#szerethető

[dalszoveg-planet]

Mert Ő olyan fajta könyv, amit nem tudsz letenni Mintha Kleopátra egy kisvárosban nőtt volna fel És minden rossz fiú jó fiú lenne, ha lenne csak egy esélyük is szeretni őt És az igazat megvallva, néha azt kívánom, bárcsak én lennék Ő

Taylor Swift - When Emma Falls In Love (Taylor’s Version)

[lilcantina]

Történetek a falon,

amikor Papa egy veszprémi presszóban az itallapra festett festményt küldött haza Mamának, és ahogy elnézem, most is egy vendéglátóipari egység van azon a sarkon, bár a fenyők kicsit benőtték a kilátást. Mindenesetre meg kellett kérnem Papát, hogy nézze meg mi az üzenet a hátán, mert az utolsó szót nehezen tudtam értelmezni.

Mint kiderült, az "Egészségedre Süni!" tényleg az aminek látszik, és Mamát hívta Süninek, "mert tudod, olyan bökős tudott néha lenni" :) Tudom, hogy tudott, és azt is tudom, hogy az én bökősségem és szúrósságom is egyrészt tőle jön, és őszintén nem tudom bánni.

És bár a google meglehetős torzít, de eltéveszthetetlen a dolog, és imádom. És a képet soha nem fogom bekeretezni, hogy bármikor megnézegethessem, és arra gondolhassak, hogy volt egyszer egy Mama, aki néha ugyan szúrós volt már fiatalon is, de mégis annyira szerethető volt. És tudom, hogy Papa ha tehetné, még most is küldene neki festményeket, árlapokat, faragványokat, levelet, faxot, sms-t, füstjelet vagy bármit, amin innen elérheti őt.

És én is.

[imafraidmyself]

Semmi szerethető nincs bennem

[miattaderimeg]

Kérlek tudd, szerethető vagy!

[csacskamacskamocska]

A pillanatkép

Megint Sam Vaknint hallgatok, és teljesen más élményeket ad, mint korábban, amikor azt kutattam, hogy hogyan lehet meggyógyítani egy narcisztikust, szeretettel, kitartással. (ő amúgy diagnosztizált narcisztikus, aki előadásokat tart és terápiát vezet narcisztikusoknak és áldozatoknak. Különleges dolog ez, hogy megpróbálja az embereket bevezetni egy narcisztikus agyába, miközben egyértelműen felvállalja, hogy lenéz minket. Minden pillanatba érzem, hogy miért lehet beleszeretni egy ilyen szörnyetegbe. A hideg racionalizmus mellett a kreativitás és a mentális dominancia annyira, de annyira manipulatív, hogy elképesztő) Nade a lényeg, az új infó amit kiszedtem a dologból (ez egy 3,5 órás előadás, és csak ilyen 20 perceket tudok meghallgatni), szóval a pillanatkép. A narcisztikus agyában te egy pillanatkép vagy. Az a kép amit akkor alakított ki, amikor megismert, beszkennelt, feltérképezett. Soha nem követi azt, hogy te közben változol, alakulsz, érnek hatások, gyarapodsz, veszteségeket élsz meg, ezek hatásai befolyásolnak, megváltoztatnak, tanulsz, élő vagy, dinamikus vagy. Mindig arra fog reagálni, amit a megismeréskor gondolt rólad. Ezért is lesz/van/volt sokszor olyan érzésed, mintha nem is látna téged, nem rád reagálna. Valóban nem lát. De nem is érdekli, hogy lásson. Te pedig sosem fogsz kitöri abból a képből. Sőt, mindent megtesz azért, hogy ha változnál, visszaváltozz azzá, akinek megismert. Azt ugyanis tudta kezelni, uralni, befolyásolni, hiszen azért választott téged.

Normálisan, azt hiszem, van egy első benyomásunk. Bár ez előítéletek halmazából áll, de a célja, hogy megvédjen minket. Sok negatív jellel valószínűleg kerülni fogjuk a másik embert. De vannak jelek, amik versengésre ösztönöznek, van ami rejtett motivációkat aktivál. És vannak amik vonzalmat ébresztenek. Vagy bizalmat. Az ellenszenvek sokszor rejtett érzelmekből adódnak. Ám az ember, normálisan, belátja a tévedéseit vagy felismeri az idegenkedési okát. És képes rá, hogy felülírja. Illetve folyamatában látja a szerettei életét, a változásukat. Én pl anyám szerint nem tudok bánni a pénzzel. Ezt nem tudtam felülírni ezer év alatt se, amikor egyedül eltartottam két gyereket, az alacsony fizetésem ellenére volt többhavi tartalékunk, mindent megvettem amire szükség volt, azt hiszem igazán jól gazdálkodtam a pénzzel. De rendre kibukott, hogy szerinte én nem jól gazdálkodom. Nyilván volt az életemnek ilyen szakasza, nekem is bele kellett tanulnom, de benne ez meggyőződés volt, amit nem tudtam felülírni. De volt más ilyen is. A gyerekkoromból egyetlen motívumot idézett fel mindig, hogy egyszer napokig nem szóltam hozzá. (Amikor kamasz voltam!) De semmi olyan nem létezett, hogy én milyen cuki kisgyerek voltam, hogy imádta amikor ez meg az történt, milyen jó és szerethető voltam (és vagyok). Csak egy dolog volt az EGÉSZ gyerekkorom emléke, hogy egyszer 3 napig nem szóltam hozzá.

