurucok egész történetük során külföldi segítségért kuncsorogtak, hol több, hol kevesebb sikerrel. Erről tudni úgyszólván hazafias kötelesség, de különösen kínos elfelejteni, ha amúgy hivatásból méricskéled mások magyarságát. Eleve a török vazallus Erdély nyújtott nekik védelmet, rajta keresztül és közvetlenül is tárgyaltak a törökkel katonai és pénzügyi segítségről. Arra még a rossz tanulók is emlékezhetnek, hogy a kurucok segítségére konkrétan francia csapatok érkeztek, és velük sikerült itt-ott megverni a császáriakat. Rákóczi folyamatosan pumpolta a francia királyt fegyverért és katonákért, hol a lengyelek közvetítésével, hogy direktben. Ha van triviális példa a külföldi segítséggel politizáló és harcoló magyarokra, azok a kurucok. Meg természetesen Szent István. És ha van jó példa arra, hol nemzet süllyed el, az ez. Amikor a buta söpredék lóbálja a magyarmétert, a hazája történetéről semmit se tud, nem is érdekli, ő hivatalból hazafi, kinevezték, kifizették, példát mutat: így kell magyarnak lenni. Vérszomjasan és ostobán, kitagadva a nemzetből a nála tehetségesebbeket. Azokat, akik tudják, kik voltak a kurucok. De nemcsak a szemetek tudnak magyarul.

(1) Tóta W. Árpád - Nehézbúvárkodás következik, a fekete mélységbe... | Facebook

[ugysenemez]

Olvasom Tóta W.-nek ezt a cikkét, amin azon lamentál, hogy vajon miért támasztották fel harmadévre a Fidesz pogány Madonnáját, Józsit. Spoiler: CSAK!

Arra a faék egyszerű magyarázatra viszont még a keveset látott ellenzéki publicista sem gondolt, hogy simán annyi volt az ok, hogy

1. nem áll tőle távol a feszülős gatya,

2. nagyobb a fasza, mint MP-nek.

De ezt az érvet majd csak a hajrában veszi elő (!!!), hogy Brüsszelnek ne legyen ideje átműttetni Magyart.

[felvidek]

Hegemony

Kivételesen két sztorival kezdek.

Az első játékunkban én voltam a kapitalistákkal, miközben a két társam (a munkásosztály és a középosztály) nagy egyetértésben az első körben leszállították az adókat, ingyenessé tették az egészségügyet és az oktatást, majd elhelyezkedtek az állami szektorban, figyelmen kívül hagyva a cégeim. Az állam egy kör alatt csődbe ment és jött az IMF.

A következő körben megunva, hogy a magánegyetemem közepesen drága szolgáltatásait senki se használja ki, eladtam az épületet, a munkásokat (egy utcára került takarítót és egy tanárt) pedig alkalmaztam egy frissen nyitott gyorsétteremben.

A Hegemony egy asszimetrikus játék, amiben három játékos a három osztályt irányítja, és ha esetleg akad egy negyedik is, akkor az illető az állammal van. Mindenki a saját szabályai alapján gyűjtöget pontokat - a kapitalisták cégeket és vagyont halmoznak fel, a munkások jobban akarnak élni a szolgáltatásokból, a középosztály egy kicsit mindkettő, az állam pedig minél inkább ki szeretné egyensúlyozni az előbbi három játékos szerepét. Úgyhogy a körönként ötszöri akciót (összesen öt kör van) mindenki nagyon másképp használja ki - gyárnyitásra, termelésre, szolgáltatások vásárlására, a közvélemény befolyásolására, miközben az egyes termékek árszintjeit a szavazásal átállítható állami politikák befolyásolják.

Namármost aki szerint ez annyira izgalmas, mint a festék száradását figyelni, utálni fogja a Hegemonyt. Egy bizonyos réteg - amibe szerintem beletartoznak az összetett játékokat szerető bölcsészek és közgazdászok, ki tudja, mennyien vannak - viszont rajongani fog érte. Ha húsz éve jön ki, akkor Tóta W. Árpád se a Tropicóból meg a Civilizációból jön rá az élet nagy dolgaira, hanem a Hegemonyra hivatkozik.

