#Pikáli Róbert

[korkep-blog]

Kit segít az Agrárkamara a Felvidéken?

A kormány agrárpolitikájával szemben elégedetlen kisgazdák érdekeit elvileg a kormányhoz közeli Regionális Agrárkamara Dunaszerdahely menedzseli.

Nyitókép: Körkép.sk

  Magyarország Agrárminisztériumának pénzügyi támogatásával 2018 szeptemberében a Felvidéken is beindult a Kárpát-medencei Falugazdász program. A kezdeményezés célja, hogy támogassa az agráriumban a különböző, uniós és más, nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos kötelességek teljesítését.

  A helyzet azért is felettébb érdekes, mert bár a kezdeményezés iránt a Körkép.sk információi szerint kezdetben az MKP-hoz köthető Gazda Pt. érdeklődött, a program végül az inkább kormánybarát, Smer, SNS és Most-Hídhoz közeli, dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Agrárkamaránál landolt.

  Galántától kezdve a Dunaszerdahelyi és Komáromi, illetve Érsekújvári járáson át a Losonci, Rimaszombati, Rozsnyói járáson keresztül egészen a Nagykaposi, Királyhelmeci járásig összesen tíz falugazdász kezdte meg tevékenységét magyar állami költségvetési forrásokból. A kezdeményezés vitán felül mindenképp nemes, az ördög azonban mint mindig, a részletek lakozik.

  Kép: Körkép.sk

  A körülmények ugyanis több szempontból is érdekes helyzetet alakítottak ki. A kormány agrárpolitikájával szemben elégedetlen kisgazdák érdekeit, akik tavaly több alkalommal is az utakra vonultak és több napos országos traktortüntetést is szerveztek, elvileg a kormányhoz közeli Regionális Agrárkamara Dunaszerdahely menedzseli.

  Nem is csoda, hogy már az egyik első, falugazdász programot bemutató találkozó is feszültséget okozott. Az egyik ilyenre konkrétan január 29-én Gútán, a városházán került sor Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnökének részvételével, aki a Felvidéki falugazdász programot és az ehhez járó pénzügyi keretet is lényegében felügyeli.

  Patasi Ilona (balról az első) és Ollári Adrianna (jobb szélen). Kép: Körkép.sk

  Rajta kívül Ollári Adrianna, a Komárom járás frissen kiválasztott falugazdásza, és mintegy két tucat, Gúta kataszterében tevékenykedő kisgazda vett részt.

  A találkozó nem volt mentes a feszültségektől. Míg ugyanis Patasi Ilona a Smer – SNS – Most-Híd által képviselt agrárpolitika aktuális lépéseit vázolta és védte a mundér becsületét, a gazdákat leginkább a saját helyzetüket súlyosbodó problémáik megoldása érdekelte.

  Pikáli Róbert, az országos gazdatüntetést szervező társulás egyik képviselője négypontos listát is átadott Patasinének a gazdák legfontosabb megoldatlan problémáiról.

  „Arra kérem Önt és a Szlovákiai Agrárkamarát, hogy csatlakozzon a kis- és közepes gazdák érdekeit felvállaló kezdeményezéshez. A Kamara akkor tud a legjobban segíteni rajtunk, ha mellénk áll a harcunkban“

  – fogalmazott Pikáli.

    Egy-egy bogyaréti illetve gútai gazda pedig a találkozón elsősorban arra volt kiváncsi, hogy miért nem juthatnak a helyi kisgazdák állami földekhez a Földalapból még pótföldek szintjén sem.

  „Pedig sokszor a saját földjeinkről van szó, miközben másoknak akár 200 hektár állami földet is kimérnek, mint történt az a napokban is“

  – tette fel a kérdést egyikük.

  A feszült légkörben befejeződött találkozón konkrét előrelépésekre egyelőre nem került sor.

  Pikáli Róbert átadja a négy pontos követeléslistát. Kép: Körkép.sk

  A falugazdász programmal kapcsolatban a a Szlovákiai Agrárkamara honlapján lehet tájékozódni, az országos gazdatüntetéseket szervező gazdák követeléseikkel kapcsolatban pedig a folyamatosan frissülő és bővülő, hamarosan magyarul is elérhető iniciativapolnohospodarov.sk honlapon található bővebb információ.

  Körkép.sk/KZS

[nemzetinet]

Megizzasztották a PPA vezetőjét az Európai Parlamentben – nem tudott választ adni a kínos kérdésekre

Az Európai Parlament költségvetési felügyeleti bizottsága a héten a mezőgazdászoknak nyújtott közvetlen támogatásokkal kapcsolatos szlovákiai visszaélésekkel foglalkozott. Az erről szóló információkat nemrég a szlovákiai gazdák küldöttei, Molnár Zsolt és Pikáli Róbert ismertették az Európai Parlament költségvetési bizottságnak elnökével, Ingeborg Grässléval.

Csütörtökön a bizottság konkrétan a közvetlen agrártámogatásokkal kapcsolatos szlovákiai visszaélésekkel és a rendőrség tétlenségével foglalkozott. Grässle nyílt levelet fogalmazott meg Phil Hogan mezőgazdasági uniós biztos részére ebben a kérdésben, de mint csütörtökön megállapította, csak általános válaszokat kapott: Az Európai Bizottság figyeli az eseményeket, de jelenleg a nemzeti kormányon (a szlovák kormányon) van a sor, hogy lépjen.

A csütrtöki bizottsági ülésen meghívottként részt vett a szlovákiai Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) sokat bírált igazgatója, Juraj Kožuch. Grässle több mint 30 kérdésben várt konkrét választ a szlovák hivatalnoktól. Kožuch több kérdést „irányítottnak” nevezett illetve szerinte csak „egy nagyon szűk réteg által felvetett” témáról volt szó.

A PPA feje felszólalásának elején kétségbe vonta a tüntető gazdák kijelentéseit. Az egyik gazdát, Bérešt például azzal vádolták meg, hogy több éve nem fizet bérletet a Szlovák Földalapnak. Érdemes megjegyezni, hogy Andrej Bán nemrég a Express rádióban elmondta, hogy a keleti gazdákról a hatóságok épp azzal a céllal gyűjtenek adatokat vagy hoznak fel valótlan vádakat, hogy hiteltelenné tegyék őket.

Kožuch szerint a szlovákiai agrárszektor legfőbb problémája az „egyedi mezőgazdasági körülmények“: a földterületek birtokviszonyainak összetettsége, a tisztázatlan tulajdonviszonyok, a nevesítetlen területek, és ezeket a Szlovák Földalapnak kell kezelnie azzal, hogy kizárólag mezőgazdasági művelés céljából ad bérbe földterületeket.

Kožuch azonban a legtöbb kérdésre nem adott választ, vagy kikerülte azokat. Általánosságban csak elmondta, hogyan működik (vagy kéne működnie) a PPA-nak, ami „az európai és szlovákiai jogszabályoknak is megfelelően működik”.

Szerinte a támogatások odaítélésének ellenőrzése „európai léptékben is kimagaslóan” működik Szlovákiában, az ő vezetése alatt átláthatóbbá vált a PPA működése  és jobban együttműködnek a rendőrséggel is.

Emlékeztetőként: Ján Kuciak meggyilkolása után nyilvánosságra került információk szerint a Smerhez közeli egykori vagy jelenlegi funkcionáriusok erőszakos úton kisajátítják a földeket a kis és közepes gazdáktól, hogy aztán állami támogatásra adjanak be igényt. Mindezt a rendőrség tétlenül nézte, a bíróságok szintén, és van olyan gazda, akinek elmondása szerint nem egyszer a rendőrség „asszisztált” a visszaélések elkövetéséhez. (Tipikus példa a grófasszony esete).

Kožuch a bizottság előtt ígéretet tett, hogy konkrétan is válaszolni fog Grässle kérdéseire írásban. Grässle hangsúlyozta, hogy a szlovákiai helyzet megítélésénél figyelembe fogják venni a PPA fejének válaszait, de a bizottságban nem utoljára foglalkoztak a szlovákiai visszaélésekkel.

Mikor legutóbb az Európai Parlament vizsgálóbizottságot küldött Szlovákiába, még egyetlen ügyben sem zajlott eljárás az Európai Csalásellenes Hivatal részéről. Ma már három esetet is vizsgálnak, ahol agrártámogatásokkal éltek vissza. Grässle felszólította az Európai Bizottságot, hogy értékelje át, a szlovákiai pénzforrásokat továbbító hatóságok valóban elvégzik-e feladatukat. Kiemelte, hogy van lehetőség a PPA akkreditációjának megvonására is, és ha ez megtörténne, akkor a PPA elvesztené a jogot az uniós pénzek folyósítására.

