#plusz-mínusz egy nap

[magyarfilmekatolcettig]

Plusz-mínusz egy nap - 1972. Rendezte: Fábri Zoltán. Főszerepben: Anatol Constantin, Bencze Ferenc, Andrási Márton, Pécsi Idikó, Kern András. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

[anyadisszeretne]

Én nem vagyok jól, se írni se beszélni nem tudok arról ami fáj de az érzés ami belül van egyenesen szétmarja a lelkem. 01.10 - én volt a születésnapom és őszintén nem emlékszem mikor volt ennyire pocsék szar napom az életben, talán nem is volt ezidáig. Az hagyján, hogy a gyerek egész áldott nap ordított mert éppen olyan hangulata volt de ő valahogy nem is annyira zavar hiszen baba hogyan másként kommunikálna ezzel a világgal. Viszont a családom, ők se tettek semmit azért, hogy jobb napom legyen. Se egy lufi se a kedvenc tortám se semmi. Most azt hiszed milyen nagyra vágyó vagyok pedig esküszöm soha semmit nem kérek, és én egész évben azon voltam, hogy mindent megadjak nekik ez az évben 365 nap plusz vagy mínusz én csak egy áldott napot kértem. A hab a tortán a párom volt, aki el is felejtette.

Nem tudom mi ezaz érzés azóta de egyenesen fáj, fájdalmaim vannak és fáradt vagyok. A baba egész nap sír mert jön a foga plusz ez az idő teljesen haza vágja .... Egyre többször gondolok a halálra.

[prokee]

Így csináltunk magunkból hülyét Párizsban:

Felénk a főutakat keresztező zebrák többnyire nem váltanak maguktól zöldre, hacsak meg nem nyomjuk ezt a szép sárga izét az első képen. Lehet fent nyomni, akkor csak csendben átvált, vagy az alján, akkor ketyeg/sípol is, a gyengén-, vagy egyáltalán nem látókat segítve.

Tartományonként és városonként vannak egyéb variációk is, pl. ahol kék, vagy kék/sárga, ott nem.segíti a váltást, csak ketyegni kezd. Ha viszont sima sárga, és egy kéz van rajta, akkor bizony nyomni kell, ha át akarsz menni. Mármint szabályosan, mert ugye piroson átszaladni enélkül is lehet, csak azt a német többnyire nem szereti, egész testében viszketni kezd a szabálytalankodástól.

Mi persze akalmazkodunk, meg hát a leánygyermeket is arra tanítjuk, hogy szabályosan közlekedjen, ha már túlélt majdnem tíz évet, ne kelljen már az elejéről kezdeni.

No, ez a módszer Párizsban nem vált be. Eleve egy napunkba került, hogy felismerjük a jelzést (lásd második kép), és dekódoljuk, hogy azt bizony nem kell nyomkodni, ha ép a szemünk világa, különben egy ijedt, de szomorú hangú Madam kezd üvöltözni, hogy "Rúzs, rúzs, rúzs", meg bemondja az utcanevet is (???), amíg zöldre nem vált (magától) a lámpa (franciául ugye lampion). A hangra persze mindenki figyel, de sehol egy fehér bot vagy egy vakvezető kutya, ki lehet az a foglamatlan, aki játszik a lámpával.

Na de egy nap után leszoktunk róla, csak simán vártuk, hogy váltson. Nos, ez sem jött be, mert kiderült, hogy errefelé a lámpa is csak egyfajta szerény javaslat a közlekedés azon résztvevői számára, akiknek nincs látásproblémájuk. Amúgy átkelni akkor szabad, ha nem jön senki, vagy ha jön, de nem tűnik túl veszélyesnek (=se nem busz, se nem kukásautó, de nem is harckocsi-tréler). A lámpa színe csak arra szolgál, hogy ha valaki a folyamat közben meghalna, tudjuk, ki állja a temetés költségeit. Ahogy a piros nem jelent automatikusan tilost, úgy a zebra zöldje sem jelenti azt, hogy nem gurul át senki a nyakadon, hiszen az autósok sem vakok, őket sem kötelezi a lámpa.

Az olasz utunkon már megéltünk hasonlót, de ott nagyjából egyforma eséllyel rendelkező járművek között (mínusz a robogó), de itt a négy gyerek plusz anyuka is ugyanazon a pályán játszott, ahol az X5.

A lányommal mindenesetre megbeszéltük, hogy bár alkalmazkodunk, de ez semmiképp sem követendő modell otthonra, mert ott vagy mindenki vak, vagy a szabálykövetésben jobbak, és mivel elég jól sikerült kislán, némileg sajnálnám, ha egy latinos átkelés után a maradék fogait rakhatnám csak a polcra láthatási időben.

[myralog]

Lassú változás

2023. november 13., hétfő 8:56

Érdekes reggel

Terveim:  Myra projektnek neki állni. Sokadszorra is. Paliával kicsit játszani, s kitalálni a heti poszt hogyan legyen. Mi legyen benne. 

Kedvem:  Napsütés van, szóval jó. Nem jelentett sokat a plusz alvás, de jó volt. Viszont már határozottan érzem a libidós dolgokat.  Kicsit rosszalkodik a bal lában, így a B. Doktornőnél rákérdeztem nem-e kell több folsav a plazmaadás miatt. 

Álmom:  Nem volt. Alvás közben, meg félálomban, viszont többször volt olyan érzésem mintha nem lenne péniszem. Meglátjuk, még nem tudom hova tenni.

Időjárás: 10 / 2 °C ☀️ Napkelte: 6:52 Napnyugta: 16:17 Holdfázis: 🌑 Újhold Hely: 47.681525, 17.636572 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 13., hétfő 11:24

HRT 7 nap

Gondolatok: Nagyon kezd más lenni. Kicsit fény sebesség, de nem baj. Majd lassul.

Testi változások: A bőröm mindenképp változik, mindenhol. Az érzékenység is megmaradt, ezt szeretném is, hogy legyen. Érzeni az anyagokat a bőrön, ahogy mozog. Imádom. :)

Libidó (erekció): Még akad, szerintem este lesz is maszturbáció, de egyre fogy. Érzékelem. Ha holnap sem lesz reggeli merevedés, akkor végre annak vége. :)

Érzelmek: Hullámzik, mint a tenger egy jól megtermett hurrikán idején. Amennyire Zen voltam eddig, kb. annyira nem vagyok már. Szóval egész sok energia elmegy arra, hogy ne kötsek bele az elém ugró fákba. :/ Ez van.

Holdfázis: 🌑 Újhold Értékelés: ★★★★☆

2023. november 14., kedd 8:59

Palia persze

Terveim:  Ez-az nem sok. Sőt kifejezett nincs is. Talán a lézer.

Kedvem:  Van jól érzem magam, de ma inkább mókuskerék érzésem van. Reggel legalább játszottam kicsit.

Álmom:  Nem volt, fáradtan is keltem. Emiatt is lett ez ilyen rövid. Játszani, s aludni akarok.

Időjárás: 14 / 9 °C ☀️ Napkelte: 6:53 Napnyugta: 16:16 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.682055, 17.637448 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 14., kedd 11:14

HRT 8 nap

Gondolatok: Merre most, vagy mi van most. Teljesen bizonytalan vagyok mindenben. Tudom a munkám véges, keresnem kell mást. Hol találok, olyan helyet ahol ezt a bért megkapom? Az sem segít, hogy T. nem igazán ura a szeszélyeinek. Vagy csak engem (mint transzt) nem bír. Nem tudom, de ma olyan mint egy citrom.

Testi változások: Kijelenthetem, hogy a spermám már nincs, igaz eddig sem volt sok. Mást nem nagyon érzékeltem.

Libidó (erekció): Erekció csak este/reggel van, akkor sem sok. Elélvezni nehezebb, de az út ugyan olyan jó. Itt jön a változás. Az ejakuláció más, nem tudom hogy de más. Nem olyan bumm, inkább pukk. Én szerencsére nem azt szeretem, hanem az izgatást. 

Érzelmek: Bár alapvetően jó kedvem van, mégsem érzem jól magam. Munka, otthon, egyebek. Jobban kihat rám a környezet, amit eddig sokkal jobban kezeltem. Gyakorlás, s jobb lesz. De rájöttem hogy jellemeztem milyen érzés hogy farkam van, annak aki nem érti: mintha egy izom és bőr darab lógna az oldaladról, tudsz vele élni, de nem szereted.

Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 15., szerda 9:02

Reggeli gondolatok

Terveim:  Nem összeroppanni, Paliázni, haladni a dolgaimmal.

Kedvem:  Elvan, de nem az igazi. Szétszórt vagyok. Nem találom az egyensúly szinte semmiben. Próbálok csak sodródni, s elengedni mindent.  Megjött két overál, a hosszú ujjú szerintem kicsi, de csak jövő ilyenkor selejtezek, s adok el. Az oldalt cipzáros viszont (fura) jó. Nehéz bele bújni, de benne lenni már szinte élvezet.

