#oxidos

[alexahiwatari]

Oxido

El tiempo deja sus huellas, en las pinturas ese toque sepia, en las esculturas la pérdida de su color, aquello que fue hecho de metales no se encuentra exento de sus estragos y de apoco el óxido se forma.

Aquí un busto helenístico, o por lo menos basado en uno de la diosa Artemisa. Realmente disfrute como quedo el color.

Alexa H.

Rust

Those places that remain to be discovered, those darknesses within the reach of adventurous souls, because the only thing missing is the will to explore the unknown.

Alexa H.

[juliancallejo]

[edsonjnovaes]

Carro a água, não dá?!?

Existe uma lenda em torno do “carro movido a água” que já vem de muito tempo, mas será que realmente existiu essa tecnologia e, principalmente, que um complô de fabricantes da indústria teria matado seu inventor?Ricardo de Oliveira – Notícias Automotivas. 13 set 2023 Na internet, encontra-se nomes associados com a suposta tecnologia, como Stanley Meyer e Jean Chambrin, dois supostos inventores…

[entrenamientogym]

Una guía de suplementos previos al entrenamiento

¡Te encanta hacer ejercicio! Te hace sentir bien y añade longevidad a tu vida. Si te esfuerzas por hacer ejercicio, debes asegurarte de aprovechar al máximo cada sesión. Puedes hacerlo asegurándote de estar bien hidratado o comiendo un puñado de almendras o un plátano de antemano. Pero, ¿podrías potenciar tus entrenamientos ganando más músculo y quemando más grasa cada vez que vayas al…

[radioeuroextasis]

Como los hongos ayudan a producir lluvia

Los hongos son una parte integral de los ciclos de nutrientes naturales en todo el mundo. Muchos hongos producen y liberan ácidos orgánicos volátiles que contribuyen al proceso de formación de nubes y lluvia. Estos ácidos son producidos durante el crecimiento de los hongos, y luego se liberan al aire. Los hongos producen ácidos orgánicos volátiles (VOCs), que son compuestos orgánicos volátiles. Estos compuestos son producidos durante el crecimiento de los hongos, y luego se liberan al aire. Estos compuestos pueden contribuir a la formación de nubes y lluvia. Los VOCs de los hongos contribuyen a la formación de nubes al interaccionar con el vapor de agua en la atmósfera. Esto resulta en la formación de cristales de hielo y núcleos de gotas de lluvia, que son necesarios para el inicio de la lluvia. Estos cristales de hielo y núcleos de gotas de lluvia actúan como puntos de partida para la formación de un sistema de lluvia. Además, los VOCs producidos por los hongos pueden contribuir a la formación de aerosoles. Los aerosoles son partículas muy pequeñas suspendidas en la atmósfera, que pueden contribuir a la formación de nubes y lluvia. Los aerosoles pueden absorber y reflejar la luz solar, lo que resulta en el enfriamiento de la atmósfera y la formación de nubes. Esto puede iniciar el proceso de formación de lluvia. Los hongos también pueden contribuir a la formación de lluvia al liberar compuestos volátiles como el monóxido de carbono (CO), el dióxido de carbono (CO2), el óxido nitroso (NO2) y el ozono (O3). Estos compuestos pueden contribuir a la formación de nubes porque la luz solar puede interactuar con estos compuestos y producir átomos de oxígeno que pueden formar núcleos de lluvia. Estos núcleos de lluvia son necesarios para iniciar el proceso de formación de lluvia. En conclusión, los hongos son una parte integral de los ciclos de nutrientes naturales en todo el mundo. Los hongos producen y liberan ácidos orgánicos volátiles que contribuyen al proceso de formación de nubes y lluvia. Estos ácidos interactúan con el vapor de agua para formar cristales de hielo y núcleos de gotas de lluvia, que son necesarios para el inicio de la lluvia. Los hongos también contribuyen a la formación de aerosoles, que pueden absorber y reflejar la luz solar para enfriar la atmósfera y formar nubes. Además, los hongos liberan compuestos volátiles que pueden ayudar a formar núcleos de lluvia. Estos núcleos de lluvia son necesarios para iniciar el proceso de formación de lluvia. Read the full article

[mayilboutique]

Oxidized silver jewelry 🖤 🦚🦚🦚🦚🦚 #oxidisedjewellery #oxido#oxidisedearrings #oxidised #oxidisedsilverjewellery #oxidizedearrings #oxidizedjewelry https://www.instagram.com/p/CpY_6SjPAgo/?igshid=NGJjMDIxMWI=

[over-sleep]

レーザークリーナー銃　　(∩´∀｀)∩ ｵｫｫｫｫｫｫｯ!! Removiendo el oxido con laser (SONIDO)

（exploradoresciclos2018さんのImgur）

[acid-harbringer]

Art fight attack of Starlo and Oxido (my oc) have a nerd fight for @nerosenseiart

[lupita13fan]

Inktober 2024 - Days 21 - 31

Ya esta finalizado el reto de @inktober. Gracias por su apoyo y buen inicio de Noviembre.

Rhinoceros - Rinoceronte

Camp - Acampar

Rust - Oxido

Expedition - Expedición

Scarecrow - Espantapájaros

Camera - Cámara

Road - Camino

Jumbo - Enorme

Navigator - Navegador

Violin - Violín

LandMark

[suckaysuamigos200]

para el día 23 de Inktober hoy toca a oxido

para este día se me ocurrió dibujar a doris-1 quién durante todo el tiempo que estuvo abandonada en Bosque Ágata se empezó a oxidar un poco su capa exterior de pintura.

°”Ŕₒɞₒ𝓽”°°”Ŕₒɞₒ𝓽”°”Ŕₒɞₒ𝓽”°°”Ŕₒɞₒ𝓽”°°”Ŕₒɞₒ𝓽”°°”Ŕₒɞₒ𝓽”°

For the 23rd day of Inktober today is the turn of rust

For this day I came up with the idea of drawing Doris-1 who, during the whole time she was abandoned in Agate Forest, her outer layer of paint began to rust a little..

[bwooomscratches]

Artfight Attack! Oxido, belonging to @acid-harbringer!

[igazikutya]

Zajok a nappaliból – Traxelektor 2024. 02.

