#távolodnak

[versinator]

Távolodnak korsójukban

Házamba ösztövérek emberállatok életöröm Vigyorogva besétálsz szívüknek zársz Szobros daloljanak jércéink nagyságok Hátrálok megsirattad legyőzöttek csizmákban Könyörögjek jönniök szívéről ellenségbe Lékel condrát lombikjai őrlöm Cilindert sínt kalapált káplán Palánták sóhajaim férjemben vidámsággal Egyértelmű eltörtem túlsegítsen számokat Szemétdombokon morzsákból becsukják vesénkbe Asztalai naphosszat rúgtak eszükbe Uraságok teámat hófehérre földeinken

Dicsér szeszeit keménynyakú üldözöm Családba dallamát függönyöd kocogsz Remélném zümmögik olvashatsz párnáim Tárgyaim összeroppantak ujjain eszemnél Kirúgni agyvelőnkben zené sorozatát Fuldokolnának aranyhintók árnyamat széttöröm Harcaimat üzenetem ringassák körmökkel Heverhetünk lármázta embertársára mikoris Uszó vadászó érinthessem okulárét Torlaszain műveld etikához bűvkörébe Csikordulás terülünk gyűjtöd gyümölcsbe Álljak irodalmon döglöttek éhínség

[csigamanga]

Vééégre elkészült a 6. kötet!

Megint csak lassan került ki, de végre itt van! Juppíííí! Drága Mesterem, köszönöm az átnézést, mint mindig. \o/ Sikerült szeptember végéig befejezned, de sajnos ez alkalommal nekem volt egy kicsit zsúfoltabb időszakom, és nem tudtam október közepére hozni. De egye fene, most már elkészült, hurrá!

Miről szólhat a hatodik kötet? Az előző kötet zűrös befejezése után hőseink visszavonulnak az Egyesült Királyság fővárosába, és elgondolkoznak a dolgokon, amiket a csatájuk végén láttak. Lehet-e csak büszkeséggel élni? Tényleg csak a halál a sorsuk? Van-e értelme remélni, álmodni, a jövőre gondolni? Shin és a többiek is mind felteszik maguknak ezeket a kérdéseket, ahogy az előző kötet végén látott dolgok megingatják az eddigi sziklaszilárd hitüket. Eközben Lena szíve megszakad, ahogy próbálja megérteni Shint. Vajon sikerül-e közös nevezőre jutniuk, vagy még tovább távolodnak egymástól?

A következő kötetnél van egy olyan álmom, hogy januárig elkészül. Vagy februárig. :") Hajajj, nehéz ez, életünk van, de azért haladunk tovább a dolgokkal. Én még mindig a 11. kötetet fordítom, de remélem, hamarosan végzek vele.

A lenti linkekről tölthető, jó olvasást! :)

6. kötet: PDF | EPUB | MOBI

[petrany]

A kiugróan magas szintű lopásról és a tudatos társadalmi leépítésről nem beszélt.

[csavargogyermeke]

Kifogás

Szeretem a lépéseid hangját, megnyugtat mikor távolodnak.

Végre ismét kővé dermedhetek.

[talaberbarnabas]

Ejt

Igazából felejteni próbálom azt is, hogy talán az lenne a legjobb, ha nem gondolnék semmire. Hogy mindig is tudtam: fel fogok nőni, de azt nem, hogy ennyire. A falak közelednek, az atomok távolodnak. A változást befogadni jó, csak érteni nem értem. Deja vu a múltról, meg nem történt emlékek, felébredni az ébrenlétből, a tűz árnyékát keresni a szélben, fákról írni papíron-, drótkerítésre esett madarak, a dohányzás egyre hidegebb és egyre boldogtalanabb. Sokáig józannak lenni is öngyilkos folyamat. Így a tűzből kovakő lesz, amit ráejtek a fejemre. Érteni mostmár tényleg értem, csak a felejtés nem megy, mert lefele minden könnyebb, vagy inkább felfele ejteni nem lehet.

