#otthonzüllés

[otthonzulles]

lehet hogy ez azt ábrázolja, hogy félek és nem hiszek megfejlődni valamit és most kicsit úgy érzem megrekedt a terápia; úgy érzem nekem ennyinél több nincsen, pedig sajnos a külvilágban más dolgokat látok; megbékélhetnék itt is de magamra nézve mégiscsak tragikus lenne.

[otthonzulles]

legrövidebb távolságok köztem és vezető politikusok között: - vlagyimir putyin: budapesten a zebránál álltam amikor a menetoszlopa elhaladt. amúgy az arany jános utcai lángosozó akkoriban zárt és purplettivel elugrottunk lángosozni 😄. 10 méter. - volodimir zelenszkij: vonattal jött budapestre és itthon voltam, ~500 méter - kövér lászló: mentek a kurultájra megnyitni, leszorítottak a retkes tek octáviák, 5 méter. - orbi: orbit sosem láttam még a puszta szememmel. gondolom olyan csak volt hogy én is bp-n voltam meg ő is, ~10km

[otthonzulles]

emberek akikben semmiképp nem bíznék meg:

belépőkártyát kis csévélős madzagon tartók

ökölnyi kulcscsomót a nadrágjukra csiptetők

hajra, sapkára fejhallgatót rakók

dni

[otthonzulles]

@kekbond Redzsinával világkörüli úton! Most minden jó helyre elhozom 😄

[otthonzulles]

vasárnapi zárójeles

a törzshelyemen, ahova ~10 éve járok és többszázezer forintnyi szép kártyát hagytam már ott, kitalálták, hogy vasárnap élő cigányzenével "dobják fel" a hangulatot; egy újszászi muzsikus brigád húzza a talpalávalót.

húzza fel a faszára nem vagyok hajlandó ezt hallgatni, nem megyek vasárnap ebédelni. inkább eszek kínait vagy whatev. (zárójel zárójele: 10 és 11h között van egy idősáv amikor még lehet kajálni de nincs cigányzene. biológiailag képtelen vagyok 11 előtt ebédelni.)

sajnos a pultosoktól tudom, tódulnak erre a népek (bevétel 2x), marad a cigányzene. ostoba proli gecifasz mindenki

[otthonzulles]

jó ez az influenza

azt hittem a tegnapi nappal túl vagyok a nehezén, hát, reggel előbb be kellett vennem egy cataflamot, hogy a köhögni tudjak; mert úgy éreztem ki akar szakadni a tüdőm

[hunblarity]

Fogadóiroda

[otthonzulles]

utaztunk munkatársammal A-ból B-be, én vezettem. munkatárs felvázolta ez-meg-az stb. lesz a feladat majd később, erre odavetettem:

- Ha élve odaérünk! 🤣 - Ne basszál ki velem három gyerekem van és még szeretném látni őket 😳

itt értettem meg hogy az élethez való ragaszkodásom elég sajátos

I need to [remembers I shouldn't make suicide jokes] join a whaling crew

[otthonzulles]

hogy a geciben kell csinálni ügyfélkapu pluszt ezzel az autentikátor gecivel? nem úszom meg utána kell nézzek

[hunblarity]

Második kör játékszabályai

[otthonzulles]

de ez tényleg így működik,

hogy ti kapcsolódtok más emberekkel és ez jó lesz nektek?

hát hogy a geciben lehet bárkiben megbízni? meg egyáltalán ki a túró fogad el? :|

[otthonzulles]

IGEN!!!! :((((((((((((((

[otthonzulles]

amúgy annyira le van épülve a magyar társadalom* :(

néhány napja 4-es metróztam és kifigyeltem egy portugál(ul videotelefonáló) csajt az állomásban. az a ragyogó tisztaság, jókedv, kisimult vonások, életszeretet, csoda hosszú barna leomlott haj, egy remek kis gyümölcsmintás egyberuha, de hogy nem csak hallatszik egy külföldin, hogy külföldi hanem kb. úgy világított mint egy marék kidobott CT gépből kukázott cézium-rög. nem tagadom zsánerem volt, el voltam ájulva

mi mást vallanék én is, mint hogy "a magyar csajok a legszebbek", de kimész külföldre és azt látod hogy "baszki ezek egészségesek és kiegyensúlyozottak", a magyarországiak meg napról napra küszködnek a túlélésért és mindenki arcára van írva.

rottyon vagyunk.

[otthonzulles]

a pszichológiai tortúra része, hogy a dokim hajnali 8:30-ra ad időpontot

lehet mégis inkább az alkoholizmust választom

[otthonzulles]

40 lettem.

mindig akartam egy nagy negyvenes eszmefuttatást írni,

tulajdonképpen ez jobban foglalkoztatott, mint hogy mit teszek ha negyven leszek.

semmit.

ugyanolyan nap volt mint a többi, már nem is emlékszem, ja de épp melóban töltöttem be (0:47-kor születtem a szóbeszéd szerint)(majdnem két hete volt).

most kicsit kibillentett az előbbi táncos videó és úgyis írni akartam, most kellőképp fáradt vagyok ahhoz hogy írjak valamit megemlékezvén. (tudom öregszik ez az átokverte portál és nem is én vagyok itt a legidősebb nagyon nem, mindegy. attól még szar. még ha úgy is érzem most hogy egy marék sár a nyakam körül ide vagy oda már nem számít)

évtizedek óta nincs mit ünnepelni.

az egyetlen dolog ami változott, hogy 25+ év önmarcangolás után idén elkezdtem terápiára járni. hogy járni, vagy gyógyulni; ezt persze naponta megvitatom magamban.

basszus olyan jót akartam írni de tényleg fáradt vagyok.

szóval a terápiáról annyit, nagyon nehéz elhinni hogy én valaha leszek boldog, bátor, kiegyensúlyozott ember. minél többet tudok, annál kevesebbet és nyomaszt. nyomaszt hogy

ja hát igen évek óta terveztem a "40" posztot meg is volt a bomba ötlet, hogy milyen lapokat terítek ki de sajnos a nyomor, az sosem szexi. megtartom. talán majd transzparensebb leszek a következő negyvenben, ha kérdezné valaki hogy mi a fasz van velem. nincsenek sokan. [de hozzátartozik, hogy aki igen annak "hálás vagyok", azaz nekem most kell megtanulni a hálát átérezni és kifejezni, de ebben talán jó vagyok még ha ez most az ideszart betűkből nem jön le]

nehéz dolog a terápia. legalább kiderültek dolgok mitől vagyok ennyire elbaszott. de kurva nehéz lesz, ha egyáltalán, változtatni. kapcsolódni?!? másokkal? érzelmeket szabadon engedni??? ebben a korban? félelmetes, idegen, dermesztő.

nekem sajnos most kellene megtanulnom élni

na legalább ez a poszt is megvolt, majd visszatérünk erre az ötvennél, ha megérem.

szabad replyolás, no reblogolás mára!

[otthonzulles]

hű ez valami baromi nehéz egy olyannak aki

eleve csóró volt, világháborút túlélt nagyszülők (is) nevelték, megbecsülés, elrakáskultúra, TISZTASZOBA

kötődik a szép tárgyakhoz (love fades away but things are forever, igaz Tom?)

a legbutább kötődésem egy régen túrt új farmerhez van, ami valami dán márka és 60 euróért találtam webshopban. úgy féltem bazdmeg mint valami ereklyét 🤣 (meg csöppet szűk már itt-ott, érthetetlen?!?)

Van 1-2 "értéktelen" flockolt mintájú mezem amiket nem merek felvenni, mert sajnálom!

A brief moment of rationality from the bird place.