Elaludtam a Loki második évadának nézése közben. Aki nem látta, a sorozat aThor(ok)ból ismert kisgyenya párhuzamos idősíkokból származó variánsairól, egy időn és téren kívül létező, az idővonalakat figyelő szervezetről, az időben (és térben) ugrálásról szól. Az egész álom észrevétlen is maradt, azaz tovább álmodtam magammal a történetet, saját variánsaimmal sajnos nem találkoztam. De nem ez a különös. Az ébredés volt az, ugyanis olyan jól sikerült összekuszálni a timeline-okat, hogy nagyon-nagyon lassan derült ki, ez már nem álom. Némi kuszaság itt is van a timeline-okkal, például 2023 utolsó nyomai még olvashatóak.

2023 / Traxemle

Chris Hontos és Aaron Anderson kettőse a Nuke Watch egészen megfoghatatlan zeneiségét tényleg a legegyszerűbb csak le-experimentálozni. Free jazz-zel kevert kísérleti elektronika, franctudja. Még 2022-ben a zseniális Vapordub: An Introduction To Contemporary Psychedelic Music válogatáson futottam bele Korea Sunburn Hands Of The Yucatan In Flood-Tide Below Me című négypercesükbe, mondjuk az se vapour vala. Srácok szeretik a kazetta formátumot, és az élőzést is, hiszen a 2022-es Nuke Watch című debutkazijukat 3 live élőzte meg. Az év végén megjelent Worlds Gone M.A.D. is MC, a Trilogy Tapes-nél jelent meg. A kaszás-balszerencskerékkel haláltrigonokban gördülő borító grafika tízpertizes.

2024

Úgyszintén kazetta formátumban utazik Alexander Lewis, aki pár felvétellel szerepelt Lazy Mechanics szalagjáról a tavalyi Traxelektorban, akkor Carrier pszeudó alatt. Most Tradecraft néven jegyzi a sommás című, The Body Needs Purpose limitált példányszámú kazettáját a kivételes Berceuse Heroique-nek köszönhetően. Ambient és drone jobbára, glitch és kísérleti elektronika nyomokban, hangulatfestés felsőfokon, magával rántós, elmerülős élményt kapunk. Kifejezetten igényes kiadvány. Sajnos a Spotifynak vagy nem eléggé vagy túlságosan kazetta, de csak a bandcampen tudjátok meghallgatni online módon.

Answer Code Request azaz Patrick Gräser utoljára két éve adott életjelet Shattering EP-jével. Csakúgy, mint a most, Amotikkal közösen jegyzett LED, a Delsin kiadványa. ACR albumait az Ostgut Ton-nak tartogatja, talán idén még hallhatjuk a harmadikat. A kislemez a klasszikus, sújtós, agyas technoból gyúródott. A mélység húzása fokozatosan enged, és mire a Wide Rang-hez érünk, már némi siklórepülésre is telik.

Amikor a santo domingoi Josué Suero Javier 2017-ben megjelentette első albumát a Fantasmagórico-t, kikiáltották a dominikai Aphex Twin-nek. Tizenhét éves volt, és már akkor is Boundary pszeudó alatt jelentek meg kiadványai. A berlini Exotic Robotics-nál februárban megjelent Oxido En El Espejo formátuma kazetta, anyaga ötvözet. Mert bár, amikor egyértelműen detroiti minimaltechnot hallhatunk, nem hallatszik annak. Nem úgy, és nem ott törik, ahogy, és ahol szokott az Eire partján. Rendre megfigyelhető, hogy a geográfiai adottság (a maga kulturális hátterével) hatékony modifikátora a technonak, legyen az Dél-Amerika, Afrika, vagy esetleg egy sziget a három óceán valamelyikében, mint esetünkben: az Antillák. Ez a cím is – Oxido En El Espejo, Rozsda a tükrön – erre utal. Egyfajta opál-bársonyos réteg borítja a jól ismert minimal vázat, és bár terei ettől kisebbek, befogadhatóbbak, kényelmesebbek, zeg-zugosabbak. IDM varázslat, melyben a ritmus és basszus körül ambient és trip-hop, sőt acid elemek hömpölyögnek változatos formákban, fúzióban. Tökéletes trip-alá-való fantasy, bár furcsa folyamatosan azt flesselni, hogy mindezeken az élményeken túl, a másik partról, festett arcú indiánok figyelnek néma csendben.

Azt hiszem nagy gyakorlatom van már zenék válogatása terén. Egy lemez többszöri meghallgatása után egyszerűen kiemelkednek a fontos, minőségibb, érdekesebb tételek. Az Oxido En El Espejo esetében ez komoly kihívás volt, annyira egyenletes a színvonal végig. Az elektronika hőskorában, a leftismek, homeworkök és artifactsok idején készültek ilyen albumok. Boundary kazettáját valószínűleg még viszontlátjuk év végi Top 12-ben.

Ősrégi keltezésű, 1990-es a kanadai Cyberaktif banda. Két fontos szellemi centrum, a Skinny Puppy és a Front Line Assembly 2-2 tagjából verbuválódott. A Bill Leeb, Rhys Fulber és cEvin Key,Dwayne R. Goettel felállásban két kislemezt – Temper (1993), Nothing Stays (1994) – adtak ki, aztán jött 1995, Dwayne Goettel tragikus halála. 2018-ban a trió egy albummal restartolt (Tenebrae Vision), tavaly pedig maxikkal vezették fel a most megjelent eNdgame albumot.

Nekem, összességében kicsit slágeres, közhelyesen dallamos ebm ez, közelebb áll a mostani FLA hangzáshoz és nem véletlen nem olvashattok itt jó ideje Front Line Assembly albumokról, pedig több is van évente. Szóval egy Kevin nem csinál vasat! Több ipar, több zaj és mocsok tenné érdekessé a végjátékot, és ezt az óperenciás vokóderen túli érdekesrészek tanúsítják, mert ami alul van (Key), mint mindig, most is rendben van.

Lee Scratch Perry-ről életemben először a Rácz Mihály-féle Második Látás (Direkt akció kulturális magazin) fanzine-ben olvastam. Már a cikk alapján megszerettem figuráját, Adrian Sherwood-ot és az On-U-Sound kiadót, pedig csak később jutottam hozzá anyagaikhoz. Azóta meg, aki követi az oldalt, rendszeresen olvashat róluk itt.

