cikkiro

[cikkiro]

Kulissza 20/02

Oscar, számokban mérve

Február 9-én immár 92. alkalommal adják át a legrangosabb filmes díjat, az Oscart. Az utóbbi időben elég sok vád érte az Amerikai Filmakadémiát, hogy nincsen elég színesbőrű alkotó a jelöltek között és valahogy a nőket is mindig mellőzik azokban a kategóriákban, amik nem eleve róluk szólnak. De nézzük, hogyan is fest Hollywood legcsillogóbb eseménye számokra lebontva.

A menetrend

Az Oscar-díj átadás estélyét komoly előkészületek előzik, a teljes jelölési és szavazási procedúra kb. egy hónapig tart minden évben. Az Akadémia tagjai hat napig szavazhatnak a jelöltekről, a végső listát pedig pár nappal később jelentik be. A jelöltek megválasztása idén január 2-7. között zajlott, a végső listát pedig január 13-án ismertették. A tagok a filmekről és az alkotókról is hat napig szavazhattak, január 30. és február 4. között. A díjátadót két formális esemény is kíséri minden évben, az egyik a Tiszteletbeli Oscar-díjak átadása, amit tavaly október 27-én rendeztek meg, illetve a jelöltek ünnepi ebédje, ami január 27-én volt.

A leghosszabbak

A leghosszabb film, ami valaha Oscart nyert, nem más, mint az Elfújta a szél, az 1939-es, 238 perces alkotás. A leghosszabb gálát 2002-ben tartották, ez a négy és fél órás volt. De nem ezen hangzott el a díjátadó történetének leghosszabb köszönő beszéde, ami öt és fél percig tartott. A litániát Greer Garson adta elő 1942-ben, amikor megkapta a legjobb színésznőnek járó szobrot a Mrs. Miniver című filmben nyújtott alakításáért. A következő évben limitálták is a beszédek hosszát szűkös 45 másodpercre. A leghosszabb vastapsot pedig Charlie Chaplin kapta 1972-ben, amikor átvette az életműdíját.

A legrövidebbek

Nem számítva a kisfilmes kategóriát, a legrövidebb alkotás, ami díjat nyert a legjobb film kategóriában, az 1955-ös romantikus dráma, a Marty volt, a maga 90 percével. A legrövidebb alakítás, ami Oscart ért az elmúlt 90 évben pedig mindössze 5 perc és 2 másodperc hosszú volt. Ezért Beatrice Straight kapott díjat 1976-ban, a Hálózatban nyújtott alakításáért. A legrövidebb köszönőbeszédet pedig Alfred Hitchcocknak köszönhetjük. A mester 1968-ban vette át az egyetlen díját (egy életműdíjat), és csak annyit mondott: Thanks!

Az elsők

Az első fekete színészt 1939-ben díjazták, ő volt Hattie McDaniel, aki Mammy-t játszotta az Elfújta a szélben. Az első nő, aki a színész kategóriákon kívül valaha díjat nyert, Julia Phillips producer volt, aki A Nagy Balhéért kapott szobrot 1973-ban. Az első és eddig mindössze egytelen Oscar-díjas rendezőnő Kathryn Bigelow, aki a Bombák földjén c. filmért vehette át a díjat 2009-ben. Női operatőr még sosem nyert, viszont 2017-ben Rachel Morrison volt az első nő, akit egyáltalán jelöltek a legjobb operatőr kategóriában. Idén azonban egy újabb tétellel bővült az elsőket felsoroló lista, ugyanis Hildur Guðnadóttir lett az első nő, akit nem társszerzőként, hanem egyedül jelöltek a legjobb zeneszerző kategóriájában. (Neki köszönhetjük a Joker zenéjét.) Az első posztumusz színész díjat pedig Peter Finch-nek ítélték oda 1976-ban, a Hálózatban nyújtott alakításáért. Ezzel ő lett az első ausztrál színész is, aki valaha Oscart kapott.

A nyertesek

A legtöbb díjat, egész pontosan huszonkettőt Walt Disney vihetett haza. Sőt, 1954-ben hat kategóriában jelölték a rajzfilmek királyát és ebből négyet meg is nyert. A hölgyek között Edith Head a legsikeresebb, akit jelmeztervezőként nyolc alkalommal díjazott az Akadémia. Katharine Hepburn pedig négyszer nyert a legjobb színésznő kategóriában a karrierje során. Az Oscar történetében eddig mindössze három olyan film volt, aminek sikerült díjat nyernie az öt legfontosabb kategóriában (legjobb film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyv) az első 1934-ben az Ez történt egy éjszaka volt, ezt követte 1975-ben a Száll a kakukk fészkére, és végül, de nem utolsó sorban a Bárányok hallgatnak 1991-ben.

A vesztesek

Az Akadémiát sűrűn kritizálják azért is, mert egyes filmeseket rengetegszer jelölnek díjakra, hogy aztán véletlenül se nekik ítéljék oda azt. Az Akadémia által legtöbbet szívatott művészek kategóriáját mindenképpen Peter O'Toole nyeri, aki nem kevesebb, mint nyolc alkalommal szerepelt a jelöltek listáján, de soha nem nyert egyetlen egy szobrot sem. A második helyen pedig Glenn Close áll, akit hétszer jelöltek, de nem díjaztak egyszer sem. A filmek közül pedig a Fordulópont (1977) és a Bíborszín (1985) voltak a legnagyobb vesztesek, amelyek, 11 jelölésből egyet sem tudtak díjra váltani.

A csúcstartók

Az Oscar történetében eddig 3 film nyert 11 díjat. A legnagyobb nyertes a Gyűrűk Ura trilógia utolsó része, amit 2003-ban 11 kategóriában jelöltek és ebből az összeset meg is nyerte. 1997-ben a Titanicot a 17 lehetséges kategóriából, 14-ben jelölte az Akadémia, ebből hozott el 11-et. A Ben-Hur pedig csak egy hajszál híján lett majdnem abszolút csúcstartó. Az 1959-es klasszikus 15 lehetséges kategóriából 12-ben versenyzett, és 11 díjat hozott el az est végén.

A jelölések tekintetében Walt Disney az abszolút első, őt 59-szer jelölte különböző kategóriákban az Akadémia. A rendezők között Woody Allen a csúcstartó, 24 jelöléssel és persze ott van még az Oscar királynője, Meryl Streep, akit eddig 21 alkalommal jelöltek a legjobb színész és mellékszereplő kategóriában.

Az extrák

A legjobb rendező kategóriában eddig mindössze 5 hölgy kapott jelölést, Lina Wertmüller, Jane Campion, Sofia Coppola, Kathryn Bigelow, és Greta Gerwig. A Titanic mellett még két másik film kapott 14 jelölést, az egyik a Beszéljünk Éváról!, ami 1950-ben végül 6 szobrot kapott és a 2016-os Kaliforniai álom, ami szintén hat díjjal zárta az estét. Scarlett Johanssont idén a legjobb főszereplő és mellékszereplő kategóriájában is jelölték, ha mindkettőt megnyeri, történelmet írhat, hiszen az Oscar története során még senkinek sem sikerült egyszerre két színészi kategóriában is nyernie. Sőt mitöbb, debütáló filmszereppel sem tudott még egyetlenegy jelölt sem díjat nyerni a legjobb férfi színész kategóriában.

(Ebben a cikkben tizenháromszor szerepel az Oscar szó szó.)

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2020. februári számában)

[cikkiro]

Sötét vizeken

A Rubikon átlépése

Mark Ruffalo ezúttal Erin Brockovich nyomdokaiba lép és nekimegy a világ egyik legnagyobb vegyi vállalatának, amiért az hosszú éveken át mérgezte egy kisváros ivóvízét. A valós eseményeken alapuló Sötét vizeken nemcsak egy izgalmas krimi, aminek a végén a rossz elnyeri méltó büntetését, hanem egy fordulatos thriller is, ami nem biztos, hogy kigyógyít a klímadepresszióból.

A történet főhőse Robert Bilott (Mark Ruffalo) céges jogász, aki nagyvállalatokat véd igen sikeresen. Egy nap azonban felkeresi egy farmer és segítséget két tőle. A gazda szerint a közeli üzemmel valami nem stimmel. Bilott hamarosan rájön, hogy a DuPont vegyi vállalat káros anyagokat enged az Ohio folyóba. A teflongyártáshoz is használt vegyületek megmérgezték a környékbeliek ivóvízét, kiirtották az állatpopuláció egy részét és komoly betegségeteket okoztak az embereknél is. Az ügyvéd nem tehet mást, felveszi a kesztyűt és a kisemberek védelmében pert indít a hatalmas nagyvállalat ellen. A tét pedig nem kevesebb, minthogy napvilágra kerüljön a számos rejtélyes megbetegedés és haláleset, valamint az évtizedeken át tartó ivóvíz-szennyezés ténye. Bilott az igazság kiderítése érdekében kockára tesz mindent: a karrierjét, a családja, sőt még a saját biztonságát is.

Lassú víz, partot mos

A film megtörtént eseményeket dolgoz fel, a forgatókönyv Nathaniel Rich a The New York Times-ban 2016-ban megjelent cikke alapján készült. „Az ügyvéd, aki DuPont legrosszabb rémálma lett” című írás részletesen bemutatja Robert Bilott közel húsz éves küzdelmét a cégóriással. Az ügyvéd 2001-ben indított pert a vállalat ellen és az ügy végül 2017-ben zárul le, melynek végén a DuPont több mint 600 millió dolláros kártérítést fizetett a károsultaknak. Ez amúgy nemcsak a cég éves bevételének volt a töredéke, hanem a sértettek igényeinek is, akik valójában összesen ötmilliárd dollárra tartottak volna igényt.

A téma az utcán hever

A thriller és horror elemeket is tartalmazó drámát Todd Haynes rendezte, akit 2015-ben a Carolért Oscar-díjra is jelöltek. De olyan filmeket is köszönhetünk neki, mint a Távol a mennyországtól (2002), vagy az I’m Not There – Bob Dylan életei (2007). Mark Ruffalo pedig nemcsak a film főszereplője, de a producere is egyben. „Nagyon megfogott ez a történet, amikor elolvastam a cikket még 2016-ban. Nemcsak az tetszett benne, hogy ez az Egyesült Államok egyik legnagyobb bűncselekményének a leleplezése, hanem az is, hogy mennyire komplex. Nem sűrűn láthatunk olyat, hogy valaki feladja a karrierjét és vagyonát, hogy másokon segíthessen, különösen manapság. Plusz ebben a sztoriban megvolt minden, ami egy jó thrillerhez kell. Aztán mikor a következő napokban jónéhány barátom is elküldte nekem az írást, már tudtam, hogy meg kellene filmesítenünk” – mesélte a színész.

Cselekedni kell!

Mark Ruffalo már a film előkészítésekor felvette a kapcsolatot az általa megformált Robert Billottal, aki végigkísérte a film útját a születésétől egészen a bemutatóig. A mai napig aktívan praktizáló környezetvédelmi ügyvéd premieren azt nyilatkozta, csak remélni tudja, hogy a film hatására még nagyobb nyilvánosságot kap az ügy és másokat is cselekvésre ösztönöz majd. „Az a bosszantó, hogy még most is vannak olyanok, akik azt mondják, ez az egész meg sem történt, tagadják a vádakat és csak azt szajkózzák, hogy nincsenek is egyértelmű bizonyítékok arra, hogy az emberek valóban a gyár szennyezése miatt betegedtek volna meg” – mondta Billot, aki azt is hozzátette, hogy a történet hőse valójában a farmer, aki a segítségét kérte. „Egyetlen egy ember is előidézhet egy hatalmas változást. Mint például Wilburt Tennant, az egyszerű gazda, aki a sarkára állt és azt mondta, valami nagyon nincs rendben. Volt mersze nekimenni a világ egyik legnagyobb vállalatának. Remélem, hogy ebből a történetből sokan inspirálódnak majd, és elhiszik, hogy semmi sem lehetetlen, még a hatalmasokat is le lehet győzni” – mondta az ügyvéd.

