#október végi este
Explore tagged Tumblr posts
Text
Csoóri Sándor
4 notes
·
View notes
Text
2011 óta nem regisztráltak ennyi motorkerékpárt
Az ANCMA motorkerékpárpiaci jelentése épp jókor jött az EICMA előtt. A tanulmányból kiderül, hogy október végéig 15%-kal több (több mint 300 000 darab) motorkerékpárt regisztráltak Olaszországban, mint az előző évben. 2011 óta nem volt ilyen sok új regisztráció. MILÁNÓ, NOVEMBER 2. - "2011 óta először az olasz piac már októberben meghaladta a 300 ezer regisztrált járművet, és ez nagyon biztató hír az EICMA előestéjén, amely a világ legfontosabb kiállítási eseménye ágazatunk számára, amelyet több mint 100 éve szervezünk Milánóban". Így nyilatkozott Paolo Magri, a Confindustria ANCMA (Kerékpár-, Motorkerékpár- és Kiegészítőipari Országos Szövetség) elnöke, kommentálva a szövetség által este közzétett havi adatokat a motorkerékpárok, robogók és mopedek regisztrációjának alakulásáról. A Piac OKTÓBERBEN - A kétkerekűek piaca már a negyedik egymást követő hónapban kétszámjegyű növekedést produkált, és októberben következetesen +15,75%-kal és 25.227 eladott járművel zárta a hónapot. Különösen jelentős volt a motorkerékpárok eredménye, amely harmadával nőtt a tavalyi volumenhez képest (+33,04%), és 10 545 darabot regisztráltak. A robogók 6,26%-os növekedéssel és 13.103 regisztrált járművel követték, míg a segédmotoros kerékpárok négy hónap mínusz után szintén visszatértek a nyereségességhez, 2,67%-os növekedéssel, ami 1.579 járművet jelentett. 2023 ELSŐ TIZ HÓNAPJA - A kétkerekűek összesített piaca októberben meghaladta a 300 000 darabot, összesen 311 079 darabot ért el, ami 16,95%-os növekedést jelent. A várakozásoknak megfelelően tizenkét év óta ez az első alkalom, hogy az év végén átlépték a 300 ezres küszöböt, és a következő két hónapban további javulásra van lehetőség. Az első helyen a robogók állnak 160 559 darabbal és 22,89%-os növekedéssel; őket követik a motorkerékpárok 133 666 regisztrált járművel és 14,81%-os növekedéssel, míg a segédmotoros kerékpárok továbbra is negatív tartományban maradtak, 10,92%-kal csökkentek 16 854 darabra. ELEKTROMOS Piac - Az elektromos ágazat helyzete nehéz, miután a piacot támogató állami ösztönzők októberben kifutottak. A hónap végi mérleg 753 darabon állt meg, ami 44,30%-os visszaesésnek felel meg 2022-hez képest, amikor azonban a piacot állami támogatásokkal támogatták. Negatív tehát minden szegmens: különösen a robogóké, amely 382 regisztrált járművel és 55,48%-os csökkenéssel zárta a hónapot. Az év is negatív maradt, 21,43%-os csökkenéssel és mindössze 11 083 forgalomba helyezett járművel. "Egyre sürgetőbbnek tűnik - mutat rá a szövetség a jegyzetben -, hogy a 2022-es kampányból megmaradt, 5,6 millió eurót kitevő forrásokat feloldják, ami lehetővé tenné a piac számára, hogy az év végéig utoljérje magát". Ezért ismételten felhívást intézünk a kormányhoz, hogy támogasson egy olyan piacot, amely már természetesen az EU környezeti fenntarthatósági célkitűzései felé orientálódik". Címlapkép: tinydevil Read the full article
0 notes
Text
Némileg furcsa volt a nyári este az október végi Critical Masshez, de a hangulatnak nagyon jót tett a sok ember.
Ha valamikor hónap végén jársz Londonban, akkor megéri elmenni egy ilyen Mass-re. Minden hónap utolsó pénteke, FB-n meg lehet keresni. Nem olyan, mint a budapesti, nincs lezárás, hanem 100-1000 ember megindul és spontán lezárják, amerre mennek. Nagyon jó hangulata tud lenni.
7 notes
·
View notes
Text
Encantado avagy legek délről
Van egy kifejezés, ami ugyanúgy van spanyolul és portugálul is: encantado. Különösen a sapnyol kiejtéséért rajongok, mert abban annyi szenvedély van; a portugálban a szó végi ‘o’ mindig ‘u’-vá válik, és így kicsit keményeben hangzik. Szóval encantado, azaz el vagyok bűvölve, ragadtatva. És ami ezt okozza így az ötödik, karanténban töltött hónapunk végén, az a természet, ami körülvesz. És mivel ma van az én drága egyetlen kishúgomnak a születésnapja, ennek örömére ma csak a természetről és legekről fogok írni.
Pont a héten olvastam, hogy több mint 70 napja egy csepp eső sem esett a brazil fővárosban. Ezen a héten még pulcsit is kellett magamra vennem, a napi középhőmérséklet számításaim szerint alulról súrolták a 20 fokot, a gyakorlatilag nem szigetelő ablakok miatt pedig kicsit kellemetlen a benti hőmérséklet (persze hol van ez a véget nem érő kanadai telektől!). Viszont odakint minden virágzik, elképesztő, színpompás kreációk nyílnak jobbra-balra, fent és lent. Nekem mindig az van a fejemben, hogy a napsütés mellé kell az eső, hogy minden szépen virágozzék. Itt meg pont nem ez történik. Sőt hihetetlen, de az erkélyünk előtt magasodó mangófa elvirágzott és szinte naponta észlelem, hogy nőnek a kis zöld mangókezdemények: Anyós szerint augusztus végén indul a mangószezon. Pedig rendszeres eső itt október előtt nem várható. Nem hihetetlen ez: mindenféle csapadék nélkül a hat emelet magasságú fa félkilós méretű gyümölcsöket terem?!
Nem beszélve a korábban már képes posztban bemutatott ipékről, amik júniustól októberig virágzanak, olyankor, amikor alig van szálló rovar pangó víz hiányában. Az ipékről már régóta tartozom beszámolóval, úgyhogy egy következő adag szemvakító képsorozathoz jövök vele.
A mai posztban azonban két legről szeretnék beszámolni elsősorban. Az első a világ leghosszabb villámairól szól. Bő egy hónapja a Meteorológiai Világszervezet publikálta az eddig valaha regisztrált legkiterjedtebb villám adatait - vélhetően nem véletlenül az International Lightning Safety Day előtt (mert van ilyen is:). Szóval a világ leghosszabb villámja 709 km-en át vágta keresztbe Dél-Brazíliát Argentína északkeleti csücskétől egészen az Atlanti-óceánig 2018-ban Halloween napján, pont akkor, amikor hazafelé tartva késő este Montréalban épp felettem adta meg magát az a recsegő-zizegő lámpa (milyen jó, hogy van ez a blog:). Wow!
Az eddig mért, időben leghosszabb villámot is most hitelesítették szintén Latin-Amerikában: a 16,73 másodpercig tartó villanás Argentínában történt tavaly március 4-én. Ez a korábbi, franciaországi csúcs több mint kétszerese ugyanúgy, mint a brazil rekord az azt megelőző oklahomainak!
A csúcs kapcsán két brazil tudományos intézet egyéb részleteket is közölt: a hatalmas dél-amerikai ország területén évente 78 millió villám csapkod, aminek az a szomorú eredménye, hogy az elmúlt két évtizedben több mint 2000 brazilt vitt el a ménkű. A halálesetek negyede a vidéki térségekben történik, ötöde(!) a lakásokban, és csak 9-9%-a vizek illetve fák közelében. Nem is gondolnánk, de a karanténidőszak első szakaszában 20%-kal esett vissza a villámok gyakorisága a megapolisz Sao Paulóban csak azért, mert egyszerűen eltűnt az autóforgalom jelentős része, és így a járművek nem szennyezték a légkört.
A villámlással kéz a kézben jár a mennydörg��s. Egy tavaly októberben publikált tudományos munka azt állítja, sikerült beazonosítani a világ leghangosabb madarát az Amazonas vidékén. Az araponga-da-amazonia (magyarul állítólag csombókos harangozómadár - ah, az a páratlan magyar nyelv!) hím egyede párzáskor gyakorlatilag egy, a mennydörgésnek megfelelő erősségű hangot ad ki magából, ami eléri a 125,4 decibelt! Itt a videó, érdemes rákattintani. Az éneknek alig, inkább robothangnak nevezhető madárdal a nőstény elcsábítására szolgál természetesen. Ahogy a vicces hangvételű cikk, amit olvastam portugálul, megállapítja: igen, kérem, mindenre van vevő. Még arra is, hogy valaki 4 méter távolságról gyakorlatilag a Metallicát megszégyenítő hangerővel szerenádozzon neki:) És ami még furább, minél közelebb jön a nőstény, annál erősebben nyomja az aktuális slágert a hím csombókos harangozómadár. Látva a madár apró termetét, bizony be kell látnunk, hogy nem lényeg a méret:) A felfedezést köszönjük a University of Massachusetts és az Instituto Nacional de Pesquisas da Amazónia lelkes kutatóinak.
Reggelente és naplemente előtt úgy kb. 2 órával rendszeresen úgy érzem magam a karanténban, mintha egy kisállat-kereskedésbe csuktak volna be. És gyakorlatilag minden héten felfedezek valami új, valami addig nem hallott hangot, trillát, búgást, csiripelést, ordítást - fantasztikus! Remélem, ez még nem az őrület jele, ezek a madarak tényleg ott vannak valahol a körölüttünk lévő óriás fák gallyain:) Végezetül egy tisztem maradt: Isten éltessen, drága Húgom!
3 notes
·
View notes
Text
Mintha az én érdemem lenne
Tegnap elmentem a dietetikus nőhöz kontrollra ( a nő egy évvel fiatalabb, mint én, és két gyerek anyukája, just for the record), és olyan megdicsőülten távoztam, hogy a fal adta a másikat.
Az a lényeg, hogy ilyenkor rá kell állnom egy szerkezetre, ami lescanneli, hogy milyen állapotban van a testem, és mér mindnféle értéket. Testzsírt, a végtagjaim izmosságát, és végül, de nem utolsó sorban a zsigeri zsír százalékát a testemben. Az azt jelenti, így pőrén megfogalmazva, hogy mennyire vannak a szerveim elzsírosodva. Na, most engedjétek meg, hogy felvágjak: az első mérésnél ez az érték 70.1 volt, ami még oké, 100 pont a középérték, fölötte van baj. Szóval a szeptember végi méréshez képest, most, október végén 65.5 vagyi majdnem öt ponttal tornáztam lentebb az értéket, amit nem tudom, hogy csináltam, de geci büszke vagyok rá. Szinte látom, hogy a lehetséges szívinfarktus távolodik tőlem, egy sebesen robogó vonaton.
