Olvass bele Laurie Frankel hamarosan megjelenő regényébe!
„Nem minden adoptálás szól fájdalomról és megbánásról. Még csak nem is a többségük. Azt a filmet miért nem kapjuk meg sosem?”
HÉTFŐ
Az egész úgy kezdődött, ahogy ez az egész elkezdődött. Volt egy csöppnyi anyag. Ami aztán felrobbant.
Fig ötöst kapott az ősrobbanásos diorámájára, és bár ötödikes természettudományos csoportja számos részlettel kapcsolatban a sötétben tapogatózott, ő eleget tudott ahhoz, hogy tisztában legyen vele: nagyon nagy bajban vannak.
Közvetlenül azelőtt, hogy megtörtént volna, ami megtörtént, amikor még csak egy forró, parányi golyónyi sűrű szingularitás voltak, Fig családja csak egy család volt. Mások talán arra tippelnének, hogy Figet és Jacket mindennap limuzinnal hozzák el az iskolából, hogy valami flancos étteremben ebédeljenek, otthon a hátsó udvarban lovagolnak, és hatalmas palotában élnek, pedig valójában közönséges autóval jártak iskolába, a menzán ebédeltek, és normális méretű házban laktak.
Fig még soha életében nem lovagolt.
Fig anyja híres volt, de nem az a lovak-a-hátsó-udvarban féle híresség. Fig és Jack pedig nem járt nyári táborba. Figgel a terapeutája listát íratott azokról a dolgokról, amelyektől fél, és abban ott szerepelt a tábortűz fölötti pillecukorsütés, a tábortűz körüli danolászás és a tábortűz mellé kucorodás a szúnyogok elől. És mivel úgy tűnt, hogy a tábori tevékenységek zömének köze van a tűzhöz, Fignek nem volt hol megtanulnia lovagolni.
Ha azt vesszük, ami velük történt, meg azt, hogy ikertestvérek, különös, hogy Jacket nem zavarta a tűz. Egyéb dolgok sem zavarták, amelyeket mások esetleg nem szerettek a táborozásban, például, hogy sosem zuhanyoznak, meg hogy mi a fene az a lónyál. Fig azonban tudta, hogy Jack nem szomorkodik, amiért nem megy táborba, hanem otthon marad vele. Ők ketten a bátyjával nem mindig kedvelték egymást, mégis mindig jobban szerettek együtt lenni, mint külön.
A különlét ott szerepelt mindkettejük ijesztő dolgokat tartalmazó listáján.
A tudósok azt nem tudták – Fig természettudományi tanára legalábbis nem –, hogy mi okozta az ősrobbanást, azt viszont igen, hogy több milliárd trilliónyi valószínűtlen tényezőnek kellett pontosan összejönnie ahhoz, hogy megtörténjen. Ha ősz, tél vagy tavasz lett volna, Fig és Jack alighanem suliban lett volna. Ha Fig nem félt volna a tűztől, alighanem táborozni mentek volna. Ha nem kellett volna a bátyjával közösködnie egy telefonon, vagy netán épp ő lett volna a soros, és főleg, ha Fig másfajta tízéves lett volna, aznap reggel talán nem olvassa el az újságot. Csakhogy a sok ha közül egyik sem teljesült. A körülmények tehát valószínűtlenek voltak ugyan, de sajnos tökéletesek ahhoz, hogy az egész életük felrobbanjon.
1998
Fig anyja számára viszont a Macsók és macákkal kezdődött az egész, jócskán az univerzum születése után.
India Allwood már hétévesen is okos, sokat olvasott gyerek volt. A második osztályt átugrani nem probléma, ha a többiek mind nyolc-kilenc évesek, de amikor a felső tagozatra került, ő még csak tíz volt, a buszmegállójukban az egyik srác pedig már borotválkozott. Legalábbis azt mondta. A suliban a lányok, akik valamikor a barátnői voltak, a fogai meg a cicije miatt csúfolták, lévén az egyik túlságosan feltűnő, a másik viszont nem eléggé, meg amiatt, hogy nincs apja, meg a reménytelen öltözködése és frizurája miatt, és azért is, mert egy országról kapta a nevét.