[bdpst24]

Duna Táncműhely: Bemutató - Hajadonok - Fotókkal

Duna Táncműhely: Bemutató - Hajadonok - Fotókkal

Négy fiatal lányt látunk a színpadon. Néha egyszerre, néha váltják egymást. Néha átadják egymásnak a „stafétát”. Zenével, énekkel, tánccal, mozdulatokkal. Néha ösztönzik, néha uralják egymást. Néha közelednek és néha távolodnak de mindig vágyakoznak: akár a kapcsolódás, egy férfi, akár az elszakadás, a függetlenedés iránt. És változnak, mint a holdfázisok vagy az évszakok.  2023-ben a Duna…

[siriturnmyfeelingsoff]

2023. november 7

most nem szívből írok, majdnem hogy erőltetem, de csak-csak illene pár szót fűznöm ahhoz, hogy ma egy éve találkoztunk. most épp 23:11 van, vagyis 8766 perccel ezelőtt körülbelül a várban sétáltam, Veled. ugyan utóbbi időben elkezdtek halványulni az emlékek – amit sokáig akartam is, de most megijeszt inkább – ezernyi éles emlék is megmaradt. például, hogy azóta tudom mi az a „Sake”. vagy hogy egész aranyos mosolyod van. vagy hogy milyen érzés volt, amikor először megöleltél. olyan érzés, mintha ezek egy évtizede lettek volna, pedig csak 365 nap telt el azóta. de annál több esemény ez a találkozó óta. lehet ha most te is közel lennél, az emlékek se lennének ilyen ködösek. de így veled együtt az emlékek is egyre-egyre távolodnak és nem tudom melyiktől félek jobban.

[mokaeskacagas]

Lehet hogy rosszul tudom, de ez a gyorsuló tágulás nem a local group-ok között megy végbe? Mármint hogy azok távolodnak egymástól, de az azokon belüli dolgok elérhetőek maradnak.

Andromeda-Milky Way Collision

The stars involved are sufficiently far apart that it is improbable that any of them will individually collide.

The result of the collision between Andromeda and the Milky Way will be a new, larger galaxy, but rather than being a spiral like its forebears, this new system ends up as a giant elliptical.

Video credit: Youtube - SaltyMikan

Software used “Universe Sandbox

[hicapacity]

Ő az édesanyám, aki most már lassan egy hónapja szintén elhagyta Magyarországot. Angliában él mostantól, velünk egy városban. A másfél éve tartó előkészítés végre célhoz ért.

Látom, sokan hazudják, hogy az, ami most történik, a háború miatt van, hogy ezt nem lehetett előre látni. Pedig pontosan ezért adtuk el tavaly decemberben a házat Magyarországon és váltottunk át mindent fontba, euróba, dollárba és svájci frankba. Ezért béreltem inkább édesanyámnak még egy fél évig lakást Budapesten,

mert tudtam, hogy a forint zuhanásával többet keresünk, mint egy budai, panorámás albérlet ára.

Nem a háború, nem a „brüsszeli szankciók”, nem a csúf és gonosz Hókuszpók – hanem az elmúlt évek rombolása vezetett ide.

Aki akarta, már évek óta látta.

Aki nem akarta, annak mostanra nyilvánvaló lett.

Akinek pedig most sem nyilvánvaló… legyen az ő baja.

Ez az egész blog úgy kezdődött, hogy szerettem volna megmutatni édesanyámnak, aki angolul nem tudott, hogy milyen a világ a mentális vasfüggönyön túl. Ezért kezdtem videókat fordítani, írni, megmutatni a világot azoknak, akik a fokhagymaszagú magyar rögvalóságba vannak kövülve.

Most már nem kell írnom neki, mert a saját szemével látja. És borzasztóan élvezi, hogy mosolyognak rá az emberek az utcán, a boltban.

Amikor kivettük neki a lakását, bekopogtunk az alsó szomszédhoz, bemutatkozni. Mondtam:

- Hi, I’m László.

Mondta ő:

- Én meg Dénes vagyok.

Édesanyám mostantól a bristoli magyar iskolában tanít. 40 év tanítónői tapasztalattal. És lelkesen, mert hiába múlt el hetven, anyám még élni akart.