Így aztán, azoknak sem volt emléke és értéke amiket tettem érte, amik a szeretetemet és odaadásomat mutatták. Nem vett róluk tudomást. ÉN az voltam, aki nem szól hozzá 3 napig és nem tud bánni a pénzzel.

Nade, el kellett azon is gondolkodom, hogy én követem-e a szeretteim változásait vagy mennyire vagyok beleragadva valami múltba, valami képbe, ami már nem igaz, amit kinőttek, felülírtak. Mondhatjuk, hogy alapjában nem változnak az emberek. Talán az extrovertáltak nem lesznek introvertáltak, a lassúak nem gyorsulnak fel, de ők is megtanulnak technikákat, készséggé válhatnak dolgok. Nagy tragédiák úgy összetörhetnek valakit, hogy teljesen megváltozik. És mi, a szemlélők is változunk. Elvárások, prioritások, érzékenységek változnak, tapasztalatok, önreflexió, terápia lehet hatással.

Uh, a pillanatképből kitörni vágyás rengeteg, rengeteg energiát emészt fel. Teljesen feleslegesen.

[banatostenger]

Attól félek, hogy egyszer már nem lehetek szerethető….

[emlekeimkonyvtara]

Ma lesz az utolsó.

Elbaszott vagyok, és gyenge. Egy védtelen dög. Egy keserű méreg. Tisztátalan gondolat. Nem vagyok én senki. Egész életemben csak elutasítást kaptam, megtanultam már korán hogy ha nagyobbat hazudok hát majd jobban szeretnek. Csak ez otthon nem ment. Otthon nem kaptam figyelmet. Az egész családom egy ótvar. Egyik rosszabb mint a másik. Nincs már otthon melege, sem családi fészek. Elvesztettem mindent már általánosban. Nem volt senkim. Egyedül maradtam. A gimnázium sem telt másképp. Magányos voltam, inkább elbújtam mint beszélgetni keljen. Mindig magányos voltam. Az iskolában, otthon. Kapaszkodtam egy több száz kilométerre lévő lányba aki össze vissza kúrt mellettem, sosem volt hozzám jó. Jöttek a rossznál rosszabb visszautasítások a lányoktól, a saját személyiségem nem volt elég jó, így hazudtam. Hazudtam hogy kedveljenek. Hazudtam hogy szeressenek, mert aki vagyok az nem kellett senkinek.

Majd jött egy lány, aki végül igazán szeretett, de neki is hazudtam. Aztán megismerte azt akit senkinek sem engedtem. Kiderült a hazugságom és azóta minden csak rosszabb. Az igazi énemet nem tudja kezelni, szeretni úgy mint azt akit neki mutattam. Nem szerethető az igazi énem. Hiába kapaszkodok, be kell lássam én nem vagyok jó hatással a társadalomra. Gyáva vagyok, nem eszem, mint egy rossz drogos úgy nézek ki. Csúnya vagyok, a sok sírástól és ki alvatlanságtól eltorzult már az arcom. Nem szeretném feladni, nagyon szeretem őt. De annyira rossz hatással vagyok mindenkire. Feladom. Feladtam magam. Feladtam a magam helyrehozását. Nem vagy te, kiszeretsz belőlem, már undorodsz tőlem. De én bele halok a szeretetedre való éhezésbe, az érintésedre vágyakozva. Bele halok hogy nem érzem a csókjaid, nem érezlek, nem hallak az ágyamban. Magányos vagyok, összetört. Majd elvisz egy gyatra betegség, vagy a kóros soványság engem nem érdekel. Feladtam magam. Feladtam a küzdést magamért. 11 éve ezt teszem, és csak hatalmasakat estem. Bele törődöm abba hogy elbaszott vagyok. Abba hogy nem lesz normális emberi kapcsolatom.

[wannabebiker1]

Rockünnep Debrecenben

tegnap (szombaton) este. A Bikini, a Republic és az Edda lépett fel a Főnix Arénában, aminek 8500 fő a kapacitása, ami ez alkalommal olyan jó 60% körül lett kihasználva, azaz bőven volt üres hely még.

A Bikini kezdett, 17:56 perckor már a színpadon álltak, és egy nagyon rövid vokálének után már ott is állt D.Nagy Lajos és a jól ismert hangján énekelte az ismert és kevésbé ismert számaikat. Összességében hozták a kötelezőt, Lajoson már látszik a kor, ahogy Német Alajoson is, de a hangzásvilág a megszokott, a szólógitáros Lukács Tamás nagyszerű tehetség, a két háttérénekes lány üde színfolt, bár a mozgásuk nem mindig követte az ütemet. A Bikini koncert végére a tömeg hangulatba jött, annak ellenére hogy sok ismert számukat le sem játszották, ezért érthetetlen, hogy miért következett ez után egy jó félórás szerelés, ami alatt ráadásul valami teljesen más stílusú zene szólt. Közvetlen a Republic előtt pl Tupactól a California love, ami teljesen más hangulatba ringatta az embert.