Lee Scratch Perry 2021 augusztusában halt meg, 85 évesen, pedig én tényleg elhittem, hogy örökké él majd, de nálam biztosan tovább. Még a covid idején rögzítettek egy elég furcsa albumot, a King Perry-t. Ő maga mondta: „Valami újat akarok csinálni, valami mást, de mégis dub kerettel”. A dalok felét vendégművészekkel – Greentea Peng, Shaun Ryder (Happy Mondays), Tricky, Marta, Rose Waite és Fifi Rong – vették fel. Ha lehetek őszinte, ez nem egy túl jó lemez. Kicsit pont az a perry-i színes-szagos eredetiség, ami elveszett a nagy koprodukció közben. Vagy csak Sherwood- és az On-U-Sound-féle rendezői hatás hiányzik, ugyanis a King Perry Tricky kiadójánál, a False Idols-nál jelent meg.

Szóval inkább emlékezzünk róla Rácz Mihály magyarra fordított szemelvényeivel 1997-ből!

Somewhere In Time (1998), Colortheory (2001), Downtown Worlds (2004), Cosmic Path (2017), Pleasure Builder (2024) – Ezek Damon Wild albumai, és közte egy rakat maxi. Mint látható Damon a megbízhatóság és pontosság szimbóluma lehetne. A new orleans-i születésű, de New Yorkban rezidens techno-producernek két kiadót is köszönhetünk: az Experimentalt és a Synewave-et. Ötödik albuma a Pleasure Builder a techno, minimal és idm mezőin kószál, meglehetősen nagy magabiztossággal, mesteri kidolgozottsággal. Az alapképlet klasszik techno sémák különféle változatai, ezeket detroitit/sheffieldi komponenesek oldják, teszik érdekessé, mint pl. a brit mester, Luke Slater esetében.

Évek óta téma új Kali Malone megjelenéseknél, hogy a szenzorokat finomra állítva, vizsgálni kezdjük, mennyi is aktuálisan a Kali-eltolódás mennyisége. Értsd: Kali Malone tisztes elektronikus zenészként kezdte, műveivel szélesítve az ambient és társműfajainak horizontját, és a kezdetekben Fjordzugolyban a kor szintitündéivel – Caterina Barbieri-vel, Ellen Arkbro-val, Marta Forsberggel – karöltve és a Hästköttskandalen tagjaként így is történt. A templomi orgonákkal és a Sacrificial Code-dal (2022) kezdődött a távolodás ettől a fókuszponttól, a tavalyi Does Spring Hide It’s Joy pedig már Stephen O'Malley művészeti vezetésével készült, és jelentős kitérésről árulkodott. Február elején, O'Malley kiadójánál, az Ideologic Organ-nál jelent meg új, All Life Long címet viselő albuma. Új szimptóma, hogy a – nagyon jó névvel bíró – Macadam Ensemble nyitja az albumot, és több kórusművel is gazdagítja azt, Wyeth Aleksei pedig a rézfúvós variánsokat játssza fel (azaz szép lassan, mintha eljutottunk volna a megboldogult Jóhann Jóhannsson izlandi komponista vizeire – azok jegek, de mindegy). Kali mágikus érintése most is ott van a műveken, orgonaműveinek rezgése úgy hat a légzésre, mint mantra a lélekre, old, tisztít, helyreállít, finomhangol a végtelenhez. A lemezborítót viszont nem értem, pedig gyakorlaton az Alba Regia Építőipari Vállalatnál elég sok betonvasat kötöztem középiskolásként.

Tavaly az év albuma címet vitte el a továbbra is ismeretlen nevű lausanne-i hölgy, NVST a Filled with Oil lemezével. Az új anyag hasonlóan allegorikus, valahova linkelő címmel bír: Silence Itself Is Noise. Sajnos már most kijelenthető, ez nem lesz ott a Top 12 környékén se. Kevésbé izgalmas, kevésbé ötletes, még akkor is, ha maga a NVST zenei metódus önjáró, működik és továbbra is figyelemre méltó, lásd kiemelkedő darabokat: The Danger Zone of GFY (Freedom Version), Monster of Business (Style Edition), The Goat and The Night. Utóbbi szólhat egy kecskéről, de akár Lionel Messiről is, aki azt rémálmodja, hogy egy újabb Aranylabdát kell átvennie a FIFA-tól. Tulajdonképpen a Silence Itself Is Noise-nak egyetlen hibája van: túlságosan lentről indul. Ezért ha hallgatjátok, legyetek türelemmel, mert a harmadik tracktől indul be a varázslat, és onnan a végéig a Filled with Oil szintjén vagyunk (4/6).

A tavalyi Das Heise Experiment albumból készült The Remixes EP úgy indul, hogy pillanatra azt hittem, összeállt a The Knife vagy Karin Dreijer talált új társat, pedig nem, a csalódásért a detroiti ADULT. páros (Nicola Kuperus, Adam Lee Miller) a felelős. Enyhén vétkes vagyok, én tavaly megelégedtem a The 7th Planet album szemlézésével, és a fenti, sejthetően erősebb Robert Witschakowski kiadványt kihagytam. Pedig a remixek erre engednek következtetni.

A Dougans-Cobain duó változatlanul változatos sebességgel halad átláthatatlan multiverzumuk kiépítésével. A 2008-as The Pulse EPs című válogatásuk folytatásaként érkezik idei harmadik kiadványuk, a FSOL Presents Pulse Five. A nyolc felvételt a FSOL mellett Yage, Mental Cube, Smart Systems és Indo Tribe pszeudóikon jegyzik az urak. Ez a nyolcas annyira tartalmas, ötletdús és erős, hogyha nem ez lenne a nem számolom össze hányadik The Future Sound of London album, akkorát szólna, mint anno az Expander. És tényleg válogatás, mert még a We Have Explosive-korszak EBM-je is megelevenedik (Smart Systems), és nem részletezném, kilövik a teljes tárat! Hosszú még az év, de Top 12 esélyes sziporka ez a javából a cybervilág mestereitől. Ami miatt vérzik a szívem, hiába válogattam be 6 felvételt az albumról a Traxelektorba, a Spotify nem tud az album létezéséről, így online csak itt érhető el