Álmom:  Nem volt, de sokszor voltam wc-n. Szarul is aludtam, kialvatlan vagyok, utálatos, hagyjatok.

Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold

2023. november 15., szerda 11:24

HRT 9 nap

Gondolatok: Nem tudom mit akartam. Kicsit feszült vagyok, tegnap 20 ezer mínusz miatt. Közben keresek más munkát, ami nincs. Ráadásul bruttó 450 kellene, amit eddig szinte sehol nem ajánlottak meg. Csakhogy, ez a munka addig tart, míg nőies nem leszek.

Testi változások: Tuti többet pisilek, fél éjjel ott voltam. Reggelre 61,50 lettem. Ez jó, de kéne lehet felszedni. Vagy nem tudom.  

Libidó (erekció): Egy maszturbálás volt, reggelre már semmi. Erekcióm szinte nincs, felizgulni tudok, de inkább érzelmi, amitől bizsergek lent.

Érzelmek: Az biztos, hogy a völgyek mélyebbek, kicsit nehezebbek. Továbbra is könnyebben húzom fel magam, de csak akkor ha nem értenek meg 3-4 jelzésre sem. Előbb fogy el a türelmem.

Időjárás: 14 / 8 °C ☀️ Napkelte: 6:55 Napnyugta: 16:15 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681502, 17.636576 Értékelés: ★★★☆☆

2023. november 16., csütörtök 8:58

Reggel elbuktam

Terveim:  Jó lenne végre a Myra történettel haladni, meg játszani, borotválkozni kell. Talán ennyi.

Kedvem:  Szarul pocsék. Ami ma bent vár rám, inkább aludnék otthon. Megcsináljuk, s túl leszünk rajta. Csak unom, hogy mindig én vagyok a létra alján, mert ha lépek egyet fel, vagy idióta felettesem lesz, vagy leépítenek. Haladni meg nem tudok. 

Álmom:  Nem volt, de végre jól aludtam. Reggel viszont volt merevedésem (tegnap nem maszturbáltam), így reggel elélveztem. 

Időjárás: 13 / 7 °C ☀️ Napkelte: 6:56 Napnyugta: 16:14 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681522, 17.636499 Értékelés: ★★★★☆

2023. november 16., csütörtök 22:47

HRT 10 nap

Gondolatok: Valami történi velem. Csak most valahogy nem érzem át. Valahogy elkapott a mókus kérek, nem tudom merre, s csak azt érzem megyek. Cél meg nincs.

Testi változások: A herém egyértelműen kisebb lett, a péniszem is szerintem, de az csak hétvégén derül ki. Viszont az ízeket nagyon megszerettem. Nagyon szeretek enni. Nem a mennyiség a lényeg, az íze. Ezt nagyon imádom.

Libidó (erekció): Igazából reggel kicsi volt, azóta semmi. Súlyra viszont biztos kevesebb a péniszem. Ez volt eddig a legjobb felismerés. :)

Érzelmek: Alakul, már kevésbé robbanok spontán, de jobban megélem az érzelmeket. Szokásosan akaratlanul is sértek, persze hiába mondom, hogy ez egy napló. Nem tudom publikálom-e. Ha igen, mikor.  Írni fogom, az jól esik, s kell.

Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Értékelés: ★★★★☆

2023. november 17., péntek 12:28

Meglepően jó reggel

Terveim:  A nagy részén túl vagyok. A kaja, bolg, plazma megvolt. Már csak a blogot akarom folytatni. Ma (s remélem minden harmadik pénteken) 13 órára megyek, előtte lesz plazma. 

Kedvem:  Jó! A bolg is jól sikerült, a főzés is, jó volt otthon lenni kicsit tovább.

Álmom:  Nem volt, de megint felébredtem pisilni. Reggel viszont jó volt kicsit magam nézegetni, majd a BMC overálban lenni reggel. 

Időjárás: 10 / 4 °C ☀️ Napkelte: 6:58 Napnyugta: 16:13 Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Hely: 47.681253, 17.636347 Értékelés: ★★★★☆

2023. november 17., péntek 22:49

HRT 11 nap

Gondolatok: Nem igazán jó így, túl összevissza kenem magam. Erre ki kell találnom valami.

Napom: Volt ma plazma is, persze ma kellet átvéreznem. Viszont észrevettem, hogy ilyenkor felmegy a pulzusom kb. 12 órára. Végül jó volt így a rövid nap. 

Testi változások: Egyre inkább érzem az Andro hatását. Jelenleg inkább vagyok kevésbé férfias, mint inkább nőies. 

Libidó (erekció): Elélveztem, bár jó volt, nem kívántam. Most kezd hatni a csökkenés. Ami jó mert sok dologgal tudok haladni. Tudtam én, hogy ez visszaránt.

Érzelmek: Ma megtudtam, a pánik is erősebb már. Szóval minden. Nehezebb kezelni, de ezt is csak meg kell tanulni. Lehet tényleg meditálni kéne. Odinnal...

Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold

2023. november 18., szombat 7:46

Megint meló

Terveim:  Ah, szülinapozás lesz, utána Kasp inni akar. Ketten leszünk. Szóval csak túlélni, minden más extra.

Kedvem:  Totál semleges. Nem tudok mit mondani. Meglátjuk este.

Álmom: Nem volt, s egész jól aludtam. Ennyi most. Néha rövid vagyok.

Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold

2023. november 18., szombat 15:01

HRT 12 nap

Gondolatok: — 15:03 — Lebegek, a semmiben épp. Tudom, a következő egy évben még sok ilyen lesz. Mikor csak vagyok. Már nem Igor, még nem Myra. Nem is gondolkodtam máson. Igaz, érzem ma lesz egy maszturbálásom. — 22:51 — Túl a mai napon. Végül lett, de nem érzem hogy nagy szükségem lenne rá. Valahogy csak kívánnom, de mikor ott vagyok, már nincs kedvem hozzá.

Napom: Dolgoztam, egészen elviselhető volt. Az érdekes, hogy nem is ma hibáztam, hanem tegnap. Holnap kiderül hogyan lehet javítani. Lehet, T. majd megint duzzog egy kört, olyan lesz mint aki citromba harapott, én meg utálni fogok bejárni. Nem mintha most már nem utálnék miatta. Főnöknek nagyon rossz, vagy csak az a baja, hogy kevesebbet keresünk. Zoé szülinap volt. Tényleg nagyon jó volt, de én már csak aludni akartam. Amennyire kellet ott voltam, de örülök nem rángattak. A kép Zigi tortája, csoki torta, s nagyon finom volt.

Testi változások: Semmit nem vettem, bár szerettem volna hinni, hogy feszít a mellem de nem. Viszont a napokban azt vettem észre, mintha ruganyosabb lennék. Biztos vagyok benne, hogy kevesebb víz van bennem. … Megnéztem, nem. Épphogy több. Mégis az az érzés, mintha hajlékonyabb lennék.

Libidó (erekció): Nem volt semmi, az elélvezést is inkább akartam, mint vágytam. Magával a maszturbációval nincs gond. Kicsit nehezebb csúcsra menni, s nem is igazán találom a hangot, de vannak jó pillanatok.

Érzelmek: Olyan egysíkú vagyok, hogy az egyenes vonal. Semmi nem tud felizgatni, vagy lázba hozni. Csak ülni akarok, játszani, utána aludni. Ó, meg olvasni időnként. :) Nem tudom miért, talán mert a meló olyan rossz. Ott nem lehetek önmagam, itthon is csak hellyel-közzel. Csúszok szét, s úgy védekezem, hogy sztoikus nyugalommal vagyok. Az idő majd segít, mert most nincs megoldás semmire...

Ide tartozik még: Ma bűnös napot tartottam. Ettem két töltött csirkét, krumplipürét, tortát is. Ittam kóla, fanta. Szóval holnap szar lesz a mérleg. Meg még pár napig.

Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Értékelés: ★★★★☆

2023. november 19., vasárnap 22:04

HRT 13 nap

Gondolatok: Könnyebbet. Nem akarok holnap dolgozni menni. Kicsit már zavar, hogy mennyire mérgező a légkör. Nem gonosz módon, hanem hogy nem hisznek az egészben. Kereskedelem vagyunk, kevesebb a bevétel, s így (elvileg) a fizu is. Ez nagyon látszik bent. Nem lepődőm meg. T. mobilházat vesz, G. itt-ott felújít. Csak azt veszem észre, mintha kétszer annyit keresnének mint én, s az hogy 50-80 ezerrel kevesebb lenne, az a világ vége. Közben van párjuk is. Nem érzem azt, hogy ez az összeg 15%-nál több veszteség lenne nekik. Nekem 30% felett van. Persze lehet tévedek... (T. az üzletvezető, G. 10 éve ott van...)

Napom: Semmi nem volt. A barátságban pont az a fontos, hogy bármit mondhassunk a másiknak. Azt pedig építő jellegűnek vegyük. A bolgom közben változásba kezdett, talán év elejére elkészül. A Myra projekt egyre inkább alakul a fejemben, szóval ideje előfizetnem a Fortelling-re. A történetetek már több időt adok, egy év alatt szeretném befejezni.