Na ebbe a hangulatba érkezett meg a Republic. Lelövöm a poént, számomra értékelhetetlen teljesítményt nyújtottak, fél óra után 5 percenként néztem az órát. Én most láttam-hallottam őket Cipő nélkül először. Nagyon nehéz lehet egy olyan vezéralak elvesztését pótolni egy együttesben, aki alapvetően meghatározza az egész együttest, és hát ezt nem is sikerült megugrani a Boros Csaba által vezérelt csapatnak. Pedig mindent megpróbáltak, komoly színpadi show, a legtöbb tagból álló zenekar, a régi Republicos hangzásvilág, de nem működött. Boros Csaba egyszerűen túl sok volt, túl hangos, az éneklés helyett egyfolytában a közönséget próbálta mozgatni, énekeltetni, ráadásul olyan szinten, jobb oldal -bal oldal-közép, hogy azt vártam mikor kell név szerint felállva énekelni nekem is. Cipőre többször is próbáltak emlékezni, de valódi emlékezés helyett olcsó marketingfogás volt csak, az új számaik engem egyáltalán nem mozgattak meg, de az igazi mélypont egy 3 perces bevezető után a Micimackó volt, Republikos stílusban. Egyszerűen értelmezhetetlen volt abban a környezetben, innentől engem teljesen elvesztettek, megkönnyebbülés volt, amikor eltűntek a színpadról.

Újabb fél óra üresjárat k��vetkezett amíg szerelt az Edda. Őket nagyon vártam, nagyon szeretem a számaikat, a mai napig aktívan hallgatom. Pataky minden koncertjén elmondja, hogy Magyarország 4 legjobb zenésze játszik a zenekarban, ami igaz is, tényleg ők a legjobb rockzenészek. Pataky 73 évesen is energikus mozgással ugrott a színpadra, de már nagyon látszik rajta, hogy fárad. Az éneklésben a fia segíti már régóta, akinek elég mostoha szerep jutott, most sem mutatta be, csak ott volt, amikor kellett, egyébként meg nem volt a színpadon. Az Eddának olyan életműve van, hogy az 5órásra nyúlt estét simán végigtolhatták volna egyedül, dalismétlés nélkül, ezért is kár, hogy az ő 90 percükből Pataky kb 15percet "átöltözött", ez idő alatt a 4 zenész, ontotta magából ami bennük volt. Annak ellenére, hogy ez egy ilyen ún. örömzenélés volt, egész élvezhető volt, jobb híján, bár az utolsó pár percben csak a dobos püfölt mindent ami előtte volt, annak már nem sok köze volt a zenéhez. Szerencsére visszajött Pataky fekete helyett fehér ingben, és ment tovább a koncert, a végén egy jó 10 perces monológgal a békéről, meg a szakállas nőkről, stb. Kb, mint amikor a hófehér tangabugyi féknyomos, olyan csalódás volt számomra, én szórakozni mentem oda, nem propagandát hallgatni, azt hallok eleget, ha akarom ha nem. Régóta tudható, hogy Pataky meghülyült, most újra bizonyította ezt, odaszart a fehér abroszra megint.

Szerintem nekem ez volt az utolsó, hogy fizettem azért hogy láthassam őket.

Összességében a Bikini volt a legközelebb ahhoz amit én vártam a maga szerethető egyszerűségében, a Republic végleg leírta magát nálam, az Eddának meg majd hallgatom a régi lemezeit Patakyt meg előben hanyagolom ezen túl.

[ne-engedj-el-soha]

Emlékszel még, ki voltál az elején? hogy mit akartál? hiányzik a régi éned, aki törődött velem,van bennem egyáltalán bármi szerethető számodra?

[egy-lany-blogja]

Nem elhinned, tudnod kell, hogy erős vagy. Erősebb bárkinél. Nem elhinned, tudnod kell, mindent kibírsz. Hozzon ez élet bármit, ki fogod bírni. Nem elhinned, tudnod kell, hogy az út, amin jársz, a tiéd. Akadályokkal van tele, és bizony bele is sétálsz majd jó néhányba, de Tiéd az út, vezessen bárhová. Nem elhinned, tudnod kell, hogy értékes vagy. A piszok, ami rajtad van, csak az idő rakta rád, de alatta ragyogsz, minden elmúlt nappal egyre fényesebben. Nem elhinned, tudnod kell, hogy a rossz után a jó érkezik, hiszen ilyen ez a körforgás. Nem elhinned, tudnod kell, hogy szerethető vagy, megalkuvások és játszmák nélkül, mert egyedi vagy és a világ kevesebb lenne nélküled. Nem elhinned, tudnod kell, hogy nem vagy véletlen. Az életnek, a sorsnak, a mai napnak és a holnapnak terve és szüksége van rád! (Todorovits Rea) #TheAcsakazértis

[agyeszbugyesz]

Bemutatkoznék, de legalább írok pár sort, hátha érdekel valakit. Nem hiszem,hogy ez itt szokás lenne, de nem érdekel.

Még vagy 10 éve találtam rátok, azóta olvasgattalak benneteket és olyan volt ez, mint egy érdemes társaságot kihallgatni, amihez jó lenne tartozni. Posztolni persze most olyan, mint a fióknak fényképezni. Azt csináltam egy jó ideig. Eleinte, a húszas éveim elején, úgy gondoltam én majd fotóművész leszek, aztán rájöttem, hogy ahhoz társaság kell, aki meglátja a mondanivalót a képek mögött. Meg természetesen az a művész, aki tisztában van vele. Én eddig sosem jutottam el, bár azzal tisztában vagyok, hogy nagyon jó szemem van hozzá.