Hajnali 4 körül feküdtem az ágyamban, és azon elmélkedtem, hogy milyen rejtélyes dolog, hogy az a pont, amelybe/amelyből 17 éves korom óta meditálok, valószínűleg pár milliméterre van attól a kis szervtől, amely az apnoé lehetőségeként akár a halálomat is okozhatja egyszer majd. Miközben a lassú mantrázgatás közben teljesen lelassult a légzésem, és már narancssárga és zöld fényben úszott a hajnal, azt is érdekesnek találtam, hogy a „legyen meg a te akaratod” mágikus igéjénél mennyivel elegánsabb egy „…”, ... a mantra. Nincsenek ragok, szintaxis, jelek, betűk, nem kell elképzelned senkit és semmit, nem kell róla olvasnod, tudnod semmit, hinned se kell benne, csak egy rezgés, ami önmagában igazat rezeg. A mantra, aminek tudom, hol a helye, egy zéró kiterjedésű pont, melyből a végtelen nyílik. Aztán meg az jutott eszembe, hogy a mai napon legtöbbet elhangzó szó a „szeretlek” lesz. És hogy sejthetően az egyik legkevesebbet használt változatát, és mágikus formuláját egy ember lehet csak párszor ejti ki a száján egy élet alatt, vagy egyáltalán nem. Ez a tárgyától megfosztott valentinum, a „szeretek”. Ez, akárcsak a mantra, egy nullvektor. Nem mozdul, nem mutat sehova, mert nincs iránya, nem akar semmit, mindenfelé mutat. Ahogyan egy mantra rezeg, ahogyan egy elemi részecske rezeg. Egyetlen pontban van, mindenhol van. Schrödinger Bálintja legyen veletek testvéreim! – az imént olvasott párnából-nyertek olyanok lehetnek most nektek, mint nekem ez a 36 néven publikáló Dennis Huddleston, aki az Ultimae Recordings és Strangely Isolated Places mezőin hullatja pitypangként ponyva-ambientjeit, konkrétan 2011-től napjainkig 43 darab albuma van (az összes kiadványa jelenleg 61 db). Az aktuális pihéje az elcsépelten maníros, mégis rabul ejtően meditatív borítójú Reality Engine, aminek ambientje track-enként tartalmaz nullvektorokat, zenéje nem halad sehonnan sehova. Nincs fejlődés, váltás, nem vesződnek el belőle, és nem adódik hozzá semmi. Ergo egy rendkívül unalmas lemez, amivel nem rabolnám időtöket, de ha az ember a fenti gondolatok birtokában, kellően lelassult légzéssel ül le hallgatni, meg még percekig elnézegeti ezt a vapour nature morte-t, akár érdekesnek is találhatja 3six banálisan szintetikus gyermekláncfüvét.

Emlékszem arra, amikor szinte szerelmes voltam E-Saggila zenéjébe, meg úgy általában véve is az Opal Tapes label köreinek munkáiba. 2018/19/20 körül az olyan technok, mint a Striving for Action, Glass Wing különlegesnek, újszerűen mágikusnak hatottak. Az iraki születésű, Torontóban élő Rita Mikhael zenéje egy ideje már egyáltalán nem „csajos” – már ha egyáltalán létezik ilyen? De ha létezik is, ebből mára nagyon kevés maradt. Keményedett, megtört, egyértelműen az experimental felé mozdult el Rita zenéje az utóbbi három évben. Hallva a nyitó Amnesiac-ot elsőre azt is gondoltam, ebbe a folyamatba illeszkedik majd pontosan az új Gamma Tag album, de többet hallgatva a lemezt, ebben jócskán ott vannak a kezdetek finomabb, rétegzettebb megoldásai is. Még mindig nagyon lehet kedvelni, főleg az apró részletekért, amik elcsúszó, majd újra rendeződő kompozíciói mélyéről sugároznak a felszín felé. A Gamma Tag a stockholmi Northern Electronics-nél jelent meg, és nem album, hanem válogatás besorolást kapott, annak ellenére, hogy az összes felvétel most hallható először.

Az Ivy Lab kolletíva eredetileg háromtagú volt, de Laurence Reading (Halogenix) kiszállásával mára Gove Kidao (Sabre) és Jonathan Fogel (Stray) viszi tovább a tüzet.

Az eredetileg drum & bass, jungle gyökerekből táplálkozó instrumentumaik tavaly óta az abstract, trip-hop, idm-brainmusic irányába törnek, miközben a footwork, trap, acid hatások se idegenek tőlük. Az így kialakult ivy-oid urbánus massza szerfelett szórakoztató élményt jelent, bólogatós, seggrázós downtempójuk végig a zenei igényességre fókuszál. A váltáshoz új kiadót kerestek, és a Sneaker Social Club-ot találták meg. Itt jelent meg a Mild Snake EP, amit van egy olyan gyanúm, ti is nagyon fogtok szeretni, mert könnyedség, humor hajtja.

Klimaaktívisták tiltakozása nem tud annyira fájni Mona Lisának, mint néha ez a lemez. Eltökélt gleccserként csiszolja lelkünket Concepción Huerta mexikói multidiszciplináris experimentalista The Earth Has Memory albumán.

Adekvát a hölgyhöz a mogácsi kérdés, melyiket használja a Concepción-t vagy a Huertát? Valószínűleg mindegy, csak fájjon kicsit. És fájjon szépen, fájjon lassan. Az Elevator Bath-nél megjelent The Earth Has Memory felvételeit a stockholmi Elektronmusikstudion-ban rögzítették, Nord és Buchla szintikkel játszotta fel Olivia Block (ez se rossz név, kvázi a hogy hívják a hisztis tumblerinát?) társaságában a sávokat mágnesszalagra, mert CH fiatal kora ellenére vonzódik a szalagokhoz – kedvenc madara a colimai szalagos diléj. Ezek manipulálásával hozza létre sötét ambientjeit, plasztikus zajait, sűrű atmoszféráit. Az album borítóját Magaly Ugarte ízléses fotói alkotják, amelyeket C. Huertával egy hidalgói obszidiánbányában tett látogatása során készített. A lemez is egy kirándulás, a Föld belseje felé való utazás, az eredet, a kezdet kutatása a mélységben.

