#magyarok kenyere 2018

[videkma]

A nap képe: Készülőben a magyarok kenyere

A nap képe: Készülőben a magyarok kenyere

Magyarok kenyere – Összeöntötték a Kárpát-medencei magyar gazdák által gyűjtött búzát Kárpátalján Szöveg: Mezőgecse, 2018. augusztus 4. Helyi magyar gazdák búzát pakolnak a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaösszeöntő ünnepségen a Beregszász melletti Mezőgecsében 2018. augusztus 4-én.

MTI Fotó: Nemes János

[korkep-blog]

Kalita Gábor: Mitől szép a petróleumlámpa lángja?

az Omega 55 – Volt egyszer egy vadkelet, című szcenárium változatát, több ismeretlenebb, ám zenei szempontból a legigényesebb zenei produkciójukat hozták el.

Nyitókép: Passzio.hu

  arácsonyi Omega koncert – Pozsonyban, 2018. december 20.

  Én abba a korosztályba tartozok, melynek képviselőivel még „élesben” éltük meg a petróleumlámpa lángjának varázsát.

  Az ötvenes évek elején, amikor Nyíren /Lévai járás/, nagyanyáméknál nyaraltam, a falusi esték a petróleumlámpa lángjánál teltek, hiszen a villanyt a helység lakóházaiba csak ötvenhatban „húzták” be.

  Nagyanyám, a vacsora után, a tiszta szobában eloltotta a csillárként szolgáló, díszes, cirádés petróleumlámpa erősen fénylő lángját, majd egy másikat, a Szűz Anya, s Jézus keretezett képeivel, korpusszal kiegészített házi oltár mellett lévő, úgynevezett kézi lámpa, vagyis kisebb petróleumlámpa kanócát gyújtotta meg.

  Ennek, a helyiség sarkából érkező, meghittséget, melegséget sugárzó, hullámzó fénye olyan izgalmas, különleges, megnyújtott ábrákat rajzolt, vetített a falra, melyek gyermeki képzeletemben lepkeként, ördögként, nagy bajuszú betyárként, vagy szárnyaló angyalként jelentek meg.

  Aztán a közös esti ima következett, nagyanyám Szűz Mária oltalmáért fohászkodott, majd nyugovóra tértünk. De előtte, még nagyapám fogta a petróleumlámpát, s körbe nézett a nagyságában is tekintélyes portán, hogy – az ő szavaival élve – minden úgy van-e, ahogyan annak lennie kell.

  Himnusszá változott, szívünk himnuszává

  Az Omega Petróleumlámpa című dala, de a többi nagyszerű szerzeménye is  végig kísérte sokunk serdülő korát, érett fiatalságát, hiszen 1962 szeptemberében alakult a banda.

  Ahányszor részt vettem honi földön, vagy az anyaországban Benkő Lászlóék koncertjén, azt tapasztaltam, hogy az emberek könnyes szemmel hallgatták a dalokat, mert – egyszerűen – nekünk szólnak, mert a szívünkig érnek el. Persze ezek a dalok nemcsak a mi szívünket simogatták meg.

  Omega – Petróleum lámpa 1969. Kép: youtube.com

  Kóbor János a vele készített interjú alkalmával említette, hogy, ahogyan „vénül,” a határ túl oldalán mindig nehezebben tudja könnyek nélkül elénekelni legismertebb dalaikat, legyen az bárhol, a magyarok lakta vidékeken. De nemcsak a mi nyelvterületeinken. Amint mondta, látott ő már koncertjeinken könnyes szemű szerbet, lengyelt, németet, de cseh nemzetiségűeket is, akik a szöveget sem értették, de a szívük, lelkük – bizony – nagyon is értette a feléjük intézett, megzenésített ódát.

  „Itt a Szabad Európa rádió”

  Valami hasonló, könnyes örömben volt részem akkor, amikor a hetvenes évek elején prágai katonáskodásom idején, éjjel, fülhallgatón keresztül hallgattam Panasonic rövidhullámú táskarádióm társaságában az éjszakai könnyűzenei műsorokat. Legnagyobb meglepetésemre, az egyik cseh rádióban, egy, a Karel Gott által interpretált „Lédikarnevál” után felcsendült a „Petróleumlámpa.”