Most itt 44 éves tiniként, frissen elválva, szülők nélkül, olyan mintha megint 20 éves lennék, csak kicsit megváltoztam volna. Baromira hiányzik valami, tele vagyok lehetőségekkel és még nem tudom merre tovább, csak sejtem, hogy a fotózással kell foglalkoznom. Fényképeztem már mindent, egyedül profi tárgyfotót nem, a riportot szeretem legjobban. Ha 20 évvel előbb születek, az igazi kánaán lett volna.. . Sok napilap, tele fotórovattal. Van egy 8 éves lányom és felváltva neveljük. Azt mondta az ügyvéd, hogy etalon válás volt a miénk, mindenkinek ilyet kíván. Köszi. Most megint rágyújtottam. Mindegy, legalább csak hetente néha . Most jól esik. Fura így negyvenesként egyedül lenni. Mindenki vagy görcsösen hajszol valami kapcsolatot, vagy a családdal van és nem ér rá. Sok barátom van én legszívesebben velük lennék. Szobrász, grafikus, exalkoholista bölcsész, nagycsaládos asztalos. Mindenki távolabb. Idővel el fogok kezdeni megint fényképezni, nem a mobillal, hanem a nagy géppel, aztán feltolom ide, a fiók helyett. Meg persze ebből kéne élnem végre, eldobni a kételyeket, ha már értek hozzá. Mindenki más. Mindannyian. /Most töltök egy whiskey-t/ Nem iszok rendszeresen, mert egyrészt nincs igényem rá, másrészt édesapám alkoholista volt és a legcsúnyábban távozott, amit el lehet képzelni. Azt majd lehet elmesélem. Bátyám miatt tartom a piát akivel rendszeresen meglátogatjuk egymást. Múltkor mondták a játszótéren, hogy jó apuka vagyok, büszke voltam rá. Megérdemli a lányom. Szóval megint útkeresés. Egy Seneca idézettel búcsúzott tőlem általános iskolában az osztályfőnök: "Szenvedéseink egyik oka az, hogy mások példája után megyünk, nem értelmünk irányít bennünket, hanem a megszokást követjük." Bassza meg, de igaza volt. Mindig idomultam, benne voltam minden szarban és nem vágtam ösvényt magamnak. Mindegy. Megyek, mert holnap nyolcra megyek Eszterért a nagyihoz. Apósomék olyanok nekem, mintha a szüleim lennének. Tele hibával, szerethető emberek.

Jó éjt.

[pitypangosgitar]

Szerintem tökéletes főgonosz lennék. Egy olyan történet főgonosza ami kicsit mindenkié mégsem szól egyikőtökről sem. Az a főgonosz akiben nincs semmi szerethető és mindenki gyűlöli. Aki embertelenül, kíméletlenül utasít és kihasznál minden jószándékot. Aki érzelmek nélkül parancsot ad és a pontos végrehajtást várja el. “Azt kértem hogy öld meg. Nem azt hogy távolítsd el. Ha egy ilyen egyértelmű utasítást sem vagy képes pontosan követni, nem vagy hasznomra.” Megölni azt aki az utamba áll, eltávolítani akiben nem látok hasznot. Nem akarok tiszteletet. Nem akarok félelmet. Azt akarom, tudják, mindennek következménye van amit tesznek vagy nem tesznek. Ott lennék minden döntésben, minden ki nem mondott szóban. Minden vágyban és minden megvető pillantásban. Nem hatalmat akarok. Nem sajnálatot akarok. Azt akarom, tudják, mindenhol ott vagyok.

[kinlodok]

Furcsa belegondolni, hogy valaki kedvel engem. Szomorú, hogy jelen pillanatban elhiszem, hogy engem lehet szeretni, mert pár hét múlva úgyis bizonyítja az illető, hogy *jahát, amúgy mégse vagy szerethető, kispajtás*

[csacskamacskamocska]

A tartás

Nézem azokat a csoportban, akik túl vannak ilyen vagy olyan plasztikai műtéten és boldogok az eredménnyel. Nem mind szép nők (férfiakat szerintem nem engednek be a sok pucér fotó miatt) , de ami mindenkinél megváltozik, a kép magáról és ezen keresztül a tartása. Fizikailag és lelkileg is. Ugyan, ki szeretne, fogadna el engem így, hogy nagy az orrom, lóg a mellem, dudorodik a pocim, stb, stb. Nade ÍGY... így már érek annyit, mint bárki más! Hihetnénk hogy ezt gondolják. Pedig én nem ezt látom. Nem ettől változik meg a tartásuk. Önértékelési zavart okozó stb stb írta a zárójelentésemre a doki. MI A FASZ? nekem nincs önértékelési zavarom. Csak utáltam, hgy öregnek látszom. De amúgy én ismerem az értékeimet és tudom, hogy szerethető vagyok és, és, és.... forgattam magamban a szót, hogy „önértékelési zavar”. Hogy az vajon azonos azzal, ha nem tudod elfogadni, hogy megcsócsál az idő? Azonos azzal, amikor látod más arcán átsuhanni a meglepődést, hogy a beszélgetés alapján fiatalabbnak gondolt és ezt a pillanatot nem szereted? Hogy amibe belekezdenél és az arcod kell adnod hozzá, úgy gondolod, nem szeretnéd. Mert eltolódtak az arányok és belül több lendület kevesebb ránc, kívül meg fordítva? Önértékelési zavar. Nyilván az. De a tartást nem a szebb mell, piszébb orr vagy a simább arc adja. Hanem az, hogy végigcsinálja az ember. Kitalálja, keresi, konzultációra jár, utánaolvas, és elszenvedi az egészet. meg persze megteremti rá a pénzt, ami azért elég húzós és a TB nem fizeti, leszámítva pár indokolt és dokumentált esetet. Mondjuk egy 30 kilós fogyás, ami 6 hónapig sikerül fenntartani és a háziorvos dokumentálta az egészet. Akkor megcsinálják a korrekciós műtéteket. Szóval a tartás. persze, irigylem azokat, akik megkapták gyerekkorukban a „fantasztikus vagyok úgy ahogy vagyok” kártyát és hírből sem ismerik az önértékelési zavart. Azt én is érzem, hogy az ember egy ilyen után felemeli a fejét, és azt mondja: elég volt. Ne történjen meg, hogy most újabb szarságot húzok elő a puttonyból, hogy jó, ezt sikerült megcsinálni, de van más ami miatt boldogtalan vagyok. Ahogy a szorongók teszik. Ha nincs szörny az ágy alatt, akkor majd lesz a szekrényben. Elég. Szóval az ember nem azért emeli fel a fejét mert azt gondolja, hogy „szép”, hanem azért mert tett magáért valamit. Amit addig nem engedett meg magának. És amikor felemeli a fejét, akkor lesznek dolgok amiknek megváltozik a perspektívája.

