#castañer

[gracie-bird]

Grace Kelly in Cannes, France, during the filming of the outdoor scenes of Alfred Hitchcock's "To Catch a Thief" in the summer of 1954.

[aprincesadegales]

Vencedores da Batalha de Looks Rosa | Winners of the Battle of Pink Outfits

1. Jogo de polo do William | 10.07.2019 Vestido: L.K.Bennett Bolsa: Mulberry Espadrilles: Castañer Brincos: Catherine Zoraida Óculos: Ray-Ban Relógio: Cartier 2. Visita ao Projeto Natureza Urbana no Museu de História Natural | 22.06.2021 Jaqueta: Chloé Top: LAUREN Ralph Lauren Jeans: & Other Stories Sapatos: VERT / VEJA Brincos: Orelia Colar: Spells of Love Colar: Daniella Draper Máscara: Amaia 3. Cortejo do Jubileu de Platina | 05.06.2022 Vestido: Stella McCartney Bolsa: Emmy London Sapatos: provavelmente Emmy London Brincos: Brincos Buquê de Flores de Safira e Rubi da Rainha (emprestados) 4. Visita ao banco de alimentos Windsor Foodshare em Berkshire | 26.01.2023 Casaco: Hobbs Suéter: Hobbs Calças: Jigsaw Sapatos: Emmy London Brincos: Orelia Cinto: ? 5. Casamento de Hussein, Príncipe Herdeiro da Jordânia, e Rajwa Al Saif | 01.06.2023 Vestido: Elie Saab Bolsa: Wilbur & Gussie Sandálias: Prada Brincos: Brincos de Morganita e Diamantes (Origem Desconhecida)

[world-of-wales]

CATHERINE'S STYLE FILES - 2023

22 MAY 2023 || The Princess of Wales attended the 2023 Chelsea Flower Show at Royal Hospital Chelsea.

Catherine opted for -

↬  Pink Colour Block Silk Shirt Dress by ME+EM

↬  Gold Fern Drop Earrings from Catherine Zoraida

↬ 'Carina' 80 Wedge in Camel Brown Suede by Castañer

[worldofbaltzar]

THE SAFARI BLAZER

Luigi Bianchi is the tai­lored di­vi­sion of the clas­sic Ital­ian cloth­ing com­pany, Lu­biam, which is still run by the same fam­ily since its be­gin­nings back in 1911. The com­pany has ever since the start been de­voted to re­search and in­no­va­tion, in order to cre­ate time­less gar­ments of great qual­ity and style.

This week’s look focus on the brand’s sa­fari blazer, here in a grass green crafted using a mixed cotton-​linen thread. The Sa­fari blazer works great to­gether with tai­lored trousers and a dress shirt, but can also be worn, like in this ex­am­ple, more ca­su­ally as a jacket.

The blazer is tonally matched with a grass green polo shirt from Mauro Ottaviani, made of pure linen that has been washed to obtain a worn-in look, and a pair of light brown pleated shorts from Berwich, also made of a washed linen fabric. The look is completed with a pair of olive green cotton canvas espadrilles from Castañer.

Browse online here

[cressida-jayoungr]

One Dress a Day Challenge

September: Bond Films

No Time to Die / Léa Seydoux as Madeleine Swann

Over the course of surveying several movies by now, I'm struck by how often "Bond girls" wear white, especially for day wear. Here's a simple but effective example from No Time to Die: a button-front dress by Spanish designer Massimo Dutti, made of soft ribbed material (knit?). As designed, the dress comes with a belt, but Madeleine doesn't wear it. With the white dress, Madeleine wears white Castañer Chiarita Espadrilles wedge sandals and carries a Tod's Double T Bucket Bag Mini purse. I didn't spot any jewelry.

White is a bit of a signature color for the character, as she also wore white in the previous film, Spectre. In this particular scene, it has the effect of making her look angelic and wronged when Bond accuses her of betraying him.

Although this film was released in 2021, it was filmed in 2019, so I'm filing it under 2010s fashion.

