#Krausz Gábor

[bdpst24]

Így készül a hétvégi Maraton Fesztiválra Krausz Gábor

Így készül a hétvégi Maraton Fesztiválra Krausz Gábor

Hétvégén rendezik a 39. SPAR Budapest Maraton Fesztivált, az ország legnagyobb futóeseményét. Az idén a 40. jubileumát ünneplő rendezvényen a mozgásé a főszerep, de számos kiállító és kiegészítő program is várja a résztvevőket. A Megyünk Tovább Előre Alapítvány vendégeként Krausz Gáborral együtt ott lesznek például a TV2 sztárséfjei is, akik 400 adag ételt fognak készíteni azoknak, akik…

[drakvuf]

BREAKING

[mapsontheweb]

Where Hungarian Nobel-prize winners were born.

Hungarian Nobel-prize winners:

Philipp Lenard (German-Hungarian)

Róbert Bárány (Jewish-Hungarian)

Richard Adolf Zsigmondy (Hungarian)

Albert Szent-Györgyi (Hungarian)

György Hevesy (Jewish-Hungarian)

György Békésy (Hungarian)

Jenő Wigner (Jewish-Hungarian)

Dénes Gábor (Jewish-Hungarian)

János Polányi (Hungarian)

Eliezer Wiesel (Jewish-Hungarian)

György András Oláh (Jewish-Hungarian)

János Harsányi (Hungarian)

Imre Kertész (Jewish-Hungarian)

Avram Hershko (Jewish-Hungarian)

Katalin Karikó (Hungarian)

Ferenc Krausz (Hungarian)

Born in the USA, with Hungarian ancestry:

Daniel Carleton Gajdusek (Hungarian-Slovak)

Milton Friedman (Jewish-Hungarian)

Louise Glück (Jewish-Hungarian)

The newest Nobel-prize winners are Ferenc Krausz and Katalin Karikó, for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter, and for the development of the mRNA technology respectively.

by hungary.maps

[diogenesz2020portugal]

Az úgynevezett keresztény értékek.

[markoferko]

A Cyla becenéven is ismert médiaszemélyiség éppen Franciaországból tartott hazafelé, amikor értesült arról, véget ért Krausz Gábor és Tóth Gabi kapcsolata, gondolatait a repülőgép vécéjében fogalmazta meg…

túl messzire merészkedett az emberiség a szabadsággal

[avicdsgn1]

Szóval felmondta az összes kötelező jellegű mimogyoló mantrát. Zéró önálló gondolat. Ostoba biorobot. Természetesen Fradi drukker is. Ezt a "sztárséfet" sosem értettem....nyilván vannak zseniális szakácsok mint, mondjuk Gordon Ramsay (szándékosan nem Jamie Olivert írtam, mert ő szar szakács, de végül is híres lett) De ez mitől sztár??? Mert VV Szarospistával együtt szerepelt a Bors magazinban? Vagy mert lekúrta párszor a mimogyoró keresztyén családmodellt

[nyuszimotor]

A keresztény etika és moralitás dogmái

[halbanember]

Beszéljünk róla: Fine Dining, egy örök idea ragyogása

A beszéljünk róla cikksorozat olyan témákat boncolgat, amelyek napirenden vannak, érdekesek és fontosak lehetnek szakmai szempontból is. Mostanában egyre többször merül fel, hogy mennyire éri meg a legmagasabb ligában játszani. Megrendült a bizalom a Michelin csillagokban, vagy egyre nagyobbak az elvárások a minőségi vendéglátásban? Ezt csak azok tudják, akik ott vannak a fazéknál, de az biztos,…

[szupernyeremeny]

Séfek Séfe - ismert meg zsűritagokat

Séfek Séfe – ismert meg zsűritagokat

A formátum eredetije a Game of Chefs, a TV2 képernyőjén pedig Séfek séfe címmel megy majd a vetélkedés Ördög Nóra műsorvezetésével.

A gasztro-tehetségkutatóban amatőr és profi szakácsok próbálják meggyőzni a műsor három profi séfjét, Wolf Andrást, Vomberg Frigyest és Krausz Gábort. Ismerd meg a séfeket!