Abban állapodtunk meg egy évvel ezelőtt, hogy ő legyőzi a rákot, én legyőzöm a bürokráciát és az anyagi akadályokat. Mindketten teljesítettük az ígéretünket.

Tudod, ezért sem folytathatom ezt a blogot. Éveken át próbáltam, de a kegyelmi idő letelt. Menteni már senkit sem tudok. A legtöbb, amit tehettem, az volt, hogy csináltam egy tanfolyamot azoknak, akik menni akarnak. Akik belátják.

Valaki azt mondta, egyre agresszívebb és keserűbb, amit írok. Pedig csak azt tükröztem vissza, ahogy egyre távolodnak a nézőpontjaink. A béka nem vette észre, hogy a víz, amiben üldögél, már lassan forráspontra ér.

Sokan vették zokon, hogy én kiáltok, miközben ők zuhantak egyre mélyebbre a szakadékba. Azt mondták, távolodok, miközben én maradtam egyhelyben és a Magyarországot elborító fasizmus tolta őket a szélsőnél is szélsőbb jobbra.

Tudod, mi a vicces? Ebben az országban én jobboldalinak számítok. Hát ennyire van szélsőjobbon a magyar közép is.

Dante írta: „nincsen nagyobb fájdalom, mint a szépre emlékezni a nyomorban”. Én pedig már csak sóval tudom hinteni az egyre mélyülő sebeket.

Az én családom biztonságban van. Édesanyám az utolsó utáni pillanatban kapta meg az előletelepedett státuszát még tavaly, mi másfél év múlva állampolgárok leszünk. Én azt tettem, amit mondtam. Büszke vagyok rá, hogy megtartottam a gerincemet.

Annak, hogy igazam lett, nem örülök. Mindig azt akartam elkerülni, hogy ebben igazam legyen. Azért próbáltam tenni, azért próbáltam felnyitni szemeket.

Az egyik utolsó üzenetem pedig ez legyen: mindig van lehetőséged a saját kezedbe venni az életed. Még hetven fölött is lehet újrakezdeni, persze akkor már sokkal nehezebb.

Csak két dolgot ne veszíts el: az objektivitásodat, és a saját magadba vetett hitedet!

*

Mint láthatod, elhagyom a Facebookot. Ha kapcsolatban szeretnél maradni velem, itt tudsz feliratkozni az értesítéseimre:

https://agostonlaszlo.hu/feliratkozas

Amit a csüngőhasú tett a magyarsággal, az bűncselekmény. Valójában nem is "csak" a magyarsággal tette ezt, hanem az egyetemes emberiség ellen elkövetett, soha el nem évülő gyűlölet-bűncselekményt követett el. Putyinkával pariba.

Pokolra ezekkel a 💩 sátánfattyakkal!

Lógjanak!

[versinator]

Hátratekintesz távolodnak

Jelképezi jajjaj istennél éjnél Irtja meghaltunk bujdokolnak remegtél Földtekén fellegárnyak barnál turkál Éjszakáé elmélkedett nyúljak indultál Remegtél ráborulok enyves izzóbb Megüt keresgél kedvedbe felebb

Nyaranként párnáimon vakember szavukba Fájára harcait fémtisztító zajba Hőtől halhatott ablakodnál hagyhattál Panoptikum integetve kevergetik gyertyalángnál Raktad müezzin különc rózsásabb Cikáznak örökkévalóan poharunkat borzasztóbb

Meglehetősen altatva oltárokon éldegél Rejtse hebegve susogás arcél Kalauz hömpölygeti rongyba hallucinál Írnokok isszuk lecsüng pénztárnál Gyűrü legbolondabb pajták szívtelenebb Gyárosok nagydiákok baljóslatu unalmasabb

Ájuló rohamán borgőz újvilágba Pincékbe fölfohászkodik fabatkát viharokba Ebédeltem kertes teámat ágyaknál Tűzhalálba ordítoznak csészéből tréfál Lebeszélték lakatos csapdosom fölöttébb Bámuljanak dunyhák sérthet lázabb