[thatrandomartistjavi]

for the mhtp ask thing !! 13, 17 and 29 for ernest 9, 12, 22, and 28 for cheshire 11 and 26 for hare and then any others that you wanna answer for any character : D

Putting this under a read more cause holy moly this is long

Ernest Andersson🐭🥼

13- ideals or philosophies

I think this is where canon Ernest and rewrite Ernest start to sort of diverge because while canon Ernests has had the whole Anything abnormal in any way is bad and you must feel hide anything that is deemed as such drilled into his brain and definitely apart of his way of thinking. Rewrite Ernest isn’t like that at least not to other people. He thinks everyone deserves help, that no one is truly a lost cause, and that people shouldn’t be shamed for being different

Tho this line of thinking is NEVER applicable to himself. He may not have taken that ableism to throw at other people but he 100% took it to heart. So he thinks he’s an awful horrible person for even having his disabilities disable him like he really should be more considerate

However the black and white thinking he’s described having is still here with the fact that at the beginning he thinks that all doctors are good and always look out for their patients. That’s what he strives to do and even if his colleagues seem like assholes that they still take into consideration the patient first, right? That the reason why they couldn’t help his current patients is probably because they were incompatible and not because a lot of them gave up once their surface level “solutions” did nothing for them. I mean these are people at their most vulnerable, why would they ever be careless

He does learn that this isn’t the case, that there is such a bad thing as a bad doctor but it’s a very hard pill to swallow

17- personal sense of style and decor

He's not all that crazy at least in comparison to the others. He usually just wears warm and neutral colors. He does wear like those bead strings for glasses after the story.

Overall for decor, he doesn't do much. He definitely leans more to liking vintage decor(vintage items are a big interest of his) but I don't think he decorates much???? That's more Barkley's thing but if you give him something, he will put it in his office or room. He owns a lot of books so he probably has some shelves just full of them with small knick-knacks that Barkley gifts him.

29- quirks and personal habits

He does a lot of things with his hands. So much of his stimming has a lot to do with his hands whether that's rubbing them or flapping them or drumming them.

Ernest is a sort of creature of habit because he just needs a schedule of some kind. He'll usually wake up at like 9 in the morning, take medicine, brush teeth, put on clothes, eat breakfast. That's like what 90% of his mornings look like

Other than that, I can't remember any other habits fflbnlfkbhlfhblfh

Cheshire Cat(Barkley Castañer)🐱🕶️

9- clothes and habits of dress

Of course he has his purple suit. I actually think that Barkley is very interested in looking fashionable. He usually likes having more cool and darker colors like purple(duh), black, blue, green, etc. tho he definitely doesn't mind wearing warm and lighter colors but he usually wears them as like accent/secondary colors. However when he's just at home, he mostly just wears t shirts and shorts(when it's not FREEZING COLD)

He has a lot of hoodies and jackets and trust, Ernest steals all of them. Barkley doesn't mind tho

12- skills and abilities

His main skill is drawing. He's a very skilled artist. He usually likes painting but for the 7 years in Ladrington Brooke, he was only able to sketch stuff and not much else.

He's also like a pretty good climber. He used to climb a lot of trees as a kid so he just got better and better the more he did it.

22- favorite things

Horror movies, friends, his little brother, Ernest, drawing, plush toys, climbing trees, rain, and animals especially of the sea

28- interactions with their lovers

Since I'm talking about my rewrite in this post, I'll only be talking about how he interacts with Ernest so no Harmony or Whitley.

He's SUPER physically affectionate towards Ernest. He'll usually be sitting on his lap, have his arms around or even as simple as holding his hand. They're pretty known in the house as a really obnoxious couple. They don't hate them at all but they are suuuuper lovey dovey

Barkley really likes giving gifts to Ernest whether its flowers, plushies, random rocks, anything he thinks Ernest will like.

He also really likes using petnames. Not that Ernest doesn't have any for Barkley(he 100% does) but Barkley just has So Many. The ones he uses the most are babes, sugarplum, and ratóncito.

March Hare(Maverick Harrison)🐰💔

11- hobbies and interests

His main hobby is sewing, knitting, and embroidering. It's the reason why he chose to get a degree in fashion design(Harmony also majored in this). Maverick is the seamster to Harmony's hatter. He's just always been interested in making little outfits and stuff

His favorite genre of movie is science fiction. Since he does have ADHD, he jumps from interest to interest but science fiction is just something he's consistently interested in.

26- interactions with their friends

Him and Harmony have been friends basically since they were babies so they are very close. They are not afraid to show each other All The Physical Affection(it gets worse[/pos] when they get into a qpr). Maverick in general shows his love towards his friends by poking fun at them and having playful banter with them.