A gasztro-tehetségkutatóban amatőr és profi szakácsok próbálják meggyőzni a műsor három profi…

[bdpst24]

Krausz Gábor kislányáról: „Éreztem, hogy büszke rám”

Krausz Gábor kislányáról: „Éreztem, hogy büszke rám”

Általában Krausz Gábor szerelmi életét vesézi ki a bulvársajtó, miközben elismert gasztroszakember és gondoskodó apuka, aki számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kislányával is megszerettesse a számára kedves ételeket. A népszerű séf legutóbb Szicíliát és annak ízeit fedezte fel párjával, Mikes Anna táncművésszel. Most nem csak az utazás kapcsán, a kislányáról, Hanniról is megosztott néhány…

[goalhofer]

2020 Olympics Hungary Roster

Athletics

Szögi Dániel (Tata)

Szűcs Valdó (Zalaegerszeg)

Koroknai Máté (Debrecen)

Venyercsán Bence (Székesfehérvár)

Helebrandt Máté (Nyíregyháza)

Halász Bence (Kiskunhalas)

Rivasz-Tóth Norbert (Törökszentmiklós)

Kéri Bianka (Veszprém)

Kozák Luca (Debrecen)

Kácser Zita (Dunaújváros)

Lili Tóth (Dombóvár)

Kovács Barbara (Békéscsaba)

Madarász Viktória (Budapest)

Nasztázi Nguyen (Budapest)

Gyurátz Réka (Szombathely)

Anita Márton (Szeged)

Szilágyi Réka (Szolnok)

Krizsán Xénia (Budapest)

Boxing

Roland Gálos (Baja)

Fencing

Siklósi Gergely (Tapolca)

Decsi Tamás (Kazincbarcika)

Szatmári András (Budapest)

Szilágyi Áron (Budapest)

Gémesi Csanád (Gödöllő)

Kondricz Kata (Budapest)

Kreiss Fanni (Budapest)

Pásztor Flóra (Budapest)

Katona Renáta (Budapest)

Anna Márton (Budapest)

Pusztai Liza (Budapest)

Sugar Battai (Debrecen)

Gymnastics

Kovács Zsófia (Dunaújváros)

Pigniczki Fanni (Budapest)

Pentathlon

Kasza Róbert (Budapest)

Marosi Ádám (Budapest)

Kovács Sarolta (Tapolca)

Michelle Gulyás (London, U.K.)

Sailing

Vadnai Benjamin (Veszprém)

Berecz Zsombor (Budapest)

Sára Cholnoky (Budapest)

Mária Érdi (Budapest)

Swimming

Kristóf Rasovszky (Veszprém)

Bernek Péter (Budapest)

Bohus Richárd (Békéscsaba)

Cseh László; Jr. (Budapest)

Gergely Gyurta (Budapest)

Ákos Kalmár (Veszprém)

Kenderesi Tamás (Aparhant)

Hubert Kós (Telki)

Dominik Kozma (Budapest)

Maksim Lobanovskij (Győr)

Milák Kristóf (Budapest)

Sebastijan Sabo (Győr)

Németh Nándor (Siófok)

Holló Balázs (Eger)

Ádám Telegdy (Budapest)

Verrasztó Dávid (Budapest)

Zombori Gábor (Szolnok)

Richárd Márton (Budapest)

Holoda Péter (Debrecen)

Tamás Takács (Szombathely)

Benedek Kovács (Budapest)

Eszter Békési (Debrecen)

Katalin Burián (Budapest)

Hosszú Katinka (Pécs)

Kapás Boglárka (Debrecen)

Késely Ajna (Budapest)

Viktória Mihályvári-Farkas (Budapest)

Anna Olasz (Szeged)

Dalma Sebestyén (Székesfehérvár)

Zsuzsanna Jakobos (Pécs)

Laura Veres (Gyula)

Verrasztó Evelyn (Budapest)

Fanni Gyurinovics (Baja)

Petra Halmai (Dombovar)

Table Tennis

Bence Majoros (Budapest)

Ádám Szudi (Szolnok)

Dóra Madarász (Kecskemét)

Póta Georgina (Budapest)

Mária Fazekas (Budapest)

