#Kocsis Zoltán

[paintgroove]

Paint Groove #112 “Reflection Of A String Waves”

1. Barcelone - Dominique Lawalrée

2. Stikhbars Moual - Mustapha Skandrani

3. Ballad of the Spirits - Emahoy Tsegué-Maryam Guèbrou

4. Happiness - Molly Drake

5. Windy Shores - Go Hirano

6. Amores: I. Solo for Prepared - Composer John Cage - Kocsis Zoltán & Amadinda Percussion Group

7. Prana Light - Composer Edward Larry Gordon - Laraaji

8. Ave Maria - Alessandro Moreschi

[bdpst24]

KOCSIS ZOLTÁN EMLÉKKONCERT

2023. november 6. 19.30 Müpa Minden zenekar kegyelettel ápolja azok emlékét, akik története során a legjelentősebb szerepet játszották. Kocsis Zoltán kitörölhetetlenül beírta nevét a Nemzeti Filharmonikusok krónikájába: munkájának két évtizede alatt a zenekar és a kórus minden korábbinál magasabb színvonalat ért el, minden addiginál nagyobb nemzetközi megbecsülést szerezve. Halálának…

[elmartillosinmetre]

Mi crítica del concierto de Igor Levit en el Palacio de Carlos V.

[mellowchouchou]

Ravel - Le Tombeau de Couperin, complete orchestration

Originally written by Ravel for solo piano, Ravel orchestrated four of the six movements. Zoltán Kocsis orchestrated the remaining two movements, so the version heard here is the complete set.

Performed by the Hungarian National Philharmonic Orchestra conducted by Zoltán Kocsis

[mtahooligans]

Van Kranjska Goraban egy hasonmás bár. Tegnap Bernie, ma meg a női Kocsis Zoltán

És van két billboard is KG határában.

[uralic-canvas-culture]

Phenotype of the Early Hungarians

"Fig. 6 Skulls and sculpting craniofacial reconstructions of Hungarian Conqueror individuals. A: Karos2/52 mature aged leader with Europid anthropological features. B: Karos2/60 senile aged man with Europo-Mongoloid features. C: Karos2/47 adult woman with Europo-Mongoloid features."

Article Citation:

Neparáczki, Endre & Maróti, Zoltán & Kalmar, Tibor & Kocsy, Klaudia & Maár, Kitti & Bihari, Péter & Nagy, István & Fóthi, Erzsebet & Pap, Ildiko & Kustár, Ágnes & Pálfi, György & Raskó, Istvan & Zink, Albert & Török, Tibor. (2018). Mitogenomic data indicate admixture components of Asian Hun and Srubnaya origin in the Hungarian Conquerors. 10.1101/250688.

[sheetmusiclibrarypdf]

Rachmaninow D minor Sonata Op 28 II Lento Zoltán Kocsis (Noten)

Rachmaninow D minor Sonata Op 28 II Lento Zoltán Kocsis, Noten, with sheet music Bester Notendownload aus unserer Bibliothek. Please, subscribe to our Library. Thank you!Background Composition Reception Best Sheet Music download from our Library.