That is except for Ernest. Ernest CAN NOT take teasing of any matter since he was bullied heavily as a kid so any amount of lighthearted jabbing, he will take it seriously. So instead of teasing, he play flirts with Ernest. Now Ernest doesn't entirely

[charlotte-of-wales]

An endless list of my favorite outfits worn by the Princess of Wales (72/∞):

Taking part in photography workshops with young people from Action for Children, on June 25 2019, wearing:

Ridley London ‘Virginia Midi Dress’ in silk chiffon

Castañer ‘Carina’ espadrilles

Catherine Zoraida ‘Fern Hoop’ earrings

[rosyviews]

this weeks ep of poker face has me wanting to make a d*vid castañ*da fc and i would like to know ur thoughts

[ernestdescalsartwok]

CASTAÑERA-MANRESA-PINTURA-ARTE-PLAÇA SANT DOMENEC-BONIATOS-OTOÑO-TRADICIONES-PINTOR-ERNEST DESCALS por Ernest Descals Por Flickr: CASTAÑERA-MANRESA-PINTURA-ARTE-PLAÇA SANT DOMENEC-BONIATOS-OTOÑO-TRADICIONES-PINTOR-ERNEST DESCALS- Tradiciones de Otoño en la ciudad de Manresa, como cada año la Castañer acude a la PLAÇA SANT DOMENEC para vender sus Boniatos y Castañas que elabora en su horno. Paisajes urbanos con personajes tradicionales cuando se acercan las horas de la noche. Pintura del artista pintor Ernest Descals sobre papel de 50 x 70 centímetros,

[pirulesenvinagre]

Creo que los asturianos deberíamos publicitar más el conceptu de farturruta: echar una mañana de finde diendo per unes foces a disfrutar del paisaxe y el ruíu l'agua ente les peñes y l'aire ente les fayes; o xubir un picu y tar arriba un ratín dandote el aire y mientres tas tovía col high de facer cumbre intentar ver que cimes conoces y xubiste ya, o si aquel barcu que se ve a lo lloñe na mar dirá p'Avilés o pal Musel.

Y depués baxar sabiendo que a les tres ta reservao en Casa Angel en Espineo pa dir a metese una caldereta xabaril con sus pimientinos y sus patates, una tablina quesu pa dir abriendo boca, unos frixuelos rellenos d'arroz con lleche de postre y pa rematar un cafetín de pota y un vasín d'oruxo yerbes d'arrancadera, con una sobremesa que dura tres hores por mor de la imposibilidá física de movese depués d' engullir el triple de caloríes que pudieren quemase faciendo la ruta. Too esto mientres se fala de lo buenes que faen les fabes en Pedroveya, el pote castañes en Bárzana o la chopa a la espalda en Quintes y buscando pa facer otra ruta en función de los chigres cercanos.

Y echar un cantaríu, joder, que eso si que ye una tradición que nun se pue perder.

@txigreman, apóyame con esto.

when i say i like hiking, i don’t mean “eight mile backpacking trip with special gear and an emergency beacon” sort of hiking, i mean a three mile loop to go look at pretty things and then a huge brunch after.

[szottesfolditanyak]

Richard Bartlett

kiropraktőrként kezdte, aztán elkezdett meglepő módokon gyógyítani embereket. Időközben felvett egy asszisztenst, Mark Dunnt.

"Már a harmadik évét taposta velem dr. Dunn, ami számára nem volt könnyű időszak. Persze sok mindent megtanult tőlem ez idő alatt, de amit igazán akart, ami miatt eredetileg eljött hozzám, az „az a dolog volt, amit én a kezemmel műveltem" - ami később a mátrixenergetika rendszerévé nőtte ki magát. Már minden elképzelhető módon megpróbáltam neki elmagyarázni, hogy megértessem vele, mi kell ahhoz, hogy ő is megcsinálja azt, amit én. Be kell vallanom, néha nem voltam éppenséggel valami kedves tanár.

Minden jó dolog véget ér egyszer, és voltak arra utaló jelek, hogy Mark lassan eléri azt a pontot, amikor már nem tudja és nem is akarja tovább hajszolni ezt az ügyet. Minél inkább próbálta lemásolni a módszeremet néhány páciensén, annál idegesebb lett, és minél inkább próbálta, csak egyre magasabbra emelte a falat saját maga és a kívánt eredmény között. Rengetegszer elmondtam neki, hogy a frusztrációját inkább csodálattal teli lelkesedéssé kellene átfordítania, ami sokkal kreatívabb állapotban tartaná. De ő ezt akkor nem hallotta meg, és csak még jobban felhúzta magát rajta, hogy én jótanácsokat adtam neki.