Testi változások: Két dolog biztos, a szőröm lassabban nő, s puhább is. Már minden látszik rajta. :D Így folytatódik, az a porcelán bőrű leszek, ami tök fehér. Hajam is lehet változik, de azt ápolom, így nem tudom ettől van e.

Libidó (erekció): Volt vágyam, kicsit meg is lepődtem. Nem az érzés hiányzott, hanem hogy izguljak. Szóval elélveztem, s volt libidó. Viszont tényleg másképp izgulok fel, nem kivetítem a dolgot, hanem magamra gondolom.

Érzelmek: Más, de nem tudom megfogni miben. Makacsabb vagyok az biztos, ugyanakkor belátóbb is. Hajlékonyabb, de kicsit jobban ragaszkodó. Érzem min kéne változtatni. Nem tudom mennyire fog sikerülni, az biztos változik a személyiségem. Nem tudom mennyit.

Holdfázis: 🌒 Növekvő félhold Értékelés: ★★★★☆

[theoryofmine]

Our Utopia

A vendéglátóim, Su és Helmut, kalandos emberek, jó sok élettapasztalattal.

Su, 59 éves, de fiatalabbnak látszik, fiatal korában nagyon szép volt. Taiwani, ipari formatervező, nagyon jól beszél angolul, volt nemzetközi túravezető, importált ékszereket Törökországból Németországba, de a fő üzletük a férjével, hogy az Aldi papír-írószer beszállítói voltak. Ebből vonultak vissza. Nagyon kreatív és dinamikus, mindenből tud mindent csinálni átalakít, felhasznál, és gyűjtöget. Majdnem ugyanazokat gyûjti, mint én, mínusz könyvek, plusz rézedények... Intézményesített kereteken kívüli buddhista és idealista, a családi földeken fenntartható biogazdálkodást folytat, ehhez van szüksége a segítőkre. Owl Utopiának nevezi, mert szereti a baglyokat, és az owl úgy hangzik mint az "our".:D Egy kis paradicsomot szeretne létrehozni mindenki számára. Tisztára, mint én (csak neki hihetetlen üzleti érzéke van, úgyhogy volt miből megalapoznia), nagyon jól kijöttünk.

Helmut nem volt otthon. A 70. születésnapjára azt adta magának, hogy elment önkénteskedni Új-Mexikóba a hegyek közé egy önfenntartó közösségbe. Plusz csinálja az amerikai állampolgárságot, mert Las Vegasban is van egy házuk. Visszavonult pap többek között (nem katolikus, de keresztény, ennél többet nem tudok), nagyon higgadt és jószívű, videochateltem vele. Nagyon szeretik egymást, és a hasonlóságok alapján úgy remélem, hogy 'egyesekre', najó, elmondom, ránk is ilyen boldog idők várnak.😊

Itt van még Su 93 éves anyukája, ő lakik a fő szárnyban. Egész életében gazdálkodott, csak taiwaniul beszél. Jó kedélyű, de nagy rendezkedő, minden nap bekukucskál az ablakon, és rendeleteket ad Sunak, hogy mit kell leszedni, meg mit hova, hogyan kell tenni. Természetesen az ő szemszögéből tökéletesen haszontalan, és érthetetlen, amit Su művel. Minden reggel kijön három füstölővel és elmondja az imádságot, este pedig van, hogy 30 kört is sétál a ház körül.

Az Utopiának 4 része van, ahol dolgokat kell csinálni: a ház, a kiskert, a föld és a gyümölcsös. Mindegyikben dolgoztunk.

Szedtem banánt, télidinnyét, óriási zöld-vörös narancsot. Irtottam mimózát, meg további gazokat, ástunk egy lépcsőt, félig lebontottunk egy nagy, csövekből álló izét, és felépítettük árnyékoló pergolának, írásjegyeket ragasztottam fel a falra, meg egy kis takarítás, ez volt a munka. Nem mondom, hogy nem volt fárasztó, de még annyi része volt a napnak, hogy lehetett bőven pihenni.

[sztupy]

Mind az 5 nap érvényesítéstől 24 óráig szól, szóval 5x24 órás jegy ez. Az egyetlen hátránya hogy kézzel kell mindet érvényesíteni külön-külön, plusz egy hatalmas darab papír az egész, de hát ennyit megér az az 1000Ft mínusz

Az 5/30 jegynek van valami trükkje amire nem jöttem meg rá?

Csak mert az 4500Ft és 5 napra is jó, míg a 72 órás jegy ami csak 3 napra jó 5500Ft

[otthonzulles]

az idei év top3 kikövet(őd)ése

teljesen érdektelen nyekergés a hajtás alatt melyik három ghostolás esett a legrosszabbul

Viola: Violát még a HUSZ-ról ismerem vagy ~10+ éve, lehetett volna találkoznunk de bonyolult kapcsolatban volt én meg nem akartam belebonyolódni (plusz ilyen “nincs is a térképen” helyen lakik, mármint az akkori hozzáállásom alapján), szép zöld szemű nő tho. az elmúlt években csökkenő intenzitással de azért évente 2-3x eszmét cseréltünk, mi az aktuális helyzet facebook social fixer szólt, hogy mínusz egy ismerős. - tudom-e, miért unfriendelt? sajnos tudom. sterilen tartott facebookján kezdett úrrá lenni a fullos vakcinarettegés “a CNN szakértője élőben bevallja, hogy ezrével kell hordani teherautóval az oltottak hulláit VIDEÓ” tartalmakkal & doktor Lenkeivel, néhány alkalommal már tényleg nem bírtam magammal és részletes cáfolatot voltam kénytelen hozzászólásban odapötyögni. ez a “hála”. sajnálom.

M.: M-et tumblitalikról ismertem személyesen, nem voltunk egy ligában életkorilag meglátásom szerint de azért kicsit rajongtam mert helyes, belevaló csaj. Az utóbbi években lekopott a tumblerről, facebook & instán követtem még egy darabig, néha váltottunk pár szót, boldog párkapcsolatban van, ennyi. szintén a social fixer szólt, hogy egy ismerőssel kevesebb. megnéztem és ki voltam rakva az instájából is. - tudom-e, miért unfriendelt? halvány gőzöm sincs, valószínűleg egy teoretikus “egyszer azért meghívnám egy fagyira” alkalmat én jobban szerettem volna mint ő :D remélem nem egy control freak beteg állat a pasija és nem ő pucolt ki

D.: D.-t a mókás nickje miatt kerestem meg egyszer tumbleren talán idén év elején és a hülyéskedésből nagyon jó beszélgetések kerekedtek, legalábbis 2-3 naponta biztos megdumáltuk, mi van a munkahelyen, ki a geci kolléga, mi lesz a kaja, stb. szelfit is küldött pedig nem esedeztem érte, édes teremtés volt. egy szép napon megtárgyaltunk valamit, “majd délután írok még”, aztán ennyi. nem küldtem neki minden nap 3500 üzenetet, hogy mi van veled, pár nap után még dobtam egy kérdést de reakció semmi, tumblere bealudt. Remélem csak megunta/összejött egy szuper randi és nem történt semmi baj, de néha hiányzik. más social média felületen nem ismertem, úgyhogy rejtély marad.

/ így jár az, aki szociális élet-pótlónak használja a social mediat. nincsenek álmatlan éjszakáim egyik esettől sem, de kisebb nagyobb mértékben rosszul estek. az élet megy tovább.

[nonquebecoisayul]

Déjà vu - új év, régi-új rettegés

Csak a szokás miatt, de azért az árral szemben is boldog új esztendőt kívánok! Kívánni már csak lehet, nem igaz...? Épp a MüPában “vagyok” és Bach Karácsonyi oratóriumát hallgatom élő közvetítésben. Úgy alakult, hogy pont ma kedvenc francia bisztrómban kezdtem a napot és a hűtőpult tele volt a franciák galette des rois-ival, azaz a háromkirályok lepényével, amibe kis porcelánfigurákat sütnek bele Vízkereszt alkalmával. Pár szót jó volt váltani franciául a joviális sympa tulajjal, Monsieur Briand-nal, akivel többször összefutottunk már a szombati piacon is.

Elmúltak az ünnepek. Szilveszter éjfélkor a pezsgők és petárdák durrogásakor egy csapásra véget ér számomra az év végi varázs. Január 1-jét körülbelül annyira (nem) szeretem, mint a vasárnapokat. És az új év első napjai megint semmi másról nem szólnak, mint a vírusokról, a betegségről, halálról... Tegnap elment a Nagyapám, akitől a vezetéknevem is származik: egész makacs életében messziről kerülte az orvosokat és soha nem szedett gyógyszereket, inkább végigszenvedte élete utolsó éveit vélhetően irgalmatlan kínokkal. Abszolút méltatlan állapotban a WC-ről kellett a gyerekeinek leszedniük, és egy nappal a kórházba szállítása után oda is veszett. Legyen könnyű a föld neki!