Ezzel azonban meg kell várni a vizsgálat végét. Grässle felvetette azt is, hogy meg kellene vizsgálni a szlovákiai jogállamiság helyzetét is.

Euractiv.sk, Körkép.sk

Nyitókép: Körkép.sk/KL

Megizzasztották a PPA vezetőjét az Európai Parlamentben – nem tudott választ adni a kínos kérdésekre a Nemzeti.net-en jelent meg,

[diohejbansk]

via Dióhéjban.sk - A szlovákiai magyar híraggregátor | and korkep.sk

[korkep-blog]

Pikáli Róbert: A gútai MKP hanyatlik

Nagyon sokat gondolkodtam,hogy ezt a levelet ide feltegyem.

A (szerk.megj. gútai) helyi szervezet ilyen szétziláltan még nem állt történelme folyamán. Ebben az esetben is igaz az a régi mondás, hogy mindig a fejétől bűzlik a hal. A helyi gútai MKP esetében ez már 2016 óta így van. Ez után következett be a széthúzás, amikor egy belső csoport állított olyan elnököt, aki nem a belső egységre törekedett, hanem megpróbálta pillanatnyi vélt politikai ellenfeleit félreállítani, legérzékletesebben Samu Istvánt, majd azokat is, akik „nem velünk van…” elvet vallják, – félre állítani azokat is.

  Sajnos mindehhez a belső csoport (később a szeretlek gútás MKP-s tagok), amelyik hatalomhoz juttatta Viola Miklóst (8-10 ember), mind a mai napig asszisztál. Még úgy is, hogy már ők is láthatják, hogy ez a helyi szervezet morális megbecsülését ássa alá. (…) szemmel látható, hogy egység teljesen megbomlott. (…)

  Kinek jó most ez a mostani állapot?

Annak, aki az MKP-t helyi szinten tönkre szeretné tenni, és más erőket hatalomhoz juttatni. Aki képes volt kommunistákkal parolázni a jelenlegi helyi önkormányzati hatalomban. Aki képes olyan önkormányzati képviselőkkel együtt hatalmi konstrukciót kialakítani, akik még pár hónapja, egy éve, vagy több éve visszamenőleg folyamatosan élesen támadták az MKP-t! Aki képes arra, hogy bizottságokat passzoljon le a függetleneknek, arányszámokat tekintve nem a helyi MKP pozícióit erősítve.

  Képes a listán induló MKP-s képviselő-jelöltek közül, akiknek csak annyi volt a hibájuk, hogy Samu Istvánnal barátok, vagy szimpatizálnak félreállítani és egy bizottságba sem bejavasolni. Kérdezem én: akkor hogyan beszélhetünk MKP-s érdekekről?!

  Övön aluli ütésük, lépésük célja az volt, hogy Samu Istvánt teljesen ellehetetlenítsék. Elveszítsen minden pártbéli betöltött funkcióját, legfőképpen tagsági viszonyát. Ezzel elérték azt, hogyGúta neve negatívan cseng nem csak Felvidéken (nevetség tárgyává tették az egész tagságot).

  Nem kéne a személyi ellentéteket, személyes ambíciókat alárendelni a közös politikai akaratnak?

  (…)

  Úgy gondolom azért léptünk be az MKP helyi szervezetébe, mert a magyarságért akarunk dolgozni.

(…)

  Úgy látszik a négy embernek, csak az számít, hogy „bólogatójancsik” legyenek a csapatba, frakcióba, helyi szervezetben (megint rólunk döntenek,de nélkülünk).

(…)

  Bizonyos csoport Viola Miklós körül, nevek szerint is tudjuk, teljesen abban érdekelt 2016 óta, hogy aki másképpen gondolkodik bizonyos kérdésekről, mint Ők, azokat el kell lehetetleníteni. Olyan kijelentések hangzanak el, hogy aki nem ért velük egyet, az megbízhatatlan. (…)

  A frakcióban négy ember hivatkozik arra, hogy politikailag megbízhatatlanok vagyunk. Négy olyan ember élén elnökünkkel, akik a kampány alatt, az MKP teljes listáját gyengítve független jelöltek mellett kampányoltak. Ezekre bizonyítékaink is vannak. A választások igazolják, hogy akiket nyilvánosan támogattak független jelöltek, azok közül egy jutott be, kárára két MKP-s jelöltnek, akik 15 karikával szorultak le, érdekes körülmények között. Ezek az MKP-s jelöltek, vállalták a logót, beletették a pénzüket, és azt kellett megélniük, hogy Viola Miklós és társai hol nyíltan, hol burkoltan Gútán azt terjesztették ne szavazzatok a „Samu csapatára” és elmondták kikre nem lehet.

  Mi, 10 képviselőjelölt társammal azt gondoltuk egy csapat vagyunk. De nem így történt. Pedig akár most kilenc képviselőnk is bent lehetne. A helyi elnök a szemünkbe hazudta, hogy nincsenek billboard felületek. Számon mertük kérni Tőle, hogy ez nem a helyi elnökség feladata lett volna, hogy időben lefoglal? Hiszen mi vagyunk lényegében a városban vezető pozícióban.

  (…)

  Még egy fontos adalék: a négy év során általában a Szeretlek Gúta megtévesztő brendje volt építve az MKP helyett, billboardokon stb.. Sok esetben a Szeretlek Gúta által működtetett kedvelői oldal osztotta meg az MKP hivatalos, vagy félhivatalos helyi nyilatkozatait. Amit igyekeztünk többször is szóvá tenni. Majd lett egy mostohán kezelt MKP-s oldal, aminek 111 követője van (ellenben a Szeretlek Gútáénak 800 felett). Kértük többször Viola Miklóst, had tegyünk oda mi is admint, hogy feléledjen az oldal, akár pénzt is beleteszünk a hirdetésbe. A választ gondolom, nem kell mondanom. De ez csak néhány dolog a sok közül. Úgy éreztük a kampány alatt, hogy nem akarnak velünk kampányolni, sőt, minden építő javaslatunkat bojkottálták.

  Ezekkel a cselekedeteikkel a kampány alatt, a belső kampányüléseken szembesítettük Viola Miklóst és körülötte lévő képviselőjelölteket. Sajnos még az eredményvárót sem akarták együtt lebonyolítani velünk. Persze a független Szeretlek Gútás jelöltek ott voltak velük

  (…)

  Az elmúlt években felgyülemlett egy csomó ellentét, de a helyi elnöknek kéne integrálni a csapatot, nem neki kéne lenni a kiszorítósdi vezetőjének (lásd. megyei jelölés, 2018-as önkormányzati kampány mostani „kizáros” megnyilvánulása .)

Azzal vádol minket sok helyütt, hogy nem fogadjuk el őt elnöknek. Elfogadtuk! Annak ellenére, hogy alig választottuk meg helyi elnöknek, székfoglaló beszédében arról beszélt a helyi tagoknak, hogy miért nem szabad Samu Istvánt támogatni a járási elnökségért való indulásban (tehát már a széthúzásról szónokolt).

(…)

Bármilyen építő jellegű javaslattal kerestük elutasította. Így többé nem kerestük, maradt a polgármester és néhány nyitott tag.

Sajnos a gútai MKP tagsági szinten is hanyatlik! Egyre kevesebben járnak az ülésekre, aminek az oka a feszültség és a rossz milliő. Amiről mindannyian tehetünk, de elsősorban az elnök feladata az, hogy megteremtse a belső kohéziót. Az utóbbi időben ettől függetlenül mi tagokat hoztunk be a rendszerbe, de nem hogy örült volna a helyi elnök, hanem gyanúsítgatásokba kezdet. Így nagyon nehéz az együttműködés (elkerülhetetlen a tisztújítás).

  Pikáli Róbert: Facebook

[korkep-blog]

Magyarok Kenyere: Felvidéki és kárpátaljai rászorulókhoz kerül az összegyűjtött búzából készült liszt

Kedden délelőtt a Gútai Malom (Mlyn Kolárovo) raktáraiból kiadták azt a közel nyolc tonnányi lisztet, amely a magyarok kenyeréhez felhasznált búzából készült, és amely felvidéki és kárpátaljai magyar rászoruló családokhoz kerül majd még karácsony előtt. 