  Persze, ez nem volt a véletlen műve, hiszen 1971-ben, az akkor már befutott Omega tagok, lemezt is feljátszottak cseh stúdiókban, s koncertjük is volt itt. De német adók is hozták a banda dalait, és a baráti társaságom által „Lakszinak” becézett adó (Rádió-Luxemburg) is zsinórban hozta dalaikat.

  Nem is beszélve a Szabad Európa magyar adásáról, ahol Cseke László szeretett Omegája, s természetesen, a Mi Omegánk napi terítéken volt.

  A gazdag zenei pálya kockában

  A teljesség igénye nélkül, hadd idézzem fel néhány pontban azokat a főbb eseményeket, amelyek végig kísérték az Omega ötvenöt évre visszatekintő pályáját.

  A Liszt Ferenc-díjas Omega együttes 1962-ben alakult, két zenekar összevonásával. Omega védjegy alatt, az említett év szeptember 23-án léptek fel először a Műegyetem Hess András téri kollégiumában. Az akkori felállás a következő zenészekből állt:

  – Benkő László /”Laci”/ – ének, zongora, furulya

  –  Kóbor János /”Mecky”/ – ének, ritmusgitár

  –  Kovacsics András /”Öcsi”/ – szólógitár

  –  Künsztler Tamás /”próféta”/ – dob

  –  Varsányi István /”Gergely”/ – basszusgitár

  A kezdeti évben számos fellépésük volt beat és táncdalfesztiválokon, 1966-ban ismert nyugati slágereket hordozó lemezt adtak ki. Többek között a The Rolling Stones Paint,it Blak feldolgozás hozta meg első külföldi sikerüket. Ennek révén sokan az Omegát a „keleti Rolling Stonesként” emlegetik, ugyanis egy évben alakultak, s mind a két zenekar az egyedüli, ma is aktív, legrégebbi rock bandának számít.

  1967-1971 időszakban neves zenészek is gazdagították az Omega repertoárját, ebben az időszakban Presser Gábor/ „Pici”/ – ének, orgona és zongora játékával, zeneszerzői tudásával, ma is játszott, több sikeres dallal, orgona fellépéseivel nagyban hozzájárult a világhírnév felé vezető úton.

  1968-ban angliai turnén vettek részt Omegáék, s a menedzsment ajánlására, Omega Red Star From Hungary léptek fel számos helyen, s elkészítették az első albumukat – angol nyelven.

  Másodszor is kimentek az Albionba, de a turnét félbe kellett szakítani a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kifogásai miatt, ugyanis a magyar cég tudta nélkül adták ki első albumukat.

  Így Magyarországon elkészült az első könnyűzenei albumuk, mely a Trombitás Frédi, a Rettenetes emberek, Ha én szél lehetnék című dalaikkal robbantak be immár a magyar zenei piacra is.

  De nem ez volt legnagyobb „dobásuk,” hiszen 1969-ben elkészült a kislemezük Naplemente címmel, itt futtatták be a Régi csibészek közismert dalukat. Majd jött a második magyar albumuk, az Ezer lépés. Ez a csapat beat korszakának az aranykora. Itt található az – 1958-ban,a boogie-woogie klubban, az örökzöld Petróleumlámpa, a Tízezer lépés, a Tűzvihar, az Udvari bolond kenyere, s az Omega eddigi legnagyobb slágere, A gyöngyhajú lány.

  Állandósult a  zenekar „rendes” tagjainak a száma

  Presser és Laux, valamint Adamis Anna 1971-ben elhagyja a zenekart, a felállás azóta változatlan. Tehát, Benkő, s Kóbor mellé csatlakozott  MihályTamás /”Misi”/- basszusgitár, ének, Molnár György /”Elefánt”/ – gitár, s Debreceni Ferenc/”Ciki”/ – dob.

