#szfe-tüntetés

[sztivan]

végre valaki felteszi A Fontos Kérdést!

[littlefalls]

aaawww

[nyuszimotor]

A kínai módszer

[bellacsao]

cigiznek meg isznak?! azt hiszik, hogy fradi meccsen vannak?

[angelofghetto]

A régi kirakatrendező és dekoratőr suli épülete. Azon gondolkozom, hogyan tudnék nekik segíteni, mert elképesztő amit tesznek. És nagy riszpekt Erzsévetváros polgármesterének, és akik mögötte-mellette állnak ebben. Hajrá Freeszfe! Ti vagytok az első fejszecsapás a sötétség erdejében.

[lady-crowned-with-stars]

//There were approximately 10 000-20 000 people at the #free SZFE/university autonomity protest today and it's still going (I don't know when it ends, probably soon)! Which is a huge deal! Especially that today is a national holiday for us (1956 revolution). The protests have been going on for more than 50 days and it makes me proud and so hopeful for the future.

[levenmetjanka]

17/100days of productivity

It's finally weekend baby and I'm not in quarantine anymore. So here is another before and in the protest pictures.

I hope we can finally change this system here in Hungary 🇭🇺 🖐

[szabadpecsofficial]

Karneváli hangulatú, sokezres tüntetéssel álltak ki az SZFE autonómiája mellett

Karneváli hangulatú, sokezres tüntetéssel álltak ki az SZFE autonómiája mellett

Mutatunk néhány nagyon különleges fotót a vasárnap délutáni, legalább tízezer embert megmozgató, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) autonómiája melletti tüntetésről. A fényképeket Cseri László pécsi fotóművész, e cikk szerzőjének volt kollégája, a Dunántúli Napló korábbi újságírója készítette.

Feleségével és Zsófi nevű lányával utazott fel Budapestre Cseri László pécsi fotóművész…

[mustafa2]

It's unfortunately that we live with all this worries and sadness

[plumsworld]

Konstruktív javaslatok

Az utóbbi két hétben kaptam két levelet is olyan ismerőstől, akikkel évek óta nem beszéltem. Az egyik egy rövid köszönöm-üzenet volt, amiért naprakészen tartom őt közügyekből. A másik pedig egy kérdés arra, hogy mit lehetne tenni azon túl, hogy néha megoszt valamit a közösségi médiában. A vírus miatt mindenki az online térbe húzódott vissza, ami csökkenti az ún. strukturális különbségeket a vidéki, külföldön élő és a budapesti aktivizmus lehetőségei között. Ezért is írom ezt meg éppen most. Szóval pár kérdés és válasz:

Néha megosztok pár dolgot Facebookon. Mi egyebet lehetne szerinted csinálni még, ami érdemben segít?

Ha néha megosztasz pár dolgot, véleményt formálsz, az már jóval több, mint a semmi. Schmitt Pál plágiumügye előtt alig volt ismerősöm, aki ne formált volna véleményt. Tíz évvel később viszont azt látom, hogy van egy szűk réteg, aki nagyon aktív, akik nagyon mérgesnek tűnünk, miközben a többség nem szólal meg. Vagy csak nagyon ritkán.

Ez miért baj?

Azért, mert ez sok fideszes közös ismerősben azt a benyomást keltheti, hogy nincs is akkora nagyon nagy baj. A szűkebb körű beszélgetések viszont nagyon nem ezt igazolják vissza. Akik számomra igazán fontosak, azok nagy része ma elképesztően dühös, és egyre dühösebb. Rámegy erre az életünk.

Azért tíz év alatt sok minden változott. Sokan vannak, akik ódzkodnak attól, hogy bármit kitegyenek a közösségi médiára. Mark Zuckerberg nem annyira köztudottan jó arc már.

Ez valóban egy probléma. Érdemes nem mindent egy platformra tenni, csak egy helyen létezni. Másrészt, aki minden ilyentől távol tartja magát, az még mindig elő tud fizetni valódi újságokra olyan tartalomért, amibe emberek érdemi munkát tesznek.

De az drága.

Változó. Az Átlátszó volt talán az első újság, aminek havonta küldök ezer forintot. Mikor a nyáron leleplezték Szijjártót a luxusjachton, akkor úgy éreztem, minden forint jó helyre ment. De ott a Telex, a 444, a Direkt36, a Qubit, a Válaszonline, a Magyar Hang, a Jelen, a G7, a Partizán, a Nyomtassteis, és bocsánat, azoktól, akiket most nem soroltam.

Uh, ez nagyon sok, ezt követni se lehet.

Tény, hogy szétaprózódott. Ráadásul ezenkívül vannak olyan zughelyek az interneten, mint a Vox Populi választási kalauz, amit mindösszesen 564-en követnek, miközben jó eséllyel a legjobb magyar választási elemző oldal. Tudományos ismeretterjesztésben meg ott van mondjuk a Kurzgesagt vagy Sabine Hossenfelder YouTube-csatornája, amik zseniálisak. A Diétás Magyar Múzsa pedig véleményposztokban próbál újat mutatni. Az interneten vannak értelmes dolgok is.

Ez még mindig csak megosztás, követés, előfizetés...

