#Magyarok Kenyere

[videkma]

Szolnokon egy sportcsarnokban sikerült összeönteni a gazdák búzáját

A magyarságban töretlenül jelen van az összetartozás elemi érzése – hangoztatta az agrárminiszter szombaton Szolnokon, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepén. Szolnok, 2023. augusztus 19.Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepén Szolnokon, a Tiszaligeti Városi…

[szabadpecsofficial]

Korinek László jogászprofesszor az idei Tüke-díjas

Korinek László jogászprofesszor az idei Tüke-díjas

A pécsi Dóm Kőtárban adták át, idén is január 21-én a pécsi elismerést a Magyarok Kenyere program ötletadó-alapítójának.

Mária Terézia ugyanis több, mint negyvenéves uralkodásának utolsó évében, 1780. január 21-én emeltette városi rangra Pécset. Ezért adja át a díjat évről évre Habsburg György, a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke.

Korinek László kriminológus, egyetemi tanár a…

[korkep-blog]

Magyarok Kenyere: Felvidéki és kárpátaljai rászorulókhoz kerül az összegyűjtött búzából készült liszt

Kedden délelőtt a Gútai Malom (Mlyn Kolárovo) raktáraiból kiadták azt a közel nyolc tonnányi lisztet, amely a magyarok kenyeréhez felhasznált búzából készült, és amely felvidéki és kárpátaljai magyar rászoruló családokhoz kerül majd még karácsony előtt. 

Nyitókép: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  Szerdán délelőtt a Gútai Malom (Mlyn Kolárovo) raktáraiból kiadták azt a közel nyolc tonnányi lisztet, amely a magyarok kenyeréhez felhasznált búzából készült, és amely felvidéki és kárpátaljai magyar rászoruló családokhoz kerül még karácsony előtt. 

  Varga Péter, a Gazda polgári társulás elnöke elmondta, hogy a Magyarok Kenyere akció keretében több mint 10 tonna búza gyűlt össze, ebből készült el a Gútai Malom jóvoltából 7,5 tonnányi kenyérliszt. Köszönetet mondott Pikáli Róbert gútai gazdának, aki a Magyarok Kenyere program koordinátora volt, valamint a Gútai Malomnak a segítségért.

  A lisztet a Szlovákiai Református Egyház Diakóniai Központjának idei Nyilas Misi Karácsonya című jótékonysági gyűjtésében részt vállaló Misák Alica csilizpatasi lelkésznő, A mi Gútánkért szociális segélyező és a gútai Köz-Ért Polgári Kör vette át – ők juttatják el több felvidéki és kárpátaljai szervezethez, egyházközséghez, akik aztán szétosztják azt a rászoruló családok között. A Nyilas Misi Karácsonya program keretében és a Gazda PT közvetítésével idén Kárpátaljára is kerül a felvidéki magyar búzából készült lisztből.

  Varga Péter és Pikáli Róbert átadják az adományozóleveleket, fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  Pikáli Róbert a Köz-Ért Polgári Kör nevében köszönetet mondott azoknak a felvidéki gazdáknak, akik részt vettek a Magyarok Kenyere programban. Elmondta, hogy idén 9460 kiló magyar búza gyűlt össze a gazdáktól, a belőle készült 7400 kiló liszt pedig hét szervezet segítségével jut el a rászorulókhoz. Köztük van a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központja, akik az adományt kenyérsütésre fogják majd felhasználni „így valóban magyarok kenyere lesz a lisztünkből”.

  „Az adomány többi részét pedig olyan családok fogják megkapni, akiknek valóban szükségük van erre az adományra”

  zárta Pikáli.

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

[turizmus]

from Turizmus Online

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Böjte Csaba: Rajtunk múlik, mit hoz a holnap

New Post has been published on https://zarojel.hu/bojte-csaba-rajtunk-mulik-mit-hoz-holnap/

Böjte Csaba: Rajtunk múlik, mit hoz a holnap

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBlbHMlQzUlOTElMjBCTCUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjM1MzUzMDE5ODMlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”141494″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]

Böjte Csaba csodát tett a ferences kolostorban

1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot vett az élete. Oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek.

Az árvákat befogadó ferences rendi szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára tevékenységét elismerik egész Erdélyben, Romániában és hazánkban  is. Az alapvető életfeltételeken kívül (ruha, étel, stb.) taníttatásukkal is foglalkozik, melybe vallási és erkölcsi nevelésük is beletartozik.

