#egytálétel | Explore Tumblr Posts and Blogs

kicsicsipos · 7 years

Text

Lam Anh/Blaha Pho, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 5.

2017. szeptember 8.

Nem igazán kapja már fel a fejét az ember, ha nyílik egy vietnami étterem a közelében. Emlékszem amikor a Funky Pho éttermet beindító András mesélte, hogy mennyire örültek, amikor a már évek óta dédelgetett és aprólékosan kitervelt vietnami étterem ötletüket majdnem elsodorta a Dang Muoi cunami, amikor a józsefvárosi piaci bódéból berobbant a vietnami étel a pesti belvárosba. Hát most a Corvin mögötti utcában is megtalálható már, ha nem a Blaha felé fordultok a Müsziből és túlmentek a lánososon, akkor már bele is botlotok a sarki kínai helyett nyíló fapados vietnamiba.

Nem lesz kihívója a Jelennek vagy a vele szemben most nyíló galéria-sörzőnek, mert ez nem a yuppicsalogató dizájbútoros álrométterem, hanem kicsit az az igazi rom. Azt hiszem a mai eufemizmussal az ilyen helyeket hívjuk bisztrónak, ahol csak ha nagyon belemelegedsz a beszélgetésbe, akkor töltessz több időt, mint amennyit a feltétlenül szükséges. A hangulatot a kiváló ütemérzékkel elkattintott paparazzi kép is szemlélteti, amin látható az ajtórészen át a mosogató pincérnő, a háttal álló szakács a franciás szakácssapkában és nem mellesleg a bal gyűrüsujjam (jobbról balra). Pár tájkép kínairól vietmamira cserélésével, a lámpaernyőre akasztott rizskalapokkal, meg a műanyag székek lecserélésével turbózták fel a korábbi dizájnt, amit az egykori Peking Büfé hagyott itt.

A pho leves közepesnek mondható, nincs túldíszítve, egy kis babcsíra, egy gerezd citrom meg ecetes fokhagyma jár hozzá, koriander elég vékonyan, csili csak szósz formájában járt a pirított marhás phohoz. Húsmennyiség votl benne, de kicsit zsilás, apró és a házias ízektől a leves messze állt. Cserében árban közepes (kicsi 1000, nagy 1400), mennyiségben viszont a nagyobb kaliber, tehát a nagy adag az tényleg a főétekzést jelenti. A csirkésből a kóstolóadagot sikerült lefotózni:

Kipróbáltuk a rákos sült tésztát, ami egy egytálétel (1500) és a zöldséggel sült csirkét pirtott tésztával (1500). Mindkét ételhez hoztak előtte egy pikoló adag (kínai leveses tálnyi) csirkés pho levest előételnek.

A rákos tészta gazdagon meg volt hintve rákkal, látszott hogy nem a 6 db/adag hely, ahogy a kínai büfékben kiszámolják a menüs rák mennyiségét. Mennyiségre is elegendő a levessel, ízre pedig a vietnami bisztrók szintjét megüti. Aki evett már vietnami pirított tésztát, az nem fog meglepődni, az osztrigaszószos ízű tésztánál nem estünk össze a gyönyörtől, de rendesen el volt készítve. Kedves barátom egy kis savanyú ízt hiányolt, amit a Cappy narancslevemmel oldott meg (bár utólag gondolom, hogy egy phozóban csak akadt volna egy cikk citrom is).

A párolt zöldséges csirke már egy kicsit különlegesebb volt. Egy vaslapos edényen hozták ki, alul párolt zöldség (répa, brokkoli, zeller, káposzta) rajta egy piros bundában ropogósra sült csirkemell bőrével, hozzá egy adag sült zöldséges tészta és egy édes-savanyú mártogatós. Utóbbi nekem eléggé bejött, a különlegesen fűszerezett és a roppanósra sült csirkebőr igazán kellemes volt. A tészta ugyanolyan volt, mint a rákos fent, csak nyilván rák nélkül. A frissességéről ez a coub is tanúskodik:

Az ízfokozóval nem fukarkodtak, legalábbis amit elkapott a félig nyitott konyhában fél szemmel a velem kajáló barátom (”Baszki, nem láttad, valami nagy adag fehér port szórt bele, de tuti nem só volt.”) az valószínű tényleg nem só volt, mert két órával a kaja után most iszom a negyedik söröspohárnyi vizet, ami nálam a közepesnél erősebb adag nátrium-glutamátot jelzi.

Összefoglalva: aki egy phoért menne el a Blahától a nagymező utcai Dang Mouiba, ne tegye, ahnem egyen itt. De ugyanígy ne buszozzon be ide a vietnami konyha szerelmese a Bosnyák Pho mellől, mert az kínainál kicsit drágább, de cseppet azért elegánsabban elkészített átalgos vietnami ételeket mindhárom említett helyen mekaphatja.

#vietnami #lam anh pho #blaha pho #étterem #bisztró #pho #csirke #rákos tészta #sült tészta #étterem kritika