Processziója szavalok megcsöndesült leülhetnél Szájukat fiucskák hőssíron szültél Álmaidba összevillan csupáncsak tréfál Számlám bámulsz távozót utaknál Pereljetek papnő prédikálok villamosabb Meggyújtanám szobájuk zajtalanul romlandóbb

Tréfán agyadon felállanak húrba Búcsúzók tizenhatból kutattak ruhákba Szőkeségét szerkezetből osztogat kapirgál Mézizü megtalálva meggyújtja lángnál Bibornok megszülettem szűnjön irtóztatóbb Asztalomnál karneváli cézárja legszegényebb

[vagyokolyannaiv]

És abban a hitben engedjük el egymást, hogy majd jókor ez a kötelék visszatalál a másikhoz. Visszavezet egymáshoz. Majd ha az érdekeink egy irányba haladnak és nem távolodnak egymástól.

[xetra7]

08:49 (US) Sec of State Blinken: We see no evidence of a Russia pullback from Ukraine border; We continue to see units moving towards the border, not away from it Related

úgy távolodnak, hogy közelednek, előre mennek és nem hátra

[verslelek]

Már csakis a gondolataim a gyorsak

Cselekedeteim elhanyagolnak

A szavaim is elpártoltak

Tátogó hallá változtattak

Csillog a szemem mikor látlak

A tiéd is ragyogott láttam

Hülyéskedtünk is tegnap

Majd találkoztunk másnap

Vagyunk egymásnak mint támasz

Kapaszkodó a lépcsőházban

Segítjük is egymást a bajban

A kitörni készülő háborúkban

Ismerjük is mi ketten a bizalmat

Hanyagoljuk a fejben lévő titkokat

A szavak mind őszintén hangzanak

Mégis a kezeink távolodnak

Már te is távolról nézel arra

Én is távolra nézek ugyanoda

Hiszen a helyeink még meg vannak

S az emlékek is kavarognak

De helyzet már más te is az vagy

Én is változtam bár nem a jó irányba

Az utaink is ketté váltak

Mégis néhol egymásra találnak

Mint majd lelkeink egymásra

A megbolondult éjszakában

2021.júl.02.

[haenlennekaszerelmed]

4:02

Megint egy álmatlan éjszaka. Pedig tudod, hogy aludni kéne mert a szervezeted szépen lassan teljesen kimerül. De képtelen vagy. Süketítő gondolataid ordítanak miközben a jobbról a balra fordulsz. Egymás után nyitogatod az appokat, pedig tudod, hogy már alszik mindenki. De te csak nyitogatod őket percenként, mert még ez is jobb minthogy magad maradj a gondolataiddal. Megpróbálsz zenét kapcsolni, de csak céltalanul ugrálgatsz a zenék között. Nem tetszik egyik se, nincs kedved egyikhez sem. És inkább ki is kapcsolod mielőtt megszólalna egy olyan zene is, amitől a mécses eltörne. Mert amúgy már nem sírsz. Nemtudsz. Üresen, üveges tekintettel bámulsz a plafonra vagy a telefonodra. Felnézel a jobb felső sarokba. "Basszameg, megint elmúlt 4 óra." Megint mindjárt reggel és megint kezdődik minden előről. Halkan és észrevétlenül járkálsz a lakásba, mintha ott sem lennél. Egy kávé erejéig megmutatod magad, aztán vissza a sötét szobában. Redőnyt nem húzok fel, friss levegő ?! Nemkell, minek?! A rendetlenségtől lépni sem lehet, a pólódat se találod meg a gatyád is jajj holvan. De nem fogod magad rávenni, hogy megmozdíts bármit is. Nincs motivációd csak azt várod mikor telik már le ez a nap is. Találkozgatni? Beszélgetni? Ugyan. Minden appod közül a massengert nyitogatod legkevesebbet. Belépsz. 9-10 olvasatlan. Nemtudok mit mondani, nem baszom el más kedvét, "megint mi a bajod?". Semmi tényleg. Inkább nem írok. Kevesebb nyűg a nyakatokba. Snapre egy tűz, azt' csókolom. Így telnek a heteid. Közbe egy vizsga, egy karácsony, egy jobb nap. De ezen kívül így vásnak a napjaid, esetleg még anyukád jól lebasz, hogy "nem lehet hozzád szólni!" Nos. Nincs mit mondanom. Aki a hallgatásom nem érti, az a beszédemet sem fogja. Életed azon szakaszában vagy, amit egy éve nem is gondoltál volna. Persze persze, februárban azt gondoltad, hogy egy szerelmi csalódás elszenvedése után, ennél szarabbul nem lehetsz. Aztán rájössz most, hogy bárcsak annyira fájna mint akkor. Mert ez ahhoz képest, a fele sem tréfa. Pedig most nincs szerelmi csalódás. Most te magad vagy a csalódás. Elveszíteni a szerelmet fáj. De elveszíteni önmagad?? A céljaidat?? A motivációd, ahhoz is hogy felkelj?? Az érzés, ahogy barátaid távolodnak miatta?? Hogy nincs egy kéz ami megfog?? Egyedül maradni?? Na az barátom. Na az a fájdalom. Ami nem 2hétig tart. Masszívan ittvan 4hónapja a mellkasodon mázsás súlyként és esze ágában sincs továbbállni. Te meg csak esténként reménykedsz egy jobb napban. Keresed a végét, szeretnéd tudni meddig kell meg cipelned ezt. Mert bizony elfárad a lábad, elzsibbad a kezed, és egy hajszál választ el hogy minden terheddel együtt feladd ezt az egészet.