Az MTI szerint a szerzetes Pécsett, a Magyarok kenyere jótékonysági program ünnepségén, arról beszélt,  hogy a világot az igenek, a bizalom és a hit viszi előre.

Böjte szerint a világ viszontagságait látva :

“olyan könnyen mondjuk ki, hogy nincs tovább, hogy a Jóisten elfordította az arcát”.

De mint kiemelte:

“igenis a sorsot meg lehet fordítani és rajtunk múlik, hogy mit hoz a holnap”.

Az eseményen Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke közölte, várhatóan az idei adománybúza mennyisége megközelíti vagy meghaladja a tavalyi 515 tonnát.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBtJUMzJUExc29kaWslMjBCTCUyMC0tJTNFJTBBJTNDaW5zJTIwY2xhc3MlM0QlMjJhZHNieWdvb2dsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMHN0eWxlJTNEJTIyZGlzcGxheSUzQWJsb2NrJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjUwMTIwMzUxODUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG8lMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNFJTNDJTJGY2VudGVyJTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Pécsről indult “Magyarok kenyere” jótékonysági program

Korinek László jogászprofesszorra, a

“Pécsről indult Magyarok kenyere”

program ötletgazdájára utalva döbbenetesnek nevezte, hogy egy ember kezdeményezése ilyen szép eredményeket tud elérni. Korinek az összefogás és a másokért tenni akarás fontosságát hangsúlyozta, majd külön méltatta a kárpátaljai gazdák idén is kiemelkedő búzagyűjtését.

Magyarországi és határon túli magyarlakta településekről 2011-ben 10 tonna búza érkezett a kezdeményezés keretében Baranyába, 2012-ben húsz, egy évvel később 100, 2014-ben 220, míg 2015-ben már 440, tavaly pedig 515 tonna.

A liszt és kenyéradomány mintegy 80 ezer nehézsorsú gyermekhez jut majd el, több mint 130 szervezet segítségével. Böjte Csaba elmondta, hogy az adománynak köszönhetően alapítványuknál 2500 gyermek ellátása biztosított.

A vasárnapi központi ünnepség házigazdája Sebestyén Márta népdalénekes volt, az összmagyar lisztből sütött nagykenyeret Kajtár Edvárd, a pécsi székesegyház plébánosa áldotta meg. Idén is meg lehetett kóstolni a jótékony céllal készített Magyarok kenyere-kiscipókat, amelyeket a Pécsi Jótékony Nőegylet kínált adomány fejében.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QlMjBoYXJtYWRpayUyMEJMJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyNjQ4ODc2ODM4MiUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

[baranyama]

Einstand? Búzagyűjtő napot tartottak Baranyában

Einstand? Búzagyűjtő napot tartottak Baranyában

Adományozók jelképesen egy-egy zsák búzát hoznak a Magyarok kenyere jótékonysági program Baranya megyei búzagyűjtő napján Sombereken 2017. július 28-án.

A megyében eddig 142 adományozótól 42 tonna búza gyűlt össze.

MTI Fotó: Sóki Tamás

[cikkiro]

Napszállta

Napszállta

Nemes Jeles ezúttal a századforduló várakozásokkal teli időszakáról mesél

Amikor egy rendező elsőre olyan filmet tesz le az asztalra, ami minden lehetséges díjat megnyer, amit film csak megnyerhet, akkor a szakma és a közönség egyaránt lélegzetvisszafojtva várja, hogy mi jöhet még ezután. Bukás vagy tündöklés? Nemes Jeles Lászlót és a Saul fia diadalmenetét valószínűleg nem kell bemutatni egyetlen hazai mozirajongónak sem. Most pedig itt a „folytatás”, a rendező második nagyjátékfilmje, a Napszállta.

Nemes Jeles László új filmjében nagyrészt ugyanazokkal az alkotókkal és szakemberekkel dolgozott együtt, akikkel a Saul fiát is készítette. A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője Melis László, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője pedig Szakács Györgyi volt. A rendező a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is.

A történet nemsokkal az első világháború kitörése előtt, 1913 nyarán játszódik, Budapesten. Főhőse pedig Leiter Írisz (Jakab Juli), aki hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A fiatalon elárvult lány leghőbb vágya, hogy szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát, de az új tulajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) hallani sem akar erről. Hamarosan az is kiderül, hogy Írisznek van egy bátyja is, Kálmán, akinek eddig a létezéséről sem tudott. A lány nyomozni kezd elveszett testvére után, de egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.