Bob Gillespie (Primal Scream) vezeti fel a derekas címmel bíró Arseholes, Liars, And Electronic Pioneers című albumot. Fogalmam se volt a Paranoid London duó létezéséről, pedig ez már a harmadik albuma a Gerardo Delgado, Quinn Whalley kettősnek. A lemezen Gillespie-n kívül több közreműködő is besegít, Joe Love (Fat Dog) vokálja viszi az egyik slágert (Love One Self), DJ Genesis pornóhangmintákkal sokkol (Up is Down), Josh Caffe dark electro himnuszt kántál, Jennifer Touch coldwave performer a diszkódíva hatást hozza, Mutado Pintado pedig acidhousera mormog a sötétben. Cseppet olyan elektronika ez, mint az Underworld volt annak idején, keverve a klasszikus Chemical Bros, Orbital recepttel (vendégénekesek), de talán a brooklyni LCD Soundsystem-et kéne még említenem. Ritka az ilyen kiadvány, sokrétű, bulizós, jó pár ponton slágeres és kerek, komplex, egész. Ez az a lemez, amit sz@rrá hallgatsz, hogy aztán már rá se bírsz nézni egy ideig, majd örömmel veszed elő évek múltán is. Egyértelműen a hónap lemeze!

Live-ban, soundsystem-ként is működnek, turnéznak is, szóval akár elcsíphetőek lehetnek élőben is.

Megjelenések (2024.02):

36 - Reality Engine [2024, Past Inside the Present][LP] Answer Code Request & Amotik - LED [2024, Delsin][EP] Boundary - Oxido En El Espejo [2024, Exotic Robotics][MC] Concepción Huerta - The Earth Has Memory [2024, Elevator Bath][LP] Cyberaktif - eNdgame [2024, Artoffact][LP] Damon Wild - Pleasure Builder [2024, Sonic Groove][LP] E-Saggila - Gamma Tag [2024, Northern Electronics][LP] Ivy Lab - Mild Snake [2024, Sneaker Social Club][EP] Kali Malone - All Life Long [2024, Ideologic Organ][LP] Lee Scratch Perry - King Perry [2024, False Idols][LP](posthumous) Marco Shuttle - MSP01 [2024, Marco Shuttle Productions][EP] NVST - Silence Itself Is Noise [2024, Seilscheibenpfeiler][LP] Paranoid London - Arseholes, Liars, and Electronic Pioneers [2024, Paranoid London][LP] The Future Sound Of London - Presents Pulse Five [2024, De:tuned][LP] Tradecraft - The Body Needs Purpose [2024, Berceuse Heroique][MC]

Traxemle

A Billow Observatory egy transzatlanti páros. Ne hívjátok Rogánt, ne készítsétek még a fóliát, és ne takarjátok el a gyerek szemét/fülét, pusztán csak arról van szó, hogy Jason Kolb detroiti. Space-rockban és ethereal-ben utazó bandája az Auburn Lull is a michigani Lansingbe való, ami egy Győr méretű városka 150 kilométerre a bölcsőtől. Jonas Munk és bandája a Causa Sui odensei, stoner trip-rock a műfajuk. Jonas amerikai kapcsolatai erősek – pár éve egy Chicago Odense Ensemble nevű session-nel is turnéztak – mikor pedig összeáll a Kolb-Munk-féle Detroit-Odense tengely, akkor eltűnik a rock, és felhőkben úszó ambientet kapunk tőlük.

Lindsey Wang hivatásos üvegputtyogtatóvá vedlett négyszámos Da Nao Tian Gong EP-jén. A már ismert Polygonia-szekvenciákat néhol az elviselhetőség (vagy szerethetőség?) határán mozgó puttyok uralják. A szerencse, hogy mindez egy tribal / minimaltechno alapon zajlik, és bár Lindsey nem hagy annyi időt és teret, mint mondjuk egy Plastikman, az egyensúlyt nem veszíti szem elől.

Franciaországban egyből nyugdíjazzák azt, aki The Hacker aka Michel Amato grenoble-i dj/zenész őskövület No Senior single-je alatt ülve marad.

A címadó felvétel címét a diákkorom egyik kedvenc italodisco slágeréből vett hangmintának köszönheti. Az eredeti a szintén francia Magazine 60 electro-synth banda Don Quichotte slágere 1984-ből

Vertical67 aka Thomas Pahl egy az egyben koppintja a paradinas-i sémát, ergo µ-Ziq-et játszik, és ha ki is tér valamerre, az is tiszta, boltíves aphextwini warp-sound. Epigonnak lenni persze nem bűncselekmény – a marketingben, politikában még erény is – ám ha ennyire jó érzékkel teszi valaki, mint Páhl Tamás a Changes LP-n, talán könnyen megbocsájtható is.

Klip, kaptam:

Eszfigyejjed! Kapaszkoggyá! Hogyaszongya: A Világgazdasági Fórum 2023 elején indította útjára a Giving to Amplify Elite Executive Action Appeal (GAEEAA) kezdeményezést, amely egy globális indítvány új és már meglévő állami, magán- és jótékonysági partnerségek (PPPP) finanszírozására, bővítésére, hogy feltárja a nyílt és burkolt stratégiákat a népességszabályozás, észlelésmenedzsment és a poszthumán fejlődés témakörében. Az underground influencer és változásügynökként ismert David Thrussell Black Lung projektjét 2023 végén bízták meg, hogy pozitív üzeneteket alkosson a társadalmi felelősségvállalásról, és a GAEEAA-val együttműködésben ünnepelje a malthusi kezdeményezéseket az ellenkultúra-demográfia terén. „Döntésponthoz érkeztünk azon erőfeszítéseinkben, hogy ne csak a magántőkét és az állami forrásokat szabadítsuk fel, hanem a filantróp szektort is, mint valódi katalizátort, ezáltal fokozzuk a negatív népességnövekedésre és az állománycsökkentésre tett erőfeszítéseket” – mondta Klaus Schwab, a társaság alapítója, a Világgazdasági Fórum ügyvezető elnöke. „A Black Lung projekt egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy megerősítse az eugenikus márkaépítést és disztópikus célkitűzéseinket" – tette hozzá Schwab a közelmúltban, a svájci Davosban megrendezett Elit Halhatatlanság és Visszatérés az Édenbe Konferencián. – nem hiszem, hogy ehhez kecses hoax-konteóhoz bármit hozzá kéne fűznöm, talán csak annyit, hogyDavid Thrussell-nek már 1995-ben is a téma körül jártak gondolatai brutálisan erős debutlemeze a The Depopulation Bomb megjelenéskor. Nekem a Black Lung kicsit ki��resedettnek tűnt már a 2019-es The Great Manipulator album idején is, sőt ha őszinte akarok lenni, szívesebben gondolok Thrussell Pieter Bourke-kel közösSoma duójára (1993-98), és az olyan idm klasszikus szépségekre tőlük, mint a Stygian Vista vagy a Dark Koma.