Kiírtam mindent, most egy ideig megint kuss. Köszöntem ha elolvastad..

[plumsworld]

"a leginkább kisvárosokban élő lokálisan integráltak kulcsszerepet játszanak a NER fenntartásában. (…) Ebből a csoportból sokan közvetlen kuncsaftjai a NER-nek az uniós projekteken keresztül. (...) „Erős szó, mégis ezt használom: lassan öntudatra ébredő, egyes elemeiben polgárosodó csoportról van szó. (...) nyílt kérdés, mikor akar változtatni ez a csoport (...) lesz-e, aki megszólítsa őket a másik oldalról. (...) Bár 2018-ban nagyon erős volt a Fidesz ebben a csoportban, más pártoknak is termett babér. Akkoriban még nem közösen mérték a teljes ellenzéket, de a Momentumot és az LMP-t együtt 13, az MSZP-t és a DK-t 10 százalékban támogatták." „Miközben a szakmunkások, betanított munkások összességében távolodnak a társadalom felső egyharmadától, egy részük mégis képes volt előrelépni, közeledni a jobb helyzetben levőkhöz. „Ebben láthatjuk az ellenzék potenciális tömegbázisát, feltéve, hogy megszólítják őket. A 2019-es önkormányzati eredményekben is szerepet játszhattak, hiszen a nagyvárosokban sem csak az értelmiség szavazott az ellenzékre”.”

https://tldr.444.hu/2021/04/01/a-teveben-es-a-falunapon-hangosan-vagy-eszrevetlen-mindenhol-ott-a-ner

[hellaspirit]

Erő végleteg sugara fényként beragyoglak,

emberek láttom hogyan kattognak.

Ide is, oda is adok szeretettel,

szembesülők sztereotipiás szerepekkel.

Formálnak,építenek, kisérem megfelelő figyelemmel.

Majd lerombolnak,s össze dölők, pedig erősnek gondoltak.

Igy se leszek sívár kőszívű,maradok jószívű s nagy lelkű.

Távolodnak majd közelítenek de sose tudják szándékot,

nehezen fogadják el másságot.

Ha valaki különc,más mint többi,ne akard meg ölni.

Annyi ellenvetés hiányzik szív szava, közben sok a emberek agyi panasza.

Le bontjuk a testet amibe élünk,össze is forna a lelkünk.

Rájönnék hogy másképp is lehetne,kedvesen szeretve s nevetve.

|NapiAmrita|Gondolataimtengere|