Rachmaninow D minor Sonata Op 28 II Lento Zoltán Kocsis, Noten, with sheet music

https://www.youtube.com/watch?v=X4YtSGrxwrM

Piano Sonata No. 1 in D minor, Op. 28, is a piano sonata by Sergei Rachmaninow, completed in 1908. It is the first of three "Dresden pieces", along with Symphony No. 2 and part of an opera, which were composed in the quiet city of Dresden, Germany. It was originally inspired by Goethe's tragic play Faust; although Rachmaninow abandoned the idea soon after beginning composition, traces of this influence can still be found. After numerous revisions and substantial cuts made at the advice of his colleagues, he completed it on April 11, 1908. Konstantin Igumnov gave the premiere in Moscow on October 17, 1908. It received a lukewarm response there, and remains one of the least performed of Rachmaninow's works. It has three movements, and takes about 35 minutes to perform. The sonata is structured like a typical Classical sonata, with fast movements surrounding a slower, more tender second movement. The movements feature sprawling themes and ambitious climaxes within their own structure, all the while building towards a prodigious culmination. Although this first sonata is a substantial and comprehensive work, its successor, Piano Sonata No. 2 (Op. 36), written five years later, became the better regarded of the two. Nonetheless, it, too, was given serious cuts and opinions are mixed about those. Background In November 1906, Rachmaninow, with his wife and daughter, moved to Dresden primarily to compose a second symphony to diffuse the critical failure of his first symphony, but also to escape the distractions of Moscow. There they lived a quiet life, as he wrote in a letter, "We live here like hermits: we see nobody, we know nobody, and we go nowhere. I work a great deal," but even without distraction he had considerable difficulty in composing his first piano sonata, especially concerning its form. The original idea for it was to be a program sonata based on the main characters of the tragic play Faust by Johann Wolfgang von Goethe: Faust, Gretchen, and Mephistopheles, and indeed it nearly parallels Franz Liszt's own Faust Symphony which is made of three movements which reflect those characters. However, the idea was abandoned shortly after composition began, although the theme is still clear in the final version. Rachmaninow enlisted the help of Nikita Morozov, one of his classmates from Anton Arensky's class back in the Moscow Conservatory, to discuss how the sonata rondo form applied to his sprawling work. At this time he was invited, along with Alexander Glazunov, Nikolai Rimsky-Korsakov, Alexander Scriabin, and Feodor Chaliapin, to a concert in Paris the following spring held by Sergei Diaghilev to soothe France–Russia relations, although Diaghilev hated his music. Begrudgingly, Rachmaninow decided to attend only for the money, since he would have preferred to spend time on this and his Symphony No. 2 (his opera project, Monna Vanna, had been dropped). Writing to Morozov before he left in May 1907, he expressed his doubt in the musicality of the sonata and deprecated its length, even though at this time he had completed only the second movement. On returning to his Ivanovka estate from the Paris concert, he stopped in Moscow to perform an early version of the sonata to contemporaries Nikolai Medtner, Georgy Catoire, Konstantin Igumnov, and Lev Conus. With their input, he shortened the original 45-minute-long piece to around 35 minutes. He completed the work on April 11, 1908. Igumnov gave the premiere of the sonata on October 17, 1908, in Moscow, and he gave the first performance of the work in Berlin and Leipzig as well, although Rachmaninow missed all three of these performances. Composition Movement 1. The piece is structured as a typical sonata in the Classical period: the first movement is a long Allegro moderato (moderately quick), the second a Lento (very slow), and the third an Allegro molto (very fast). - Allegro moderato (in D minor, ends in D major) The substantial first movement Allegro moderato presents most of the thematic material and motifs revisited in the later movements. Juxtaposed in the intro is a motif revisited throughout the movement: a quiet, questioning fifth answered by a defiant authentic cadence, followed by a solemn chord progression. This densely thematic expression is taken to represent the turmoil of Faust's mind. The movement closes quietly in D major. - Lento (in F major) In key, the movement pretends to start in D major before settling in the home key of F major. Although the shortest in length and performance time, the second movement Lento provides technical difficulty in following long melodic lines, navigating multiple overlapping voices, and coherently performing the detailed climax, which includes a small cadenza. - Allegro molto (in D minor) Ending the sonata is the furious third movement Allegro molto. Lacking significant thematic content, the movement serves rather to exploit the piano's character, not without expense of sonority. The very first measures of the first movement are revisited, and then dissolves into the enormous climax, a tour de force replete with full-bodied chords typical of Rachmaninow, which decisively ends the piece in D minor. Reception Rachmaninow played early versions of the piece to Oskar von Riesemann (who later became his biographer), who did not like it. Konstantin Igumnov expressed interest upon first hearing it in Moscow, and following his suggestion Rachmaninow cut about 110 bars. The sonata had a mediocre evaluation after Igumnov's premiere in Moscow. Nikolai Rimsky-Korsakov had died several months previously, and the burden of heading Russian classical music had fallen on this all-Rachmaninow programme of October 17, 1908. Although the concert, which also included Rachmaninow's Variations on a Theme of Chopin (Op. 22, 1903), was "filled to overflowing", one critic called the sonata dry and repetitive, however redeeming the interesting details and innovative structures were. Lee-Ann Nelson, via her 2006 dissertation, noted that Rachmaninow's revisions are always cuts, with the material simply excised and discarded. The hypothesis is that the frequency of negative responses to many of his pieces, not just the response to the first symphony, led to a deep insecurity, particularly with regard to length. The musicologists Efstratiou and Martyn argued against, for instance, the cuts made to the second sonata on a formal basis. Unlike other pieces, such as the second piano sonata and the fourth piano concerto, no uncut version of this piece is currently known to be extant. Today, the sonata remains less well-known than Rachmaninow's second sonata, and is not as frequently performed or recorded. Champions of the work tend to be pianists renowned for their large repertoire. It has been recorded by Eteri Andjaparidze, Vladimir Ashkenazy, Boris Berezovsky, Idil Biret, Sergio Fiorentino, Leslie Howard, Ruth Laredo, Valentina Lisitsa, Nikolai Lugansky, Olli Mustonen, John Ogdon, Michael Ponti, Santiago Rodriguez, Alexander Romanovsky, Howard Shelley, Daniil Trifonov, Xiayin Wang, and Alexis Weissenberg. Lugansky performs the piece regularly. Read the full article

