#nyári tábor

[multidezo]

Békés Megyei Hírlap, 2004. július 13.

Hagyományőrző nyári tábor a Nagycsaládosokkal

[tunderbolcso]

Táborozz, jelentkezz, gyere! A jelentkezési laphoz kattints IDE!

[colorful-blacksheep]

Kristóf szendvicse

Egy szöszke kisfiú szalad be a tábor udvarára hajnali hat után pontosan öt perccel. Én még szinte fel se keltem, de ő ott volt egy héten keresztül minden reggel, energikusan és állandóan azt kérdezte, hogy mit segítsen. Ő volt Kristóf.

Pár éve, amikor egy olyan táborban seg��dkeztem, ahol többnyire nehézsorsú gyerekek voltak, nem gondoltam, hogy nehéz lesz őket elengednem, azonban sokuk a mai napig eszembe jut, köztük Kristóf is. Nagyon szép kék szemei voltak és hatalmas szempillái, azonban nem ezért volt különleges.

A lehető legnagyobb traumákat élte át, de mégis ő volt a legboldogabb a gyerekek közül. Az anyja rákos volt, az apja elhagyta őket, legtöbbször a szomszéd néni vigyázott rá.

Tehát minden reggel mosolyogva beszaladt az udvarba, én pedig még fáradtan, pizsomában mentem ki, hogy csináljak neki kakaót, vagy egy kis reggelit, de általában sosem kért, mivel az anyukája már adott neki otthon enni.

Amíg a többi gyerek oda nem ért segített megteríteni a reggelihez, miközben arról fecsegett, hogy ha nagy lesz orvos szeretne lenni, mivel akkor tudna segíteni az anyukájának. Először nem értettem, hogy miért, azonban az első nap végén megismertem Anitát is. Épp munkából ért oda, egy 12 órás műszak után. Borzasztóan kimerült volt már 5 óra után, és rögtön azzal kezdte, hogy mennyire sajnálja, hogy késett, nem engedték el a munkahelyéről. Borzasztóan sápadt és vékony volt, az arca pedig beesett. Szinte féltem, hogy ha jön egy nagyobb széllökés, akkor elviszi. Nagy nehezen rábeszéltem, hogy nem kell sietnie ide munkából, mert, bár a többi gyerek vagy a táborvezetők el is mennek onnan, én ott leszek és figyelek Kristófra, nem sok vizet zavar.

Nagyjából a harmadik nap magasságára sikerült meggyőznöm róla, hogy tényleg ne siessen, elleszünk. Mivel amíg vártunk Kristóffal az anyukájára nem volt semmi dolgunk, felvetettem az ötletet, hogy csináljunk vacsorát. Biztos voltam benne, hogy Anita nem szeretne maradni velünk enni, így a szendvicseket Kristóf szépen becsomagolta, hogy majd hazavigyék.

Közben arról beszélgettünk, hogy a kedvenc ünnepe a karácsony, mert akkor az anyukájának nem kell menni dolgoznia és egymás után 2 napot is otthon van. Mesélte, hogy hiába hullik mostanában a haja, még mindig az ő anyukája a legszebb a világon. Énekelt nekem karácsonyi dalokat és elmagyarázta a játékot, amit az anyukájával szoktak játszani télen, ha hideg van télen és lehet rajzolni az ablakra.

Végig csak beszélt és beszélt, mintha sosem fogyna el az energiája. Végül megérkezett érte Anita, nagyon hálás volt, hogy Kristóf tovább maradhatott, de mivel nagyon szerettem a kisfiút, szerintem én majdnem jobban örültem neki, hogy tovább maradt.

Majd ez így ment utána napokon keresztül, egy szót sem szóltunk a szendvicsekről amikor találkoztunk. Az utolsó nap paprikás krumpli volt ebédre, és mivel az volt Kristóf kedvence, csomagoltunk az anyukájának is egy dobozzal. Aznap este úgy feküdtem le aludni, hogy valószínűleg ez volt az utolsó nap, amikor láttam Kristófot.