Szandra Pergel (Budapest)

Wrestling

Ismail Musukaev (Budapest)

Bálint Korpási (Budapest)

Lőrincz Tamás (Cegléd)

Lőrincz Viktor (Cegléd)

Alex Szőke (Budapest)

Sastin Marianna (Mosonmagyaróvár)

Archery

Balogh László (Budapest)

Badminton

Krausz Gergely (Mór)

Sárosi Laura (Budapest)

Canoeing

Tótka Sándor (Mezőtúr)

Csizmadia Kolos (Budapest)

Adolf Balázs (Budapest)

Dániel Fejes (Budapest)

Kopasz Bálint (Szeged)

Ádám Varga (Budapest)

Kornél Béke (Debrecen)

Nádas Bence (Budapest)

Balla Virág (Győr)

Takács Kincső (Győr)

Lucz Dóra (Budapest)

Kárász Anna (Dunaújváros)

Csipes Tamara (Budapest)

Kozák Danuta (Budapest)

Medveckzy Erika (Budapest)

Bodonyi Dóra (Szarvas)

Cycling

Valter Attila (Csömör)

Parti András (Budapest)

Vas Blanka (Budapest)

Handball

Szöllősi-Zácsik Szandra (Budapest)

Nadine Schatzl (Budapest)

Szucsánszki Zita (Budapest)

Kovacsis Anikó (Nagyatád)

Szikora Melinda (Kiskunfélegyháza)

Kisfaludy Anett (Kapuvár)

Bíró Blanka (Vác)

Gréta Márton (Mohács)

Petra Vámos (Ózd)

Katrin Klujber (Dunaújváros)

Noémi Háfra (Cegléd)

Réka Bordás (Karcag)

Janurik Kinga (Budapest)

Viktória Lukács (Budapest)

Fanny Helembai (Vác)

Szuzsanna Tomori (Budapest)

Nikolett Kiss (Budapest)

Judo

Attila Ungvári (Cegléd)

Tóth Krisztián (Budapest)

Cirjenics Miklós (Pécs)

Éva Czernoviczki (Tatabánya)

Réka Pupp (Dunaújváros)

Karakas Hedvig (Szolnok)

Szofi Özbas (Szolnok)

Karate

Hárspataki Károly (Budapest)

Rowing

Bendegúz Pétervári-Molnár (Budapest)

Shooting

Zalán Pekler (Komárom)

Péni István (Budapest)

Veronika Major (Keszthely)

Eszter Mészáros (Budakalász)

Taekwondo

Omar Salim (Los Angeles, California)

Triathlon

Bics Bence (Zalaegerszeg)

Tóth Tamás (Budapest)

Zsanett Bragmayer (Budapest)

Kovács Zsófia (Mátrafüred)

Water Polo

Nagy Viktor (Budapest)

Dániel Angyal (Budapest)

Krisztián Manhercz (Budapest)

Gergő Zalánki (Eger)

Márton Vámos (Budapest)

Hosny Norbert (Budapest)

Mátyás Pásztor (Cegléd)

Szilárd Jansik (Cegléd)

Balázs Erdélyi (Eger)

Varga Dénes (Budapest)

Tamás Mezei (Budapest)

Hárai Balázs (Budapest)

Soma Vogel (Budapest)

Gangl Edina (Mosonmagyaróvár)

Szilágyi Dorottya (Eger)

Vályi Vanda (Eger)

Gurisatti Gréta (Dunaújváros)

Szűcs Gabriella (Székesfehérvár)

Rebecca Parkes (Budapest)

Illés Krisztina (Budapest)

Keszthelyi Rita (Budapest)

Leimeter Dóra (Budapest)

Gyöngyössy Anikó (Budapest)

Nataša Rybanská (Budapest)

Garda Krisztina (Budapest)

Magyari Alda (Budapest)

Weightlifting

Nagy Péter (Komárom)

[hirzilla]

Krausz Gábor felső nélkül üzeni: a szőrme csak eredeti tulaján néz ki jól

[nemzetinet]

Itt az ideje elbúcsúzni a posztszovjet MTA-tól!