[kilatasaparkanyrol]

Kőhalmi Zoltán: hogyan készül a Rolls-Royce? "Láttam egy kisfilmet arról, hogy hogyan készül a Rolls-Royce nevű gépjármű. Talán tudjuk, hogy ők mindenből csak a legdrágábbat építik be, mindent csak kézzel építenek be, tehát szerintem a Rolls-Royce-hoz még az ablakmosó folyadékot is 25 évig érlelik barikkolt tölgyfa hordókban, a kis Wunderbaumot Skandinávia legsötétebb erdejéből a legmagasabb fenyő tetejéről szedett tűlevélből rénszarvasok sodorják a combjukon és minden vonóhorogra a teniszlabdát maga Federer teszi rá. Egyébként minden kocsit 5 órán keresztül políroznak, az elég sok, tehát eredetileg egy Rolls-Royce sokkal nagyobb, csak ez lesz belőle a végére. De nem ez a szép, hanem hogy megnéztem ezt a kisfilmet és van egy bácsi a Rolls-Royce gyárban, akinek 30 éve az a munkája, hogy minden kocsi oldalára ő húzza a csíkot. Minden segédeszköz nélkül húzza a csíkot, tehát nem az, hogy robotok nélkül, vonalzó nélkül húzza! De nem úgy, hogy tartja és akkor elhúznak mellette csúsztatott kuplunggal, ahogy én csinálnám, hanem teljesen szabályosan, egy lendülettel, három óra alatt húz egy ilyen csíkot, tehát amióta megjöttek, már fél métert haladt. Nem tudom mi van, hogy ha egyszer így tüsszent, akkor azokat bezúzzák, annak annyi? Este állnak emberek a kerítésnél, nincs-e valami elrontott Rolly-Royce, amit csak kidobnának? Húzza a csíkot, végig arra gondolhat, egyszer hazaérek, most már csak aerobicozni fogok, pogózni, fallabdázni fogok. Különleges francia krétával kenik az ujjait, hogy nem tapadjanak oda és különleges mókusszőr ecsettel húzza a csíkot, amihez a mókusokat szerintem külön tenyésztik a gyárban, kizárólag nutellás Raffaellon élnek és puszta kézzel végeznek velük a gyárudvaron. Nem igaz egyébként, nem puszta kézzel végeznek velük, hanem mahagóni baseball ütővel verik őket agyon. Egyszer volt egy hét, hogy véletlenül nem mahagónival verték őket agyon, azokat a kocsikat visszahívták, mert rossz lett a csík!"

Volt valakinek pár éve egy stand-up comedy műsora, amiben a Rolls Royce gyártásáról beszélt, hogy hogy húzzák 10 évig Nutellával etetett mókus szőréből készült ecsettel a csíkot az autó oldalára, meg 20 évig barrique hordóban érlelik az ablakmosó folyadékot stb. De nem találom YouTube-on. Nincs meg valakinek ez a szám? Sürgős lenne.