Egy szombat reggel aztán megtörtént a nagy áttörés.

Mark nem tétovázott sokáig, hogy megossza velem mondanivalóját:

- Három hosszú éven át próbáltam megtanulni azt, amit te a kezeddel művelsz, de nem bírom tovább. Feladom! Adok magamnak ma délelőtt még három órát, és ha addigra sem fogom tudni, ennyi volt. Befejeztem. Felmondok. Nem bírom tovább. Kisétálok azon az ajtón, és soha többé nem fogsz látni!

Bár eléggé letört az események ilyen tragikus fordulata, igyekeztem kifelé mindezt nem mutatni. Felemeltem a kezem, rán��ztem az órámra, és azt mondtam:

- Oké, akkor két és fél óra múlva rád nézek.

A megjelölt időpontban átmentem dr. Dunn kezelőjébe.

Ahogy közeledtem az ajtóhoz, már szinte embertelen frusztráció hangjait hallottam kiszűrődni a szobából. A gyakornokom hangja volt, ami nem volt valami biztató a kapcsolatunk jövője szempontjából; egy kegyetlen és szégyenletes vereség hangjai hallatszódtak kifelé. Próbáltam uralkodni magamon, vettem egy mély lélegzetet, majd kinyitottam az ajtót, és felkészültem a rendelőmben három éve zajló dráma búcsújelenetére. Mark a dühtől és önmarcangolástól elvörösödött arccal fordult felém.

A kezével vadul gesztikulált a páciense felé, aki azért kereste fel, mert fájdalmas vállsérülésére keresett enyhülést.

Hangot adva évek óta gyülemlő frusztrációjának, Mark rám nézett, és így szólt:

- Tessék, csak azt tudnám, hogy ezzel mit kezdenél! - mutatott rá a nő sérült végtagjára.

Szófogadó ember lévén, a nő válla felé intettem a kezemmel, és ráparancsoltam, hogy: „Mozdulj!", és azt tette, egy jól hallható roppanás kíséretében szépen visszamozdult a helyére.

Ezzel a hanggal elérkezett Mark életében a fordulópont is. Már nem volt képes tovább türtőztetni magát, felemelte a karját, és gyakorlatilag üvöltött:

- Kész! Ez volt az utolsó csepp a pohárban! Akár meg is üthetsz!

A körülményekre való tekintettel, és mert tudtam, hogy valaminek most történnie kell, vagy különben vége az egésznek, nagylelkűen eleget tettem egy kétségbeesett férfi kérésének, és jól kimért ütéssel mellkason vágtam. Tanít­ványom lába elegánsan elhagyta a padlót, miközben teste átrepült egészen a kezelő túlsó faláig. Ezt látván, a beteg szeme akkorára nyílt az ijedtségtől, hogy majd kiesett a helyéről. Az ezt követő néhány percben Mark megmutatta, milyen fából faragták. Megdöbbenve és még mindig ütés hatása alatt felállt, és lelkes ujjongással azt mondta:

— Igen! Erről beszéltem. Csináld még egyszer!

Egyértelműen történt valami nagy erejű dolog, és miközben szinte szikrázott közöttünk a pozitív energia, gyorsan fejembe ötlött valami. Felé fordultam, és színészkedve ráförmedtem:

- Ami sok, az sok! Elegem van belőled és a sorsodból. Elmozdítom a gyűjtőpontodat, te balfék!

Ha olvastad Carlos Castañeda meséit Don Juanról, akkor érted, hogy itt miről is volt szó. Ahhoz, hogy tanítványában módosult tudatállapotot váltson ki, Don Juan megüti a tenyerével Castañeda testének egy pontját a lapockák között, hogy eltolja az ún. gyűjtőpontot. Ennek az energiapontnak az elmozdításával - elméletileg - elmozdul az az észlelési fókuszpont is, amely lehetővé teszi a sámáni transzállapot létrejöttét, amelyben más valóságokat is megtapasztalhat és megérthet az egyén. Mark is olvasta ezeket a könyveket, és én úgy éreztem, ez volt az a pillanat, amelyikre mindketten vártunk; minden, ami ezelőtt történt a gyakornoki ideje alatt, elkerülhetetlenül ide vezetett, pontosan ehhez a pillanathoz. Most vagy soha! Habozás nélkül, minden szeretetemet és csít összeszedve, újra mellkason ütöttem, és átadtam teljes lényemet a pillanatnak, amelyben éreztem, hogy varázslatos erők működnek.