Amúgy kicsit tényleg az én érdemem, mert tényleg jobban odafigyelek az étkezésemre, és bár tegnap a kiváló értékeimet egy lidlis lassagneval ünnepeltem meg, de alapvetően már nem dőzsölök minden este, és vágok be péntekenként fél pizzákat buli után. Ha még a rendszeres mozgásra is rá tudom venni magam, túl a heti két ugráláson a youtube előtt, gyerekek....olyan zsigerizsírom lesz, vagy nem lesz. Megőrültök. Meg én is.
Most, hogy kidicsekedtem magam, és hát ezt a munkatársaimmal nem tudom megbeszélni, megyek helytállni a munka frontján, csak gondoltam beszámolok erről :)
0 notes
Text
Térey János: "Megtudom a halálhírt."
"Igen, csípősen hűvös, október végi reggelen történt mindez. Mentem Debrecenbe. Két napja nem tudtam semmit anyámról, telefonunk sosem volt, akkoriban rokonok sem vitték közöttünk a híreket. Amit megbeszéltünk legutóbb, azt én napra és órára betartottam. Az orvosokon és az ápolókon kívül senki sem tudott semmit. Miben bízhattam? Semmiben. Anyám gyógyíthatatlan beteg volt."
jó, megmondom őszintén, egészen ma este kilenc óra húsz percig nem ismertem a nevét, ekkor láttam meg Grecsó Krisztián posztját (az idézetet is tőle van, a ctrl c & ctrl v csodákra képes).
de nem ez a lényeg.
hanem az, hogy ez a tehetséges és még határozottan fiatal költő, író, műfordító, akinek azóta utánanéztem, többé nincs közöttünk.
vége.
ennyi.
0 notes
Link
Nem igazán jó az Európai Néppártnak, ha van brit EP-választás http://hirzilla.hu/hirek/online-hirek/kulfold/2019/04/12/nem-igazan-jo-az-europai-neppartnak-ha-van-brit-ep-valasztas/?feed_id=37727&_unique_id=5cb07276d8837 Bár továbbra is a szigetországon, pontosabban leginkább a brit parlament alsóházán múlik, hogy kilép-e az Egyesült Királyság az Európai Unióból a következő hetekben vagy nyár elejéig, az október végi újabb határidő megnyitotta az utat a jelenleg még legnagyobbak között számon tartott tagállam európai parlamenti választása előtt. Alaposan átrajzolhatja a mostani európai politikai térképet az, ha a britek választanak - vélekedett az InfoRádióban a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója, Fóris György. "Most mindenki arról beszél, hogy na, akkor most bejönnek az euroszkeptikusok. Idáig mi is erről beszéltünk, de van az éremnek egy olyan oldala is, hogy a Munkáspárt kifejezetten ott akarja megmutatni, hogy egy pozitív európai programmal hány embert tud behozni." Hozzátette: már az Európai Parlamentben is hallhatóak azok a hangok, hogy a britek európai parlamenti tagságának megőrzése az új EP megalakulásakor éppen hogy a parlamenti Szocialisták és Demokraták frakciót erősítheti meg; nagy számban érkezhetnek, 20-25-en is a brit Munkáspártból, miközben az Európai Néppártba nem érkezik brit, vagy csak egy-kettő. A mostani EP-ben 73 brit képviselő ül, azonban a brexit miatt átszabták a parlament létszámát, jelentősen lecsökkentették. 46 mandátumot úgymond tartalékba tettek, míg 27 helyet kisebb tagországok között osztottak szét. Ha lesznek választások május végén az Egyesült Királyságban, akkor ez a 73 képviselői hely továbbra is a briteket illeti meg. "Az Európai Alapszerződés nem ismeri a másodosztályú tagság fogalmát, valaki vagy teljesen bent van, vagy teljesen kint. Ha bármiben korlátoznák a brit EP-képviselőket, akár csak abban, hogy egy frakció tagjaként őket milyen eszközellátás illetheti meg, akkor ez automatikusan európai bírósági ügy. Ha valaki teljesen bent van, akkor mindent meg kell neki engedni" - mondta Fóris. Miután az uniós állam- és kormányfők a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának utolsó napját jelölték meg a brit uniós tagság végének, így ebbe a testületbe London már elvileg nem jelölhet tagot. Ugyanakkor ha a jelenlegi patthelyzet még őszig sem oldódik meg, akkor a bizottságba is delegálni kell. A jelöltek meghallgatása azonban már a nyár végén, ősz elején elkezdődik, így változatlan helyzet esetén a következő feladvány akkor érkezik az Európai Tanács asztalára. A Fóris Györggyel folytatott teljes beszélgetést meghallgathatják a cikk alatt. Péntek este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége: Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi tanára, külpolitikai szakértő. Nyitókép: Pixabay.com
0 notes
Text
Grungery évértékelő 2018 – Bobál Kati, Kiss Ákos, Pintér Miklós
Grungery évértékelő 2018 – Bobál Kati, Kiss Ákos, Pintér Miklós - http://metalindex.hu/2019/02/09/grungery-evertekelo-2018-bobal-kati-kiss-akos-pinter-miklos/ -
Nem volt könnyű lezárni, annyira jó volt! 2018 mozgalmassága, zenei színessége minden eddiginél nagyobb kihívás elé állította az év végi toplisták készítőit. Mi, a Grungery-nél az eddigiektől eltérően nem külön-külön, hanem egyetlen közös posztban foglaljuk össze az aktuális évi kedvenceinket. A Grungery-teamből Bobál Kati, a Grungery hivatalos fotósa, Kiss Ákos szerző, valamint Pintér Miklós alapító-főszerkesztő foglalta össze a 2018-as kedvenceket és tekintett egy kicsit előre 2019-r. Top tíz lemez, dal, koncert és néhány gondolat az évről, sok-sok zenével!
Grungery évértékelő 2018 (Fotó: Pintér Miklós)
Bobál Kati 2018-as évértékelője
AZ ÉV LEMEZE: PEARLS OF LONG LOVED YEARS – THE 47TH PARALLEL NORTH
AZ ÉV LEMEZEI – TOP 10
Pearls Of Long Loved Years – The 47th Parallel North
Trillion – Like Water
Walking Papers – WP2
ÉK – Whatever It Takes
Alice in Chains – Rainier Fog
Greta Van Fleet – Anthem Of The Peaceful Harmony
Red Sun Rising – Thread
Stone Temple Pilots – Stone Temple Pilots
Monster Magnet – Mindfucker
Black Rebel Motorcycle Club – Wrong Creatures
Végighallgatva az idei év albumait, boldogan mondhatom, hogy a tehetséges magyar zenészismerőseink kiemelkedő művészi és zenei teljesítményt nyújtottak. Változatos, eredeti, szívbemarkoló zenék születtek, gazdag érzelemvilággal és mondanivalóval.
Számomra minden idők egyik legszebb albuma lesz a Pearls Of Long Loved Years mesterműve, mely egyaránt repít magasságokba és mutatja be egy zenei lélekvilág sötét oldalát is. Áron Andris minden formációja zseniális, amiből a Trillion a kedvencem: Alice in Chains-es hangzásával egyszerre megkapó, inspiratív, szomorú, erőteljes és elgondolkodtató. Az Ék eredeti, színes, dinamikus.
Ami pedig a külhon albumait illeti, nos, a Walking Papers Nick Cave-re emlékeztető hangzása csak a seattle-i szeretett zenei múlt egy kiváló tovább mozdulását sugallja. Alice in Chains és Stone Temple Pilots – két nagy múltú együttes, mindkettő külön világ, de abban hasonlóak, hogy két zseniális és utánozhatatlan énekes elvesztése után kellett folytatniuk. Milyen jó, hogy nem adták fel! Az Alice in Chains mélységes, szomorú, dallamos, a Stone Temple Pilots szexi, dinamikus. Greta Van Fleet Led Zeppelinre emlékeztető világa igazi örömzene. A Red Sun Rising munkáit eddig nem ismertem, de ez az album elvarázsolt. A Monster Magnet hozza a formáját, tökös, vidám, ördögi, míg a Black Rebel Motorcycle Club léleknyugtató.
AZ ÉV DALAI – TOP 10
Pearls Of Long Loved Years – Awake
Ék – Mountains II
Ozone Mama – Moon Pilot
Trillion – Paranoia Blues
Clutch – Gimme the Keys
Gaz Coombes – Walk the Walk
Dave Matthews Band – Here On Out
Black Rebel Motorcycle Club – Spook
Tej – Hullaház
Alone in the Moon – Ruin Pop
Kezdjük Ozone Mama Moon Pilot című dalával, amelyet két alkalommal is volt szerencsém koncerten hallgatni az együttes lemezről ismert felállásában. Mindkét alkalommal őrült katarzisba és önfeledt táncba torkollott a dolog!
Hasonlóan változatos, katartikus élmény az Ék Mountains II című felvételét hallgatni, a hozzá készített hihetetlenül eredeti videóklip (Szombath Máté és a Cineast által) is fantasztikusan visszaadja a dal képi világát! Ami pedig a képi világot illeti, az enyémhez a Trillion dallamvilága áll nagyon közel, a zenéjük inspiráló forrás a fotósmunkámhoz. A kettősség az Awake dallamában is egyértelműen jelen van (Dream – Awake, ez a két dal áll párban a Pearls Of Long Loved Years CD-n).
Még egy fontos tényező volt a dalok választásában: a ritmika. A Black Rebel Motorcycle Club és Gaz Coombes csupa ritmus. A Clutch-ot nem kell magyarázni, hajmeresztő zene! A Tej Hullaház című dala engem picit a Nine Inch Nailsre emlékeztet, amit nagyon szeretek, Pálinkás Tamás dalszövegei pedig igazi költészetet takarnak. Az Alone in the Moon szintén ritmusos, polgárpukkasztó üzenettel, szatirikus, klassz képi világgal. A végére maradt a Dave Matthes Band: a hang, ha szerelmet akarsz vallani.
AZ ÉV KONCERTJEI – TOP 10
Pearl Jam – Prága, július 1.
Pearl Jam – Padova, június 24.
Walking Papers – A38 Budapest, október 1.
Ozone Mama, Freedom Hawk – Robot, május 10.
Trillion – Like Water lemezbemutató, Akvárium, május 11.
Superunknowns, Pear Jam – Ellátóház, december 6.
Esernyős Live – The BlackBirds – Beatles / Fehér album 50, november 15.
Alone In The Moon – Robot, október 4.
Pear Jam koncert, Muzikum, június 1.
The Trousers – Invisible Darkness lemezbemutató koncert, Muzikum, szeptember 28.
