#madarak

[meg-megbanom-ezt]

Megvan a keserédes iróniája annak, hogy pont tegnap láttam ezt, amikor elém került ez a cikk a vékonycsőrű póling kihalttá nyilváníttatásáról (ráadásul a 444-en!):

Habár ezt a madarat "csak" 1995 óta nem látták - avagy 2001 óta, ha hitelesnek vesszük a 2001-es apaji megfigyelést. A jelenlegi álláspont szerint nem az, de azért nem meglepő, hogy az MME óvatosabban fogalmaz:

NOT SO FUN FACT: nem ez az egyetlen tragikus sorsú pólingfaj. Az eszkimópólingot 1963-ban látták utoljára - vagyis ez az utolsó elismert észlelése -, de a faj helyzete korábban is elkeserítő volt, ez ihlette a Last of the Curlews című könyvet. Ebből rajzfilm és élőszereplős film is készült, azonos címmel, 1972-ben és 2021-ben. Utóbbiról nem tudok nyilatkozni, előbbit láttam és pont olyan szívszorító, amilyennek hangzik most éppen nincs fent youtube-on, de tartsátok nyitva a szemeteket... Mindezek ellenére az IUCN még az eszkimópólingot sem nyilvánította kihaltnak, "csak" kritikusan veszélyeztetettnek.

És ez még csak a jéghegy csúcsa... habár még van mit tenni, legalább azokért a fajokért, amelyek még "csak" veszélyeztetettek. Zárásképp ideteszem ezt az önkritikus idézetet a 444-es cikkből (Nicola Crockford, RSPB):

„Hogyan is várhatjuk el az Európán kívüli országoktól, hogy fokozottan védjék a saját állatfajaikat, amikor a mi, viszonylag tehetősebb társadalmaink is kudarcot vallanak ebben?”

This makes me so happy 

(via)

[sasukeuchiha-24]

Sasuke vs Madara Uchiha

[meg-megbanom-ezt]

Ez még tavalyról(!) ragadt piszkozatba, de végül is most is aktuális: érdemes hallgatózni esténként, hátha meghalljátok a füleskuvik füttyögését! Nekem akkora szerencsém volt, hogy a pesti lakásból és otthon is hallhattam. :) Sokan szonárhoz hasonlítják a hangját már akik, velem ellentétben, tudják, mi az

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Néha jól esik csak úgy kimenni az erkélyre. Itt egy pillanatra kiszakadhatok a hétköznapok mókuskerekéből, a napi stresszelésből, hogy mások hülyeségeivel foglalkozzak. Ez az a hely ahol az arcomat megsüti a kora tavaszi, meleg napfény, ahol a madarak csicsergésén, a méhek zümmögésén kívül semmi másra nem kell hogy figyeljek csak arra, hogy itt milyen nagy nyugalom van. Szeretem ezt a helyet. Itt nem ér semmilyen stresszforrás.

[egy-lany-blogja]

Nézem a naplementét némán és hallgatom a madarak énekét...közben eszembe jut, bárcsak te is láthatnád.. vajon tetszene neked ahogyan az égbolt váltja a színeit és a nap aludni tér? Vajon milyen lenne veled át élni, megélni ezeket a pillanatokat? Vajon te is gondolsz rám ? Eszedbe jutok egyáltalán?

[madarashirek]

Madárszenzáció: először láttak tamariszkuszposzátát Magyarországon | Sokszínű vidék

[fovarosiblog]

A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium javaslatát elfogadva a kormány 1976-ban határozott a reptér fejlesztési programjáról, amely 1990-ig sorolta a teendőket. A feladat egyre sürgetőbb voltát jelezte, hogy a MALÉV utasforgalma 1975 és 1980 között megduplázódott. A finanszírozáshoz az osztrák hitelprogramot vették igénybe. 1978-ban folytatták le az új terminál tervpályázatát, és a belsőépítészeti program részeként műalkotások elhelyezésére is pályázatot írtak ki. Ezen nyert Péter Vladimir pályaműve 1985-ben.

A pályázat meghívásos volt, 4 művész kapott felkérést: Józsa Bálint (akinek Lüktetés című alkotása a Karolina úti Haematológiai Intézet előtt áll), Péter Vladimir, a papírsárkányairól ismert Bodóczky István, valamint Gross Arnold. Utóbbi a megbízást visszaadta, nem nyújtott be tervet. Józsa Bálint léghajót tervezett a jókora utastérbe belógatni, de a pályázatokat áttekintő osztrák belsőépítész hölgy egyértelműen Péter Vladimir madárkái mellett foglalt állást a benyújtott 1 minta darab és a rajzok alapján.

A madarak legyártása hosszú időbe telt, gyorsan kellett dolgozni. A gipsz modellekről készült negatív alapján készült el az üvegszálas poliészter test, amit még csiszolni, majd festeni kellett. A festéshez Neolux autókarosszéria festéket használt. Mindegyik madárka egyedi darab lett. A felhelyezést is a mester végezte el: damilról lógatták le a madarakat a tetőszerkezetről. Szerencsére az alkotójuknak volt már tapasztalata a különleges, akkoriban még egész újszerűnek mondható anyaggal: műanyagból készült a Montgolfier-emlék az Atrium Hyatt (Sofitel) szállodába és a Hungária kávéházba (New York kávéház) is, de a mára már lebontott, egykori Volga szálló Törley pezsgő bárjába is készült egy cégér jellegű alkotás.

(...)

A 2A terminál felújításakor sajnos leszedték az összes madarat, bekerültek az irodákba, de hamarosan több példány is magánkézbe került, a gyűjtemény szétszóródott. Erről az alkotójuk is csak közvetve szerzett tudomást, néhány példányt ugyanis hozzá vittek be javításra.

(...)