  1974-ben megjelent a hattételes Omega 5. A Szvit című kompozíció feljátszásán részt vett a Magyar Állami Hangverseny zenekar is. l995-ben megjelent a Nem tudom a neved című Omega 6 albumuk, a csapat Hard rock korszakának legsikeresebb albuma. Aztán sorra születtek újabb és újabb dalaik, A madár, az Addig élj, A bűvész, Szomorú történet, Hűtlen barátok, Rég várt kedvesem, Addig élj, stb.

  A Space rock-korszak legismertebb dalai a Napot hoztam, csillagot, az Éjféli koncert.

  Ma is közkedvelt albumuk a Csillagok útján 1978-ban jelent meg, itt találhatóak a címhez hasonló Csillagok útján, Az Égi vándor, a Léna című szerzemények.

  Gammapolis albumuk olyan műveket hozott, mint A nyári éjek asszonya, Ezüst eső, stb.

  Tehát, szinte már felsorolhatatlan, óriási zenei anyag lehetőséget adott számukra külföli fesztiválokon, turnékon való részvételre.

  A fellépések sűrűjétől megviselt tagok /1987-2004/ a leállás, az időszakos működés pályájára léptek, de rangosabb fellépéseken – Népstadion koncert /1999/ – ismét részt vettek.

  2006-tól az EurOmega turnét is megszervezték, amely meghívásos fellépés sorozat volt, így a következő évek hosszú során számos alkalommal vettek rész koncertjeikkel a Kárpát-medencében, többek között a Felvidék nagyobb városaiban is.

  De fesztiválokon is részt vettek, például az alsóőrsi motoros találkozón, a Soproni Volt fesztiválon, a lengyelországi Slupskban a Rock Legensen, Dunaszerdahelyen a Dunafesten.

  Pozsony ismét megőrült az Omegáért

  Természetesen, nem először szerepel Pozsonyban az Omega. Az ismétlődő érdeklődést az bizonyítja leginkább, hogy most is teltház, s valóban fegyelmezett, többségükben középkorú, vagy idősebb magyar-szlovák Omega rajongók előtt szerepelt a csapat a Nemzeti Tenisz Központban /NTC/, de szép számban voltak jelen a fiatalok is.

  Omega koncert Pozsonyban 2018. december 20-án. Kép: A szerző archívuma

  A műsor elő zenekaraként a Wasted Strings, öttagú zsolnai női rock együttes lépett fel, akik kőkemény rock-kal hozták nagyszerű formájukat. Itt, élőben hallhattuk a Take it all legismertebb dalukat is, mely sikeres filmzeneként is szolgál. Ők, öten konferálták fel az Omegát, fergeteges gitárjáték, s dobszóló közepette.

  Amint ezt Kóbor János, a záró számok alkalmával bekonferálta, az Omega 55 – Volt egyszer egy vadkelet, című szcenárium változatát, több ismeretlenebb, ám zenei szempontból a legigényesebb zenei produkciójukat hozták el. A legismertebb dalaik amolyan jól időzített „fénygránátként” ott szerepeltek a műsorban. Például a Léna című dalukhoz, a hóban rendszerint fukar Pozsony-Óváros is hozta magát, ugyanis az előadás idejére már néhány centis  hólepel borította a metropolist.

  Omega koncert Pozsonyban 2018. december 20-án. Kép: A szerző archívuma

  Az Omega-rajongó közönség nagyon is figyelte  a káprázatos fényeffektusok kíséretében a már nem sokat szerepeltetett dalok szövegrészeit is. Ahol Mecky /Kóbor János/ nagyon is meggyőzően a tömegbe harsogta egyik számuk refrénjét:

  – „A gazembernek mindent szabad …” Valóban, hiszen a némaságnak ez a hozadéka a „mindent szabad” demokráciánkban, hiszen „szakajtónyi” bőségben tapasztalhattuk ezt az elmúlt közel harminc évben is mind a politika, mind a társadalmi élet területén.

  Mindenki Omegája

  Számos szlovák zenész arcra is felfigyeltem a nézők soraiban, olyanokra is, akik valahol a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején kezdték el karrierjüket. Vagyis akkor, amikor az Omega már nemcsak szűkebb-tágabb életterünkben, de külföldön is sikereket aratott.