Sokoldalú dokumentáció

A DuPont vállalat elleni perrel nem csak a The New York Times foglalkozott részletesebben. Még 2015-ben Mariah Blake is írt egy hosszabb cikket a történtekről, amivel kis híján el is nyerte a National Magazine Award egyik díját, a The Intercept hasábjain pedig Sharon Lerner publikált egy egész sorozatot az eseményekről. Persze Robert Bilott is megírta a maga verzióját, a Leleplezés című önéletrajzi könyve tavaly jelent meg az Egyesült Államokban.

Wimmer Doro

Start: 2020. február 27.

(Megjelent a Mozimánia 2020. februári számában)

[cikkiro]

Zárójelentés

Hova tovább?

A világhírű direktorunk, Szabó István hosszú szünet után visszaült a rendezői székbe, hogy újra együtt dolgozzon kedvenc színészével, a Mephisto sztárjával, Klaus Maria Brandauerrel. Az új lehetőségeket kereső nyugdíjas orvos története pedig, egyesek szerint nem más, mint Szabó István rendezői búcsúja.

A film a rendező eredeti forgatókönyve alapján készült és a váratlanul nyugdíjazott Stephanus professzorról (Brandauer) szól. Az idősödő orvos még nem szeretne elszakadni hivatásától, így elbúcsúzik kórházi kollégáitól, hazaköltözik a szülőfalujába, és – a helyiek nagy örömére – körzeti orvosként kezd dolgozni. Újra találkozik a legjobb gyerekkori barátjával (Eperjes Károly), sőt még a fiatalkori szerelme (Kerekes Éva) is újra része lesz az életének. De a kellemes hétköznapok hamar felbolydulnak, mikor a professzor belekeveredik a helyi politikai csatározásokba. Stephanus szembe találja magát a falu polgármesterével (Stohl András) és a saját kárán kell megtanulnia, hogy a múlt kísérteteivel csak akkor számolhat le, ha szembenéz a jelennel is.

A régi banda

Szabó István több mint 30 év után ismét Klaus Maria Brandauerre bízta a főszerepet. Az osztrák színész és a rendező olyan nagy sikerű filmeken dolgoztak már együtt, mint az Oscar-díjat is nyert Mephisto, vagy a Redl ezredes. Legutolsó közös munkájuk pedig az 1988-as Hanussen volt.

A rendező 2012-ben készített utoljára nagyjátékfilmet, Szabó Magda Az ajtó című regényének adaptációját, melyben Helen Mirren játszotta a főszerepet. Meg Eperjes Károly, aki a Zárójelentésben a falu plébánosát és a doktor barátját alakítja. „Nem arra van kihegyezve a történet, hogy milyen a vallás és az orvoslás szerepe a napjainkban, hanem inkább arra, hogy ha a saját helyeden bezárulnak az ajtók, akkor a barátoddal együtt nyiss ki egy újabbat, ahol továbbra is hasznos és boldog lehetsz” – mesélte a filmről a színész.

Atipikus politikus

A falu dörzsöltnek tűnő polgármesterét Stohl András alakítja, de szerinte a karaktere korántsem az a tipikus politikus. A történetben a falu elég komoly anyagi gondokkal küzd, és a vezetője úgy segítene ezen, hogy EU-s támogatásokból felhúzna egy gyógyfürdőt, pontosan az orvosi rendelő helyére. Még akkor is, ha alatta nincs is semmilyen gyógyforrás. „Azt állítja, hogy ha felépül, akkor minden lesz. A falu elöregedő lakossága bízik benne, ő meg csodálatosan vezeti őket az orruknál fogva, de az a furcsa, hogy valójában nem akar rosszat. Csak abban a szerepben akar tetszelegni, hogy ő lesz az, aki ezt a falut felvirágoztatja” – mondta szerepéről a színész.

Stohl szerint az sem lehet véletlen, hogy Szabó István a Zárójelentés címet választotta a filmjéhez: „Valószínű, hogy ez egy búcsú. De ettől is olyan szívet melengető. Gyönyörű emberi érzések lesznek benne, egy nagyon szép filmet fognak majd látni" – mondta.

Nyelvjárások

A filmben Brandauer az anyanyelvén játszott, miközben a többiek magyarul mondják a szövegüket. Ez okozott némi nehézséget, hiszen a magyar színészeknek nagyjából memorizálniuk kellett a német szöveget, hogy tudják hol tart éppen a „doktor”. Brandauernek pedig a végszavakat kellett megtanulnia a magyarul, hogy gördülékenyebbek legyenek a párbeszédes jelenetek.

Wimmer Doro

Start: 2020. február 27.

(Megjelent a Mozimánia 2020. februári számában)

[cikkiro]

A feltaláló

Csepp a kukoricatengerben

Először készült mozifilm a híres magyar feltaláló, Béres József életéről és találmányáról. Az alkotás nem csak a Béres Csepp megszületésének viszontagságait mutatja be, hanem kórképet fest a hatvanas–hetvenes évek Magyarországáról is.

A film a kisvárdai doktor életének talán legfontosabb tíz évét mutatja be. Béres József a hatvanas évek közepén laboratóriumi kutatóként dolgozott, amikor rájött, hogy a növények legtöbb betegségét az alapvető nyomelemek hiánya okozza, amit könnyedén pótolni lehet. Továbbgondolva az elméletét arra is rájött, hogy ez a módszer az állatokon, sőt akár még az embereken is működhet, így kikísérletezett egy szert, amit később saját magán és súlyos beteg húgán is tesztelni kezdett. Egy hosszas procedúra végén, 1972-ben megszületett a legendássá vált készítménye, a Béres Csepp, amelynek híre egyre messzebb jutott az országban, sikere pedig egyre jobban szúrta a szocialista hatalom szemét. A vezetés mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a tudóst, akit 1975-ben még bíróság elé is állították kuruzslás vádjával.

Újragondolva

A Duna TV 2019 tavaszán bemutatott egy négy részes dokumentumfilm-sorozatot Béres József találmányáról. A Cseppben az élet című alkotást Gyöngyössy Bence rendezte, a producere Kabay Barna volt, a rekonstruált jelenetekben pedig a legismertebb magyar színészek játszották el a történet szereplőit. A széria olyan jól sikerült, hogy az alkotók kicsit újragondolták az ötletüket és egy egész estés játékfilmet is készítettek a történetből. A film forgatókönyvét Petényi Katalin, Kabay Barna, Fonyódi Tibor, Czető Bernát László írták, valamint Gyöngyössy Bence, aki szintén rendezőként is jegyzi a filmet.

Béres József karakterét már egyenesen a dokuban is főszerepet játszó Gáspár Tiborra (Kincsem) írták, de a többi szereplőt sem nagyon cserélték le. A feltaláló húgát Für Anikó (Terápia), feleségét, Papp Katalint Huszárik Kata (Hyppolit, a lakáj) alakítja. A további szerepekben feltűnik még Székely B. Miklós, Hatházi András, Seress Zoltán, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Oberfrank Pál és Trill Zsolt is.

Még mindig aktuális

Gáspár Tibor szerint Béres József története ma is nagyon aktuális: „A kreatív elméknek, a más utakat járóknak mindig meg kellett küzdeniük a hatalommal, a hivatalokkal, némelyeknek még a saját családjukkal is, hogy elérjék álmaikat, megvalósítsák céljaikat” – mondta a színész. A rendező szerint is van létjogosultsága a filmnek manapság. „Úgy érzem, napjainkban különösen fontos, hogy felelevenítsük Béres József küzdelmeit, igazságszerető, megalkuvást nem tűrő személyiségét, elkötelezettségét és azt a morális értékrendet, amelyet a kutató ránk hagyott” – hangsúlyozta Gyöngyössy Bence.

Kabay Barnát pedig leginkább az motiválta a film készítésekor, hogy adhat egy szelet történelmet a hatvanas évek óta felnőtt generációknak „Bízom benne, hogy A feltaláló valóban megérinti őket, és segít nekik eligazodni a múltban, megérteni nagyszüleiket, szüleiket, önmagukat. Közel érzem magamhoz Béres Józsefet, hiszen őt is az életöröm és a természetszeretet jellemezték, támaszt adva a legnehezebb időszakokban is” – mondta a film producere.

Wimmer Doro

Start: 2020. február 6.

(Megjelent a Mozimánia 2020. februári számában)

[cikkiro]

A vágyak szigete

Sorozatos horror

A Blumhouse Production ezúttal a 70-80-as évek egyik legfurcsább tévésorozatát gyúrta át egy hátborzongató horrorfilmé, amelyben egy különös trópusi sziget játssza a főszerepet. A látogatók azzal az ígérettel érkeznek ide, hogy minden vágyuk teljesülni fog, de azt még nem tudják, hogy ezért komoly árat kell majd fizetniük.

A stúdió még 2018 nyarán jelentette be, hogy feldolgozza az ABC csatorna híres sorozatát, az 1977 és 1984 között futó Fantasy Island-et. Az azonos címet viselő filmet ekkor a Westworld és A ház az erdő mélyén elegyeként jellemeztek.

A film alapsztorija megegyezik a sorozatéval: adott egy kis Csendes-óceáni sziget, melynek a misztikusan furcsa tudós, Mr. Roarke (Michael Peña) a tulajdonosa, aki egy különleges intézményt üzemeltet a szigeten. Aki idejön, annak megvalósul élete legelérhetetlenebb, legcsodásabb, legmerészebb álma. De a dolgok nem mindig alakulnak úgy, ahogy azt a vendégek elképzelik, a vágyálmok pedig szépen lassan rémálmokká válnak. A vendégeknek csak egy lehetőségük maradt, meg kell fejteniük a sziget rejtélyét, ha élve akarnak távozni.

Újra együtt a banda

A vágyak szigete lehet a legújabb toll a Blumhouse kalapján, a stúdió ugyanis szinte a semmiből nőtte ki magát, hogy aztán sikert sikerre halmozzon az utóbbi pár évben. A Jason Blum által alapított filmstúdió nagyon jó érzékkel célozta meg a fiatalfelnőtt közösséget, hogy aztán olyan filmekkel bombázza őket, mint a Halloween, vagy a Tűnj el!.

Mostanra már az is egyértelművé vált, hogy a Blumhouse recept is jól működik. A stúdió rájött hogyan csináljon kevés pénzből nagyon sokat, úgy, hogy még a kritikusokat is levegye a lábáról. A Blumhouse filmjei rendszerint 5-10 millió dollárból készülnek és aztán 150-190 milliót is visszatermelnek a kasszáknál. Ez pedig bőven elég ahhoz, hogy futószalagon potyogjanak ki az újabb és újabb kedélyborzolós horrorfilmek.

Pontosan ilyen a Vágyak szigete is, amit a Felesz vagy mersz keménymagja hozott tető alá. A 2018-as film 5 millió dollárból készült, és több mint 100 milliót akasztott le a mozikasszáknál, így nem volt kérdés, hogy valamilyen formában majd jön a folytatás.

A rendező ezúttal is Jeff Wadlow volt, a forgatókönyvet ismét Chris Roach és Jillian Jacobs írta, sőt még Lucy Hale is visszatér az egyik főszerepben, Michael Peña (A Hangya) és Maggie Q (Nikita) oldalán. Rajtuk kívül feltűnik még a vásznon Austin Stowell (Kémek hídja), Portia Doubleday (Carrie 2013), Jimmy O. Yang (Szilícium völgy), Ryan Hansen (Veronica Mars), és Michael Rooker (A Galaxis őrzői) is.

Alaposan felturbózott reboot

A Gene Levitt által megálmodott sorozat a filmmel ellentétben, sokkal inkább egy természetfeletti misztériumokkal is feldúsított tanmese volt.

A hét évadot megélt széria egészen formabontónak számított a maga idejében, hiszen abban az időszakban került a képernyőre, mikor egyre nyíltabb lett a társadalom és szexuális szabadság is komoly tényezővé vált. A sorozat sikeréhez így nagyban hozzájárult, hogy a vendégek többségének igencsak pikánsak voltak a vágyálmai. Ez a gyakorlatban pedig annyit jelentett, hogy a női szereplők sokkal kevesebb ruhát viseltek, mint az akkoriban megszokott volt.