Pozítiv trauma

A Saul fia hatalmas sikere után a rendező többször is azt nyilatkozta, hogy a díjeső egyfajta pozitív trauma volt számára, mit időben telt feldolgozni. „Elsőfilmesként ilyen szintű figyelem központjába kerülni, mindenhova elkísérni a filmet, és a társadalom szempontjából is megtalálni a pontos jelentését – ehhez a feladathoz fel kellett nőnöm; nem volt könnyű.” – mesélte Nemes Jeles, aki azt is tudta, hogy rengetegen várják a következő filmjét. „Almodóvar mondta nekem két évvel ezelőtt, mikor a cannes-i zsűriben voltam: csak csináld meg a másodikat, legyél túl rajta!” – nyilatkozta a rendező. A nagyok tanácsát megfogadva nem is várt sokat, és alig egy évvel a Saul után már arról lehetett olvasni, hogy Nemes Jeles és csapata 2017 nyarán újabb filmet forgat. „Nem túl akartunk esni a forgatáson, hanem minden idegszálunkkal azon voltunk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki minden felvételből. De az biztos, hogy egy ilyen bemutatkozás után muszáj továbblépni, ami nem kis feladat. Minél többet várok, annál nehezebb belekezdeni egy új filmbe, aztán belecsúszhatok egy olyan spirálba, hogy tíz évig nem forgatok semmit” – mondta a rendező.

Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje hosszú előkészületek után, végül a Magyar Nemzeti Filmalap 1,59 milliárd forintos támogatásával készült el, a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével. A film tavaly nyáron, 53 napon át forgott, több budapesti és vidéki helyszínen egyaránt.

Nemes Jeles László új filmjét már a világpremier előtt közel 70 ország filmforgalmazója megvásárolta világszerte.

Nemzetközi szereplőgárda

Az előkészületek során a női főszereplő megtalálása volt az egyik legnagyobb feladat. Egy másfél éves folyamat végén esett Jakab Julira a választás. Nemes Jeles szerint Írisz egy nagyon titokzatos, sokrétű karakter, pont olyan mint Jakab Juli, aki hordoz magában valamit a századelő miliőjéből is. Egyszerre modern, mégis régimódi, olyan, mintha nem is ma, hanem száz évvel korábban élne.

A film majd száz fős szereplőgárdája igen sokrétű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben. Brill Oszkárt, a román Vlad Ivanov alakítja, aki idén még egy magyar filmben, Kenyeres Bálint Tegnap című alkotásában is főszerepet játszik.

A magyar szereplők között egyaránt találunk ismert, pályakezdő és amatőr színészeket is. A főhősök mellett feltűnik a vásznon Balsai Móni, Nagy Zsolt, Czukor Balázs, Fancsikai Péter, Zsótér Sándor, Kormos Mihály és Lázár Kati is.

Fesztivállapot

A Napszállta, csak úgy mint a Saul fia, fesztiválpremierrel indít, nemrég ugyanis meghívást kapott az augusztus végén megrendezett 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. Magyar film utoljára 24 évvel ezelőtt, szerepelt a filmtörténet legrégebbi fesztiválján. 1994-ben Enyedi Ildikó Bűvös vadász című alkotása szállhatott versenybe az Arany Oroszlánért. A film producerei, Sipos Gábor és Rajna Gábor szerint hatalmas megtiszteltetés, hogy az alkotás a világ legjobbjaival versenyezhet a Velencében.

Nemes Jeles új alkotása Velence után, szeptemberben Észak-Amerikában is bemutatkozik, a filmet a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos válogatásába is meghívták. Amerika legjelentősebb fesztiválján számos Oscar-díjat nyert film kezdte pályafutását. A rendező szerint a közelgő bemutatók és a fesztiválszezon már egyfajta sétagalopp lesz a forgatáshoz képest. „A legnehezebb része biztosan mögöttünk van, mert ez egy hosszú és nehéz születés volt. Az összes energiámat beleadtam, de mindig eljön a pillanat, amikor el kell engedni a filmet, mert már nem lehet tovább alakítani” – mesélte korábban második filmjéről Nemes Jeles.