A Pearl Jam a kedvenc együttesem, idén végre élőben is láthattam őket – először és mindjárt másodszor is. Az egyik ismerősünk, Jason Leung, pár éve egy teljes, kontinenseken átívelő turnén keresztül végigkísérte őket, aztán egy könyvet is írt a történetből. Őrület! Pedig a klubkoncerteket szeretem a legjobban, mert azok zártabbak és ezzel együtt sokkal intimebb is ott a hangulat. Ez volt a zseniális a Walking Papersben is: egy ilyen kaliberű együttes tagjai karnyújtásnyira zenélnek tőled, a koncert után pedig lesétálnak a színpadról, és bemutatkoznak. Felfoghatatlan és felejthetetlen este volt! Az Ozone Mama Robotban játszott koncertje ma már csak múltidézés, de örök, boldog emlék lesz!
Trillion. Megint csak a kettősség, életem egyik legjobb élménye, bár ezt a fotósárokból néztem végig, a Crumble Me-nél pedig elvesztettem a fejemet. Az Ellátóházban megtartott, decemberi Superunknowns és Pear Jam koncert is legendás lesz: Kövi Lóri szó szerint a vérét adta érte, úgy énekelte végig a bulit. A Blackbirds az egyik legjobb Beatles tribute együttes, mindig maximális pontossággal interpretálja a liverpooli hangzást és zenei világot. Az Alone in the Moont először hallottam élőben, nagyon élveztem a bulijukat, kiválóak voltak. És persze ott a Trousers, akik kedvesek, sugárzóak, szuper hangulatot csináltak: szóval igazán a koncertezésre születtek!
MIT VÁROK A GRUNGE-TÓL 2019-BEN?
A grunge dallamos szomorúsága sok jelenleg aktív bandát és szólóművészt inspirált. A zenei világa a mai napig hallható, fellelhető sok-sok aktuális alkotásban is. Noha a kilencvenes években született együttesek egy része ma már más utakon jár, messze elkerülve azt, ahonnan eredetileg indult, de utat mutattak, olyan zenei utat, amit napjainkban is sok fiatal alkotó tart követendő példának. Magyarországon is rengeteg példát lehetne felsorolni, akik mellett kiváló tribute együttesek tartják életben az eredeti grunge együttesek repertoárját. Emberközeli klubbulik, baráti hangulat és kiváló dalok: a közönség valójában a zene szeretete miatt jár a koncertekre.
Hát ezt várom a grunge-tól a jövőben is: tanítsa meg az embereknek szeretni a zenét és jó hangulatú, baráti koncertekkel legyen közösségformáló hatása!
Bob Kat
___
Kiss Ákos 2018-as évértékelője
AZ ÉV LEMEZE: BLACK STONE CHERRY – FAMILY TREE
AZ ÉV LEMEZEI – TOP 10
Black Stone Cherry – Family Tree
Godsmack – When Legends Rise
Ozone Mama – Cosmos Calling
Pearls Of Long Loved Years – The 47 th Parallel North
Alice in Chains – Rainier Frog
Mike Shinoda – Post-Traumatic
P. O.D. – Circles
NB – Belépő
Walking Papers – WP2
Story Untold – Waves
Mindig nagyon várom a Black Stone Cherry lemezeit és sosem kell csalódnom. Idén sem történt ez másképp. A Godsmack sem egy nagy meglepetésekkel szolgáló banda, kiszámíthatóan imádni valóak 2018-ban is. Az Ozone Mama egy, a stíluson belül is magas színvonalú albumot tett le az asztalra az év elején, nem véletlen, hogy ezt az anyagot már egy kaliforniai kiadó, a Ripple Music gondozza. A P.O.D. új lemezéről csak annyit mondanék, hogy #AlwaysSouthernCaliforniaInMyHead.
A kilencvenes évek grunge és rockzenéjében volt valami kísérleti. A művészek szabadon alkottak, a producerek, kiadók pedig kockázatokat vállaltak. (Ugye megvan a Pearl Jam Vitalogy című albuma?) A Pearls Of Long Loved Years lemeze kicsit ezt az időszakot hozta vissza nekem: szabad muzsika, hosszú számok, fura átmenetek, mégis sokszor pörgött egymás után, amolyan „belefeledkezős módon”. Nagyon rég hallottam ilyet, főként magyar előadótól!
Az Alice in Chains új lemezéről már mindent leírtak, és amúgy sem találom rá a szavakat a megjelenése óta. De nem lehet szó nélkül elmenni Mike Shinoda szólólemeze mellett sem, amelynek már a címe is egyértelműen utal arra, hogy mi lesz Chester halála után. Egyszerre fájdalmas és reményteli ez az anyag.
Gondolom, sem a Halott Pénz, sem a punnany massif, sem más élőzenés rap-produkció nem tartozik a Grungery olvasók toplistás előadói közé [tényleg nem, nagyon nem – a szerk.], de itt van NB, aki ugyanebből az alomból jön, #megállíthatatlan flow-val: prekoncepciók nélkül nagyon ajánlom mindenkinek.
Jeff Angel a tények ellenére másodhegedűsnek tűnt a Walking Papersben, pedig egy hatalmas dalszerző és frontember, aki most újra bebizonyította, hogy a híres neves zenésztársak nélkül is tud nagyot alkotni. Sőt! A Story Untold pedig egy új generációs kaliforniai punk, köszi Gismo barátomnak, hogy megmutatta.
AZ ÉV DALAI (NEM CSAK 2018-BÓL) – TOP 10
Led Zeppelin – Your Time Is Gonna Come
Queen – Bohemian Rhapsody
Fish! – Be kell adni
The Edgar Winter Group: Free Ride
Follow The Flow – Nem Tudja Senki
Outasight – The Boogie
Emerson, Lake & Palmer – Lucky Man (from BlaKkKlansman Original Soundtrack)
Black Rebel Motorcycle Club – God’s Gonna Cut You Down
Tom Morello feat. Bassnectar, Big Boi & Killer Mike – Rabbit’s Revenge
Bad Habit km. Petőfi Sándor – Csavargó
A legtöbbet hallgatott két előadó az idén részemről a Led Zeppelin és a Queen voltak. A Led Zeppelin „márkanév” 2018-ban lett ötvenéves, ennek apropóján Sebők Tomival (Old Time RNR Blog) egy külön vlog adást vettünk fel, felelevenítve a rocklegendát. Erre sokat készülve elég sokat pörgettem a Led Zep összest, még a felvétel után is. Nehéz egy dalt kiemelni, de ha nagyon kell, akkor az legyen a Your Time Is Gonna Come.
A Rami Malek főszereplésével készült Queen film elég szépen lett hypolva, ennek örömére kicsit hangsúlyosabb lett a régi kedvenc a lejátszási listámon. A Bohemian Rhapsody lett a világ első olyan dala, amelyet egymilliárdnál többen streameltek, ehhez van némi közöm. A Fish! nagyon szexi egyszámos maxikkal (és egy Ignite-tal közös dupla budapesti bulival) ágyazott meg a nagylemez elkészítésének, de az máris lejött, hogy ez a lemez be fogja adni 2019-ben.
Andy Vajna halála miatt felelevenítettem a kedvenc életmű filmet, az Air Americát, és annak hetvenes évekbeli „onehitwonder” nyitódalát a Free Ride-ot. És volt pár ígéretes hazai és külföldi rock és pop produkció, főként a Sony új animációs #Spiderman mozija (és annak soundtrackje) volt erős. Spike Lee új alkotásában (BlackKklansmen) Denzel Washington fia, John David Washington belépett az alanyi jogon Oscar-esélyes színészek közt, és egy nagyon vicces, egyúttal nagyon mellbevágó mozival együtt elhozta a legmenőbb funky/southern/soul/gospel válogatást is.
A feldolgozásokat nem mindig szeretem, Johnny Casht viszont mindig és nagyon. Ezért számomra egy Cash-feldolgozás az nagy kockázat. De a BRMC szépen megoldotta, bár ehhez sokat hozzátett a filmélmény, amihez készült (az Altered Carbon című sorozatról van szó). Tom Morello iszonyat elektro-rap hatásokkal operáló albumot dobott ki, a Bad Habit pedig még mindig a legszerethetőbb pop-punk csapat szerte az Alföldön.
AZ ÉV KONCERTJEI – TOP 10
Ugly Kid Joe – Barba Negra Truck, április 29.
Alice In Chains – Budapest Park, július 1.
Ignite – Campus Fest, Debrecen, július 20.
R3HAB – Campus Fest, Debrecen, július 21.
SIGMA – Campus Fest, Debrecen, július 21.
Tankcsapda – Lukács 50 Campus, Debrecen, július 19.
Slowmesh – Debrecen, július (végre, két év után élőben!)
Tech ’N’ Roll/Paris Noble DJ szett – Győr, Rómer Ház, szeptember
Fish! – Nagyerdei Víztorony, október 5.
New Direction Gospel Choir – Debrecen, Grand Casino, december
Budapest koncertkínálata 2018-ban megtáltosodott, a hazai rock-közönség gyakorlatilag nem győz napról napra jobbnál jobb bulikra járni és ez a trend a bejelentéseket nézve 2019-ben sem változik. Valamiféle áttörést érzek abban, talán a hazai közösség szavait meghallotta a „szervezőbizottság”, és bár az egyetlen hazai rockrádió bezárta kapuit, 2019 elején, de egyre több élőzenés esemény áll rendelkezésre. A vidéki klubhálózat (Budapesten kívül) viszont inkább biztonsági játékot játszik, vagy tribute fesztiválokat szervez. Ez nem jó, sem a budapesti kultúrsokk, sem az esetleg föld alatt lévő újdonságok nem kerülnek ki a főváros határain kívülre.
Viszont sikerült a #startup fókuszú munkámat és a #zenemániámat összekapcsolni egy Tech ’N Roll nevű meetup sorozaton (Debrecen, Eger és Győr) az innovatív zene-és szórakoztatóipari megoldásokat tereltük egy szakmai platformra. Azt még nem tudjuk, hogy a robotok elveszik e a zenészek munkáját, de hogy a technológiai forradalom nem kerüli el a zeneipart sem, az biztos. Köszönöm a résztvevő szakembereknek (Reszegi László /@Recorder.hu és Sebők Szabi / @RockStation, Paris Noble/@Romer Ház), a pitchelőknek: @BandMap, @GigThat, @TorrentDetective, @TicketNinja, @HappyVideo, és a szervezőtársaknak: @DebTech, @EgerTech és @StartITUp Győr). És köszi @Szénégető Ric$nek a remek háttérdíszletet.
Summázva: volt pozitív, és negatív történés egyaránt, de nekem most a vidámabb oldalon van a mérleg. Nyilván, azért, mert olyan koncerteket és eseményeket láthattam az idén, mint a felsoroltak!
MIT VÁROK A GRUNGE-TÓL 2019-BEN?