A sorozatban egyébként időről időre feltűntek a korszak legnépszerűbb színészei is (mint pl. Leslie Nielsen vagy Regis Philbin), illetve olyanok is, akik csak a vendégszerepük után lettek igazán híresek (mint pl. Michelle Pfeiffer, vagy a még csak gyerekszínész Tori Spelling).

Mindemelett egy állandó misztikum is övezte a szériát, főleg és leginkább a tulajdonost. Mr. Roarke-ról a hét év alatt sem lehetett sokat megtudni, de arra sokszor utaltak a különböző epizódokban, hogy a tulajdonos egyfajta természetfeletti erőkkel is megáldott, halhatatlan figura. A Roarke-t megformáló Ricardo Montalban szerint a fehéröltönyös házigazda egy a Mennyekből kizárt angyal volt, a sziget pedig maga a Purgatórium. Sajnálatos módon a sorozat egyik legérdekesebb karaktere, a Roarke aprócska segítője, Tattoo nem került bele a filmbe.

A ’90-es évek végén az ABC még egyszer felélesztette a sorozatot, amiben sokkal több minden kiderült a tulajról, de széria jóval sötétebb és misztikusabb lett, mint az elődje, így végül mindössze 13 rész után a csatorna el is kaszálta a rebootot.

Nem csak a horrorban jók

A Jason Blum által megálmodott kis stúdió neve mára már összeforrt a horror műfajával, de azt kevesen tudják, hogy a Blumhouse nem csak borzongatós filmeket gyárt.

A cég 2000-ben azzal a céllal alakult, hogy kis költségvetésű vígjátékokkal és romantikus filmekkel árassza el a mozikat. Aztán jött 2009-ben a Parajelenségek, ami hollywoodi viszonylatban elhanyagolhatónak számító 15 ezer dolláros (kb. 4 milliós Ft) büdzséből készült, és végül 193 millió dollárt termelt vissza. A Blumhouse hamar rájött, hogy horrorfilmeket könnyebb folytatni, mint a vígjátékokat, így a következő években jött a folytatás, a Parajelenségek 2. és 3. része is pár millióból forgott le és 200 millió körüli bevételt termelt. Ez pedig új alapokra helyezte a stúdió egész létezését.

Ám Jason Blum a sikerek ellenére sem akart végleg megrekedni a paráztatós filmeknél, és mivel még így is kevés pénzből gazdálkodtak, így a látvány helyett leginkább a kreativitásra helyezték a hangsúlyt. Ami igen üdítőnek bizonyult a CGI-jal telepakolt filmek korában.

Aztán 2014-ben kijött a Whiplash, ami már a díjátadó szezonban is komoly tényezővé vált. A film nyert 3 Oscar-, 3 BAFTA- és egy Golden Globe díjat. 2017-ben pedig a Tűnj el! keltett hasonló feltűnést. Jordan Peele rendezői bemutatkozása is kapott egy Oscart, a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában. A következő évben pedig BlackKklansman (adaptált) forgatókönyvért kapott Spike Lee egy aranyszobrocskát.

Az elmúlt 20 évben a stúdió nem csak új életet lehet a horror-műfajba, de egy megkerülhetetlen tényezővé is vált Hollywoodban.

Wimmer Doro

Start: 2020. február 13.

(Megjelent a Mozimánia 2020. februári számában)

[cikkiro]

Kulissza 20/01

A filmtörténet legemlékezetesebb vágatlan jelenetei

Az egysnittes képsorok valójában a mozgóképek maratoni mesterművei

A filmkészítők mindig is kacérkodtak a hosszú, vágás nélküli jelenetekkel, hiszen az ilyen képsorok szinte azonnal magukkal ragadják a nézőt és így, ha csak pár perc erejéig, de ők is a történet részesei lehetnek. A megvalósításuk pedig hatalmas kihívást jelent a stáb számára. Az 1917 premierje kapcsán, most mi is kiválogattunk párat a filmtörténet leglátványosabb vágatlan snittjeiből.

Creed – Apollo fia (2015)

Egyesek szerint egyáltanán nem kellett volna folytani egy olyan klasszikust, mint a Rocky, mások szerint viszont a Creed méltó utódja lett Stallone boxolós történetének. Habár a spin-off nem mindenkit nyűgözött le, azt azért meg kell hagyni, hogy a négy perces, két menetes, teljesen vágatlan box-meccs egészen elképesztő hatást kelt a vásznon. A kamera úgy táncol a sportolók körül, mintha egy lenne közülük. A harc lassan indul be, de végig tapintani lehet a jelenet feszültségét, amiben a stáb még azt is megoldotta, hogy az ütések nyomán sérülések és művér is kerüljön a színészekre. A kamera akkor sem áll meg, mikor véget ér az első menet, fáradhatatlanul veszi a taktikai megbeszélést és a bátorító szavakat, illetve az a pillanatot is, amikor a főhős beviszi a győztes ütés.

Ragyogás (1980)

Egy cuki kis öt éves gyerek egy háromkerekű, műanyag járgányban nem feltétlenül a világ legijesztőbb dolga, nem igaz? De mindjárt egészen más a dolog, ha a Szépkilátás szálló folyosóján döngető kis Danny Torrance-ről van szó. Stanley Kubrick klasszikusában a lehető legegyszerűbb és leghátborzongatóbb módon van felépítve a mozitörténelem egyik emlékezetes egysnittese. A 3 perces jelenet eleje még teljesen csendes, nem hallatszik más, csak az, ahogy Danny triciklije suhan a szálló fényes fapadlóján (néha még az sem, amikor ráhajt egy-egy szőnyegre). A kamera úgy mozog, hogy a néző szinte sosem veszi le a szemét a kisfiú hátáról. Aztán szépen lassan bekúszik néhány hátborzongató ütem, amitől hirtelen kiveri az embert a víz. Azt pedig mindenki tudja, hogy mi jön ezután...

Nagymenők (1990)

A Nagymenőket sok mindenért lehet szeretni, de egy biztos, a Copa Shot-ként elhíresült jelenet a vitathatatlanul beírta magát a mozitörténelembe. A név arra a közel 3 perces, egysnittes jelenetre utal, amelyben az újonc gengszter, Henry Hill (Ray Liotta) végigvezeti a barátnőjét a New York-i Copacabana klub alagsorán, az étterem hátsó bejáratától, a konyhán át egészen a zsúfolásig megtelt bárba. A képsort egyébként egyáltalán nem volt egyszerű felvenni. Larry McConkey, a steadicam kezelője és a stáb kidolgozott egy nagyon alapos koreográfiát: úgy mozgatták az embereket, hogy kitakarják azokat a dolgokat, amiknek nem kellene látszódnia, a színészek és a statiszták közötti interakciók pedig a pontos időzítés betartásában segítették a munkát.

Vágy és vezeklés (2007)

Nem Christopher Nolan Dunkirk-je volt az egyetlen, ami pazar képsorokban mutatta be a francia tengerparton rekedt katonák harcát. 2007-ben Joe Wright rendezett filmet Ian McEwan regényéből, melynek egyik legemlékezetesebb jelenete Dunkerque-ben játszódik. Az egyik főszereplő, Robbie (James McAvoy) egy öt perces, vágás nélküli jelenetben bolyong a strandon a katonatársaival. A kamera végig Robbie nyomában van, a néző pontosan azt látja, amit a fiú. Az ég fakó, néhányan énekelnek, páran verekednek, szinte mindenki iszik, valaki meg a lovakat lövi éppen agyon. Az ember el akarja fordítani a fejét, de nem nagyon tudja. Az pedig különösen nagy bravúr, hogy az egész jelenet kényszerűségből jött létre. A stáb nem akart több napon keresztül dolgozni a több száz statisztával, és időközben még a dagály is megnehezítette a dolgukat, így végül csak egy napjuk volt rá, hogy felvegyék ezt a hosszú jelenetet.

Az ember gyermeke (2006)

Az esetek többségében a filmesek persze nem egy nap alatt veszik fel az ilyen hosszú, bonyolult jeleneteket. Alfonso Caurón utópisztikus thrillerjének feszült, autós jelente például 12 nap alatt készült el. De még így is, csak a véletlen műve volt az a verzió, ami végül bekerült a filmbe. A négy perces akció-jelenet olyan bonyolult volt, hogy a stáb csak naponta kétszer futhatott neki a felvételnek. Ám az utolsó nap, utolsó etapjánál még mindig nem volt meg az a képsor, amire a rendező vágyott. Aztán a jelenet közepén, mikor meglövik Julianne Moore karakterét, a művér véletlenül ráfröccsent a kamera lencséjére is. Caurón abban a pillanatban le is állított a jelenetet, de az egyik robbantás miatt ezt senki sem hallotta, így a felvétel ment tovább a maga módján.

A sárkány bosszúja (2005)

A 2005-ös thaiföldi akciófilm nem a zseniális története vagy a fantasztikus színészi alakításai miatt lett híres, hanem sokkal inkább a parádésan megtervezett akciójelentek miatt. A sztori egy fiatal srácról, Khamról szól, akinek ellopják a legkedvesebb barátját, egy elefántot, akivel együtt nevelkedett a dzsungelben. A nyomok Ausztráliába vezetnek, ahol Kham rájön, hogy az állatot az ott uralkodó thai maffia klán vezéréhez vitték. Ezen a ponton a fiú meg is érkezik Sydney egyik legnagyobb thai étteremkomplexumába, ahol egy hatalmas lépcsősoron felrohanva, 4 emeleten és 4 teljes percen keresztül püföli az ellenfeleit. A jelenet egyik bravúros eleme, hogy kamera hol Khammal marad, hol pedig lemarad tőle, így a nézők távolabbról is megszemlélhetik a végeláthatatlan bunyót. A jelenet annyira pörgős, hogy egyszerűen nem lehet nem nézni.

Hanna – Gyilkos természet (2011)

Joe Wright nagy meglepetést okozott, amikor megrendezte a Hanna-t. Az akcióthriller egy ex-CIA-s apáról (Eric Bana) és a bérgyilkosnak nevelt kislányáról (Saoirse Ronan) szól, aki kétéves kora óta arra készül, hogy likvidáljon egy CIA vezért. A film legtöbb akciójelenete alatt a Chemical Brothers valamelyik száma szól, ami különleges hangulatot ad az amúgy is feszült képsoroknak. Így van ez abban a 3 perces, vágatlan snittben is, amelyben Eric Bana egymaga likvidál négy titkosügynököt Berlin egyik leghíresebb aluljárójában.

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

1917

Egy snittes háború

Sam Mendes és Roger Deakins megpróbálkoztak a lehetetlennel. A rendező-operatőr páros különleges ötlettel állt elő, az I. világháborúról készítettek egy olyan filmet, amely azt a hatást kelti, minta nem lenne benne egyetlen egy vágás sem, így pedig valós időben tudják elmesélni, ilyen is lehetett a történelem egyik legsötétebb időszaka.

A különleges képi világú film az I. világháborúba, a csatatér kellős középre, repíti vissza a nézőket. A történet kezdetén két fiatal brit katona, Schofield (George MacKay) és Blake (Dean-Charles Chapman) egy lehetetlennek tűnő küldetést kap: át kell hatolniuk az ellenséges vonalon, hogy kézbesítsenek egy üzenetet bajtársaiknak. Egy napjuk van rá, hogy célba érjenek, különben 1600 társuk, köztük egyikük testvére is odavész.

Sam Mendes nem csak rendezője, hanem a társ-forgatókönyvírója is volt a filmnek, a történethez pedig a nagyapja adott neki ihletet. Alfred Mendes 1916 és 1918 között, nagyon fiatalon, harcolt az angolok oldalán. „A nagyapám hosszú évekig senkiknek sem mesélt az akkor átéltekről. Aztán mégis elmondta az unokáinak. Nagyon megindító történeteket osztott meg velünk, ennek szellemében kezdtünk el dolgozni az 1917-en. Nem róla szól a film, de neki köszönhető, hogy létrejött" – mondta a direktor.