Majd másnap reggel valósággal csoda történt. Pontosan hat után öt perccel egy kisfiú szaladt be az udvarra. Akkor tértem igazán vissza a jelenbe, amikor kopogtatott az ablakon, hogy "na mi lesz már, nem jövök ki?". Először nem akartam elhinni, hogy tényleg ott van előttem.

Nagyon örültem, hogy még egyszer eljött, hogy elbúcsúzzon tőlem. Még egyszer elmondta, hogy nagyon örül, hogy megismert és ha majd végre orvos lesz, akkor keressem bátran ha bármi bajom van, engem majd előre fog venni a sorban, ahogy az anyukáját is szokták a sürgősségin, mivel nagyon szeretik őt az orvosok.

Már tényleg indult hazafelé, amikor hirtelen eszébe jutott, hogy miért is jött: elővette a táskájából azt a dobozt, amiben tegnap küldtem a vacsorát és odaadta azzal, hogy "anya mondta, hogy hozzam el". Rám mosolygott, még egyszer megölelt, majd elszaladt.

A dobozt csak később bontottam ki. Egy szendvics volt benne, felvágottal és rengeteg zöldséggel. Ahogy felemeletem, egy cetli volt alatta, kacifántos írással:

"Köszönöm az eddigieket. Sajnálom, hogy csak ennyit adhattam. Ez Kristóf kedvence, remélem ízlik.

Anita"

Azóta sem hallottam róluk semmit...

[homregeszet]

A kulisszák mögött

0️⃣4️⃣🎀🎄

Mindenki járt iskolai kirándulások során (és reméljük később, illetve máskor is) múzeumokban, viszont ritkán fordul elő, hogy egy múzeumi raktárba adódik lehetőség ellátogatni. Múzeumpedagógusaink szervezéseben, a ,,Kő Kövön” nyári tábor ifjú résztvevői, sok más program mellett, a Tímár malom utcai Raktárbázisunkon is látogatást tettek, ami számunkra is nagy élmény volt, hiszen rengeteg okos kérdést, érdeklődést kaptunk - többször éppen a legfiatalabbak részéről. A körbevezetés során megnézték az embertani gyűjteményünket, régészeti, történeti raktárhelyiségeink egy részét, az éppen ott dolgozó munkatársainknak köszönhetően pedig gyors bepillantást nyerhettek a műtárgy fotózásba is. Reményeink szerint sikerült bemutatni a gyűjteményeink egy részét, a raktár szerepét egy múzeum életében, az itt végzett munkafolyamatokat. Valamint kedves koll��gánk, a tragikus hirtelenséggel eltávozott Szabó László birodalmában a Leletmosóban még a munkákba is besegítettek a tábor résztvevői, megtanulva annak ottani folyamatát.

Köszönjük a látogatást!!!

Bárdos Nándor

[nitta86]

Diktatúrára nevelt nemzedékek

Szerintem azért is tartunk ott ahol, mert a rendszerváltás után is alig valaki értette a demokráciát, vagy akarta tudta átadni a fiatalabbaknak, így a rendszerváltás után született, vagy akkor iskoláskorú gyerekeket is még a diktatúrában való létezésre készítették fel. Otthon is, az óvodában, iskolában, sokszor még az egyetemen is.

‘86-os születésű vagyok, szóval még viszonylag a rendszerváltás környékén kezdtem az első osztályt. Az olvasókönyvünk még ugyanaz volt, mint a 80-as években, csak a kisdobosokról szóló részeket cser��lték le random tájleíró költeményekre. (Nem sikerült tökéletesen a gyomlálás, a húgom szolfézskönyve pl. még tele volt mozgalmi dalokkal.) Pár év után viszont új tankönyvek jöttek, amik viszont tele voltak Horthy-nosztalgiával, még a gyerekek öltözéke a rajzokon is a 20-as, 30-as évekre hajazott. Ettől nem lett jobb semmi és kerültünk közelebb ahhoz, hogy milyen lehet egy szabad világban, demokráciában élni.