14 notes · View notes

itisnotdowninanymap · 7 years

Text

Kuala Lumpur és Melaka

Tehát üdvözlet Malajziaból, ahol a levegő olyan párás, hogy eső után még az én szögegyenes hajam is hullámos lesz, érthetetlen. Az első dolog ami feltűnt, mint kulturális különbség Új-Zeland es Malajzia között az az időjárási körülményekhez való hozzállás. Új-Zelandon a négy évszakot képes vagy akár egy nap alatt megtapasztalni, itt meg van az esős évszak meg a száraz, de ez esős évszak is legtöbbször azért csak futó záporok, zivatarok formájában mutatkozik meg, itt valamiért az emberek mégis cunamiként élnek meg minden egyes napot ilyenkor. Már kétszer megtörtént az egy hét alatt, hogy a programomat inkább megváltoztattam, mert többen el kezdtek riogatni, hogy jön az eső, ma nem alkalmas erre mag arra az idő. Legutóbb tegnap volt ilyen, és este kezdett el esni körülbelül 20 percre, viszont ma reggel óta kisebb megszakításokkal folyamatosan esik, szóval dzsungelbe ma sem megyek eddig úgy néz ki. Az ideindulás előtti órában még elrohantam hátizsákot vásárolni, mivel rájöttem alig lesz cuccom, és teljesen beférnék egy kicsi, iskolatáska méretű hátizsákba is, nálam meg Aucklandben csak a nagy túrahátizsákom volt a fent leírt négyévszakos problémakörből kifolyólag. A kevés cuccal utazás radikálisan megkönnyíti az életet, mert egyrészt nem kell annyit logisztikázni, ha várost váltasz, kilométereket kényelmesen végig lehet stálni 4-5 kg-val a hátadon, másrészt nem vagy annyira nyilvánvaló célpont a helyiek számára, akik belőled szeretnének megélni, mivel fogalmuk sincs, hogy csak most érkeztél-e vagy már több hete, esetleg hónapja itt vagy. Mosni meg itt úgysem nagyon tudsz mosógépben magadra, itt mosnak rád, és a tarifa kg-onként van megadva, úgyhogy teljesen mindegy milyen sűrűn veszed igénybe a szolgáltatást. Vietnám és Indonézia után arra készültem, hogy majd azért itt is lesznek nehézségek, és nagyon észnél kell lennem főleg most, hogy egyedül vagyok, de mivel szinte mindenki beszél angolul, és a legtöbb embert egyáltalán nem hozza lázba, hogy fehér turista vagy, ezért hihetetlenul biztonságban érzem magam. Mondjuk én figyelek az öltözködésre is, rövidnadrágot egyáltalán nem hordok, és trikót is csak a nagyon turistás helyeken. Amikor nem tudom, mire kell számítani egy új helyen, akkor inkább rövidujjút. Nem hiszem, hogy egyébként bárkit érdekel a dresscode a vallási intézményeken kívül, de mivel a helyieket sem látom nagyon lengén a kínaiakon kívül, ezért én is inkább alkalmazkodom. A lakosság nagyrésze maláj, akinek a fő vallása a muszlim, de jelentős számban vannak kínaiak, akik a 19. században jöttek ide a bányászat miatt, és ugyanebben az időben viszonylag sok indiait is telepítettek be a britek az vasútépítésekhez. Így a második legnagyobb vallás a buddhizmus, de elvétve vannak keresztények, hinduk, taoisták, konfuciánusok, és egyéb népi vallásúak is. Nekem úgy tűnik, hogy nem nagyon asszimilálódnak, de teljesen jól el vannak egymás mellett, a vallást mindenki kizárólag a saját egyéni életfilozófiájának tekinti. Malajzia gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül a 90-es években a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően, így sokkal fejlettebb, mint Indonézia vagy Vietnám, vagy mint Magyarország. Kuala Lumpurban szálltam le, és az első két estére foglaltam szállást, ebből az elősre teljesen fölöslegesen, ugyanis reggel 9 körül értem be Kuala Lumpurba taxival, de valahogy sierült benéznem az érkezési időpontomat. A tömegközlekedés amúgy kiváló, és egyértelmű, de a 14 órás repülés után azt se tudtam már merre vagyok arccal, és az expressz vonat nem került sokkal kevesebbe, mint a taxi, úgyhogy inkább azt az opciót választottam, hogy vigyen el valaki háztól házig vállalva a dugót, és a lassabb haladást. Mivel két éve volt a kávézóban egy nagyon aranyos maláj vendégem és kontaktot is cseréltünk, ezért adta magát, hogy felvegyem vele a kapcsolatot, amikor jövök. Nem biztots, hogy bárkivel ezt tettem volna, de jó érzéseim voltak ezzel a lánnyal kapcsolatban. Maziah 26 éves pakisztáni felmenőktől származó muszlim malajziai, aki a Dechatlon beruházási osztályán dolgozik, ő keres helyeket, hol lehetne új Dechatlonokat nyitni az országban. Amikor ráírtam, hogy megérkeztem, egyből átköltöztetett a haverja lakásába (szegény fiú), aki az egyetemen oktat orvosi jogot, és épp nála lakott az indiai-pakisztáni szülőktől származó olasz ismerőse is, Saema, akivel együtt jártak Angliába egyetemre. Saema most Hong Kongban él és dolgozik, és átugrott egy hétre nyaralni ő is. Ez már a második napon történt, addig egyedül mászkáltam főleg a Bukit Bintang városrészben, ahol a hotelem volt, felmentem a KL toronyba, ami drága volt, de legalább semmi értelme, meg voltam a Petaling utcai KGST piacon, ahol vettem egy eredeti Ray Bant, mivel indulas előtt pont elhagytam Aucklandben valahol a napszemüvegem. Az alkudozasi módszerem vagy drasztikusan javult, vagy itt sokkal lazabbak az emberek, de az utóbbi időben csak megkérdezem mennyi, átváltom fejben, és ha rájövök, hogy ez az ár nem felel meg, akkor mondok egy másikat, ami szerintem mindenkinek jó, és nem kérdezem meg, hogy lehetne-e, csak kijelentem, hogy ennyit adok. És eddig még soha senki nem ellenkezett egy másodpercre sem, amin mindig meglepődök, mert eddig ez nem ment ilyen könnyen máshol. Egyik este ettem a kaja piacon. A lakossági összetételből kifolyólag nem nehéz kitalálni, hogy ez az ország az ázsiai ízek rajongóiak kánaán. Sorban egymás után malaj, indiai és kínai standok mindenhol, csak tudd eldönteni, hogy mit ennél a legszívesebben.