…Persze az örök kedvencünk az MTA Filozófiai Kutatóintézete marad, amelyről a Magyar Nemzet még 2010-11-ben írta meg, hogy összesen 400 millió forintot fizettek ki olyan marxista, lukácsista tanulmányok írására, amelyeket szerzőik (leginkább az átkosban) már jórészt kidolgoztak, és amúgy sem érthető, hogy miért kéne pályázati úton támogatni az érintettek tudományos életművének és oktatói tevékenységének alapját képező, amúgy igencsak meghaladott gondolatok leírását. Akkor a kedvezményezettek, köztük Heller Ágnes, Gábor György vagy éppen Vajda Mihály antiszemitizmust kiáltottak, de a helyzet csak nagyon lassan változik, hiszen a PestiSrácok.hu tavaly nyáron írta meg, hogy az MTA Filozófiai Intézetében még mindig marxista szeánszok folynak állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokolt ugyanis 1968-ról…

Alapfokú történelemlecke akadémikusoknak

A Magyar Tudományos Akadémia lassú átszervezése ugyan megindult a rendszerváltáskor, azonban az intézmény mind a mai napig nem szabadult meg az 1949-es, szovjet típusú szerkezettől. Azóta az MTA állam az államban. Ennek megreformálása ellen tiltakoznak a ma kora délután élőláncot alkotó szervezetek. Számukra készült ez a kis történelmi összefoglaló, mert úgy tűnik, hogy a történelmi ismereteik – magas műveltségük ellenére – hiányosak.

Ennek a rendkívül centralizált és bürokratikus rendszernek a lebontására már történtek kísérletek, de általában belső ellenállás miatt meg is buktak. Számos cikk, sőt cikksorozat jelent meg a médiában arról, hogyan lehetne átalakítani az intézményt, a szervezeten belül dolgozó kutatók némelyike is kritikus hangot ütött meg a szovjet rendszer maradványai ellen. Rövid áttekintésben szemléltetjük, hogyan vált a független tudományos intézmény a szovjet igazgatás részévé, és mitől kellene valóban megszabadulniuk.

A szovjet diktatúra megteremtését követően az ország összes intézményét, így a Magyar Tudományos Akadémiát is átszervezték, megváltak a régi, tudományos fokozattal és nemzetközi elismeréssel rendelkező tagoktól: 230 akadémikusból 122-t kizártak, helyüket a Magyar Dolgozók Pártjához hű emberekkel töltötték fel. A kizárt tagok tudományos pályája ezzel kettétört, nem kaptak lehetőséget pályájuk folytatására idehaza. Az új intézmény működéséről egy törvény is született; az 1949. évi XXVII. törvény 1. paragrafusa kimondta:

A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Népköztársaság legfelsőbb tudományos intézménye, amely a legkiválóbb tudósokat foglalja magában. Célja, hogy az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésével, művelésük megszervezésével és általában a tudomány minden eszközével hozzájáruljon a szocialista társadalmat építő népek fejlődéséhez, különösen a Magyar Népköztársaság művelődési és népgazdasági feladatainak megvalósításához.

Az intézményt megfosztották tudományos jellegétől és a társadalomban betöltött szerepét is erőszakosan átalakították: egy erősen centralizált intézménnyé vált, az országos tudományos terv kidolgozásán túl a tudományos minősítésen át a tudományos egyesületek és társaságok felügyelete is hozzá tartozott, de ők irányították a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást is. Szigorú alá-és felérendelést alakítottak ki. Az átszervezett Akadémia aztán a kommunista rendszer minden tervét végrehajtotta, a Szovjetunió által sugallt kutatásokat végrehajtotta, társadalomtudományok terén pedig kiállt a „dialektikus és történelmi materializmus” mellett. Kinyilatkoztatta, hogy ez az egyetlen tudományos világnézet, minden más pedig áltudomány, dilettantizmus.

A rendszerváltás sem változtatott ezen a hozzáálláson: a pejoratív megnyilatkozások máig használatosak mindazok lejáratására, akik az MTA-tól eltérő nézetet vallanak.

Az állam átvállalta az intézmény teljes finanszírozását, ami 1949 előtt vegyes rendszerben történt: állami támogatások mellett voltak adakozó mecénások, akik jelentősen hozzájárultak az intézmény működéséhez.