Elsőre talán azt lehetne hinni, hogy ez a játék megtanítja az állam működését. Ez nem feltétlenül igaz, mert minden bonyolultsága (erről később) ellenére durván leegyszerűsíti a gazdasági és társdalmi folyamatokat. Viszont amire tökéletesen alkalmas, hogy elhitesse és átéreztesse velünk, mennyire törékeny és sokváltozós egy olyan mesterséges ökoszisztéma, amiben mind a három (négy) szereplőt merőben ellentétes motívumok mozgatják. És hogy a rendszer megbontása, két játékos állandó, illogikus szövetsége katasztrofális következményekkel jár. Ugyanakkor a saját elemi érdekedben meg akarod bontani a status quót, hogy több pontot gyűjts. A Dolgok Megértése szempontjából sokkal jobb, mint bármilyen hétvégi toleranciatréning.

Amit még fontos kihangsúlyoznom, hogy ez a játék elsőre tényleg bonyolult és sok apró, elsőre alapos elmélyülést igénylő mechanizmusa van. A társaságból másfél órát készültünk rá szabályvideók nézegetésével és egy óráig biztosan tartott az első kör - mikor minden lépés következményeit hosszasan böngésztük a szabálykönyvben. Biztos vagyok benne, hogy ennek ellenére sem alkalmaztunk minden szabályt helyesen. Viszont a játékmenet egy ponton, mikor már láttuk, hogy mit miért érdemes csinálni és az milyen előnyökkel és hátrányokkal is jár, érezhetően felgyorsult. Teljesen megértem viszont azokat, akik könnyebb és lazább társasokkal akarják elütni az idejüket.

Ennyien játszhatják: Akár ketten is, szerintem három játékostól élvezhető, néggyel pedig még jobban - de hosszabb is.

Ezért ajánlom: Közgazdasági gyorstalpaló. Dinamikusan változó szövetségek - a játék kimondottan bátorít arra, hogy legyél alkalmazkodó - és viszonylag sok interakció. Sokszor kiáltotok fel közben úgy, hogy "de hisz ez történik a való életben is!", miközben azért nem pont ez és nem pont úgy történik a való életben. Játszani élmény, nem csak megnyerni.

Ezért nem ajánlom: Sok apró bizgentyű kell az előkészületekhez. Egyszerűen muszáj előzetesen tanulmányozni a szabályokat és nem tudod hozzá leültetni a barátod csak úgy, hogy játsszon veled. Fiataloknak (edit: mondjuk alap- és középiskolásoknak) rettentően absztrakt. Ha a társaságból senki sem játszott még vele, hosszú, frusztráló és fájdalmas tanulójáték is kikerekedhet belőle. A hosszából és az összetettségéből adódóan céges csapatépítőkre, politológiacampusokba is alkalmatlan.

Korábban: Bevezető, Game of Thrones, Catan telepesei, Pippo, Munchkin, War of the Ring, Arkham Horror, Carcassonne, Ticket to Ride, Starcraft, Doom, Castle Ravenloft, Shanghaien, Lunch Money, Smallworld, Love Letter, Pandemic, Dungeon Lords, Dungeon Command, King of Tokyo, Bizzarie, Cyclades, Alhambra,Colt Express, Rune Age, Dominare, Coup, Avalon, Sheriff of Nottingham, Star Realms, Torres, Spyfall, Welcome to the Dungeon, Dice City, Camel Up, Scythe, Exploding Kittens,  Viticulture,  Spartacus ,  Saltlands, Onwards to Venus, Root, Kemet, Nemesis, 7 Wonders Duel, Mississippi Queen, Lords of Waterdeep, The Mind, Windward, It’s a Wonderful World, Kingdomino, Terraforming Mars, Tiny Epic Kingdoms, Path of Light and Shadow, Hellapagos, Unmatched/Legendák Ligája, Fesztáv, Adventourist, Dune: Imperium, Furnace, Pax Pamir, Cascadia, The Genius:),

[szonikuscsavarhuzo]

Tóta W. Árpád

Hát eljött a csúfos bukás. A bukovári. A Magyarországot teljhatalommal uraló leviatán képtelen volt épkézláb jelöltet állítani Budapesten. Olyat, aki legalább a választásig talpon marad. Elfogytak. Maradt a marketinges nullpont: akkor legalább legyen csinos. Vitától, interjútól, kérdésektől, még egy nyilvános majálistól is óvni kellett. Eleve krumpliorral jött fel a porondra. Ehhez a totális alkalmatlansághoz igazították a kampányát: annyi derült ki, hogy nagyon utálja Bébi Gyurcsányt. Más nem. De hát ez egy város, emeletes házakkal. Itt kérdeznek.