India anyjának fogazata, haja és cicije rendben volt, úgyhogy India reménykedett benne, hogy ezek nála pusztán még mindig kialakulóban vannak. Az apja nem hagyta ott őket, ami talán kínos lett volna, hanem valójában soha nem is volt több futó kalandnál egy szakmai konferencián, az anyja még a vezetéknevét se tudta. Nem az történt, hogy lelépett, mert Indiának még nem nőtt ki a melle. A megfelelő ruhák lehet, hogy dögösek, viszont határozottan rondák, ő pedig készségesen elviselte a népszerűségét érő csapást, csak hogy ne kelljen nyakra-főre horgolt mellényt hordania.
A neve viszont az anyja hibája volt, és India ezt fel is rótta neki.
Hogy India jobban érezze magát, az anyja jegyet vett maguknak a Macsók és macákra. India anyját a női főszereplőről, Sarah Brown őrmesterről nevezték el. A karakter neve vagány hangzást kapott az „őrmester” titulustól, pedig valójában egy misszionárius volt, a világ legunalmasabb nevével. India anyja arra hajtott, hogy ő a kreatív utat válassza, és tegyen róla, hogy az ő lánya aztán bele ne fásuljon valami unalmas névbe, és Indiának hálásnak kéne lennie érte. India azonban nem díjazta ezt a poént. Abban a pillanatban sírva fakadt, ahogy felment a függöny, és egész végig zokogott, amíg újra le nem ereszkedett.
− Nagyobb bőgőmasina vagy, mint Miss Adelaide − állapította meg hazafelé az anyja. Miss Adelaide-nek az első felvonásban volt egy dala, amelyben azt állította, hogy azért fázott meg, mert a fiúja nem hajlandó feleségül venni.
− Az szédületes volt! − áradozott a tízéves India. − Nagyon, de nagyon széééédületes.
− Hogy a nagyszüleid az Adelaide nevet is adhatták volna nekem… érdekes!… ehelyett megmaradtak a jó öreg, unalmas Sarah mellett?
− Ezt csinálom majd, ha felnövök − mondta India. − Csak ezt akarom csinálni.
− Játékbarlangot működtetni?
− Színpadon lenni.
− A szerencsejáték jövedelmezőbb − figyelmeztette az anyja. − És ott jobbak az esélyek.
− Láttam a jövőt.
− Ha ezt akarod… − kezdte az anyja.
− Nem az, hogy mit akarok − helyesbített India. − Amikor az ember látja a jövőt, az nem az, amit szeretne, ha megtörténne. Hanem ami meg fog történni. Broadway-sztár leszek. Ez tuti.
− Akkor illene megköszönnöd. − Annak idején nem erre gondolt az anyja, de most kapva kapott rajta. − Az India Allwood remek művésznév. Az emberek megjegyzik majd.
Neki lövése sem volt róla.
HÉTFŐ
− Mire felnőttek leszünk − jelentette sajnálattal a szerencsétlen újság mögül Fig −, az lesz, hogy az összes pénz valami tizenegy fehér pasié lesz.
− Én pasi vagyok! − örvendezett Jack. − Nem fehér, de…
− A természeti erőforrások mind megszűnnek. Nem lesznek esőerdők. Nem lesznek fák. Nem lesz tiszta víz. Erdőtüzek pusztítanak.
− Ezért is mondtam nemet a papírra. − Az anyjuk odanyúlt, és kirántotta Fig kezéből.
− Cenzúra! − sikította Fig.
− Kicsi vagy még a hírekhez.
− Majd körülmetélő leszek.
− Körültekintő. De akkor sem.
− Csak a művészeti mellékletet? − Fig válaszra sem várva kirántotta a konyhaasztalon heverő kupac aljáról. Majd elolvasta a legfelső főcímet. Aztán az egész mellékletet összehajtogatta, és ráült.
− Te meg mit csinálsz? − kérdezte a szája sarkából Jack.
− Eldugom anya elől az újságot − felelte a magáéból Fig.
− Szerintem ez nem működik − suttogta Jack.
Az anyjuk kinyújtott kézzel Fig elé állt.
− Add ide.
− Nem.
− Miért nem?
− Nem voltam eléggé körülmetélő.
− Emiatt ne aggódj − mondta az anyjuk.
Fig elújságolta a hírt Jacknek.
− Az AHAM utálja anya filmjét.
− Az a hamm utálja a filmedet?
Fig ismert egy mondatot, amibe a tanárok gyakran belekezdtek a fivérével kapcsolatban, de sosem fejezték be: Jack nem unintelligens, de.