Ha az ember Grungery-t vagy seattle-i magazinokat olvas, amerikai filmeket, vagy sorozatokat néz, akkor ömlik rá a grunge. Legutóbb a Miamiban és Kaliforniában játszódó, Dwayne Johnson főszereplésével készült Ballers című sorozat évadzárójában csendült fel egy Alice in Chains nóta. Szerintetek ez testidegen? Lehet az, de nem Amerikában. Lehet, hogy a grunge “régi zene öregeknek”, de mindenképpen él, lélegzik. Budapestig – vagy Bécsig, Prágáig, tehát belátható-bejárható távolságig -, számos zenész, zenekar jön felénk Seattle irányából. És ha már lett új Alice in Chains és Walking Papers album, meg Pearl Jam turné, és bármilyen módon el lehet kapni a „nagyokat”, akkor örömmel állok elébe!
A Walking Papers-es Jeff Angell felbukkanásakor gondolkodtam azon, hogy egy ilyen gazdag zeneiséget produkáló városban biztos van utánpótlás. Nyilvánvaló, hogy sem Kurt Cobain, sem Chris Cornell, sem Laney Staley zenei nagyságát, és a kor táptalajt jelent�� gazdasági-szociális helyzetét sem lehet reprodukálni, nem is kell, de biztos, hogy most is él egy fiatalabb generáció a Smaragdvárosban, aki gitárokkal és dobverőkkel felfegyverkezve arra vár, hogy a világ megismerje munkásságukat. Talán utópisztikus, de bízom benne, hogy hamarosan megismerünk egy új seattle-i rockgenerációt.
És minek örülnék a legjobban?
A Nirvana 1989-ben jelentette meg első lemezét, a Bleach idén 30 éves lesz. Ennek kapcsán biztos, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi sajtó figyelmet fog szentelni a grunge nyitányát jelentő zenekarnak. Azonban én többet várok ennél: Kurt Cobain sokak számára még ma is megosztó figura, vájtfülű zenészeknek túlértékelt punk. Nagy vágyam, hogy a hagyományos megemlékezések mellett elinduljon egy mélyebb diskurzus, amelynek a végén rehabilitálni tudjuk majd az egyik utolsó nagy rocksztárt, és a helyén kezeljük a XX. század végének egyik legzseniálisabb dalszerző/előadóját.
Kiss Ákos
___
Pintér Miklós 2018-as évértékelője
AZ ÉV LEMEZE: ALICE IN CHAINS – RAINIER FOG
AZ ÉV LEMEZEI – TOP 10
Alice in Chains – Rainier Fog
Walking Papers – WP2
Mudhoney – Digital Garbage
Hot Snakes – Jericho Sirens
A Perfect Circle – Eat The Elephant
Live – Local 717 (EP)
Chrysta Bell – Chrysta Bell (EP)
Mark Lanegan & Duke Garwood – With Animals
Ament – Heaven/Hell
Thunderpussy – Thunderpussy
“Sohasem volt ilyen szar a mainstream és sohasem volt ennyire erős az underground”– raktuk össze a 2018-as év mottóját Bobál Kati fotóskolléganővel, egy hosszú interjú utáni beszélgetésünk lezárásaként. Hogy mennyire találó ez a gondolat, annak alátámasztására mindjárt itt vannak ezek az albumok: elképesztő éven vagyunk túl lemezmegjelenési szempontból, számomra talán az utóbbi húsz év legjobbján!
Az Alice in Chains valami egészen kivételeset alkotott a Rainier Foggal: a visszatérést követő harmadik kiadvány nem csak a DuVall-éra megkoronázása volt, de talán egy új korszakot is megnyitott a zenekar életben. Hónapok óta azon gondolkodom, hogy mikor tetszett utoljára annyira lemez, mint a Rainier Fog, de egyelőre nincs meg az évszám, a Dirthöz, a Tenhez és a Badmotorfingerhez meg talán korai lenne még hasonlítani. A Hot Snakes kevésbé ismert banda itthon, remélem a Grungery-nek (is) köszönhetően egyre többen megkedvelik majd a Sub Pop-istálló egyik legjobbját. Nagyon punk, kicsit stoner, icipicit grunge. Kevés hiányzott ahhoz, hogy a Jericho Sirens az év albuma legyen nálam! A Walking Papers és a Mudhoney egymás után a második toplemezét adta ki (azért ritka manapság az ilyesmi), egy másik évben simán az év lemezei lennének. A Perfect Circle nem adta könnyen magát, de amikor végre igen, akkor napokig szinte semmi mást nem hallgattam, csak az Eat The Elephantot.
Legjobb metal lemez: Judas Priest – Firepower Nagyon szeretem, mert nem csak hogy tele van jó dalokkal, de ráadásul semmi nem szólt úgy metalban tavaly, mint a Firepower!
Legjobb pop lemez: Richard Ashcroft – Natural Rebel Ashcroft zseni, még akkor is, ha a pszichedeliát néha félreteszi. Mint most. Egyébként meg egyáltalán nem hallgatok popzenét.
Legnagyobb csalódás: Monster Magnet – Mindfucker és Corrosion Of Conformity – No Cross No Crown Régi kedvencek mindketten, a teljes diszkográfia ott sorakozik mindkét bandától a polcomon, ezért sem volt könnyű ideírnom a nevüket. Továbbra is nagy rajongója vagyok Dave Wyndorféknak és Pepper Keenanéknek is, egyszerűen csak kategóriákkal jobb, izgalmasabb lemezeket vártam tőlük. Az alkotók zseniéhez képest a Mindfuckert és a No Cross No Crownt is egy picit rutinmunkának érzem.
___
HAZAI BANDÁK / LOCAL SUPPORT 2018
Magyarországon is nagyszerű évet zártunk, régen volt ilyen erős a felhozatal jó lemezekből, mint 2018-ban. Az alábbi albumokat kiemelkedőnek tartom, rengeteget hallgattam őket 2018-ban, mindegyiket jó szívvel ajánlom!
Alone in the Moon: Ruin Pop Várhidi Adriánék újabb kiváló alkotása a kiemelkedően erős, Alice in Chains-esen feszes, dirtösen zúzós Goulash and Sons-szal a fedélzeten. Kiváncsi vagyok, hogy merre visz az útjuk tovább!
Angertea: Sidetrack (An Acoustic Act to Eradicate Torture) Az Angertea az egyik legkirályabb magyar banda, Mihály Gergőék akusztikus lemeze csodaszép lett, ez a Jar Of Flies-os vonal nagyon jól áll nekik! Várom a következő lemezt!
Dystopia: Building Bridges Egy abszolút meglepetés! Vári Gabiék brutálisan jól megszólaló, modern metal-albuma alapból nem igazán az én zeném, de annyira kidolgozottak a sokszor kétszólamú énektémák és annyira jól fel vannak építve a dalok, hogy szinte minden héten előkerült néhány szám erejéig, a felfedezése óta.
Ozone Mama: Cosmos Calling A Cosmos Calling egységesen magas színvonalú, a zenekar kiemelkedően legjobb lemeze, a Moon Pilot pedig véleményem szerint az utóbbi évek egyik legjobb dala lett, nemzetközi szinten is: egyértelműen az Ozone Mama pályafutásának csúcspontja!
Pearls Of Long Loved Years: The 47th Parallel North Polonkai Tamásék gyönyörű szép, ízig-vérig grunge-lemeze az év riffjével és az év egyik legjobb refrénjével a Giftben. A 47th Parallel North az elkövetkező évek alatt igazi klasszikussá fog érni!
Tej: ≠ Pálinkás Tomiék magasra tették a lécet az első lemezükkel (Pénztelenség, Sikertelenség, Csillogás), a ≠-vel pedig még magasabbra – nem csak maguk, hanem mindenki számára. Mára végérvényesen összekuszálták a kategóriákat (szubpop, yeah!), amihez csak úgy lazán hozzácsapták az év legjobb szövegeit. A Hullaházban például így indít Tomi, hogy “Tegnap éjjel pontosan ugyanez volt és annyira kurvára unom, hogy mindenhol ugyanaz a szar zene szól és mégis mindet tudom”. Én speciel kicsit sem, de hogy “itt nincs helye a kivételnek, tisztelet a bevételnek”, azt egészen nagyon igen. Szóval van itt öt kiváló zenész, akik a következő albummal vélhetően igazán nagyot fognak robbantani, (lássátok csak meg)! Az Intő Jel című dal valamiért a Perfect Circle-re emlékeztet, beindulásilag meg a Pearl Jamre, mégis, talán a legjobban úgy lehetne leírni a Tejet, hogy olyan szubpoposan tejes.
Zselenszky: Filter Mudra Vol 1. és Vol 2. Török-Zselenszky Tamás csodás, bölcs, kíméletlenül őszinte verseitől, szövegeitől senki nem tudja magát függetleníteni, én sem. A rengeteg kedvencem közül most épp ezt a gondolatát idézném: “Ami ellen kikelsz, az ejt majd rabul, légy menny/ég emberül, föld meg angyalul!” A zene akusztikus grunge, szívből és észből, de bizonyosan nagyon mélyről, egyből két lemezen. Hatalmas rajongója vagyok Tamás művészetnek!
___
AZ ÉV DALAI – TOP 10
Alice in Chains – All I Am
Black Stone Cherry – Family Tree
Hot Snakes – Six Wave Hold-Down
Mudhoney – Prosperity Gospel
A Perfect Circle – Contrarian
Walking Papers – Right In Front Of Me
Jerry Cantrell – Setting Sun
Tej – Intő Jel
Pearls Of Long Loved Years – Gift
Thunderpussy – Velvet Noose
A legjobb dalok listája sem tartalmaz különösebb meglepetést. Az All I Am az utóbbi tíz-tizenöt év legmeghatározóbb felvétele, szöveg és dallam kivételes szimbiózisa, az egész Alice in Chains-életmű egyik legfontosabb tétele. Nekem meg tükör. A Family Tree a budapesti Black Stone Cherry koncert zárótétele volt, igazából ott esett le, hogy mennyire jó. A nem-grunge dalok közül egyet sem hallgattam meg 2018-ban annyiszor, mint a Family Tree! Újra csak a zene-szöveg összhangot emelném ki, az egész refrén, de különösen a „I wanna die where I was born” sora lesz klasszikus hamarosan (ha már most nem az)! A dalok közül fontos még a hetvenes évek rockzenéjét idéző Velvet Noose-t kiemelni: a seattle-i Thunderpussy egy lányokból álló banda, és ha valaki nem tudná előre, az is rájönne nagyjából a gitárszóló harmadik másodpercétől, hogy itt bizony Mike McCready-t halljuk a dalban!