Nyitókép: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  Szerdán délelőtt a Gútai Malom (Mlyn Kolárovo) raktáraiból kiadták azt a közel nyolc tonnányi lisztet, amely a magyarok kenyeréhez felhasznált búzából készült, és amely felvidéki és kárpátaljai magyar rászoruló családokhoz kerül még karácsony előtt. 

  Varga Péter, a Gazda polgári társulás elnöke elmondta, hogy a Magyarok Kenyere akció keretében több mint 10 tonna búza gyűlt össze, ebből készült el a Gútai Malom jóvoltából 7,5 tonnányi kenyérliszt. Köszönetet mondott Pikáli Róbert gútai gazdának, aki a Magyarok Kenyere program koordinátora volt, valamint a Gútai Malomnak a segítségért.

  A lisztet a Szlovákiai Református Egyház Diakóniai Központjának idei Nyilas Misi Karácsonya című jótékonysági gyűjtésében részt vállaló Misák Alica csilizpatasi lelkésznő, A mi Gútánkért szociális segélyező és a gútai Köz-Ért Polgári Kör vette át – ők juttatják el több felvidéki és kárpátaljai szervezethez, egyházközséghez, akik aztán szétosztják azt a rászoruló családok között. A Nyilas Misi Karácsonya program keretében és a Gazda PT közvetítésével idén Kárpátaljára is kerül a felvidéki magyar búzából készült lisztből.

  Varga Péter és Pikáli Róbert átadják az adományozóleveleket, fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  Pikáli Róbert a Köz-Ért Polgári Kör nevében köszönetet mondott azoknak a felvidéki gazdáknak, akik részt vettek a Magyarok Kenyere programban. Elmondta, hogy idén 9460 kiló magyar búza gyűlt össze a gazdáktól, a belőle készült 7400 kiló liszt pedig hét szervezet segítségével jut el a rászorulókhoz. Köztük van a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központja, akik az adományt kenyérsütésre fogják majd felhasználni „így valóban magyarok kenyere lesz a lisztünkből”.

  „Az adomány többi részét pedig olyan családok fogják megkapni, akiknek valóban szükségük van erre az adományra”

  zárta Pikáli.

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

  Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

[korkep-blog]

"Nem változott semmi" - újabb traktoros tüntetésre készülnek a szlovákiai gazdák

Nyitókép: Körkép.sk   Újabb traktoros tüntetésre készülnek a szlovákiai gazdák, tekintettel arra, hogy a legutóbbi, országos szintű megmozdulás óta nem változott semmi a mezőgazdaság helyzetében. A Mezőgazdászok Kezdeményezése szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtónyilatkozata arról számol be...

Nyitókép: Körkép.sk

  Újabb traktoros tüntetésre készülnek a szlovákiai gazdák, tekintettel arra, hogy a legutóbbi, országos szintű megmozdulás óta nem változott semmi a mezőgazdaság helyzetében. A Mezőgazdászok Kezdeményezése szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtónyilatkozata arról számol be, hogy egyes kis- és közepes gazdák helyzete tovább romlott. A Mezőgazdászok kezdeményezése nevű érdekvédelmi szervezet a tüntetés tervéről keddi sajtótájékoztatóján számolt be Hernádgönyűn. A felvidéki magyar gazdák és ezúttal már az erdészek is csatlakoznak a megmozdulásokhoz.

  A gazdák Peter Pellegrini (Smer) kormányfőn is számon kérték az általuk követelt változásokat, amelyeket a kassai nyilatkozatban fektettek le a szlovákiai agrármaffiáról megjelent oknyomozó cikkek után kirobbant politikai vita idején.

  Pelllegrini nemrég a nyitranováki bányánál (…) őrizetbe vett aktivisták kapcsán úgy nyilatkozott a facebookon, hogy „Senki sem léphet be csak úgy egy magánterületre””. A Mezőgazdaszok Kezdeményezése ennek fényében hasonló kérdést vetett fel: „Az nem zavarja a miniszterelnök urat, hogy a gazdák földjeire éveken át újra és újra idegenek lépnek be, ők használják, ráadásul még állami támogatásokat is vesznek fel rá?”

  A kormányfőnek azt is felrótták, hogy nem volt hajlandó velük személyesen tárgyalni három hivatalos meghívás ellenére sem.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/06/23/pellegrini-miutan-gazdak-mar-hazamentek-nekunk-senki-sem-adhat-ultimatumot

  Nem változott semmi

  Az egyik legfontosabb problémaként a szlovákiai gazdák továbbra is azt tartják, hogy nem férnek hozzá saját vagy bérelt földjeikhez, Példaként František Oravec esetét hozzák fel, aki pert nyert a járási, a megyei és a legfelsőbb bíróságokon is, jogerős végrehajtói végzéssel rendelkezik arról, hogy az ő szántóföldjét jogtalanul használók ellen, ennek ellenére a gyakorlatban mégsem tud hozzáérni a szóban forgó telkekhez. A szlovák Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) pedig, amely a mezőgazdasági támogatások elosztásáért felel, nem fizeti ki a jogosan kérvényezett állami dotációt.

  „Indokoltan arra gyanakszunk, hogy a PPA a kis- és közepes gazdák ellehetetlenítésének eszközeként kezd viselkedni”

  fogalmazott Oravec. A gazdák továbbá emlékeztettek, hogy a kormány programnyilatkozatában szerepel a telekviszonyok rendezéséről szóló törvény módosítása, amelyről eredetileg decemberben kellett volna elindítani a vitát, egyelőre azonban erre nincs esély.

  „A traktoros tüntetésekkel nyomást akarunk gyakorolni a kormányra, hogy tartsa be a kormányprogramot, és nyissa meg a telekviszonyok rendezéséről szóló törvény kérdését. Meggyőződésünk, hogy a törvénymódosítás nélkül a szlovák mezőgazdaság helyzete nem javulhat”

  mondta Ján Cenkner, a kezdeményezés tagja.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/05/02/gazdatuntetes-penteken-katasztrofalis-volt-kassai-talalkozo-ujra-utcara-vonulnak-gazdak

  Pikáli: a legfontosabb követelés a föld védelme és a fiatal és pályakezdő gazdák támogatása

  A dél-szlovákiai és szlovákiai magyar gazdák, akik a legutóbbi megmozdulások kezdeményezői voltak teljes támogatásukról biztosították a Mezőgazdászok Kezdeményezését, és teljes sztrájkkészültséget  hirdetnek, valamint szintén tüntetést szerveznek az jövő év elejére. Pikáli Róbert emlékeztetett, hogy a szlovákiai mezőgazdaság megoldatlan ügyei a magyar gazdákat ugyanúgy sújtják.

  „A kormány az oligarchák nyomása alatt áll és csak részleges engedményeket tett az országos megmozdulások nyomására. Feltételeink lényegi részét, amit a nyilatkozatban is lefektettünk és amivel minden politikai párt tisztában van, továbbra is teljesítetlen maradt, ezért elkerülhetetlenek az újabb demonastrációk”

  fogalmazott Pikáli. Hozzátette, hogy a legfontosabb követelés a föld védelme és a fiatal és pályakezdő gazdák támogatása.

  „Valóban hatékony törvény elfogadására van szükség, hogy a földterületek a hazai gazdák kezében maradhassanak, és a környezetvédelem se legyen mellőzve, amely rengeteg kárt szenvedett már nálunk, a Csallóközben is a dán vállalatok tevékenysége okán”

  mondta.

  A gazdák tüntetéseihez csatlakozni fognak az erdészek is, akik hasonló problémákkal küzdenek. Nyilatkozatukban elutasították „az erdőgazdálkodásban jelen levő korrupciót” és az erdészeket a tisztességtelen eszközök „nyilvános és célzott” megnevezésére szólították fel.

    http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/06/22/kerekasztal-es-tuntetes-pozsonyi-gazdatuntetes-3-napja-eloben-korkepen

  Körkép.sk

[korkep-blog]

A gazdák Brüsszelben: Ezt a harcot végsőkig megvívjuk (VIDEÓ)

Csáky Pál, a bizottság alelnöke Molnár Zsolt és Pikáli Róbert gazdákkal folytat eszmecserét az Európai Parlament brüsszeli stúdiójában

A felvidéki gazdák ügye Brüsszelben, az EP Petíciós Bizottsága előtt. Csáky Pál, a bizottság alelnöke Molnár Zsolt és Pikáli Róbert gazdákkal folytat eszmecserét az Európai Parlament brüsszeli stúdiójában. 

  A két gazda által a brüsszeli bizottság elnökének átnyújtott petíció hivatalos dokumentummá vált. Csáky Pál elmondta, hogy egy jogilag nagyon jól összeállított dokumentumról van szó.