Ejszakai piac

Petrona ikertornyok

Másnap délután találkoztam Maziahval munka után, aki felvett kocsival a városban, és elvitt az egyetemi kampuszba, ahol a haverja Fridaus lakott, akivel akkor még nem sikerült találkoznom, mert nem volt otthon, de Saemaval igen. Miutan Maziah átöltözött imádkozáshoz, és elvonult az egyik szobába, este elmentünk Bangsarba elvileg azért, hogy bevásároljunk gulyáshoz, ugyanis Maziah nagyon szerette volna, ha azt főzök. Én nem tudom mi ez a gulyás kultusz külföldön, számomra a legunalmasabb egytálétel kategóriába tartozik a magyar gasztronómiában, és nem is szeretem megcsinálni, mert sokan keverik szertinem a pörkölttel, és sosem tudom mi az elvárás, de szerettem volna valahogy viszonozni azt a rengeteg segítséget, amit addig is kaptam, szóval alap volt, hogy megcsinálom. Kicsit azért bizarrnak éreztem, hogy itt vagyok talan a világ legnagyobb kaja mekkájában, és este gulyást kell, az hagyján, hogy főznöm, de ennem is. Szerencsére megmenekultem. Saema is jött velünk, mert ő épp Bangsarban találkozott egy ismerősével. Amikor Arna is becsatlakozott (Saema) baratnője, Arna, akkor a semmiből jött egy ötlet, hogy menjunk el banán levelet enni. A banán levél evés nem az, aminek elsőre tűnik. Ez egy indiai étterem volt, ahogy kiterítenek eléd egy banán levelet, rendelsz magadnak valamilyen curryt, vagy frissen sültet ha akarsz, de ezt nem is muszáj, és egy pincér jár körbe, és a banánleveledet megpakolja mindenfélével, rizzsel, chutneyval, sult zöldségekkel, parolt zöldségekkel, dhalal, amit csak kérsz. Miközben kajaextazisba kerültem igyekeztem megtudni többet a nemzetközi kompániánkról. Arna izlandi lány, akivel még Angliából ismerik egymást Siemaval, aztan Arna KL-ba jött megcsinálni az MBA-jét, és most itt ragadt még két évre dolgozni. Saema Hong Kongban él két éve, és jól érzi ott magát, de az élelmiszer alapanyagok minősége kritikán aluli, ezért inkább vegán lett odakint. Még a lakásban kiderült, hogy Saema is muszlim, de saját bevallása szerint ő lusta, ezért ő nem gyakorolja a vallást. A napi ötszöri imádkozás es az egy hónapig tartó Ramadan mondjuk tényleg nagyon nagy elhatározást igényel. Maziah pedig Genfben tanult egy évet, de ezt leszámítva mindig is Kuala Lumpurban élt, de kezd kiégni a munkájában, ami nagyon stresszes, és szeretné kipróbálni milyen máshol is boldogulni. Próbál rengeteget utazni, szilveszterkor összejött egy sráccal Bécsben, aki szerb, és most a távkapcsolattal próbálkoznak, de fogalma sincs hogy lesz, mert ő csak muszlimhoz mehet férjhez, a vallását pedig nem akarja elhagyni, mert azt mondja minden, amit gondol, minden ahogy cselekszik az ebből fakad. Lehet, hogy csak nekem furcsa, de én nagyon meglepődtem azon is, hogy itt ez a lány, teljesen önálló, nagyon okos, hihehetlenül talpra esett, és valószínűleg ötször annyit keres, mint a rendőr apja, és még mindig otthon él, ezért is volt az, hogy a haverjánál tudott csak elszállásolni. De elmagyarázta, hogy itt ez a szokás. Amíg nem mész férjhez, addig a szüleiddel élsz, nincs ilyen, hogy kipróbálod magad egyedul egy albérletben. Bekajáltunk, aztán ittunk még egy teát máshol, Saema rendelt egy ABC nevű édességet, ami egy nagyon bizarr jégkása szerű, a szivárvány minden színében pompázó tejes izé, KUKORICÁVAL a tetején. Megkóstoltam, mindenképp próbáljátok ki, ha erre jártok (NE!). A lányokkal megbeszéltük, hogy szombaton, amikor Maziah nem dolgozik, elmegyünk Melaccaba, ami Kuala Lumpurtól délre van, Malajzia egyik legtörténelmibb városa.

Másnap fél 5-kor az egyetemi müezzinre keltem, ami igazából nekem egyáltlán nem kellemetlen, nagyon emlékeztet a meditációs 4-es kelésekre, és valójában az ima is a meditácó egy fajtája, csak ott nem magadban keresed a válaszokat, hanem áthelyezed a felelősséget egy nálad nagyobbnak tűnő hatalomra. Ettől függetlenul mondjuk jól visszaaludtam még pár órára, mivel mindenki más is így tett körülöttem.

Délelőtt Siemaval bementünk a központba, ahol szétváltunk, és én elmentem a Batu Caveshez, ahol micsoda meglepetés, találkoztam egy csoportnyi magyarral.

A barlang annyira nem látványos, mint interneten, a majmok viszont itt is kirámolnak, ha nem figyelsz, átnézik a zsebeid, leveszik a napszemüveget a fejedről.

Ennyike.

Ezután még egy kicsit bóklásztam a városban, majd visszavonatoztam a kampuszba, hogy megfőzzem a gulyást, ami ugyanolyan unalmas lett, mint mindig. Este megérkezett Maziah hulla fáradtan, vacsiztunk és Bollywood filmet néztünk, és amikor rájöttem, hogy ez komoly, akkor angolosan elvonultam aludni.

Másnap korán elindultunk Melakaba, hogy elkerüljük a dugót, indiait reggeliztunk, és bóklásztunk a városban, a többi, javarészt kínai turista között. Maziah elképesztően zavarbaejtő dolgokra képes. Az egyik ilyen az volt, amikor egy hölgy épp szelfizni próbált a barátnőjével, és Maziah mintegy észrevétlenül odaállt melléjük a lehető legközelebb, és a hölgyek ezt csak a telefon kijelzőjén keresztül vették észre, amitől nyilvanvaló sokkot kaptak. A másik ilyen az volt, amikor felértünk a St Paul templomhoz, és épp az ott található kőtábláról próbáltunk meg tájékozódni, hogy mi a templom története, amikor egy fél méter magasra dauerolt hajú kelet-azsiai hölgy valami végtelenül harsány kendővel a tetején és egy XXL-es Gucchi napszemuvegben intett Maziahnak, hogy arrebb lehet állni, mert ezt a kőtáblát neki bizony azonnal le kell fotóznia. Erre Maziah másodperc töredéke alatt annyit reagált, hogy ¨I think you are beautiful¨. Na most én alapvetően NAGYON nem vagyok pókerarc, szóval ennél a pontnál nagyon eltört bennem valami, és kontrollálhatatlan röhögés tört ki belőlem Saemaval együtt.

Egy helyi utcai művész, aki minden nyelven tudta, hogy békét a földön, elmondta nekunk izlandiul, magyarul, urduul és angolul.

Nem tudom mennyire látszik, de ilyen riksákba akarják beletaszigálni a jóhiszemű turistákat. Ja, zenél is.

Melakat viszonylag hamar meguntuk, hihetetlen meleg volt, és pára, így autóba ültünk, és Maziah elvitt még minket Putrajayaba, ami a kormányzati negyed KL mellett, és mivel Maziahnak imádkoznia kellett, ezért bementünk egy mecsetbe, ahova csak muszlimokat engedtek be. Nem tudom mennyire jó belépő imádkozás előtt közvetlenül hazudni, de Maziah azt mondta az őrnek, hogy mi itt mindannyian muszlimok vagyunk. Azt mondta az őr, hogy rendben, akkor reméli nem bánja, ha tesztel minket. Erre senki sem számított.