Borúra várva

Sam Mendes már második és egyben utolsó Bond filmjében, a Spectre-ben is kacérkodott az egysnittes jelenetekkel. A film első 5 perce is egyetlen hosszú kép, amelyben úgy tűnik, mintha a kamera végig követné a 007-es ügynököt, amint az az utcáról felmegy egy hotelba, majd onnan kimászik a tetőre. Persze a jelenet nem vágatlan, de úgy van megkomponálva, hogy ne lehessen észrevenni a vágópontokat. Ez a technika egyébként nem számít újdonságnak. Már Hitchcock mester A kötél című, első színes filmje is így készült el, illetve ilyen módszerrel forgott a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) is 2015-ben. Háborús filmben azonban még nem nagyon alkalmazta senki ezt a technikát.

Az 1917 esetében az alkotók pedig még tovább bonyolították a dolgokat. A hosszú és folyamatosan mozgásban lévő jeleneteket sok esteben nappal és kültéren vették fel, ezért Roger Deakins operatőr a legtöbbször csak a természetes fényekkel dolgozott. „A filmben állandó mozgásban van a kamera, folyamatosan változnak a helyszínek, a tájak, és olyan is előfordult, hogy 360 fokban körbe is fordul a színészek közül. Ilyenkor persze nem lehet letenni csak úgy egy lámpát sehova, mert az tönkre tenné az egészet” - mondta Deakins. Az operatőr azt is hozzátette, hogy az egysnittes látvány miatt a kontinuitást is nagyon komolyan kellett venni: „A könnyebb kapcsolódás érdekében a jeleneteket a időrendi sorrendben vettük fel. Az égnek pedig végig felhősnek kellett lennie a képeken. Ám voltak olyan napok, mikor reggel szikrázó napsütésre ébredünk. Ilyenkor persze nem kezdhettünk el dolgozni, így ezeket az időszakokban is újra meg újra lepróbáltuk a jeleneteket, hogy amikor végre beborul az ég, akkor egyből elkezdhessük a munkát”.

Remény és kétségbeesés

A bonyult kameramozgások miatt a forgatást egy 9 hónapos tervezési fázis is megelőzte, ahol a stáb tagjai felmértek minden egyes helyszínt, hogy aztán lépésről, lépésre meg is tervezzenek minden egyes mozdulatot. A filmhez így két forgatókönyv is készült, az egyik a hagyományos verzió, mely a jeleneteket és a párbeszédeket tartalmazta, a másik meg egy szokásosnál jóval részletesebb technikai forgatókönyv, amely a karakterek pontos elhelyezkedését és mozgását írta le. De a stábnak még így sem volt egyszerű dolga a hosszú jelenetekkel. a forgatás kezdetén Mendes nem is sejtette igazán, hogy mekkora fába vágták a fejszéjüket. „Amikor leforgattunk egy nyolcperces snittet, és abból hét perc maga volt a csoda, de a hetedik percben megbotlott a kamerakezelő, vagy történt egy másmilyen baki, nos olyankor rendszerint feltettem magamnak a kérdést, hogy miért csinálom ezt az egészet. De, amikor végre meglett a snitt, amikor sikerült, akkor valami olyan izgalmat és energiát éreztem, hogy el is felejtettem minden rosszat és alig vártam, hogy folytassuk a munkát. Szóval, nem egy szokványos forgatás volt, annyi szent. Remény és kétségbeesés között őrlődtünk végig mindannyian” – mesélte a rendező.

Az operatőrök DiCapriója

Roger Deakinst, a 70 éves angol zsenit az Amerikai Filmakadémia 13 alkalommal jelölte Oscar-díjra 1995 és 2016 között, de ez idő alatt egyetlen egyszer sem szavazták meg neki az aranyszobrocskát, pedig olyan filmek képi világát köszönhetjük neki, mint a Remény rabjai, a Fargo, vagy a Nagy Lebowski. Végül aztán 2018-ban, a Szárnyas fejvadász 2049-ért neki ítélték a díjat. A köszönőbeszédében még a budapesti stábnak is megköszönte a díjat.

Wimmer Doro

Start: 2020. január 23.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Judy

A szivárvány sötét oldala

A Bohém rapszódia sikere utat nyitott a legendás zenészek életrajzi filmjeinek, amelyek egyszerre állítanak emléket a művészek munkásságának és a belőlük fakadó dallamoknak is. A Rocketman után pedig most itt egy újabb, drámaibb hangvételű alkotás is, amely Judy Galand tragikus életét meséli el.

Judy Garland Hollywood egyik legnagyobb sztárja volt, akivel pokolian elbánt a sztárcsináló gépezet. Peter Quilter „End of the Rainbow” című színdarabjából készült film Garland (Renée Zellweger) életének utolsó hónapjait dolgozza fel. 1968-ban, a még mindig csak 46 éves sztár már túl van négy házasságon, és folyamatos anyagi, illetve drog problémákkal küzd. Amerikában már közel sem olyan népszerű, mint fiatalon, Európában azonban még mindig imádják. Ezért úgy dönt, elvállal egy londoni varieté turnét, hogy el tudja tartani a két kisebb gyerekét. A fellépések azonban nem mennek zökkenőmentesen, Garland folyamatos harcot folytat saját magával, a közönséggel és a menedzsmenttel is.

Aranyköves út

Renée Zellweger már bizonyította, hogy a táncos és énekes produkciók is legalább annyira jól állnak neki, mint a nagyibugyik. A színésznő komolyan is vette a Judy Garlnad szerepét. A forgatás megkezdés előtt egy teljes éven át gyakorolt, a felkészülését egy énektanár is segítette. Mint ahogy az mostanság divattá vált a zenészekről szóló életrajzi drámákban, Zellweger is maga énekelte fel az összes dalt, ami elhangzik a filmben. Ez a folyamat további négy hónapot vett igénybe. A film zenei rendezője, Matt Dunkley és a színésznő nem sajnálták az időt a jó munkára. Nagyon úgy fest, hogy a hosszú, kemény munka ki is fizetődik majd. A film tavaly augusztusi világpremierjén, a Tellurid Filmfesztiválon ugyanis a közönség állva tapsolta Zellweger alakítását. Egyesek szerint a színésznő februárban meg is kapja majd a második aranyszobrocskáját, de az szinte biztos, hogy jelölik majd az Oscar-díjra a legjobb színésznő kategóriában.

Törékeny legenda

A film azonban nem mindenhol aratott osztatlan sikert. Judy Garland lánya, Liza Minelli határozottan kijelentette, hogy nem támogatja a filmet és nem is fogja megnézni azt. Pedig Renée Zellweger egy korábbi interjúban arról beszélt, nagyon szeretett volna találkozni Minellivel, de sajnos nem jött össze. A színésznő azt is elmesélte, így is mindent megtett azért, hogy hitelesen alakítsa Judy Garlandot. „Ez a nő egy legenda. De egy emberi lény is. Meg akartam mutatni, hogy mennyire nagyszerű és törékeny volt egyszerre. Judy egy nagyon intelligens, elszánt nő volt, aki soha nem adta fel és küzdött, amíg tudott” – mondta Zellweger. 

Akaratlan függőség

Judy Garland mindössze 13 éves volt, mikor az MGM leszerződtette gyerekszínésznek. Ezután több mint 20, a stúdió által készített filmben szerepelt. A producereknek azonban nagyon komoly elvárásaik voltak felé. Annak ellenére, hogy Garland vékony termetű kamasz volt, rendszerint kövérnek titulálták őt, így eleinte csak étvágycsökkentőket szedettek vele. Ezektől a gyógyszerektől viszont nem tudott aludni, így altatókat is kapott, amik olyan jól működtek, hogy a színésznő rendszerint elaludt, így végül serkentőkkel és antidepresszánsokkal is megtoldották a napi gyógyszeradagját. A korai halálát is gyógyszerfüggőség okozta. 

Wimmer Doro

Start: 2020. január 9.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Botrány

A médiacézár bukása

2016-ban, egy évvel azelőtt, hogy kirobbant volna Harvey Weinstein zaklatási botránya, még Roger Ailes nevétől volt hangos az amerikai sajtó. A FOX News alapítóját több mint 20 alkalmazottja, köztük két műsorvezetőnő is megvádolta szexuális zaklatással, ami az USA egyik legbefolyásosabb emberének a bukásához vezetett.

Roger Ailes (John Lithgow) az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb médiabirodalmának vezetője, sosem volt egy finom úriember és sosem válogatott az eszközökben, ha szaftos sztorikról, vagy a női alkalmazottak megalázásáról volt szó. Ám a hírhedt mogul hatalma abban a pillanatban megingott, amikor Gretchen Carlson (Nicole Kidman), a csatorna egykori műsorvezetője szexuális zaklatás vádjával beperelte őt. Hamar kiderült, hogy nincs egyedül, az eddig hallgatásba burkolózott nők egymás után hozták nyilvánosságra a saját történeteiket és a Fox News határozott kérése ellenére, még az egyik legnépszerűbb riporterük, Megyn Kelly (Charlize Theron) is melléjük állt, mikor kiderült, hogy a médiamogul igazgatója többször inzultálta őt is. A botrány végül olyan hatalmasra duzzadt, hogy alig egy év alatt magával sodorta Ailes-t, akinek távoznia is kellett a FOX éléről.

A film forgatókönyvét A nagy dobást is jegyző Charles Randolph írta, a rendezői székben pedig Jay Roach (Apádra ütök) foglalt helyet. A történet valós eseményeken alapul, egyetlen fiktív szereplője az újonc Kayla, akit Margot Robbie alakít. A karakter valójában azokat a névtelen nőket szimbolizálja, akik nem kaptak elég nyilvánosságot az eset során.

Nehéz helyzet

Most, amikor a szórakoztató iparban egymás után dőlnek ki a csontvázak a különféle puccos mahagóni szekrényekből, azt hihetné az egyszerű mozinéző, hogy bombabiztos ötlet filmet forgatni a témáról. De ez közel sincs így, ez még mindig rizikós terepnek számít Charlize Theron szerint, aki a film egyik producere is volt egyben. A színésznő produkciós cége nem sokkal azután kezdett dolgozni a film ötletén, hogy Ailes-t eltávolították a posztjáról. Aztán amikor a médiamogul 2017 májusában váratlanul meghalt, A Denver & Delilah Production gyorsan hivatalossá is tette, hogy mozivászonra viszi a történetet.

Az eredeti tervek szerint egyébként maga Theron játszotta volna a botrányt kirobbantó Gretchen Carlsont, végül úgy döntött, hogy Kelly karaktere jobban passzol hozzá. A színésznő a szerep bonyolultságát komoly kihívásnak tekintette. „El sem tudom képzelni emberileg mennyire nehéz lehetett számára ez az egész. Arra kérték, hogy álljon ki egy olyan férfi mellett, aki őt is zaklatta, de mégis, az egész addigi karrierjét neki köszönhette. Igazából mélyen együtt érzek vele. Nem hiszem, hogy sokan megértenék őt” – mondta Theron az általa megformált Megyn Kellyről.

Szerepcsere

Az első trailerek megjelenése után szinte az összes filmes magazin és portál arról kezdett el cikkezni, hogy Charlize Theron ismét milyen bámulatos átalakuláson ment keresztül és megszólalásig hasonlít Kellyre. Nos ez leginkább az Oscar-díjas sminkmesternek, Kazu Hiro-nak köszönhető, aki nem is olyan régen Gary Oldmant változtatta át Winston Churchill-lé.