A Saul fia egyből történelmet írt

Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia 2015-ben, a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon négy díjat nyert, köztük a Nagydíjat, amely a legnagyobb elismerés, amit magyar nagyjátékfilm valaha Cannes-ban kapott. A Saul fia később elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-, Golden Globe-, és BAFTA-díjakat is, ezzel minden idők nemzetközileg legelismertebb magyar alkotása az egyetemes filmtörténet része lett.

Wimmer Doro

Start: 2018. szeptember 27.

(Megjelent a Mozimánia 2018. szeptemberi számában)

[kocsy]

Magyarok kenyere

[nemzetinet]

Hét anekdota az első világháborúból

1. A legislegelső szerb sebesült

Boldogult édesapám egy nagy dunántúli uradalomnak volt a tiszttartója. A trónörökös-pár meggyilkolása után, mikor háborús szelek kezdtek fújdogálni, éles előrelátással sürgette a gazdasági munkák elvégzését, nehogy fennakadás álljon be, ha ki talál törni valami bonyodalom s hadbavonulnak a férfinépek. Elve volt, hogy csak katona viselt embereket szívelt meg a cselédek között, ö tudta, miért.

Azon az emlékezetes július 26-i vasárnapon, amikor – ozsonnaidő tájban – a járási székhelyről lovasküldönc hozta meg a mozgósítási parancsot, a magtárban nagyban folyt a gabonarostálás. A magasracsapott háborús lelkesedésben váratlanul csak szembefordult egymással a magtáros ügyelő meg egy ifjabb legény falapáttal, hogy majd ők bemutatják a tapasztalatlan fiatalságnak a szurony vágást. Úgy, amint a legutóbbi fegyvergyakorlaton is alaposan megtanulták.

Meg is vívtak úgy, hogy a legény a lapátnyéllel egy-kettőre kitolta az ügyelő úr balszemét. Egyszersmindenkorra!

Édesapám neszét vévén a balesetnek, azonnyomban otthagyta az utolsó békebeli tarokkpartiját, hogy – szokása szerint – leszamarazza a meggondolatlan népséget. De amire odaért volna, a doktor úr gyilkolta már nagy körültekintéssel a kinyomott szemet, miközben így sóhajtott apám felé az ügyelő úr:

– Tekintetes uram, én vagyok a legislegelső szerb sebesült!

– Hát akkor meg is érdemelted, szamár!

– vágta ki apám a szentenciát és akkor, határtalan nekibúsulással, visszaballagott az irodába, hogy folytassa az abbamaradt tarokkpartit. Másnap két fia indult a nagy háborúba. (Udvary János közlése, Budapest – Komáromi János: A nagy háború anekdotái)

2. A tábornok urak jönnek!

Háborúban is fontos dolog a jó kvártély és az aranygalléros tábornoktól le, a kis zászlósig, minden tiszt boldog, ha gondos ellátásban részesül valahol és – meleg ételhez juthat.

Egy kiválóan leleményes önkéntes-őrmester kvártélycsinálónak lévén előreküldve, beállított egyik galiciai faluban a vendéglőbe s így szól a korcsmároshoz:

– Estére öt tábornok száll ide. Gondoskodjon tiszta ágyakról s jó vacsoráról.

A korcsmáros módfölött örvendezett, hogy ilyen előkelő vendégei lesznek. Öt generális! Bizonyosan főhadiszállás érkezik, gondolta a jó ember s olyan vacsorával várta a tábornokokat, amilyen aligha készült még ebben a nyomorúságos faluban. Estére aztán egy század huszár vonult be a helységbe, de a főhadiszállás csak nem akart megérkezni. Ellenben megjelent négy tiszt s az önkéntes-őrmester.

Ez most félrevonta a korcsmárost s így szólt hozzá:

– A tábornok urak innen félórányira a kastélyban szálltak meg s így az ő vacsorájukat mi fogjuk elkölteni.

S azzal helyet foglaltak a dúsan megrakott asztal körül. Az öt tábornok persze csak mese volt. De az ilyen kis csalafintaságot megbocsájtja Mars, a hadak istene. (Nagy Endre: A nagy háború anekdotakincse)

3. A jutalom

A háború elején az orosz újságok közölték azt a hírt, hogy a cár 50.000 rubeles díjat tűzött ki annak az orosz katonának, aki először lép Berlin földjére. A hírt a budapesti kávéházak háborús tudósításai között is kifüggesztették s nagyon jól elmulattak rajta. Azután jöttek az események.