A teszt:

-As-salāmu ʿalaykum -mondta

erre hangzott a jó válasz Saematól először:

- waʿalaykumu s-salām

És akkor ezt még kétszer Ardaval és velem, haha. Ez nem volt túl nehéz.

Muszlim nővérek

Ez a miniszterelnöki iroda egyből a mecset mellett.

Estére megéheztünk, és libanoni étterembe mentünk egy óriási plázába, ahova jött velünk Maziah barátnője és kislánya is. A kaja több, mint fenomenális volt megint.

A parkolóhoz tartván hirtelen megtámadott minket egy hokimeccs.

Mi? A malajok es a hoki? Dehogyis, ez Finnorszag-Kanada.

Másnapra vettem egy repjegyet Penangba, mivel nem volt sokkal drágább, mintha buszoznek, és azóta is itt vagyok. Nagyon hálás vagyok, hogy találkoztam ezekkel az emberekkel, nagyon nagy élmény volt, még ha a végére kicsit kellemetlenül is éreztem magam, ugyanis Maziah egy kavén kivül kb. semmit nem engedett fizetni, de remélhetőleg meglátogat ő is engem valahol egyszer, és visszaadhatom mind azt az önzetlenséget, amit tőle kaptam. A kampuszban lakást is rettenetesen élveztem, kicsit megint egyetemistának éreztem magam.

1 note · View note

napiakcio · 4 years

Link

3 nap a nyugalom szigetén, hegyekkel körülölelt völgyben csak 25.500 Ft

Naspolya Hotel, Bátaapáti

3 nap / 2 éjszaka 2 fő részére

Ellátás: Félpanziós - érkezés napján üdvözlő ital, három fogásos vacsora, második nap svédasztalos reggeli, ebédre tartalmas egytálétel, este három fogásos vacsora, távozás napján svédasztalos reggeli két fő részére

Elhelyezés: Zsebbarát szobában - szállás a 14 hektáros Naspolya Hotelben, hegyekkel körülölelt völgyben. A szobákban TV és saját, zuhanyzós fürdőszoba található

PLUSZ+: Üdvözlő ital

TIPP!: Fedezd fel a környéket!

0 notes

fasirtferi · 4 years

Text

FrissFood ebéd, étel, élelmiszer házhozszállítás - Reg-Enor kúra, Mediterrán diéta, mentes és vegán ételek - 23. heti étlap

Láttad a jövő heti ÉTLAPUNKAT? KATTINTS a megtekintéséhez! - a FrissFood étel házhozszállítás kínálatában hagyományos, Reg-Enor, reform, Mediterrán diétás és allergénmentes ételeket is találsz, és most már mobilon is könnyedén rendelhetsz - ITT a(z) 23. heti étlapunk. Jövő heti ajánlatunkból: -, Azték csirke (csirkemellragu csípős paradicsomszószban kukoricával és babbal) jázmin rizzsel, Marhahúsos quesadilla tejföllel és sajttal, Borsos tokány galuskával, Szerb rizses csirke (egytálétel) - #ételrendelés #ebédrendelés #étel #ebéd #házhozszállítás #ételfutár #mediterrán #diéta #regenor #frissfood https://www.frissfood.hu/etlap/2020/23

#ételrendelés #étel #házhozszállítás #ebédrendelés #élelmiszer #ételfutár #reg-enor #mediterrán #diéta

0 notes

kaici · 4 years

Text

Rossz testvérek

A Golden Kamuy-ból ismert Ogata Hjakunoszuke és Hanazava Júszaku rosszul végződő féltestvéri viszonyát szeretném bemutatni. Nagyon érdekel a téma, mert többszöri újragondolás után sem tudok pontos okot mondani, hogy Ogata miért lőtte fejbe a féltestvérét - és ő maga sem tud. Nézzük meg előbb a családi hátteret:

Ogata édesanyja: Ogata Tome (尾形トメ)

Ogata édesapja: Hanazava Kódzsiró (花沢幸次郎)

Ogata féltestvére: Hanazava Júszaku (花沢勇作)

Júszaku édesanyja: Hanazava Kódzsiró törvényes felesége

Júszaku édesapja: Hanazava Kódzsiró

Ogata Tome

Ogata visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy édesanyja egy tokiói gésa volt, akinek viszonya volt az altábornagy Hanazava Kódzsiróval, és terhes is lett tőle. Hanazava gyakran meglátogatta őt és a csecsemő Ogatát, azonban a látogatások megszűntek, mikor megszületett az altábornagy törvényes gyermeke, Júszaku. Tome és a kis Ogata Ibarakiba költözött, az anyai nagyszülőkhöz.

Tomét rettenetesen megviselte, hogy Hanazava végleg lemondott róluk. Megbomlott az elméje, és folyamatosan azon fáradozott, hogy valamilyen módon újra lássa szerelmét. Azért készített például minden egyes nap ankó nabét (ördöghalas egytálétel), mert az volt az altábornagy kedvenc étele, és úgy gondolta, egy nap visszatér majd hozzá, hogy újra megkínálhassa. De ő sosem jött.

Tome pszichés állapota miatt elhanyagolta egyetlen fiát, akit jórészt nagyszülei neveltek. Ogatát nagyapja tanította lőni, az ő puskájával lőtte napról napra a madarakat annak reményében, hogy édesanyja büszke lesz rá és végre nem ankó nabe kerül az asztalra.

Tome végül saját fia áldozatául esett: a még gyerek Ogata megmérgezte őt az ebédjébe kevert patkányméreggel. Mindezt saját bevallása szerint azért tette, hogy Hanazava tábornok eljöhessen a temetésre, s halott édesanyja újra találkozzon szerelmével. De Hanazava nem jött el, hogy végső búcsút vegyen Tométól.

Hanazava Kódzsiró

A 7. hadosztály volt altábornagya, korábban apja is a hadseregben szolgált. Hanazava vezette győzelemre a japánokat Port Arthurnál a 203-as magaslaton, bár a 7. hadosztály katonáinak fele odaveszett a csatában. Ezért keményen kritizálták, és az Orosz-japán háborúból hazatérve állítólag szégyenében rituális öngyilkosságot (szeppuku) követett el.