  Pikáli hangsúlyozta, hogy a Kassai nyilatkozat márciusi megfogalmazása óta rengeteg idő telt el, de ma mai napig nem kaptak válaszokat a gazdák kérdéseikre és a követeléseikre.

  Molnár elmondta, hogy a pótföldek ügye is a szlovákiai politika sajátosságait mutatja meg, mivel egy olyan törvényt fogadott el a kormány, amely “megöli a csallóközi gazdákat” és az összes gazdát Szlovákiában.

  Pikáli egyértelművé tette: ezt a harcot “végig akarják vinni”. További részletek a videóban:

[korkep-blog]

VIDEÓ! Így tüntettek a gazdák pénteken a Felvidéken

Május 4-én, miközben már javában folynak a földmunkák, a gazdáknak az utakon kellett tüntetniük, hogy hangjuk elérjen a mezőgazdasági minisztériumig, és a többi állami szervig

Május 4-én, miközben már javában folynak a földmunkák, a gazdáknak az utakon kellett tüntetniük, hogy hangjuk elérjen a mezőgazdasági minisztériumig, és a kormányig. Megélhetésük, a Felvidék mezőgazdaságainak fennmaradása a tét. A Körkép.sk tudósítói ott voltak Komáromban és Somorján is, ahol a felvidéki gazdák válaszoltak kérdéseinkre is.

    https://www.youtube.com/watch?v=22W9-WWFWec

  Komjáthy Lóránt, Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körkép.sk

[korkep-blog]

Pénteken ismét traktorfelvonulás lesz az országban. Íme, a magyar gazdák követelései

A magyarlakta régióban több helyen számíthatunk a főútvonalakon forgalomkorlátozásra a nagy erőkkel készülő gazdák részéről.

Pénteken, május 4-én 12 órától gazdatüntetés lesz az egész országban. A magyarlakta régióban több helyen számíthatunk a főútvonalakon forgalomkorlátozásra a nagy erőkkel készülő gazdák részéről.

  Közel két hónap telt el azóta, hogy a csallóközi gazdák az országban elsőként március 8-án több mint 200 traktorral tüntettek saját jogaikért. Így fejezve ki elégedetlenségüket azzal kapcsolatban, ahogy a kormány a gazdatársadalom megoldatlan problémáihoz viszonyul.

  A hosszú évek óta hanyagolt problémából időközben országos téma lett. A sajtóban több cikk jelent meg a kelet-szlovákiai gazdák kisemmizéséről, egykori politikusok agrártámogatásokkal kapcsolatos visszaéléseiről a földjeiken dolgozó gazdák kárára. A törvénytelen módon kisemmizett mezőgazdászok nem egy esetben bírósági végzés birtokában sem tudtak érvényt szerezni jogainknak. Helyette verést, megfélemlítést, saját birtokukról való elzavarást kaptak.

  Megoldás egyelőre nincs

  A helyzet rendezése érdekében április 26-án, Kassán találkozott Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter, a tárca és hozzá tartozó intézményeinek vezetői, a kerületi ügyészség, rendőrség és bíróság képviselői, mintegy 100 gazdával az egész országból. Az ÉLŐ VIDÉK – ŽIVÝ VIDIEK gazda platform név alatt szerveződő csallóközi és csilizközi gazdák részéről Pikáli Róbert és Molnár Zsolt vett részt a találkozón.

  http://www.korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2018/04/27/elo-videk-nev-alatt-magyar-gazdak-szervezkednek-matecna-agrarminiszter-a-hatalom-arroganciajat-bizonyitotta

  A több órás, feszült légkörben zajló fórum érdemi eredmény nélkül zárult. A gazdák Kassai Kiáltvány néven 18 pontos követeléslistát is átadtak a miniszter asszonynak, melyből később 7 pont prioritás-csomag készült a legsürgősebb megoldandó feladatokkal.

  Mivel a mezőgazdasági miniszter az elmúlt hónapokban nem tudott megnyugtató megoldást kínálni, ellenben Kassán hosszú évekig elhúzódható bírósági pereskedést javasolt a gazdáknak, azok a tavaszi munkák ellenére, amikor legszívesebben a földeken lennének, kénytelenek ismét az utcára vonulni. Ezúttal már az egész országban.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/05/02/gazdatuntetes-penteken-katasztrofalis-volt-kassai-talalkozo-ujra-utcara-vonulnak-gazdak

  Az útvonal

  A május 4-i traktorfelvonulás magyarlakta vidékének ismert útvonala jelenleg a következő:

  Kassán, Nagymihály és Tőketerebes között, Léván, Fél és Csallóközcsütörtök között, Medve és Nagymegyer között, Alistál és Dunaszerdahely között, Somorja és Dénesdtorcsmisérd között, Lég és Dunaszerdahely, valamint Komárom – Érsekújvár illetve Nyitra – Érsekújvár között.

  Both Árpád, csilizpatasi gazda a szervezőbizottság tagjaként elmondta, hogy a csilizközi magyar gazdák Medvén gyülekeznek, ahonnan 13.00 órakor indulnak el traktorjaikkal, és a 63-as úton Nagymegyer érintésével (érkezés ide előzetesen 13.30 körül), Dunaszerdahely (14.20 körül) Somorja (15.00-15.30 körül), Misérd érintésével a régi pozsonyi úton fordulnak vissza.

  A gazdák Somorjára való érkezés után a helyi OMV benzinkútnál egy rövid sajtótájékoztatót tartanak követeléseikről és válaszolnak a média kérdéseire.

  Gútárol a traktorok 12.00 kor indulnak a temető parkolójából. Komáromban a Kaufland melletti körforgalomtól 13.00-kor indul el a menet, 13.20-kor a Vághíd utáni Slovnaft benzinkútnál megvárják a hozzájuk csatlakozó Dunamenti csoportot, ahol rövid sajtótájékoztatót is tartanak. Ezt követően indul a menet a 64 országúton. Az útvonal: Ógyalla, Bajcs, Érsekújvár és vissza. Ezen a vonalon lehet csatlakozni is hozzájuk.

    A gazdák követelései

  Az eredeti földtulajdon helyett kimért pótföldek használatával kapcsolatos jelenlegi állapot megtartása annak érdekében, hogy az ilyen pótföldeken tisztességesen gazdálkodó mezőgazdászok jogbiztonsága javuljon. Az 1992 – 2007 között érvényes földevidencióhoz való visszatérés, a pótföldekre való állami garanciával

  A fiatal gazdák Állami Földalapból való földterülethez jutása feltételeinek javítása. A valódi mezőgazdasági tevékenységet kifejtő kezdő- és kisgazdák támogatása a nagy pénzügyi csoportok, oligarchák és a dánok helyett.

  Független vizsgálóbizottság felállítása EU-s szakértőkkel, melynek az agrártámogatások körüli visszaélések és a gazdák által benyújtott büntetőfeljelentések kivizsgálása lesz a feladata

  A Szlovák Földalap által kiadott szerződések átértékelése vagy megszüntetése, és átlátható, igazságos szabályok kialakítása a földek odaítélésénél, ez utóbbit úgy, hogy elsősorban a helyi fiatal kisgazdák élvezzenek előnyt;

  Mezőgazdasági Bizottság létrehozása, amely kötelező és állandó stratégiai és tanácsadói partnerséget nyújtana a mezőgazdasági minisztériumnak, elsősorban a törvényalkotásnál, valamint az agrárpolitika tervezhetőségének és javításának érdekében. A gazdák így hatékonyabban ellenőrizhetnék az agrárpolitikai intézkedéseket;

  Bebiztosítani, hogy a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség csak olyan szubjektumoknak fizessen támogatást, akik jogi viszonyt tudnak felmutatni az adott földterülethez. Azaz csak annak, akinek a föld a tulajdonában van, vagy bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy a föld a póthasználatában van.

  Molnár Zsolt és Pikáli Róbert, a szervezőbizottság tagjai szerint a környező országokban, így Magyarországon már létezik megnyugtató törvényi megoldás a követeléseik teljesítésére. Az erre vonatkozó jogszabályi javaslat elkészítésén megbízott jogi szakértőikkel már dolgoznak.

  A pénteki országos gazdatüntetés résztvevőinek közös célja a saját földön való nyugodt gazdálkodás. Egyben kifejezik szolidaritásukat a Tisztességes Szlovákiáért (Za slušné Slovensko) kezdeményezés képviselőivel, akiket támogatnak követeléseikben.