A színésznő a forgatás minden egyes napján két és fél órát ült a sminkszobában. Az átváltozásnak legnagyobb részét egy sötét kontaktlencse és egy gumiorr képezte. Sokan némi CGI-t is sejtettek a látvány mögött, de Theron tagadta, hogy digitálisan is manipulálták volna az ábrázatát. „Nyilván az utómunka során korrigálták némileg az arcomat, de csak arról volt szó, hogy még jobban eltüntették az orrprotézis széleit. Minden más Kazu fenomenális munkájának az eredménye” – mesélte a színésznő. Az eredmény pedig magáért beszélt. Nicole Kidman nem olyan régen azt mesélte egy interjúban, hogy a legelső közös jelenetüknél első pillantásra azt hitte, hogy maga Kelly látogatott ki a forgatásra, de amikor mindketten beléptek a díszletek közé akkor jött csak rá, hogy a kolleganője áll mellette. Így azon sem lennék meglepődve, ha egy ilyen kollaborációnak egy újabb aranyszobor lenne a jutalma.

Nicole Kidmant egyébként maga Theron ajánlotta be a megüresedett szerepére. „Eleninte kicsit hezitáltam, hogy elvállaljam-e egyáltalán a szerepet, de aztán Meryl Streep volt az, aki meggyőzött, hogy ezt egyszerűen nem utasíthatom vissza. És hát tudják, hogy van ez, Meryl sosem téved” – mesélte nevetve Kidman.

Nem sokon múlott

Ám hiába voltak meg a húzónevek, hiába volt meg a nagy sztori, két héttel a forgatás előtt a film másik gyártó cége, az Annapurna váratlanul kiszállt a projektből, mert a költségvetés kezdett kissé elszállni. „Úgy éreztem, minden jól megy, gőzerővel haladunk valami nagyon jó és kockázatos dolog felé, aztán egyszer csak kirántották a talajt mindannyiunk lába alól. Az volt életem egyik leghosszabb két hete, de végül mégis sikerült időben elkezdeni a forgatást” – mesélte Charlize Theron. Az Annapurna kapitulálása után a producerek több stúdióval is tárgyaltak a filmről, végül a Lionsgate-tel sikerült is megállapodniuk, így a filmnek ezután egyenes volt az útja a vászonig.

Kelly valójában rasszista?

Megyn Kelly a valóságban az egyik legnépszerűbb és legellentmondásosabb tv-s személyiség az USÁ-ban. Még jóval a botrány kitörése előtt azzal került a figyelem középpontjában, hogy az egyik élő műsorban határozottan kijelentette, a Mikulás csak fehérbőrű lehet. A Fox News nem kommentálta az esetet, de levette a műsoráról Kelly fő műsoridős szegmensét. 2018 végén pedig azért kellett távoznia az NBC-től, mert a reggeli műsorában eléggé félreérthető kimentéseket tett a blackface jelenségről, vagyis arról, amikor a nem fekete emberek feketére mázolják az arcukat. Ez az Egyesült Államokban rasszistának számít, a műsorvezető kijelentéseit pedig sokan úgy értelmezték, hogy védte a gyakorlatot. Kelly azonban még így sem járt rosszul, mert kapott egy 69 millió dolláros végkielégítést.

De a rasszista megnyilvánulásai ellenére arról is ismert volt, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során elég rendesen megszorongatta Donald Trumpot, sőt, azzal is megvádolta, a akor még csak elnökjelölt milliárdosot, hogy etikátlan eszközökkel próbálta meg a maga oldalára állítani őt és több újságíró kollégáját is.

Wimmer Doro

Start: 2020. január 9.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Árok

Mélytengeri rettenet

Mai, rohanó világunkban már nem sűrűn adatik meg nekünk, hogy hosszú mozimaratonokat tartsunk egy esős vasárnap délután. De semmi gond, a 20th Century Fox legújabb mélytengeri akció-horrorja, olyan, mintha egymás után megnéznénk az Alient, az A mélység titkát, az Életet és az Meg – Az őscápát.

Persze könnyen lehet, hogy nem ez volt a készítők motivációja. Mindenestere az Árok erősen emlékeztett a fent említett elődeire. A készítők nem bonyolították túl a történetet, a film egy a világtól rendesen elzárt, mélytengeri kutatóbázisról és annak lakóiról szól, amelyben valamilyen laboratórium üzemel. Mint ahogy egy jó horrorfilmbe lenni szokott, az alig 10 fős legénység tagjait mintha egy bentlakásos reality stábja válogatta volna össze, mindenki egyéniség a maga módján, de összhang persze nem sok van köztük. Van egy morcos kapitány (Vincent Cassel), aztán ott van a Ripley-re erősen hajazó tökös kutatócsaj (Kristen Stewart), na meg a csóka, aki állandóan bulizna (T.J. Miller) és az lány, aki rendszerint kicsit többet aggódik, mint kellene (Jessica Henwick). A dolgok pedig akkor vállnak igazán izgalmassá, mikor egy robbanás gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a bázist. A csapatnak azonnal el kellene hagynia a helyet, ezért jobb híján úgy döntenek, 8000 kilóméterre a szárazföldtől és 11000 méterrel a felszín alatt, gyalog menekülnek el a mélytengeri búvárszerójukban. Ám az óceán mélyén egy rejtélyes szörnyeteg is ólálkodik.

A filmet még 2017 márciusa és májusa között leforgatták New Orleansban, Lousiana államban, de még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, mely során a Disney felvásárolta a 21th Century Fox portfoliójának egy jelentős részét, köztük Fox filmes és tévés stúdióját. A két óriás cég hosszú hónapokig egyezkedett a részletekről, ez idő alatt pedig sok film premierjét is elhalasztották. Ilyen az Árok is, ami majdnem 3 évet állt a dobozban, mielőtt végre a mozikba kerülhetett. A felvásárlás után egyébként ez a film lett a Disney egyik első korhatáros alkotása.

A filmet William Eubank rendezte, akinek eddig két közepesen sikeres, kis költségvetésű sci-fit köszönhettünk. Első filmje a 2011-es Szeretet volt, amit 2014-ben a The Signal követett, melyben Laurence Fishburne is feltűnt. Eubank egyébként inkább operatőrként ismert, így az Árok rendezői széke mindenképpen előrelépést jelent a karrierjében. Pláne, hogy olyan nagy nevekkel dolgozhat együtt, mint Vincent Cassel, vagy Kristen Stewart, aki nem mellesleg életében először borotválta le a haját egy szerep kedvéért. Az extrém frizuráiról is ismert színésznőnek ez nem is esett nagyon nehezére, sőt még a következő filmjében is jól jött neki a rövidebb haj. Az elmúlt időszakban ugyanis úgy tűnhet minden második filmben Kristen Stewart szerepel. November végén debütált a Charlie angyalai, decemberben pedig a Seberg címszerepében láthatták az amerikai nézők. (A film tragikus sorsú sztár Jean Seberg életét dolgozza fel.) Arra viszont ne számítsunk egyhamar, hogy a színésznő szuperhősként is feltűnik majd az egyre nagyobb Marvel univerzum valamelyik epizódjában. A magát biszexuálisnak valló Stewart nemrég egy interjúban ugyanis utalt rá, hogy míg nyíltan vállalja szexualitását, addig nem látják szívesen egy ilyen jellegű megaprodukcióban.

Wimmer Doro

Start: 2020. január 9.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Kulissza 19/12

A Star Wars-filmek legemlékezetesebb jelenetei

A messzi-messzi galaxisnak túl sok emlékezetes pillanatot köszönhetünk

Az eddig bemutatott 8 (+2) Star Wars film kétségkívül a filmtörténet egyik legjelentősebb alkotása. Az összse alkotás tele van izgalmas, fordulatos és váratlan jelentekkel, mi pedig kísérletet tettünk arra, hogy sorba állítsuk a legjobb tízet.

10. Rey megtalálja Luke-ot (Star Wars: Az ébredő Erő, 2015)

Az Ébredő erő végén Rey Csubakkával és R2-D2-val karöltve útnak indul, hogy megkeresse Luke Skywalker-t. Meg is találja őt a festői szépségű Ahch-To bolygó egyik sziklaszirtjén, a rajongóknak meg ezután hónapokat kellett arra várniuk, hogy megtudják, Luke vajon elfogadja-e újra a rég elveszett kardját.

9. Darth Maul, Qui-Gon Jinn és Obi-Wan csatája (Star Wars: Baljós árnyak, 1999)

Azért a rajongók által halálra szekált Baljós árnyakban is van olyan jelenet, amit lehet szeretni. A sorozat egyik legemlékezetesebb párbaja, ugyanis ennek a résznek köszönhető. A film végén egy igen látványos, izgalmas és jól koreografált párbajban küzd meg egymással a gonosz sith lord, Darth Maul és a Jedik, Qui-Gon Jinn és Obi-Wan Kenobi. A csatának persze nyertesi és vesztei is vannak. Darth Maul sajnálatos módon megöli Qui-Gont, ám ezután Obi-Wan végül kettévágja a sith lovagot.

8. Darth Vader a lázadók ellen (Zsivány Egyes, 2016)

A lázadók egy sötét folyosón küzdenek azért, hogy megszerezzék a reményt jelentő tervrajzokat, amikor szinte a semmiből feltűnik maga Darth Vader. A küzdelem reménytelen, a lázadók esélytelenül állnak ellen, a nagyúr úgy söpri el őket az útból, mint a szélvihar a lehullott faleveleket. Ám a felkelők nem adják fel és valahogy mégis sikerül kijuttatni az adatokat tartalmazó kártyát. Darth Vader meg csak a hátukat nézi, amikor a lázadók végül megpattannak előle egy CR-90-es Corvette-tel.

7. Obi-Wan és Anakin párbaja (Star Wars: A Sith-ek bosszúja, 2005)

A Sith-ek bosszúja című film végén Obi-Wan Kenobi összecsap legjobb barátjával Anakinnal. A harc elég tragikusan végződik, a mester kényszerűségből megcsonkítja az egykori tanítványát, majd ott hagyja elégni a tüzes Mustafaron. Obi-Wan mintegy lemondóan még azt is bevallja Anakinnak, hogy mindig is a testvéreként szerette őt. Kizárt, hogy ezt bármelyik hardcore rajongó rezzenéstelen arccal tudta végignézni.

6. Jabba palotája és Han Solo szöktetése. (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

A Jedi visszatér elején Leia és Luke elhatározzák, hogy kiszabadítják Han Solo-t, akit Jabba karbonitba öntve tart fogva. Leia fejvadásznak öltözve sikeresen be is jut a palotába, ám lebukik, miközben megpróbálja kiolvasztani Hant. Jabba börtönbe zárja a férfit, Leiára pedig ráhúzza a legendás arany bikinit és arra kényszeríti, hogy a táncosnője legyen. Eközben Luke is megérkezik a palotába, de őt is elkapják. Mikor Jabba ki akarja végeztetni az elfogott behatolókat, Luke-ot, Hant és Csubakkát, Leia láncai segítségével megfojtja őt. Végül az egész társaság visszatér a lázadók főhadiszállására.

5. A birodalmi lépegetők és a hoth-i csata (Star Wars: A Birodalom visszavág, 1980)

A birodalmi lépegetőket, vagyis az AT-AT-ket, feltehetőleg még az is ismeri, aki egyetlen egy Star Wars filmet sem látott életében. A Sötét oldal hatalmas, négy lábú tankjai a Birodalom visszavág c��mű filmben jelennek meg először, amikor a Birodalom lecsap a Hoth bolygón a lázadók támaszpontjára. A felkelők persze nem hagyják magukat és szembe szállnak az óriási monstrumokkal. Az egész csata legizgalmasabb része pedig az, amik Luke úgy iktat ki egy lépegetőt, hogy egy hósíkló és egy vontatókábel segítségével gúzsba köti annak lábait.

4. A Halálcsillag megtámadása (Star Wars: Egy új remény, 1977)

A legelső Star Wars film legemlékezetesebb jelenete a yavini csata, ami az egész történetfolyam talán egyik legfontosabb eseménye. Az ütközet során a lázadók támadást indítanak a Halálcsillag ellen, de a dolgok nem egészen úgy alakulnak, mint ahogy azt tervezték. Pár sikertelen támadás után Luke-nak végül sikerül protontorpedókat juttatnia az űrállomás hőkivezető nyílásába, ami el is pusztítja a Halálcsillagot. A lázadók győzelme fontos lépés lesz Luke Jedivé válásának útján is.