  Omega koncert Pozsonyban 2018. december 20-án. Kép: A szerző archívuma

  A magyarul nem értő Omega rajongóknak – a gazdag színpadi effektusok mellett – az anyaországi banda tartalékolt egy bonbont, hiszen – amint ezt a műsor végén Mecky bekonferálta, „csehszlovák” nyelven előadják régi cseh zenész barátjuk, Petr Janda, az Olympic frontemberének egyik ismert dalát. A két együttes tagjainak barátsága 1971-ben, az Omega ottani szereplése alkalmával indult.

  Tehát, számomra is most vált igazán érthetővé az, hogy amikor prágai ottlétem alkalmával, 1973-ban, a Vencel tér akkori, Korona gyorsétterme közelében található, utcai lemezbörzén a gyűjtők részéről a Jesus Christ Superstar című, a komcsiban csakis „kéz alatt” megvásárolható lemez mellett, miért is voltak legkeresettebbek az Omega és az Olympic hanghordozói.

  Omega koncert Pozsonyban 2018. december 20-án. Kép: A szerző archívuma

  Záróakkordként, a banda kétszeri, „állva” visszatapsolása alkalmával jött a csoda, a – Petróleumlámpa.

  Ugyanis ilyenkor, mindannyiunk által várt advent idején, a Hit, Remény, Öröm, Szeretet gyertyafényeinél érzékeljük a leginkább, hogy számunkra miért is örömkeltő, miért is a szívünk csücske, a Petróleumlámpa reményt sugárzó lángja.

  Kalita Gábor

[cikkiro]

Napszállta

Napszállta

Nemes Jeles ezúttal a századforduló várakozásokkal teli időszakáról mesél

Amikor egy rendező elsőre olyan filmet tesz le az asztalra, ami minden lehetséges díjat megnyer, amit film csak megnyerhet, akkor a szakma és a közönség egyaránt lélegzetvisszafojtva várja, hogy mi jöhet még ezután. Bukás vagy tündöklés? Nemes Jeles Lászlót és a Saul fia diadalmenetét valószínűleg nem kell bemutatni egyetlen hazai mozirajongónak sem. Most pedig itt a „folytatás”, a rendező második nagyjátékfilmje, a Napszállta.

Nemes Jeles László új filmjében nagyrészt ugyanazokkal az alkotókkal és szakemberekkel dolgozott együtt, akikkel a Saul fiát is készítette. A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője Melis László, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője pedig Szakács Györgyi volt. A rendező a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is.

A történet nemsokkal az első világháború kitörése előtt, 1913 nyarán játszódik, Budapesten. Főhőse pedig Leiter Írisz (Jakab Juli), aki hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A fiatalon elárvult lány leghőbb vágya, hogy szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát, de az új tulajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) hallani sem akar erről. Hamarosan az is kiderül, hogy Írisznek van egy bátyja is, Kálmán, akinek eddig a létezéséről sem tudott. A lány nyomozni kezd elveszett testvére után, de egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.

Pozítiv trauma

A Saul fia hatalmas sikere után a rendező többször is azt nyilatkozta, hogy a díjeső egyfajta pozitív trauma volt számára, mit időben telt feldolgozni. „Elsőfilmesként ilyen szintű figyelem központjába kerülni, mindenhova elkísérni a filmet, és a társadalom szempontjából is megtalálni a pontos jelentését – ehhez a feladathoz fel kellett nőnöm; nem volt könnyű.” – mesélte Nemes Jeles, aki azt is tudta, hogy rengetegen várják a következő filmjét. „Almodóvar mondta nekem két évvel ezelőtt, mikor a cannes-i zsűriben voltam: csak csináld meg a másodikat, legyél túl rajta!” – nyilatkozta a rendező. A nagyok tanácsát megfogadva nem is várt sokat, és alig egy évvel a Saul után már arról lehetett olvasni, hogy Nemes Jeles és csapata 2017 nyarán újabb filmet forgat. „Nem túl akartunk esni a forgatáson, hanem minden idegszálunkkal azon voltunk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki minden felvételből. De az biztos, hogy egy ilyen bemutatkozás után muszáj továbblépni, ami nem kis feladat. Minél többet várok, annál nehezebb belekezdeni egy új filmbe, aztán belecsúszhatok egy olyan spirálba, hogy tíz évig nem forgatok semmit” – mondta a rendező.

Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje hosszú előkészületek után, végül a Magyar Nemzeti Filmalap 1,59 milliárd forintos támogatásával készült el, a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével. A film tavaly nyáron, 53 napon át forgott, több budapesti és vidéki helyszínen egyaránt.

Nemes Jeles László új filmjét már a világpremier előtt közel 70 ország filmforgalmazója megvásárolta világszerte.

Nemzetközi szereplőgárda

Az előkészületek során a női főszereplő megtalálása volt az egyik legnagyobb feladat. Egy másfél éves folyamat végén esett Jakab Julira a választás. Nemes Jeles szerint Írisz egy nagyon titokzatos, sokrétű karakter, pont olyan mint Jakab Juli, aki hordoz magában valamit a századelő miliőjéből is. Egyszerre modern, mégis régimódi, olyan, mintha nem is ma, hanem száz évvel korábban élne.

A film majd száz fős szereplőgárdája igen sokrétű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben. Brill Oszkárt, a román Vlad Ivanov alakítja, aki idén még egy magyar filmben, Kenyeres Bálint Tegnap című alkotásában is főszerepet játszik.

A magyar szereplők között egyaránt találunk ismert, pályakezdő és amatőr színészeket is. A főhősök mellett feltűnik a vásznon Balsai Móni, Nagy Zsolt, Czukor Balázs, Fancsikai Péter, Zsótér Sándor, Kormos Mihály és Lázár Kati is.

Fesztivállapot

A Napszállta, csak úgy mint a Saul fia, fesztiválpremierrel indít, nemrég ugyanis meghívást kapott az augusztus végén megrendezett 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. Magyar film utoljára 24 évvel ezelőtt, szerepelt a filmtörténet legrégebbi fesztiválján. 1994-ben Enyedi Ildikó Bűvös vadász című alkotása szállhatott versenybe az Arany Oroszlánért. A film producerei, Sipos Gábor és Rajna Gábor szerint hatalmas megtiszteltetés, hogy az alkotás a világ legjobbjaival versenyezhet a Velencében.

Nemes Jeles új alkotása Velence után, szeptemberben Észak-Amerikában is bemutatkozik, a filmet a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos válogatásába is meghívták. Amerika legjelentősebb fesztiválján számos Oscar-díjat nyert film kezdte pályafutását. A rendező szerint a közelgő bemutatók és a fesztiválszezon már egyfajta sétagalopp lesz a forgatáshoz képest. „A legnehezebb része biztosan mögöttünk van, mert ez egy hosszú és nehéz születés volt. Az összes energiámat beleadtam, de mindig eljön a pillanat, amikor el kell engedni a filmet, mert már nem lehet tovább alakítani” – mesélte korábban második filmjéről Nemes Jeles.

A Saul fia egyből történelmet írt

Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a Saul fia 2015-ben, a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon négy díjat nyert, köztük a Nagydíjat, amely a legnagyobb elismerés, amit magyar nagyjátékfilm valaha Cannes-ban kapott. A Saul fia később elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-, Golden Globe-, és BAFTA-díjakat is, ezzel minden idők nemzetközileg legelismertebb magyar alkotása az egyetemes filmtörténet része lett.

Wimmer Doro

Start: 2018. szeptember 27.

(Megjelent a Mozimánia 2018. szeptemberi számában)

[videkma]

Kisújszállás - Az őszi búza negyede már tárolókban van

Kisújszállás – Az őszi búza negyede már tárolókban van

Az országosan csaknem egymillió hektáron termett őszi búza negyede már a magtárakban, tárolókban van; az idei termésátlag 5,2 tonna körül lesz hektáronként – közölte a földművelésügyi miniszter szombaton Kisújszálláson, a Magyarok Kenyere Program keretében rendezett búzabegyűjtő napon.

(more…)