Ja, de ezt sem csináljuk elég sokan. Az már közhely, hogy az álhír gyorsabban terjed, mint bármi más. Hátrányból indulnak ugyanakkor azok a tartalmak, amik nem kifejeztten a konfliktusokat keresik valakivel, nem képzelt vitapartnerrel vagy egy vélt többségi véleménnyel küzdenek, hanem csak simán mutatni akarnak valamit a világról, ami amúgy fontos. Kis rutinnal nagyon könnyen megjósolható, hogy valamire mennyi lájk vagy egyéb reakció érkezik. Ha olyan napom van, hogy akarok még plusz tíz lájkot egy posztra, akkor kiküldés előtt kicserélek egy kötőszót egy erősebbre. És működik.

Nem igazán jött meg a kedvem, hogy ebben részt vegyek. Mi mást lehet még tenni?

Lehet segíteni majd a választások felügyelésében. Érdemes elmenni olyan körzetekbe, ahol jó eséllyel elcsalják a választásokat. Ha a szüleid vidéken élnek, akkor érdemes ott körülnézni. 2022 nagyon csúnya lesz. Minimum a 2016-os kopaszbalhé óta tudjuk, hogy a Fidesz egyáltalán nem válogat az eszközökben. Lehet, hogy tudsz előre kivenni szabadnapot a munkahelyeden a választások előtt, és segíteni valakinek a kampányát, aki neked szimpatikus.

Választások ritkán vannak. Tudok ennél lehet többet csinálni?

Százával vannak lakóhely-közeli és tematikus közéleti események. Ha nincs vírus, akkor hús-vér emberek itt-ott leülnek, meghallgatnak valamit, és utána beszélgetnek. Valójában öt-hat ember tud egymással érdemben beszélgetni. Ha egy rendezvényen kevesen vannak, az csak látszólag kudarc. Sokkal erősebb kapcsolatok tudnak így hosszú távon kiépülni. Miközben egy sokezres tüntetés után kevesen cserélnek egymással elérhetőséget...

Most be akarsz rángatni valamilyen pártba...

Vannak civil szervezetek is. Jó példát mutatnak a civil ellenállásra az SZFE polgárai. Ezenkívül lesznek előválasztások, amiket meg kell szervezni, oda is lehet menni segíteni szervezőként is. Szerintem nem a párt- kontra civil-szervezet a lényeges választóvonal.

Akkor mi?

Az, hogy egyedül csinálsz valamit vagy közösségben. Egyedül megbirkózni ezzel a rezsimmel, a puszta létével mentálisan is nehéz. Ha egyedül csinálsz bármit, akár egy hosszabb bejegyzést írsz, akkor abba nem szól bele senki, szabad vagy. De ha másokkal is megosztod előtte a dolgaid, kikéred a véleményét, akkor kaphatsz jó visszajelzéseket. És ez sem rossz dolog azért. Kinek mi tetszik.

Azért a párttagság mégis egy szintlépés.

Az, de ettől még nem szűnsz meg individuumnak is lenni. Magyarországon van egy nagyon káros pártellenes narratíva. Uppsalában látom a választási lapon, hogy az önkormányzati képviselők hol dolgoznak, sokan jönnek az egyetemről. A munkahelyet és a pártlogót nézem meg, ez orientál. Pártok nélkül nincs demokrácia sem.

Mit csinál egy átlagos párttag?

Szórólapozás, pultozás, padfestés, blogírás mellett olyan dolgokat, amik az adott pillanatban nem látványosak, de valamikor valakinek mégis meg kell csinálni. Aki valaha részt vett szakkollégiumban vagy hallgatói képviseletben, azt nem éri nagy meglepetés. Jó esetben.

Ennyi?

Nem csak ennyi. A legfontosabb viszont a rendszeresség. És hogy ne állítsunk fel olyan elvárásokat, amik teljesíthetetlenek. Havonta egy találkozó szervezése egy kis városban, amin csak hárman-öten vannak, de ők mindig. Ennyi ember még tud egymással érdemben beszélgetni, és ha majd kell, akkor kopogtatni és szórólapokat is kihordani.

Szilva Attila

[nyuszimotor]

Jó ötlet katonákkal feltölteni a kultúrát - így legalább, ha majd háborúban lesz Óceániával bevethetik a sok hazaárulót golyófogónak a fronton!

[algebraicvarietyshow]

már a fehér házat is elérte az szfe-tüntetés?

[slejmshow]

Abból is látszik, hogy mennyire irgalmatlan a magyar kormány, hogy hagyják ezt a boldogtalan embert a legszélsőségesebb hülyeségeket szabadon és gátlástalanul terjeszteni, ami annyira kínos, hogy folyamatosan szekunder szégyenérzete kell legyen mindenkinek, akiben minimálisan megtalálható az empátia. Orbánék meg ahelyett hogy pihenni küldenék, betolják az első sorba.

Valaki aki ismeri közelről, tényleg szóljon neki, hogy pihenjen. Aludjon. Sétáljon egy nagyot. Gondolkodjon. És főként: hagyja abba a magyar színházművészet módszeres abuzálását, mert láthatóan ő is tönkremegy bele.

[geoparduc]

El is felejtettem mesélni, hogy a pénteki szfe-s tüntetés hevében egy gyönyörű, szőke srác megkérdezte, lehetünk e barátok, aztán kicsit később megölelt és azt mondta, hogy én vagyok a szerelme. 

Igazi a fiatalember még csak 4,5 éves, de azt hiszem ilyen szép vallomást nem kaptam közel s távol.