3. Darth Vader megöli a császárt (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

Luke a végsőkig hisz abban, hogy az apjában még marad egy cseppnyi jóság, így amikor Palpatine arra kényszeríti, hogy küzdjön meg Darth Vaderrel, a fiú inkább megadja magát és nem hajlandó megölni az apját. A császár bosszúból erővillámokkal gyengíti meg Luke-ot, és kis híján meg is öli őt. A sötét nagyúr nem tudja sokáig nézni, ahogy kínok közt vergődik, így közbelép és egy halálos sebet szerezve végül megöli Palpatine-t.

2. Darth Vader maszk nélkül (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

A sorozat egyik legmeghökkentőbb pillanata, amikor a nézők megpillanthatják Darth Vader igazi arcát. Mikor a sötét nagyúr rájön, hogy számára eljött a vég, a halála előtt csak annyit kér Luke-tól, hogy a saját szemével is láthassa a fiát. Az ifjú Skywalker ezért le is veszi a fekete maszkot és a galaxis legkegyetlenebb gonosztevője egy szempillantás alatt semmivé foszlik. Luke tettével megmenti az apját a sötét oldaltól, aki így kissé szürreálisnak tűnő módon végre békével távozhat az élők sorából.

1. Luke megtudja, ki az apja (Star Wars: A Birodalom visszavág, 1980)

A Birodalom visszavág végén Luke a Felhővárosba értekezik, hogy szembe szálljon Darth Vaderrel, ám épphogy csak túléli az összecsapást. Vader levágja a jobb kezét, és megpróbálja meggyőzni a fiút, hogy tartson vele. Amikor Luke gyűlölettől izzva nemet mond, a sötét nagyúr kijátssza az adu kártyáját és elmondja neki, kicsoda is ő valójában. Az ifjú Skywalker úgy dönt, elmenekül a Sötét oldal és az imént megtudott igazság elől, így hirtelen ötlettől vezérelve a mélybe veti magát. Ez a sorozat legikonikusabb jelenete, efelől nincs kétség. A felejthetetlenül híres mondat meg ma már a popkultúra része.

+1. Ki lőtt először? (Star Wars: Egy új remény, 1977)

A mai napig vita tárgyát képezi, hogy ki lőtt először a kantinban: Han Solo vagy Greedo? A felújítások és újra kiadások során annyiszor megváltoztatták már ezt a jelenetet, hogy úgy fest ez örökre egy megválaszolatlan kérdés marad. Az eredeti forgatókönyv szerint azonban egyértelmű a válasz, Han lőtt először.

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2019. decemberi számában)

[cikkiro]

Mire várunk 2020-ban?

2020 legjobban várt filmjei!

Itt az év végé, ezért jószokásunkhoz híven, idén is összegyűjtöttük azokat a filmeket, amikre – szerintünk – érdemes lesz majd odafigyelni 2020-ban.

Ragadozó madarak (Birds of Prey) - február 6.

Az Öngyilkos Osztag legemlékezetesebb karaktere, Harley Quinn önálló filmmel tér vissza a vászonra. Ennek a Quinn-nek azonban nem sok köze lesz az előzőhöz. A történet ott veszi fel a fonalat miután Harley Quinn (Margot Robbie) és Joker szakítanak, ezért Gotham legizgalmasabb és legőrültebb nője olyan dolgokat is tesz, amire korábban nem nagyon volt példa.

King's Man - A kezdetek (The King's Man) - február 12.

A Kingsman széria előzménytörténetében egészen a 20. század elejére tekerik vissza az időt az alkotók, hogy bemutassák, hogyan is jött létre ez a titkosügynökség. Mikor a történelem legszörnyűbb zsarnokai és bűnöző lángelméi összegyűlnek, hogy háborút kirobbantva emberek milliót tüntessék el a föld színéről, Oxford hercege (Ralph Fiennes) mindent megtesz azért, hogy megállítsa őket.

Előre (Onward) - március 5.

A Pixar legújabb animációs filmje egy nagyvárosi fantáziavilágban játszódik, ami hajdanán tele volt varázslattal, és amit a mi napig olyan különleges lények lakjék ó, akik elfelejtették, mi az a mágia. Egy szép napon azonban két tizenéves elf-fivér útnak indul, hogy kiderítse, hova is tűnt a varázslat.

A két főszereplőnek a szuperhős-filmekből is ismert Tom Holland és Chris Pratt kölcsönözte a hangját.

Godzilla vs. Kong - március 12.

A Warner szörnyfilmjeinek negyedik része összehozza az előző két rész nagyágyúit, ugyanis a folytatásban a gigantikus őshűllő és a hatalmasra mutálódott gorilla csap majd össze egymással. De az epikus harc mellett egyéb dolgokra is fény derül, hiszen egy ilyen sztoriból a Monarch sem maradhat ki. A szervezet egy titkos küldetésen rábukkan a titánok eredetére is.

Mulan - március 26.

Az oroszlánkirály és az Aladdin után most a Mulanon a sor, hogy megelevenedjen. A Disney következő élőszereplős feldolgozásában az elismert rendező, Niki Caro kelti életre Kína legendás harcosának történetét. A Disney egyik legerősseb meséje pedig újra aktuális a nők egyenjogúságáért is küzdő Hollywoodban.

Nincs idő meghalni (No Time to Die) - április 9.

A 25. James Bond-filmben Daniel Craignek még meghalni sincs ideje. Talán ezért döntött úgy, hogy többször már nem bújik a sármos titkosügynök bőrébe. Bondot ezúttal egy jamaicai nyaralásról szólítja el a kötelesség, mert az MI6-nek ismét szüksége van rá, hogy felderítsen egy egész világot érintő összeesküvést. Az ellenfele ezúttal Rami Malek lesz, az oldalbordája Léa Seydoux.

Fekete Özvegy (Black Widow) - április 30.

Scorsese és Coppola legnagyobb örömére a Marvel moziverzuma él és virul, sőt már a negyedik fázisban jár. Ennek az új etapnak az egyik legjobban várt filmje pedig nem más, mint a Budapesten is forgatott Fekete Özvegy. Végre kiderül Natasha Romanoff (Scarlett Johansson) sötét múltja, és az is, hogyan küzd meg a Kiképző névre hallgató szuper-zsoldossal.

Halálos iramban 9 (Fast & Furious 9) - május 21.

A Halálosabb iramban soron következő, 9. része sok nehézség árán kerül majd a mozikba. A forgatás során baleset és áramszünet is hátráltatta a munkálatokat, ám a stábot ez sem állította meg, hogy tető alá hozzák a produkciót. Ha igazak a hírek lesz még egy utolsó, 10. befejező rész is, de utána már tényleg parkolópályára kerül a filmtörténelem leghosszabbra nyújtott akció sorozata.

Wonder Woman 1984 - június 4.

A Wonder Woman sikere után várható volt, hogy a DC készít majd egy folytatást a harcos amazonokról. Az eredeti tervek szerint a filmet még idén novemberben bemutatták volna, de végül fél évet csúszott a premier. A történetről sem lehet még sokat tudni, mindössze annyit, hogy a 1984-ben a Szovjetunióban játszódik majd, Diana Prince ellensége pedig Cheetah, a gonosz gepárdnő, vagyis Kristen Wiig lesz.

Ghostbusters 2020 - július 10.

A nem túl jól sikerült női verzió után, az alkotók még egyszer nekifutnak a kultikus Szellemirtók sztorijának, de ezúttal inkább visszatértek a gyökerekhez. Ez a film ugyanis az eredeti trilógia záróepizódja lesz és a sorozat korábbi szereplői, Dan Aykroyd és Bill Murray is visszatérnek majd a vászonra. Külön érdekesség, hogy a filmet a korább rendező, Ivan Reitman fia, Jason dirigálta, aki még a forgatókönyvírásban is részt vett.

Top Gun: Maverick - július 16.

Több mint 30 év után folytatódik a Top Gun, amelyben a felhőkarcolók oldalán edződött Tom Cruise még azt is megtanulta, hogyan kell vadászgépet vezetni. Korunk egyik legnagyobb akcióhősét még azt sem zavarta, hogy emiatt egy egész évet késett a film premierje, fő a hitelesség. A folytatásban Maverick Goose fiát, Bradley-t, Miles Teller veszi a szárnyai alá, akinek nem kisebb célja van, minthogy a világ legjobb vadászpilótája legyen.

Tenet - július 17.

Christopher Nolan következő filmje akkora titokban készül, hogy még azt sem lehet tudni, miről is fog szólni. Sőt, az sem teljesen egyértelmű, hogy ki lesz a mű főszereplője. Ám az eddig megjelent soványka stáblistán olyan nevek szerepelnek, mint John David Washington, Elizabeth Debicki, Aaron Taylor-Johnson, Robert Pattinson, Kenneth Branagh, Michael Caine, Clémence Poésy, és Himesh Patel.

Venom 2 - október 2.

November közepén kezdődött a Venom második részének forgatása, amit ezúttal Andy Serkis rendez. A történetről szinte semmit nem lehet tudni még, de az már biztos, hogy visszatér majd a vászonra Michelle Williams és Woody Harrelson is, akinek a karaktere, Cletus Kasady főgonosszá lép majd elő.

Örökkévalók (Eternals) - november 5.

A Marvel-moziverzum 25. filméjére jó sokat kell várnia a rajongóknak. Az Örökkévalók szereplőgárdája is csak a júliusi San Diego Comic Conon lett nyilvános. A Földet megvédő, halhatatlan idegeneket többek között Richard Madden, Kumail Nanjiani, Salma Hayek, Angelina Jolie és Lauren Ridloff alakítja. Ridloff lesz az első süket karakter a Marvel filmekben.

Dűne (Dune) - december 18.

Frank Herbert 1965-ös sci-fi regényét eddig nem sikerült megfelelően adaptálni, ám nagyon úgy fest, hogy Denis Villeneuve-nek ez most sikerülhet. Azt már korábban is tudni lehetett a Budapesten is forgatott filmről, hogy csak a regény első felét dolgozza fel, így szinte biztos, hogy lesz folytatás.

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2019. decemberi számában)

[cikkiro]

Élősködők

A lustaság művészete

Ismét hazai vizekre evezett Dél-Korea legismertebb rendezője, Bong Joon-ho. És milyen jól tette, a második teljesen hazai gyártású filmje, az Élősködők óriási siker, megjárta a leghíresebb filmfesztiválokat és még egy Arany Pálmát is bezsebelt tavasszal Cannes-ban. Most pedig végre a magyar mozikba is eljutott.

A film antihőse Ki-taek, akinek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők azok, akik mindig a könnyebbik utat választják és bármit megtesznek azért, hogy dolgozniunk ne kelljen. Emellett persze irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, egy szép napon pedig ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. De természetesen semmi nem úgy alakul, mint ahogy azt a családfő eltervezte.

A nemzetközileg is elismert Bong Joon-ho, akinek a nevéhez olyan alkotások köthetők, mint az Okja, vagy a Snowpiercer, tíz éve nem rendezett koreai gyártású filmet, így az új műve egy a tőle megszokott hangvételű, semmihez sem hasonlítható éjsötét vígjáték lett. Vagyis annál jóval több. Mint a rendező korábbi művei, úgy ez sem egyértelműen csak egy fekete komédia, sokkal inkább egy társadalmi drámába oltott, vicces thriller.

A történet egyébként még valamikor 2015-ben pattant ki Bong Joon-ho fejéből, de saját bevallása szerint nem igazán szeret forgatókönyvekkel bíbelődni, így a végleges szkriptet csak hónapokkal később, néhány hét alatt dobta össze. A sztori, az aktualitása révén pedig akkora siker lett, hogy a Cannes-i Filmfesztiválon öt percig állva tapsolt a közönség a vetítés végén. (Ennél nagyobb ovációt csak Tarantino Volt egyszer egy Hollywood-ja kapott idén.) Az Arany Pálma elnyerésével Bong Joon-ho lett az első korai rendező, akinek odaítélték ezt a rangos díjat.