A kihelyezést a Klauzál téri vásárcsarnokban Erzsébetváros önkormányzata szervezte le, a megmentett madarak 2023. augusztus 20-án kerültek ki a csarnok „főhajójába”. Ha arra járnak, nézzék meg őket, a galéria szintről egész jól láthatók!

A teljes cikk a fenti linken érhető el!

[senkise320]

Fészked voltam, nem a kalitkád. Ha a szabadságot választod hát menj, nem tarthatlak vissza.

[egyrokacsodaorszagban]

álom / kórus

ujjaid hajamba akadó ágak

a szívhez vezető rövidebb út veszélyes

békeidőben madarak táplálnak

szélben a liliom illata is eltéved

földben bújó sziklaként kötnél röghöz

kakafón csörtében serken ki vérem

az egek végtelen hiánya már velem él

madarat tolláról emel tenyerére isten

[meg-megbanom-ezt]

Amikor Cooper ügynök elásta magát nálam

Twin Peaks, 1. évad, 7. rész:

"Nem szeretem a madarakat."

-99999 pont, kár érte, kiváló ügynök volt :(

[meg-megbanom-ezt]

Ma van/volt a szülinapom és mi a mai tumblr téma? MADARAK

Minden bizonnyal véletlen, de k��szi. :3

[meg-megbanom-ezt]

it's also lovely that the nictitating membrane of the eagle is visible here!

"I laugh when I look at this shot - one in a million chance of capturing the precise moment when these birds are locked in eye to eye!

Out in my boat fishing one morning, I noticed that an eagle was being harassed by a blue jay on the shoreline next to my cabin. The blue jay’s relentless attacks were only mildly irritating to the eagle. The big bird’s facial expression was one of pure disdain. Jays are fiercely territorial - the eagle had perched near the jay’s nest and the jay was determined to protect its young.

My boat floated closer and closer to the skirmish and I knew that I might be able to capture a special moment if I just kept shooting. I love the image for so many reasons. The eagle is protecting its most valuable secret weapon - its eyes - by sliding a thin membrane over its eye just as the jay flies by. The jay is executing a ninja move as it makes its escape. And I love the way the image illustrates the sheer contrast in size between the enormity of the eagle’s body and the small silhouette of the blue jay.

I’ll always be thankful that I was in the right spot at the right time."

📸Ken Wiele

[meg-megbanom-ezt]

I've recently started to watch Death Note (yes, I'm always late to parties) and I just had a tought that Ryuk has Oriental Stork (Ciconia boyciana) aestetics. Or the Oriental Stork has Ryuk aestetics; anyway, colors may not exactly match, but the creepiness does. Maybe Oriental Storks are also shinigamis? Now that would further complicate conservation efforts (it's an endangered species).

(Not death note: I put the original source to the stork image link, but the one I put here is actually a smaller version of the original.)

[meg-megbanom-ezt]

Elvesztettem valami fontosat és nem tudom sem elengedni, sem visszaszerezni (I. rész)

Május 10. fontos dátum: egyrészt a Madarak és Fák Napja, másrészt az első MMM (=Mindennapi Madaraink Monitoringja) felmérés határideje (április 15. a kezdete, mellesleg). Fontos madaras nap. És mégis...

Minden évben egyre jobban küzdök, hogy elvégezzem a felmérést és ugyanakkor minden évben megfogadom, hogy többet járok madarászni, terepezni. És mindig egyre kevésbé sikerül. Mindig megvan az ok: nem elég jó az időjárás, utálok korán kelni, félek a kóbor(oltatott) kutyáktól... és olykor igazak is, de gyakran csak kifogások. Régen is sokszor túlnyúlt a szeszélyes április májusba, régen is megkergettek a kutyák, mindig is utáltam korán kelni... DE régen a lelkesedés, a motiváció egyszerűen SOKKAL nagyobb volt bennem és könnyen túllendültem a negatívumokon. Utólag belegondolva, elképesztően kemény voltam még tizenpár évesen!

Most meg... hazamegyek csak azért, hogy csakazértis felkelek vasárnap. Bepakolok, nézem az időjárás-appokat, de titokban abban reménykedek, hogy szar idő lesz. Későn fekszem le, mert nincs kedvem, mégis felhúzom az órát (telefont, de mindegy). Felkelek, és méla undorral kinézek: igazából egész jó idő van. Felhős ugyan, de foszlányokban: van esély, hogy eloszoljon. Szél mérsékelt. Mégis, egyszerűen zsigeri ellenállás van bennem. Csakazértsem, NEM, NOPE. Visszafekszem, de közben bűntudatom van. Már nem vagyok madarász, csak névleg, színleg, performatíve. Miért vesztettem el az érdeklődésemet az alapvetően meghatározó hobbim iránt? Hogyan? Mikor? Miért?

Erről írnék még többet is, csak most nincs kedvem (hahh!), meg nem is tudom, mennyire fedjem fel magam. Ez messzire vezetne, mert az eddigi életutamról, karrieremről (hahaha) kéne szóljon. Majd.

A poén, hogy mindez azért is csapódott le bennem, mert pont nemrég felkértek arra, hogy egy madaras/-ász megemlékezést írjak, csak hát beszart nem tudok pozitív lenni most.

[meg-megbanom-ezt]

Problémáim

Pont az ablakom előtti kőrisfán ugrándozik egy komplett őszapócsalád, a fiókák siseregnek és rezgetik a szárnyukat a kajáért... De béna a telefonom rendes képet csinálni és útban van a szúnyogháló is, amit nem lehet leszedni, úgyhogy most berakom másvalaki videóját és becsületszavamnak kell higgyetek, hogy itt is így volt :(

[meg-megbanom-ezt]

I know others probably also commented on this, but... those two in the front drinking are geese. Come on.