Áltsuli felsőben már volt ottalvós nyári tábor, na az is teljesen olyan volt, mint az úttörőtáborok, csak már másmilyen zászlót húztunk fel és más dalokat énekeltünk a tábortűz körül. Az évnyitó, évzáró évtizedek óta ugyanolyan. 

Az iskolai ünnepségek mindig is igazán abszurdak voltak, pl. minden október 23. mikor valaki elszavalta az Egy mondat a zsarnokságról című verset, mi meg egyenünneplőben, tornasorban szabályosan felsorakozva hallgattuk az iskolaudvaron.

Soha semmibe nem volt beleszólásunk. Persze papíron volt diákönkormányzat csak értelme semmi. A dolgokat mindig csak elszenvedtük, még a felsőoktatásban is, ahol a HÖK soha senkit nem védett meg a 95%-ot megbuktató tanároktól, csak bulikat szervezett meg a saját későbbi politikai karrierjüket egyengettek.

Nem tudtuk mi az az autonómia, nem tanultunk meg kiállni magunkért vagy másokért, az egész társadalom az igazodást várta el tőlünk.

A szerencsés kevesek megtanulhatták otthon, hogy milyen az ha van beleszólásuk a saját életükbe, de ez ritka volt. Gyakoribb volt, hogy huszonévesen tanultuk, hogy mit jelentene a demokrácia, egymástól, az internetről, a külföldi lapokból, de többnyire ez is az olvasott kevesek kiváltsága volt.

Autonómiát a pszichoterápián tanultam, de ez eléggé egyéni és nem társadalmi megoldás.

A legtöbb ember feje felett, még a velem egykorú harmincasok esetében is, úgy repült el az a pár év amikor szabad választások voltak, hogy észre se vette mije volt és mit veszített el.

[t-rexbaby]

Nyári tábor szindróma

"Régen minden jobb volt"

Mindenben a régi dolgokat keresed. Régen azt hitted minden szar. Nem. Most van az hogy minden szar. Régen minden nap találkoztál barátokkal, haverokkal. Nem a 4 fal között ültél. Nyilván ezt most sem teszem. De nincs aki hívjon akár csak egy sétára. Hívnak persze amikor nincs más vagy éppen lehuzni akarnak. "Bocsi, megtudnal hívni egy italra? Bocsi, tudnál kölcsön adni? Következő hónapban vissza adom. "Bocsi, tudnál adni ezt meg azt?" NEM. Bele untam ebbe. Azért mentem bele ezekbe a kis jatszmakba mert azt hittem tényleg barátok. Mindig elhittem. Fáj de lehet hogy jobb így "egyedül". Persze, van párom de ő mégsem olyan mint egy haver. Tudom, megelégedhetnék vele is. Csinalhatnank együtt programokat. De ez annál bonyolultabb. Újra szeretnék gyerek lenni és kint hulyeskedni az utcán, réten az akkori haverokkal. Azok a haverok 1-2 hete full készen előadták hogy nekik is mennyire hiányzik az az idő és hogy mennyit gondolnak erre de tisztán sose keresnek. Aligha köszönnek. Vajon az őszinteség jött ki belőlük akkor vagy csak egy felszínes valami? Csak szeretett flash volt az egész? Valószínűleg igen.

Ezt nevezik nyári tábor szindrómának

[rosszulorzott]

A FIDESZ MEGTÁMADTA A SZIKRA TÁBORT - DE CSAKAZÉRTIS MEGTARTJUK, A TE SEGÍTSÉGEDDEL

Politikai nyomásgyakorlás miatt törölték a foglalásunkat a nyári táborunkra - új helyszínen kell megtartanunk a Szikra Tábort!

Van-e annál pitiánerebb, mint amit most a hatalom bemutat? A Szikra nyári táborát alig két héttel a rendezvény előtt mondta vissza a már fél éve lefoglalt helyszín politikai nyomás miatt.

Szögezzük le: minden áskálódás ellenére LETT ÚJ HELYSZÍN! Azonban a keresés nem volt zökkenőmentes: hiába találtunk akár nyitott helyszín szolgáltatókat, volt rá példa, hogy egyértelmű háttérbeli nyomásgyakorlások miatt megszakadtak az egyezkedések. Nyilvánvaló hogy politikai üldözésről van szó, a Fidesz hiába játssza el hogy lehet politikai közbeszéd Tusványossal és a Tranzittal, ellehetetleníti az ország egyetlen nyíltan ellenzéki és baloldali táborát.