[igazikutya]

Zajok a nappaliból – Traxelektor 2024. 06.

Lomha Lukács és a Multiverzum visszhangjai.

Lomha Lukács akinek szuperhős szkillje, hogy mindig később látszik, mint ahogy (ahol) van, többdimenziós lény, mint az egerek. Kevésbé ismeretes, de megjelenik néha 1st Bass, 4 Slots For Bill, Clementine, Deputy Dawg, Earnest Honest, Jan Van Janssen, Krispy Krouton, Lloyd Owes Me A Packet, Offset és Translucent néven is az multiverzumban. Luke Simon Arthur Slater Reading (londoni agglomeráció) szülötte, így az elektronikus bigbang kezdetekor már ott volt az expanzió közepén. Az eltelt 30 év alatt dj/produceri/szerzői tevékenysége, szerethető személyisége tette sikeressé. Négy, köztudottabb kivetüléséről még nem esett szó, The 7th Plain néven old school detroiti őstechnoidként, modern technoarcként a Planetary Assault Systems szervezet fedésében, Luke Slater néven pedig mainstream technomágusként jeleskedik, és valószínűleg, ami legközelebb áll igaz énjéhez, azt L.B. Dub Corp néven tapasztalhatjuk meg. A jelzőim meglehetősen pontatlanok, mint minden rendes többrétegűség esetében, itt is furcsa átfedések vannak, most is.

Az új L.B. Dub Corp albumot a múlt heti Traxelektorban már hallhatott Only The Good Times maxi vezette fel, és az még nagyjából illett a profilba. A most megjelent Saturn to Home album viszont kis híján beillene Luke Slater albumnak, pedig a detroit techno / chicago house / techno dub iránytól nem tért el Lukács. Inkább a vendégművészek hatnak változóként, Miss Kittin dark electro dub irányba, Robert Owens tulajdonképpen nem módosít, sőt hozza az erotikus house-minnesänger default alteregóját (You Got Me), viszont szövegben egy olyan művet fordított ki, ami egy magyar rádiók sújtotta elme számára régi mély seb, ez Roy Orbison – You Got It-ja, amit valamiért a hazai rádióadók hányásig játszottak egy időben. A blogon többször olvashattatok már a dominikai reggae-bariton Paul St. Hillaire-ről, ő egy 2013-as instrumentális LBDC szerzeményt, a No Trouble in Paradise-t ápdételte. A negyedik vendég pedig a Baal & Mortimer néven alkotó düsseldorfi Alexandra Grübler, aki a hangját adta a Dekmantel gondozásában megjelent albumhoz.

Egyik jolly jokerem, az olaszkvótás Tagliablue. Nem ismerek tőle gyenge kiadványt, és ha van olyan lelkület, mint alkotói szándék, hogy intelligent dance music, annak minden ismérvében klubtag, még pedig a fiatalabb generáció képviselőjeként az. Vészjósló címe (Szakadék) ellenére az Abisso EP könnyen befogadható, agyas, mesterien kimunkált tánczene, egyszerre fotel- és klubzene, kívül laza, belül feszes digitális agymasszázs. Négyből három hibátlan.

Actress kortárs elektronikája megint olyan sunyin csavarta fel az agyam, eszmélni sincs idő, már a nyakamon ül a súlya, sárhouse-ban taposok. A Statik néha feladja a leckét és buddhai türelemre késztet, húzza a figyelmet, de nem mindig ad cserébe, csak színtelen ürességet, vagy vapour-ös szőnyegeket. A hatodik Six például nem ilyen, Aphex Twin selected ambientjeivel egyenértékű darab, és akad, amikor a mocsárdubból kiemelkedő minimal techno töredékek sikerrel járnak, azért ne ezzel kezeld a depressziódat!