A SZOVJET TUDOMÁNYOS MODELL

1949-től bevezették a szovjet tudományos rendfokozatokat, mely a tudományok kandidátusa és tudományok doktora fokozat elnyerését politikai feltételekhez kötötte, és odaítélését egy központi szervre, az Akadémia keretében működő Tudományos Minősítő Bizottságra bízza; mindez idegen a hazai és az európai hagyományoktól, amelyek szerint az egyetemek hatáskörébe szokás utalni ezt a feladatot. Többen is nyilatkozták azóta a magyar sajtóban, hogy a tudományos fokozatokkal lehetett manipulálni; ilyeneket nemcsak tudományos munka árán lehetett szerezni, hanem ajándékozni lehetett közéleti szereplőknek, pártfunkcionáriusoknak – egyben meg lehetett akadályozni, hogy nem kedvelt személyek fokozatot nyerjenek.

A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI REFORMTÖREKVÉSEK ÉS BUKÁSUK

Mit tettek az akadémikusok? Amit 1949-ben. Hűek maradtak ahhoz a rendszerhez, amely kiválasztotta és piedesztálra emelte őket. Megnyugodtak, hogy nem lesznek kitisztogatva, megalázkodtak, behódoltak és élvezték a szocializmusban elért előnyeiket. Az Akadémia vezetői is az akadémikusok privilégiumainak megőrzését tekintették első számú feladatuknak. Ebben fő szerepet kapott Glatz Ferenc történész, reformkommunista művelődési miniszter, aki 1996-tól 2002-ig állt az MTA élén. Ugyan Glatz hajlandó volt végrehajtani némi konszolidációt, de fő célja az intézethálózat és az akadémikusok privilégiumainak megtartása maradt. A későbbi elnök, Vizi E. Szilveszter nagyobb reformot kezdeményezett, de a reformbizottság javaslatából vajmi kevés került az elnökség elé és lett elfogadva. Már a jobboldalisággal legkevésbé sem vállalható Kornai János közgazdász is megállapította, hogy az MTA-tagság nem tudományos eredményeken, hanem összeköttetéseken múlik. Ezt senki nem is cáfolta.

Kiharcoltak az MTA-nak egy addig ismeretlen köztestületi státuszt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam vonuljon ki a magyar tudomány irányításából, adja oda az MTA-nak a szükséges pénzt, az elköltést bízza rá, ők pedig kétévenként beszámolnak az eredményekről. Így lett az MTA állam az államban. Érdekesség, hogy ez a rendszer anno még a megszorítást pártoló és ahhoz muníciót gyártó Népszabadságtól is kritikát kapott.

MAGYAR MARXISTÁK MUTYIAKADÉMIÁJA

Az MTA tagjai egymás között osztogatják a pályázati pénzeket. Az egyik bírálja a másikét, a másik az egyikét és mindkettő nyer. Feltehetjük a kérdést: lehet-e akadémikus, akinek nincs saját kutatási eredménye, soha nem volt témavezetője egyetlen témának sem, a jelöléskor szakmai vezetőjének a kutatásait tüntette föl saját eredménynek. Nincs is az adott témában saját publikációja. A válasz: lehet, ha az adott tudományos osztály tagjai a fent említett módokon le vannak kötelezve.

Persze az örök kedvencünk az MTA Filozófiai Kutatóintézete marad, amelyről a Magyar Nemzet még 2010-11-ben írta meg, hogy összesen 400 millió forintot fizettek ki olyan marxista, lukácsista tanulmányok írására, amelyeket szerzőik (leginkább az átkosban) már jórészt kidolgoztak, és amúgy sem érthető, hogy miért kéne pályázati úton támogatni az érintettek tudományos életművének és oktatói tevékenységének alapját képező, amúgy igencsak meghaladott gondolatok leírását. Akkor a kedvezményezettek, köztük Heller Ágnes, Gábor György vagy éppen Vajda Mihály antiszemitizmust kiáltottak, de a helyzet csak nagyon lassan változik, hiszen a PestiSrácok.hu tavaly nyáron írta meg, hogy az MTA Filozófiai Intézetében még mindig marxista szeánszok folynak állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokolt ugyanis 1968-ról.