A filmet azóta további 25 díjra jelölték a világ legrangosabb fesztiváljain, ebből 15-öt meg is nyert és ez még nem minden. Dél-Korea az Élősködőket nevezte az idegennyelvű filmek közé, a jövőévi Oscar-gálára, sokan pedig arra is nagyobb összegben fogadnának, hogy el is hozza majd az aranyszobrot. Ezek egyébként nem is annyira merész kijelentések, hiszen az alkotás már most a legnézett idegennyelvű filmnek számít az Egyesült Államokban, ahol eddig több mint 11 millió dollárt hozott, világviszonylatban pedig már a 100 millió dolláros álomhatárt is átlépte.

Kellemetlen luxus

A film egyik helyszíne, a gazdag család luxusvillája olyan akár fényűzés és a modern építészet megelevenedett emlékműve. A ház azonban a valóságban nem is létezik, vagyis, nem egészen úgy, ahogy az a vásznon is látható. A villa egyik fele ugyanis színtiszta CGI. A stáb nem talált egy olyan helyet sem, ami teljes mértékben megfelelt volna a rendező elképzeléseinek, ezért kompromisszumos megoldásként digitálisan kicsit átrajzolták az egyik, valós dél-koreai luxusingatlant. A stáb jó pár napot forgatott is villában, Bong Joon-ho pedig azt is bevallotta, hogy nagyon nem szeretett ott dolgozni. Mint mondta, az ingatlan olyan puccos volt, hogy rendszerint remegett, amikor hozzá kellett érnie az ottani tárgyakhoz. Egyszer például teljesen be is pánikolt, mikor arrébb kellett tennie egy 2500 dolláros, high-tech szemeteskukát.

Wimmer Doro

Start: 2019. december 5.

(Megjelent a Mozimánia 2019. decemberi számában)

[cikkiro]

Shaun, a bárány és a farmonkívüli

Nyolcadik utas, a bárány

Újabb egészestés kalandokba keveredik Shaun a gyurmabárány, mert végre hozzánk is megérkezett a britek legsikeresebb animációs kerekterének második mozifilmje. Az apró kis gyapjas és társai ezúttal egy fura, lilaszínű idegennel karöltve egy életre szóló utazásra indulnak, a Csibefutam meg a Wallace és Gromit alkotóinak legújabb animációs filmjében.

Shaun, a bárány, Blitzer kutya meg a többiek boldog mindennapjaikat töltik a Mossy Bottom farmon, amikor egy váratlan jövevény pottyan közéjük – egyenesen az égből. Lu-La nagyon jól érzi magát a Földön, de a nyáj mégis egy szinte lehetetlen küldetésre szánja el magát, amikor kiderül, hogy egy csapat ufóvadász ügynök is üldözőbe vette a meglepő képességekkel teli farmonkívülit. Az állatok pedig megpróbálják hazajuttatni Lu-Lát, még mielőtt az ügynök elkapnák őt. Egy biztos, Mossy Bottomon az élet nem lesz már ugyanolyan.

A népszerűség „átka”

Shaunt, a cuki kis gyurmafigurát még az is ismerheti, aki feltehetőleg egyetlen egy mozgóképes tartalomban sem látta őt. Hiszen komoly múltja van. A kelekótya bárány 1995-ben tűnt fel először a méltán népszerű Wallace és Gromit sorozat első film változatában (Birka akcióban). A stop-motion technikával készült animációt akkor Oscar-díjra jelölték, a bárány pedig annyira népszerű lett, hogy kapott egy saját sorozatok az Egyesült Királyságban. A Mossy Bottom farm állatairól szóló széria 2007-ben indult és 2016-ig összesen 5 évadot és 151 részt élt meg.

A sorozatot készítő brit Aardman Animations stúdió 2015-ben pedig egy saját mozifilmet is készített barinak. A Shaun, a bárány című elsőt rész 25 millió dollárból készült, és végül 100 milliós bevételt termelt. Emellett 2016-ban bezsebelt egy Oscar-jelölés is, így nem is volt kérdés, hogy a stúdió készít majd egy folytatás.

Az út azonban elég rögös volt. A filmet már 2015-ben be is rendelték, de a munkálatok csak azután kezdődtek meg, hogy a stúdió befejezte a nagy sztárokat is felvonultató, Ősember (2018) című animációs filmjét. Az eredeti tervek szerint Shaun kalandjainak folytatása már idén áprilisban a mozikba kerül volna, de a bemutatót elhalasztották először csak egy hónappal, aztán kb. fél évvel. A film premierje végül október 18-án volt Londonban.

A késlekedés oka feltehetőleg az volt, hogy az eredeti tervek szerint a rendezői székbe az a Richard Starzak ült volna, aki a sorozatban is közreműködött íróként és direktorként egyaránt. Végül félúton a stúdió lecserélte őt. Will Becher és Richard Phelan került a helyére, akiknek ez lesz a rendezői debütálásuk.

A filmet ennek ellenére nagyon jól fogadták a nézők és a kritikusok is. A folytatás november végéig már közel 30 millió dolláros bevételt terelt, amivel minden idők 19. legmagasabb bevételű stop-motion animációs filmje lett.

Referencia dömping

A történet a hardcore filmrajongó felnőtteknek is izgalmas lehet, hiszen az alkotók elrejtettek jó néhány vicces kis geget, ami az Armageddonra, vagy a 2001: Űrodüsszeiára utal (A film eredeti alcíme is a Farmageddon lett). Richard Phelan rendező egy interjúban azt mesélte, hogy ez persze nem véletlen, hiszen a stábtagok közül rengetegen kedvelik a tudományos-fantasztikus műveket. „A stúdióban mindenki hatalmas sci-fi rajongó. Will is és én is úgy nőttünk fel, hogy állandóan Steven Spielberg filmjeit néztük, meg persze a Doctor Who-t. De, nem szabad erőltetni ezt, attól lesz jó, ha könnyed és vicces. A Monolith, az Űrodüsszeiából például egy égett pirítósként jelenik meg, a farmer rádiójából meg egyszer a Forever Autumn című dal szó a Jeff Wayne-féle Világok harcából. Tulajdonképpen az volt a célunk, hogy kicsit abszurddá is tegyük a filmet az ilyen szösszenetekkel” – mondta Phelan.

Lassú folyamat

Ha másért nem is, azért mindenképpen különleges a film, hogy míg a filmvásznat leigzáta a CGI-őrület addig az Aardman stúdió továbbra is a hagyomány stop-motion technikával dolgozik. Ez a lassú és aprólékos munkafolyamat azonban sokkal színesebbé és részletgazdagabbá teszi az így készült filmeket. „Látszólag ezek a bábok ugyanúgy néznek ki mint a kezdetekkor, de közben azért sokkal fejlődtek. Már sokkal kifinomultabb technikákkal dolgozunk, mint anno a ’90-es évek elején” - mondta Nigel Leach, a stúdió egyik animátora, aki azt is elmesélte, hogy még a sorozat negyedik évadában bevezették az újfajta, egyszerűsített maszkok használatát. „Ezekkel a maszkokkal, csak az arc alsó felét mozgatjuk, amivel sokkal egyszerűbb és könnyebben megjeleníthető lett a mimika. Évek óta az a célunk, hogy fejlesszük a bábokat, hogy könnyebben használhatóak legyenek, hiszen így időt és energiát tudunk spórolni az animátoroknak és a felvételek is hamarabb készülnek el”. A stop-motion technikával készített filmeknél minden apró kis fejlesztés komoly előrelépés lehet, hiszen az alkotók naponta mindössze másfél másodpercet tudnak csak felvenni, ilyen tempóban pedig egy évig is eltart mire elkészül egy egész estés film.

Ezért van az is, hogy Shaun univerzumának szereplői egyáltalán nem beszélnek. „Igazából ez az egész még a Wallace és Gromit idejére nyúlik vissza. Az első film idején Richard Starzak ötlete volt az, hogy Shaun csak birkahangokat hallasson. Nagyon bonyolult és időigényes folyamat elkészíteni és használni az összes szájformát, amivel imitálni lehet a beszédet. Így ez egyfelelő egy gyakorlatias döntés volt. Másfelől az, hogy a szereplők szinte alig beszélnek, visszahozza a némafilmek különös báját” -mondta Will Becher, a film másik rendezője.

Nem várt találkozás

Ez a film abban is különleges lett, hogy létrehozott egy nem várt és abszolút szokatlan kollaborációt. A mozi egyik betétdalát ugyanis az ausztrál énekesnő, Kylie Minogue énekli, aki Shaun kedvéért még a britek egyik leghíresebb indie rockbandájával, a The Vaccines-szel is összeállt, hogy elkészítsék a „Lazy” című számot. „Imádjuk Kylie-t és a Aardmant is, mindketten igazi nemzeti kincsek. Ez a közös szám pedig, maga volt a megvalósult álmunk. Sokaknak tűnhet úgy, hogy Kylie és a mi zenénk nagyon távol áll egymástól, de mégis totál jó működik és pont annyira kaotikus az egész, mint Shaun varászlatos és pimasz világa” - mondta lelkendezve az együttes énekese, Justin Hayward-Young.

Wimmer Doro

Start: 2019. december 19.

(Megjelent a Mozimánia 2019. decemberi számában)

[cikkiro]

Seveled

Hazugság, hazugságot szül

A Coming Out után Orosz Dénes egy szélesebb közönségnek szóló romantikus vígjátékot rendezett, ami a mai fiatalok párkapcsolati vívódásait dolgozza fel, nem hétköznapi módon.

Van az úgy, amikor az ember végig sem gondolja, hogy mit csinál, csak sodródik az árral. Valahogy így lehetett ezzel Gergő (Mészáros Béla), a csajozógép filmkritikus is, aki igazából csak a súlyos beteg édesanyja (Básti Juli) kedvébe akart járni. A mama még ebben az állapotában is fia jövőjéért aggódik, és nagyon bántja, hogy nem lett nagymama. Gergő ezért dönt és beviszi a kórházba a szomszédját (Tenki Réka), a nagyszájú ex-sztriptíztáncosnőt, akinek van egy nagy előnye: öt hónapos terhes. Anyuka pedig olyan boldog lesz attól, hogy a fia végre révbeért, hogy egyből meg is gyógyul. Ettől kezdve Gergő és Saci kénytelen újabb és újabb hazugságokkal tartani a frontot. Bár alig bírják egymást elviselni, ha jön a „nagyi”, úgy tesznek, mintha boldog, fiatal pár volnának. Az átverések persze sosem tökéletesek, és a bonyodalom Saci pocakjával együtt terebélyesedik: pedig előbb-utóbb meg kell születnie a megoldásnak.

A film rendezője szerint a Seveled azért feszegeti a romantikus vígjáték határait, hiszen van némi keseredés felhangja is a történetnek. „Abban a korban vagyok, amikor a szüleim halandóságával valahogy szembe kell néznem. Imádom őket és azt szeretném, hogy a lehető legtovább velem legyenek. Ez az egyik erős központi téma a filmben. A másik meg az, hogyan válik le az ember a szüleiről, le tudnak-e válni egyáltalán ezek a negyvenéves gyerekek. És persze az is, hogyan mondod rá valakire, hogy ő az, akivel le tudnád élni az életedet. Ebben a filmben igazából elég sok szorongás van, ami nem is csoda, hisz én is eléggé szorongó ember vagyok” – mondta Orosz Dénes.

A színészek szerint a forgatás igen jó hangulatban zajlott, ennek ellenére Tenki Réka nemrég egy interjúban azt mesélte, hogy azért nem volt túl kényelmes végig műpocakot viselni. Sőt, az általa alakított Sacival ellentétben, a színésznő nem igazán kedveli a macskákat. „Utálom őket, de tényleg. Nem szégyellem. Már azt is utáltam, mikor az idomítás során két virslit kell hadonászom a filmbeli macska előtt, hogy megtanulja kit kell követni. De volt egy rész, amikor a jelenet szerint éppen ettünk, a macska meg az ölemben volt. Velem szemben a Básti Juli, mellettem meg a Mészáros Béla ült, nekem meg a macskát kellett simogatni. Aztán elhangzott, hogy ’felvétel, tessék!’, és az állat abban pillanatban belelóbálta a farkát a tányéromba, amiből ennem kellett. Nem tudtam mást tenni, beleettem, hiszen a felvétel nem állhatott meg. De azt hittem ott helyben meghalok...” – mesélte nevetve a színésznő.