Két hónapja szembejött ez klip a Nyege Nyege Tapes YouTube csatornáján:

Ez milyen drog lehet? Kitűzőkből van a farka? – két idézet ismerősi kör reakcióiból. Még aznap megvettem a lemezt, elővételben. Annyira nem jó, inkább kb olyan, mint a borító (ez nem volt szép). Így most ez nem egyértelmű lemezajánló. Violaine Morgan Le Fur multidiszciplináris művész és kurátor, és ami fontos, elsősorban nem zenész, csak néhány héttel a lemez rögzítése előtt kezdett el kísérletezni zenei szoftverekkel. Az utóbbi években dokufilmek készítésével foglalkozott a Párizs külvárosában, breton anya és kameruni apa gyermekeként felnőtt Violaine, akit foglalkoztatnak gyökerei, Bamiléké-földről (Kamerun) is készített filmeket. Violaine, művésznevén Violence Gratuite (ford. Felesleges Erőszak) az albumot egyedül jegyzi. A Baleine à Boss album minden felvételének megvan az az értékes vonása, hogy hibátlan alapokon fut, műfajilag sanzon, hip-hop, no wave, kísérleti elektronika rendhagyó keveréke. Sajnos a keverés az album felén katasztrofális, az én hangcuccom szépen bontja a legsűrűbb káoszt is, ezzel nem bírt szegény. Az albumot a Nyege Nyege sublabel-je, a Hakuna Kulala jegyzi szintén Kampalából (Club explorations from the East African and Congolese Electronic Underground).

Sok szétnyafogott, elfűszerezett lemez után (között) – talán a jó témaválasztás okán – egy kiegyensúlyozott, az electroval szelíden és játékosan bánó Versalife-ot hallhatunk. Boris Bunnik most érzékkel mozog el analóg hullámvetőivel a trance, ambient, dark irányokba. A Technofeudalism EP az osztrák TRUST electro-label kiadványa. (3/4)

Lehetne ez szép is, csak akkor nem volna igaz! Anthony Child és Karl O'Connor közös, 2003 és 2005 között aktív technoproject-je a hangzatos, de zeneileg teljesen valíd, British Murder Boys új stúdióalbumot adott ki. A fiúk, Surgeon és Regis a két dekád alatt semmit nem változtak, ez ugyanaz a warehouse technosound, amit anno lefektettek és ez így van jól! Valaki üvöltve: „Ezek állatoook!”

A brit zenei hagyomány útján haladva, ahol a művészi kifejezés eszköztárában a szexuális energia rituális sűrítése, a punk attitűd, a fekete humor, provokáció, a szorongás kifejezése mind része az egésznek, mit része, ettől működik, ettől hat, a legmélyebb zsigerektől a felszínig. Az Active Agents And House Boys album velejéig kompromisszummentes anyag, működhet a klubokban is, de nem (csak) arra született. Azért, jó volna ezt élőben látni, hallani, mert még sokkal izgalmasabb lehet, és különös módon erre két lehetőség nyílik, júliusban Madridban a Code Summer Fest-en illetve novemberben a Mira Festival-on Barcelonában (én se értem, miért?).

Interferenc új maxiján, a TeChNOtitLan, a húzótrack Kaprekarmában valami olyan az a fémes hang, tényleg csak örülni tudok, hogy nincsenek implantjaim, és a fogtöméseimben is cserélték az amalgámot, mert amikor az a hang megjön, bennem is mozgolódni érzek, hallok belül, valami teljesen idegen és értelmezhetetlen forrású bizsergést, és nem vágyom kronenbergi fordulatokra, bármennyire is kedveli őt a szerző. Élettani hatásai ellenére is sokszor meghallgattam, nagyon működik, eleve érdekes ez a táncoljatok, de kaptok a nyakatokba egy kis túlsúlyt filozófia. Minden loophoz ajándék ellenloop, mert kivittem magammal németbe az összes levetett ungarische féket és ellensúlyt, csak nem dobom ki! A b-oldalas postsessor erősen Silent Servant-meghajtású, vagy csak bennem hagyott túlságosan mély nyomokat Juan Mendez váratlan tragédiája. Grüss Got, csirkevéreshurka van?

Meg kellett néznem, hogy ez a Kalumet, az a Kalumet? Dehát nincs másik Kalumet! (Mondjuk miért is lenne?) Őszintén, ezt a(z ozorai) vonalat nem követem, nem vagyok képben, merre jár Vajda Zoltán projektje. A dél-koreai Oslated labelnél jelent meg Kronosphere albuma a psy-trance / world-beat / dub vonalon mozgó úriembernek. Nagyon egyszerű, szinte csupasz eszköztárral felépített zen harmóniákat hallhatunk, a címadó Kronospere esetében is, pedig az kibillen a progresszív trance műfajig. Itt áll mellettem a gulyásmarci, ezért elmondom, hogy Kalumet kapcsán az ősélményem a Galagonya, a 2001-es Chi Glassic Volume 1. - Dub Local válogatásról. Ez se lett rosszabb az évek alatt.

Alex Tucker – aki ifjúkori képein Genesis P-Orridge-nak néz ki – erős hardcore múlttal bír. Aztán a különféle bandáiban (Grumbling Fur, Imbogodom) a pszichedelikus rocktól a drone / experimental ambientig jutott. Amikor a Microcorps néven, techno-vonalon mozgó Tucker muzsikáját próbáljuk megfejteni, ezek is fontosak, de lényeg, hogy elektronikája annyira egyedi, eltalált és kimunkált, hogy masszív zárványként tündököl az underground szférában. A debut album XMIT a 2021-es Top 12, év albumai lista hetedik helyén landolt, azóta csend.