Egymás után jönnek a hírek, hogy a közellenség beérte x-et, y-t, a szilveszteri nagycsaládi összejövetelről is van már egy pozitív esetünk, de nagy előnye a brazil év végi buliknak, hogy szabad téren és/vagy nyitott ablakok mellett tarthatók, így nincs (akkora) fertőzési lánc.

Nem indul jobban ez az év sem; Montréalban a totál be- és lezárt ismerőseink közel vannak a csendes őrülethez a mínusz 20 fokban, más barátok mániákusan teszteltetik magukat és rettegnek. Meddig - mondd - meddig lehet ezt még így csinálni? Hol lesz ennek az őrületnek vége? Vagy ez már a vég és hamarabb eljött a globális klímakatasztrófa?

A mocskosszájú brazil elnök - miután jól megérdemelten kijetskizte magát a tengerparton - r��gtön kórházban indította a soron következő választások évét. Amíg a szintén nyaraló orvosát hazarendelték - honnan máshonnan - a Bahamákról, elzáródott beleiből a gázt az orrán keresztül szondázták ki. Természetesen minderről napi többszöri vizuális tartalmat kapott a világ. Mindeközben naponta nő az ország több táján is irgalmatlanul magas vízállások miatti halálozások száma és már egymillió fölött jár a közvetlenül érintett lakosság mértéke. Itt a főváros perifériáján is épp az imént adta meg magát egy - gondolom - illegálban felhúzott négyemeletes lakóház. Annyira sok a csapadék és magas a páratartalom, hogy már a testem sem bírja: olyan helyen jelentek meg rajtam gombaszerű kiütések, amelyeken négy évtized alatt sohasem...

Mindamellett ez a karácsony sokkal jobb volt, mint a tavalyi. Egyrészt sokkal (fel)szabad(ult)abban ünnepeltünk, nagyobb társaságban is, de azért még mindig csak családi berkeken belül. Mivel én már nagyon szeretnék lassan 2 év után családon kívüli arcokkal is bulizni (különösen olyanokkal, akikkel hasonló a világképünk és nem pakolják az arcomba a fegyverüket és hallgatják a rettenetes helyi mulatóst, valamint focin kívül van más témájuk is), így Újév napjára hívtunk pár kollégát magunkhoz. Rafa tőkehalat készített meg a kedvemért lencsét, bontottunk pezsgőt és magyar és latin-amerikai borokat, plusz pálinkatartalékaimat is megcsapoltuk. Szóval jó volt! Tavaly január 1-jén a parkban sétáltunk kettesben (idén egész álló nap esett, úgyhogy az is ki lett volna lőve ezúttal).

Persze az új módi velünk marad már mindörökre, ami a távolságok áthidalásában azért jó szolgálatot tesz: Mariann és Csongi az ünnepek alatt többször is “vendégeskedett” nálunk (vagy mi náluk Etyeken); Lillával közösen 5 órás Skype-beszélgetésen vitattuk meg az év eseményeit, de Szilveszterkor is volt körkapcsolás. És persze videóhívás a családdal a behavazódott Bükk lábánál. Nem mintha hiányzana a hideg meg a hó, de azért jó volt látni a fotókat, videókat. Külön köszönöm a hosszú beszélgetéseket Judtih-nak és Tecának is!

Nem marad más hátra, mint megismételni és tudatosítani: legyen boldog és egészséges az új évünk! Ámen.

[karantenvideken]

Mindennapi életélvezet, világra nézés a szobából

Mindennapi élvezetünket add meg nekünk ma.

Köszi! Nem így gondoltam…

Mai kenyerem: Egy új elképzelés szivárgott be az ablakon nem is olyan rég. Be is küldött a szobába. Közös megegyezés volt, nem értettünk egyet. Azóta…

a helyzet keleten változatlan, nyugaton 162/195.

Tudjuk-e mi az a biológiai gondviselé… hadviselés. Mert hogy én ma megtudtam, töviről hegyire el lett - volna magyarázva, ha félbe nem sétálom az egészet. A sorosgyuri és a tündidolog között odébb álltam. Röhej.

A vita létező dolog, de nem ebben a családban, azt időpazarlásnak hívják, ami itt ennek jegyében igyekszik történni. Ők nem, én. A napi igyekvéstürő kártyámat viszont már kiosztottam. Cserébe visszatértem a szobámba, hogy a napomról emlékezzek. Voilé, monsieur, here we go.

A nap legnagyobb problémája, hogy kiakasztottam egy redőnyt. A fény miatt, a fény a hibás, be akart jönni. Ehhez szó nélkül, betörve, állítsam le, amit csinálok. Vagyis, voltak ott szavak elegendő mennyiségben.

Az életem minden része szépen megjelenik. Kitör a vulkán.

Ugrálok egy kicsit, nincs ugrálókötelem, se pasim, úgyhogy a témák között:

Lány. Azt tudtam, hogy ugyanolyanok vagyunk. Meg azt is, hogy egy részünk teljesen különbözik a másiktól. Felelősségtelen vagy az élet több területén, az én szótáram szerint. A Nagy Tó-n süttetted a telefonod. Hagyjuk most békén egymást, mert csak mosolyogni tudok. Te is ezt gondolod.

Jelen. Ma nem voltam annyira benne, csak nem mentem át tiramisut készíteni mamához, amikor hívott. (A másikhoz, az egyik itt alszik a szomszéd szobában. Néha hallom, ahogy horkol. Mindig, ha a fülemben nincs semmi. (Megkörnyékez az ágya melletti matracon lévő én gondolata, akinek álmatlan éjszakája lett a hangok miatt. Nem tudott hova menni. Ma sem tud.) Kétszer próbálta. Aztán a testvéremet is, hogy biztosan elérjen az édes hír üzenete. Közte hívtam én is, de a mobil valószínűleg nem az elsődleges kommunikációs csatorna, amit figyelni szokott. A hordozható vezetékes telefonnal szemben.

Apa is keresett, jó volt hallani a hangját. Jó hallani, hogy szeret.

Megbeszéltem a pszichológusommal, hogy jövő héten WhatsAppolni fogunk, majd megkérdezem tőle, mi újság, miközben kinézek az ablakon. A szembeszomszéd házánál, ami fele ekkora, úgysem látok tovább. Szintben vagyok a tetőjükkel. Aztán elővettem a fuvolámat, még mindig nem szól rendesen.

Na, másfél óra. Ennyi jutott. Spanyol opera francia nyelven, kétszer átsütve Sevillában. Másodjára jobban ízlett.

New York-ban jártam, láttam a Chagall képeket lógni a falon, azóta sem vették le őket. Arra emlékszem, hogy piros, megy a szőnyeghez és a székek kárpitjához. Gyors fordulattal jöttem haza, mintha valaki feltalálta volna a teleportot, e végeket ismerő időkben végtelenné válunk. A fókuszom úgy zuttyant vissza a fotelbe, ahonnan fel sem kelt. Most érkeztem az operából. Lemosom a sminkem és átveszem a szép ruhámat pizsamára. Mármint, nem. Csupán felállok az asztaltól. Nincs már olyan, hogy pizsama. (Bárcsak kiengedném magamból a parasztot és írnék pizsomát. De nem.)

Egy opera kb. 3 órás.

Egy probléma adódik, amely vertikálisan, horizontálisan, digitálisan teret követel magának. Nem csak egy messenger létezik. Van olyan, aki megvilágítja az életem, valamelyik ténylegesen hírt hoz, fontosságától és sürgősségétől most tekintsünk el; s van, amelyik beszáll a buliba. Egy opera esetében, lássuk be, nincs szükség kívülálló hírhozóra, ám ezt nem mindenki hivatott elismerni. Ezek után nem csoda, hogy képzeltem már magam az ablak másik oldalára a piros-fehér csíkos lepedőmön, egy irányba nézve. Kreatívabbnak kell lennem.

Megoldás: a néma Messenger. Megoldás a néma Messenger? A világot nem lehet lenémítani, karantén idején meg pláne b*szhatod.

A kezem be van állba, de szerencsére már nincs hipószaga, csak sebes. Néhány tálca és evőeszköz vár még tisztításra. Várjanak.

Térjünk vissza egy perce még az operához, szemezgessünk a karantén előnyeiből. Itt úgy nézel operát, ahogy akarsz. Meg ahogy tudsz, de ezen már túl vagyunk. Ha felteszed a lábad az asztalra, ha nem, senki nem fog szólni. Büfizni ér.

Viccet félretéve, a valóságban: három ember szakítja félbe a szórakozásom, az ajtómögöttiségemet. Ez eggyel kevesebb, mint amennyi tudna. Sőt, eggyel több, mert a plusz egy akkoriban érkezett és nem tudtam, hogy számításba kell vennünk őt is ( mínusz a hívások eshetőségének lehetősége és egyéb természeti katasztrófák). Az egyik elkezd beszélni mintha egy rég folyó csevejben lennénk, ahol izgalmasabbnál izgalmasabb dolgok történnek, lásd: redőny fennakadása; a következő felkapcsolja a villanyt, miközben torkaszakadtából rám kiált, a többi esethez hasonlóan, indokolatlanul; még nincs vége: a harmadik énekhangja felülmúlja Carmen és José szerelmi kettősét. Így szeretnek ők. És így nem hagynak békén, míg leeresztik a függönyt.