Mészáros Béla viszont jóval közelebb érezte magához Gergő karakterét, mint partnere. „Minden férfi életében eljön az a pont, amikor fel kell nőnie és felelősséget kell vállalnia a saját életéért, és le kell győznie az elköteleződéstől való félelmeit. Ez természetesen nálam sem volt másképp. Így Gergő meg én ebben eléggé hasonlítunk” – mondta a színész.

Wimmer Doro

Start: 2019. december 5.

(Megjelent a Mozimánia 2019. decemberi számában)

[cikkiro]

Kulissza 19/11

Cluedo a filmvásznon

Sherlock Holmes elbújhat a filmtörténet legizgalmasabb nyomozói mögött

A legjobb bűnügyi történetek attól jók, hogy sosem lehet tudni, valójában ki is a tettes. Mindenki gyanús, mindenkinek akad valamilyen takargatni valója. De aztán jön egy fura alak, aki megnyerő, vagy az átlagnál okosabb, vagy egyszerűen csak másabb, mint az átlag és időt, illetve energiát sem kímélve a végére jár a dolgoknak. A legtöbbször pedig olyan titkokra is fény derül, amiről senki sem hitte volna, hogy valaha kiderülnek. A hangosfilm létezése óta már számos filmkészítő alkalmazta ezt a receptet, a legtöbb elég felejthetőre sikeredett, de az elmúlt közel 90 évben született néhány olyan is, ami mára már igazi klasszikus. Nézzük melyek is ezek!

Mementó (2000)

A Mementó az ezredforduló egyik legemlékezetesseb alkotása. A főszereplője Leonard Shelby (Guy Pearce) súlyos memóriazavarokkal küzd, a friss emlékek egyszerűen nem maradnak meg a fejében. Ezért mindent dokumentál. Polaroid képek, tetoválások és jegyzetlapok veszik körül. Ez önmagában sem lenne egy egyszerű felállás, de Shelby ��ppen arra vállalkozott, hogy megtalálja a felesége gyilkosát. Egy idő után már mindenki gyanús lesz neki, még önmaga is. A film egyébként a Memento Mori című novella adaptációja, amit a rendező Christopher Nolan öccse, Jonathan írt a ’90-es évek végén. A fivérek áltat írt forgatókönyv díjat is nyert a 2001-es Sundance filmfesztiválon.

A tetovált lány (2009)

A tetovált lány a klasszikus bűnügyi történetek alapjaira épül, mégis más, mint a hagyományos nyomozós filmek. Leginkább a helyszín és a főszereplők miatt. Adott egy nagymúltú skandináv család, akinek az egyik tagja 40 éve eltűnt a família egyik birtokáról. Lassan már mindenki elfelejtkezik a nőről, ám nagybátyja szentül hiszi, hogy valójában gyilkosság történt. Ezért felkér egy kétes hírű munkanélküli újságírót (Michael Nyqvist) és egy gót-stílusú hekker lányt (Noomi Rapace), hogy derítsék ki, mi is történt valójában. A páros pedig valami olyan dolgokra bukkan, ami sokkal sötétebb, mint hitték volna. A filmet a zseniális svéd író, Stieg Larsson azonos című regényéből készítették. Ám ez egy igazi posztumusz siker, Larson ugyanis, nem sokkal az első könyve megjelenése előtt meghalt.

M - Egy város keresi a gyilkost (1931)

Az M, a filmtörténet egyik legnagyobb klasszikusa. A ’30-as évek Németországában, teljesen felbolydul egy nagyváros élete, miután az utcán megölnek egy kislányt. A rendőrség nem találja a tettest, a városlakók pedig egyre frusztráltabbak lesznek. Az esemény a helyi bűnszövetkezetet sem hagyja hidegen, elhatározzák, hogy bármi áron, de megtaláljak és megbüntetik a gyilkost. A rendőrség ezután már csak azon dolgozik, hogy megakadályozza a lincselést. Fritz Lang első hangosfilmjének az az egyik legkülönlegesebb eleme, hogy még nem igazán szakadt el a néma korszaktól, így hangok nem játszanak akkora szerepet filmben, mint manapság. Ettől még simán felveszi a versenyt a mai sikerfilmekkel.

Titokzatos folyó (2003)

Jimmy (Sean Penn), Dave (Tim Robbins) és Sean (Kevin Bacon) gyerekkoruk óta ismerik egymást, egykor jóbarátok voltak, de aztán másfele vitte őket az élet. Sean időközben rendőr lett, Jimmy pedig amolyan bűnöző. Amikor váratlanul meghal a lánya a három férfi ismét összehozza az élet, az ügyben ugyanis Sean nyomoz. Ahogy egyre több részlet derül ki számára az esettel kapcsolatban, úgy lesz egyre egyértelműbb az is, hogy Dave titkol valamit és egyre jobban gyanússá válik.

Dennis Lehane 1965-ös regényéből Clint Eastwood rendezett filmet, azután, hogy a ’90-es évek közepén azt mondta, visszavonul. Sokak szerint nem is ez a legjobb filmje, de mégis van egy különleges hangulata, ami érdekessé teszi.

Szigorúan bizalmas (1997)

James Ellroy azonos című regényéből készült film, az ötvenes években játszódik Los Angelesben. A filmgyártás fővárosában minden a csillogásról szól. Egy nap különös gyilkosság történik, amelynek középpontjába a város egyik befolyásos és közkedvelt személyisége kerül (Kim Basinger). Az ügyön a legfurább nyomozó páros kezd el dolgozni. Ed Exley (Guy Pearce) az ész, Bud White (Russell Crowe) pedig az erő. Az egyikük komoly karrierre vágyik, a másikuk, meg egyszerűen csak a dolgát végezni, ezért nem nagyon kedvelik egymást. A nyomozásba bekapcsolódik a rendőrség aduásza is, aki valójában a helyi pletykalap szerkesztőjétől kapja a legjobb füleseket. Ám ez az ügy, közel sem olyan, mint a többi.

A filmet gyártó Warner Bros-nak annak idején nagyon nem tetszett, hogy Curtis Hanson rendező, a két főszerepeket az új-zélandi Guy Pearce-nek, és az ausztrál Russell Crowe-nak adta. A stúdió azt szerettem volna ha ezeket a szerepeket amerikai színészek kapják.

A bárányok hallgatnak (1991)

Azt talán kevesen tudják, hogy az Anthony Hopkins-t sztárra emelő alkotás valójában egy folytatás. A film alapjául szolgáló azonos című mű, Thomas Harris regény-trilógiájának a második része. Az első részből, a Vörös sárkányból Michael Mann forgatott filmet 1986-ban, de a zajos siker akkor elmaradt. A bőrnyúzó sorozatgyilkos után nyomozó, fiatal FBI-ügynök pedig komoly nyomot hagyott maga után. Az X-akták című sorozat kitalálója, Chris Carter bevallotta, hogy Jodie Foster karaktere nagyban befolyásolta, milyen legyen a sorozatbeli Dana Scully.

A vád tanúja (1957)

A krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie megszámlálhatatlanul sok jó bűnügyi történetet tett már le az asztalra, így nem is lehet kérdés, hogy minden időkegyik legnépszerűbb és legklasszikusabb detektív filmje is az ő egyik művének az adaptációja. A vád tanúja, egy lebilincselő bírósági dráma, amelynek központjában egy házaspár áll. Leonard Vole-t azzal vádolják, hogy megölt egy özvegyet, a férfinak azonban sem indítéka, sem alibije nincsen. Ügyvédje mégis hisz az ártatlanságában. Vole felesége azonban az ügyük ellen dolgozik, mikor a vád tanújává válik.

Az 1957-ben bemutatott film csattanóját olyan nagy titokban tartották, hogy még maguk a színészek sem tudták, mi fog történni. Csak a forgatás legvégén kapták meg a forgatókönyv utolsó 10 oldalát.

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2019. novemberi számában)

[cikkiro]

Valan - Az angyalok völgye

Titkok a hó alatt

A skandináv krimik hangulatát és látvány világát idézi meg a legújabb magyar bűnügyi dráma. Az erdélyi bányászvárosban játszódó pszichothrillerben, egy zavaros múltú nyomozó próbál meg felgöngyölíteni egy több évtizeden átívelő bűntényt. Bagota Béla első rendezésében nem csak a pazar látvány, hanem a feszültség is adott.

A történet szerint Péter (Krisztik Csaba) nagyvárosi rendőrként emberkereskedők után nyomoz Brassóban. Az életét annak szenteli, hogy eltűnt lányokat találjon meg. Minden megmentett lányban valahol a saját húgát, Julit látja. Julinak huszonkét évvel ezelőtt nyoma veszett szülővárosukban, a romániai forradalom káoszában felbolydult Valanban. Péter egy telefonhívás miatt kénytelen visszatérni az erdélyi bányavárosba, amikor felmerül a gyanúja, hogy testvére holtteste került elő a hófödte fenyvesek között. A múltba vezető nyomozás útvesztőjében a férfinak nemcsak a várost fojtogató bűnözéssel kell megküzdenie, hanem a saját démonjaival is.

Ha a hó nem megy Mohamedhez...

A film fő helyszíne az erdélyi bányaváros, Valan, ami a valóságban nem létezik. A jelenetek nagy részét a részben lakatlan Balánbányán vették fel, de stáb forgatott Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Budapesten is. Bagota Béla rendező számára egy percig sem volt kérdés, hogy havas terepen, télen akar forgatni. Az eredeti tervek szerint a történet valahol Magyarország egy kevésbé nyüzsgő pontján játszódott volna, de a direktor és a producer, Kántor László, látva az utóbbi évek enyhe teleit, Romániában is elkezdtek helyszíneket keresni. „Több várost megnéztünk Baróttól kezdve Szentkeresztbányán keresztül, és amikor megérkeztünk ide, Balánbányára, egyből tudtam, hogy itt kell forgatnunk. Már kapcsoltam is a jeleneteket a különböző helyekhez” – mesélte még a forgatás alatt Bagota Béla, aki azt is hozzátette, hogy a helyszínváltoztatás után a történet szinte azonnal életre kelt. „Áthajlítottuk a sztorit, szinte azonnal megvolt, hogy ki erdélyi magyar szereplő, ki vegyes házasságból származó szereplő, és ki román karakter” - emlékezett vissza a rendező. A hitelesség érdekében ezért számos erdélyi magyar színész is feltűnik a filmben, úgy mint Hatházi András, Pál Emőke, Tollas Gábor, Mátray László.

Nagy kiugrás

Habár ez Bagota Béla első rendezői munkája, koránt sem számít újoncnak. A filmes még 2010-ben szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Tiszta kézzel című kisjátékfilmjével el is nyerte a legjobb diplomafilmnek járó Simó-díjat. Ezután pedig asszisztensként dolgozott olyan sikerfilmeken, mint az Isteni műszak, a Swing, a Kút vagy a Rossz versek.

De a Valan nem csak forgatókönyvet is jegyző rendezőnek jelentett szintlépést, hanem a film főszereplőjének is. A színházi közönségnek ismerősen csenghet Krisztik Csaba neve a Forte Társulatból, illetve a székesfehérvári Vörösmarty Színházból. „Csaba egy karizmatikus, komoly kvalitásokkal bíró színész, aki annak ellenére, hogy filmvászonra termett, eddig még nem jutott főszerephez magyar mozifilmben” – mondta róla nemrég Bagota Béla.

Wimmer Doro

Start: 2019. november 21.

(Megjelent a Mozimánia 2019. novemberi számában)