A tábor tehát meg lesz tartva, azonban a hirtelen változtatások sok extra költséggel járnak, amire gyűjtést indítunk.

Nagy szükségünk van most a közösségünk segítségére!

A kommentek között megtalálod a linket, ahol adományozhatsz ahhoz, hogy megvalósulhasson a táborunk a Fidesz minden üldözése ellenére.

Ha pedig szeretnél olyan mozgalom táborába jönni, ami ténylegesen kihívja a Fidesz rendszerét, még tudsz jelentkezni a kommentekben megtalálható linken! #csakazértis

[couleurlocale]

fontos kérdés

szerintetek, mert nekem nem sok rálátásom van ezekre, de egy 2 hetes külföldi nyári tábor magyar középiskolásoknak 200 euróért az nagyon drága?  

[manzardworkshop]

Ha szenvedélyesen szereted a művészetet és szeretnéd a következő szintre emelni a festészeti képességeidet, vagy régóta szemezel a papír-ecset-festék szentháromságával, akkor van egy tökéletes lehetőségünk számodra! Csatlakozz hozzánk az egyhetes nyári művészeti táborunkba, ahol elmélyedhetsz az akvarellel festés rejtelmeiben, kíserletezhetsz más-más technikákkal a színkeveréstől kezdve az árnyékoláson át akár a portré készítésig. Legyél kezdő vagy, tapasztaltabb alkotó, emeld egy következő szintre a képességeidet. Az akvarell még nem minden, mert idén először az akril festés alapjait is górcső alá vesszük. Próbáld ki magad ezzel a különleges anyaggal akár részlet gazdag, akár absztrakt képet festenél. Sőt, ha éppen kerámiázni lenne kedved azt is megteheted. Ezen a nyáron újra Badacsonytomajra szerveztük az alkotótáborunkat, egy balatoni, medencés, panorámás szőlőbirtokra a Rozi panzió Badacsonyba. Már csak 4 helyünk van, úgyhogy érdemes lecsapni valamelyikre! A tábor részleteit a következő linken találod, ráadásul egyedi ajánlatot is kérhetsz tőlünk: baantal.com/kurzusok/

[lajos65]

Kapcsolódj! / Agapé Nyári Tábor ÉLŐ

[galagonyamagyaraz]

Ezer meg egy éve életem szerves részét képezi egy nomád, alapvetően környezeti neveléssel és tudatossággal foglalkozó tábor, ahol nyaranta tíz napra eltűnök a világból - illetve egy egészen más, zárt rendszer része leszek. Az elmúlt években túrát vezetek, idén nyáron pedig kísérletet tettem arra, hogy az életem két, alapvetően egymástól távoli aspektusát egybegyúrjam, úgyhogy gondoltam, a túrák tematikáját majd természetfilozófia, tájesztétika, illetve kultúrtörténet adja. A korosztály (tizenéves kölykök, tizenkettőtől tizennyolcig vegyesen) persze kicsit leszűkítette a témák tárgyalhatóságát, de ki merem jelenteni, hogy a túrák jól sikerültek, a srácok élvezték, mentünk nagyokat. Na de itt jön a lényeg - szeretek túrázni, szoktam is, azonban korántsem annyit, amennyi igazából jól esne. Mert mi esne jól? Könnyű kifogást találni, fáradtság, a társaság hiánya, mind ismerjük - az elmúlt hónapban viszont kétszer is voltam kirándulni, egyszer régi, gimnáziumi osztálytársaimmal, egyszer pedig a családommal.