A valóság azonban más. A megrendezett öngyilkosságot Curumi főhadnagy tervelte ki és hajtatta végre Hanazava saját fiával, Ogatával. Egy levél is született Hanazava nevében, melyben "bevallja" katonai veszteségek miatti szégyenét. Halála után azonban a japán kormány a beosztottjait okolta Hanazava öngyilkosságáért, és ezáltal a 7. hadosztály kegyvesztett lett, megtagadták tőlük a kitüntetéseket is, a japán hadsereg pedig kívülállóként kezelte őket.

Ogata Hjakunoszuke

Ogata lövésztehetsége már fiatal korában megmutatkozott, és azóta tökéletesre fejlesztette tudását. Kiválóan ért a puskákhoz: töltényekből és a lövés hangjából is képes azonosítani a fegyvert.

Gyermekkora miatt azonban nagyon introvertált és szűkszavú felnőtt lett. Nem hisz a szeretetben, és nem is várja el, hogy szeressék - ez az alapja behízelgő modorának és kétszínűségének. "Ai to iu kotoba va kami to onadzsi kurai szonzai ga ajafuja na mono deszu ga..." ("A szeretet olyan bizonytalan és homályos valami, mint az isten...") - mondja a 103. fejezetben. Lehet, hogy Ogata számára a szeretet megfoghatatlan földöntúli dolog, pedig egyáltalán nem az.

Védekezésképp képes a saját gondolatait is manipulálni. Nem baj, hogy megölted az anyádat, csak jót akartál neki. Nem baj, hogy gyilkolás közben nem érzel bűntudatot, hiszen az ellenfél hibája, hogy hagyja magát megölni. Nem baj, hogy gyilkolásra buzdítasz bárkit is, hiszen ebben a világban senki nem maradhat ártatlan. Szemrebbenés nélkül hazudik, de a hazugságokból nem jön ki mindig olyan jól, mint szeretné.

Curumi főhadnagy biztatja, hogy nagy jövő vár rá a hadseregben, és aljas terve szerint meggyilkoltatja Ogatával saját édesapját - aki ezt lelkiismeret-furdalás nélkül meg is teszi.

Hanazava Júszaku

A mindig optimista és jókedvű zászlóvívő hadnagy Ogata felettese. Apja miatt ígéretes jövő vár rá a hadseregben. Rajong a bátyjáért, akit tiszteletteljesen úgy szólít: ani-szama (bátyám), pedig a ranglétrán ő van feljebb. "Hitorikko szodacsi de zutto kjódai ga hosikatta." ("Egyke gyerek voltam, így mindig is szerettem volna egy testvért.") - mondja személyesen Ogatának.

Ogata az elejétől fogva kerüli Júszakut, mindig elfordul tőle, és irigységgel vegyes utálattal szemléli öccsét. Saját szavaiból az is kiderül, hogy miért: "Ano kuttako no nai egao... aa... kore ga rjósin kara sukufuku szarete umareta kodomo na no da - to sinszoko nattoku simasita." ("Az a gondtalan, vidám arc... áh... a szívem mélyén rádöbbentem: ilyen egy gyermek, aki mindkét szülője szeretetéből fogan.").

A jó testvérek együtt rosszalkodnak?

A manga 164. fejezetében Ogata nyájasan egy bordélyházba invitálja Júszakut. Ez azonban egy terv része, amely mögött ismételten Curumi főhadnagy áll, aki Hanazava altábornagyot szeretné irányítani fián, Júszakun keresztül. Szeretnék Júszakut a saját odalukra állítani, és ezért próbálják bemocskolni a férfi szűzies tisztaságát, ami babona szerint a zászlóvívők ismérve. "Otoko kjódai to iu no va isso ni varusza mo szuru mono nan desó?" ("A fivérek azért vannak, hogy együtt rosszalkodjanak, nem igaz?") - Ogata így próbálja rávenni öccsét szüzességének elvesztésére, nem mintha bármit is tudna egy ideális testvéri viszonyról. Júszaku azonban ellentmond neki, és távozik a bordélyházból.

Később Ogata elvezeti Júszakut egy csata utáni hadszíntérre, ami tele van elesett katonákkal, és teszt elé állítja: szuronyt vesz elő, és megkéri öccsét, hogy ölje meg az előttük fekvő sebesült orosz hadifoglyot. Ismét a szeplőtlenségét teszi próbára. Ogata nem érti, hogy bár a zászlóvívőknek is van kardja, testvére miért nem ölt meg vele senkit sem a háborúban. Júszaku ellöki magától a kést. Elmondja, hogy nem katonai szabályok miatt, hanem apja akarata miatt marad tiszta, s hogy az öldöklés miatt bűntudatban szenvedő bajtársai számára némi támaszt nyújtson ártatlansága.

Ogata meglepődik: "Zaiakukan? Korosita aite ni tai szuru zaiakukan deszu ka? Szonna mono... minna arimaszen jo. Minna ore to onadzsi hazu da." ("Bűntudat? Bűntudat egy ember miatt, akit megöltél? Ilyet senki nem érez. Mindenki olyan, mint én").

Júszaku a csendes harcmezőn olyat tesz, amit talán még senki: megöleli Ogatát. Észreveszi a lelketlenségét és szeretné a helyes útra terelni, de nincs hozzá eszköze. A végsőkig bízik abban, hogy bátyja jó ember: "Aniszama va kesite szonna hito dzsa nai. Kitto vakaru hi ga kimaszu." ("Bátyám, te nem vagy ilyen ember! Biztos eljön majd a nap, mikor te is belátod.").

És ezt az ártatlan, jóindulatú embert lövi fejbe hátulról Ogata Port Arthurnál a 203-as magaslaton. Ogata számára mindenki, akire rászegezi a puskát csak egy célpont, semmi több. Azonban életében először döbben meg, miután agyonlő valakit: a vérző fejű Júszaku visszanéz rá.

Valószínűleg ez a kép csak Ogata képzeletében született, azonban örökre beleég agyába, és nem szabadul tőle. Öccse szelleme, vagy ha úgy tetszik, saját bűntudata kísérti végig a történet folyamán. Azt tudnunk kell még, hogy bár Curumi terveiben benne volt Júszaku meggyilkolása, később letett erről a szándékáról. Ogata tehát nem parancsot teljesített, mikor megölte féltestvérét. Saját elhatározásból tette.