AZ ÉV KONCERTJEI – TOP 10
Walking Papers – A38 Hajó, Budapest
Chrysta Bell – Smolna, Varsó
Mudhoney, Zeke – Arena, Bécs
Blood Circus, The Derelicts – The Parliament, Seattle
Pearl Jam – Ziggo Dome, Amsterdam
Alice in Chains – Arena, Bécs
A Perfect Circle – Wiener Stadthalle, Bécs
Sub Pop Festival (Mudhoney, The Fastbacks, Hot Snakes) – Alki Beach, Seattle
Black Stone Cherry – Barba Negra Track, Budapest
Stereo Embers, Danny Newcomb & The Sugarmakers, Kim Virant – Tractor Tavern, Seattle
Amilyen egyértelmű volt a lemezeknél és a daloknál az Alice in Chains győzelme, pont annyira egyértelmű a Walking Papers budapesti koncertjének első helye is. Jeff Angell nem csupán korunk egyik legfontosabb zenésze és dalszerzője, de aki ott volt az A38 Hajón az meggyőződhetett arról is, hogy élőben mennyire szimpatikus és zseniális, professzionális előadó! Bár egyelőre jóval kevesebben tudják ezt a kelleténél, remélem, nem sokáig marad a dolog így! Chrysta Bell szokás szerint elvarázsolt, ráadásul annyi jó dala van, hogy egy felfrissített, a tavalyelőttihez képest jócskán módosított setlisttel is simán elrepített Varsóból Twin Peaksbe. A Mudhoney-t rajongásig szeretem, a bécsi koncert pedig annyira jó volt, hogy csak azt sajnáltam, hogy csupán egyszer néztem meg őket az európai turnén! Visszagondolni is hihetetlen, hogy mennyi szuperjó koncerten vehettem részt, nagyon nehéz volt tíz legjobbat választani, és akkor még a hazai tribute bandák (Pear Jam, Supeunknowns, Nirvana Unplugged – Lugosi Dani, Takács Vilkó) fantasztikus hangulatú bulijairól nem is beszéltünk. Szóval az alábbi seattle-i vagy a Sub Pop kötelékbe tartozó bandát láttam a tavalyi évben:
Alice in Chains (Bécs) Blood Circus (Seattle) Danny Newcomb & The Sugarmakers (Seattle) Derelicts (Seattle) Fastbacks (Seattle) Hot Snakes (Seattle) Kim Virant (Seattle) Mudhoney (Bécs, Seattle) Pearl Jam (Amszterdam, Prága, Krakkó, Berlin, Seattle, Seattle) Stereo Embers (Seattle) Walking Papers (Budapest) Zeke (Bécs)
A seattle-i bandák közé csupán Chrysta Bell, a Perfect Circle és a Black Stone Cherry tudott felférni a listára. Utóbbival kapcsolatban csak annyit, hogy amellett, hogy zseniális, nagybetűs, amerikai southern rock buli volt, az utóbbi évek legmenőbb koncertpillanatát is nekik, egészen pontosan Chris Robertson énekes-gitárosnak és a gitártechnikusának köszönhettük. Szerencsére videó is készült róla, amikor a budapesti koncert utolsó dalában (Family Tree), a slide-gyűrűs gitárszóló végén úgy dobta ki csuklóból Robertson a színpad szélén, tőle négy-öt méterre álldogáló technikusának a gyűrűt, hogy oda sem nézett, az meg úgy kapta el teljesen magától értetődő lazasággal, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, majd szép nyugodtan leslattyogott a színpadról. Mi a rock n’ roll, ha nem ez?! (Az alábbi felvételen 02:37-től látható a mozdulat.)
MIT VÁROK A GRUNGE-TÓL 2019-BEN?
A nemzetközi színtéren a legjobban az új Pearl Jam és Tool lemezt várom, remélem egyiket sem hiába: bármit is nyilatkoznak az illetékesek és már csak akkor hiszek el bármit is, ha a lemezjátszómon forognak majd a kiadványok. A nem-grunge színtéren John Garcia szólólemezét már most is hallgat(hat)juk és eddig mindent visz, annyira jó, a Live és Chrysta Bell pedig az idei EP-ik alapján, szinte egészen biztosan kitűnő LP-kel fognak jelentkezni. Kíváncsi vagyok Duff McKagan új albumára, és természetesen mindennél jobban érdekel, hogy Jeff Angell és Ben Anderson mivel áll elő (valószínűleg egy új Walking Papers lemezzel), meg hogy dUg Pinnicknek lesz-e egy újabb projekt-lemeze, vagy végre tényleg új Kings’X dalokat hallgathatunk az idén. És hurrá, lesz új Candlebox és Stereo Embers is! A hazai bandák közül az Ørdøg és a Mudfield lemezeit várom, utóbbi zenekar kiadványa valamikor éppen a napokban fog megjelenni (február 15.).
De amit mindennél jobban várok, az két magyar zenekar, a Storm The Studio és az Alva bemutatkozó lemeze! Voltam olyan szerencsés, hogy mindkét csapat készülő dalaiba is belhallgathattam és bizton állíthatom, hogy a 2018-as év után, 2019-ben is csúcsra járódik majd a hazai underground és a grunge!
A Storm The Studio három régi, ex-bedlames zenész (Fodor Zoltán, Hankó Zoltán, Újvári Péter), valamint a Fish!-basszusgitáros, Binges Zsolti új bandája. A magyar nyelvú szövegek intelligensek, a zene változatos, valamiféle egyedi grunge, leginkább az Alice in Chains és a késői Bedlam keveréke (bár az Inside Ashnél direktebb és kevésbé komplex), de a riffekben néha felbukkan egy kis Tool, a dallamokban meg egy kis Pearl Jam is. Valahogy mégis azt mondanám, hogy az egész olyan Storm The Studio-s. Meglátjuk, talán már nem is kell olyan sokat várni a lemez megjelenésig!
Az Alva szintén régen látott, kedves ismerősök új bandája. Kövi Lóri (Flop, Pear Jam), Siklósi Ricsi (Flop, Pear Jam), valamint Szabó Attila (ex-Caught The Flow, ex-Superunkonwns) mamutcsordányi súlyú stoner-grunge ötvözetet játszik, a korai Soundgarden, Tool, Kyuss vonalon! Tőlük is várható bemutatkozó lemez még az idén. El sem tudom képzelni, hogy mi lesz itt a koncerteken, olyan húzása és tempója van a daloknak!
___
Köszönet 2018!
A Grungery munkáját sokan, sokféleképpen támogatták 2018-ban is.
Mindenek és mindenki előtt szeretném megköszönni az egész évi, töretlen és önzetlen támogatását Lénárd Lászlónak és a HammerWorld Magazinnak! Remélem egyszer lesz még alkalmam viszonozni a jóságodat!
Hálásan köszönöm a lehetőséget és a reggeli Grungery rovat elindításához nyújtott óriási segítséget Kiss Orsinak és a Rock FM 95.8 (RIP) minden kollégájának. Hálásan köszönöm a sok-sok M2 Petőfi TV-s Én vagyok itt szereplést Nagy Steve-nek és Kurucz Róbertnek! Köszönöm Szénégető Ric$nek (Rics&Green, HammerWorld) az izgalmas podcast-interjú lehetőséget, nagy élmény volt a felvétel!
Nagyon köszönöm Valentin Szilvinek és Draveczki-Ury Ádámnak (Shockmagazin), Uzseka Norbertnek (HammerWorld Magazin), Fazekas Richie-nek (Rock&Chili), Sebők Tamásnak (Old Time R’N’R Magazine) és Győr Sándornak (Fémforgács) a grungery-s cikkekre való hivatkozásokat és megosztásokat!
Köszönöm a kiváló és lelkiismeretes munkáját a Grungery minden szerzőjének, Bíró Máténak, Józsvai Gergelynek, Kiss Ákosnak, Kun Alíznak, Nagy Andornak, Ollári Istvánnak és Szabó Dávidnak! Hálás köszönet a nagyszerű fotókért Bobál Katinak!
Végül, de nem utolsó sorban köszönet neked, kedves Olvasó, hogy velünk tartottál és végigrágtad magad a rettenetesen hosszú, két hasábra tördelt, ugyan gyönyörű szép és őrülten menő, de rettentően nehezen olvasható lemezkritikáinkon, interjúinkon, koncertbeszámolóinkon és véleménycikkeinken! Ha nem szeretnél 2019-ben is ennyit küzdeni velük, kérjük, használd a Safari böngészőt és klikkelj az “Olvasónézet” ikonra a keresőmező bal oldalán.
Egy valami biztos: 2019 nagyon jó év lesz, sok-sok meglepetéssel, ráadásul már most rengeteg interjú és visszaemlékező cikk van a tarsolyunkban, amelyek csak jóváhagyásra vagy publikációra várnak. Olyan tartalmak ezek, amelyek többsége még sehol, semmilyen formában nem került publikálásra ilyen részletességgel! Ebben az évben három új területen is megmérettetjük magunkat: sok-sok előkészítést és háttérmunkát igénylő projektek ezek, de egyelőre még nem árulhatunk el róluk többet.
Maradjon valami meglepetés 2019-re is, nem igaz?
Pintér Miklós
0 notes
Text
Alig pár nappal az őszi szemeszter kezdete után elutaztam Milánóba azzal a Tinderen megismert, Dániában élő barátommal, akivel áprilisban Berlinben jártam. Ezzel gyakorlatilag az utolsó pár békés pillanatot használtam ki (ráadásul hiányoznom sem kellett, hiszen a sportnap miatt szünetet hirdettek), azóta úgy felgyorsultak az események, hogy ezt a beszámolót sem volt időm megírni.
A város
Milánó számomra leginkább egy VIII. kerület és Újlipótváros keresztezéséből született településre hasonlít, ahol még a kínai negyedben sem egyértelmű, merre jár az ember, ha nem lesi közben a térképet.
Korán érkezett a repülőm, és későn indultam vissza, így a két utazós napon is belefért némi városnézés — a közös programon túl gyakorlatilag egy teljes napot töltöttem légkondicionált látványosságok felkeresésével.
Étkezés
Első este életem legfinomabb steakjét ettem egy kis, belvárosi étteremben, ettől eltekintve azonban az étkezés folyamatosan problémát jelentett — a helyi éttermek és ételt is felszolgáló kávézók, bárok nyitvatartása nagyon korlátozott, csak a szigorúan vett ebéd- és vacsoraidőben vannak nyitva, illetve ha be is lehet ülni, ezeken a kis időablakon túl csak italt szolgálnak fel.
Ennek megfelelően hiába költenének a turisták az olasz vendéglőben szívesebben, mint a McDonald’s vagy a KFC egyik egységében, a legtöbben ráfanyalodnak a nemzetközi étteremláncokra. A nagyobb csomópontokon mindenki take awayes zacskóból falja a hamburgert, a gyorséttermek ugyanis annyira tele vannak, hogy leülni sem lehet — a frissen megnyitott Starbuckshoz pedig olyan hosszú sor állt, mintha segélycsomagot osztottak volna egy háborús övezetben: én csak némi pihenés reményében tértem volna be utolsó nap, de azonnal sarkon fordultam.