Nálam sokkal okosabb emberek írtak már erről sokat, sokkal alaposabban, így most egy igazán személyes, mozgásra serkentő szöveget szánok ide - nem kell nekem elhinni, ki is lehet próbálni, a kedves olvasónak működnek-e a nekem bevált dolgok. Mert a nyári táborokon túl még azt is be kell vallanom, hogy ezer meg egy évig borzasztóan lusta voltam, és az említett túrázásokon kívül igyekeztem a lehető legritkábban megmozdulni. Ezzel persze jött együtt sok minden, a szinte nevetséges izomtalanságon túl egy egészen súlyos betegség (az utóbbi nem közvetlenül, illetve nem is feltétlenül tudható be a mozgáshiánynak, de az is biztos, hogy nem segített a mozgásszegény életmód), az őszi-téli időszakban pedig szörnyű búskomorság és állandó fáradtság.

Tavaly viszont úgy döntöttem, hogy elkezdek rendszeresen mozogni. Tavasszal rengeteget bringáztam mindenfelé, a negyedikre fel-le a biciklivel minden nap egészen jó testmozgás, elkezdtem súlyzózni is, azonban egyik mozgásforma sem tett annyit a testi és lelki egészségemért, mint ha egy napot kint töltenék az erdőben. Bizonyára ennek megvan a biológiai oka (mert persze, kisebb zajszennyezés, tisztább levegő, ilyesmik); de vidékről (ráadásul faluról) felszakadt emberként a város legszellősebb és legcsöndesebb része is szűk és zajos.

Nem gondolom, hogy az emberi civilizáció és a társadalmi létezés rossz lenne, sőt. Nem gondolom, hogy (kevés "túlélő" kivételtől eltekintve) az emberi faj a "mesterséges" eszközei nélkül képes lenne túlélni. Azonban azt sem gondolom, hogy ezt a "túlélést" a jelenleg fennálló társadalmi-gazdasági helyzetben lenne a legoptimálisabb folytatni. Ez pedig talán ott kezdődik, hogy mindenki fogja magát, és egy napra kimegy az erdőbe. Kimegy, és szembenéz azzal, ami az őt körülvevő nem-épített világ, és szembenéz azzal, aki ő maga. Vagy legalábbis megtalálja magának azt, ami nekem a nyári tíz nap az erdőben.

[mtahooligans]

ezen a nyáron eddig a Kutyapárt büntetésébe, meg most a Szikra táborának emeltszintű költségeibe adtam bele. adjál te is.

[siratoll]

A Négyek (A táltosok öröksége 1.) (on Wattpad) 

A TÁLTOSOK ÖRÖKSÉGE az első fantasy történet, amit írtam. Tizenkilenc éves voltam, nem vettek fel egyetemre, hiába kerestem, nem kaptam rendes állást és fogalmam sem volt, mihez kezdjek az életemmel. Kellett valami, ami kiszakít a mindennapokból, ami átlendít ezen a mély időszakon. Lothar és Szonja története segített, a négy részesre tervezett sorozat első két részét megírtam egy tanév alatt, amikor én nem lehettem hallgató... Azóta többször újraírtam, javítottam, formáltam, és valószínűleg ez sem a végleges alakja, de wattpadra az első könyv, A Négyek napokon belül teljes egészében felkerül. Ez a legolvasottabb írásom a felületen, köszönöm nektek! És mire számíthatsz, ha olvasod? ősmagyar mondavilág alakváltók táltosok és mágia fejvadászok egy nyári tábor young adult egy tiltott szerelem

Fülszöveg:

Magyarország erdőinek mélyét önmagukat szellemhordozónak nevező, állati lélekkel rendelkező lények lakják varázslattal védett váraikban. A honfoglaláskor teremtett, pogány faj szigorú szabályok szerint el: az emberek nem szerezhetnek tudomást a létezésükről. Ezért Lothar, a fejvadász tan��tvány útra kell, hogy a szökevény főpapot, Ozorát visszahozza a sajátjai közé, vagy ha a szükség úgy hozza, megölje. A küldetés egy nyári táborba szólítja, ahova a tizenhét éves Szonja is azért érkezik, hogy találkozhasson a rejtélyes Ozorával. Az árva lány mindig más volt, mint a kortársai, és amikor megismerkedik a két különös férfival, erős gyanú ébred benne, hogy ő is közéjük tartozik. A hajthatatlan Szonja nyomozni kezd utánuk, amivel felkelti Lothar érdeklődését. A két árvát a gyengéd érzelmeken kívül a Négyek jóslata is összeköti. Azon négy fiatal közé tartoznak, akik közül az egyik hamarosan elhozhatja a szellemhordozók végzetét, ezért a Törzsek Tanácsa úgy határoz, hogy pusztulniuk kell. Első célpontjuk Lothar, aki pillanatokon belül vadászból áldozattá válik. A tanács viszont a lányról mit sem sejt. Ahhoz, hogy megőrizhesse Szonja titkát, Lotharnak olyat kell tennie, amit életében még soha: megszegni a parancsot.