Mint egy Bruce Lee-jelenetben, úgy hagyta el Mark lába lassított felvételben a padlót, és a gravitációra fittyet hányva repült végig rövid röppályáján, amelynek a végét az jelezte, hogy keményen a szemközti falnak csapódott. Szédült transzban feküdt a földön, egy haja szála sem görbült.

Előrehajoltam úgy, hogy az arcom szinte az övéhez ért, megfogtam a kezét, és meglengettem a szeme előtt, majd ráüvöltöttem:

- Nézd, milyen lilán izzik a kezed! Most már te is tudod, amit én!

Mark megrészegült arckifejezéssel nézett rá a tenyerére, és csodálkozva így szólt:

- A kezem lila fényt áraszt!

- Pontosan! - mordultam rá, majd sarkon fordultam, és kimentem a szobából.

Ez volt a fordulópont, és azóta ő is képes arra, amire én!

Szóval, ahogy olvasod dr. Dunn élményeit, vagy az első fejezetbeli történetemet, amely felnyitotta a szememet a valóság egy új verziójának lehetősége előtt, egy újfajta látásmód előtt, megértem, ha azt mondod, hogy teljesen dilisek vagyunk. Azt viszont nem szeretném, ha azt gondolnád, hogy ami velem történt, az bármilyen módon is csak rám vonatkozik, mert bennem valamilyen „különleges adottság" van ehhez. Ha így gondolod, felállítasz kettőnk közé egy olyan mesterséges akadályt és megkülönböztetést, amely szükségtelenül megnehezíti vagy megbonyolítja számodra azt a fajta gondolkodásmódot, amely lehetővé teszi a mátrixenergetika egyszerű elsajátítását és gyakorlását. Az én supermanes élményem egyszerűen felnyitotta a szemem egy újfajta látásmódra, érzékelésmódra, gondolkodásmódra és az élet dolgainak újfajta megtapasztalására.

Azt szeretném, hogy amikor elolvasod a történetemet, azt gondold magadban: „Azt a mindenit, de hisz ez a történet azoknak az archetípusos erőknek a szimbolikus megjelenése, amelyek ennek a fickónak a tudatalattijában laknak, és amelyek a gyermekkorából származó misztikus mesék mintáit képviselik. Az ő tudatalattija ebben a formában mutatja meg a számára ismeretlen természetű információkat. Ez elég érdekes, és sokat elárul arról, ki is ő valójában. Én vajon mit tapasztalnék hasonló esetben?" Ha így gondolkodsz, miközben a soraimat olvasod, akkor értelmet kap a történetem, és remélhetőleg számodra is hasznos lesz. Hiszen a történetnek célja van, és talán képes téged is egy olyan nem mindennapi valóság felé irányítani, amelyik számodra egyedülálló jelentőséggel bír. így nem korlátozod magad vagy a gondolkodásodat; nem fogod rám azt mondani, hogy én meg tudom csinálni, te pedig nem."

Richard Bartlett -- Mátrix energetika

[luxetings]

Check out this listing I just added to my Poshmark closet: {Castaner}Leather Fringe Espadrilles.

[aprincesadegales]

Meus Top 10 Looks Rosa da Kate (em ordem cronológica) | My Top 10 "Kate in Pink" Moments (in chronological order)

[7/10] Kate, George, Charlotte e Louis assistem à partida de polo do William no Billingbear Polo Club, cidade de Wokingham. Essa foi a estreia do Louis nos jogos de polo do pai | 10.07.2019 Vestido: L.K.Bennett Bolsa: Mulberry Espadrille: Castañer Brincos: Catherine Zoraida Óculos: Ray-Ban Relógio: Cartier Fontes: Kate's Closet

[qa2nyc]

Check out this listing I just added to my Poshmark closet: Brand New Castañer Suede Wedge Heel Espadrilles.

[millasboutique]

Check out this listing I just added to my Poshmark closet: Castañer Carina Sandal Shoe Ankle Tie Espadrille Wedge Black Textile 8/EUR 39.