A németek alaposan verték az oroszt és rengeteg foglyot ejtettek.

– Nem is olyan tréfadolog az, – mondta valaki egy társaságban – amit a cár csinált azzal az 50.000 rubeles díjjal.

A társaság tagjai megrezzentek.

– Mi az, talán olyan rosszul állunk Németországban?

– Azt nem mondtam. A cár díja azonban mégis komoly dolog. Értesültem róla, hogy az orosz hadvezetőség most kutatja, ki volt az az orosz hadifogoly, akit legelőször Berlinbe vittek. Azé lesz az 50.000 rubel. (Nagy Endre: A nagy háború anekdotakincse)

4. A hős cséplőgép

A háború borzalmai között néha tréfás epizódok is akadnak és ezek között is talán a legkedvesebb ez a történet.

Egyik katonai csapatunk egy cséplőgép mellett fejlődött föl rajtvonalba. A néhány száz lépésre álló oroszok a cséplőgépet nem ismerték föl, gépfegyvernek nézték és vad tüzelésbe kezdtek.

Huszonnégy óra hosszat lőttek a cséplőgépre az oroszok, elfogyasztották valamennyi töltényüket, engedték, hogy a mi csapataink a túlsó oldalon megkerüljék és bekerítsék őket.

A diadaluk azonban mégis teljes volt, mert huszonnégy órai hősi tüzelés után a gépfegyvernek nézett hős cséplőgép, amely magára vonta az ellenség haragját, apró szilánkokra törve hevert a csatatéren…

De a mi katonáink közül egy sem sebesült meg. (Nagy Endre: A nagy háború anekdotakincse)

5. A levegő lovagjai

A háborús olasz front ellenséges repülőtevékenysége érdekes esetekben bővelkedett.

Mi, magyarok és osztrákok, halálos-komolyán vettük az ellenséggel való érintkezéseinket, az angolok azonban sokszor túltették magukat merev utasításaikon és ha úgy hozta a szükség, bizony függetlenítették magukat – a sportszerűség jegyében.

Ez különben kiderült egy angol tiszt lelövetésénél, amikor saját repülőterünkön ereszkedett le.

Tudniillik életre-halálra szóló harcot vívott a mi vadászszázad-parancsnokunkkal, Linke főhadnaggyal, aki szétlőtte az angol géppuskáját. Időközben Linke is ellőtte összes töltényeit s ettőlfogva arra irányult csak a harc, mint tudnák egymást lenyomni a földre?

Ekkor két új vadászgépünk indult el a földről. Nyomban tűz alá vették az angolt, aki a tűz elől lefelé menekült s így szállt le a mi repülőterünkön.

Megkérdeztük, mért szállt le még működő motorral? Legnagyobb csodálkozásunkra azt felelte, hogy akkor, amikor ellenfele szétlőtte a géppuskáját, már megszűnt minden ellenségeskedés s mivel ő képtelen volt védekezni, semmi értelme nem maradt többé, hogy áldozatul dobja magát a két újból-induló vadászrepülőgépnek…

Mivel pedig kilátástalan volt minden menekülési kísérlet, nem maradt hátra egyéb, mint leereszkedni a repülőtérre. (Fehrenteil I. lovag közlése, Budapest – Komáromi János: A nagy háború anekdotái)

6. Boldog a cigány

Az egész ezredben alig volt elszántabb, hős verekedő, mint a cigány baka. Mintha csak meg akarta volna mutatni, hogy a cigánynak, a mindenünnét kirugott, mindenkitől lenézett cigánynak is van hazája. És amikor a hősiesség iskoláját már kijárta, s fölebbvalói bámulattal adóztak a szurtos képü legénynek, – mint annyi társa, ő is megsebesült.

Golyó szaladt keresztül rajta, s azt a hat lat kemény ólmot még az ő szervezete sem tudta megemészteni.  Eszméletlenül találták meg a harcmezőn a szanitécek, akik hátravitték a kötözőhelyre, bekötözték a sebét és elküldték a legközelebbi tartalék-kórházba.

Négy napig lebegett élet-halál között. Az orvosok, akik társaitól hallották, hogy milyen hősiesen harcolt, mindent elkövettek, hogy megmentsék.  Ötödnapra magához is tért a cigány.

