#csend

[idonttalkwithpplhere]

[sojusthomas]

Éjszaka csak a négy fal értheti csendem.

@sojusthomas

[ez-most-fajt]

Veled a csönd is ugyanolyan jó, mint amikor mély dolgokról beszélgetünk.

[ket-veglet-kozt]

Nem az a legfontosabb, amiről beszél az ember... hanem az, amiről nem mond semmit..

[the-fool-who-loves]

A csend nem üres.

Teli van válaszokkal.

Köszönöm, hogy megadtad azt a választ, amire nem számítottam..

[ejfelikivansag]

Akkor tudom, hogy

igazán ismersz,

amikor csendes vagyok,

de mégis tudod, hogy

mi zajlik le

bennem.

[himmelubertirol]

Az éjszaka csendjében, amikor minden elhalkul, a szomorúság lopakodva érkezik. Nem kopogtat, csak beköltözik a szívbe, és ott marad, míg a hajnal fénye el nem űzi.

[perfectlysilenceex]

Két ember között a legemberibb kapcsolat a csönd.

[imafraidmyself]

A csend is egy válasz

-A legnagyobb válasz

[idonttalkwithpplhere]

Vágyj csendben s szépen.

[sojusthomas]

Éjszaka a csendes emberek ordítanak, a leghangosabban.

@sojusthomas

[ez-most-fajt]

— Mit hallgatsz mostanában?

— A csendet.

[egy-lany-blogja]

[suttogasaviharban]

LESZ-E MAJD TOROK ELÜVÖLTENI, AMIT MOST ELHALLGATUNK?!

Kányádi Sándor

[xszerelmes-lelekx]

Amikor a nő belefárad az elhanyagoltságba, és keres magának valaki mást, vagy kiszáll a viszonyból. akkor a férfi hirtelen észbe kap, s előveszi minden tudományát, amit hódítás címszó alatt őrizget a tudatában. Csakhogy akkor már többnyire késő..

[hicapacity]

A magány nem egyedül töltött órákban mérhető. A magány a csendben, a ki nem mondott mondatokban, az elfojtott vágyakban és az egyre ritkuló érintésekben gyökerezik. Amikor egy nő egyedül él, az önmagában nem tragédia. Lehet választás, lehet kényszer, de semmiképpen nem horrorfilm. Az igazi rémálom az, amikor egy nő egy férfi mellett él, és mégis egyedül van.

Mert mit is jelent ez? Azt, hogy a közös tér már nem közös világ. Azt, hogy a szavak elhalnak . A magány ott kezdődik, ahol az érintés megszűnik, és az életet már nem osztják meg, csak egymás mellett fogyasztják el. És miért nem ugyanígy tragédia, ha egy férfi van egy nő mellett és érzi magát egyedül? Mert a kultúra úgy tanította: a férfi magányos farkas. Egy férfi elvan a csenddel, a férfi nem nyafog, a férfi nem sír, hanem megold. A férfi magányát nem kell sajnálni, mert az nem tragédia, csak egy férfi dolga. De mi van, ha ez nem igaz? Ha a férfi is vágyik a kapcsolódásra, csak nem tanulta meg kimondani? Ha neki is fáj az, ami kimondatlan marad? Ha a férfi is ugyanúgy beleőrül a társtalanságba, csak közben mindenki azt hazudja neki, hogy ez így természetes? Nem ! A magány nem ott kezdődik, ahol egyedül vagyunk. A magány ott kezdődik, ahol nincs kihez szólni. És ebben nincs különbség nő és férfi között. Csak a hazugság más.

/BARTi ART/