A 187. fejezetben Ogata kettesben marad Asirpával, és próbálja kiszedni a lányból az aranyhoz vezető kód megfejtésének kulcsát. Próbál Asirpa lelkére hatni, még a haldokló Szugimotót is megemlíti, hogy így bírja vallomásra a lányt. De Asirpát nem kell félteni, remekül ellenáll a férfi manipulációjának, Ogata pedig idő hiányában már veszettnek látja az ügyet. Mikor Asirpa kérdezi, hogy mi a neve annak a nőnek, akin Szugimoto segíteni akart, vagy mit evett volna életében utoljára Szugimoto, Ogata simán felelhetné azt, hogy Szugimoto nem említette neki. Helyette belemegy felesleges hazudozásokba, bár ekkor már az elméje is játszik vele: azt hallucinálja, hogy szemtől szemben beszélt a haldokló Szugimotóval, holott ez nem történhetett meg, mert Tanigaki fedezékbe vonszolta a testeket.

Visszatérve az Asirpa-Ogata beszélgetésre: Szugimoto egy Umeko nevű özvegyen akart segíteni, de Ogata helyette anyja nevét, Tomét említi Asirpának. Szugimoto kedvenc étele a szárított datolyaszilva (hosigaki), ami helyett Ogata ankó nabét mond. Ezen a ponton már Ogata megtörik és önbizalma is megbicsaklik: "Jappari ore de va dame ka. Umaku ikan mon da na." ("Sejtettem, hogy reménytelen ez nekem. Nem ment valami jól."). Mikor Asirpa rajtakapja a hazugságon, változik a viselkedése, és előveszi a manipulatív "gyilkolj, mert ebben a világban senki nem maradhat ártatlan" szöveget. Azonban sem az öccsét, sem Asirpát nem tudja emberölésre bírni.

És most jön a legérdekesebb ebben a jelenetben. Mikor a fejbe lőtt Júszaku képe bevillan, Ogata kimondja: "Dzsibun no naka ni koroszu dóri szae areba, zaiakukan nanzo ni kurusimanai." ("Ha legbelül találsz értelmet a gyilkolásra, akkor nem fog gyötörni bűntudat."). Pedig Ogatát nagyon is gyötri a bűntudat, hiszen féltestvére szellemképe évek óta újra meg újra megjelenik előtte. S mivel bűntudata van, ez azt jelenti, hogy Ogata semmilyen logikus magyarázatot nem tud adni öccse meggyilkolására.

A fenti mondatban Ogata az általánosan használt rijú (理由 - ok) helyett egy árnyaltabb jelentésű szót használ: dóri (道理 - értelem). Ez a dóri nemcsak szimplán egy tett kiváltó okára utal, hanem arra is, hogy volt-e értelme megtenni azt, logikus lépés volt-e.

Ha józan ésszel belegondolunk, Ogata nyilvánvalóan féltékeny volt az öccsére, mivel őt szerető szülők vették körül, neki viszont nem jutott a szeretetből. Vajon képes lenne egy gyerekkori trauma ennyire felülírni egy felnőtt gondolkodásmódját? Júszaku egy kapaszkodót jelenthetne Ogatának, aki képes neki nemcsak szeretetet adni, hanem segítséget is a múlt elfeledésére. Tudjuk, hogy az egész barakk jamanekonak gúnyolja a mesterlövészt. (A szó vadmacskát jelent, szlengben átvitt értelemben gésát, akinek a gyermekét is megbélyegzik.) Éppen ezért nem lenne logikusabb inkább jóban lenni a rangban felettem álló hadnagy féltestvéremmel, aki befolyásával képes megváltoztatni a rólam alkotott képet? Ahelyett, hogy próbálná levetkőzni a múlt árnyait, Ogata inkább tetézi a lelki traumákat, és lemészárolja megmaradt családtagjait. Köszöni szépen, de nem kér a szeretetből. Holott gyerekkora óta erre vágyik.

A 103. fejezetben Ogata kimondja, hogy “Kodomo va oja o erabemaszen.” (”Egy gyerek nem választhatja meg a szüleit.”). Ez nyilván magára vonatkozik, hiszen nem a gyerek Ogata bűne volt, hogy rosszkor és rossz kapcsolatban fogant meg, ugyanakkor ez igaz a féltestvérére is. Nem Júszaku bűne az, hogy a sors szerető családot adott neki. Ha ezt a gondolatmenetet vesszük, Júszaku teljesen ártatlan, s Ogatának egy független felnőttként kellett volna tekintenie rá, aki barátként próbál közeledni felé.

Nagyon jó meglátás Uszamié, aki a 243. fejezet visszaemlékezésében bosszantja a lábadozás alatt Júszakuval álmodó Ogatát a kórházban. Valószínűleg ez az igazság, amivel Ogata sem akar szembesülni: “Júszaku o korosita noni ojadzsi va ai site kurenakute, ojadzsi o korosita noni Curumi csúi va kavari ni ai site kurenakute, daremo omae o ai site kureru hito ga inakute futekuszarete, zenbu Curumi csúi dono no szei datte szakaurami siten daro.” (”Hiába ölted meg Júszakut, apád nem szeretett téged helyette. Hiába ölted meg az apádat, Curumi nem szeretett téged helyette. Mivel rájöttél, hogy nincs aki szeressen, megsértődtél, és az egész miatt neheztelni kezdtél Curumi főhadnagyra.”).

Hadd zárjam ezt az írást az egyik kedvenc jelenetemmel. A manga 252. fejezetében, mikor Ogata a lövésztoronyból figyeli az eseményeket és lövésre emeli a puskáját, valaki (?) megzavarja. Hirtelen egy tiszti ruhába öltözött alakot látunk közvetlenül mellette és Ogata is annyira meglepődik, hogy oldalra kapja a fejét:

Ennek köszönhetően a közelben rejtőző orosz mesterlövész, Vaszilij elvéti a lövést, és rivális mesterlövész helyett a puskáját találja csak el. Ogata menekül a toronyból, mert már nem biztonságos - azonban mikor visszanéz a terembe, senki nincs ott. A halott Júszaku volt az, aki megmentette az életét, és most ezt vehetnénk egy földön túli jelenségnek is, de az is lehet, hogy csak Ogata elméje játszott megint a valósággal. Én az előbbi mellett teszem le a voksomat, mégpedig azért, mert Júszaku Ogata jobb oldalán jelent meg. Mivel a férfi jobbra egyáltalán nem lát, a szellemalak még a periférikus látómezőjébe sem kerülhetett, tehát Ogatának éreznie kellett azt, hogy áll mellette valaki.