[rpskbeylchahjd]

4 fejezet

Tombol a meleg elő a nyári cuccokkal jöhet .lassan átmegyünk a nyárba hogy vissza vezesselek a télbe megyek a dokimhoz a gyógyszeremért megint kórház alig vártam hogy lássalak korgó gyomor éhes has 1 órás beszélgetés a hogy vagyok ? mitcsinalok mostanában semmi különleges a szocialis fobiámra vényes gyógyszerrel távozom szedtem már sokkal nagyobb dozisban is ezért nem voltam meglepődve. Lent vártál egy száll rózsával a randinkra amit lent tartottunk a tokioba mert az úgy szeretem hogy japánok főznek shushikat készítenek bentre ülünk klima miatt kint túlságosan meleg van . Olaszok játszanak a Sevillaval értelemszerűen de most azért elgondolkoztam szóval drukker tábor sétálunk a bazilikánál megállunk puszi alapozos lett a fekete pólód ez az én hibám nem vettem még mindig fixálót képzeld sminkeltem volt kedvem amikor a dokihoz megyek mindig kedvet kapok végre nem tűnnek el a sminkjeim valahogy varázs ceruza szerűen és gyűjtögethetem őket lehetnek végre cuccaim használhatok krémeket a ruháim és a kiegészítőim tüntek el most gyakran de nem az hogy elhagyom hanem felszívódnak és nincsenek többé vehetek új szalma kalapot a strandra pedig annyira jó volt az amit 2017 ben viseltem a balaton sound festiválon az is milyen rég volt úgy készültem már egészen tavasztól kezdve arra is felkészültem hogy eltűnik a cuccom de hogy hol gyűjthetik a ráhel régi cuccai vagy vajon ki az akinek kellenek persze van olyan ami teljesen új és két nap hordás után eltűnnek csak tudnám hova mert szerintem egy egész szennyes zsáknyit lehetett összegyüjteni belőlem nekem ez mindig holisztikus lesz .Jöhet az este gyógyszer ,fürdés folytatom a pillanatok leírását vagyis azt ami így mostanában történik főleg azért hogy ne kelljen elmesélni ennyire részletesen mindent nem csak kényelem miatt hanem mert leakarom irni ezt az időszakot ami neked érdekes lehet és kapsz egy darabot belőlem.

[bdpst24]

Nyári tábor, napközis tánctábor 2023 Budapesten, a XIII. kerületben

Nyári tábor, napközis tánctábor 2023 Budapesten, a XIII. kerületben

Közeleg a nyár. A szülőknek már a tavaszi hónapokban fejtörést okozhat, hogy mivel is kössék le nyáron a gyermeket, milyen program, kikapcsolódási lehetőség, vagy esetlegesen tábor nyújthat szórakozást a gyermek számára, ami a szülőt is némileg megnyugtatja, hiszen tudja, hogy egy táborban, a gyermek jó helyen van. A táborok közül választhatjuk a tánctábort is, hiszen megannyi előnye létezik.  A…

[otthonzulles]

fontos. ha látsz egy fideszest, mondd a szemébe, hogy 1956 hősei fasiszta pribékek voltak, a szovjet katonákat hazaküldeni pedig hiba. Vár minden magyar gyereket a krasznojarszki nyári tábor!