Persze hosszan lehetne írni arról is, hogy az MTA Történettudományi Intézetében még mindig fontos pozíciót birtokol a marxista történelemszemlélet élő apostola, a már emlegetett korábbi MTA-elnök Glatz Ferenc is, miközben az intézet vezetése a kormány oktatáspolitikáját hevesen bíráló baloldali történészek gyűjtőhelye.

p.s. nyomán

Itt az ideje elbúcsúzni a posztszovjet MTA-tól! a Nemzeti.net-en jelent meg,

[newstfionline]

He’s led a transformation among Roma villagers: crime down, productivity up

Tibor Krausz, CS Monitor, May 18, 2017

CSERDI, HUNGARY--László Bogdán doesn’t enjoy his fame much. “I feel like a monkey in a zoo,” he says with characteristic bluntness. “I’m like an exotic animal everyone wants to see.”

Journalists, politicians, and even foreign diplomats have been flocking to see Mr. Bogdán in Cserdi, a village in southern Hungary where he’s the mayor. He’s been spearheading a dramatic do-it-yourself transformation among the village’s 426 residents, most of whom belong to the ethnic Roma minority.

The “Cserdi miracle,” as it’s been dubbed, has made the mayor famous nationwide. He is a regular on television shows and gives speeches far and wide, which recently included remarks at the United Nations in New York.

These days Cserdi looks like other villages in Baranya County. Neat brick houses with flowering acacias out front are set among rolling fields of rapeseed and wheat. The village also boasts several sprawling greenhouses where villagers tend to bell peppers, potatoes, and more.

A decade ago, it was a different picture: tumbledown hovels and other signs of ruinous poverty. Many homes didn’t even have bathrooms.

But the worst was the crime. Cserdi was notorious for it, having one of Hungary’s highest crime rates. There were some 600 crimes a year: robberies, burglaries, drunken fistfights, cases of domestic abuse. Barely anyone worked.

“No one stopped here,” says Gizella Bogdán, a jovial grandmother who works in the greenhouses. (Bogdán is a common surname among Hungary’s Roma.) “People just drove through, and the village kids threw stones at cars.”

But when Mr. Bogdán began taking on the mantle of a traditional “voivode” (chief) of sorts more than a decade ago, he started setting a different tone. He’s worked to instill a sense of self-worth in the villagers while also countering common prejudices about the Roma. And he’s led by example, routinely getting down and dirty in the greenhouses to help with the duties.

Bogdán has his share of critics, owing to his coarse language and his tactics, which include sorting through people’s trash to see if they’ve spent their incomes wisely. But productivity and quality of life have shot up in the village, while crime has plummeted.

Bogdán shares the credit for those successes. “All I do is create expectations [for a better life],” he says. “People can do the rest themselves.”

Bogdán himself grew up in grinding poverty in Cserdi. He didn’t get a pair of shoes he could call his own until he was 13. He went hungry for days, often feeling faint.

Locals scavenged in carcass disposal pits for meat and stole from neighboring villages. “We might steal 300 chickens in one night. Why should I deny it?” Bogdán says. “But we felt ashamed when we ate them. When you live like that, you’re full of fear and shame. People hated us.”

But it wasn’t the sideways glances from ethnic Hungarians that troubled him. It was their refusal to accept him. “For a while I didn’t even realize I wasn’t a ‘real’ Hungarian,” he recounts. “People called us names, but I didn’t know what they meant.”

In Hungary, where “Gypsy” is used as a casual term of abuse, being one can be a social death sentence. The Roma make up as much as a tenth of the nation’s population, but they continue to be viewed by many Hungarians as permanent outsiders.

“When Gábor Vona says he loves this country, many people cheer,” Bogdán observes, referring to the leader of a populist far-right party known for strident anti-Gypsy rhetoric. “When I say it, they jeer.”

That, more than anything, has motivated him: He wants to show that people’s worth isn’t in their skin color. He also wants to show Roma everywhere that they can improve their lot on their own. “Yes, you’re responsible for yourself” declares a sign pinned to a doorway in his office.