  ÉLŐ VIDÉK – Živý vidiek, gazda platfom

Nyitókép: dnes24.sk

[korkep-blog]

Matečná a hatalom arroganciáját bizonyította – Élő Vidék név alatt a magyar gazdák is szervezkednek

Május elején újabb országos tüntetésre lehet számítani, melyet a későbbiekben további nagy tiltakozó akciók követhetnek.

A szlovákiai gazdák attól tartanak, hogy problémáikra nem találnak megoldást, ezért konkrét követeléseket fogalmaztak meg a mezőgazdasági miniszter felé.

  Az Élő Vidék kezdeményezés alatt szerveződő magyar gazdák a pótföldek kérdését és a kezdő gazdák termőföldhöz való jutását tartják a legsúlyosabb problémának.

    Csötörtökön Kassán mintegy 100 gazda tárgyalt a mezőgazdasági tárca, annak intézményei, valamint a kerületi ügyészség, rendőrség és bíróság vezetésével. Az egyeztetés azonban konkrét eredmény nélkül zárult.

  A csalódott gazdák szerint a közeljövőben újabb nyomásgyakorló akciók, tüntetések lehetnek, hogy rámutassanak a szlovákiai agrárium tarthatatlan állapotára.

  A csallóközi gazdákat az Élő Vidék kezdeményezés nevében  Molnár Zsolt és Pikáli Róbert képviselte a kassai találkozón.

    Molnár elmondta, hogy Kassán annyi derült csak ki számukra, hogy a szaktárca nem hajlandó a problémáik megoldásával foglalkozni. Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter tegnap azt javasolta a gazdáknak, hogy problémáikkal forduljanak a bíróságokhoz, a minisztérium, az Agrárkifizető Ügynökség, a Szlovák Földalap vagy a rendőrség ugyanis nem oldja meg azokat.

  A kassai összejövetelen volt olyan károsult, aki érvényes bírósági végzés ellenére sem tud érvényt szerezni jogainak ,és földje után továbbra is más veszi fel az állami támogatást, és más műveli.

  Jaroslav Jánoš, az elégedetlen gazdák nevében megfogalmazott Kassai Kiáltvány egyik kezdeményezője szerint Szlovákiában a bírósági perek évekig elhúzódhatnak, és ezalatt a károsult gazdák csődbe mehetnek. Nem beszélve a rossz jogrendszerről, mely sokszor a spekulánsok, törvényeket megkerülőknek kedveznek.

    A Kassai Kiáltványban  a gazdák aprólékos összefoglalót készítettek az őket sújtó legsúlyosabb problémákról, beleértve a földterületekhez való nehézkes hozzáférést, az agrártámogatások körüli visszaéléseket, vagy az egyéni gazdák helyett a nagy pénzügyi csoportoknak és a dánoknak kedvező feltételeket.

  Mivel a gazdák csalódással távoztak a Matečná miniszter asszonnyal való csütörtöki találkozóról, a  Körkép.sk információi szerint május elején újabb országos tüntetésre lehet számítani, melyet a későbbiekben további nagy tiltakozó akciók követhetnek.

  Körkép.sk

Képek: Körkép.sk

[nemzetinet]

Tüntettek a gazdák: A dán sertéstelepek tönkreteszik a környezetet és az ivóvizet Dél-Szlovákiában (Képek, videó)

Nyitókép: Körkép.sk

Ismét összefogtak a kelet-szlovákiai és a felvidéki magyar gazdák, hogy rámutassanak az agrárágazat problémáira. Pénteken délelőtt a Komáromi járás Nagykeszi településen levő DAN Farma sertéstelep elé hívták össze a sajtó képviselőit.

Patrik Magdoško, Pikáli Róbert és František Oravec a Gazdakezdeményezés (Iniciatíva pľnohospodárov) képviseletében, valamint a környékbeli magyar gazdák a dán sertéstelepek környezetszennyező hatásaira hívták fel a figyelmet.

A nagykeszii DAN Farma csak az egyik, az országban, főleg Dél-Szlovákiában tevékenykedő mintegy tucatnyi hasonló, dán kézben levő sertéstelep közül, melyek tevékenysége tűrhetetlen állapotokat eredményez a lhelyiek számára.

A földekre kihordott hatalmas mennyiségű húgylé szennyezi az ivóvizeket, mindezt az ország legnagyobb, pótolhatatlan és jó minőségű ivóvíz tartaléka fölött.

A dán sertéstelepek több tízmillió liter vizet fogyasztanak évente, melyen nagy része húgylé formájában visszakerül a földekre, onnan pedig beszivárog a talajvizekbe. Az eredmény, hogy több településen ihatatlanná vált az ivóvíz nemcsak a kutakból, hanem a vezetékekből is.

Az ilyen sertéstelepek ráadásul óriási bűzt árasztanak, mely szinte kibírhatatlan a környező falvak lakossága számára. Elértéktelenednek az ingatlanjaik, nyáron alig tudják kinyitni az ablakokat.

Patrik Magdoško, a mai tüntetés egyik szervezője elmondta, hogy felháborító, hogy amíg Magyarországon, ahol hat méteres mélységben van talajvíz, a dánhoz hasonló technológia alkalmazása tiltott, addig a Csallóközben és más dél-szlovákiai járásban, ahol sokszor másfél méter mélyben van csak a talajvíz, a hatóságok engedélyezték. Miközben tudják, hogy szennyezi a környezetet.

František Oravec kelet-szlovákiai gazda ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a dán cég szalma és egyéb aljazás nélkül vizes eljárással neveli a disznókat, amelyek gyorsan, alig három hónap alatt elérik a 110 kilós vágósúlyt. Így a húgylé is elfolyik, ami nagyon kárs a környezetre.

Pikáli Róbert elmondta, hogy egyik követelésük, hogy az állami intézmények legalább olyan szigorral ellenőrizzék a külföldi gazdákat is, mint a hazaiakat. Rámutatott arra, hogy a pótföldek kiadása nemcsak a felvidéki magyar gazdákat érinti hátrányosan, hanem az egész országban nagy problémát jelent. Késik a területrendezés, a mezőgazdasági földterület nagyon fel vannak aprózva, jogos tulajdonosaik pedig nem tudnak hozzájutni a földekhez, mivel a nagy agrovállalatok nem hajlandóan kiadni azokat használatra.

Míg kelet-Szlovákiában a kormányzati hatalomhoz közeli oligarchák irányítanak, addig Dél-Szlovákiában a dánok keserítik meg a lakosok és a kisgazdák életét. A földterület birtoklása miatt több bírósági ügy is zajlik helyi magyar kisgazdák és az anyaországuktól és a szlovák államtól is zsíros támogatásokat igénylő dánok között.

Patrik Magdoško ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg nem erősített hírek szerint a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Gabriella Matečná férje is egy ilyen dán cégnek a tanácsadója.

„Az állami gépezet évtizedek óta likvidálja a kisgazdákat. A nagyvállalatokat és a külföldieket támogatja a hazaiak helyett, amivel ellehetetleníti az agrárágazatot az országban,“ tette hozzá a tüntetésen szintén részt vevő Anton Vdovjak, aki az ország északkeleti részén gazdálkodik.

„Az állam folyamatosan kitolja a területrendezést, amivel elértékteleníti a földet. Ha ez meglenne, a földnek olyan értéke lehetne, mint Ausztriában vagy Németországban, így az állami támogatásra hajtó agro oligarchák sem tudnának olyan könnyen földterületekhez jutni. Jelenleg ugyanis a kicsik kárára kihasználják az átláthatatlan viszonyokat,“ tette hozzá Oravec.

A Körkép.sk megszólaltatta a tüntetésen részt vevő helyi lakoskat is. NEvük elhallgatását kérő nagykesziiek elmondták, hogy a helyi dán megérkezése óta leromlott az élet a faluban. Gyakran kibírhatatlan bűz van a településen, és tartanak attól is, hogy a földekre kihordott húgylé beszennyezi az ivóvizüket.

A tüntetés képei:

A tüntetés élőben rögzített videója:

Körkép.sk

Szöveg és élő videó: Király Zsolt

Képek, videó: Komjáthy Lóránt, Komjáthy Petőcz Andrea

Tüntettek a gazdák: A dán sertéstelepek tönkreteszik a környezetet és az ivóvizet Dél-Szlovákiában (Képek, videó) a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

„Álljatok ki végre, és gyertek Pozsonyba traktoraitokkal” – országos megmozdulásra hívják a szlovákiai gazdákat

Az Iniciatíva Poľnohospodárov (Gazdák Kezdeményezése) videóüzenetben szólítja fel a szlovákiai mezőgazdászokat, hogy február 18-án csatlakozzanak az idei év első, országos méretű gazdatüntetésére, és traktoraikkal induljanak el Pozsonyba. A tüntetés a fővárosban hivatalosan február 19-én kezdődik. 