Nem csak az opera színházának vannak színes díszítőelemei tehát, hanem az én életemnek is. Leköszönt a naplemente, felgöngyölt redőnnyel (ez nem az amelyik leszakadt) vártam rá. Jobbra se néztem, hogy lássam. Aztán mostanra eltűnt, sötét lett.

Alvások esnek meg összevissza, étkezések is, mondjuk. A vörösáfonya a landliebe-s üvegből nem teljesértékű étek. De csomagolásmentesen vettem, ha az számít.

A fejem fekszik a magas párnán, nincs erőm kivenni. Jóéjt, némítom a messengert. De éhes vagyok.

u.i. arcsimogatás és hat kiló mínusz. na már nem nekem.

u.i.utóirata. azt senki ne hagyja távozni a fejéből, hogy egy terv részei vagyunk. ha meghalunk, ha nem. ha igen, azért; ha nem, azért. tényleg. Na menj, nézd az operád!

[kedvesfiok]

Nagy izlandi Q+A

Amióta Izlandon élek, időről-időre kapok kérdéseket az itteni élettel, látványosságokkal, árakkal kapcsolatban, szóval gondoltam, összeszedem ezeket csokorba. Így nekem sem kell folyton ismételgetni magam, és ti is könnyebben megtaláljátok, amit kerestek.

Azoknak, akik nem olyan régóta követnek, és nem értik, mit is csinálok Izlandon: 2017 őszén jött a lehetőség, hogy egy barátnőmmel Izlandon dolgozzunk. Ő végül nem jöhetett, én meg egy ideig fontolgattam, hogy akarok-e nélküle jönni, de aztán úgy éreztem, hogy nem hagyhatom ki a lehetőséget. Mindig is el szerettem volna látogatni ide, de természetesen teljesen más élmény kiköltözni valahová, mint néhány napot/hetet kirándulni. 

Eredetileg egy évet terveztem maradni, de annyira megszerettem itt, hogy még néhány hónapot hosszabbítottam. Az soha nem is volt kérdés, hogy előbb-utóbb hazamegyek. Itt egyébként egy üvegház-vendéglőben dolgozok, amiről egyszer írok majd egy külön bejegyzést is. 

De akkor íme, azok a kérdések, amiket ti szoktatok feltenni:

Kirándulni szeretnék...

Mikor érdemes menni?

Rögtön egy olyan kérdéssel indítottam, amit utálok, ugyanis soha nem tudom, erre mit kell válaszolni. Izland minden évszakban gyönyörű és mindig teljesen más, ezért attól függ, mit szeretne látni az ember. Szeptembertől áprilisig, ha szerencséd van, megpillanthatod az északi fényeket. A havas tájak lélegzetelállítóak tudnak lenni, de veszélyesek is. Nagyon hideg nem szokott lenni, viszont a szél borzalmas. Nyáron nincsenek északi fények, viszont vannak zöld, virágos mezők és fehér éjszakák, amikor nem megy le a nap. Nagy melegre nem kell számítani, esőre annál inkább. Vannak látványosságok, amelyek csak nyáron megközelíthetőek, télen ugyanis lezárják az utakat.

Hogyan, honnan lehet Izlandra menni? Mennyire drágák a jegyek?

Én mindig Budapestről repülök. Van direkt járat, és ha időben megveszi az ember a jegyet, teljesen rendben vannak az árak. Izlandon 50 kilométerre van a reptér a fővárostól, de a legtöbb járathoz vannak buszjáratok igazítva. Reykjavíkot leszámítva egyébként borzalmas a tömegközlekedés az országban, mondhatni nincs is, szóval ha többet szeretne jönni-menni az ember, mindenképpen érdemes autót bérelni. Ezt már a reptéren meg lehet tenni, és ott állítólag valamivel olcsóbb is.

Hogyan érdemes Izlandon közlekedni?

Mint már mondtam, buszjárat kevés van, ritkán járnak és drágák, szóval abban nem érdemes gondolkodni. Ha több helyre szeretne eljutni az ember, ajánlott autót bérelni, ami természetesen nem olcsó mulatság, de akkor legalább nem függsz senkitől, akkor és oda mész, ahová szeretnél. Egy másik, népszerű megoldás a fizetett kirándulás. Ebből nagyon sok van. Az idegenvezetők általában jó fejek, rengeteg helyre el lehet így jutni, és információkat is kap arról az ember, ahol éppen jár. Általában úgy rakják össze a programot, hogy az mindenki számára kényelmes legyen, fotózási és uzsonna lehetőségekkel, de ha szeretsz a saját fejed után menni és felfedezőset játszani, akkor ezeket nem fogod annyira szeretni. 

Ezt a két céget egyébként szeretettel tudom ajánlani: Reykjavík Excursions, Hidden Iceland

Lehet-e stoppolni?

Lehet! Nekem Izland előtt szinte alig volt stoppolási élményem, az is mindig társaságban, szóval elmondhatom, hogy itt egy év alatt többször stoppoltam, mint addig egész életemben. Egyedül és másokkal is próbáltam, egy-két embert általában gyorsan felvesznek, hárommal már kicsit problémásabb. A turistáknak gyakran van plusz hely az autójukban, de a helyiek is kedvesek és segítőkészek. Izland a világ egyik legbiztonságosabb országa, de természetesen itt sem szabad vakon megbízni senkiben, a józan paraszti eszetekre mindig hallgassatok.

A sziget melyik részére érdemes menni?

Ez teljesen attól függ, mennyi időt szeretne rászánni az ember. Amit semmiképpen sem szabad kihagyni, az a déli part és az Arany Körút. Ezek viszonylag közel vannak Reykjavíkhoz, szóval ha ott szálltok meg, egynapos kirándulásokkal is sok mindent meg lehet nézni. Ha lundákat (puffinokat) szeretnétek látni, arra legjobb a Vestmannaeyjar, arra külön rá kell szánni egy napot. Ami még népszerű és viszonylag gyorsan megközelíthető, az a nyugati fjordok, arra számolni kell legalább 2-3 napot, úgy, hogy valahol azon a környének megszáll az ember. Akik hosszabb időre jönnek, vagy a déli részt már ismerik, körbeutazzák a szigetet. A körút (Ring Road) hossza körülbelül 1300 km, egy nap alatt levezethető, de érdemes rászánni egy-két hetet.

Mennyi időt érdemes szánni egy izlandi kirándulásra?

Én már másfél éve itt vagyok és alig láttam valamit a szigetből. Heteket, hónapokat is el lehetne tölteni csak kirándulással. Izland a természetről és annak szépségeiről szól, ha pedig minden apró vízesést, minden hatalmas sziklát értékelsz, soha nem fogsz tudni betelni ezzel az országgal. Ha mondjuk három napom lenne itt, azt a következőkkel tölteném: Arany Körút, déli part, Reykjanes félsziget. A fővárosra néhány óránál többet nem szánnék. Ha lenne egy hetem, az Arany Körútnak adnék két napot, belevenném például a Titkos Lagúnát és a Bruarfoss vízesést, és elmennék lundákat keresni. Tíz nap alatt felfedezném a nyugati fjordokat is.

Szerinted mennyit fogok kajára költeni?

Ez megint egy olyan kérdés, amire nem tudok válaszolni. Én nagyjából vegán vagyok, szóval nem biztos, hogy az én véleményem mindenki számára mérvadó, az viszont tény, hogy Izland drága ország. Nagyon drága. Ha Romániához viszony��tjuk, minden duplája, de inkább háromszorosa az otthoni áraknak. Én, amikor kirándulok, szeretek minél több vendéglőt kipróbálni, de Izlandon ezt nem tanácsolnám. Érdemesebb nagyobb üzletekben bevásárolni, és látványosságokra vagy üzemenyagara költeni az így megspórolt pénzt. Hogy csak egy példát mondjak: tavaly, miután Lengyelországból visszajöttem Izlandra, kimentünk ebédelni, és többet fizettem az ebédemre, mint három éjszaka szállásra Gdanskban...

Milyen ruhát pakoljak?

Vízállót! az évszktól függetlenül. Esőre és szélre télen-nyáron kell számítani. Esernyőt a szél miatt nem igazán lehet használni. Nyáron, ha kisüt a nap, egészen meleg tud lenni, viszont ha jön egy felhő, máris fázik az ember, szóval érdemes akkor is rétegesen öltözni. Télen nincsenek nagy mínusz fokok, viszont a szél nagyon be tud bújni az ember bőre alá. Cipőből is sportosat, vízállót ajánlok.

Dolgozni szeretnék...

Hol, hogy kezdjem? Mennyire nehéz munkát találni Izlandon?