2024. május 10. A The Tapeworm sajtóközleménye a 100 példányban, csak kazettán megjelent kiadványához: „A MICROCORPS, Alexander Tucker mutáns techno alteregója bemutatja a Macrocorpse – 2021-2024 című nyolc számból álló válogatást, mely szerzemények mostantól azon mutáns tér részei, ahol egyazon zónában létezik a techno-alapú kompozíció, mikrofelbontású időskálák hangjai, a drón és a zaj.” Tucker hangja fontos része az experimentumnak, mármint azok az elektronika által fragmentált szemcsés törmelékek, amik idegen nyelvnek, alien papok kántálásának tűnnek. A cselló rétegek, a szintén szemcsés, de olajos dobok terei szűkek és folyamatosan mozgásban vannak, mutálódnak, mint egy sokdimenziós labirintus. A mozgó elemek szemcséken gördülése a MC-sound fontos ismérve. Egy újabb The Tapeworm kazetta, ami ott lesz az év végi Top 12 album versenyben. Érzékeny veszteség viszont, hogy bár 6 felvételt is beválogattam a Traxelektorba, az online verzióból ezek teljesen hiányoznak, mivel a Spotify egyelőre csak a debutalbumot ismeri.

Terence Fixmer a belga határ közelében, a francia Tourcoing-ban nőtt fel, s azon áldozatok egyike, aki nem tudta megállítani Brüsszelt. A kilencvenes évek new wave-je legalább olyan ellenállás nélkül haladt át Nord megyén, mint más történelmi alakzatok. A belga new beat, az electric body music, a Front 242 és Nitzer Ebb, Klinik és DAF hatása Fixmer-re nyilvánvaló, meghatározta és meg fogja határozni mit játszik, s ne feledjük, évtizedes együttműködésben van Douglas McCarthy-val (Fixmer / McCarthy). A két évvel ezelőtti Shifting Signals album egy izmos ipari techno lemez lett, az új The Paradox in Me album inkább egy széles panoráma a németalföldi impulzusokból. Zajhatárig driftelt ebm riff, industrial-noir himnusz, végtelen gerjedelem, old school menetelés bakancsban, setétben fürkészés, dark technö lődörgés.

Azt hiszem, ami hallható a Convictions That Stick hatszámos minialbumon, az Timothy J. Fairplay igazán hazai pályája. Tavasszal, a hazai Dalmata Danielnél kiadott Norwell-lel közös DDS09 nem lett jó, ez most nagyon. Elegáns, nyakkendős szalontechno, nem láttad a napfénybélyegem? A Foggy Beach dark-electro-break indulója a sláger, nagyon sok réteg, még némi acid is elfér benne, végig egyensúlyban a perpetuum mobile. Fairplay kiadót is váltott, a Pinkman-hez igazolt, sajnos ennek eredményeképp a Spotify-on nem található meg a lemez.

Az év dancemaxija címre hajt rá a Remotif, a négyszámos The Elevated Place EP-vel. Annyira old-school, hogy meghajlik tőle a téridő, és prodigyért kiált a pszi mező. A bristoli Joe Reddick már a lemez A oldalán letudja az évet, A1: U15 A2: Glint's Pursuit. Még az is kerek, hogy az Emotional Response sublabel-je, az [Emotional] Especial Specials jegyzi. Viszontlátásra!

Megjelenések (2024.06):

Actress - Statik [2024, Smalltown Supersound][LP] British Murder Boys - Active Agents and House Boys [2024, Downwards][LP] Forest on Stasys - Lotus Island [2024, space lab][EP] interferenc - TeChNOtitLan [2024, Self-Released][S] Kalumet - Kronosphere [2024, Oslated][EP] L.B. Dub Corp - Saturn to Home [2024, Dekmantel][LP] Microcorps - Macrocorpse – 2021-2024 [2024, The Tapeworm][MC-Comp] Orlando Voorn - No Cellphones [2024, Kompakt][EP] Remotif - The Elevated Place [2024, Emotional Especial][EP] Tagliabue - Abisso [2024, Subject To Restrictions Discs][S] Terence Fixmer - The Paradox In Me [2024, Novamute][LP] Timothy J. Fairplay - Convictions That Stick [2024, Pinkman][EP] VA - 030313 [2024, Tresor][EP-Comp] Versalife - Technofeudalism [2024, TRUST][EP] Violence Gratuite - Baleine à Boss [2024, Hakuna Kulala][LP]

Traxelektor 2024 06

Traxelektor 2024 06 Spotify Playlist - link

(58/74, 5:32/6:57, 78%)

OffSpot Data

Microcorps - Macrocorpse – 2021-2024 [2024, The Tapeworm][MC-Comp]

Timothy J. Fairplay - Convictions That Stick [2024, Pinkman][EP]

interferenc - TeChNOtitLan [2024, Self-Released][S]

Traxelektor 2024 06 Playlist

Actress - Mellow Checx [Statik, Smalltown Supersound] Actress - Six [Statik, Smalltown Supersound] Actress - Static [Statik, Smalltown Supersound] Azu Tiwaline & Forest Drive West - Fluids in Motion III [Fluids In Motion, Livity Sound]