Általános viszonyok
Az időjárással nagy szerencsénk volt, gyakorlatilag nyári melegben tudtuk megnézni a várost, ugyanakkor mire hazaértem, itthon 15 fokra hűlt a levegő, és esett is, így egy megfázással zártam a kalandot. A szeptemberi városnézés előnye, hogy kevés turista volt: én előre megvettem a jegyek többségét, de sehol sem kellett sorban állni, legfeljebb a szigorú biztonsági ellenőrzéseknél torlódtak fel az emberek (minden tele van gépfegyveres katonákkal, még a sminktáskámat is megnézték, nem abban próbálok-e becsempészni némi robbanóanyagot).
Nem tudom, hogy milánói vagy olasz sajátosság, de a nyitvatartási időket még a templomok is eléggé lazán kezelik — csak mert a honlapjukon szerepel valami, esetleg kiragasztottak egy papírt az ajtóra, nem jelenti, hogy tényleg akkor engedik be a látogatókat.
A közlekedés aránylag jó, és a helyiek szinte semmi miatt nem zavartatják magukat, így elég könnyű nyugodtnak maradni, a legnagyobb megrázkódtatás az volt, hogy a Dómba nem engedtek be egy teljesen decens sortban, így hosszú nadrágot kellett vennem 30 fokban, ugyanakkor testhez álló leggingsben, amin átlátszik a csipkés alsónemű, bárki bemehetett, mert az betű szerint teljesítette az előírást.
A reptérre életemben először nem taxival jutottam el, ugyanis az olaszok nagyjából duplaannyiért vállalják a transzfert, mint bárhol máshol európában — a vonatközlekedés viszont kiváló. Sajnos volt szerencsém más magyarokhoz is, akik vígan újságolták a kocsi széltében-hosszában, hogy nincs jegyük, miért is lenne, amikor itt nincs jegyellenőrzés (és már “németbe” is ugyanígy jártak el).
Szórakozás
Mi a milánói divathét alatt jártunk a városban, de ez a mezei látogató számára semmit sem jelent: egy-két utcai eseményen kívül nem volt nyoma a dolognak, még plakátok formájában sem. Eredetileg el akartam menni egy nyilvános fogadásra, amit a divathéthez kapcsolódóan szerveztek, de annyira kifáradtam estére, hogy inkább a szállodában maradtam Gt-t tanulni, és várni a dániai ismerősömet (ez jobban sikerült volna, ha vettem volna neki legalább egy szendvicset, hogy ne éhezzen éjféltől másnap reggelig, de ugye minden zárva volt 🤷🏻♀️ ).
Ami az esti kikapcsolódást illeti: korán, sokkal korábban kezdődik az éjszakai élet, mint nálunk, éjfél körül a többség már hazafelé készülődik, a helyek jelentős része kettő körül zár még hétvégén is. Mi a Navigli csatorna partjára települt szórakozóhelyek közül választottunk egy bárt, de a belvárosban, a történelmi nevezetességek körül is rengeteg lehetőség van annak, aki megfelelő időben érkezik. A helyieket elég könnyű megkülönböztetni a turistáktól, ugyanis ők azok, akik nem zavartatják magukat, csak mert csenget a villamos, ugyanúgy sétálnak tovább a síneken, itallal a kézben.
Szállás
Mivel elég későn foglaltunk, és ahhoz igazodtunk, hogy hová van a megfelelő időablakban aránylag olcsó járat, a szállodák terén kompromisszumot kellett kötni — nem akartam Airbnbbe menni, mivel az számomra pont olyan, mint egy szálloda ellátás nélkül, és a kaja hozzáférhetetlenségére tekintettel igazam volt: a bőséges reggelivel gyakorlatilag este hatig kihúztuk kajálás nélkül.
Végül a Double Tree by Hiltonba foglaltunk, és én nem bántam meg: nagyon szép szálloda, még a wifi is jó volt, a tömegközlekedés könnyen elérhető, de sajnos elég rossz környéken van, ami a képeken nem látszik, és jó negyven perc a központ, ami mindent összevetve városnézőknek elég kellemetlen. A másik lehetőség ebben az árkategóriában az lett volna, hogy a belvárosban lakunk, de nagyon fapados szálláson, ellátás nélkül — tippeljetek, ki döntöttel el ezt a vitát. 😀
Látnivalók
Állítólag egy kép többet mond ezer szónál, úgyhogy én is beillesztenék párat a fotóink közül (Instagramon pedig az Utazás c. highlightjaimnál találjátok a kedvenceimet):
Brera
Brera
Leonardo’s Vineyard
Szálloda (Double Tree by Hilton)
Leonardo’s Vineyard
Dóm kilátóterasz
Dóm kilátóterasz
Dóm
A kis listám a látnivalókról: Dóm (+ múzeum), a királyi palota, Leonardo szőlőskertje, Scala (+ múzeum), Santa Maria delle Grazie templom, Navigli negyed, Brera képtár, Sempione Park, Sforza kastély, Arco della Pace, Galleria Vittorio Emanuele II és minden, ami még belefér — ez csak a kétnapos minimálprogram, Milánó ennél sokkal többet rejteget.
Remélem, nektek is jól teltek az utolsó nyári napok, én a milánói hosszú hétvégém óta gyakorlatilag beragadtam egy mókuskerékbe, de ha minden jól megy, a jövő héten már levegőhöz jutok, és lesz időm megosztani veletek a szeptember végi, október eleji élményeimet is. 👋🏻
Milánó Alig pár nappal az őszi szemeszter kezdete után elutaztam Milánóba azzal a Tinderen megismert, Dániában élő barátommal, akivel…
0 notes
Text
Töklámpások, borzongás, boszorkányok és persze csoki – amik nélkül Budapesten sincs Halloween
New Post has been published on https://zarojel.hu/toklampasok-borzongas-boszorkanyok-es-persze-csoki-amik-nelkul-budapesten-sincs-halloween/
Töklámpások, borzongás, boszorkányok és persze csoki – amik nélkül Budapesten sincs Halloween
[vc_row][vc_column][vc_column_text]A Halloween megünneplése a rendszerváltás után terjedt el igazából. Miután kinyíltak a határok és egyre többen kezdtek el valóban angolul beszélni, az angolszász szokások egymás után jelentek meg hazánkban is. Mióta „meghonosodott” a szokás, azóta képezi vita tárgyát, van-e létjogosultsága, vagy egyszerűen csak a virágboltok és a szórakozóhelyek érdeke a többi hasonló új hagyomány mellett. Akárhogy is van, egy biztos, Magyarországon is színt visznek a töklámpások az október végi őszi unalmas hétköznapokba.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI5ODgzMjI1ODU5JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI3NDIwNzE0MDQ1JTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][vc_single_image image=”149764″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]
Programokban nincs hiány
Budapest idegenforgalma az ősz beálltával általában csökken, de ilyenkor újból színessé válnak az utcák, megjelennek a töklámpások, a jellegzetes dekorációk. Gyerekek és felnőttek egyaránt készülődnek október 31-re, szerveződnek a házibulik, a sütőkben sülnek a sütemények és az élelmiszerboltok polcairól is több cukorka fogy, mint egyébként. Magyarországon megkezdődött az őszi szünet is, a családok, baráti társaságok több időt tudnak együtt tölteni. Miért ne érezzék jól magukat egy közös programon?
Budapest Halloween-kor is a világ közepe
Budapest rengeteg helyszínen, nagyon sok változatos programot kínál. A teljesség igénye nélkül, álljon itt néhány. Ezek között mindenki talál korának, érdeklődésének és pénztárcájának is megfelelőt.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slM0IlMjB0ZXh0LWFsaWduJTNBY2VudGVyJTNCJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJmbHVpZCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtbGF5b3V0JTNEJTIyaW4tYXJ0aWNsZSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI2OTMzODA2NDkwJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”149767″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]
1. Töklámpás Fesztivál
Október 28-án, szombaton, este 7 órakor a Hősök terén veszi kezdetét ez a már néhány éves hagyománnyá vált jótékonysági rendezvény. A program résztvevői töklámpások mellett tartós élelmiszert is hoznak magukkal. Az így összegyűjtött készletet a Gyermekétkeztetési Alapítvány kapja.
https://www.youtube.com/watch?v=VUJrAu378mI
2. Családi Halloween Fesztivál
Szintén a Hősök tere ad helyet a hétvégi családi fesztiválnak október 28-29-én, ahol gyermekkoncertekkel, felnőtteknek szóló koncertekkel, tökfaragó versennyel és egyéb izgalmas programokkal várják az odaérkezőket. Vasárnap este a fesztivál Arató retro koncerttel zárul.
https://www.youtube.com/watch?v=7viPeq4rwYQ
3. „Trick or Treat” – azaz „Csokit vagy csalunk!”
Ez egy gyermekeknek szóló program a Ráday utcában. Október 28-án 16:00-kor veszi kezdetét a hagyománykörhöz tartozó legális kéregetés. Az éttermeiről híres utcában több étteremben is szívesen látják a jelmezbe öltözött gyerekeket. Az érintett éttermek listája ITT megtalálható.[/vc_column_text][vc_single_image image=”149765″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]
4. Sütőtök és forralt bor
Első ránézésre nem biztos, hogy összeillenek, bizarrnak elég bizarr. Az előbb említett Ráday utca ad helyet ennek a rendezvénynek is. Ha valaki töklámpással érkezik a listán szereplő éttermekbe, egy pohár forralt bort kap ajándékba.
5. Belvárosi Piac- Hold utca
Október 28-án Sütőtök Fesztivált tartanak a Belváros egyik leghíresebb piacán. Különböző sütőtökből készült ételeket, süteményeket lehet megkóstolni. Ínyencek számára valószínűleg a legnépszerűbb tökös rétes és a sütőtökkrém-leves lesz.