− Nem hamm − mondta Fig. − AHAM. Adoptee Healing and Mediation.*
Az anyjuk új filmjének az volt a címe, hogy Virággyermek. Egy nőről szólt, aki tinédzserként teherbe esett, és örökbe kellett adnia a gyerekét. Az anyjuk a húsz évvel későbbi nőt játszotta benne. Akit még mindig nagyon elszomorít a dolog. A baba már rég nem baba, de őt is nagyon elszomorítja a dolog. Emiatt mindketten rengeteget drogoznak. A cikkben az állt, hogy az AHAM különböző közösségi médiákban, amelyeket Fignek és Jacknek nem volt szabad látnia, azt állítja, hogy a film pontatlan és sértő, és ezért utálják.
− Ez durva − mondta Jack.
− Dühösek − mondta anya. − Nincs azzal semmi baj.
− A legjobban a vége dühíti őket. − Fig végigolvasta a cikket. − Nem tetszett nekik az az orbitális véletlen, hogy a szereplők ugyanabba a drogrehab programba kerülnek, ahol meggyógyulnak, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
− Nekem tetszett a vége − mondta Jack. Egy hónapja látták egy családtagok és VIP-vendégek számára tartott speciális vetítésen. Volt ott egy forró tejkaramella szökőkút.
− Nekem is − mondta Fig. − Kibogozták, hogy ők anya és gyereke. Lejöttek a drogokról, és helyettük közösen rátaláltak az egészségre meg a boldogságra.
− Ez a probléma − mondta az anyjuk.
− Legyőzték a problémáikat.
− Nem az övék. Az AHAM problémája. Ők azt szeretnék, ha a film szereplői nem hevernék ki olyan könnyedén a traumájukat és a haragjukat.
− Még több traumát meg haragot szerettek volna?
− Azt akarták, hogy ismerjük be, egyeseknek jó okuk van rá, hogy haragudjanak. Emlékeztek, hogy az én karakterem nem akarta örökbe adni a babát, de az az orvos rábeszélte? Emlékeztek rá, hogy a család, amelyikben a baba felnőtt, nem volt valami kedves hozzá?
Fig bólintott. Szomorú film volt.
− A hús-vér embereknek alighanem nehezükre esne innen megtalálni a happy endet. Az AHAM azt akarta, mutassuk be, hogy egy ilyen traumán nehéz magunkat túltenni.
− És miért nem mutattátok be? − kérdezte Jack.
− Egy − az anyjuk az ujjain kezdte számolni −, nem én írtam. Kettő, nem én rendeztem. Három, a filmek kurták.
− Akárcsak Fig − mondta Jack.
− Néha azt kívánom, bárcsak egypetéjű ikertestvérem lenne − mondta Fig –, nem pedig infernális.
− Fraternális − mondta az anyja.
− Szójáték volt.
− Az embernek csak nagyjából százhúsz perce van egy filmre − mondta az anyjuk. − Néha túl sok megy el a szaftos részletekre, aztán meg nem marad elég idő teljes egészében kifejteni a kiheverésük nüanszait.
− Tehát igazuk van? − kérdezte Fig.
− Nincs igazuk. De nem is tévednek. Dühösek és szomorúak. Nincs ezzel semmi baj. Az emberek néha dühösek és szomorúak.
− Most mihez kezdünk?
− Hadd mondják csak, fejezzék ki az aggodalmukat. Meghallgatjuk. Ha lehet, tanulunk valamit.
− Nagybetűket használnak. − Jack a közösségi médiákat böngészte, hiába nem volt nekik szabad. − Ez azt jelenti, hogy kiabálnak.
Ám az anyjuk nem aggódott.
− Ha nem törődsz velük, lekopnak.
Ekkor történt, hogy a csöppnyi anyag elkezdett összehúzódni, és felforrósodni.
Csakhogy Fig anyja már régen tanulta az ötödikes természettudományokat, és valószínűleg ezért nem vette észre.
A regényt itt tudod beszerezni!
0 notes
Felnőttként szeretett bele a Balatonba Oláh Gergő
Felnőttként ragadta magával a Balaton varázsa Oláh Gergőt. Az énekes néhány évvel ezelőtt mutatta meg először a családjának a magyar tengert, azóta visszajárnak és itt töltenek néhány napot. Gergő koncertezni is sokat jár a Balaton partjára: szombat este zenekarával, a Roma Soul-lal Zamárdiban, a ZamJam Fesztiválon lépnek színpadra, ahol egy igazán különleges, autentikus roma hangszerelésű Queen-feldolgozást mutatnak be élőben a közönségnek.
Bár már gyerekként is járt a Balatonon, csak évekkel később, felnőtt korában ragadta magával a tó varázsa Oláh Gergőt.
