egy-orokkevalosagra

[egy-orokkevalosagra]

#16

Menny és pokol tánca

Úgy érzem magam minden egyes nap mintha táncot járnánk.

Te egyet előre én egyet hátra, én egyet előre te egyet hátra majd kezdődik elölről.

Ez a legkeserédesebb tánc amit valaha jártam,

És te vagy az egyik legmakacsabb tánc partnerem is.

Vajon hány zenére fogunk még táncolni?

[egy-orokkevalosagra]

#15

Csoda

Voltak olyan napok mikor mindig a neved hallva könyörögni kezdtem, hogy csak ne kelljen veled találkoznom. Kislányként féltem tőled hiszen te mindig tekintélyt parancsoló voltál és idősebb, akkor még nem tudtam, hogy az csak 2 év.

Szép lassan telt az idő és valahogy eltűntél. Nem hallottam már felőled szinte már el is feledtelek. Aztán egyik napról a másikra újra feltűntél. Te voltál az első igazi "azta kurvám".

Azt mondtam jól nézel ki de ott volt a kiskori félelmem ezért nem akartam beléd szeretni. Aztán egy nap azon kaptam magam, hogy a szívem majd kiugrik a helyéről ha meglátlak; hogy minden porcikám reszket mikor a hangodat hallom. És csak azt akartam, hogy soha többé ne menj sehova. De te elköltöztél és én mindig vártam mikor jössz haza. Most pedig egy hónapig itthon vagy, te lettél az én kis karácsonyi csodám.

Percről percre egyre jobban szeretlek, és te is percről perce egyre jobban megmutatod az egész világnak h igenis szeretsz.

Én újra félek de csak, mert nem tudom hova tenni a gyengédséged, és azt a mérhetetlen szeretetet amit irántad érzek.

[egy-orokkevalosagra]

#14

Herceg

Minden más volt régen. Máshogy néztél rám, máshogy néztem rád.

Csak azt szerettem volna kicsinek, hogy eltűnj az életemből. Valahol utáltalak, mert te voltál mindenki kis hercege én pedig alig kaptam figyelmet, mert lány vagyok.

Aztán miután megváltozott bennem minden és csak magam mellett akartalak tudni, azóta tudom sose voltál nekik herceg, sose azért figyelték minden mozzanatod mert féltettek.

Csak nekem voltál már akkoris tekintélyes uralkodó.

[egy-orokkevalosagra]

#13

Cél a végeláthatatlan boldogság

Vigyél el a szerelem névében olyan messze amennyire csak lehetséges,

Oda hol már a nevünk nem is lesz lényeges.

Száguldjunk messze a rossz emlékéktől,

Építsünk szebb jövőt tündér meséinkből.

Fogd meg a két kezem édes,

Hogy semmi se legyen oly' félelmetes.

[egy-orokkevalosagra]

#12

Buborékfújótól a cigarettáig

Kislányként buborékfújóval a kezemben figyeltem ahogy az autókkal játszol.

Felnőtt nőként cigarettával a kezemben figyelem ahogy az autódba ülsz.

Egyedül az a huncut mosolyod maradt meg, ahogyan néztél rám régen és most is.

Az a huncut mosoly amibe a mai napig szerelmes vagyok.

[egy-orokkevalosagra]

#11

Átlagos suli utáni semmiségek kavarogtak a fejemben egymást lökdösve, miközben a vonat ajtó ablakán néztem az elsuhanó fákat. Lejebb léptem egy lépcsőfokot és akadozva fújtam ki a levegőt, a vonat lassított és én felnéztem. Abban a pillanatban ahogy felnéztem, egy ébenfekete szempár rángatott vissza a valóságba. Magam sem tudom honnan volt annyi lélekjelenlétem, hogy ne essek össze. Telt ajkak, rézbarna bőr, fekete haj, hosszú fekete szempillák, kaján mosoly, a szokásos farmer/pulcsi kombó. A szívem kihagyott egy ütemet. De villámként ért a felismerés, nem te vagy. Te több száz kilométerre tőlem az Isten tudja kivel vagy épp. Remegve, de megtettem azt a két lépcsőfokot. A titokzatos ikred után néztem és próbáltam felfogni mi történt, ő vissza nézett mosolygott majd felszállt a vonatra, én pedig ott álltam földbe gyökerezett lábakkal és lezsibbadt elmével.