Upon being elected mayor in 2006, Bogdán, who completed only three years of formal schooling but is a restless autodidact, set about helping villagers understand the power of that dictum. Once he settled in, he closed down the village pub. Then he took the bars off the windows of local government offices to show people he trusted them not to break in. “We haven’t had a single burglary since,” he says.

When two local heavies confronted him over shutting down the pub, he handled them the “Gypsy way.” “I tied them to a tree,” Bogdán says. “I’m not that strong, but I never back down.”

Last year there were only six burglaries in Cserdi, and doors can now safely be left unlocked. “If I learn a local Gypsy commits a crime, I’ll take him to the police station myself,” Bogdán insists. Once he turned in his own aunt for shoplifting.

To show teenage boys what lay in store if they pursued a life of crime, he took them on visits to prisons. “We went in all tough,” he says. “We came out all meek.”

The mayor also runs summer schools and camps to keep youngsters from loitering. He’s launched a campaign to warn local girls against teenage pregnancy and introduced initiatives to keep them from dropping out of school.

“My children do better than I did,” attests Hajnalka Bogdán, a mother of five who first gave birth at 16. She has little education, but all her children are doing well in school. Two of them are among the 17 local youths who are studying in high schools. There were once none.

Buoyed by such successes, Mr. Bogdán, who lives alone and sleeps only a few hours a night, remains relentless. Sometimes cajoling villagers like a friend, other times badgering them like a martinet, he gets them to find jobs, help renovate each other’s houses, and build bathrooms for those without one.

Cserdi is now thriving. The villagers, who used to pilfer wood from forests, have now planted a 42-acre forest, and they’ve launched a small pickling business called Lasipe (“goodness” in the Romani language. They’re also selling Gypsy-style “romburgers,” made with a traditional vegetable ragout.

Bogdán encourages them to give to other poor people, which they do regularly in other communities by distributing vegetables from Cserdi’s greenhouses. “It feels good to give,” says Ms. Bogdán, the grandmother. The mayor adds: “Once we stole from people. Now we want to give to them.”

Politically, he’s remained fiercely independent and refuses to accept financial help. “I won’t be anyone’s doll and shake my behind at them,” he says.

His penchant for such earthy expressions has opened him up to charges of misogyny, anti-gay prejudice, and racism. He shrugs it off. “I don’t mean to insult anyone,” he says. “But I have to speak bluntly so my people will understand.”

Bogdán hasn’t endeared himself to many Roma leaders, either. He’s accused them of embezzling European Union development funds earmarked for impoverished Roma communities. He wants state-sponsored Roma organizations dismantled and grass-roots community empowerment projects like his replicated elsewhere. He receives death threats regularly.

But he also has his fans. “He’s an exceptional character,” says András Bíró, a veteran Roma rights advocate in Budapest, the Hungarian capital. “What he’s achieved is remarkable, especially because there are no other [Gypsy leaders] like him.” It’s commendable, he adds, that Bogdán not only speaks out against Roma stereotypes but also seeks to address the behaviors among the Roma that fuel those stereotypes.

“We can’t just blame others for our own failures,” Bogdán notes. Yet he’s mindful of the evils of prejudice. Outside his office he’s created a memorial to the Roma victims of the Holocaust.

Bogdán is also mindful of what Cserdi’s villagers want and need. In his office, unspooled rolls of craft paper hang from the ceiling and are pasted on the walls. On each, villagers have penned their answers to questions he’s been asking them.

To the question “What makes you proud?,” one villager has written: “Many Hungarians think we’re incapable of improvement. We’ve proved them wrong.”

[avicdsgn1]

“Tóth Gabit matyó mintás autóval lepte meg Krausz Gábor” Mióta a matyóskodásért pénzt meg díjakat osztogatnak már a betétje is matyóhímzéses a kappanhangú csájénak  :D 30+ évig jelét se adta, de most hirtelenjében kitört belőle, hogy ő matyógatyó hagyomány családban nőtt fel és igazkeresztyín lett. Ráadásul szerintem nem a Krampusz lepte meg vele, hanem ez valami autó forgalmazó cég promója...nem? :D

[nyuszimotor]

Felnevettem azért a férj reakcióján - mintha csak én írtam volna