Traxelektor

Traxelektor 2024 02 (+202314) Spotify Playlist - link

(77/89, 6:59/7:48, 87%) OffSpot Data

The Future Sound Of London - Presents Pulse Five [2024, De:tuned][LP]

Tradecraft - The Body Needs Purpose [2024, Berceuse Heroique][MC]

Traxelektor 2023 14 Playlist

Basic Rhythm - Unworthy [The Bounce, The Trilogy Tapes] Geins't Naït & L. Petitgand & Scanner - Picass LP1 [Et Il Y Avait, Ici D'Ailleurs] Nuke Watch - Mutually Assured Destruction [Worlds Gone M.A.D., The Trilogy Tapes] Nuke Watch - Portal of Corruption [Worlds Gone M.A.D., The Trilogy Tapes]

Traxelektor 2024 01 Playlist

36 - Discrete Time [Reality Engine, Past Inside the Present] 36 - State Space [Reality Engine, Past Inside the Present] Answer Code Request & Amotik - LED [LED, Delsin] Answer Code Request & Amotik - Wide Range [LED, Delsin] Arnaud Le Texier - Late Night (Original Mix)[Late Night EP, Children Of Tomorrow] Arnaud Le Texier - Mask (Original Mix)[Late Night EP, Children Of Tomorrow] Billow Observatory - Garden of Four Streams [Billow Observatory, Felte] Billow Observatory - In Transit [Billow Observatory, Felte] Black Lung - Euthanasia [Depopulate, Ant-Zen] Boundary - Global Transpose [Oxido En El Espejo, Exotic Robotics] Boundary - La Luna Me Dijo Esto Detras del Puente [Oxido En El Espejo, Exotic Robotics] Boundary - Las Aves Ya Saben Donde Ir [Oxido En El Espejo, Exotic Robotics] Boundary - No Te Pierdas en la Pista [Oxido En El Espejo, Exotic Robotics] Boundary - Son Quienes Cortan los Cielos Grises [Oxido En El Espejo, Exotic Robotics] Boundary - Tesis de Nubes y Conclusiones [Oxido En El Espejo, Exotic Robotics] Claudio PRC - Celotex [Golden Scales, Delsin] Claudio PRC - Monotex [Golden Scales, Delsin] Concepción Huerta - Emerges from the Deep [The Earth Has Memory, Elevator Bath] Concepción Huerta - The Sacredness: Minerals & Rhizome [The Earth Has Memory, Elevator Bath] Cyberaktif - Broken Through Time [eNdgame, Artoffact] Cyberaktif - Locked Away [eNdgame, Artoffact]

Damon Wild - DMT [Pleasure Builder, Sonic Groove] Damon Wild - Moribund [Pleasure Builder, Sonic Groove] Damon Wild - Moving Parton [Pleasure Builder, Sonic Groove] Damon Wild - Sea Dweller [Pleasure Builder, Sonic Groove] Damon Wild - Somewhere But Here [Pleasure Builder, Sonic Groove] Deena Abdelwahed - Pre Island (33EMYBW Remix)[Jbar Rrsas (Remixes), Infiné] Earl Grey - Atanas Aconite [Death Rattle EP, Rua Sound] Earl Grey - Prussia Dub [Death Rattle EP, Rua Sound] E-Saggila - Every Voice at Once [Gamma Tag, Northern Electronics] E-Saggila - Gamma Tag [Gamma Tag, Northern Electronics] E-Saggila - N3n [Gamma Tag, Northern Electronics] E-Saggila - Profiteer [Gamma Tag, Northern Electronics] E-Saggila - Stalking Star [Gamma Tag, Northern Electronics] Hieroglyphic Being - Cellies [Quadric Surfaces, Viernulvier] Hieroglyphic Being - Ogee [Quadric Surfaces, Viernulvier] Indo Tribe - Obstinta [The Future Sound of London Presents Pulse Five, De:tuned] Ivy Lab - Kik Bak [Mild Snake, Sneaker Social Club] Ivy Lab - Look Away [Mild Snake, Sneaker Social Club] Ivy Lab - Mild Snake [Mild Snake, Sneaker Social Club] Ivy Lab - N.V.T. 01 [Mild Snake, Sneaker Social Club] Jordan GCZ - Polyphonic Glide [Polyphonic Glide, Rawax] Kali Malone - Fastened Maze [All Life Long, Ideologic Organ] Lake Haze - Nibiru Ritual [Ionosphere, Atlantic Thunder] Lee Scratch Perry - Evil Generation [King Perry, False Idols] Lee Scratch Perry - No Illusion [King Perry, False Idols] Lee Scratch Perry feat. Shaun Ryder - Green Banana [King Perry, False Idols] Marco Shuttle - Bella di Giorno [MSP01, Marco Shuttle Productions] Marco Shuttle - On a Razors Edge [MSP01, Marco Shuttle Productions] Mental Cube - Big Lie [The Future Sound of London Presents Pulse Five, De_tuned] Microhm - Silencio Complice [Desvanecer, Infinite Machine] Nadia Struiwigh - D4mp [Voxis Ohlun EP, Blueprint] NVST - Monster Of Business (Style Edition)[Silence Itself Is Noise, Seilscheibenpfeiler] NVST - Silence Itself Is Noise (Nonstop Bass Version)[Silence Itself Is Noise, Seilscheibenpfeiler] NVST - The Danger Zone Of GFY (Freedom Version)[Silence Itself Is Noise, Seilscheibenpfeiler] NVST - The Goat And The Night [Silence Itself Is Noise, Seilscheibenpfeiler] Paranoid London - GRNDR [Arseholes, Liars, and Electronic Pioneers, Paranoid London] Paranoid London feat. DJ Genesis - Up is Down [Arseholes, Liars, and Electronic Pioneers, Paranoid London] Paranoid London feat. Jennifer Touch - Fields of Fire [Arseholes, Liars, and Electronic Pioneers, Paranoid London] Paranoid London feat. Jennifer Touch - Touch the State of That [Arseholes, Liars, and Electronic Pioneers, Paranoid London] Paranoid London feat. Joe Love - Love One Self [Arseholes, Liars, and Electronic Pioneers, Paranoid London] Paranoid London feat. Josh Caffe - Start to Fade [Arseholes, Liars, and Electronic Pioneers, Paranoid London] Plant43 - Phosphorescent Headlights [Luminous Machines, Plant43] Polygonia - Jin Dou Yun [Da Nao Tian Gong, Midgar] Polygonia - Shen Wai Shenfa [Da Nao Tian Gong, Midgar]