Az Iniciatíva Poľnohospodárov (Gazdák Kezdeményezése) videóüzenetben szólítja fel a szlovákiai mezőgazdászokat, hogy február 18-án csatlakozzanak az idei év első, országos méretű gazdatüntetésére, és traktoraikkal induljanak el Pozsonyba. A tüntetés a fővárosban hivatalosan február 19-én kezdődik. 

  Patrik Magdoško, kelet-szlovákiai gazda a videóüzenetben elmondta, hogy február hatodikán hivatalosan is feljelentést tettek Vlado Rybár somorjai gazda meggyilkolása ügyében, akit a város melletti erdőben találtak meg átvágott torokkal. Rybárról úgy tartják, hogy megkörnyékezte a földmaffia, halála előtt arról panaszkodott, hogy két hónapja a „nyakára járnak”.

  „Vlado Rybár halála volt az utolsó csepp a pohárban. Megkérek ezért minden tisztességes gazdát Szlovákiában: csatlakozzatok a közös célhoz, február 18-án közösen menjünk Pozsonyba, és mutassuk meg, hogy ezt a rendszert meg kell változtatni. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy egy embert megöljenek”

    A Gazdák Kezdeményezése nem csak a mezőgazdászokat szólítja a főváros utcáira, hanem az erdészeket is, akik már tavaly jelezték, hogy hajlandóak csatlakozni a megmozduláshoz az erdőgazdálkodásban jelen lévő korrupció mértéke miatt. Ján Mičovský, az erdészek képviselője a február 6-i sajtótájékoztatón a következőképp fogalmazott:

  „Megkérek minden tisztességes, becsületes de még mindig megfélemlített erdészkollégát, hogy ne féljenek, és vegyenek részta  pozsonyi tüntetésen. Ha meg akarjuk állítani a korrupciót, és úgy akarunk gazdálkodni, ahogy azt kellene, el kell mennünk Pozsonyba”

  Ľubomír Bulla, a földmérők képviselője azt hangsúlyozza, hogy a földmérők ugyanazt akarják, mint a gazdák: a fölek birtokviszonyainak rendezését.

  Pikáli Róbert, a tüntetés egyik szervezője a dél-szlovákiai gazdákhoz intézve szavait úgy fogalmazott:

  „Gazdák, itt Dél-Szlovákiában! Nem csak a földekkel, hanem az ivóvízzel is problémák vannak. Ne legyünk közömbösek. Szeretnék megkérni mindenkit, hogy támogasson bennünket, és álljon mellénk”

  A tüntetéshez csatlakozni kívánók számára a szükséges információ és elérhetőség a Gazdák Kezdeményezésének hivatalos honlapján megtekinthető: iniciativapolnohospodarov.sk.

    Körkép.sk

[korkep-blog]

Tüntettek a gazdák: A dán sertéstelepek tönkreteszik a környezetet és az ivóvizet Dél-Szlovákiában (Képek, videó)

A nagykeszii DAN Farma csak az egyik, az országban, főleg Dél-Szlovákiában tevékenykedő mintegy tucatnyi hasonló, dán kézben levő sertéstelep közül, melyek tevékenysége tűrhetetlen állapotokat eredményez a lhelyiek számára.

Nyitókép: Körkép.sk

  Ismét összefogtak a kelet-szlovákiai és a felvidéki magyar gazdák, hogy rámutassanak az agrárágazat problémáira. Pénteken délelőtt a Komáromi járás Nagykeszi településen levő DAN Farma sertéstelep elé hívták össze a sajtó képviselőit.

  Patrik Magdoško, Pikáli Róbert és František Oravec a Gazdakezdeményezés (Iniciatíva pľnohospodárov) képviseletében, valamint a környékbeli magyar gazdák a dán sertéstelepek környezetszennyező hatásaira hívták fel a figyelmet.

  A nagykeszii DAN Farma csak az egyik, az országban, főleg Dél-Szlovákiában tevékenykedő mintegy tucatnyi hasonló, dán kézben levő sertéstelep közül, melyek tevékenysége tűrhetetlen állapotokat eredményez a lhelyiek számára.

  A földekre kihordott hatalmas mennyiségű húgylé szennyezi az ivóvizeket, mindezt az ország legnagyobb, pótolhatatlan és jó minőségű ivóvíz tartaléka fölött.

    A dán sertéstelepek több tízmillió liter vizet fogyasztanak évente, melyen nagy része húgylé formájában visszakerül a földekre, onnan pedig beszivárog a talajvizekbe. Az eredmény, hogy több településen ihatatlanná vált az ivóvíz nemcsak a kutakból, hanem a vezetékekből is.

  Az ilyen sertéstelepek ráadásul óriási bűzt árasztanak, mely szinte kibírhatatlan a környező falvak lakossága számára. Elértéktelenednek az ingatlanjaik, nyáron alig tudják kinyitni az ablakokat.

  Patrik Magdošk

  Patrik Magdoško, a mai tüntetés egyik szervezője elmondta, hogy felháborító, hogy amíg Magyarországon, ahol hat méteres mélységben van talajvíz, a dánhoz hasonló technológia alkalmazása tiltott, addig a Csallóközben és más dél-szlovákiai járásban, ahol sokszor másfél méter mélyben van csak a talajvíz, a hatóságok engedélyezték. Miközben tudják, hogy szennyezi a környezetet.

  František Oravec kelet-szlovákiai gazda ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a dán cég szalma és egyéb aljazás nélkül vizes eljárással neveli a disznókat, amelyek gyorsan, alig három hónap alatt elérik a 110 kilós vágósúlyt. Így a húgylé is elfolyik, ami nagyon kárs a környezetre.

  Pikáli Róbert

  Pikáli Róbert elmondta, hogy egyik követelésük, hogy az állami intézmények legalább olyan szigorral ellenőrizzék a külföldi gazdákat is, mint a hazaiakat. Rámutatott arra, hogy a pótföldek kiadása nemcsak a felvidéki magyar gazdákat érinti hátrányosan, hanem az egész országban nagy problémát jelent. Késik a területrendezés, a mezőgazdasági földterület nagyon fel vannak aprózva, jogos tulajdonosaik pedig nem tudnak hozzájutni a földekhez, mivel a nagy agrovállalatok nem hajlandóan kiadni azokat használatra.

  Míg kelet-Szlovákiában a kormányzati hatalomhoz közeli oligarchák irányítanak, addig Dél-Szlovákiában a dánok keserítik meg a lakosok és a kisgazdák életét. A földterület birtoklása miatt több bírósági ügy is zajlik helyi magyar kisgazdák és az anyaországuktól és a szlovák államtól is zsíros támogatásokat igénylő dánok között.

  Patrik Magdoško ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg nem erősített hírek szerint a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Gabriella Matečná férje is egy ilyen dán cégnek a tanácsadója.

  „Az állami gépezet évtizedek óta likvidálja a kisgazdákat. A nagyvállalatokat és a külföldieket támogatja a hazaiak helyett, amivel ellehetetleníti az agrárágazatot az országban,“ tette hozzá a tüntetésen szintén részt vevő Anton Vdovjak, aki az ország északkeleti részén gazdálkodik.

  František Oravec

  „Az állam folyamatosan kitolja a területrendezést, amivel elértékteleníti a földet. Ha ez meglenne, a földnek olyan értéke lehetne, mint Ausztriában vagy Németországban, így az állami támogatásra hajtó agro oligarchák sem tudnának olyan könnyen földterületekhez jutni. Jelenleg ugyanis a kicsik kárára kihasználják az átláthatatlan viszonyokat,“ tette hozzá Oravec.

  A Körkép.sk megszólaltatta a tüntetésen részt vevő helyi lakoskat is. NEvük elhallgatását kérő nagykesziiek elmondták, hogy a helyi dán megérkezése óta leromlott az élet a faluban. Gyakran kibírhatatlan bűz van a településen, és tartanak attól is, hogy a földekre kihordott húgylé beszennyezi az ivóvizüket.