Őszintén, fogalmam sincs. Én abban a kivételes és nagyon szerencsés helyzetben voltam, hogy nem kerestem a munkát, a barátnőimen keresztül talált rám a lehetőség. De volt olyan kolleganőm, aki kb 100 emailt írt, míg felvették a vendéglőbe, ahol én is dolgozom. A nyári szezonra mindenképpen könnyebb munkát találni, ilyenkor rendeteg a turista és vendégházakban, vendéglőkben gyakran keresnek embereket. Én kinéznék néhány szimpatikus helyet, és elkezdenék írogatni nekik.

Kell-e izlandiul tudni?

Ha a turizmusban talál munkát az ember, nem. Rengeteg a külföldi és a helyiek is mind beszélnek angolul. Persze, ha már hosszabb ideje itt vagy, időnként csúnyán fognak nézni, hogy miért nem vagy képes még mindig a nyelvükön megszólalni, amit amúgy teljesen jogosnak tartok. Vannak egyébként lehetőségek, például a szakszervezetek által támogatott nyelvórák, amik nem kerülnek sokba, szóval aki szeretne tanulni, annak segítenek.

Mennyire drága a megélhetés?

Ez függ attól, hogy Reykjavíkban vagy vidéken él-e az ember, de röviden: nagyon. Én csak kajára többet költök itt, mint amennyit otthon egy egész hónapban kerestem, lakbérre szintúgy, a fővárosi lakbérek pedig többszörösei annak, amit tőlünk kérnek. Viszont így is sikerül kirándulni és félretenni is, szóval lehet azért jól keresni. Ruhát, cipőt, ilyesmit vásárolni itt nem érdemes, mert minden nagyon drága, ha viszont külföldről rendeled, néha iszonyatosan magas vámot kell fizetni. Ha mondjuk néhány hónapra, pénzt gyűjteni jön az ember, érdemes kicsit meghúzni a nadrágszíjat, és úgy a fizetés felét (vagy többet is) félre lehet tenni. Ha világot látni, kirándulni szeretnél, ahogy én is, Izland arra is remek hely.

Kell-e vízum, útlevél, szerződés, biztosítás stb?

Európából lehet személyivel is jönni. Ha dolgozni szeretnél, kérni kell egy izlandi személyi számot, ezt általában a munkáltató segít elintézni. Betegbiztosítás az első hat hónapra NINCS, viszont, ha ezalatt az időszak alatt történik veled valami, és fizetned kell, a hat hónap után visszakérheted a pénzt. Állítólag. Egyébként több szempontból érdemes hosszabb időre jönni, a szakszervezet is nagyon sok mindenben támogat (nyelvleckék, uszoda- és terembérlet, olcsó szállások stb.).

Ennyi jutott most eszembe, ha vannak még kérdéseitek, böngésszetek a blogomon az Izland fül alatt, de nyugodtan írhattok is, ha tudok, segítek. Én mindig mindenkinek mondom, hogy Izlandra legalább egyszer az életben el kell jutni, mindegy, hogy kirándulni, dolgozni vagy tanulni, ha tehetitek, gyertek. A világon semmihez sem fogható élmény.

[katacha]

Biztos olvastad, de a PRK és a FEMTO között az a különbség, hogy a PRK lézer a szem felszínét csiszolja normálisra, a FEMTO lézer pedig először egy lebenyt csinál és alatta korrigálja a szemet. Emiatt más a gyógyulási idő, PRK 1-2 hét, FEMTO 1 nap. A lebenyt sokan undorítónak tartják, ezt jó tudni előre.

Nekem mindkét műtétre alkalmas volt a szemem, de PRK-t választottam az ára miatt, utólag biztosan a FEMTOt választanám a gyógyulási idő miatt. 3,75-ről indultunk, a vizsgálatokon derült ki, hogy rendesen kancsal vagyok, nincs térlátásom, pluszban egy csomó vizsgálaton kellett részt venni, ez elég megnyugtató volt, hogy nem csak a pénzre mennek rá (addig kicsit olyan érzésem volt, Sasszem).

A műtét nagyon izgalmas volt, éreztem, szagoltam, ahogy a lézer égeti el a legfelső réteget, egyáltalán nem izgultam, de kötelező volt nyugtatót is bevenni. Utána viszont egy hét pokol következett, rendesen fájt, csak sötét szobában bírtam létezni, egész nap feküdtem, aludtam, mert nem lehetett tévézni, olvasni, telefonozni. Az első éjszaka arra ébredtem, hogy valami ömlik a szememből, ráparáztam, hogy vér, de csak könny volt, plusz rengetegszer kellett cseppenteni:

Személyes offtopik rész, eddig nagyjából hasonló mindenkinél a gyógyulás. Két héttel a gyógyulást követően sikerült elvágni a szemgolyómat, a szemklinika soron kívül fogadott, sajnos az egy hetes szenvedés megismétlődött. Ha FEMTO módszer lett volna, akkor lehet, hogy megvakultam/sokkal rosszabbul jártam volna, mert az érzékeny lebenyt lekaszáltam volna.

Öt év telt el a szemműtét óta, azóta az egyik szemem minimális plusz, a másik minimális mínusz lett, mindkettőn van kicsi cilinder, emiatt munkához és vezetéshez szemüveget hordok, de amúgy nem kell. A kancsalsággal nem tudtak mit kezdeni, azóta legalább tudom, miért nem látom a távolságot és miért nem élvezem a 3D mozit. Kontaktlencsét nem próbáltam azóta.

Műtött szemű emberek, írjatok!

Nagyon erősen gondolkodom, hogy a véletlenül megmaradt pénzemből elcsattogjak lézerszemet csináltatni.

Egyetlen célom: szemüveg nélkül megtalálni a szemüvegemet.

Jelenleg -9,75 és -10,5 kombóval létezem, nagyon boldog lennék egy szolid -3, -4 körül, de tényleg.

Szóval lézerszeműek meséljetek, mennyivel jobb az élet meg ilyenek, hogy legyen kedvem "belevágni". Vagy ne.

[xmorrowx]

Nagyon izgi: IDŐJÁRÁSJELENTÉS következik!!!

IDŐJÁRÁSBUZI VAGYOK, szóval TÖK IZGI sztem, hogy itt Nagykanizsán egy nap leforgása alatt kétszer volt tél, egyszer meg tavasz: tegnap késő este mínusz 4 fokkal indítottunk, mondjuk tőlünk 20 km-re már plusz 6 fok volt, aztán reggel nálunk is 6-7 fok lett, napközben 13 fok, egy órával ezelőtt is még 10 fok, majd most 1 fok és szakadó hó! KURVA IZGI!!!

[flpmanager68]

💥Óriási dologra készülünk! 🤩 Június 8-án többen is indulunk egy 9 napos kalandra, mert az életmódváltás ebben a helyzetben különösen fontos és a karanténnak vannak mellékhatásai.🤪🍕🍔🌭 Támogató közeg✔️ receptek✔️ edzésötletek✔️ online tanácsadás✔️ sőt, szuper ajándékot kaptunk csapatunk profi edzőitől: Annamaria Juhász, Tóth Kasszandra, Mácsik Róbert és Márk Sáfár a 9 napra ingyen biztosítják a napi edzéseket a facebookos csoportunkban azoknak, akik velünk csinálják végig a 9 napot. Tarts velünk, ha rád fér egy kis pozitív változás!💪💪💪 Mire számíthatsz biztosan? ✅támogató csoport ✅motiváció minden nap ✅mozgás és online edzésprogram ✅egészséges ételek, receptek ✅minőségi kiegészítők ✅szebb kinézet - jobb közérzet ✅jókedv és töltődés ✅plusz energia ✅mínusz kilók 💥A résztvevők között értékes ajándékokat sorsolunk ki💥Nyerd meg Te az egyiket😉 1 díj: F15 -ös program csomag, táplálkozási tanácsadás a 15 nap alatt, 1 hónapos edzésterv!!! 2 díj: Táplálkozás tanácsadás 3 díj: 1 hónapos edzésprogram Együtt könnyebb, tarts velünk, június 8-án kezdünk. Indítsuk szuper formában a nyarat💪💪💪 Kérj bátran bővebb infót, attól a személytől, aki meghívott ebbe a csoportba😊 https://www.instagram.com/p/CAxBQFkhIbR/?igshid=xwoblyumk5e7

[korkep-blog]

Dolgozatíró dömping januárban!

De mikor tanuljak? De mikor írassanak? Nehezen feloldható örök tanári- és diákdilemma!

Az új tanév úgy istenigazából csak szeptember 15. után kezdődik el. Addig csak olyan puhatolódzás van tanár és diák részéről egyaránt, számonkérés kizárt. Közben ott a két szeptemberi munkaszüneti nap is, a tankönyvkiosztás, a tanév eleji menetgyakorlatok, sportnap, órarend nélküliség stb.

  Mire belelendülnek a tanárok az új anyag átadásába, már október van! Ebben a hónapban illik megemlékezni október 23-án az 56-os magyar szabadságharcról, esetleg részt venni a budapesti megemlékezéseken.