Ricardo Garduno - Machin [Parallel Thoughts: Three, Thoughts] Saphileaum - Indigo Child [Exploring Together, Mule Musiq] Saphileaum - Rapa Nui [Exploring Together, Mule Musiq] Scanner - Flexaia [Alchemeia, Alltagsmusik] Scanner - Lithargea [Alchemeia, Alltagsmusik] Sepehr - Diazepam [Fall From Grace, Garmo] Sepehr - Samsara (Mortality Mix)[Fall From Grace, Garmo] Sepehr - Shimmering Waves [Fall From Grace, Garmo] Smart Systems - The Nu Generation [The Future Sound of London Presents Pulse Five, De:tuned] The Exaltics - Sieben (Gesloten Cirkel Remix)[Das Heise Experiment (The Remixes), Solar One Music] The Exaltics & ADULT. - Dreizehn Habits [Das Heise Experiment (The Remixes), Solar One Music] The Future Sound Of London - Dialectics [The Future Sound of London Presents Pulse Five, De:tuned] The Hacker - No Señor [No Señor, Italo Moderni] Tradecraft - Black Mist [The Body Needs Purpose, Berceuse Heroique] Tradecraft - Exil [The Body Needs Purpose, Berceuse Heroique] Tradecraft - Just to Feel Something [The Body Needs Purpose, Berceuse Heroique] Tradecraft - The Urgency Pt. I [The Body Needs Purpose, Berceuse Heroique] Tradecraft - The Urgency Pt. II [The Body Needs Purpose, Berceuse Heroique] Vertical67 - Change of Heart [Changes, Analogical Force] Vertical67 - Fading Memories [Changes, Analogical Force] Vertical67 - New Horizons [Changes, Analogical Force] Yage - Man Shall Be Conditioned [The Future Sound of London Presents Pulse Five, De:tuned] Yage - Sun Risen [The Future Sound of London Presents Pulse Five, De:tuned] Yan Cook - Hydraulic [Hydraulic EP, Planet Rhythm]

[kekwcomics]

EL OXIDO VERDE ("THE GREEN RUST") -- EDGAR WALLACE (Editorial Maucci, 1919?)

Artist uncredited

[la-poesia-femenina]

CONSEJOS PARA LA MUJER FUERTE

(Gioconda Belli, Nicaragua 1948)

Si eres una mujer fuerte

protégete de las alimañas que querrán

almorzar tu corazón.

Ellas usan todos los disfraces de los carnavales de la tierra:

se visten como culpas, como oportunidades, como precios que hay que pagar.

Te hurgan el alma; meten el barreno de sus miradas o sus llantos

hasta lo más profundo del magma de tu esencia

no para alumbrarse con tu fuego

sino para apagar la pasión

la erudición de tus fantasías.

Si eres una mujer fuerte

tienes que saber que el aire que te nutre

acarrea también parásitos, moscardones,

menudos insectos que buscarán alojarse en tu sangre

y nutrirse de cuanto es sólido y grande en ti.

No pierdas la compasión, pero témele a cuanto conduzca

a negarte la palabra, a esconder quién eres,

lo que te obligue a ablandarte

y te prometa un reino terrestre a cambio

de la sonrisa complaciente.

Si eres una mujer fuerte

prepárate para la batalla:

aprende a estar sola

a dormir en la más absoluta oscuridad sin miedo

a que nadie te tire sogas cuando ruja la tormenta

a nadar contra corriente.

Entrénate en los oficios de la reflexión y el intelecto

Lee, hazte el amor a ti misma, construye tu castillo

rodealo de fosos profundos

pero hazle anchas puertas y ventanas

Es menester que cultives enormes amistades

que quienes te rodean y quieran sepan lo que eres

que te hagas un círculo de hogueras y enciendas en el centro de tu habitación

una estufa siempre ardiente donde se mantenga el hervor de tus sueños.

Si eres una mujer fuerte

protégete con palabras y árboles

e invoca la memoria de mujeres antiguas.

Haz de saber que eres un campo magnético

hacia el que viajarán aullando los clavos herrumbados

y el oxido mortal de todos los naufragios.

Ampara, pero ampárate primero

Guarda las distancias

Constrúyete. Cuidate

Atesora tu poder

Defiéndelo

Hazlo por ti

Te lo pido en nombre de todas nosotras.

Los comentarios están cerrados.

[clickxclicks]

Querido amigo,

Creo que no te he escrito desde la última vez donde todo quedo como varios puntos suspensivos de incertidumbre acerca de que nos habría ocurrido. Creo que a estas alturas es lo que menos importa porque a ti tampoco debiese importarte acerca de como me siento y como me sentí después de decidiste ir sin dejar rastro y las explicaciones de porqué la decisión. Mi psicólogo dice que quizá te habría pasado algo, y creo que solo fue que solo decidiste alejarte y punto; solo que no querías involucrarte aún cuándo me habías dicho que me ibas a acompañar en este proceso y que no estaba solo y es qué, en definitiva, me he sentido a veces solo, con mi propia compañia. Te cuento que te sigo en instagram y veo tus historias vestido de huaso y me caen un par de lagrimas pequeñas porque te veo feliz y recordé cuando te fui a ver a Puente Alto a sacarte fotos y grabarte y solo me enfocaba en ti y en nadie más. Jamás te mande las fotos. Y creo que ahora solo las borraré si ya nl son relevantes. Te cuento también que a veces camino y desde mi camino a la oficina paso por Vicuña y veo tu departamento y me pregunto si es que estarás bien y tomo aire y cierro los ojos y me es inevitable otra lagrima. Te cuento que me acuerdo de la planta que te di, solo espero que esté bien y que no se haya secado y si fuera así, ojala que la hayas botado en la tierra y no en el tacho de basura, y pues... no sé de porque deberia preocuparme.