A lövésztoronyból menekülve bosszúsan ezt mondja: "Ore o taszuketa no ka? Maszaka na... szoko made ohitojosi de va nai daró. Ore no dzsama o szuru cumori ka... akurjóme ga." ("Megmentettél volna? Lehetetlen... ennyire nem lehetsz jószívű. Biztos csak meg akartál zavarni... te átkozott démon.").

Vajon Ogata képes lesz valaha változni?

#golden kamuy #ogata hyakunosuke #hanazawa yuusaku

5 notes · View notes

progarden · 5 years

Link

A magyar csatár az orrát túrja, és a pálya közepén könyékig matat a gatyájába nyúlva ánusztájon! A kapusunk, - Király a labdával a kirúgáskor az óvatlan csatárt lötte szájon! Kispadra vánszorogva leül, pedig elmondása szerint úgy szereti a játékot, hogy az mindig kicsit fájjon! .. így labdát szerez Horvátország! - a horvát hátvéd sebesen előre szalad! - A felcsút kapusa háttal áll a pályának és a jelenlévő két magyar drukker közül az egyik édesanyját szidja B-közepes bárdolatlansággal, amikor a szemfüles horvát hátvédnek, a partjelző nem fúj lest .. így kérvényt nem kérve a döntőn ….. - a horvát LŐ !!! - GÓÓÓÓÓÓÓÓL!!! GÓÓÓÓÓÓÓL!!! GÓÓÓÓÓÓÓL! - Vezet Horvátország! Égnek a magyar favágók, és falábú fakitermelők! HORVÁTUL ZÚG a : “SZÉP VOLT FIÚK” A hazai lúzer túrán orrtúró Röfi-ánusz- lakóknak ment a vígasztaló üzenet: - Talán majd legközelebb pancserek! Hrvtsk vs HUNgary 1-0 Röfinek üzenjük, h költsed gyógyszerre, csak nehogy atkák étlapjáról vigyorogjál vissza, mint egytálétel, de nehogy addig lefogyj! Inkább füvezzünk! Attól megjön a jó étvágy azt követi a létvágy, és lezárul a sor mára! Mert később jön még sokféle más vágy és sokaknak származik ebből kára!

#talaj

0 notes

korkep-blog · 6 years

Text

Nemzetközi bográcsfőző verseny Egyházasbáston

Szombaton, május 5-én immáron negyedik alkalommal rendezett Bográcsfőző Versenyt a Via Nova ICS Medvesalja szervezete. A nemzetközi versenyen három csapat képviseltette magát Magyarországról, az egyik Vácról, míg a másik a Balaton környékéről jött. A verseny lefolyása jó szervezésről tanú...

A verseny lefolyása jó szervezésről tanúskodott, hiszen a szervezők Vincze Gábor irányításával kitettek magukért. Vincze Gábor a Körképnek elmondta, hogy három hónapja készültek, a tíztagú szervezőbizottságnak pedig köszönet jár a munkájukért.

A képekkel végigkalauzoljuk Önöket a versenyen, jó szórakozást kívánunk!

Kopasz Sasok – Almágyi Fiatalok. Káposztalevest főztek.

A zsűri értékelése alapján a 3. dijat kapták meg.

Kosd község (HU) csapata – Dunakanyar. Savanyú szarvasragulevest főztek petrezselymes krumpligombóccal.

A zsűri értékelése alapján a 2. díjat kapták meg.

ICS Rimaváralja Serke csapata. Tüzeshúst készítettek.

SIKEDA Serke csapata. Savanyú káposztalevest készítettek gazdagon.

Csemadok Naszvad csapata. Náluk harcsapaprikás volt a terítéken.

Simonics Tibor és Tóth Attila különdíjat kapott a zsűritől.

Erdőkövesd község csapata (HU). Töltött káposztát főztek.

A zsűritől különdíjat kaptak.

Brazilok csapata Medvesalja . A terítékre vegyes gulyás került.

Szomszédok csapata Egyházasbástról. Csülökpörköltet készítettek.

Nagyvázsony csapata (HU). A menü: lencsés egytálétel (marhahúsból).

10. Bean Team Medvesalja. A terítéken: csilis bab.

A zsűri értékelése alapján az 1. helyen végeztek.

A kedves zsűri értékel. Összetétel: Pethő Tamás (elnök), Mede Katalin, Kati Ottó.

A szervezők, Vincze Gábor vezetésével.

Horváth Attila Athosz, aki a zene aláfestést biztosította.

A zsűri és a nyertesek.

Tajti menyecskék (fotó: Szendrei Kukolik Rózsika)

Mede Géza

A képek a szerző felvételei.

#Bográcsfőző verseny #Egyházasbást #Főoldal #nemzetközi verseny #Via Nova ICS Medvesalja

0 notes

gastrogranny · 6 years

Text

Gombás marhatokány

[vc_row css=”.vc_custom_1536777669585{background-image: url(https://gastrogranny.com/wp-content/uploads/2018/06/oak-backgraound.jpg?id=36232) !important;}”][vc_column][vc_message message_box_color=”green”]Alacsony kalóriatartalmú egytálétel. Szénhidrát tartalma elhanyagolható. Fogyókúrázóknak, natív cukormentes étrendben, cukorbetegeknek is ajánljuk.[/vc_message][vc_column_text]

Gombás marhatokány

View On WordPress

#beef #beef stew #cukormentes #gombás marhatokány #gombás tokány #marha #marhatokány #natív cukormentes

0 notes

insightmagazin-blog · 6 years

Text

Április végén néhány napra lehetőségem nyílt lecserélni a skót “tavaszt” (higgyétek el, az idézőjel nagyon is szükséges!) és a vizsgaidőszak előtti stresszt a spanyol tengerpartra. A nyaralás helyszínét egészen hasraütés-szerűen választottuk ki: még januárban a SkyScanneren – ami a korlátozott büdzsével utazni kívánók talán leghasznosabb eszköze – az Aberdeenből legolcsóbban bárhová, bármikor induló járatok között találtunk rá Alicantéra. Pár nap tervezgetés és Airbnb-böngészés után már le is foglaltuk az áprilisi utat, és izgatottan vártuk az indulást.