  Mire visszajönnek, kezdődik az őszi szünet 28-án, és átnyúlik novemberbe. A tanár kapkod, alig van ideje a terjedelmes új anyag átadására, nemhogy a számonkérésre. Feleltetés szóba se jöhet, pedig mennyire beszédfejlesztőbb a kommunikatív vizsgáztatás, marad tehát az írásbeliség, amit meg javítani is illik belátható időn belül.

  Persze, vannak kötelezően megírandó dogák matekból, szlovákból, magyarból, idegen nyelvből, de ma már időhiány miatt felsorakozik hozzájuk a többi tantárgy is.

  „November 17-én matekdoga, készüljetek” – kiáltja be az osztályba a matektanár, kiváltva ezzel a nebulók halk kuncogását és megjegyzését: neki se volt bársonyos a forradalma, nem tudja, hogy államünnep, suli meg nyista, de azért nem szólnak!

  A középiskolákban ebben a hónapban vannak többnyire a szalagavatók, előtte készülődés, előhangok, utóhangok, másnapok, műsorkészítés, palotás, közös fotózás stb….

  Ja, aztán jön az ünnepekkel teli december! A tanár is ember, ajándékot, fenyőfát vásárol, lót-fut, süt-főz, cégbulizik, lyukasórákon bekészít, fodrászhoz megy stb.

  Mikulás napján feleltetni vagy íratni? Kizárt dolog! Az a tanár, aki ezt merészeli megtenni, magára vessen, ha a karácsony előtti közös iskolai ünnepségen neki semmit se tesz a sulifa alá a Jézuska. Hivatalosan csak december 23-tól van ugyan karácsonyi szünet, de az utolsó héten már nem igen illik a csengettyűszót írásbelikkel megzavarni a sulikban! A tanév második leghosszabb iskolaszünete egészen január 8-ig tart!

  Aztán jön a nagy hajrá az iskolákban minden szinten! Persze, az első tanítási napon még nem, de akkor már beharangozza a tanár a nagydoga napját! Igyekeznie kell, mert egy íratlan iskolai törvény szerint egy nap maximum két nagydolgozat íratható az osztályban, röpdolgozatokból esetleg hozzájuk jöhet még egy. De ez rendjén is van, hiszen ezekre fel is kell készülnie a diáknak!

  De mikor tanuljak? De mikor írassanak? Nehezen feloldható örök tanári- és diákdilemma! Olyan rövid ez a nap, olyan rövid ez a hónap, a félévi bizonyítványosztás (helyett ma már értesítőosztás) napja az utolsó januári tanítási nap, de a félévi értékelő konferencia végett a jegyeket már egy héttel előtte le kell zárni.

  A katedraasztalon jól látható helyen van elhelyezve az újévi asztali naptár, amibe egy másik íratlan iskolai törvény alapján a tanárembernek előre be kell jegyeznie a dolgozatírás pontos idejét. Az óévben nincs még odatéve a naptár, nehogy előre lehessen időpontot foglalnia a tanárnak.

  A mindenkori hetes feladata a kalendárium tartalmának ellenőrzése valamint a tanár figyelmeztetése, hogy az általa dolgozatírásra meghatározott napra már van két előzetes nagy bejegyzés. Hoppon maradva kapkod ilyenkor! Mi lesz, minek alapján fog most osztályozni? Mit szól majd az igazgató vagy a szülő ahhoz, hogy csak két érdemjegyből és egy mínusz vagy plusz pontból osztályoz a félév végén? Jaj, neki!

  Tehát januárban a diák készülhet gőzerővel, a tanár meg javíthatja a dolgozatokat ugyanúgy! Szinte minden napra jut majd egy doga! És ha nem sikerült jól megírni, javításra a diáknak már nem is marad ideje! Kemény 2-3 hét vár most minden iskolakötelesre!

  Hacsak nem mennek el ezekben a januári napokban az iskola által szervezett egyhetes sítáborba….

  Száraz Dénes                   

[felfordulva]

Ha csak napi 20 percet foglalkoznál a kémiával, meg tudnád tanulni. Ha csak napi 20 percet gondolkoznál matek példákon, könnyebben értenéd az új anyagot.”“ Ha egy nap legalább..” na itt álljunk meg. Ez mind szép és mind jó. DE!! azt senki sem nézi hogy egy nap 7-8-9 óránk van. Szóval ha eltekintünk a dolgozatoktól, felelésektől, számonkérésekről és a felfogási szinttől, és napi 20 percet foglalkoznánk mindennel akkor osszunk-szorozzunk. 7x20 az 140 perc. Több mint 2 óra. Plusz még az a 7-8 amit az iskolában töltesz. Az már több mint 10. Tegyük fel 6kor kelsz reggel és 10kor fekszel mert ugye a 8 óra szépítő alvás kell, nehogy már karikás legyen a szemed… Akkor 16 órát vagy ébren. Abból 10 megy el a tanulással. Marad 6. Abból vonjuk ki a reggeli háromnegyed óra készülődést és háromnegyed óra utazást. (és itt most nagyon a minimumra törekedtem!!) marad 4 és fél órád. Ebből mínusz egy menjen el sportra. Akkor 3 és fél óra. 3 és fel kibaszott órád van közösségi életet élni, táplálkozni, a családdal lenni, otthon segíteni, kirándulni, gyereknek lenni, érezni és úgy egyáltalán élni.

[hicapacity]

Tudnál keresni havi 2500 eurót! Úgy értem itt, Magyarországon!

Semmivel sem ér kevesebbet a munkád, mint egy osztrák, vagy belga melós munkája. Minden további nélkül kaphatnál európai nyugdíjat egy ledolgozott élet után, mert semmivel sem vagy rosszabb, egy francia nyugdíjasnál... Tanulhatnál olyan egyetemen, mint az MIT, vagy a Cornel, mert nem vagy rosszabb képességű fiatal, mint az oda járó amerikai diákok. A lényeg az, hogy bár életviteled, életkörülményeid, lehetőségeid, kilátásaid és mindennapjaid azt sugallják, hogy kevesebb vagy, mint a világ soknyi nemzetének embere, a világos és egyértelmű értékvetés az, hogy ez hazugság. Nem benned van a hiba, nem a gazdaságban, nem az országban... Nem az a baj, hogy magyar vagy, sem pedig az, hogy a Kárpát-medence az otthonod. Nem a tanár és nem az iskola a probléma. Se az intézmények, az ellátórendszer nem olyan, hogy emiatt neked sokad rangúnak kellene érezned magad.

A probléma a látszatban van! Abban, amit a világ, a gazdaság, a nemzetközi politika, a világban uralkodó szakmai, gazdasági, társadalmi, szociális trendek gondolnak rólad. Az a közkeletű kép, ami alapján az országot, és ezzel a benne élő népet, és értékeket a világ - kritikusan - szemléli és mérlegre téve értékeli, és az, amit te erről képzelsz.