6. Halloween bulik a főváros egész területén
Számos érdekes programmal várják a főváros különböző pontjain a szórakozni vágyókat. Napközben érdemes ellátogatni a Gozsdu-udvarba, vagy a Városligethez, ahol a Gundel Étterem közelében Food Truck Party várja a különlegességeket kedvelőket. Ha valakinek sétahajókázáshoz van kedve a Dunán, megteheti, de szervezett programok várják a fiatalokat és a kevésbé fiatalokat a Dürer Kert-ben, a Barba Negrában, az Ötkert-ben és a Morrisons-ban is.[/vc_column_text][vc_single_image image=”149770″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image”][vc_column_text]
7. Halloween vidéken
A vidékiek sem maradnak szórakozási lehetőség nélkül. Az ország minden táján igyekeznek az idegenforgalmi szakemberek valami különlegessel előállni. A Balaton környékén például party-hajókat indítanak, a wellness szállodák különleges csomagokat állítanak össze vendégeik részére. Van éjszakai fürdőzési lehetőség, jelmezverseny, koncertek, fesztiválok. Ha valaki még nem döntötte el, az ország mely területén szeretné a hétvégét és a jövő hét első felét eltölteni, például ITT és ITT találhat segítséget és természetesen további érdekes információk találhatók az interneten.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG9yZWxheGVkJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjE4NzQxMjA3MzclMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjAlMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]
0 notes
Text
Tovább erősödhet az euró
Azzal, hogy a katalán elnök – kijózanodva az elmúlt hetek heves hangulatából – kedden nem kiáltotta ki a független államot, az euró árfolyama ismét magára találni látszik, bár az erősödés visszafogott. A függetlenség ügye továbbra is feszültségekkel teljes marad a katalán álláspont tisztázására törekvő Madriddal, amely viszont a központi kormányzat közvetlen irányítását igyekszik megvalósítani a régióban. A befektetők feltehetően a nyugalom fennmaradására számítanak. Annak ellenére erősödhet a közös deviza szignifikánsan, hogy az euró-dollár hozamgörbék közötti differencia – mind a rövid, mind a hosszú oldalon – a dollár számára kedvező értékeket mutat. Az árfolyamgrafikonon jól látszik az a felső trendforduló, amelyet a jegyzés eddig rajzolt, és a következő hetekben be is fejezhet.
Úgy tűnik, hogy a kurzus egy „fej és vállak” alakzatot formáz (a „rendezői” bal váll és a fej készült el, a jobb váll épül), amelynek teljes kiépülése a technikai elemzés gyakorlata szerint az eddigi, április óta tartó emelkedő trend megfordulását jelzi. Az is valószínűsíthető, hogy ha a jegyzés a forma teljes kiépülése után az úgynevezett „nyakvonal” alatti zárásokat produkál, akkor további jelentős csökkenéseket jelez. Az árfolyam mindezek alapján akár 1,1230 közelében jöhet vissza. A fordulatot Janet Yellen szeptemberi beszéde hozta meg, amely után a következő alapkamat-emelés határidős kötések alapján számított valószínűsége a szeptember 9-i 31 százalékról október 6-ra 81,7 százalékra emelkedett. A pénteki amerikai fogyasztói árindex adata ráerősíthet a legutóbbi munkaerőpiaci statisztikák béremelkedési adatára, amely a régen várt infláció megérkezését sejtette. A határidős piacon a nettó vételi nyitott pozíciók mennyisége továbbra is rekordközeli értéket mutatott (90 833 db). Ennél nagyobb értékeket az említett állomány alig vett fel a 2011 utáni időszakban. A Fed legutóbbi üléséről szerdán este megjelent jegyzőkönyv szerint viszont a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) tagjai ismét kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a viszonylag alacsony infláció hosszabb ideig tart. Több tag ellenben abból indul ki helyzetértékelése során, hogy a további kamatemelés még ebben az évben helyes lépés lenne.
Az elmúlt év vége óta az arany annak ellenére is tudott erősödni, hogy időközben a Fed három kamatemelést hajtott végre. A befektetők vették a nemesfémet az infláció emelkedésének várttól elmaradó üteme miatt. Miután az inflációs várakozások az amerikai állampapírok hozamgörbéjében sem jelentek meg, bizonyos befektetők elhamarkodottnak, egyesek elhibázottnak tartották a kamatemeléseket.
Az arany jegyzése háromhetes csökkenés után a héten ismét emelkedésnek indult, és kísérletet tehet a legutóbbi csúcs elérésére. A kurzus csütörtök délre elérte az 1357–1260 közötti csökkenés 38,2 százalékos korrekcióját (1297). A szint átlépése 1320 közelébe nyit kaput. A legutóbbi adatok szerint a befektetői optimizmus csökken az utóbbi négy közzététel alapján. Míg a legutóbbi adatok szerint a nettó vételi állomány 203 855 darab volt, addig egy hónappal azelőtt ugyanaz az érték még 254 760 volt. Ez is jócskán elmarad viszont a 2016. július közepi vevői aktivitástól, amikor a nyitott kötésállomány a vételi oldalon nettó 315 963 darab volt.
Az olaj árfolyamát továbbra is az idei évet egészében meghatározó tényezők mozgatják. Az utóbbi időszak 52 dollárig tartó emelkedő trendjét a hurrikánszezon hatására csökkenő kitermelési kapacitások tolták felfelé. Időközben a befektetők emelkedéspárti része már biztosra veszi, hogy az OPEC kénytelen lesz az idén január elsejétől érvényben lévő kitermelés korlátozását kiterjeszteni a 2018 márciusa utáni időszakra is. A lépésnek sikerült a 2016 végi, 2017 eleji 30-40 dolláros szintről 50 dollár fölé emelni, azonban az eladói oldal szerint a csökkentések ellenére a kínálat bőséges maradhat lényegében az amerikai kitermelés megugrásának köszönhetően. A nettó határidős vételi nyitott pozíciók állománya a legutóbbi adatok szerint 444 ezer, amely jócskán elmarad az augusztus 21-i lokális csúcs 487 ezres értékétől, vagyis azóta csökkenő az optimizmus. Az elmúlt öt esztendő csúcsa 459 ezer pozíció volt, akkor azonban a WTI típusú olaj ára 106 dolláron állt.
Az angol font árfolyamában Teresa May keddi megszólalása után ismét a Brexit kerülhet a fókuszba, miután a kormányfő elzárkózott attól, hogy megmondja, hogyan szavazna egy új Brexit-referendumon. Mindez tovább ronthatja a kapcsolatot az amúgy a kemény Brexit-megközelítést támogató miniszterekkel. A font-dollár jegyzése lényegében március óta mozog emelkedő trendben. Jelenleg az 1,3655–1,3025 közötti csökkenés korrekciója indult meg a trendcsatorna aljáról, mára átlépve az 1,3200-es szintet. Ha a jegyzés továbbra is az említett szint feletti zárásokat produkál, akkor 1,3347 következhet. A vételek különösen a munkaerő-egységköltségek második negyedévre vonatkozó adatainak felülvizsgálatával növekedtek meg, miután a korábbi 1,6 százalékos növekedést 2,4 százalékra emelték. A Bank of England legutóbb a bérek emelkedésének elmaradását okolta a kamatemelés elmaradása miatt. Ez az akadály novemberig talán elhárulhat. Az angol fontra vonatkozó határidős nettó vételi pozíciók állománya éppen a legutóbbi adatok során fordult ismét pozitívba (19 949 db), előtte 2015 novembere óta negatív értékeket mutatott. A negatív csúcs – márciusban volt.
Tovább erősödhet az euró a Nemzeti.net-en jelent meg,
0 notes
Text
Visszatekintés - szigorúan monoton csökkenő októberek
Ez már ötödik október végi bejegyzésem ebben a blogban. Csak úgy, félkaranténosdi unalmamban visszaolvastam mindegyik ilyen táji írásomat. 2016-ban még boldogan ismerkedtem Montréallal, hüledezve a halloweeni túlzásokon. Rá egy évre a gombamód szaporodó felhőkarcolókról, a gazdasági gőzerőről és a szélsőséges szelekről értekeztem, de már árnyékot vetett jó kedvemre a multikulti miatt megjelenő feszültség. Két évvel ezelőtt aztán már egyenesen a Halloweeni letargia címet adtam a bejegyzésemnek: éppen túl voltunk a mocskosszájú brazil elnök megválasztásán, a McGill-ről össznépi üzenet érkezett az egyre gyakoribbá és véresebbé váló gyűlölet bűncselekmények okán (is). Spanyolnátháról, világháborúról írtam a centenárium alkalmából, és egyre jobban aggódtam az emberiségre leselkedő megannyi globál veszély miatt.
Végezetül tavaly ilyenkor a francia kurzusomon megismert bevándorlók történeteibe, sorsába, megpróbáltatásaiba pillantottam be itt veletek, és az együttélés, az ember(i)ség fátumáról gondolkodtam. Plusz írtam arról, hogy Rafa akkor tért vissza Los Angelesből, ahol épp múzeumokat fenyegetett a tűz, és hogy pont a tüzek miatt nem mentünk végül kaliforniai körútra akkor ősszel. Helyette voltunk idén januárban. Most nyáron aztán nemcsak a járvány tett be az ottani bortermelőknek, de például az általunk meglátogatott világhírű pincék, települések, birtokok egy része is megsemmisült azóta...
Ha egy grafikonon kellene ábrázolni ezt a négy bejegyzést, a mostani európai járványgörbék pontos ellentétjét mutatnák: zuhanórepülés! Most jött a hír, hogy a ma Nizzában szó szerint lekaszabolt templomlátogatók egyike egy korombeli, háromgyerekes brazil nő volt. Ez még innen, Brazíliából nézve is ingerküszöböt lép, pedig elhihetitek, hogy a helyi Kékfény egészen brutális: csak az elmúlt pár napban itt a Szövetségi Kerület parányi területén volt hajnali pékmester-túszejtés, lakótömbök közötti gengszterháborúban egy fodrász és unokaöccse került levadászásra, de két ügyvéddel is végzett valaki.
Jó kedvem továbbra sincs. Most, hogy végre kezd enyhülni fél év tombolás után Dél-Amerikában a járvány (a május végi statisztikákat hozza Brazília), az északi féltekén szinte minden ismerősünk be van zárva vagy hatóságilag, vagy önkéntesen. Plusz Európában beköszöntött a “délutáni este” egyébként is végeláthatatlannak tűnő korszaka, Kanadában meg már esik a hó, és az emberek gyötrődnek. És mi itt sajnos tudjuk már lassan 200 ezer regisztrált halottal, hogy mi vár rátok arrafelé: csak amíg mi napfényben és melegben szenvedtük végig ezt az első cunámit, addig nektek mindezt sötétben és hidegben kell majd. Rettenetesen szar ez az év, de ezzel aligha mondok újat.
Az Ég legyen veletek, velünk!
1 note
·
View note
Text
Egy évvel később
Bonjour ismét! Hosszú kihagyás után itt vagyok és itt van a blog is, amelyik hazavisz pillanatokat, érzéseket, hangulatot, kívánságot, de legfőképp arra hivatott, hogy ne “szakadjunk meg”. Tudom, hogy nem helyettesítheti a személyes és rendszeres találkozásokat, közös ebédeket és vacsorákat, túrákat vagy akár egy rövid kávézást az elején és a végén egy nagy öleléssel, csókkal. És ez az, amivel most jól elkényeztettetek, úgyhogy sokkal nagyobb elánnal, kedvvel és persze már nem félve az ismeretlentől vágok bele a második évadba Francia-Kanadában.
Ugyan nem minden úgy alakult, ahogy szerettem volna bő másfél hónapos magyarországi tartózkodásom alatt, és nagyon sajnálom, hogy épp a rövidebb, budapesti két hetemet törte derékba a fél várost lábáról ledöntő vírus. Nem csodálom amúgy, mivel amíg 10 fokban és metsző szélben vacogva vártam a Széna téri ügyeletes patika ablaka előtti sorban, hogy Rafának vegyek valami enyhet ígérő produktumot a torokfájására (igen, ő kezdte:), addig itt Montréalban soha nem látott hosszúságú szeptember végi kánikula tombolt.