Eleinte tétován, szinte ijedten nézett körül a tiszta kórteremben. A fehér ágy, a nyájas ápolónő, a sok orvos, – mindez olyan idegen volt a cigány  lázálmoktól terhes agyának. Csak lassan eszmélt rá, hogy mindez ő miatta van.

– Boldog vagyok, – ez volt az első szava.

– Boldog vagyok, mert életemben most fekszem először ágyban… – suttogta halkan, s azzal csöndesen zokogni kezdett.

Az orvos pedig, aki hetenkint ezer átmenő sebesültet kezelt, most elfordult, hogy a könnyeit megtörülje. (Nagy Endre: A nagy háború anekdotakincse)

7. Teljesen mindegy

A győri 19-es bakák 1917 április l-e és 10-e között a galíciai Szokolovkán voltak pihenőben, ahol bőségesen volt alkalmuk érintkezni a polgári lakossággal. Nagy ambícióval tanították a rutén menyecskéket és leányokat magyar szóra.

Aközben behatóan érdeklődtek az iránt is: vájjon kellemesebbek-e a magyar bakák, mint a régebben ott járt kozákok?

Erre a nagy kíváncsiságra Fülei Pista gyalogos egy rutén öreg asszonytól ezt a diplomatikus választ kapta:

– Sicko jedno! Orosz a tyúkot, magyar a leányt…

Szóval: teljesen mindegy… (P. Horváth Sándor közlése, Szekszárd – Komáromi János: A nagy háború anekdotái)

Ön hallott az első világháború leghíresebb magyar krónikásáról? – 127 éve született Komáromi János

“Keresztényi módon éltem, senkinek megrontására nem törekedtem, nagyon rosszat nem csináltam, s ellenséget nem hagyok magam után…” – Így vall magáról Komáromi János egyik leghíresebb, az első világháború véres valóságát bemutató Mit búsulsz, kenyeres? című regényében.

Hét anekdota az első világháborúból a Nemzeti.net-en jelent meg,

[magnoliamagazin-blog]

Jó minőségű gabonatermés várható

Jó minőségű gabonatermés várható

Az országosan csaknem egymillió hektáron termett őszi búza már a magtárakban van, az átlagosnál valamivel nagyobb és jobb minőségű gabonatermés várható a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint. Nagy István a minisztérium keddi közleménye szerint a Magyarok Kenyere gabonájának Heves megyei begyűjtése és megszentelése alkalmából rendezett záróünnepélyen, Kápolnán beszélt…

[videkma]

Féltucat fideszes parádézott Tiszafüreden, persze a bezárt helyi vasútvonalról mélyen hallgattak!

Kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre – hangoztatta a pénzügyminiszter szombaton Tiszafüreden, a “Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei búzagyűjtő és összeöntő napján, hozzátéve, hogy ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint tizenhárom évvel ezelőtt, a program indulásakor. Varga Mihály, a Nemzeti Agrárgazdasági…

[korkep-blog]

Magyarok kenyere - Összeöntötték a Kárpát-medencei magyar gazdák által gyűjtött búzát Kárpátalján

Ünnepélyesen összeöntötték a “Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program keretében a Kárpát-medencei magyar gazdák által gyűjtött búzát szombaton a Beregszász melletti Mezőgecsében.   Az ünnepségen mondott köszöntőjében Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetk...

Ünnepélyesen összeöntötték a “Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program keretében a Kárpát-medencei magyar gazdák által gyűjtött búzát szombaton a Beregszász melletti Mezőgecsében.

  Az ünnepségen mondott köszöntőjében Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az idei összmagyar búzaösszeöntés helyszínéül azért választották Kárpátalját, mert jelenleg a kárpátaljai magyarok, s köztük a gazdák szenvednek leginkább szükséget. “Azt szeretnénk, hogy a kárpátaljai magyar gazdák érezzék a Kárpát-medencei gazdatársaik összefogásának az erejét, kell, hogy érezzék, nincsenek egyedül, összefogásukkal mögöttük állnak az anyaországi és külhoni magyar gazdák” – tette hozzá.