Minden a jelenben értéknek tekintett dolgunk - pénz, föld, víz, vagyontárgyak, emberek és életük - egy gigászi és sajátos értékmérő táblázat tételmezejébe van feltüntetve, ahol még az is árcédulát kap, hogy naponta mennyi időt töltesz és milyen weboldalak tanulmányozásával. A világ, minden életérzésedhez, elképzelésedhez, meglátásodhoz, és CSELEKEDETEDHEZ - hozzácsatol egy plusz, illetve mínusz számot, amelyek összessége határozza meg azt az értéket, amit TE az egyén jelentesz a mai, trendekkel és elvárásokkal terhelt, a pénz és információ hatalmától kábult világnak. Ez a mérőszám az a mennyiségi egység, amennyit te képes vagy hozzátenni az emberiség - vásárlási katalógussá silányított - értéktartományának egészéhez. Ma, amikor a magyar gazdaság mérőszámait nézik, akkor reális és valós kereskedelmi számok adnak az életednek egy nagyon durva, és borzasztóan racionális számot. Ez az az összeg, amiből úgy tudod magad fenntartani, hogy közben kiszolgálod a világ rád eső termelésének egy részét. Ha ezt eléred, akkor az értéked: 1. Azaz fizetőképes vagy. Képes vagy annyit termelni, hogy a termelésedért kapott pénzből fenntarts egy civilizáltnak tekinthető és a civilizációs normák szintjén értékelhető életet, azaz jut ételre, italra, és fedélre, valamint képes vagy az állam nyújtotta szociális rendszerekből kiegészítő szolgáltatásokat vásárolni az adód révén. Aki ez alatt van, az a: 0 A nulla kiesik a rendszerből, mert nincs birtokában annak a képességnek, ami a létezéshez rendelt minimum számokat elő tudja állítani - bármilyen pénzügyi normarendszerben. Ide tartoznak a hajléktalanok, csövik, a rendszeren kívüliek. Számukra szinte minden zárva van, mert nem termelnek, nem kapnak pénzt és nem vásárolhatnak maguknak - az adójuk révén - szociális szolgáltatásokat. Ha képes vagy az önfenntartáson túl létrehozni pénzt, akkor átlépsz a következő csoportba: Ez a 2.   Az a termelői “egység”, aki önmaga fenntartásánál többet tud termelni, és ebből akár a 0. csoport tagjai részére a szociális szolgáltatást - az állam helyett - biztosítani. A 2. csoport nem csak alapvető az életvitel szempontjából fontos dolgokra ad pénzt, hanem olyan munkát végez, ami extra és nem az adó révén megvehető szolgáltatások megvásárlását is lehetővé teszi. Például tud nyaralni, esetenként szórakozik, vagy - és ez az egyik legfontosabb - képes tartalékot képezni öregkorára. De innen is van továbblépés. A 3. csoport tagjai képesek a megtakarításokat nem csak egy távoli életpillanatra, hanem egy közeli életérzésre, akár napi rendszerességgel eltenni. Szivar, konyak, relatíve drága kocsi, a polgári életérzés netovábbja, a megtestesült amerikai álom, ami arról szól, hogy ha van egy rendes állásod, akkor van mindened. A csoport tagjai a kényelmi zóna azon részében élnek, amikor jelentősebb és komolyabb felelősség nélkül, olyan termelési szintet tudnak produkálni, ami biztosít számukra egy olyan életet, amit irigyelhet az 1. és a 2. csoport, amit sokan életcélnak, életminőségnek, elfogadható életnek tekintenek. a 4. csoport azoké, akik már nem csak önmaguk, de mások - elsősorban az 1. kategória - megélhetési sarokszámait is képesek előteremteni, stabil, folyamatos, és értékteremtő módon, úgy, hogy közben saját életvitelük a hármas csoport nyugalmi értékeit biztosítja, kilátással az 5. csoportra. Az 5. csoport már határvonal, átmeneti terület, ahol a pénz átértékelődik, mert képessé válik az egyén sorozatosan előállítani 2-3 sőt 4 csoportba tartozókat, és ezzel együtt megszűnik egy csomó társadalmi és jóléti felelőssége, mert már nem önmaga és nem mások, szimplán a pénz, a piac, a számok értékvetése alapján ítéli meg azokat, akik felett áll ebben a fura és öntörvényű társadalmi rangsorban. A 6. csoport életvitele a mesék kategóriája. Csak a körülmények és a látszat mentén alkothat róla bárki képet, aki nincs benne. A 7-8-9-10 ezen kategória durva fokozása, ahol már nincsenek emberek, csak képességek, számok, módszerek, statisztikák...

Ma a magyar társadalom többsége épp csak részese az 1. csoportnak. Ezért ér kevesebbet a munkánk, ezért ér kevesebbet a gazdaságunk, ezért érünk - látszat szerint - kevesebbet, mint a világ teljesen azonos képességekkel megáldott bármelyik embere.

Munkám során olyan értékrendet igyekeztem követni, ahol mankót adtam azoknak, akik épp csak részesei az 1. csoportnak, de álmaik a 6-ost veszik célba. Minden percem és energiám arra fordítom, hogy világossá tegyem a csoportok közötti átmenet nem csak oktatási, állami, szociális feladatok, hanem az egyén alkalmasságának is függvénye. Azzal, hogy megálmodjuk helyünket a világban, de ezért nem teszünk semmit, voltaképp azt stabilizáljuk, aminek a világ tekint minket. Egy nagy 1-esnek. Olyan embernek aki annyit tesz, annyit gondol, annyit produkál, hogy önmagát a vásárlási képességek mérőszámainak felszínén tartsa, de csak úgy, mint a fuldoklót, aki kapaszkodik a következő légvételbe. Ahhoz, hogy a világ elhiggye rólunk, hogy többet érünk, nem csak álmodni kell a produktivitást, hanem létre kell hozni hitelesen és ennek eredményeit mutatni kell, kivagyi és rátarti módon, mert a világ olyan, mint egy nagy és puccos sétatér, ahol mindenki felmutatja önmaga (látszat) értékeit és a többiek ennek alapján besorolják - önmaguk - lássuk be elég ocsmány értékvetésébe, hogy ezzel megkössenek, és önmaguk számára azonosíthatónak láthassanak.

Ma a magyar társadalom csak szóban törekszik egy jobb és élhetőbb világ megteremtésére. Mindenki álmodik, mindenki tervez. Mindenki ül önmaga kis tévéje előtt és nézi önmaga álmodott életének szappanoperáját, és várja, hogy a dolgok egyik napról a másikra, egy politikai, gazdasági platform, egy párt értékvetése, ígéretei, tettei alapján majd pozitívan megváltoznak.

Gyötrelmes a munkám, mert minden nap megélem önmagam álmainak halálát. Látom, átélem, és néha könnyek között vehetem csak tudomásul, hogy az álmokat csak kevesen akarják munkával, akarattal, könnyekkel és kínokkal megfizetni, hogy továbbléphessenek egy olyan csoportba, ami igazság szerint semmire sem értékeli őket, semmire sem tartja az életüket, és olyan társadalmi értékazonosítások mentéén ad nekik számozott kasztot, ami egyszerűen vállalhatatlan. Minden héten látom, amint anyák váltják aprópénzre gyermekeik jövőjét, apák vesznek fel hitel a gyerekeik holnapjára, nagyszülők adnak egy sonkáért cserébe egy életre való felelősséget. Látom, és megélem, ahogy az adott tanítás, a szó, a gondolat, a cselekvés, az erő, az építés, a munka minden csodája lángolva ég el a belenyugvás, az álmodozás tompa közönyének lángjai közepette, mert a társadalom ül az 1. székben, irigyli a 2-est, vágyja a 3-ast, de még ezekért a hamis és talmi értékhalmazokért, és az azokban fellelhető pénzen szerezhető értékvetésért sem akar senki, semmit megtenni, mert azt hiszi, azt képzeli, hogy ez valaki más, egy politikai, gazdasági platform, egy párt feladata, nem az övé.

Mára ott tartok, hogy érted az emberért már lehet nem tudok és talán nem is akarok dolgozni, mert nem látod, nem érted, nem értékeled, hogy minden életperc, amikor harsogva igyekszem egyik téglát a másikra tenni a mindennapok építményeibe, azt nem magamnak és nem magamért teszem, hanem azért a nagy és csodálni való egészért, amit ma Magyarország - számomra - jelent.

Ma már a gyerekeinkért dolgozom.

Azokért, akiket te - a közönyös és álmodozó szülő - egy olyan álmodozó életre kényszerítesz, ahol a munkának, a tudásnak, az értéklátásnak, és az értékteremtésnek nincs kézzel fogható haszna, mert ezt hiszed, azt érzed, azt gondolod, azt tanultad - és most már a gyerekednek is azt tanítod - hogy életed jobbá tételéért nem te, a tetteid, a munkád, a tudásod, hanem egy politikai, gazdasági érdekszövetség, egy párt a felelős, aki majd egyszer - csak miattad és csak érted - létrehoz egy csodát, a te álmaidból épített életteret.

Elfogadtam, hogy nem lehet a tömegeket megszólítani, és elfogadtam, hogy ez egyént, téged is nehéz, mert a szavakat nem úgy érted és a tetteket sem úgy értékeled, ahogy én teszem... Ez nem baj. Ez nem hiba. Ez nem kritika, és nem hibáztatás. Ez szimpla és gyakorlatias észrevétel, ami engem arra predesztinál, hogy minden nap változtassak egy kicsit a saját álmaimon, hogy megvalósíthassam a gyermeked álmát.

Így ma csak annyit tudok mondani neked, hogy akkor is dolgozni fogok érted, és a gyermekedért, ha előtte épp a szemedbe mondtam, hogy elégedetlen vagyok veled, a hozzáállásoddal, a munkáddal, a tetteiddel, a gondolkodásoddal. És akkor is, ha emiatt mocskos, arrogáns, pökhendi és beképzelt alaknak tekintve le is köpsz! Ma már nincsenek elvárásaim veled szemben, mert eljutottam oda, hogy elég ha abban bízok, hogy megérted, nem a világnak kel megfelelned. Nem kell 1-2-3-8 csoportba kerülnöd, nem kell versenyezned más országok dolgozóival, nyugdíjasaival, moráljával, és nemzeti felfogásával. Elég ha a gyerekednek megfelelsz, és képességeid szerint építesz - egyedül, vagy akár velem és mellettem - egy olyan világot neki, amiben egy másik nemzet, másik embere, egy másik értékrend, másik értékelése, nem egy statisztikai mérőszámnak, hanem egy új embernek, egy új ikonnak, egy új eszmének, egy új értékvetés alapjáénak tekinti majd ŐT! Így ha te, vagy én örökre itt is ragadunk az 1-es csoportban, a gyerekünk már egy másik világ, másik dimenziójában értékelheti azokat, akik ma téged, engem, és Magyarországot annyira értékelik, amennyire ma az lemérhető és látható a világban. Rajtad és rajtam múlik minden. Én készen állok. És te?     .. /    via Shphrd