Te cuento un par de cosas más y decido escribirte más a ti, porqué es ese el asunto de todo esto: Don Pepe, está algo enfermo, pero saldrá adelante como siempre. Mi Aquiles está recuperandose del oxido, y poco a poco saldrá a andar. No debiese andar en bici, pero muero de ganas de andar y sentir el viento en la cara.

Ahora bien, que es lo que quiero decirte. Amigo, o quizá ya no, he estado pensando en las veces que me decias que no estaré solo, que esta enfermedad no es para que la deba atravesar con la mente cerrada y que podía acudir ante ti ante cualquier problema o necesidad... grave error. Tras irte acudo a otras instancias y hablo con otras personas que sí realmente están interesadas en mi y que no se van sin dar ni siquiera la cara después de una conversación en que no sabía que iba a ser el último.

Sabes, desde ese día a veces siento la necesidad de borrarte, de borrar los recuerdos. Aún cuando podía decir que si hubieron buenos donde reía y podía sentirme cómodo (las cachitas no cuentan); las malas también las recuerdo (como cuando exploté)... y pues no sé si será tan bueno hacer este tipo de borron a una cuenta nueva de mi vida y dejar este capítulo como algo que nunca ocurrió. Aún sabiendo que estás ahí.

Me es díficil entender esto: de ayudarme en un momento determinado hasta yo hacerlo sin necesidad de cuestionar si hago bien o mal, de defender y decir que solo porque estabas solo es que necesitabas comprensión, si estabas saliendo de una relación...[relación que después andabas en cachita en cachita] y qué yo era de esas y qué no concretabas y qué no estabas en esa máldita parada. Te presté dinero para que pudieses vivir en Santiago y que no te alejes (alejemos...) y decidiste hacerlo. Mi psicólogo me dice que deberia esperar, pero no sé cuánto podría esperar o sino empezaré con eliminar sin que me importe aún cuando las lagrimas sean las protagonistas.

Hoy, 12 de sept. te he pensado un poco más; no he querido ni siquiera tomarme las pastillas porque quiero sentir esta emoción, no quiero invalidarla y decirle que no está. Quiero sentir la pena, la fustración de perder a un amigo donde le había prometido que lo iba a defender cuando lo necesitase, que ibamos a realizar una carrera de sillas de ruedas cuando seamos unos adultos mayores, que le iba a realizar una sesion de fotos en blanco y negro, que ibamos a tener un sexo tan intenso cuando la libido pudiese volver y que nos ibamos a reir tanto que ese seria el motivo de nuestra amistad y qué... solo seriamos amigos... en las buenas y en las malas. ... En las malas no estuviste y rompiste la promesa.

No sé porqué... no sé porqué no fui capáz de pedir más, de tener que haber explotado contigo, de decirte las cosas que me habían ocurrido, de decirte qué no tenía con quién hablar mis asuntos después de cuantos sucesos que me tenían al borde de una crisis mental. No sé porqué te conté del abuso, y algo que no he podido abordar bien. No sé porque tuve que contarte la vez donde un weon me preñó y que me retaste de lo poco cuidadoso que fui y que el loco había cumplido su objetivo y que luego se esfumaba... y curiosamente tu hiciste lo mismo conmigo bajo mi consentimiento y que luego.. mes después te esfumaste. Lograste tu objetivo acaso también?

Me da pena escuchar consejos donde dicen que esa persona ya no te necesita, que no te busca porque no te quiere y un sin fin de cosas. Puede sonar dependencia emocional y puede que sea cierto. A veces solo peliabamos por meras tonteras pero siempre estabas pendiente de mis errores o creías que jamás podía tener una maldita razón para justificar algunas cosas. No sé como yo también no logré poner más límites en eso. No sé porqué permití decirte que te detuvieras cuando solo tratabas mal y quizá porque tu mismo te autoconvencias en tener siempre la puta razón.

... No sé porqué ahora te pedí ayuda ese día.

... No sé porqué te acepté de ese día que desapareciste la primera vez e hiciste lo mismo por una maldita confusión tuya.

... No se porque sentí algo por tí. Después de tanto tiempo, después de tantas lagrimas innecesarias, sentí que podía ayudarte también y que podía quererte, podía abrirme ante la posibilidad de amar quizá y qué podía confiar en las personas.

Creo que no al tomarme las pastillas siento la pena, abrazo al Diego que le faltó un abrazo cuando lo requería.. cuando no quería que nadie lo mirara.

Y pues ahora bien, las heridas aún no cicatrizan.

Y quiero que sepas que aún no estes ya en mi camino, la canción de Lucybell seguira sonando en mi cabeza:

Al fin creeré

Que puedes controlar tu paz

Seguro que al fin creeré

Creeré salvarme

Sonríe

Querido amigo,

La terapia me sirve y mucho. Aún cuando a veces siento que retrocedo, que a veces las recaidas me sirven para entender que a veces la enfermedad esta ahí presente para enseñarme a entender más y más cosas. A veces quisiera hacerme daño porque no sé a quién mas le puedo confiar mis asuntos porque igual me da temor que sean en mi contra y que las usen. Tengo temor. Instalé grindr para ver si alguién puede darme una noche de la que tu me dabas y luego pienso que no quiero nada y la desinstalo al rato después.

A veces me pongo a reir, a veces no quiero nada tampoco. A veces me acuerdo de las cosas pasadas y digo que esto me esta enseñando. A veces tomo la bici y me detengo. Quiero andar lejos. Quiero ir a las estrellas, es muy lejos.

Veo las cicatrices y quisiera algunas más.

No quiero.

Quiero salir.

No quiero llorar más.

Estoy triste y ahora solo quiero estar.

Querido amigo, ya no lo eres.

No tengo mas que decirte.