A napokban végleg lezárult a vita, hogy a G7 által közölt szöveg az új orosz tankönyvről valódi-e vagy sem. A Telex hozzájutott a könyv fizikai formájához, Szele Tamás pedig letölthető formátumban is megtalálta. Ezek után még a Mandinernél is kitört egy pillanatra az antikommunizmus és az orosz nagykövetség hazugságait cáfoló cikket közöltek pénteken.

Most, hogy a lenni, vagy nem lenni kérdés végleg eldőlt, rátérhetünk arra, hogy az új orosz tankönyv tükrében miért is de facto hazaárulás az orosz állam törekvéseinek bármiféle helyeslése, vagy támogatása.

A könyvnek két súlyos állítása van ránk, magyarokra nézve, ezek pedig összefüggenek.

Az első az '56-os forradalom értelmezése, ami a több figyelmet kapta. A szöveg lényege, hogy a forradalom radikálisok és fasiszták külföldi beavatkozásra történő, szovjetellenes akciója volt, melynek során állatias mészárlásokat követtek el az oroszbarát magyar kommunisták kárára. Ennek nyomán a szovjetek nem tehettek mást, mint hogy beavatkoztak és leverték a felkelést (ismerős a közelmúltból...?).

Összegezve tehát: a fasiszták állatias barbárok, az orosz kormány pedig akár fegyverrel is jogosan beavatkozhat más országok belügyeibe, ahol fasiszták vannak. 56-ban ez történt Magyarországon.

A másik állítás szerint a kelet-európai országokból való kivonulás "különösen átgondolatlan" lépés volt, ami ezekben az országokban a szovjetellenes érzések megerősödéséhez vezetett.

Az oroszok tehát azt az állapotot tartják kívánatosnak, hogy ha valahol nem szeretik őket akkor azokat a nemzeteket meg kell szállni és majd akkor megtanulják mi a világ rendje (lásd még: Russzkij Mir). Az orosz vezetés ezzel a saját értelmezése szerint elutasítja az egyes államok önrendelkezéshez való jogát és fenntartja magának a lehetőséget, hogy bárhol, bármikor beavatkozzon egy ország életébe, ha úgy tartja kedve.

Ezeket a gondolatokat az orosz állam mostantól tanítani fogja az iskolában. Nem csak arról van szó tehát, hogy valami vezető politikus ezt lenyilatkozta és ezzel az adott ország hivatalos álláspontjának tekinthető, hanem a dolog ennél sokkal súlyosabb. Az orosz vezetés azt akarja, hogy ezekkel a gondolatokkal kondícionálják a most felnővő orosz generációt és ők ezeket tartsák szem előtt, amikor Kelet-Európára és Magyarországra néznek.

Erre akár legyinthetnénk is: paranoia! Ezen elvek mentén viszont az orosz állam élőben a szemünk előtt hajt végre inváziót és népirtást egy velünk szomszédos országban, ami az 56-os Magyarországhoz hasonlóan a saját útját akarta járni és nem kért az orosz barbarizmusból.

Amikor tehát az új orosz tankönyv arra neveli az gyerekeket, hogy Magyarországon a fasiszták oroszellenes felkeléseket csinálnak és ha ennek elejét akarják venni, akkor legjobb lenne minket (is) megszállni, akkor az nem egy orosz hóbort, hanem egy tényszerű, egyértelmű és kimondott egzisztenciális fenyegetés a magyar nemzetre és az ország szuverenitására, amely fenyegetést több millió ukrán menekült és porig rombolt települések tucatjai támasztanak alá.

Az ukrajnai háború itt és most zajlik, az orosz állam viszont erősen rákapcsolt, hogy megteremtse a jövőbeni kelet-európai agresszió gondolati alapjait is az orosz ifjúság fejében. Benne a magyarországi fasisztákkal, akik nem szeretik az oroszokat.

Az orosz birodalmi vágyak Magyarországnak csak és kizárólag szenvedést és nyomort hoztak. Most vált egyértelművé, hogy ezen a gyakorlaton a jövőben sem kívánnak változtatni. Az a politika, amelyik ezen fenyegetés tükrében is az orosz érdekek kiszolgálást folytatja, egész egyszerűen nemzetellenes.