Utazás és szállás

A Ryanair rendszeresen indít járatokat Aberdeen-Alicante vonalon, így kicsit több, mint három órás repülés után meg is érkeztünk. Budapestről a Wizzairrel szintén csatlakozás nélkül, időponttól függően viszonylag kedvező árakon lehet eljutni ide. Mivel nekünk csak néhány napunk volt, nem hagytuk el a várost, de a nagyobb túrát tervezők akár egyenesen a reptérről eljuthatnak Spanyolország különböző pontjaira távolsági buszokkal.

Mi a reptérről busszal (a jegy 3.85 euró) indultunk a központba átvenni a szállásunk kulcsait. Életemben először foglaltam Airbnb-t, de biztos, hogy nem utoljára. Egy szuper kis stúdiólakást béreltünk a lehető legjobb környéken: Alicante óvárosában, a történelmi Barrio de Santa Cruz negyedben. Így mind a tengerparttól, a történelmi látványosságoktól, a helyiek által látogatott Mercado Centraltól és a nyüzsgő éttermek sorától csupán öt-tíz perc kellemes sétára voltunk. A loft maga igényesen berendezett, mindennel felszerelt és csendes volt, házigazdánk pedig az alsó szomszédunk volt így mindig fordulhattunk hozzá. A teljes lakás éjszakánként 27 euróért még a pénztárcánkat is megkímélte – ide még biztos, hogy visszamegyünk!

Evés, ivás

Nem lesz gondban senki, aki bárt vagy éttermet keres a városban. Szinte nincs olyan utca, ahol nyugodtan végigsétálhatnál anélkül, hogy megpróbálnának megszólítani és egy-egy helyre becsábítani. Így aztán nem is akarok konkrét éttermeket ajánlani, mi minden este máshol ettünk, de egyszer sem lőttünk mellé.

Mindenképp érdemes kipróbálni a tapas–t, ami valójában csak kis adagokban felszolgált előételt, csipegetni való falatokat jelent – minden étterem mást és mást kínál, de általában helyi sonkákat, kolbászt, halat, sajtokat, garnélarákot illetve kis szendvicskéket lehet találni a menükön. Megér egy misét a paella is, ami egy rizses egytálétel, általában zöldségekkel, hallal, csirkével vagy különböző tenger gyümölcseivel, ízlés szerint. A vacsora mellé pedig sangría dukál – ketten egy litert kellemesen el lehet iszogatni.

Látnivalók

Talán a szállásunk elhelyezkedése miatt, de ha csak kitettük a lábunkat a lakásból, úton-útfélen látnivalókba botlottunk. Ilyen például a tengerpart mellett futó sétány, az Explanada de España. A pálmafák övezte utat mintegy 6.5 millió márvány padlólap borítja, melyek hullámzó mintát adnak ki – nem csoda, hogy ez Spanyolország egyik legkedveltebb sétánya. A turisták jelenléte magától értetődő, ám a helyiek sem kerülik el: a nyugdíjasok sokszor órákra kiülnek a sétányon található padokra hogy nézzék a sétálgató embereket, illetve különböző kültéri események, spontán koncertek helyszíne is az Explanada.

Ha már híres utcáknál tartunk, könnyen megeshet, hogy a céltalan kóborlás vagy étteremkeresés közben egy szürreális világba botlunk. Alicante egyik utcáját, a Calle San Francisco-t (Calle de Las Setas-nak is nevezik) ugyanis óriásira nőtt gombák díszítik. Ha itt jártok, a hatalmas gomba-házikók nem csak a kisebbeknek lesznek csábítóak, az utcában pedig jobbnál jobb szuvenírboltokba vagy tapas bárokba lehet betérni.

A Benacantil-hegy tetejéről néz le a városra Alicante talán leghíresebb nevezetessége, a Castillo de Santa Bárbara (Szent Borbála vára). Autóval illetve pár euróért lifttel is megközelíthetjük a várkastélyt, de a kalandosabbak gyalog is nekivághatnak – laza tempóban körülbelül negyven perc – egy óra alatt fel lehet érni (ha nem téved el az ember, ugye, a felfelé utat keresve). A városra és a messze elhúzódó tengerpartra nyíló kilátás kárpótol az igencsak meredek lépcsőzésért. A vár egyébként belépő nélkül, ingyen látogatható, ez magába foglalja a várudvart, pár termet és a vár illetve Alicante történetét bemutató kiállításokat, de néhány euróért idegenvezetést is kapunk.

Érdemes még egy kicsit “eltévedni” az óváros legszebb negyedében, a Barrio de Santa Cruzban. Igazi mesebeli szűk utcák, gyönyörű, csempékkel díszített falak, rengeteg növény és a helyiek nyüzsgése jellemzi ezt a környéket. Minden pici részletet meg akar örökíteni az ember!

Az utolsó látványosság ami belefért a mi rövid utunkba a Mercado Central, azaz a helyi piac volt. Minden nap korán reggeltől délután kettőig üzemel a piac, ahol minden földi jót megtalál a vásárló. Hatalmas kupacokban árulták a garnélarákot, polipot, mindenféle tenger gyümölcsét, a legkülönbözőbb húsokat, hogy a helyi különlegességekről, sajtokról, süteményekről és friss gyümölcsökről már ne is beszéljek.

A brit szupermarketek után, ahol a bolt felét az előre csomagolt, mikrózós készételek teszik ki, és még a gyümölcsöt is megmosva, felszeletelve, evésre készen bezacskózva árulják, el lehet képzelni mennyire el voltam ájulva, amikor egy kiló epret kaptam mindössze másfél euróért (ráadásul papírba csomagolva). Ha tehetném, ezt az egész piacot egy az egyben (na jó, a polip nem kell) átköltöztetném Aberdeenbe, hogy mindig így vásárolhassak!

A mi szívünket ellopta ez a kis város (amiből rengeteg mindent nem is láttunk még!), úgyhogy nem is kérdés, hogy visszajövünk-e. A ti listátokra felkerült már Alicante?

Fotók: Sólyom Eszter / @solyomeszter

A Costa Blanca fővárosa elrabolta a szívünket - nektek hogy tetszik?

#Alicante #ételek #úticél #úticélok #útinapló #Kultúra #látnivalók #nyaralás #Programajánló #Spanyolország #Utazás #vakáció

0 notes