  A tüntetés képei:

                A tüntetés élőben rögzített videója:

    Körkép.sk

Szöveg és élő videó: Király Zsolt

Képek, videó: Komjáthy Lóránt, Komjáthy Petőcz Andrea

[korkep-blog]

A parlament elfogadta a csereföldek használatának egyszerűsítését célzó törvényt

A parlament csütörtökön elfogadta a csereföldekről szóló, sok vitát kiváltó törvény módosítását, amit az SNS és a Most-Híd közösen terjesztett a törvényhozás elé.   A javaslat az idén május 1-jével hatályba lépő mezőgazdasági területek, gazdaságok és erdőterületek bérbeadásáról szóló törvén...

A parlament csütörtökön elfogadta a csereföldekről szóló, sok vitát kiváltó törvény módosítását, amit az SNS és a Most-Híd közösen terjesztett a törvényhozás elé.

  A javaslat az idén május 1-jével hatályba lépő mezőgazdasági területek, gazdaságok és erdőterületek bérbeadásáról szóló törvényre reagál. Azt ugyanis a kis és közepes gazdák illetve  földtulajdonosok felháborodva fogadták.

  A rendszerváltást követően 1991 és 2008 között az álla  összesen 350 ezer hektárnyi, úgynevezett csereföldet (pótföldet)  osztott szét, azokért a területekért cserébe, amelyek elaprózódva helyezkedtek el. Ezeket ma többnyire a szövetkezetek használják. A földtulajdonosok ezek helyett kapták a pótföldeket. Az intézkedés eredetileg csak átmeneti lett volna, végül csak 2008-ban szüntették meg.

  A módosítás a tulajdonosváltás és a pótföld-használat viszonyát volt hivatott rendezni. Az elfogadott javaslat megkönnyíti a kis és közepes gazdák földterületekhez való hozzáférését abban az esetben, ha az adott pótföld használatára feljogosító határozat érvényét veszti amiatt, hogy az eredeti földterület (amiért cserébe a pótföldet kiadták) tulajdonosa megváltozott. Ezzel lehetővé teszik, hogy a tulajdonoscsere miatt érvényét vesztő pótföldhasználati határozat után a pótföld továbbra is használatban maradhasson a földhivatal új határozata alapján.

  A Mezőgazdasági Tárca természetesen nem ismeri el, hogy a gazdák nyomására foganatosította a változást, helyette a törvény gyakorlati működésének ésszerűsítéséről beszél.

  Pikáli Róbert gútai gazda, 2018 első félévében zajló gazdatüntetések egyik felvidéki főszervezője facebook-posztjában üdvözölte a lépést, de mint írta ez csak egy a sok közül, és van még mit megoldani. A gazdák követeléseiről és a gazdatüntetések hátteréről alábbi cikkeinkben olvashat bővebben.

    http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/05/04/gazdatuntetes-a-komaromi-regioban-akar-a-vegletekig-is-hajlandoak-vagyunk-elmenni

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/06/18/megkezdodott-az-eddigi-legnagyobb-gazdatuntetes-szlovakiaban

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/06/21/2-nap-folytatodik-gazdatuntetes-fovarosban-repat-fognak-osztogatni-a-gazdak-percrol-percre

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/06/23/pellegrini-miutan-gazdak-mar-hazamentek-nekunk-senki-sem-adhat-ultimatumot

  Körkép.sk

[korkep-blog]

Andrej Bán: A gyilkosok csendes kis városkája – gútai riport

A magyar televízióban „felvidéki magyarokként“ emlegették a Kuciak-gyilkossággal vádolt gyanúsítottakat. Erre pedig személy szerint nagyon érzékenyek a gútaiak.

Egészen addig, amíg a média nem hozta nyilvánosságra a Specializált Büntetőbíróság nyomozati anyagát a Kuciak–Kušnírová-gyilkosság ügyében, a gútaiak vonakodva hittek azoknak az információknak, hogy kikkel is éltek együtt. Ki a felelős azért, hogy orgyilkosok éltek közöttük? – teszik fel a kérdést a gútaiak.

  Ha szörnyű dolgok történnek, akkor ez egy megszokott pszichológiai láncreakciónak tekinthető. Talán mindenkit megrémisztene, ha megtudná, hogy egy viszonylag nyugodt 11 ezres lakosú dél-szlovákiai városban két olyan emberrel – egy volt rendőrrel és egy katonával – él együtt, akik a legnagyobb valószínűséggel orgyilkosságot követtek el Ján Kuciak és Martina Kušnírová ellen, majd mindezek után hosszú hónapokra visszatértek a „megszokott életükhöz“, s minderről a város lakosainak halvány fogalmunk sincs.

  Na de, hogyan is néz ki egy gyilkos? Miként viselkedik? Az akciófilmeknek és a sötét 90-es évekből származó alvilági történeteknek köszönhetően a gyilkosról alkotott sztereotipikus elképzeléseink eléggé naivak. Ebben az esetben a gyilkos egy kedves fiatal férfi bőrébe bújt, akinek az ételkiegészítőket kínáló boltjába lehet, hogy itt-ott még be is tértünk. Idén márciusban, áprilisban, de még májusban is…

  „Felvidéki magyarokként“ emlegették a Kuciak-gyilkossággal vádolt gyanúsítottakat

  „Gúta nyugodt életet él. Csend van, idegesség nélkül. Az emberek két-három napig beszéltek erről az egészről, aztán abbahagyták. Utánam senki sem jött, senki nem kérdezősködött ebben az ügyben, pedig járok az emberek közé: bevásárolni, sörre, focira“

  – mondta Horváth Árpád, Gúta polgármestere, majd hozzátette, nem tudja, hogy „annak a kettőnek“ egyáltalán voltak-e barátaik. Úgy gondolja, hogy inkább nem, mint igen.

  (…)

  A polgármester egy, a városról készült hatalmas légi felvételen mutatja meg azt a két házat, ahol a gyanúsítottak éltek – apró pontoknak tűnnek. Lélekben elképzelem, hogy „azok ketten“ ezekből a kis pöttyökből [házakból – szerk. megj.] jártak ki-be, s üdvözölték tisztességesen a szomszédaikat és az ismerőseiket. A légi felvételről mindez olyan parányinak tűnik! Az az érzésem, hogy ebben a modern világban, pontosabban kibertérben egyetlen lépés sem kerülheti el a Nagy Testvér figyelmét. Ezért most először dicsőítem.

  „A rendőrség rendelkezésére bocsátottuk a város kamerarendszerének felvételeit. Megtudtuk, hogy a Google Mapson keresztül „ez a két gútai“ kereste ki Kuciakék nagymácsédi házát“

  – tette hozzá a polgármester.

  Horváth polgármester állítása szerint arról a hatalmas rendőri rajtaütésről, amilyet Gúta még nem látott, utolsóként szerzett tudomást. „Hallottatok róla?“ – kérdezte reggel nyolc órakor a titkárnője, amikor belépett a városi hivatalba. A polgármestert mintha leforrázták volna. (…)

  „Ezek a fiúk semmilyen városi eseményen nem vettek részt. Csendesen éltek. Szabó a karate klub tagja volt, talán párszor láttam versenyeken. Az arcára már nem emlékeztem, csak azután ismertem meg, miután megláttam az interneten. Marčekot viszont nem ismerem“

  – emlékezett vissza Horváth.

  Mindkét férfi szüleit jól ismeri – tisztességes, idősebb emberek. A múltban Szabó édesapjának kisebb építkezési vállalata volt. „Megbízható, nyugodt ember. Látásból ismerjük egymás, köszöntünk is egymásnak. A fiának volt egy boltja, ahol ételkiegészítő termékeket árult. Az emberek az állították róla, hogy kellemes ember“.

  Ezenkívül mindkét férfi édesapja a helyi kinológiai klub alapítói közé tartozik, ahova nyolc évvel ezelőtt a polgármester is hordta a kutyáit idomítani. Ezért is érintették olyan fájdalmasan a gútai gyilkosokról szóló hírek. Sőt annál is inkább, mert a magyar televízióban „felvidéki magyarokként“ emlegették a Kuciak-gyilkossággal vádolt gyanúsítottakat. Erre pedig személy szerint nagyon érzékenyek.

  (…)

  Azt mondják róluk, hogy lúzerek

  Nos, térjünk vissza a bűnözéshez. Gúta személy szerint ezen a téren sem lóg ki a sorból. Emlékezzünk vissza az elátkozott 90-es évekre és arra a dunaszerdahelyi Pápay-klánra, amelyik előszeretettel látogatott el a gútai diszkókba, hogy konfliktusokat generáljon.