"Vegyvédelmi ruhában kaszálja le a méhlegelőt, mert járva a magyar tájat, látta, hogy azokkal a szúrós növényekkel űrhajósok dolgoznak. Szabadidejében kosztümben sütöget, vagyis már megsült cipókat rakosgat a kikapcsolt kemencébe. A konkrét agyhalál ez a nő. Az árnyék Innsmouth felett. A degeneráció kabalaállatkája. Aki kereken kimondja, hogy hülyének nézünk titeket."

Most pedig megmérték, hogy sajnos itt nem elég hülye a nép. Marad a B jelölt. Nem baj, Szandi, azért fideszesnek még jó leszel. Csak a Fidesz nem lesz elég jó ide.

[hobbygilda]

Breaking!

[1mondatban]

Érettségi tétel 2025

Fejtse ki, milyen összefüggés van a Tóta W. Árpád által említett büdös magyar migránsok és a Tisza Párt támogatói között.

[trilliannnn]

Awwwwww, én is voltam itt gyakornok. Jó volt!

[hicapacity]

Nehézbúvárkodás következik, a fekete mélységbe megyünk, furcsa, vak és puhatestű lények közé. Itt ez az ember, aki azért kapja a fizetését, hogy hazaárulózzon másokat. Könnyű munka, teljesen hülyék is végezhetik, mint a példánk mutatja. Mindig az a hazaáruló, aki nem fideszes. Ehhez nem kell ész, műveltség, tájékozottság, és hát nincs is. Use it or lose it.

De azért van verseny a mélyben, a Megafonnál is, mert sok ilyen bokazokni próbál így megélni, ott van például az a kívül-belül simafejű, az olyan tökéletesen sötét, hogy nemcsak elveszi a reflektorfényt, de kioltja. Szóval cifrázni kéne, és Tomimanó most úgy oldotta meg, hogy elővette a labanckártyát. Horn Gábor az idézett írásában azt állítja: nem hazaárulás külföldi kormányok segítségét igénybe venni rendszerváltáshoz. Na, hát pont ezt gondolták a labancok - állapítja meg a küszöbmajom, büszkén, hogy kivágta a magas cét. Foglalkozása: magyar. OKJ-s papírja van róla.

És ehhez képest te vagy a kuruc, ugye. Te szellemi sírkő, te.

Közismert - csak hát ebbe a közbe Kötter Tamás nem tartozik bele - hogy a kurucok egész történetük során külföldi segítségért kuncsorogtak, hol több, hol kevesebb sikerrel. Erről tudni úgyszólván hazafias kötelesség, de különösen kínos elfelejteni, ha amúgy hivatásból méricskéled mások magyarságát. Eleve a török vazallus Erdély nyújtott nekik védelmet, rajta keresztül és közvetlenül is tárgyaltak a törökkel katonai és pénzügyi segítségről. Arra még a rossz tanulók is emlékezhetnek, hogy a kurucok segítségére konkrétan francia csapatok érkeztek, és velük sikerült itt-ott megverni a császáriakat. Rákóczi folyamatosan pumpolta a francia királyt fegyverért és katonákért, hol a lengyelek közvetítésével, hogy direktben. Ha van triviális példa a külföldi segítséggel politizáló és harcoló magyarokra, azok a kurucok.

Meg természetesen Szent István.

És ha van jó példa arra, hol nemzet süllyed el, az ez. Amikor a buta söpredék lóbálja a magyarmétert, a hazája történetéről semmit se tud, nem is érdekli, ő hivatalból hazafi, kinevezték, kifizették, példát mutat: így kell magyarnak lenni. Vérszomjasan és ostobán, kitagadva a nemzetből a nála tehetségesebbeket. Azokat, akik tudják, kik voltak a kurucok.

De nemcsak a szemetek tudnak magyarul.

(3) Tóta W. Árpád - Nehézbúvárkodás következik, a fekete mélységbe... | Facebook