És most is tombol, csak ezúttal a szél, ami az épp aktuális hurrikán kifutó szele (bizony, egész idáig elérnek ám ezek mindenféle áttéteken keresztül!), viszont a hőmérsékletre egyáltalán nem panaszkodom: bő 10 fokkal melegebb van itt, mint otthon. Ráadásul háromnapos hétvége van, Kanadában ugyanis a hálaadás (franciául imádom a nevét: action de grace) minden október második hétfőjére esik, úgyhogy élvezzük a jet laget követő ráhangolódást (első nap még megelőztük a Napot, tegnap már sikerült vele együtt kelni, ma pedig már majdnem 8-ig maradtunk ágyban:).
Már jártunk a Petite Italie-ban, ettünk az Epocában, vásároltunk a Jean Talon piacon, megvannak a tök alakú Halloween-csokik karamell töltettel, elfogyott már 6 lengyel fánk is, és az első nagybevásárlás is megtörtént pilllanatok alatt, hiszen már itt is megvannak a bejáratott márkák, ismerjük a polcokat, a sorokat, sőt már azt is tudjuk, hogy melyik pénztáros a gyorsabb és/vagy kedvesebb.
Amikor egy évvel ezelőtt megérkeztünk, emlékszem, Rafa első nap este leugrott egy közeli dépanneurbe (vagy angolul convenience shop), amelyik kb. olyannnak felel meg, mint nálunk a kilencvenes években az éjjel-nappalik, és ahol megvette a legszükségesebb dolgokat: kaját, WC-papírt, mosószert, öblítőt, mosogatószert stb. Amikor felért a frissen bérelt apartmanlakásba (talán még emlékeztek a rue Bishopra), drámai arccal közölte, hogy itt aztán drága lesz az élet. Azt hiszem, akkor mentünk először és utoljára dépanneurbe:)
Egy a lényeg: ismét a tengeren túl vagyok feltöltődve sok-sok energiával, szeretettel és új gondolatokkal. Jó volt otthon annak ellenére, hogy rögtön az első héten leköpött egy félmeztelen férfi a Bulgárföldön édesanyám lakóháza mellett az utcán; hogy az egyik gyorsan bevett kanyarnál a csukló utáni részben úgy zuhant ki egy idős néni a busz üléséből üres banyatankjával együtt, hogy azt hittem, ebből mentő lesz; vagy hogy a rózsadombi orvosok arról kérdezősködtek a felső légúti vizsgálatok közben, hogy milyen a kanadai egészségügy és hogyan lehet oda bejutni; hogy az ország tele van frusztrációval a Soros-plakátoktól kezdve a stadionszörnyetegeken át a hírhedten vidám és előzékeny kiszolgálásig.
Jó volt otthon: jó volt látni, hogy sokak jobban élnek, mint tavaly; jó volt látni újabb jövevényeket a családokban, hát még értesülni másállapotokról (nem is egyről!), felmenni a szeretett Bükkömbe barátokkal (igaz, többször sírhatnékom volt az évtizede nem látott, tavaszi hókárok okozta pusztítás láttán...), betérni igen kedves emberekhez a Balaton-felvidéken, egy éjszakát eltölteni a még mindig vadregényes Zemplénben Judtihval, körbebicajozni a Velencei-tavat a világ legintelligensebb és legnagyszerűbb embereivel, egykori osztálytársaimmal.
De mindenek felett látni, ölelni és szeretni azokat, akik felneveltek és akikkel együtt nevelkedtem és akiket már én is neveltem: a családot. És megtapasztalni, mi az önzetlen és feltétel nélküli szeretet. Innen a távolból ezek mind fontosabbá és nagyítottá válnak. Lessons have been learnt.
3 notes
·
View notes
Text
Ralik frankofón módra: de Gaulle és a Formula E
Ma ősz volt itt: egész álló nap esett az eső és a csúcshőmérséklet 17 fok volt igen kellemetlen széllel. Persze, tudom, örülnétek most egy kicsit ennek a hidegnek a nagy kánikulában otthon, de akkor is! A vacsorához vörösbort bontottunk, olyan melankolikus október végi állapotba keveredtünk. Még jó, hogy van vörösbor a világon - ugye, Csongi:)?
Na de nem is ezért ragadtam ma klaviatúrát, hanem mert ismét évforduló van. Kapaszkodjatok meg, ma Québec-szerte arra emlékeznek a hithű frankofónok, hogy fél évszázaddal ezelőtt ekkor járta be a királyok útját a francia generalisszimusz, később elnök Charles de Gaulle, és pontosan 1967. július 24-én hangzott el híres, gyújtó hangú beszéde, amit a montréali Hotel de Ville - gyerekkori nevén városháza:) - erkélyéről intézett a tiszteletére összesereglett québécois-khoz. Ennek a szózatnak a végén hagyta el De Gaulle száját a következő mondat: “Vive le Québec, vive le Québec libre!”
Az akkor már javában zajló ún. csendes forradalom lángjára ez csak tűz volt, az ébredező québeci szeparatizmust ilyen magas szintről senki sem támogatta nyíltan. De Gaulle-t mint történelmi alakot soha nem kedveltem; valószínűleg hasonló diplomáciai érzékkel áldhatta meg a sors, mint a szomszéd Narancsbőrűt, és bizony ezen mondata hatására az akkori kanadai miniszterlnök, Lester B. Pearson kvázi le is mondta vele a találkozót és visszaküldte a tábornokot oda, ahonnan jött azzal, hogy a kanadaiknak nincs szükségük felszabadulásra. Az incidens amúgy hosszú évekre, ha nem évtizedekre taccsra vágta a francia-kanadai kapcsolatokat.
Québec referendumon 1980-ban és 1995-ben is megpróbált leválni Kanadáról vagyis valami Brexit-félében gondolkodhattak/gondolkodhatnak. Ezen a héten és főleg ma rengeteg program van a témában provinciaszerte: kiállítások, előadások, sőt ma még a városháza előtt színészekkel is “megismételték” az eseményt. Kérték ugyan a liberális városvezetést, hogy adja kölcsön az erkélyt is, de hát nem meglepő módon nem hajlott rá Denis Coderre polgármester és csapata. Gondolom, ebben a cudar, októbert idéző kellemetlen időben nem voltak túl sokan a rendezvényen. Aztán ki tudja: ezek a kanadaiak, bocsánat québécois-k igencsak bírják a szélsőségeket:)
Amúgy meg van egyéb baja is az ősszel választásokra készülő polgármesternek. A 375-dik évforduló alkalmából (is) szó szerint egymást érik a nagyszabású rendezvények: alig ment le a jazz fesztivál, máris indult a Montréal Completement Cirque programsorozat, amelynek keretében artisták tömkelege lepte el az utcákat, parkokat és hajmeresztő mutatványokat végeznek. A cirkuszi hetek még csak most érnek véget, de már jó pár napja megy a híres Just For Laughs vagy Juste Pour Rire fesztivál (imádom a szájt elnevezését: hahaha.com:), ahol a stand up királyai lépnek fel és ekkor készül szerintem a világ kandikamera felvételeinek jelentős része.
De ami a legnagyobb durranás, az a hétvégi Formula E bajnokság lesz, amit először rendeznek meg Montréalban. Az elektromos gyorsasági futam néhány éve indult útjára Kínából, és a megújuló energiaforrások használatát igyekszik népszerűsíteni a motorsportban. Éppen ezért ezeket a futamokat nem a ringeken tartják, hanem a (bel)városok erre alkalmas utcáin. És mit ad isten, a mi utcánk pont alkalmas erre...
Ennek köszönhetően már több mint egy hete minden éjjel jönnek a gépek és a munkások és építenek, rakodnak, állítanak, szegecselnek, kordonoznak, a rendőrök pedig közben síppal-dobbal-hegedűvel irányítják a forgalmat. Ez utóbbi akkor a legkaotikusabb, amikor a szintén ugye ezekben a hetekben zajló tűzijáték fesztivál heti kétszeri alkalmaira errefelé jönnek és mennek is a nézők ezrei.
A futam maga a hétvégén lesz, ezért péntektől vasárnapig reggel 6 és este 6 között teljesen el leszünk vágva a külvilágtól, két ideiglenes hídon tudjuk “lakószigetünket” majd megközelíteni. Ezért cserében kaptunk az önkormányzattól holnaptól egy héten át érvényes garázs parkolójegyet innen kb. 1 km-re, naponta 2 belépőt magára a rendezvényre és 2 db 10 napra szóló helyi BKV-bérletet, na és persze egy színes-szagos brosúrát arról, hogy melyik éjszaka merre, hogyan és mivel tudunk közlekedni, hol lesznek a hidak meg a nézők meg a kocsik.
Mondanom sem kell, hogy megy a berzenkedés rendesen mind a lakók, mind az itteni üzlettulajdonosok részéről, de gondolom, ez is csak olyan lehet, mint mondjuk most a vizes vb miatt Budapesten. Mindnenesetre én izgatottan várom a halkan 225-tel száguldó kocsik fékcsikorgásait, ahogyan felettük haladva épp a szombati nagybevásárlással mászok majd át a gyalogos hídon:)
De nem is ez lesz ám a mulatság, hanem pénteken a reptérről hazajövet, amikor is közel egy év után ismét családi ölelésben részesülhetek, mert jön Anya és Bogi. Egy igen hosszú nap és jó pár óra repülés után csak hab lesz a tortán a belvárosi dugó, majd a kiutalt garázsból csomagostul-mindenestül a hidak megmászása és a kilométeres gyaloglás - annak tudatában, hogy a ház alatti garázsunk meg üresen fog állni. De sebaj, Bogi tuti baromira élvezi majd a nagyvárosi nyüzsgést meg a száguldó autókat a hétvégén. Aztán majd mindennap jól kifárasztjuk egymást, hogy könnyen menjen az alvás a versenyt követő 10 éjszakán is, amikor pedig a belvárosi ring szétszerelése fog zajlani (most is itt berreg alattam egy villás targonca, amelyik a betonlapokat helyezi az úttestre - amúgy fél 12 van).
A város három évre szóló megállapodást írt alá a szervezőgárdával, úgyhogy ha minden jól megy, mindhárom futamot és annak alkalmanként kétszer 10 napos előkészületi és utómunkáit is élvezhetjük majd. Aki rajong az “e-száguldó cirkuszért”, a kilencedik emeleti teraszunkról viszonylag jó kilátás van a pálya egy hosszú szakaszára, úgyhogy érdemes akkor már most lefoglalni a vendégszobát jövőre:)
3 notes
·
View notes