  A politikus emlékeztetett arra, hogy “a 15 millió búzaszem a 15 millió magyart jelképezi, s ennek a sokszorosítása esélyt teremt számunkra, hogy – a hagyományokon, az összefogáson túl – a hitből fakadó erőnk által képesek legyünk gazdaságilag is segíteni egymást”. Jelezte, hogy a mezőgecsei búzaösszeöntés ünnepén képviseltetik magukat a Partiumból, Erdélyből, Felvidékről, Muraközből, Vajdaságból és számos magyarországi megyéből érkezett gazdák, akik jelenlétükkel is az együvé tartozás érzését erősítik.

  Jakab István azt is bejelentette, hogy a Magosz támogatást nyújt a nemrég tisztázatlan körülmények közt leégett nagydobronyi református roma imaház és óvoda újjáépítéséhez, a szövetség már át is utalt 100 ezer forintot a gyermekintézménynek, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közösen országos gyűjtést szervez a károsultak megsegítésére.

  Győrffy Balázs, a NAK elnöke beszédében kiemelte, hogy a Magyarok kenyere program az elmúlt években nagyon intenzív fejlődésen ment át, mert Kárpát-medence-szerte egyre több gazdálkodó érzi azt, hogy részt kell vállalnia a programban. A búzaösszeöntés jelképes aktusa nagyon sok ember tevékenységét és akaratát fejezi ki, jelezve, hogy a program nemcsak szavak szintjén él, hanem cselekvésben nyilvánul meg – fűzte hozzá.

  Emlékeztetett arra, hogy a NAK megalakulásától kezdve felkarolta a kezdeményezést, aminek köszönhetően évről évre emelkedik az összegyűjtött búza mennyisége és a programhoz csatlakozott gazdák száma, így az idei terményadomány nagysága várhatóan meg fogja haladni a tavalyit.

  Őrhidi László, a kárpátaljai gyűjtést szervező Pro Agricultura Carpathica Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, hogy a Magyarok kenyere program keretében Kárpátalján idén ötödik alkalommal gyűjtöttek búzát, amelynek eredményeként a megye valamennyi magyarlakta településéről 1400 gazda a múlt évi 80 tonna után 103 tonna terményt adott össze.

  Elmondta, hogy a Fehér- és Fekete-Tisza forrásából vették a vizet, amellyel a Magyarok kenyerét fogják dagasztani. Jelezte, hogy a gyűjtésből Kárpátalján maradó búzát az ukrán állam által nem támogatott egyházi fenntartású magyar oktatási és gyermekintézményeknek adományozzák.

  MTI

Nyitókép: karpathir.com

[videkma]

Magyarok kenyere - Böjte Csaba: a világot az igenek, a bizalom és a hit viszi előre

Magyarok kenyere – Böjte Csaba: a világot az igenek, a bizalom és a hit viszi előre

A világot az igenek, a bizalom és a hit viszi előre – jelentette ki Böjte Csaba ferences rendi szerzetes vasárnap Pécsett, a Magyarok kenyere jótékonysági program központi ünnepségén.

(more…)

[videkma]

Magyarok kenyere - Összeöntötték a magyarországi és a határon túlról származó búzát Nemeshanyban

Magyarok kenyere – Összeöntötték a magyarországi és a határon túlról származó búzát Nemeshanyban

A Magyarok kenyere programban már több mint 500 tonna búza gyűlt össze az ország valamennyi megyéjéből és a határon túlról – jelentette be Korinek László, a program elindítója a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahol összeöntötték az ünnepi kenyérhez a felajánlott gabonát.

(more…)

[videkma]

Kisújszállás - Az őszi búza negyede már tárolókban van

Kisújszállás – Az őszi búza negyede már tárolókban van

Az országosan csaknem egymillió hektáron termett őszi búza negyede már a magtárakban, tárolókban van; az idei termésátlag 5,2 tonna körül lesz hektáronként – közölte a földművelésügyi miniszter szombaton Kisújszálláson, a Magyarok Kenyere Program keretében rendezett búzabegyűjtő napon.

(more…)

[videkma]

A nap képe: Készülőben a magyarok kenyere

A nap képe: Készülőben a magyarok kenyere

Magyarok kenyere – Összeöntötték a Kárpát-medencei magyar gazdák által gyűjtött búzát Kárpátalján Szöveg: Mezőgecse, 2018. augusztus 4. Helyi magyar gazdák búzát pakolnak a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaösszeöntő ünnepségen a Beregszász melletti Mezőgecsében 2018. augusztus 4-én.

MTI Fotó: Nemes János