„A családot minden évben elviszem a Balatonra, nagyon szeretjük a hangulatát, az atmoszféráját, ez egy nagyon jó családi élmény – mesélte az énekes, aki öt évvel ezelőtt teremtette ezt a hagyományt, azóta bebarangolták már az északi és a déli partot is, szeretik Tihanyt, Balatonfüredet, legutóbb Szántódon jártak, de Zamárdi is a szíve csücske. - Először általános iskolás koromban jártam arra, de a meghatározó élmény az volt, amikor a gyerekeket vittem le először. Ez a régió egy olyan része az országnak, amit mindenkinek látnia kell. Sokat járok ide koncertezni is, Zánkára és Fonyódra, az Erzsébet táborba már kilenc éve. Most hétvégén a Roma Soullal lépünk majd színpadra Zamárdiban, a ZamJam Fesztiválon, és a közönségnek itt mutatjuk be élőben különleges, autentikus roma hangszerelésben a Queen We Will Rock You című slágerét is, amelyhez klipet is készítettünk.”
https://www.youtube.com/watch?v=P62oZS4i0Es&t=2s
A Roma Soul x We Will Rock You cover-ről:
A Queen felejthetetlen és felülmúlhatatlan legenda: számaikat ma is kívülről fújjuk, és az évek múlásával nemhogy fakult volna erejük, hanem csak nemesebbek és értékesebbek lettek – mint a legjobb bor. Természetes, hogy csak a legnagyobb alázattal, kivételes profizmussal és jó ízléssel szabad a dalaikhoz nyúlni. Különösen igaz ez a „We Will Rock You” kőkemény, erőteljes hangzásvilágára, hiszen ez egy olyan sláger, amelyből csak úgy árad a Queen zsenijeinek tehetsége és inspiratív alkotókedve. Oláh Gergő, a Roma Soul alapítója, aki maga is táncos, sőt tanított is táncot, a legjobb formáját hozza lenyűgöző táncszólójával a klipben. Gergő kirobbanó energiája túlzás nélkül világklasszis szintű, ebben pedig fergeteges tudású zenésztársai segítik.
A Roma Soul zenekarról:
Az eredeti roma dallamvilágot a felszabadult, magával ragadó, igazi bulizenével kombináló zenekart első feldolgozása (Roma Soul x Uptown Funk) után óriási érdeklődés övezi, folyamatosan koncerteznek országszerte. És a buli csak most pörög fel majd igazán, a Balaton partján, ahol a ZamJam-en először mutatják be ezt az egyedi Roma Soul x We Will Rock You feldolgozást.
A Queen, Bruno Mars, az AC/DC, a Modern Talking és a Boney M. dalai, valamint a leginkább kedvelt magyar bulislágerek, örök klasszikusok a korábban még soha nem hallott professzionális zenei feldolgozással, meghökkentően szórakoztató átértelmezésével. Ez Oláh Gergőék védjegye!
Roma Soul social media:
-
https://www.instagram.com/romasoul_official/
-
https://www.youtube.com/@romasoul_official
A Roma Soul tagjai:
-
Oláh Gergő, a 2012-es X-faktor győztese, a #romasoul alapítója és vezetője, énekese.
-
Balogh Roland. a Junior Prima díjas gitárművész, a #romasoul tagja. A 2009-es montreux-i jazz gitárverseny és a 2016-os Six String Theory gitárverseny győztese. 2015-ben New Yorkban a Wes Montgomery tiszteletére megrendezett gitárversenyen beválasztották a világ 5 legjobb jazz gitárosa közé.
-
Kökény Tamás a 2016-os Virtuózok abszolút győztese, a #romasoul tagja, nagybőgős. A fiatal zenész azóta fellépett a new york-i Carnegie Hallban, Los Angelesben, Las Vegasban, Brüsszelben és Ravennában is. Magyarország valamennyi jelentősebb színpadán zenélt.
-
Kovács A. Máté a #romasoul tagja, zenekarvezető, ütőhangszeres. Több zenekar és formáció tagja, 2014-ben a Romano Drom Colors albumával felkerült a World Music Chart legjobb 15 albuma közé.
-
Ifj. Sándor Zoltán, a Virtuózok döntőse, hegedűművész, a #romasoul tagja.
-
Priskin Georgina, a #romasoul tagja, énekes.
-
Agatics Krunoszláv harmonikaművész, a #romasoul tagja.
-
Váradi László tamburás, a #romasoul tagja.
Read the full article
0 notes