British Murder Boys - I Saw the Set Up Man [Active Agents and House Boys, Downwards] British Murder Boys - It's in the Heart [Active Agents and House Boys, Downwards] British Murder Boys - It's what you hide [Active Agents and House Boys, Downwards] British Murder Boys - Keep it Down [Active Agents and House Boys, Downwards] British Murder Boys - This is a Calling [Active Agents and House Boys, Downwards] Ciel - Divide & Conquer (Original)[Sada's Dream, SUZI] dBridge vs Forest Drive West - Spiteful Lips [EXITVS009, Exit] dBridge vs Forest Drive West - Vignette [EXITVS009, Exit] DJ Merlin - Chasing Coral [VA - Slam Jams Vol​.​ 4, Holding Hands] DJ Stingray 313 - Dynamic Instability [VA - 030313, Tresor] Dungeon Acid - Affirmative Body Sequences 3 [Dungeon Acid, Russell Haswell And Evol, IDEAL] Dungeon Acid - Affirmative Body Sequences 7 [Dungeon Acid, Russell Haswell And Evol, IDEAL] FaltyDL - Further [In The Wake Of Wolves, Central Processing Unit] FaltyDL - New Friends [In The Wake Of Wolves, Central Processing Unit] Forest on Stasys - Prism of Nature [Lotus Island, space lab] Forest on Stasys - Torre De Alquimia [Lotus Island, space lab]

interferenc - kaprekarma [TeChNOtitLan, Self-Released] interferenc - postsessor [TeChNOtitLan, Self-Released] JakoJako - Metal Goat [VA - 030313, Tresor] Kalumet - Kronosphere (Moon Patrol Remix)[Kronosphere, Oslated] Kalumet - Kronosphere (Original Mix)[Kronosphere, Oslated] Kalumet - Providance (Original Mix)[Kronosphere, Oslated] Kalumet - Tao (Original Mix)[Kronosphere, Oslated] Kanding Ray - Four Interwined Spirals [Polar EP, Spazio Disponibile] L.B. Dub Corp - Krank [Saturn to Home, Dekmantel] L.B. Dub Corp feat. Baal & Mortimer - Golden Star [Saturn to Home, Dekmantel] L.B. Dub Corp feat. Miss Kittin - Saturn to Home [Saturn to Home, Dekmantel] L.B. Dub Corp feat. Paul St. Hilaire - No Trouble In Paradise [Saturn to Home, Dekmantel] Microcorps - KDAK [Macrocorpse - 2021-2024, The Tapeworm] Microcorps - LIIOI [Macrocorpse - 2021-2024, The Tapeworm] Microcorps - MYR [Macrocorpse - 2021-2024, The Tapeworm] Microcorps - PYN [Macrocorpse - 2021-2024, The Tapeworm] Microcorps - VLOJ [Macrocorpse - 2021-2024, The Tapeworm] Microcorps - WRM [Macrocorpse - 2021-2024, The Tapeworm] Model 500 - I.D.L.E. [VA - 030313, Tresor] Not Even Noticed - Lemon Posset [VA - Slam Jams Vol​.​ 4, Holding Hands] Orlando Voorn - No Cellphones [No Cellphones, Kompakt] Orlando Voorn - Raise The Bar [No Cellphones, Kompakt] Orlando Voorn - Tech IQ [No Cellphones, Kompakt] Peter Van Hoesen - Nirvana Short Circuit / Listening To Cells [Towards The Center Of Time And Surrounded By Spirits, Vlek] Peter Van Hoesen - Schemerzone / Voor JMH Berckmans [Towards The Center Of Time And Surrounded By Spirits, Vlek]

Planetary Assault Systems - Clap Trap [Deep Heet Vol. 5, Mote-Evolver] Planetary Assault Systems - Grid Livers [Deep Heet Vol. 5, Mote-Evolver] Priori - Ruins [This But More, NAFF] Priori - Weight [VA - WITNESS05, One Eye Witness] Priori feat. Jesse Osborne-Lanthier - Basalt Tones [This But More, NAFF] Priori feat. Sabola - Learn To Fly [This But More, NAFF] Reflex Blue - J2px [VA - WITNESS05, One Eye Witness] Remotif - Glint's Pursuit [The Elevated Place, Emotional Especial] Remotif - U-15 [The Elevated Place, Emotional Especial] Significant Other feat. James K - RPG [When It Rains, Pain Management]

Tagliabue - Abisso (Original)[Abisso, Subject To Restrictions Discs] Tagliabue - Insidie (Original)[Abisso, Subject To Restrictions Discs] Tagliabue - Venula (Original)[Abisso, Subject To Restrictions Discs] Terence Fixmer - Another End [The Paradox In Me, Novamute] Terence Fixmer - In Synthesis [The Paradox In Me, Novamute] Terence Fixmer - Shore Break [The Paradox In Me, Novamute] Timothy J. Fairplay - Bronx Warriors [Convictions That Stick, Pinkman] Timothy J. Fairplay - Convictions That Stick [Convictions That Stick, Pinkman] Timothy J. Fairplay - Foggy Beach [Convictions That Stick, Pinkman] Timothy J. Fairplay - Outdoor Survival [Convictions That Stick, Pinkman] Versalife - Axon Terminal [Technofeudalism, TRUST] Versalife - Cataclysm [Technofeudalism, TRUST] Versalife - Syndicate War [Technofeudalism, TRUST]

Viels - Il Quarto Respiro [Il Quarto Respiro, Semantica] Viels - Lontano da Casa [Il Quarto Respiro, Semantica] Violence Gratuite - Bad à Bras le Corps [Baleine à Boss, Hakuna Kulala] Violence Gratuite - Iséo [Baleine à Boss, Hakuna Kulala] Violence Gratuite - Les Prisons de Nantes [Baleine à Boss, Hakuna Kulala]

Youth feat. Allen Ginsberg - Iron Horse (The Orb's End Hate Remix)[Iron Horse, Cadiz Music]

[tartsdmegazaprot]

“Akinek nincsen viszonya a saját gyengeségével, az nem szerethető.”

Puzser, önkényes mérvadó