  „Az emberek itt abban a szellemben éltek, hogy bármikor jöhetnek a Pápayak, akik jól elpáholják. Fiatal srácként azt képzeltem, hogy csak úgy tudom magamat megvédeni a maffiával szemben, ha önvédelmet kezdek tanulni. Ezért jártam karatéra, ahol megismertem Szabó Tonyt, vagyis Mukyt“

  – mondta Samu István.

  Samu 26 évig karatézott, ellenben Szabó korán befejezte. „Úgy vélem, hogy pszichikai szempontból nem felet meg neki. Velem ellentétben sokkal visszahúzódóbb volt, introvert típus, aki az edzéseken kerülte a verekedést és a fizikai összecsapásokat. Ha jól tudom, akkor később a jiu-jitsu harcművészettel és az MMA-harcokkal foglalkozott. Talán ott feljavult“ – elmélkedett Samu.

  (…)

  Samu álmában sem gondolta volna, hogy „annak a kettőnek“ köze lehet a gyilkossághoz. „Ez egy nyugodt város…“, de nem fejezi be a mondatot, mert közben a két régi gútai orgyilkosságra gondol. Mellesleg, a mai napig egyikre sem sikerült fényt deríteni. Először a 90-es években gyilkoltak meg brutális módon egy idősebb vállalkozót – minden bizonnyal a pénzéért. 2016 decemberében pedig szintén egy vállalkozót gyilkoltak meg, mégpedig a saját házában. A férfi autóbusz-szállítással és pénzkölcsönzéssel foglalkozott. A helyiek azt állítják, hogy éppen Szabó Tamás volt az, aki abban az időben a vállalkozónak őrző-védő szolgálatot látott el. Mindezek ellenére továbbra is egy nyugodt városról beszélünk?

  „A kettősgyilkosság után a gútaik azt állítják, hogy a városnak olyan renoméja lett, amit nem érdemelnek meg. Sokan úgy gondolják, hogy a két férfi lúzer volt, ha 50 ezer euróért elvállalták ezt az egészet. Ki tudja, lehet, hogy a mi elképzelésünkben van a hiba“

  – mondta Samu.

  (…)

  Mi van ha?

  Pikály Róbert a gazdatüntetések szervezője, valamint a Bionis termelési igazgatójának elmondása szerint a rokonaitól azt hallotta, hogy a rendőrautók már hosszabb ideje járőröztek azokon a részeken, ahol „azok ketten“ laktak. A helyiek állítása szerint Robert Kaliňák is gyakran járt Gútára, mégpedig fegyvergyűjtőkhöz. Hogy mindez igaz-e, vagy sem, nehéz megmondani.

  Pikály Róbert és Fördős Anna (helyi képviselő-jelölt és vállalkozó) is egyetértenek abban, hogy Gúta az elmúlt két hétben csendbe burkolózott, és mindenki csak saját magával törődik. A háttérben félelmet és rossz közérzetet lehet érezni. Talán a helyiek abban bíznak, ami nagy valószínűséggel lehetetlen – hogy „annak a kettőnek“ semmi köze sincs a gyilkossághoz.

  Denník N, Andrej Bán: Tiché mestečko vrahov – reportáž z Kolárova

Nyitókép: Foto N/Andrej Bán

[korkep-blog]

Megizzasztották a PPA vezetőjét az Európai Parlamentben - nem tudott választ adni a kínos kérdésekre

Az Európai Parlament költségvetési felügyeleti bizottsága a héten a mezőgazdászoknak nyújtott közvetlen támogatásokkal kapcsolatos szlovákiai visszaélésekkel foglalkozott. Az erről szóló információkat nemrég a szlovákiai gazdák küldöttei, Molnár Zsolt és Pikáli Róbert ismertették az Európai Parl...

Az Európai Parlament költségvetési felügyeleti bizottsága a héten a mezőgazdászoknak nyújtott közvetlen támogatásokkal kapcsolatos szlovákiai visszaélésekkel foglalkozott. Az erről szóló információkat nemrég a szlovákiai gazdák küldöttei, Molnár Zsolt és Pikáli Róbert ismertették az Európai Parlament költségvetési bizottságnak elnökével, Ingeborg Grässléval.

  Csütörtökön a bizottság konkrétan a közvetlen agrártámogatásokkal kapcsolatos szlovákiai visszaélésekkel és a rendőrség tétlenségével foglalkozott. Grässle nyílt levelet fogalmazott meg Phil Hogan mezőgazdasági uniós biztos részére ebben a kérdésben, de mint csütörtökön megállapította, csak általános válaszokat kapott: Az Európai Bizottság figyeli az eseményeket, de jelenleg a nemzeti kormányon (a szlovák kormányon) van a sor, hogy lépjen.

  A csütrtöki bizottsági ülésen meghívottként részt vett a szlovákiai Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) sokat bírált igazgatója, Juraj Kožuch. Grässle több mint 30 kérdésben várt konkrét választ a szlovák hivatalnoktól. Kožuch több kérdést „irányítottnak” nevezett illetve szerinte csak „egy nagyon szűk réteg által felvetett” témáról volt szó.

  http://www.korkep.sk/cikkek/belfold/2018/05/24/brusszel-nyomozocsoportot-hoz-letre-szlovakiai-agrardotacios-visszaelesek-felderitesere-nemet-vezetessel

  A PPA feje felszólalásának elején kétségbe vonta a tüntető gazdák kijelentéseit. Az egyik gazdát, Bérešt például azzal vádolták meg, hogy több éve nem fizet bérletet a Szlovák Földalapnak. Érdemes megjegyezni, hogy Andrej Bán nemrég a Express rádióban elmondta, hogy a keleti gazdákról a hatóságok épp azzal a céllal gyűjtenek adatokat vagy hoznak fel valótlan vádakat, hogy hiteltelenné tegyék őket.

  Kožuch szerint a szlovákiai agrárszektor legfőbb problémája az „egyedi mezőgazdasági körülmények“: a földterületek birtokviszonyainak összetettsége, a tisztázatlan tulajdonviszonyok, a nevesítetlen területek, és ezeket a Szlovák Földalapnak kell kezelnie azzal, hogy kizárólag mezőgazdasági művelés céljából ad bérbe földterületeket.

  Kožuch azonban a legtöbb kérdésre nem adott választ, vagy kikerülte azokat. Általánosságban csak elmondta, hogyan működik (vagy kéne működnie) a PPA-nak, ami „az európai és szlovákiai jogszabályoknak is megfelelően működik”.

  Szerinte a támogatások odaítélésének ellenőrzése „európai léptékben is kimagaslóan” működik Szlovákiában, az ő vezetése alatt átláthatóbbá vált a PPA működése  és jobban együttműködnek a rendőrséggel is.

  Emlékeztetőként: Ján Kuciak meggyilkolása után nyilvánosságra került információk szerint a Smerhez közeli egykori vagy jelenlegi funkcionáriusok erőszakos úton kisajátítják a földeket a kis és közepes gazdáktól, hogy aztán állami támogatásra adjanak be igényt. Mindezt a rendőrség tétlenül nézte, a bíróságok szintén, és van olyan gazda, akinek elmondása szerint nem egyszer a rendőrség „asszisztált” a visszaélések elkövetéséhez. (Tipikus példa a grófasszony esete).

  http://www.korkep.sk/cikkek/friss-hirek/2018/06/19/gazdak-brusszelben-ezt-harcot-vegsokig-megvivjuk-video

  Kožuch a bizottság előtt ígéretet tett, hogy konkrétan is válaszolni fog Grässle kérdéseire írásban. Grässle hangsúlyozta, hogy a szlovákiai helyzet megítélésénél figyelembe fogják venni a PPA fejének válaszait, de a bizottságban nem utoljára foglalkoztak a szlovákiai visszaélésekkel.

  Mikor legutóbb az Európai Parlament vizsgálóbizottságot küldött Szlovákiába, még egyetlen ügyben sem zajlott eljárás az Európai Csalásellenes Hivatal részéről. Ma már három esetet is vizsgálnak, ahol agrártámogatásokkal éltek vissza. Grässle felszólította az Európai Bizottságot, hogy értékelje át, a szlovákiai pénzforrásokat továbbító hatóságok valóban elvégzik-e feladatukat. Kiemelte, hogy van lehetőség a PPA akkreditációjának megvonására is, és ha ez megtörténne, akkor a PPA elvesztené a jogot az uniós pénzek folyósítására.

  Ezzel azonban meg kell várni a vizsgálat végét. Grässle felvetette azt is, hogy meg kellene vizsgálni a szlovákiai jogállamiság helyzetét is.

  Euractiv.sk, Körkép.sk

Nyitókép: Körkép.sk/KL