Ugyan nem ismerem, de ha mindenben olyan, mint te...Hát akkor elégé egy szar alak...

[egy-orokkevalosagra]

#10

Még egy kicsit azokat a zenéket hallgatom amiket felhőtlen délutánokon énekeltél.

Még egy kicsit úgy iszom a teát ahogyan te készítetted nekem esténként.

Még egy kicsit a te pólódban alszom el.

Még egy kicsit téged kereslek minden szempárban.

Még egy kicsit rólad álmodom ébren is.

Még egy kicsit várok rád.

Még egy kicsit szeretlek, de ígérem szépen lassan te is, majd a homályba veszel.

[egy-orokkevalosagra]

#9

Azt mondtad mindig, hogy nem érdemelsz meg.

És tudod igazad volt, mert én nem játszom el a becsületem, én nem vagyok gerinctelen, mert veled ellentétben tudok tisztaszívből szeretni, mert én betartom a neked tett ígéretem és nem hazudok. Szóval igen Most az egyszer neked lett igazad.

Jobbat érdemlek? Mi van ha már meg is találtam? Mi van ha mindvégig előttem volt csak te nem engedted, hogy láthassam?

Tudod rájöttem nekem nem kellenek rossz fiúk akiknek én legyen a fény, inkább ragyogók egy angyallal, mint egy magadfajtával.

Ég veled...

[egy-orokkevalosagra]

#8

Tőled kellett volna azt a szál rózsát kapnom...

[egy-orokkevalosagra]

#5-6-7

Úgy érzem kezdek hozzá szokni. Kezdek hozzá szokni ahhoz, hogy mindig elmész. Kissé még fáj hiszen nem tudom mikor jössz vissza, vagy hogy egyáltalán még valaha is vissza jösz. De tudom, érzem, hogy egyszer mi még találkozunk. Lehet boldog házas ember leszel nekem pedig lesz egy kis hercegem. Esténként mesélni fogok neki egy erős férfiról aki elvette a toronyba zárt hercegnő szívét. Remélem mesélsz majd a toronyba zárt hercegnőről.

[egy-orokkevalosagra]

#4

Rájöttem, hogy nélküled túl nagy ez a szoba nekem. Túl üres és csendes. Még te aludtál több száz kilométerre tőlem én téged rajzolgattalak. Így legalább elmondhatom te is a szobában vagy.

[egy-orokkevalosagra]

#3

"Vald be, hogy legutóbb mikor elmentem kicsit elfelejtettél"

"Erről szó sincs, csak próbáltalak kizárni, elnyomni az irántad való érzéseim. És be kell vallanom könyebb volt, hogy nem tudtam elveszni ebben a mélybarna szempárban, hogy nem remegett meg a lábam alatt a föld akárhányszor csak kimondtad a nevem, hogy a hajad láttán nem éreztem máris a puha tincseket siklani ujjaim közt, hogy a víz láttán nem az jutott eszembe ahogy bársonyos bőröd becézi. Szóval nem akartalak elfelejteni csak...próbáltam mindennek új értelmet adni."

[egy-orokkevalosagra]

#2

Az ajtó túl oldalán állok és hallgatom ahogy folyik a víz a zuhanyzóba. Automatikusan elképzelem ahogy kreol bőrödön siklanak végig a vízcseppek becézve bársonyos bőröd.

[egy-orokkevalosagra]

#1

Egy úttest van köztünk mégis úgy érzem mintha mérföldekre lennél.