[bdpst24]

Két operaelőadás a Nemzeti Filharmonikusoktól

Édouard Lalo remeke az Ys királya, valamint Puccini Manon Lescaut-ja 2024. január 11., február 25. Müpa Már Kocsis Zoltán is fontosnak tartotta, hogy a Nemzeti Filharmonikusok programján szerepeljenek teljes operák – ennek köszönhetjük az emlékezetes Richard Strauss-produkciókat, valamint Schönberg Mózes és Áron című művének rekonstrukcióját (ez szintén Kocsis munkája volt). Vashegyi György is…

[las-microfisuras]

- Kresz Albert 

El pianista y director de orquesta Kocsis Zoltán, 1972

[sonimage1965]

Kocsis Zoltán

1972

[maximocaligula]

[slejmshow]

Megrendítően jó interjú Kovács Gézával Kocsis Zoltánról.��

“Ez a rendkívüli szellemi képesség, amivel áldva és verve volt, nem csak biztonságot adott neki, de egy jó értelemben vett felsőbbségi tudatot is, és azt az érzetet keltette, hogy ő elpusztíthatatlan. És ennek megfelelően is élt, a turnékon éjjel kettőig ott volt a bárban, adomázott vagy vitatkozott, itta a borokat, ritkábban a söröket, de reggel fél hétkor ő volt az első a reggeliző helyiségben, kereste a rántottát vagy a gyümölcslevet. Azt hitte, hogy egy olyan kincsesbánya tulajdonosa, ami kifogyhatatlan. Nem is voltak nagyobb betegségei, mindig azt mondta, hogy ő ezeken gyerekkorában túlesett. És akkor egyszer csak Bartók zongoraversenye közben, egy fortissimónál... Amire azt mondta nekem másnap, hogy biztos rosszul vette a levegőt. Valami elkezdett neki fájni, és a rá jellemző nagyvonalúsággal elkezdte egy fájdalomcsillapító reumakrémmel kenegetni a mellkasát. Amikor kérdeztem, hogy az orvosok mit mondanak erre, azt felelte, hogy az orvosok nem értenek semmihez, nekem kell megmondani nekik, hogy mi a helyzet és mit kell csinálni.Teltek a napok, mígnem egy nagyon jó szándékú altatóorvos rá nem vette, hogy ezt az egyre fokozódó fájdalmat jó volna orvosi eszközökkel kivizsgálni. Innentől Zoli gyorsvonat sebességével rohant a műtőbe, ahol 12 órás operációval mentették meg az életét. Az orvosai dermedten látták, hogy isteni csodával van dolguk, mert az aorta három falából kettő már megrepedt, és ha a harmadikkal is ez történik, a világ legjobb kardiológusai előtt is ott vérzik el másodpercek alatt. Akkor Zoli fejében valami megfordult, és egyszerre csak látta az erdő végét. Ami addig sűrű volt és végtelennek tűnt.”

[prestisssimo-tempestuoso]

Rachmaninoff: Piano Sonata No.2, Op.36 (Lugansky, Kocsis)

[budapestbug]

There is perhaps no other cultural area where Hungarian art has made a bigger impact than in music. A number of Hungarian composers and musicians – among them Ferenc Liszt, Béla Bartók, Zoltán Kodály, György Ligeti and Zoltán Kocsis – have made their mark on the universal language of music, yet the country has no centre to provides a comprehensive overview of the treasures of their legacy in the global context of music history. The House of Music Hungary, a unique and complex institution of musical initiation and the venue for the country’s first comprehensive exhibition presenting the history of music, opened in the City Park in January 2022. The iconic building, designed by Japanese star architect Sou Fujimoto was selected from among 170 international projects and since the announcement of the design as the winner of the architectural competition it has attracted massive attention in international professional circles. This is confirmed, for example, by the fact that in early 2021 it was listed by CNN and the World Architecture Community as one of the ten most anticipated new buildings of the year. The final result did not disappoint: a truly contemporary architectural masterpiece has come into being.